Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-28 / 50. szám

* ESZAKMAGYARORSZAG Ttrimp, WM. Miiiitt Mtert leu a mezogazdasagi termeles egész népgazdaságunk fejlődésének kulcskérdésévé (Folytatás az 1. oldalról.) években nem értünk volna el ragyo­gó sikereket, ha az iparunk az 1938-as színvonalon mozogna, ha nem annak a több mint háromszorosa lenne. Látnunk kell azonban azt is, hogy nemcsak az ipar fejlődése hat ki a mezőgazdaságra, hanem fordítva áll ez. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tése közti aránytalanság, ami az el­múlt évekre jellemző volt, zavarja az ipar fejlődését is, mert megnehezíti a munkásosztály életszínvonala növe­kedését és szűkíti az ipar nyersanyag bázisát is. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése tehát arányosan kell, hogy történjék. Ahhoz, hogy előbbre tudjunk men­ni, hogy megtorpanás a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztésében ne legyen, ahhoz is szükség van szocialista ipa­rosításunk továbbfolytatására, ipa­runk, elsősorban nehéziparunk és azon belül is az alapanyagok terme lésének fejlesztésére. Az üzemi pártszervezetekben, « városokban — és így elsősorban az ország szívében, Budapesten — dolgozó kommunisták fontos feladata, hogy Központi Vezetőségünk politi­káját, amelynek alapvető kérdése a mezőgazdasági termelés fejlesztése mint a munkásosztály politikáját a munkásokkal, a városban élő értelmi­ségiekkel megértessék és mozgósítsák a városok dolgozóit a Központi Veze tőség és a minisztertanács decemberi határozatában rájuk váró nagy fel­adatok végrehajtására. Minden üzem, amelyben a terveket teljesítik és túlteljesítik, ahol megta karítást érnek el, nagy segítséget ad pártunk politikájának végrehajtásá­hoz és ezen belül a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez is. Azokhoz az üzemekhez, amelyeknek munkája közvetlenül járul hozzá, a növényter­melési, és állattenyésztési hozamúnk növeléséhez — nemcsak a mezőgaz­dasági gépgyárak tartoznak, mint a Vörös Csillag, vagy az Emag, hiszen sok gépgyárunk vállalta mezőgazda- sági kisgépek, alkatrészek, kéziszer­számok stb. gyártását, amelyek né! külözhetetlenek a mezőgazdaságban. Azonban még mindig sok üzem van, amelyik vállalta ugyan a mező- gazdasági gépek és a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok gyár­tását, de vállalása teljesítésével na­gyon elmaradt. A mezőgazdasági termelésnek van egy nagyon fontos sajátossága: egy-kétheti mulasztás a mező- gazdaságban könnyen jelenthet egy, sőt esetleg többévi elmara­dást is. Az a műtrágya, amit nem tudunk március elején kiszórni kalászosaink­ra, többségében már csak a jövő év­ben kerülhet kiszórásra. Az az alkat­rész, amit február helyett áprilisban szállítanak le üzemeink, már nem segíthet abban, hogy a tavaszi mun­kában a traktoraink kijavítva vegye­nek részt. Üzemeink kommunistáinak, városi, kerületi pártbizottságainak egyik legfontosabb feladata küzdeni a me­zőgazdaság számára termelő üzemek terveinek időben való teljesítéséért. Ezután a minőség nagy jelentőségé­ről és az új gépek gyártására való átállásról beszélt Hegedűs elvtárs. A gépesítés jelentőségét hangsú­lyozva, rámutatott Hegedűs elvtárs: A géphez szükség van olyan embe­rekre, akik géppel bánni tudnak, Fontos eszköze ennek, hogy a gép­állomások, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok szá­mára tanfolyamokat szervezzünk, elő­adásokat tartsunk. Fontos, hogy az ipari üzemekből, ahol soktizezer ta­pasztalt, kitűnő szakmunkásunk nőtt ki, ahol soktizezerre rug a techniku­sok és sokezerre a mérnökök száma, ipari munkásokat, technikusokat és mérnököket vigyünk át a mezőgaz­daságba. Ez a munka -már megkez dődött, kiváló szakmunkások, technl kusok, mérnökök kérték, hogy gép állomásokra, állami gazdaságokba és termelőszövetkezetekbe mehessenek Lelkes és nagyszerű mozgalom kéz dődött meg, amelynek eredményeként feltétlenül megjavul gépállomásaink állami gazdaságaink műszaki színvo­nala. Azoic a dolgozók, akik a falvakba mennek, legyenek tudatában annak, hogy nagyszerű feladatot teljesítenek munkájukkal nagy segítséget adnak ahhoz, hogy több kenyér, hús, zsír jusson lakosságunknak és hogy erő­sebb legyen népi demokráciánk alap­ja, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége, A gépállomások és állami gazda­ságok igazgatóinak viszont elsőrendű kötelességük, hogy minden segítsé­get megadjanak az odaérkező szak­munkásoknak, technikusoknak és mérnököknek: családjuk számára megfelelő lakást biztosítsanak. A mi­nisztertanács úgy határozott, hogy a gépállomásokra állandó munkára me­nő budapesti, győri és miskolci mun­kások számára, ha április 1-ig mun­kahelyüket elfoglalják, családjuk el helyezésének elősegítésére a rendes költözködési segélyen kívül 2500 fo­rintot juttat. Az ipari munkásság nagyszerű se­gítséget nyújtott az utolsó hónapok­ban egyre erőteljesebben kibontako­zó patronázsmozgalommal. Hatása gépállomások gépeinek gyorsabb és gondosabb kijavításán ma már le mérhető. E patronázsmozgalom első nagy­szerű fejezete a napokban végétért befejeződik a gépek javítása és meg­kezdődnek a tavaszi munkák. De nem szabad, hogy megszűnjenek, vagy akár csak csökkenjen is a gépállomá­soknak nyújtott segítség. A tavaszi munka időszakában ab­ban kell segíteni a gépállomásokat hogy traktoraikat üzemzavar nélkül éjjel-nappal működtetni tudják. Ami­ben tehát a legnagyobb segítséget kell adni: Ez a gépek karbantartása. Emellett segíteni kell, hogy az üzem­hiba miatti gépállás a minimumra csökkenjen, azaz segíteni kell gyor­san kijavítani az elromlott traktort Patronázscsoportjaink tehát a gépál­lomások javítóműhelyeiből menjenek ki a táblákra, a szántóföldekre, ott ahol a gépek pár nap múlva megkez­dik munkájukat. Az ipari üzemek patronázsmozgal- mának alapvető formája továbbra is a gépállomások megsegítése marad. De helyes, ha üzemeink, különösen azok, amelyeknek nem jutott gépál­lomás, a termelőszövetkezeteket, el­sősorban a gyengébbeket segítik, mert az a cél, hogy az elmaradt ter­melőszövetkezeteket is az élenjáró termelőszövetkezetek színvonalára emeljük. Hegedűs elvtárs befejezésül hang­súlyozta: A Központi Vezetőség és minisztertanács határozata nagy kötelezettséget ró a falusi dolgozók­ra, a mezőgazdasági termelés fej­lesztését szolgáló feladatok végre­hajtására mozgósítani kell a terme­lőszövetkezetek egész tagságát, egyé­nileg gazdálkodó, dolgozó paraszt­jainkat, az állami gazdaságok és gépállomások minden dolgozóját. Az az összefogás, amely a decemberi határozat végrehajtásában város és falu között kibontakozik és amely­nek vezető ereje a munkásosztály, sikerre viszi a mezőgazdaság fej­lesztésének nagy ügyét, munkásosz­tályunk, egész dolgozó népünk javá­ra — fejezte be beszédét Hegedűs elvtárs. A beszámolóhoz számosán szóltak hozzá. (MTI) Gyorskapcsolás bevezetése a távolsági telefonforgalomba 1954. március 1-től kezdődően a kapcsolási számmal bejelentett tá­volsági telefonbeszélgetéseket az alább felsorolt városokkal azonnal létesíti a posta: Balassagyarmat, Dombóvár, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Kiskunhalas, Nagykanizsa és Pécs. A felsorolt városokba kért távol­sági beszélgetéseket a 01 számon kell bejelenteni. (MTI) Előadás a televízióról A Társadalom és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat bor- sodmegyei szervezete március 10-én 19 órai kezdettel a közgazdasági tech­nikum nagytermében (Hősök tere 4.) előadást rendez televízióról. Előadó: Szalontay Károly egyetemi adjunk­tus. A társulat vezetősége kéri, hogy a filmvetítéssel egybekötött előadás­ra minél több dolgozó menjen el. Az érdeklődők március 8-ig a 35—309 számú telefonon jelentsék be részvé­telüket, hogy ülőhelyet biztosítsanak számukra. J. M. Nyeprincev Sztálin-di jas festőművész Ozdon Szombaton délelőtt Ozdra érkezett J. M. Nyeprincev SztáUn-dfJas szovjet festőművész. A szovjet vendéget az MSZT nagyüzemi szervezete előtt a párt. a DISZ, az MSZT vezetői, valamint az Ózdi Kohászati üze- mek dolgozóinak és az ózdi „Derkovits" képzőművészeti kör tagjainak képviselői fogadták. J. M. Nyeprincev szombaton délután megtekintette az Ózdi Kohászati Üzemeket, majd a kultúrotthon képzőművészeti szakosztályának helyise« gében beszélgetett az ózdi munkásképzőművészekkel. Egy borbély különös végrendelete Fausto Coppi olasz kerékpárbaj­nok, akit egyes nyugati sportlapok ^1953 legjobb sportemberének‘ ki­áltottak ki, mindent elkövet, hogy szenzációikéit5 újsághírekkel fokozza népszerűségét. A zürichi Internationales Sport Magazin például beszámol arról, hogy nemrég meghalt egy Casadei nevű borbély, aki végrendeletében meghagyta, hogy koporsójába Coppi arcképét és egy olasz sportlapnak a luganoi kerékpáros világbajnokságról szóló tudósítását helyezzék el. Bizonyára így jobban forog sírjá­ban ... mm. »M6S — in VILLÁM A napokban olvastam az Észak- magyar-országban, hogy az árairw mai takarékoskodni kell. Ez Igen helyes, hiszen iparilag egyre fej« lődő országunknak mind több én több áramra van szüksége. ügy gondolom, az áramtakaré- kosság fokozottan vonatkozik az Északmagyarországi Aramszolgál- tató Vállalatra. Ezúton is felhívom a vállalat figyelmét arra, hogy a Martin-telepen napról-napra reggel 9—10 órakor még mindig égnek az utcai villanylámpák, este viszont még 7 órakor sem kapcsolják be a világítást. Nem lehetne ezt úgy megoldani, hogy a lámpák akkor égjenek, mikor sötét van? DOBOS BERTALAN ELŐRE A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT! Újabb vállalást tettek a taktaharkányi traktorosok Néhány nappal ezelőtt rövid megbeszélésen újabb vállalást tettünk pártkongresszus tiszteletére. Elhatároztuk, hogy községünkben a termelő­csoportok és egyénileg dolgozó parasztok gazdasági felszereléseit műsza kunk letelte után kijavítjuk. A vállaláshoz a gépállomás DISZ szerveze­tének 12 tagú brigádja is csatlakozott. A DISZ-brigád eddig 3 vetógépet, 15 komplett boronát, 2 ekét és 3 lófogatú ekekapát javított ki. A DISZ- fiatalok között Kovalcsik Lajos, Madarasi Lajos. Bodnár József, Vízke­leti Sándor, Bodnár János és Lengyel Gusztáv jártak élen. Példamutató munkát végeztele még Kiss József, Veres István, Zsíros András és Pan- kucsi Lajos. NOVAK ISTVÁN DISZ-titkár, taktaharkányi gépállomás. / r ' r" 1 11 ■ 1 " Újból a Lenin Kohászati Művek az élen a megyei párosversenyben Megyénk két nagy kohászati I zőképpen tett eleget napi ferme- üzeme február 26-án a követke-1 lési előírásának Lenin Kohászati Művek 119.1 92.6 113.5 106 hők, Diósgyőrvasgyárban a mar­tin munkájára kell nagyobb gon­dot fordítani, -hogy mindkét gyár büszkén jelenthesse: valameny- nyi döntő üzeme rendszeresen túlteljesíti tervét. Csak így ér hető el, hogy nagy sikerek birto­kában jó eséllyel küzdjenek Diósgyőr és ózd dolgozói a Köz­ponti Vezetőség kongresszusi versenyzászlajáérL Nagyolvasztó Martin Durvahengermű Finomhengermű Az adatok arra mutatnak', hogy az ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zói dicséretesen fokozták munká­juk lendületét a kongresszusi versenyben, hosszabb ideig tartó elmaradás után erősen megköze­lítették, sőt a finomhengerészek és a martinászok túl is haladták diósgyőriek megfelelő üzemei­nek eredményeit. A sok jó ered­mény mellett mindkét kohászati üzemben van hiba is, ózdon a ko­ózdi Kohászati Üzemek 93.2 százalék 100.8 101.7 „ 108 Ózdi Szénbányászati Tröszt: 103.5 % Hl hallott ... hogy a paprika porrátörése, megőrlése magyar különlegesség: se­hol másutt a világon por- alakban, tisztán, más fű­szer nélkül nem használ­ják. * ... hogy a polka, ez a régi tánc, nem lengyel eredetű, mint azt legtöb­ben hiszik. Egy Slezák Anna nevű cseh paraszt­leány találta ki és a tánc elnevezése — polka — azt jeleníti: fél lépés. * ... hogy az erdő egyik leghasznosabb madara a harkály. Csak a beteg fákat keresi íel és a ké­reg alatt élő bogárálcá­kat „operálj a'“ ki belő- Ek. y.. hogy a földtekén minél északabbra me­gyünk, annál később érik be a gabona, dél felé azonban annál korábban. A déli félteke mérsékelt övén ugyancsak nyár de­rekán (december és ja. nuár hóban!) aratnak. ... hogy az ókori gö­rög olimpiákon az ötös­verseny a következő szá­mokból állt: 1. Síkfutás. 2. Távolugrás. 3. Diszkosz­dobás. 4. Lándzsavetés. 5. Birkózás. A modern öttusa, melyben a ma­gyar csapat az olimpiai bajnok, a lovaglást, ví­vást, pisztolylövést, úszást és terepfutást foglalja magában. ... hogy 100.000 érv előfrt, az úgynevezett neandervölgyi ember kor­szakában, &z emberek a barlangi medvékkel vív­tak élot-baiál küzdelmet, a lakóhelyül szolgáló barlangokért. •.. hogy Petőfi Sándor „Nemzeti dal“-a először így kezdődött: „Rajta magyar, hí a haza!“, de amikor a szerző a már­ciusi ifjak előtt először olvasta fel költeményét. Szikra Ferenc így szólt: „Barátaim, előbb talpra kell állítani a magyart s csak azután rajta!“’Petőfi meg is fogadta, a tana. esőt. Február 26-án mindkét' szén­bányászati trösztünk napi össze­sített termelési eredménye meg­haladta a száz százalékot. Királd 104.2, Somsály 107.1, Farkaslyuk 105.4 százalékos teljesítményé nek eredményeként az ózdi Szén- bányászati Tröszt aznapi átlaga 103.5 százalék volt. A tröszt em­lített három bányavállalata ese­dékes havi tervét is magasan túl­teljesítette, legjobban a farkas- lyuki vállalat tűnt ki H0.4 szá­zalékkal. Változatlanul Egercsehi rossz eredménye rontja le a tröszt átlagát, a 26-i termelés is csupán 86 százalékát tette ki napi előírásnak. Dicséretet érdemelnek a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt sok üzemének dolgozói: jó munkájuk eredményeként az egész tröszt napi átlaga 100.5 százalékra emel­kedett. A tröszt vezetőinek, az il­letékes bányavállalatok vezetői­nek változatlanul az most a leg­sürgősebb feladatuk, hogy maxi­Borsodi Szénbányászati TrOszt: 100.5 % mális segítséget nyújtsanak az ormosbányai, mucsonyi és sajó- kazai bányavállalatok üzemeinek, 26-án csupán e három vállalat maradt el előírása mögött, a töb­bi túlteljesítette tervét. Van te­endő a többi vállalatnál is, hi­szen 26-ig esedékessé vált havi egyesített termelési tervelőírásá- nak csupán a perecesi és a sajó- szentpéteri vállalat tett eleget 101.1, illetve 103.4 százalékban, a többiek'— kisebb, nagyobb mér­tékben — még száz százalék alatt vannak. A mai termelési napon dolgozzanak ügy a borso­di bányászok, hogy ezt a lemara­dást behozzák, felszámolják az adósságot, isz éjszakai fenntar­tásban résztvevő dolgozók azzal a tudattal végezzék fontos mun­kájukat: nagy mértékben tőlük függ, hogy a borsodi tröszt üze­mei már az új hónap első nap­ján jól kezdjék, „ne adják 100 százalékon alul“ a termelést. Fügöd dolgozd parasztsága állja szavát A falvak dolgozói nagy lelkese« (léssel kapcsolódtak be a kongresz- szasi versenybe. A kezdeményezőit között találjuk Fügöd dolgozó pa- rasztjait. A párt és a népi demo« krácia iránti szeretet hatotta át őket, amikor a falu dolgozói közül 30-an versenyre keltek. A 30 dol­gozó paraszt kezdeményezése nagy visszhangra talált. Felhívásukhoz többezer dolgozó paraszt csatlako­zott. Fügödön minden dolgozó paraszt kijavította szerszámait és sajátma­ga biztosította a vetőmagot. Feb­ruár 26-án 500 tojást adtak be egyszerre, ugyanakkor a szikszót keltetőállomásnak 560 darabot ad­tak el szabadpiaci áron. A beadás­ban is élenjárnak, hiszen a község lakóinak 70 százaléka már teljesí­tette negyedévi tojás- és baromfi­beadását. A tejbeadás miatt sem kell szégyenkezniük. Az előirt 7321 literből 5350 litert már bead­tak. Vágómarhabeadásukat túltel­jesítették. A sertésbeadás teljesíté­séhez csupán néhány kiló szüksé­ges. Eddigi sikereik egyre közelebb viszik őket a kongresszusi zászló elnyeréséhez. A kongresszusi zászlóért folyó verseny értékelése a kohó- és gépipar területén A kohó- és gépipari miniszté­rium, a vasas és kohászati dol­gozók szakszervezete 1954. feb­ruár 26-án értékelte a kongresz- szusi zászlóért folyó versenyben február második harmadának! eredményeit. A verseny élenjárói: Borsodnádasdi Lemezgyár: AJ vállalat húsz nap alatt havi ter­vének már 68.7 százalékát tel­jesítette. A Makói Mezőgazdasági Gép­gyár: A vállalat havi terve 70.8 százalékos teljesítésénél tart. A Salgótarjáni Vasöntöde éa| Tűzhelygyár: A vállalat a feb­ruárban eltelt két harmadban havi tervének 59.1 százalékát) teljesítette. Jó eredményt értek el a Magyar Acélárugyár, Sophiana gépgyár és a kalibergyár. (MTI)j Értékes eredmények Borsodnádasdon Február 26-án a borsodná­dasdi acélm" 106.8, a hengermű 112.3 százalékban tett eleget na­pi tervelőírásának. A PUTNOKI BÁNYA ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓI FARAGÓ JÄNOS fenntartási vájár a pnfnokl bányaüzemben. Jó munkájáért február 21-én sztahanovista oklevelet kapott. KOVÁCS ISTVÁN fenntartási vájár ugyancsak a pntnoki bányaüzem dol­gozója. Szívesen tanítja munkatársait munkám ód szerét rendszeresen átadja. BODOkAl JÁNOS, lakatos a pntnoki bányaüzemben. Munkáját nagy szor­galommal végzi, készségesen tanítja dolgozótársait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents