Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-17 / 40. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szerda, 1954. február ti. Miért akadályozzák a nyugati hatalmak az öthatalmi tanácskozás összehívását Moszkva (TASZSZ)’ A „Pravda“ cikket közöl „Mi­ért akadályozzák a nyugati hatal mák az öthatalmi tanácskozás összehívását” címmel. A cikk bevezető részében ki­emeli, hogy a négy hatalom kül­ügyminiszterei az utóbbi napok­ban négy zárt ülést tartottak és ezeket a zárt üléseket az első na­pirendi pont megtárgyalásának szentelték, amely így hangzik: „A nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló intézkedésekről és a Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kül­ügyminiszterei tanácskozásának összehívásáról“. A cikkíró több olyan tényt idéz, amely megmutatja, hogy a nyu­gati hatalmak, de elsősorban az Egyesült Államok bizonyos kö­rei a legnagyobb mértékben el akarják odázni az indokínai probléma békés megoldását. Ezután elemzi a négy hatalom külügyminisztereinek zárt ülé­seivel kapcsolatos nyugati sajtó­hangokat, majd így folytatja: A „Pravda“ cikke A valóságban a hároiú hata­lom képviselői továbbra is kitar tanak a korábbi nem reális ál­láspontjuk mellett, elutasítva Kína nagyhatalmi jogainak elis­merését. Egyedül abba hajlandók beleegyezni, hogy Kína jelen le­gyen valamilyen „távolkeleti ér­tekezleten“, mégpedig ugyan­olyan jogon, „meghívott“ ál­lamként, mint amilyen jogon például a délkoreai bábkormányt is meghívnák. A Szovjetunió küldöttsége a berlini értekezlet kezdete óta az öthatalmi tanácskozás összehí­vásának kérdésében világos és félreérthetetlen álláspontra he­lyezkedett — folytatódik a cikk —. amely megfelel az összes békeszerető népek érdekeinek. Több nyugati lap — különösen a francia újságok — rámutatnak, hogy a. Szovjetunió álláspontja megfelel minden olyan ország érdekeinek, , amely a megérett nemzetközi problémák, de első­sorban az ázsiai és távolkeleti problémák — köztük az indokí­nai kérdés — rendezésére törek­szik'. A Szovjetunió lehetségesnek tartja, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, a Kínai Nép köztársaság, Franciaország és Anglia képviselőin kívül más ér­dekelt, államok képviselői is résztvegyenek. A koreai kérdés tárgyalásán részt vehetne a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság és Dél-Korea, va larnint egyéb érdekelt országok. A béke más ázsiai térségekben való helyreállításával kapcsolatban meg lehetne hívni az illető ázsiai térségek képviselőit. Ezek a ja­vaslatok — állapítja meg végül a cikkíró — a többi között meg- nvitiák az utat, a távolkeleli kon­fliktusok. de elsősorban az indo­kínai konfliktus rendezéséhez. A közeljövő megmutatja, cél­szerűnek tartják-e a nyugati ha­talmak képviselői, hogy ezzel a reális lehetőséggel éljenek, vagy jobban megfelel nekik a hideg­háború, illetve a „forró” háború állapotának fenntartása a föld­kerekség e térségében. (MTI)] A berlini értekezletről Berlin (MTI) A nyugati buresoá rajtot 02 elmúlt napokban mesterségesen elárasztották berlini külügyminiszteri értekezlet kuc!ar_ cáraak liang illatával, Csakhogy az a szel­lem, amelyet így kibocsátottak a nagy nyugati hírgyárak niéregpalackjaikból. meet fel-idézőit kezdi fenyegetni. Így az után több újság már azt bizonygatja, bogy az értekezlet lépést jelent a nem- zrtfközi feszültség enyhítése felé vezető úton. Ezek a hangok a nyugati országok közvéleményének elégedotienrégét *kír­ják eicsiitítatni, hiszen Rómától Parisig és Londontól Washingtonig milliók lát­ják, hogy a berlini értekezleten a szovjet javaslatok irányultak a békés rendezésre s a nyugati küldöttek nemleges válaszai * akadályozták mindeddig a kibontakozást. Több lap arról ír, hogy újabb értekezz letek várhatók a feszültség enyhítésére- A „France Soir“ cínuíí francia lap úgy véli, hogy „újabb kelet—nyucati kotuíe- renciána kerül majd sor", Boothby an­gol konzervatív képviselő így ír a „News of the World” című folyóiratban: „Nem Azfzerütlen az a remény, hogy Berlin előjáitéika lesz a két világ közötti érte­kezletek hosszú sorozatának, ami egyszer megvalósítja majd a békét a földön és a jóindulatot az emberek között”. Más sajtóorgánumok felvetik a kér­dést, ki a felelős ez értekezleteken fel­merült nehézségeként.. S a válasz — bár_ mily nehéz is ezt kimortdaniok a nyugati buresoá sajtó cikkíróinak — a nyugati külügyminisztereket marasztalj* el. A „Le Monde“ a nyugati k ii 1 ü gym i-rni szterek magatartását olyan „taktikának“ nevezi, amely „velejárója * nyugat hagyományos poláíi'káj-ámak“. Ez a politika „a Szovjet­unióra kívánja hárítani * felelősséget a »nemzetközi feszültségért. Ez a politika semmiképpen sem irányul arra, hogy kedvező feltételeket teremtsen egy kom- promMSZumos megegyezés számára, amely különben is lehetetlennek látszik mind­addig, amíg^a nyugat az osztrák kérdést a német kérdéstől függetlenül kívánja megoldani." A „Le Monde“ azonban azt is leszögezi, hogy a közvélemény nyomá­sán* egyes kérdésekben engedékenyebb álláspontot kellett a nyugatiaknak elfog- 1 almok. „Úgy látszik ugyanis — írja —, hogy a zártkörű ülések során sikerült olyan tárgyalásokat kezdeményezni, ame­lyek lehetőséget nyújtanak, hogy diplo­máciai úton, vagy egyéb újabb konferen­cián tárgyaim lehessen olyan eszközök­ről, amelyek véget vetnének az indo­kínai háborúnak, Koreában pedig túl lehetnie jutni a mostani egyszerű fegy­verszünet sok bizonytalanságot jelentő szakaszán.“ Az angol sajtó sem titkolja, hogy D11I- les, Eden és Bidault magatartása vissza­tetszést kelt világszerte «z egyszerű em­berek között- A „News Chronide“ egyik cikke az angol hivatalos köröknek a íe- lelősségrevonástól való félelmét tükrözve aggódik * várható fejlemények miatt. „Az átlagember, amikor a kudarc okain töpronlg. megkérdezi majd, hogy a nyu­gati álláspont valóban olyan méltányos és szükségszerű volt-e, míntahogv * szó­vivők állítják. S ha .azt kérdezi majd-, hogy a Nyugat miért utasította vissza a Molotov-térvét, akkor ezt nem lehet majd olyan érvekkel elintézni, hogy a kérdező kommundstabarát.“ Richard Crossman munkáspárti kép­viselő leleplezi Dulles igazi szándékát a . Sunday PictoriaV'-bani: „Dulles sohasem kívánta, hogy megtartják az értekezletet s most •. • eltökélte, sebtében végrehajtja tervét: Nyupatnémetország felfegyverzését és bekebelezését a nyugati védelmi kö­zösségbe — írja. Majd rámutat, hogy Eden én Bidsult meg sem kísérelte a közvetítést az amerikai és a szovjet kül­döttség között, hanem Dullrsnak, a nyu­gati csapat kapitányának hűséges segé­dekén* viselkedett. Crosrman arra is ki­tér, milyen nagy befolyása volt a bonni klikknek * nyugati külügyminiszterek állásfoglalására. „Az Adenauer-féle kiil- tíőtesés fnfaaagpäycgsaen forma sasiat csak azért ment Berlinbe, hogy közöljék vele, mi töiténik az értekezleten. Valójá­ban azonban ötödik hatalomként műkö­dik s a színfalak mögött hatalmas be­folyást gyakorol. Az angol és a francia sajtó utal arra is, hogy az amerikai diplomácia most majd a berlini ért-kezlet sikertelensé­gére hivatkozva, teljes érőiéi követelni fogi-a az „európai védelmi körűség" szer„ ződesőnek ratifikálását. Hozzáteszi azon- báfti, hogy a ratifikálás kilátásai csöppet sem javultak. A „Manchester Guardian“ így ír: „Az Egyesült Államokban sokan azt várják, majd, hogy Franciaország és Olaszország azonnal ratifikálja az európai védelmi közösségről szóló szerződést és \ gyorsan megindulhat Nyugat. Németország fel­fegyverzése. Ezek csalódni fognak, «mi újabb feszültséget idéz majd elő atlanti viszonylatban. A „Yorkshire Post" beismeri, hogy a nyugati katonai szövetségesek — ellen­tétben a nyugati külügyminiszterek állí­tásával — .agresszív , célokait szolgálnak. „Az atlanti szövetség és az európai vé­delmi közösség harcias egységek, másként nem lenne semmi értelmük Igaz — pró­bál magyarázkodni a lap —, hogy szán­dékuk nem támadó, de lehet-e mondani, hogy sohasem fogják őket támadás cél­jaira liasználni?“ Arra vonatkozólag pedig, hogy a fran­cia közvéleményben milyen- visszhangot keltett « Szovjetunió biztonsági célokat szolgáló javaslata, hadd Idézzük a „Wes­tern Mail“ című angol lapot: „Az a köz­vetlen hatá9, «melyet Molotov javaslata Franciaországban előidézett, aggasztó volt a többi nyugati hatalomra nézve. Fran­ciaország természetesen fél « német fel­fegyverzéstől és hajlandónak látszik arra, hogy a Molotov-terwel kacérkodjon, ami­nek segítségével megakadályozhatná, hogy « német fák az égig nőj jenek, Awm A. I Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese fogadta G. Myrdait, az ENSZ európai gazdasági bizottságának titkárát Moszkva (TASZSZ). Á. I. Mikojan, a Kremlben fogad­ta G- Myrdait, az ENSZ európai gazdasági bizottságának titkárát és M. Burinskyt, a titkár helyettesét. Az ENSZ európai gazdasági bizott­ságának tevékenységére vonatkozó kérdéseket beszélték meg. A foga­dáson jelen volt I. G- Kabanov, kül­kereskedelmi miniszter, P. N. Ku- mikin, a külkereskedelmi miniszter helyettese és V- V. Mordvinov, a nyugati országokkal való kereskede­lem külkereskedelmi minisztériumi igazgatóságának megbízott vezetője. MTI) .4 Szovjetunió külkereskedelmi minisztere ebédet adott G. Myrdal tiszteletére Moszkva (TASZSZ). I G- Kabanov, a Szovjetunió kül­kereskedelmi minisztere február 15- én ebédet adott abból az alkalom­ból, hogy Moszkvában tartózkodik Gunnar Myrdal, az ENSZ eürópai gazdasági bizottságának titkára és több felelős munkatársa. Szovjet részről az ebéden jelen voltak: P. N. Kumikin, a külügymi­niszter helyettese, V. A. Zorin, a Szovjetúnió külügyminiszterhelyet­tese, V. Sz. Gerascsenko, az Állami Bank elnökhelyettese, N. P. Palgu­nov, a „TASZSZ” felelős vezetője, M. V. Nyesztyerov, a Szovjetunió kereskedelmi kamarájának elnöke, valamint a Szovjetúnió külkereske­delmi minisztériumának és külügy­minisztériumának felelős munkatár­sai. Az ebéden jelen volt R. Sohlman, Svédország rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Az ebéd közvetlen, baráti légkör­ben folyt le. Február 15-én este G. Myrdal és a kíséretében lévő személyek el­utaztak Moszkvából. (MTI) Befejeződött a magyar—jugoszláv ha lórügyi <őve»yes bizottság első ülésszaka Ä berlini értekezlet 23. ülése "I ! Berlin (MTI) Figl osztrák, külügyminiszter felhatalmazást kapott kormányá­tól, hogy Ausztria nevében nyi­latkozatot tegyen az osztrák ál­lamszerződésre vonatkozó szov­jet javaslatokkal kapcsolatban a négyhatalom külügyminiszterei előtt. Ezért a berlini értekezlet kedden délután megtartott 23. ülésén, amelyen Bidault francia külügyminiszter elnökölt, újra az osztrák kérdéssel foglalkoztak. Figl osztrák külügyminisz­ter kijelentette, hogy kormánya nem fogadhatja el a szovjet kül­döttség kiegészítő javaslatait. Figl felkérte a külügyminisztere­ket, hogy Berlinből való távozá­suk előtt adják meg Ausztriának az államszerződést. Eden angol külügyminiszter felhívta a szovjet küldöttséget, hogy az osztrák államszerződés létrehozása érdekében vonja vissza kiegészítő javaslatait. Dulies amerikai és Bidault francia külügyminiszter hasonló értelemben szólalt fel, majd Molotov szovjet külügyminiszter válaszolt Figl és a nyugati kül ügyminiszterek fejtegetéseire, fenntartva a szovjet küldöttség­nek az osztrák államszerződés hez beterjesztett’ kiegészítő ja­vaslatait. i(MTI)] . , i Wilhelm Pieck fogadást adott V. M. Molotov és a szovjet küldőt!ség tiszteletére lese, valamint a szovjet küldöttség többi tagja. Német részről jelen volt Johannes Dieckmann, a Népi Kama­ra elnöke, Otto Grotewohl minisz­Wilhelm Pieck, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnöke, a ber­lini kormánypalotában hétfőn este fogadást adott V. M. Molotov szov­jet külügyminiszter és a négyhatal­mi értekezleten résztvevő szovjet küldöttség tiszteletére. A fogadáson szovjet részről meg­jelent V. M. Molotov, a Szovjetúnió Minisztertanácsának első elnökhe­lyettese, külügyminiszter, A. A. Gro- mikó, a külügyminiszter első helyet­terelnök, Walter Ulbricht miniszter­elnökhelyettes, továbbá a politikai, gazdasági és kulturális élet képvi­selői. A fogadáson résztvettek a Német Demokratikus Köztársaság­ban működő külföldi diplomaták, valamint a bel- és külföldi sajtó képviselői. (MTI) g Az európai biztonság biztosítására vonatkozó szovjet javaslatok megfelelnek minden békeszeretíi nép érdekeinek Á „Pravda” február 15-1 számában „Az európai biztonság biztosítására vonatkozó szovjet javaslatok megfe­lelnek minden bókeszerető nép érde­keinek“ összefoglaló cím alatt ber­lini, londoni és newyorki tudósítói­nak jelentéseit közli. A berlini jelen­tés a következőket mondja; Az amerikai diplomácia a szovjet küldöttség világos és mélyrehatóan megalapozott javaslataival szemben nem volt képes mégcsak valameny- nyire is komoly érveket szembeállí­tani. Ezért a propagandagépezetet hívta segítségül és így próbálta min­den eszközzel megakadályozni, hogy a világ közvéleménye megtudja az igazságot a szovjet javaslatról. Új­ságíró körökben ismeretessé vált, hogy a nyugati hatalmak egyes ve- zetőszemélyiségei maguk instruálták a tudósítókat és azt ajánlották nekik, hogy lehetőleg kevésbé idézzék V. M. Molotovnak, a szovjet küldöttség ve­zetőjének kijelentéseit, —- és aktí­vabban foglaljanak állást a szovjet javaslatok ellen. mó többsége még mindig tájékozat­lan az összeurópai kollektív biztonsá­gi rendszerről február 10-én a berlini értekezlet elé terjesztett szovjet ja­vaslatról. Az angol átlag emberek nem értesültek a Szovjetuniónak er­ről a fontos, a béke ügyét előmozdí­tó lépéséről, mert az angol sajtó nagyrésze a kialakult taktikát követ­ve, egyszerűen elhallgatja ezeket a javaslatokat. A newyorki jelentés a többi kö­zött ezeket mondja: Az amerikai sajtó elárulja az Egye­sült Államok kormányköreinek fej- vesztettségét, amikor az európai kol­lektív biztonság ipegszervezéséről szóló szovjet javaslatot „váratlannak“’ nevezi és azt az aggodalmát juttatja kifejezésre, — mint a „Business Week”, a monopóliumok lapja teszi —, hogy „a Molotov-terv" „arra ve­zethet, hogy ez év végéig ú jabb érte­kezletre hívják össze a Kelet és Nyugat képviselőit a német kérdés ügyében.“ Az amerikai monopóliu­mok sajtójának komoly nyugtalan­ságot okoz, hogy a szovjet javaslatnak A londoni tudósító ezeket mondja: A? angol lapok olvasóinak tulnyo; pék számára. (MTI) A külügyminisztérium tájékoztatá­si főosztálya közli: A magyar és jugoszláv kormány között 1953 augusztus 26-án a határ­incidensek megelőzéséről és kivizs­gálásáról kötött egyezmény előírá­sainak megfelelően felállított ma- gyar-jugoszláv fővegyesbizottság ez év február 9-étől február 15-ig tar­totta meg első ülésszakát Szegeden- A fővegyesbizottság egybehang­zóan megállapította, hogy az egyez­ményben előírt intézkedések mind­két fél részéről megtörténtek és egyetértésre jutott néhány, a fenti egyezmény végrehajtásával kapcso­latos további részletkérdésben. (MTI) Az Országos Béketanács táviratban tiltakozón Jacques Denis letartóztatása ellen Az Országos Béketanács a kö­vetkező tiltakozó táviratot in­tézte a francia kormányhoz: „Felháborodással értesültünk Jacques Denis, a Francia Köz- társasági Ifjúsági Szövetség végrehajtó bizottsága tagjának jogtalan és koholt vádak alapján történt letartóztatásáról. A bé­keszerető magyar nép milliói, de különösen az ifjú magyar béke­harcosok barátjuknak és harcos-, társuknak tekintik Jacques De- nist, a Béke Világtanács tagját, aki mint a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség főtitkára', fá­radhatatlanul küzd a fiatalod szabadságjogaiért. boldogabb jövőjéért, a békéért. Az igazság és a béke védelmében követeljük Jacques Denis azonnali szaba- donbocsátását. Követeljük, hogy a francia kormány vessen véget) a francia békeharcosok soroza­tos üldöztetésének! Magyar Országos Béketanács. .(MTI)’ A DISZ Központi Vezetőségének tiltakozó távirata a francia kormányhoz Jacques Denis letartóztatása ügyében „A magyar ifjúság a legmé­lyebb felháborodással szerzett tudomást arról, hogy a francia kormány egy 1952-ben kiadott elfogató parancs alapján bör­tönbe vetette Jacques Denis-t, a DÍVSZ főtitkárát. Jacques Denis letartóztatása az egész világ bé­keszerető fiataljai, köztük a ma­gyar ifjúság békeharca elleni tá­madás. A francia kormánynak ez a tette az alkotmányosság és aá emberi jogok durva megsértése* Az egész magyar ifjúság nevé­ben követeljük, hogy bocsássák szabadon Jacques Derűst és a: francia kormány szüntesse be a béke híveinek jogtalan üldözését* Dolgozó Ifjúság Szövetségi Központi Vezetősége.” jfl ,(MTI)]- , Az Egyesült Államok fokozza beavatkozását az indokinai háborúba 1 ... __«WCi* Peking (Uj Kína) Washington közvetlen szárazföldi és haditengerészeti beavatkozásra készül Indokinában, Az amerikai légierő szóvivője Wa­shingtonban február 12-én kijelen­tette, hogy a Tokió közelében, Taci- kavaban állomásozó amerikai 315. légihadosztály repülőgépei egyre több amerikai repülőt, felszerelést és után­pótlást szállítanak Indokinába. Az „International News Service“ február 11-i tokiói jelentése szerint az amerikaiak az elmúlt hetekben hatszáz—hétszáz repülőtisztet és le­génységi állományú repülőt szállítot­tak Indokinába. Az Eisenhower elnök által létesí­tett „stratégiai tervező bizottság“ *— washingtoni jelentések szerint olyan akciók gondolatával foglalkozik, amelyek a valóságban fegyveres amerikai beavatkozást jelentenek az indokínai háborúba, Washingtonban ezzel egyidejűleg azon mesterkednek, hogy rávegyék Li Szin Mant, Csang Kaj-Seket, Mag-i saysay fülöpszigeti elnököt, Szong-t gram thaiföldi miniszterelnököt és Joszidát, küldjenek ágyútöltelékeket Indokínába, hogy — amint Eisen* hower cinikusan mondotta —* „ázsiaiak harcoljanak ázsiaiak ellen“, Az Egyesült Államok kezdeménye-) zésére, — hogy ezzel is fokozza a fe­szültséget — február 15-én tíznapos amerikai—angol—francia tengeri hadgyakorlatok kezdődtek az Indo« kínai partok és Kína felségvizei kör zelében. (MTI) ______________* .» Átadták rendeltetésének a szolnoki szalmacellulóze gyárat Február 16-án, kedden adták át rendeltetésének az ország első rizs- és gabonaszalmából cellulózét gyártó üzemét. Az átadási ünnepségen Kiss Árpád könnyűipari miniszter mon­dott • beszédet. Köszönetét fejezte ki azoknak a tervezőknek, mérnökök­nek, építőknek, szerelőknek, akik odaadó munkájukkal segítették az új gyár felépítését. Külön is köszönetét mondott a Német Demokratikus Köztársaság szakembereinek, akik résztvettek a tervezés és kivitelezés munkájában. Ezután elmondta, hogy az új gyár rizs- és gabonaszalmából olyan cel­lulózét készít, amelyet papírgyá­raink minden papírfajta előállításá­hoz fel tudnak használni. Lehetővé válik, hogy az eddig külföldről im- nagy vonzó ereje van az európai né- portált nyersanyagból készített fi­Inom papírfajtáikat bőven rendelke­ál­zésre álló hazai nyersanyagból lítsuk elő, A könnyűipari miniszter beszéde után Gál Pál, a papírgyár igazgatója átvette az új gyárat. (MTI) A miskolci SS. sz. Állami ípfllflptti Tröszt női* és férfi szakmunkásokat és segédmunkásokat vesz fel a Tröszt területéhez tartozó építkezé­sekhez. & dolgozóknak biztosítják az ingyen szállást, napi háromszori étkezés* 7.30 Ft*érf és havonta egy­szer az utazási költség megtérítését. A családjuktól távol élő családos és csalárffennfartó dolgozók különélés! pótlékot, kapnak munkanaponként. Ahol üzemi konyha van 6 Ff-ot, ahol üzemi konyha nincs 10 Ft-ot. —• Jelentkezni lehet: Miskolc, Kudas László utca 4 szám (volt Kálvin utca) Tröszt mnnkásfelvételi irodá­jában.

Next

/
Thumbnails
Contents