Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-10 / 58. szám

Tsz dolgozó parasztok! D immkafegyeTem megsziiárffiSval efffre a hmpsszd verseny sikeréért! Pártélet I SZERETETT VENDÉGEINK EMŐDÖN Hogyan foglalkozott a kongresszusi verseny kérdéseivel a miskolci I. kerületi pártértekeziet A misEolci I. kerületi pártcr. tekezloto több igen fontos kér dóst vitatott meg.t A pártbizottság beszámolója f—. melyet Vicha József elvtárs. a pártbizottság titkára ismerte­tett — tüzetesen foglalkozott a pártszervezetek és a kommunis­ták egyik legsürgősebb és leg­fontosabb feladatával, a kon. gresszusi verseny irányításával és szélesítésével. Megállapította a beszámoló, bogy a Központi vezetőség határozata a kongresz- szus összehivásáról hatalmas lelkesedést váltott ki a kerület dolgozóiból is. A párttagok, a gazdasági vezetők és a műszaki dolgozók már a múlt év decem­berében hozzákezdtek a kongresz- szusi verseny előfeltételeinek megteremtéséhez. Januárban, a kerület majdnem valamennyi üzeme munkaversenyben volt. A kerület kommunistáinak 82.1 százaléka bekapcsolódott a kon­gresszus tiszteletére indult ne­mes versenybe, sőt 24 üzem van, ahol 100 százalékos a kom­munisták részvétele, mint pél­dául a 28/1. és az Építő Gép- karbantartó Vállalatnál. Jórészt a_ kommunisták kezdeményező készségének köszönhető, hogy a kerület pártonkívüli dolgozói­nak 89 százaléka is bekapcsoló­dott a versenybe, A műszaki vezetők, a nő dolgo­zók, ifjúmunkások nagy része igen komoly vállalást, tett a kon- grüsszus tiszteletére. Becsülettel állják is adott szavukat. A drót- gj urban Murányi József elvtárs sztahánovista már 289 százalé­kos teljesítést ért el. Borbély Tibor elvtárs kötélverő pedig 218 százalékos, .terv.teljesítóssel büszkélkedik. A kerület ipari dolgozói mel­lett -— hangsúlyozza a beszámo­ló —, a dolgozó parasztok sem maradtak le a kongresszusi ver­senyben. A termelőszövetkezetek közül a szirmai Uj Élet tszcs mu­tat példát az állam iránti kötele­zettségek teljesítésében. A ter­melőcsoport tagjai a kongresz- szus tiszteletére felajánlották, hogy április 1-ig egész évi tojás-, baromfi- és húsbeadási tervüket teljesítik, s az előírt 140 liter he­lyett havonta 3—400 liter tejet juttatnak Miskolc dolgozóinak. A miskolci állami gazdaság sajóparti üzemegységének dolgo­zói is fontos vállalásokat tettek: pártunk Hí. kongresszusáig 50 ezer fej salátát adnak az üzemi dolgozóknak. A termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok dolgozóinak példamutatása nagy hatást gya­korolt, az egyénileg dolgozó pa­rasztokra. Eddig több mint 70 egyénileg dolgozó paraszt tett felajánlást pártunk III. kongresszusa tiszte­letére. 25_en már teljesítették is Vállalásukat, mint if j. József, Busku Lajos, Mátyás Dezső és Simon István. Megállapította a beszámoló azt is hogv a kongresszusi verseny­ben az elért eredmények mellett komoly hiányosságok is vannak elsősorban a verseny szervezésé­ben és irányításában. A húsipari vállalatnál például nagyon gyengén szerveztek meg U, versenyt. Háromszáznyolc fizi­kai dolgozóból mindössze hat, 58 párttagból pedig csak kettő tett felajánlást a kongresszus tiszte­letére. Nem csoda, hiszen a part­szervezet titkára, Hódi elvtársim maga is azt hangoztatta, hogy „már eleget dolgozott, s szeret­ne már pihenni“. A munkaver­seny lebecsülése tapasztalható az ingatlankezelő és a festőipari vállalatnál. Ezért a hiányos­ságért felelős az I. kerületi párt- bizottság is, mert nem adott kel­lő segítséget e vállalatok párt- szervezeteinek, nem ellenőrizte munkájukat. A párt III. kongresszusa tisz­teletére tett vállalások teljesíté­sének egyik igen fontos feltétele a versenyagitáció fellendítése, a népnevelő munka színvonalának megjavítása. Ezzel azonban a beszámoló vajmi keveset foglal­kozott. Nem ismertette azokat a jó agitációs módszereket, érve­ket, amelyek segítségével a nép­nevelők még jobban mozgósít­hatják a széles tömegeket a terv $s a, vállalások teljesítésére. Erre annál nagyobb szükség lett vol­na, mert több súlyos hiba bizonyítja az agitáció gyengeségét az I. kerületben. A múlt évben például csak a munkafegyelem lazasága, az igazolatlan hiány­zások miatt több mint kétmillió forint értékkel termeltek keve­sebbet a kerület üzemei. Ebből 32 családi házat lehetett volna építeni. Nagy volt a munkásván­dorlás is a multévben az I. ke­rület több üzeméhen. A 28/1. épí­tőipari vállalatnál a létszám 87 százaléka cserélődött ki. Az agi­táció gyengeségét bizonyítja az is, bogy nem terjedtek el megfe­lelő széles körben a különböző versenymozgalmak, a gyorsfor­gácsolás, a Koleszov-féle széles­vágás, a Gazda., és a Ilőtler- mozgalom. Helyesen bírálta viszont a be­számoló a pártszervezetek veze­tőit azért, hogy a pártkiadvá­nyokat, propaganda és agitációs anyagokat, a nópnevelőfüzeteket nem adják át idejében a népne­velőknek, agitátoroknak. Nagyon helytelenül cselekedett Molnár elvtárs, a villamosvasút párttit­kára, aki halomszámra gyűjtöt­te, s a szekrónyfiókokban hagyta porosodni ezeket a füzeteket. Általában a beszámoló mélyre­hatóan és színvonalasan elemez­ne a kerület helyzetét, a párt» szervezetek tevékenységét a Köz­ponti Vezetőség 1953. júniusi és októberi ülése óta és világosan rámutatott a gazdasági és poli­tikai feladatokra. Ezzel elősegí­tette a vita kibontakozását. A felszólalások arról tanúskodtak, hogy a kerület gazdasági és pártvezetőinek zöme egyre vilá­gosabban látja fejlődésünk távla­tait: azokat a feladatokat és cé­lokat, melyeket a júniusi és az októberi határozat, továbbá a mezőgazdaság fejlesztésére vo­natkozó határozat tűzött ki né­pünk elé. Megmutatta azt is a pártértekezlet, hogy átvezettük sa­ját munkaterületükön hozzákezdtek a határozatok végrehajtásához. Kovács Zoltán elvtárs, a Bor- sodvidéki Gépgyár párttitkára például elmondotta: most már fokozottabban rátérnek a mező- gazdasági gépek gyártására. Februári tervüket 113.2 száza­lékra teljesítették. A termény­forgalmi vállalat részéről Somos Lajos elvtárs arról beszólt; Sá­rospatakon 200 vagonos ter­ményraktár építését kezdték meg és folyamatban van több ter- mányraktár tatarozása, javítása, a mérlegek kijavítása és hitele­sítése. A XVI. autójavító vállalat igazgatója, Szekszárdi Imre elv­társ a következőket mondotta: — Dolgozóink odaadó munkával készülnek a kongresszusra. DISZ-brigádunk a vállalt három kocsiból egyet már elkészített. Sokat tanultunk a Központi Ve­zetőség határozatából, a kor­mányprogramból. Ma már gyak­ran elbeszélgetünk á dolgozók­kal, igyekszünk megismerni és elintézni problémáikat. A FÜSZÉRT vállalat párttitká­ra megígérte: mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy me­gyénk dolgozóit minél jobb és több áruval lássák el. Mitterpftch Ferenc elvtárs a kiskereskedelmi vállalat részéről felszólalásában kérte a pártbizottságot, hogy a jövőben fokozottabban foglal­kozzék a kereskedelmi szervék­kel az eladóknak az oktatásba való bevonásával, hogy az elkö­vetkezendő időkben pontosabb, gyorsabb és udvariasabb legyen a kiszolgálás. Számos hozzászólás tanúsko­dott arról, hogy a kerület veze­tői a Központi Vezetőség határo­zata alapján helyesen látják az utat, melyed haladnunk' kell, fel­ismerték a munkájuk közben je­lentkező hiányosságokat, min­dent elkövetnek azok gyors: kija­vítása érdekében­Kölcsönös segítő takarékpénztárakat állít fel nx Országos Takarékpénxtár ax üzemekben betét évenkint csak egyszer vehető ki. A betétek után viszont évi öt- százalékos kamatöt kapnak. Korábbi visszafizetés csak a munkaviszony megszűnése esetén igényelhető. A kölcsönös segítő takarékpénztá­rak tagjai háromhavi tagság után már kölcsönt vehetnek íel. (MTI) Az Országos Takarékpénztár a kö­zeljövőben kölcsönös segítő takarék- pénztárakat létesít több üzemben. A kölcsönös segítő takarékpénztá­rakban a dolgozók önkéntesen lép­hetnek majd be, ha vállalják, hogy liavonkint meghatározott összeget megtakarítanak. Az így összegyűlt A mezőcsáti járási pártbizottság nevében Patvaros elvtárs üdvözli Guzanov elvtársat emődi látogatása alkalmából. Guzanov elvtárs Suri János tsz elnök társaságában megtekinti az emődi Szabadságharcos tsz. gazdaságát. •• •• hseataí - «■"■■k-i —: —' ®Mi ÜSÖiSíj A kongresszusi verseny élenjáró harcosai Ondó János szuhatkállói jelvé* nyes sztahánovista vájár a koni, gresszusi versenyben februári esedékes tervét 138 százalékra teljesítette. Szabó János a mucsonyi szén­bánya vállalat dolgozója, jelvé- nyes sztaihánovista vájár a feb­ruári terv teljesítésében 120.1 százalékot ért el, uimiiiiiiiMiiMiiMmiMiiimiiniiniiiiimiMinmiiiiiiiiiimmimiiiiinimmimiiimHiimimiiiimtiiimiimimmiiiimuiimiimiiimiiiHimimiimMHiHiiiimiiim iHiiiiiiiiinHwwmiiiiitiiinmimiiiimiimimmiimmimmniimiiniimMmtiNimiimmmiiiiiiMmiiimHiiiniiinniimiiiimiHniiiimiiuiiimnimim Az óriás mellett ^degíu ember is aprónak látszik. Ha szó esik róluk — legtöbbször az óriás­ról beszélnek. Valahogy így történik a barcikai erőmű esetében is. öt ki­lométerre a régitől épül a 104 mé­ter magas kéményű új erőmű s a régi faluban csendesen meghúzódik a másik, a „kicsi1, Sokan csak ak­kor vesznek róla tudomást, amikor a műszak kezdetén felhangzik az üzem gőzdudája. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a kis erőműben születik az északborsodi bányák, gyárak hajtóereje, sok-sok falu fénye, A SZÉNTŐL A FÉNYIG Ax üzem környékén már meg­szokták a turbinák halk zümmögé­sét. Hiányozna is ha elhalkulna —, különösen azért, mert akkor sötét­ség borulna a falvakra. Igaz ettől nem kell félni, az üzem dolgozol tudják mi a kötelességük. Jó munkáról beszélnek a februári számok: az erőmű ebben a hónap­ban 2.4 százalékkal adott több ára­mot, mint amennyit terve előírt. Ez az adat persze nem sokat mond, de mindjárt jobban megértjük, ha hozzátesszük: olyan árammennyisé­get jelent ez, hogy egy 20 e?er la­kosú város áramszükségletét leket Vele egy egész hónapon át fedezni. Szép eredmény ez, hiszen nagy problémákkal kellett megküzdeni februárban is. Rossz volt a szállítás, a szén sokszor késedelmesen érke­zett. A bányák sokszor azt válaszolták a sürgetésre: azért nincs szén, mert az országos hálózat nem bírja haj­tani gépeiket. Ekkor a kis erőmű az Országos Teherelosztó engedélyével lekapcsolódott az országos hálózatról s egymaga szolgáltatta az észak­borsodi bányáknak a kellő energia- mennyiséget. És ez a legtöbb eset­ben sikerült is! De nemcsak'^«™«LtS segítségére, A kis erőmű dolgozói kiveszik részüket a kormányprogram szellemében a mezőgazdaság meg­segítéséből is. Szabó Antal műveze­tő és Strucz Károly brigádja alig­hogy elvégezték a 2-as kazán javítá­sát, máris azon tanakodtak, hogy a belső munkák jobb megszervezésé­vel hogyan kapcsolódhatnak be a mezőgazdaság fejlesztésébe. Strucz Károlynak, a mezőgazdaság gépesí­tése különösen szívügye. A felsza­badulás előtt a mezőgazdaságban dolgozott, uradalmi gépészikovács volt. Igaz, akkor csak a sovány kommenció jutott neki. A sorsa alig volt jobb, mint a többi mezőgazda- sági bérmunkásé, de olyan jól kija­vított traktorral, cséplővel senki sem várta a tavaszt, meg a csép- lést, mint ő. Ért a traktorhoz, a cséplőhöz s úgy érezte, hogy ezt az hozzáértést kár volna parlagon hevertetni. A többiek is kedvet éreztek a munká­hoz; így született meg kongresz- szusi vállalásul-:: segítik, patronál­ják a putnoki gépállomást. Nagy sürgés-forgás támadt az erő­mű műhelyében, mindenki részt kért a munkából, ha rossz alkatré­szeket, használaton kívüli bemelegítő benzi n lámpákat hoztak Putnokró) javításra.-k.» ahová először be­Az üzemrész, iépünk; a gépház. Tiszta hófehér itt minden. Úgy du­ruzsol a turbina, mintha távoli ze­nét közvetítene. Fenn a főfalon pi­ros lámpák jelzik: melyik bányához van bekapcsolva az áram. A kapcsolótábla mellett egy fia­talember, Gál László figyeli a ter­helést. Még csak most tanulja a kapcsolótábla kezelését; szemét egy pillanatra sem veszi le a kapcsolók­ról. Minden mozdulata pontos és határozott. Méltán büszke arra, hogy az ő egyetlen gombnyomására, 50 kilométer távolságban és többszáz méter mélységben munkába lendül­nek a gépek, O !" 1 ; f[ 11 Grenkm Mihály SS"“b£ üzemgépész arról beszél, hogy mi­lyen lelkesedéssel állt versenybe a pártkongresszus tiszteletére az üzem minden dolgozója. Elsősorban az energiatakarékosságot tűzték ki cé­lul: ,— Mi itt -- hangoztatta Gren- kus elvtárs — akkor takarékosko­dunk az árammal, ha takarékosko­dunk a szénnel. Büszkén mondja el, hogy a kon­gresszusi versenyben 50 tonna szén megtakarítását vállalták, de már 90 4onna szenet takarítottak meg. 90 tonna szén! El kell Ismerni szép eredmény, a munkás találé­konyság szép példája. Két fajta szénnel tüzelnek s hosszú évek gya­korlata és a laboratóriumi vizsgála­tok nyomán sikerült egy nagyon jól alkalmazható szénkeverést kikisérle- tezni, amellyel állandóan növelik a szénmegtakarítást. Ugyancsak nagy előny az is, hogy Pásztor János, fű­tő, már több mint 20 esztendeje ugyan amellett a kazán mellett dol­gozik. Ismeri annak még „lélegzet- vételét“ is —, nem hiába kapta meg a múlt évben az „ország leg­jobb fűtője'* címet, meg a sztaháno­vista oklevelet. Most is ott áll neve a versenytábla legelején. Fejünk felett a kéményekből fe­kete korom száll ki. A szénbunke­rek surrantóin újabb és újabb fű­tőanyag ömlik a kazánokba. Az üzemben — nem Is hinné az ember — alig kell száz lépést tenni, hogy elhaladjunk amellett a hely mellett, ahol a szénből elektromos áram, vil­lanyfény lesz. így dolgoz* óriás árnyékában. De nem lehet azt mondani, hogy semmi köze az új« hoz. Nagyon is szoros a kapcsolat köztük. Eddig 60 műszaki vezető, adminisztratív tisztviselő került át. a régi erőműtől az épülő borsodi erőmű törzsgárdájába. Valameny- nyien kiváló szakemberek. A dolgozók egy része már 20 éve itt dolgozik. Az idősebb generáció tagjai átélték a tőkés időket, ök harcoltak valaha Vitányi (Wechsler) úrral, az üzem mindenható főmér­nökével az egy-két filléres órabér« emelésért. S ma mindaz az erő, ami valaha a tőkéssel vívott harcban őrlődött fel, most hatványozottan a termelés, ben érvényesül a fiatalok segítését) nevelését könnyíti meg. Kovács JánosT­Azelőtt bányában dolgozott mint csillés. Szakmához nem értett s itt is újra a szénhez, a daruhoz került. Az üzem fejlődésével egyidejűleg Kovács János is tanulni kezdett. Előbb lakatos-átképzös lett, majd letette a lakatosmesteri vizsgát, de most is tovább tanul, művezető is­kolára jár. — A kettes kazán mel­lett — ahol a nagyjavításon dolgo­zik, — örömmel meséli, hogy a jő- vp héten befejeződik a tanfolyam, meglesz a záróvizsga. Elnézem a keménykötésű, kormos arcú fiatalembert, örülök, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen a ve­zetőségbe választották s ma ő az alapszervezet titkára. Élete sorsa egy a hasonló korú munkásokéval. A párt nevelte kom­munistává, adta meg a lehetőség»!, hogy kiváló szakmunkássá legyen. Biztos kézzel nyúl a kazán csapjai­hoz, ajtajához. A kazánra s az állványokon álló kőmívesekre néz. — Ezzel Is elkészülünk még ma —- mondja s hozzáteszi — 8 nap helyett 6 nap alatt elvégeztük a nagyjavítást. Méltó módon köszöntik a régi erőmű dolgozói Is a pártkongresz- szust! GÉCZI GYULA1

Next

/
Thumbnails
Contents