Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-06 / 31. szám

HERMÁÉ OTTÓ MUZEUM Miska.e, Pap«'a» 1. Tííiejon: 17 SO. Vil ágos választ, Lékés megegyezést! í^saknem két hete, hogy ^ Berlinben megkezdődött a külügyminiszterek tanácsko­zása. A világ békeszerető milliói nagy figyelemmel kísérik a ta­nácskozások folyamatát. Érthe­tő', hiszen a négy hatalom kül­ügyminisztereinek találkozásától békés megegyezést vár Európa a á,világ valamennyi népe. Mit. mutat az értekezlet ed­digi munkája? A napirend kérdésében létre­jött gyors megegyezés kétségte­lenül eredménynek számít. De felmerül a kérdés: miért fogad­ták el a nyugati külügyminiszte­rek különösebb vita nélkül Mo­lotov iiapirendi javaslatát? Ha nz, utána következő villát mérle­geljük, feleletet kapunk erre a kérdésre. A nyugati külügymi­niszterek úgy határoztak, "hogy a napirendet formailag ugyan el­fogadják, lényegileg azonban nem. Mit jelent ez? A formák elfogadásával takti­kai tökét igyekeztek kovácsolni, vagyis a Berlinre figyelő világ- közvéleménnyel azt akarták' - el­hitetni,. hogy rögtön az értekez­let elején „engedményt“ tették. Másszóval: „béküiékeny maga­tartást tanúsítottak”, "a viták során azután az első. napirendi pontot igyekeztek levenni a tárgysorozatról. T? z a taktika ügyesnek ígér- ' “ kőzett volna, ha Molotov ofvtárs úgy veti fel az öthatalmi értekezlet ügyét, amint azt Dul­les, Eden és Bidault várta, va­gyis merev, kategorikus formá­ban. De nem ez történt. Molotov kifejtette, hogy a nemzetközi fe­szültség csökkentése érdekében feltétlenül szükséges Kína be­vonásával öthátalmi konferen­ciát tartani, nem zárta ki azon­ban azt a. lehetőséget, hogy ez a konferencia elsősorban ázsiai kérdésekkel foglalkozzék. Ezzel új elemet vitt a:tárgyalásokba 's tehetővé tette, ha nem is a meg­egyezést, de legalább " az ered­ménytelenség elkerülését. Ezzel a kezdeményezést és a tárgyalások további irányítását a békés megegyezésre törekvő szovjet küldöttség ragadta ma­gához. ,, Molotov, mint ügyes taktikus, kezében tartja a kezde­ményezést” — írta a Le Monde, így jött létre az a különös hely­zet, hogy bár mind a három nyu­gati külügyminiszter az öthatal­mi értekezlet’ellen foglalt állást, annak lehetőségét, sőt célszerű­ségét —- más-más indokok alap­ján ugyan — de kénytelen volt elismerni. Mindent egybevetve: a berlini értekezlet első hete igazolta, hogy a nagyhatalmak képviselői­nek tárgyalásán keresztül vezet az út a nemzetközi feszültség levezetéséhez. A békeszerető népek köré­^ ben különösen erős vissz­hangja támadt annak a két nagy­fontosságú javaslatnak, amelyet Molotov elvtárs terjesztett elő a berlini értekezlet hétfői ülésén. A szovjet kormány első javaslata a Németországgal kötendő béke- szerződésre, második javaslata pedig a német békeszerződés előkészítésére és a nöm^, béke- szerződésről tárgyaló konferen­cia összehívására vonatkozik. Molotov elvtárs a szovjet kor­mány javaslatának ismertetése alkalmával hangoztatta: az együttműködő négy nagyhata­lomnak be kell vonnia a német probléma elintézésébe magát a német népet is. A szovjet kül­döttség javasolja: „Induljunk ki abból, hogy a német probléma elsősorban magának a német népnek, maguknak a németeknek az ügyé... A német kérdés más­féle megoldása értelmetlen és igazságtalan lenne a német nép­itől szemben“. Molotov elvtárs teljes erővel gikraszállt az egész Németor­szág területére kiterjedő sza­bad választások elve mel­lett és hangoztatta, hogy népszavazást nem lehet a meg­szálló hatalmak ellenőrzésével lebonyolítani. Nagyon fontos vqlt beszédének az a része, amelyben kifejtette, hogy az egy­séges Németország kormányának szabad kezet kell kapnia a bon­ni és a párisi szerződések ügyé­ben. A három nyugati külügymi- niszter a szovjet küldött­ség javaslatát elutasította. Bi­dault francia külügyminisz­ter azzal érvelt, hogy „egy ilyen népszavazás megszervezé­sé nagy nehézségekbe ütköz­nék“, A nyugati külügyminiszte­rek magatartásából világosan látszik, hogy nem a német bé­keszerződést, hanem a párisi és a bonni támadó szerződések, az „európai hadsereg’“ tervének to­vábbi fenntartását kívánják. A népszavazás elutasításának igazi oka semmi esetre sem a technikai nehézség, hanem a fé­lelem annak eredményétől. A né­met nép már eddig is — népsza­vazás nélkül — számtalanszor kifejezte, hogy ellene van a pá­risi és a bonni háborús szerző­déseknek és igazságos békeszer­ződést kíván. Molotov elvtárs ja­vasolta, hogy hívják meg a tár­gyalásra a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Német- ország küldötteit, Dulies azonban hallani sem akar erről. Eden és Bidauit, pedig — bár nem túlsá­gosan határozottan, de — csat­lakozott, Dulles megnyilatkozá­sához. Joggal hangoztatta tehát Molotov elvtárs: „Értekezletünk meglehetősen furcsa helyzetbe került. A németek részvétele nél­kül tárgyaljuk Berlinben a német problémát”. ÍVJ int ismeretes, a párisi . szerződés 128. cikkelye ki­mondja, hogy Nyugal-Németor- szág részérői vállalt kötelezett­ségek 50 évig érvényesek — va­gyis a nyugati hatalmak 2003-ig megszállás alatt tartanák Nyu- gat-Németországot. Ez azt jelen­ti, hogy a nyugati hatalmak be­avatkozhatnak Nyugat-Németor- szág belső ügyeibe, s az ország­nak külpolitikai téren sem len­ne’ szabad keze.. A nyugati kül­ügyminiszterek — elsősorban Dulles — úgy. értelmezik Német­ország egységét, a szabad német választásokat, hogy a szerződé­sekből eredő kötelezettségeket a Német Demokratikus Köztársa­ságra is kiterjesszék, amely je­lenleg mentes mindenfele köte­lezettségtől. Vagyis a Német De­mokratikus Köztársaságot is arra az útra akarják terelni, ami sérti az európai biztonság köve­telményét, ellenkezik a német nép érdekeivel és a német nép függetlenségével. Közismert, hogy a bonni ható­ságok a bonni és a párisi szer­ződések mellett törnek lándzsát és nem sietnek a békeszerződés megkötésével. Ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya a békeszerződés mielőbbi megkötéséért küzd, s feltétlen ellenzője a bonni és pá­risi paktumoknak. Éppen ezért Molotov elvtárs feltette a kér­dést: „...nem lenne-e jó egész Németország területén népszava­zást végrehajtani, hogy kátség- bevonhatatlanul kiderítsük, mit kíván a német nép: a bonni és a párisi paktumokat, vagy pedig a békeszerződést?“ nyugati hatalmak — mi­vel nem kívánják a béke- szerződés megkötését — a „sza­bad választások“ szólamaira szorítkoznak, holott jól tudják: szabad össznémet választásokat úgy sem lehet végrehajtani ad­dig, amíg a német népet a bonni és, párisi szerződések gúzsba köt­hetik. A nyugati külügyminiszterek eddig nem mondták meg világo­san, hogy államaik békeszerző­dést akarnak-e kötni Németor­szággal, vagy kitartanak a -bonni és párisi szerződések mellett, ügy látszik, hogy a nyugati ha­talmak évtizedekre el akarják odázni a német békeszerződés megkötését. A népek óhaját azonban nem lehet válasz nélkül hagyni. Vilá­gos választ, békés megegyezést vár a német nép. Világos válasz­ra, békés megegyezésre vár a francia nép és világos választ, békés megegyezést vár Európa s a világ valamennyi népe, amely véget akar vetni a „hideg” s a forró háború-okozta szenvedé­seknek. A TÖBB SÉNÉRT fi? Ó?l SzéRiány8S2aii Tröszt pérosversenvlelhfvása a Borsodi Tröszt bányászaihoz Február 3-án, szerdán délben há­romtagú küldöttség indult el Ózdről a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz: Sartoris Kálmán, az ózdi tröszt főmérnöke, Papp János, a tröszt párttitkára és Baglyas Ottó, a szak- szervezet elnökhelyettese. A kül­döttség piroskötésű díszes albumot vitt magával, amely az ózdi bányá­szok párosverseny felhívását tartal­mazta. Míg az elmúlt évben a borsodi tröszt dolgozói voltak a versenyre az ózdiak kezdemé- Jogo­sultak is erre, hiszen az elmúlt cv­Kívók,#most nyezték a nemes vetélkedést ben ők bizonyultak jobbnak a terv teljesítésében. Az ózdi tröszt dolgozói a pártkon­gresszus tiszteletére az alábbi ver- » , senypontok alapján hívtak páros­versenyre a Borsodi Tröszt dolgo­zóit. A verseny február 1-ével indul és április 18-ig tart. Az ózdi bányászok arra adták szavukat, hogy február­ban 103 százalékra teljesítik a ter­vet, márciusban 101, április 1-től 18-ig pedig 105 százalékot érnek el. Vállalták továbbá, hogy a feltárási és elövájási munkálatokra különö­sen nagy gondot fordítanak. Vágat­kihajtásaikat meggyorsítják. Több új frontfejtést kezdenek, az előirt 840 folyóméter homlokzatot 900 folyó­méterre növelik. A szén minőségé­nek megjavítása érdekében a fűtő­értéket a decemberi 3400 kalóriáról az első negyedévben 3470 kalóriára növelik. A szén palatartalmót foko­zott munkahelyi és osztályozási vá­logatással 3 6 százalékról 3 száza­lékra csökkentik. Az önköltséget 5 százalékkal leszorítják. A ..Nevelj új bányászt“ mozgalom keretében az új bányászok felél a legkiválóbb brigádokba és csapa­tokba osztják be. Vállalom a pártkongresszus tiszteletére. A Novak István vájár, a Rudolftelepi Szénbánya .Vállalat dolgozója megszív­lelte pártunk és kormányunk felhívását, azt, hogy minden bányász erejéhez mér­ten adjon minél több szenet a hazának. Ezért a pártkongresszus tiszteletére a következő vállalásokat tette.: Vállalom, hogy1 1954 első negyedévi tervemet március 25-re befejezem és terven felöl 30 form« szenet bányászok A szén. minőségét 5 százalékkal javítom és igyekszem darabos szenet adni nép­gazdaságunknak. A szén tisztaságát 10 százalékkal kívánom javítani. A pártkongresszus tiszteletére csatla­kozom a „.Nevelj új bányá?zt’‘-mozga_ lomhoz. A hozzám beosztott Vaskó Jó­zsef ifjúmunkás társamnak átadom ta­pasztalataimat ! A kongresszus napján 250 százalékos teljesítményt kívánok el­érni. Párost i-rseny re szólítom a rudplf- {elepi IV. akna frontfejtése mindhárom szakaízátaak. wlamennyi dolgozóját. Tartsa szHfügyéaek a Bersatii ftayasellátó Vállalat a bánvafa kirakását A hideg és a havazás nagy felada­tok elé állítja a vasutat, amely csak úgy tud eleget tenni a követelmények­nek, ha a szállítási vállalatok segítik. Sok bányafa és bányafenntartás­hoz szükséges anyag érkezik pél­dául, amelyet a címzett vállalatnak kötelessége idejében kirakatni, hogy az üres kocsikat a. bányák részére tudjuk továbbítani. Ormosbányán a szénbányavállalat és a Borsodi Anyagellátó Vállalat vezetői ezt nem akarják megérteni. Január 31-én a címükre érkezett 12 kocsi bányafát és 9 kocsi egyéb bá­nyaanyagot nem rakatták ki idejé­ben. A Borsodi Anyagellátó Válla­lat 12 órás késéssel végül kirakatta ugyan a 9 kocsit, de a 12 kocsi bá­nyafa kirakását az Ormosbányai Szénbánya Vállalatra hagyta, amely azonban a bányafa kirakásáról nem gondoskodott. Február 2-án Mis­kolcról rendeltünk ki rakodómunká­sokat ehhez, de azok sem végezték el. A megmaradt 3 kocsi felszabadí­tására ismét kényszerkirakást kel­lett elrendelnünk. Ha a Borsodi Szénbányászati Trösztnél Krémell elvtárs, a Borso­di Anyagellátó Vállalatnál pedig Lehotzki és Kispataki elvtársak be­váltották volna kirakásra vonatko­zó ígéretüket, nemcsak saját válla­latuk, hanem a MÁV-munkáját is megkönnyítették volna. MÁV gócponti áruirányitók. gébben teljesítő csapatokat. Putnoki frontesapatok sikerei A putnoki bányában a csapatok túl­nyomórészt 100 százalékon felül teljesí­tették a tervét, januárban. Becsülettel eleget tettek a kongresszus tiszteletére tett vállalásuknak. Január végén öröm­mel állapították meg a hányó vezetőt, hogy a putnoki bányában a fronton dol­gozó csapatok közül alig egy-kettő ért el gyengébb teljesítményt. Pál Gyula, Kofái József, Bartók J. Sándor, Sáliéi Elek, Kutas Imre és a többiek a műszaki utasítások maradéktalan végrehajtásával, szorgalmas munkával magasan túlldjesí tették januári tervüket. Most februárban újabb sikerek eléréséért küzdenek s ma­gukhoz emelik, segítik, a jelenleg gyen­Vadnai Lajos csapatvezető vájár példamutatása siti. A szén minősége ér­dekében már eddig is 12 kilogrammra csökkentette, a palatartalmat és az át­lagos csilleiöltési súlyt 30 kilogrammal felemelte. Ezért a brigád a hó vé­gén 16 csille jutalomsze- net kapott. Januárban Vadnai Lajos és munka­társai a kongresszus tisz­teletére tett 20 tonnás vállalásukat 100 tonnára teljesítették és az egy fő­Vadnai Lajos csapat- vezető' vájár brigádja Péch Antal-tárón januárban kiváló teljesítményt ért el, 169 százalékra teljesítette -a havi tervet. Februárban is ae élen­járók között van. A csa­patban szilárd a munka- fegyelem. A pártkongresz- szus tiszteletére a brigád megfogadta, hogy az első negyedévben a heti tervet mindig péntekre teljé­re eső' teljesítményt 54 mázsára emelték. E nagyszerű sikerek után elhatározták, hogy párosversenyre hívják ki Fiikő László brigádját. Vadnai Lajos szavát adta arra, hogy a csapatában dolgozó, négy csillést még ezévben vájárokká neveli. Borsodi bányászok, kö­vessétek Vadnai Lajos vá­jár nagyszerű példáját! JTL ég egy hónap és vetünk jVT ég fehérek a földek, téli szél fütyül a hóborította tájakon, de a szirmai Uj Élet termelőcso­port tagjai már felkészültek a ta­vaszi nagy csatára. Náluk a szó egyet jelent a tettel, mert egytől- egyig becsületes emberek, akik is­merik a célt, a nagyszerű jövőt, amely még szebbé, gazdagabbá for­málja életüket. Azért harcolnak szíwel-lélekkel, hogy tovább gya­rapodjon a közös vagyon, amely máris újjáformálta, új tartalommal töltötte meg életüket. A termelőcsoport tagjai dacolva a téllel és hideggel, derekas jó mun­kát végeztek. A megyében elsőnek végezték el a téli trágyázást, de ami még ennél is nagyszerűbb, ki­tisztították a vetőmagvakat. Búzá­juk és árpájuk már szeléktorozvá várja a tavaszt, hogy a földbe vet­ve, százszorosán megfizesse a dol­gozók szorgalmát. Ezek az eredmények jogos büsz­keséggel töltik el a csoport tagjait. II arsányi Sándor elvtárs, a ter- melőcsoport párttitkára így beszél: — Azt akarjuk hogy ezévi kitűnő eredményeink magukért beszélje­nek, meggyőzzenek mindenkit, hogy jobb, előnyösebb a szövetkezeti kö­zös gazdálkodás. Eddigi munkánk­kal is bizonyítottuk, hogy érdemes a közös utat járni. Tavasszal 8 hol­don öntözéses kertgazdálkodást lé­tesítünk. Még egy hónap és vetünk! Ebben is elsők akarunk lenni. Így terveznek a termelőcsoport tagjai és vezetői. A múlt év őszén valamennyien gazdagon részesedtek a közös jövedelemből. Lelkesítő tervéik most arról tanúskodnak, hogy az idén még eredményeseb­ben gazdálkodva, virágzóbbá teszik a termelöcsoportot, a tagok életét. Nézzük meg, hogyan élnek, ho­gyan részesedtek a tagok: Várad: János, a csoport egyik közepesen dolgozó tagja, a múlt évben egyet­len napot sem hiányzott. Búzából 10 mázsát, árpából 8 mázsát, csö­vestengeriből 40 mázsát, szálasta­karmányból 45 mázsát, burgonyá­ból 10 mázsát, cukorból 80 kilo­grammot és mézből 6 kilogrammot vitt haza. De nem csak Várad: Já­nos, Harsányi Ferenc és Kocsis Pál, hanem a többiek is szépen ré­szesedtek munkájuk után. ÍVJ inek köszönhetik kiváló ' 1 eredményeiket a szirmai Uj Élet termelőcsoport tagjai? A ve­zetők jólképzett szakemberek, akik , szoros kapcsolatot tartanak a köz­ségi tanáccsal. Rendszeresen ismer­tetik a tagsággal a párt. és . a kor­mány határozatait. A csoport tágjai szorgalmasan tanulnak és bátran alkalmazzák a nagyszerű szovjet agro- és zoótechnikai módszereket. Elsősorban ennek köszönhetők a kimagasló eredmények. A termelőcsoport tagjainak pél­dáját követik a község élenjáró, egyénileg dolgozó parasztjai is. Bo­csi Sándor, Répás: József és Pusku József egyénileg dolgozó paraszt már elvégezte a féli trágyázást és a tavaszi vetőmagvak tisztítását. Egymással nemes versenyben küz­denek a magasabb terméshozam el­éréséért. A község dolgozó parasztsága a napokban termelési bizottságot vá­lasztott, amely már meg is kezdte munkáját. A termelési bizottságban olyan kiváló gazdák vannak, mint G. Harsányi Sándor, id. Bodnár Jó­zsef, B. Tóth József, Mátyás De­zső, Kovács Endre és a többiek. T gén. Méé fehérek a földeli, ' téli szél süvít a táj fölött, de a szirmai Uj Élet termelőcso­port tagjai és az élenjáró egyén: gazdák már felkészültek a tavasz­ba, mert az akarják, hogy mielőbb megvalósuljon a nagyszerű pro­gram, amely az ő életüket is még szebbé formálja.: JlfcRMAN UMW Hisks.c, Pep*rar 1. Taieíon: 1740. \ &1 ^---- "' ..... W TÄ JT\ M "M JTN'Ä FÄ ^^TV#"MF""JP Jelentsenek a taggyűlések Lj % m lm If faffi Is m ml lm 1 SE SS f Ml nagy siflrelégést a pártriemekricia r \# Lm m rí Ilii Ili siI lm\f Ilii ,r#si!^ú,láB Ljk/Ui aIaI aJntXA HfiPC a hó ellen... X. évfolyam 31. szám Ár* so «aw Miskolc, 1954 február 6, szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents