Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-19 / 15. szám

ÉSZAKMAGYAROTJSZAG Kedd, 1954. Január 19. Jegyzékválíás az osztrák és a szovjet kormány között Moszkva (TASZSZ) Lenin Lalájának 30. évfordulója előtt a Szovjetunióban Január 5-én az osztrák kormány jegyzéket nyújtott át a Szovjetunió ausztriai nagykövetségének, amely­ben a négy nagyhatalom külügymi­nisztereinek küszöbönálló berlini értekezletével kapcsolatban kére­lemmel fordult a szovjet kormány­hoz, hogy vitassák meg és a közel­jövőben oldják meg az osztrák kér­dést. Ausztria kormánya azonos szö­vegű jegyzéket küldött Franciaor-i szág, Anglia és az Egyesült Álla­mok kormányaihoz is. Január 16-án a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma válaszjegyzéket nyújtott át Ausztria moszkvai nagy- követségének. Ez a jegyzék hang­súlyozza, hogy a szovjet kormány mindig az osztrák kérdés gyors ren­dezéséért szállt síkra a négy nagy­hatalom határozatainak megfelelően, szükségesnek tartva az európai bé­ke megszilárdítása és az osztrák nép nemzeti jogainak biztosítása érdeké­ben a szabad és független Ausztria halaszthatatlan visszaállítását. A jegyzék a továbbiakban kiemeli, hogy a Szovjetuniótól független kö­rülmények miatt az osztrák állam­szerződés kérdése mindezideig meg­oldatlan maradt. Ez a helyzet nem kis mértékben azzal magyarázható, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai az oszt­rák kormány támogatásával oly ja­vaslatok mellett álltak ki, amelyek ellentmondtak a négy nagyhatalom ezzel kapcsolatos kötelezettségeinek, ezen belül az osztrák államszerző­dés korábban alapjában véve össze­egyeztetett tervezetének is. Befejezésül a szovjet jegyzék hangsúlyozza: az osztrák kormány kívánságával kapcsolatban a Szov­jetunió kormánya szükségesnek tartja kijelenteni, hogy kész meg­tenni minden tőle telhetőt az osztrák kérdés végleges rendezése és a meg­felelő tárgyalások céljából. Magától értetődő, hogy az adott kérdés és az osztrák államszerződésről az osztrák kormány részvételével folytatott megfelelő tárgyalások sikeres meg­oldása attól függ majd, . hogy az említett tárgyalások összes résztve­vői mennyire fognak valóban arra törekedni, hogy e kérdés rendezése a szabad és független Ausztria helyre- állítását és az európai béke megszi­lárdítását szolgálja. (MTI) ' Berlin (MTI) A demokratikus Németország nem­zeti frontjának országos tanácsa kö­zölte: a Német Demokratikus Köztár­saságban január 16-ig öt egész kettő tized millió állampolgár irta alá azt Páris (MTI) Marseilleben január 16-án negy­ven különböző politikai felfogást val ló személyiség felhívására — gyűlést rendeztek a bonni és párisi szerződé­sek ratifikálása elleni tiltakozásul. A gyűlésen több egyházi és hivatalos személyiség is megjelent. A gyűlésen felolvasták több köz­életi tényező — köztük Bouret MRP képviselő, Granon, a Bouches du Rhone-i frontharcos szövetség elnö­ke, valamint Tatillon marseillei pol­Phenjan (TASZSZ) A „Koreai Központi Távirati Iroda'1 jelentése szerint a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság miniszterta­nácsa határozatot hozott a lakosság iparcikkekkel és élelmiszerrel való ellátásának javítására irányuló intéz­kedésekről. A határozat előírja 1954- ben a közszükségleti cikkek gyártá­A „Queensland Guardian“ Ausztrália Kommunista Pártjárok lapja megírja, hogy Korean Smith volt miniszterelnök 25.527 ausztráliai font örökséget hagyott hátra maga után. Forgan Smith munkás­párti politikus volt, aki mögött 38 éves közéleti tevékenység állt. Az említett csi­nos kis vagyont mlr.it képviselő nemigen takaríthatta meg, hiszen képviselni fize­tése kevesebb volt, mint a 25.000 font Asdics Erzsébet, a Nemzetközi Demokratikus N őszöv éh­ség alelnökc Genfbe utazott a Nem­zetközi Demokratikus N(szövetség- vég. a követelést, hogy a küszöbönálló berlini értekezleten a német kérdés tárgyalásakor Kelet- és Nyugat-Né- mctország képviselői is részt vehesse­nek és tolmácsolhassák a némtet nép kívánságait. gármesterhelyettes «— üzenetét: A gyűlés résztvevői egyöntetűen úgy szavaztak, hogy „ellenzik a német militarizmus bármilyen formában történő újjászületését“ és hogy kö­vetelik: „A négy nagyhatalom Ber­linben hozzon létre megegyezést a német kérdés békés rendezésére.“ A határozat végül felhívja a fran­cia parlamentet, hogy utasítsa el a bonni és párisi egyezmények ratifi­kálását. sának fokozását. Az idén négyszáz új állami és százötven szövetkezeti áru­ház, ezerkétszáz állami üzlet nyilik a köztársaságban. Minden járási köz­pontban legalább két vendéglátóipari üzem létesül. A határozat ezenkívül intézkedéseket ír elő a kereskedelmi dolgozók anyagi jólétének és szakmai képzettségének fokozására. 38 évre elosztott összege. A magyarázat egyszerű: Forgan Smith miniszterelnök­sége után bekerült egy ausztráliai cukor- kartell elnökségébe. Közönséges ember 25.527 fontot legfelr jebb csak mint egy sorsjáték többszörös nyerője szerezhet, jobboldali munkás­párti politikusnak azonban, úgy látszik, nem kell szerencsét próbálnia a vagyon­gyűjtésben — írja gúnyosan a lap. Moszkva (TASZSZ) Vasárnap a moszkvaiak ezrei ke­resték fel azokat a helyeket, ame­lyek kapcsolatban állnak Vlagyimir Iljics Leninnek, a kommunista párt és a szovjet állam megalapítójának emlékével. A szovjet emberek ja­nuár 21-én emlékeznek meg Lenin halálának 30. évfordulójáról. Vasárnap a munkások, a szovjet hadsereg katonái, az értelmiség képviselői végtelen sorban mentek a Vörös térre, hogy megtekintsék a Lenin—Sztálin mauzóleumot. A Vörös tér közelében van a „V. I. Lenin“ központi muzeum, amely­nek mindig igen sok a látogatója. A moszkvaiak, s a Szovjetunió külön­böző városaiból és falvaiból érke­zett látogatók nagy figyelemmel te­kintették meg a több mint hétezer kiállítási tárgyat. Wilhelm Pieck, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnöke Ukraj­na Oroszországgal történt újraegye­sülésének 300. évfordulója alkalmá­ból meleghangú üdvözlő táviratot intézett K. J. Vorosilovhoz, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnökéhez. Otto Grotewohl miniszterelnök G. M. Malenkovhoz, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökéhez intézett táviratában a többi között a követ­kezőket emelte ki. Krasznodon (TASZSZ). Január 15-én a2 ifjú Gárdáról elne­vezett lirasznodonl városi parkban le­tették az ifjúgárdista hősök emlékmű­vének alapkövét, A gyűlésen az ifjú- gürdisták hozzátartozóinak nevében Oleg Kosevoj édesanyja mondott be­szédet. Veszédében hangsúlyozta: »Kö­szönetét kell mondanunk a Kommunista Pártnak, hogy segített hazafiakká ne­velni gyermekeinket. Minden erőnkkel a Világbéke ügyét fogjuk szilárdítani. Soha többé ne vonuljon át a háború A látogatók megtekintik Lenin kéziratos emlékeit, müveinek egy példányban meglévő kiadásait, röp­céduláit, proklamációit, dekrétumai­nak fotókópiáit, a róla készült fest­ményeket, metszeteket, szobrokat. Vasárnap körülbelül ötezren ke­resték fel a forradalmi múzeumot. A forradalmi múzeumban több mint háromszázezer kiállítási tárgy van. A szovjet főváros készül a nagy Lenin halálának 30. évfordulójára. A gyárakban, az üzemekben, a kü­lönböző intézményekben beszélgeté­seket tartanak. A könyvtárakban , kultúrpalotákban és klubokiban Le­nin műveiből és Lenin életét ismer­tető szépirodalmi és egyéb irodalmi alkotásokból kiállítások nyíltak meg. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság vezetői Ukrajna Oroszországgal történt újraegyesülésének 309. évlordulója alkalmából szerencsakívánalaikaí fejezték ki G. M. Malenkovnak és K. J. Vorosilovnak Berlin (MTI) Emlékművet kapnak az Ifjú Gárda hősei Az a sok, hatalmas eredmény, amelyet a Szovjetunió a kommuniz­mus építése során elért, valamint a népek közötti barátság eszméjének diadala lelkesedéssel hatja át a né­meteket és arra ösztönzi őket, hogy még nagyobb erőfeszítéssel küzdje­nek az amerikai imperializmus ellen­séges törekvései ellen, szétszakított hazájuk újraegyesítéséért, az egysé­ges, független, békeszerető, demokra­tikus Németországgal kötendő béke- szerződésért és mindent megtegye­nek valamennyi nép békés és baráti kapcsolatainak megteremtéséért. vihara ezen emlékmű és hazánk, felett! A földön többé egyetlen anyának se kelljen zokognia fia, vagy leánya korai sírja felett/« A Szovjetünk! himnuszának hangjai mellett Klimenko, a párt területi bi- zottsdgánafc titkára elhelyezte az em- lékmti alapkövét. Az emlékművet az ifjúgárdisták közös sírja mellett ál­lítják fel, A gyűlés befejezése után a dolgozik képviselői megkoszorúzták az ifjú gárda, hőseinek sírját. reh,aj tóbizottsága ülésére. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaságban eddig 5 egész 2 tized millió ember irta alá a német nép köve'elését Gyűlés Marseilleben a bonni és párisi szerződések ratifikálása elleni tiltakozásul A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata a lakosság Iparcikkekkel és élelmiszerekkel való ellátására irányuló intézkedésekről Ausztráliai jobboldali munkáspárti nolitikus vagyont szerzett a „munkásosztály szolgálatában“ Ethel és Julius Rosenberg levelei a siralomházból A Szikra kiadásában megjelent könyvalakban azoknak a leveleknek gyűjteménye, amelyeket Ethel és Julius Rosenberg írtak a siralomházbóL Három­éves küzdelmük az igazságért és a ma­guk életéért felrárta az egész világ köz­véleményét. A tiltakozások milliói ostro­molták az Egyesült Államok kormányát, hogy emberséges elbánásra bírják az ár­tatlanul megvádolt házaspárral széniben. Minden erőfeszítés hiábavaló volt. A yenki milliomosok kormányának bűn­bakok kellettek. Áldozatok, akikre rá- kényszerithessék a hidegháború kudar­cainak felelősségét. Rosenbergéket meg­fizetett denunciánsok és hivatásos ha­mistanuk mozgósításával pörbefogták azpat a váddal, hogy állítólag ellopták és a Szovjetunió kezére játszották az atombomba titkát­Rosenbergék nem voltak a kommu­nista párt tagjai, csak rokonszenvező úti társai voltak. Arra akarták kénysze­ríteni őket, hogy a politikai rendőrsé­gen megfogalmazott vallomásaikkal bekei^rjék az állítólagos kémkedés ügydbe a kommunista pártot és mert erre nem voltak hajlandók, halálra ítél­ték és a per különböző fokozatainak háromévi tortúrája után kivégezték őket- Ennek a borzalmas három eszten­dőnek lélekbemarkoló izgalmait, kél egymást és gyermekeit forrón szerető emberpár tragikus harcát mondják el Julius és Ethel Roseníberg börtönlevelei. Ezek a levelek páratlanul állnak a maguk nemében a világirodalom doku­mentumai között, mert valóban iro­dalmi Ibecsű dokumentumok vannak közöttük, megrázóan mély emberi ér­zéssel átfűtött írások, melyek egében politikailag is »,endkívül tanulságot ad­nak a yenki imperializmus sötét terrort- uralmáról. Az alábbiakban közöljük Etbel Rosen- bérének versét, amelyet 1953 január 24-én írt: HA MEGHALUNK Tinektck tudnotok kell fiaim, miért szakadt félbe a dal, a feladat, miért a könyv letéve olvasation, s mién nyugszunk már a hideg hant alatt. ,Ve gyászoljatok immár fiaim, mert ellenünk hazug vádat koholtak, hirdessétek, hogy égő könnyeink — ártatlanul omoltak­Jöjjön el végre mosolyok világa, mire zöldéi sírunk felett a föld. hirdessetek megértést, békességet, hirdessétek: az ártatlant ne öld! Hitünk az ember örök érdemében, melyet töretlen adunk tinektek át, vegyétek ím, — s a munka szellemében, fiaim, építsétek a béke oszlopát! Az alábbiakban közöljük a könyv utolsó (13 ik fejezetét). Ml VAGYUNK M flMERIKfll FASIZMUS Eisö átnozfliai Június 19-én haragos vörösen kelt fel a nap. Délután 1 órakor a Legfel óbb Bíróság hatályon kívül helyezte Douglas- nek a kivégzés elhalasztásáról szóló ha­tározatát. Délután 1 óra 40 perckor Eisenhower elutasította a kegyelmi kér­vényt. Délután 4 óráig mindenki meg­tudta, hogy Rosenbergék 8 órakor — mielőtt a nap lenyugszik — meg fognak halná. Newyorkban és Washingtoniban az ügy­védek azzal töltötték az időt, hogy előre­láthatóan hiábavaló fellebbezéseket in­téztek a bírákhoz. Hat ór.a 15 perckor Emanuel H. Bloch, Rosenbergék ügy­védje és barátja, mielőtt a Fehér Házba indult, hogy egy ugyancsak előrelátha­tóan hiábavaló erőfeszítést tegyen az el­nökkel való találkozásra, Washingtonból telefonált a Simg Singbe és a bíró-ági tisztviselő útján a következő utolsó üze­netet küldte Rosenbergéknek: „Mondja meg nekik, hogy mindent, el­követtem, amit csak tudtam. Mondja meg nekik, hogy tisztelem és csodálom őket. Mondja meg nekik, hogy szeretem őket — és az egész világ szereti őket.“ Julius és Ethel elkülönített cellájuk­ban délután 7 óra 20 percig együtt vol­tak, beszélgettek •— ki tudja, mit mond­tak? — és együtt írták utolsó leveleiket gyermekeikhez és barátaikhoz. KEDVES MANNY, megírtam végakaratomat és végrendeletet készítettem. Ebben minden kétséget ki­záró mérjem leszögeztem, hogy azt aka­rom, mint mostanáig, úgy ezután is Te intézd a család minden ügyét és a gye­rekek a Te felügyeleted alatt álljanak. Ethel teljesen eevetért ezzel a kérésem­mel és saiátkeziiieg is megerősítette. Gyermekeink szemünk fénvénél is drá­gábbak nekünk, ők a mi büszkeségeink és legdrágább kincseink. Szeresd őket szívből és vigyázz rájuk mindig, hogy egészségre, rendes emberekké váljanak. Bizonyos vagyok benne, hogy úgyis ezt teiezed, de mint gyermekeire büszke apa élek azzal az előjogommal, hogy ezt kér- i jem is Tőled, a legdrágább baráttól, a A több, mint kézszáz oldalas kötet­ben szereplő leveleket a Rosenberg- házaspár többszáz írása közül válogatták ki. A levelek nem sokat beszélnek a per anyagáról, inkább egyéni történe­tüket mondják el, a hús és vér mély­séges tragédiáját, melyen áttetszik az egész emberi élet. A gyűjteményt Ethel Rosenbergnek ,,Ha meghalunk“ cimű, gyermekeihez írt megrázó verse vezeti be, majd pedig 1950 június 25-től a kivégzés napjáig kronologikus sorrendben következnek a levelek. A könyv függelékében részletek sze­repelnek Rosenbergék beadványából, amelyet az elnöki kegyelem elnyerésé­hez nyújtottak be a Fehér Háznak, továbbá azokból a nyilatkozatokból, amelyeket kiváló személyiségek, szerve­zetek teltek világszerte érdekükben. ragaszkodó testvértől, mélységesen sze­retem fiaimat. Nem nagyon szeretek búcsúzkodní, mert hiszem, hogy a jó cselekedetek örökre fennmaradhatnak, de mégis azt mondhatom: még sohasem szerettem volna ennyire élni, mint most, mert lá­tom, hogy milyen gyönyörű lehet a jövő. Amióta érzem,, hogy bizonyos kis mér­tékben mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy ilyen legyen a jövő, azt gondolom, fiaim­nak cs általában az emberek millióinak lávát szolnál iuk vele. Nem találok szavakat, amikor meg- nróbálok élettársamnak. drága, odaadó feleségemnek nemesMküségéröl. ferav költ gondolhodá-áról beszTni. Mélységes szeretet, csodálatos összhang kapcsol ösz- sze bennünket — ez tette életemet tel­jessé és gazdaggá. Idős, beteg édesanyám mindig azon “áradozott, hogy megköomyítee helyzete­met s a kölcsönös szeretet és odaadás cTálaj fűznek bennünket egymáshoz. Va­lóban önzetlenül fáradozott mindig érde­künkben. Nővérem és fivérem .kezdettől fogva támogattak boonünket, teljes mér­tékben mellettünk álltak és mindent el­követtek, hogy segítsenek rajtunk. Ina­sán elmondhatjuk, hogy nagy megorób-l- tatássűnk idején családom kitartott mel­lettünk. Téged pedig. Manny, nemcsak család­tagnak tekintünk, hanem hozzánk min­denki má-nál közélebbálló mb'1 róttak is. A testvériségnek és szeretetnek köte­lékeit. amelyek bennünket egymáshoz kapcsolnak, az élet harcai s mindaz, ami ezekkel egyiittjir, fűzték szorosra, és barátságunk hatalmas erőforrást jelent a számunkra. Tarts ki mellettünk, szeretett Barátom, hosszú életet kívánunk Neked, hogy egészségben és boldogságban foly­tathasd áldásos munkádat, mert Te két­ségtelenül kiváló ember vagy, jó barát, és őszintén képviseled az emberek ügyét. Üdvözletemet küldöm Neked és szívből jövő szeretettel ölellek. Sohase engedd, hogy hazugságaikkal visszájára fordítsák igazunkat, ártatlan- ságudkat. A békét, kenyeret és rózsákat ígérő jövőért egyszerűen, de emberi méltósá­gunk tudatában várjuk a hóhért,1 bátran, bizalommal, a pillanaton felülemelkedve és egy percre sem csüggedünk. Őszinte barátsággal JULIUS P. S. Minden személyi tárgyamat há­rom dobozba csomagolva megkaphatod a börtönfelügyelőtől. Szeretettel ölel JULIUS Ethel azt akarja, tudják meg az embe­rek, hogy mi vagyunk az amerikai fasiz­mus első áldozatai. ETHEL és JULIUS KEDVES MANNY, az itt következő levelet add át gyerme­keimnek. Édes bogárkáim, szeretett, drága gyer­mekeim, még csak ma reggel is úgy lát­szott, hogy mindenek ellenére ismét együtt lehetünk majd. Most, hogy ez mégsem vált lehetségessé, nagyon szeret­ném, ha megértenétek mindazt, aminek megértéséhez én eljutottam. Sajnos, csak néhány egyszerű szót irháitok; a többire az életnek kell megtanítania Benneteket, úgy, ahogyan engem is megtanított rá­Elsősorban természetesen tudjuk, hogy keservesen fogtok gyászolni bennünket, de gyászotokban ’ nem lesztek egyedül. Ez a mi vigaszunk és végülis ezzel kell nektek is vigasztalódnotok. És éppen így végülis el kell jutnotok odáig, hogy higyjetek . benne: érdemes élni. Vigasztaljon Benneteket az, hogy mi még most is. amikor életünk lassan végéhez közeledik, tudjuk ezt és ezt a meggyőződésünket a hóhér sem másít­hat ia meg! Az életnek arra is meg kell tanítania Benneteket, hogy a jó nem tud igazán kivirágozni a rossz közepette, hogy a szabadságot és mindazt, ami az életet igazán teljessé és értékessé teszi, néha nagyon drágán kell megvá'-árolni. Vigasz­taljon majd akkor Benneteket az a tu­dat, hogy mi higradtak voltunk és meg­értettük, a dolgok mélyének ismeretéből fakadó megértéssel, hogy az emberi civi­lizáció még nem jutott e.l addig a fokié, ahol majd már nem kell elveszi,ten,iök életüket azoknak, akik az életért harcol­nak; vigasztaljon Benneteket, hogy meg­nyugvással töltött el minket annak a biztos tudata, hogy miutánunk mások majd sikerre viszik ezt a harcot. Azt kívánjuk, hogy bárcsak részünk lehetett volna abban az óriási örömben, hogy Veletek együtt végigélhessük éle­tünket. Apuskátok, aki mellettem van ezekben az utolsó, jelentőségteljes órák­ban, szive minden melegét küldi Nektek, mindazt a szeretetet, ami-t drága fiai iránt érez. Sose felejtkezzetek meg arról, hogy ártatlanok voltunk és nem szegtük meg lelkiismeretünk parancsát. Szivünkhöz szorítunk Benneteket és forró szeretettel csókolunk. PAPA ÉS MAMA JULIUS, ETHEL UTÓIRAT MANNYNEK. Azt akarom, hogy a tízparancsolatot ábrázoló érmet és a hozzátartozó láncot meg a jegygyűrűmet adja oda gyerme­keinknek halhatatlan szeretetünk jeléül. Utóirat Mennynek. Kérem, feltétlenül adja át legszívélyesebb jókívánságaimat S. M.-nek. Mondj* meg neki, hogy szív­ből szeretem és tisztelem. Mondja meg neki, hogy azt akarom, tudja meg, hogy úgy érzem, diadalomnak ő is részese. — Csak az bánt, hogy nem sikerült teljed sem kiszabadulni a kelepcéből és hogy képességeimet nem tudtam teljesen ki-> bontakoztatni —, azt akarom, töltse cl örömmel az a tudat, hogy milyen sokat jelentett számomra, hogy mennyit tett fejlődéseméit. — Tefrő-zinaébb szerete­tünk ct küldjük mindazoknak, akik közel- álltak hozzánk. —1 Végtelenül szeretlek Benneteket ETHEL • Az óra valahol — mindenütt — nyol­cat ütött. Nyolc, éra negyven perckor sz éter hullámain szálló dzsesssz srínkőpás ütemi hangjait félbeszakította egy hír közlése,: „Julius és Ethel Rosenberget kivégez­ték.“ És a bemondó egyhangúan tovább el­várta a hírt: „Először Júliust végezték tó. Merev tekintettel lépett be a halálkamrába .; • Csak a harmadik elektromos ütés után állapították meg a halál beálltát. •• Utána került sor Ethel Rosenbergre. .< Mielőtt beleült a székbe, kinyújtotta kar­iát és megcsókolta a női fesrőrt... Az első elektromos ütés után e*» kevés füst szállt fel az arcát és fei't borító bőr- maszkból .. . Még két elektromos ütést kapott... és azután még kettőt.. •“ Háromszáz mérföldnvire onnan, Wa­shingtonban ügyvédjük, Emánuel H. Bloch tágranyi tattá szállodaszobájának ajtaját a várakozó újságírók előtt és ennyit mondott nekik. „HALLGASSAK MEG EZT ÉS NE FELEJTSÉK EL SOHA!"

Next

/
Thumbnails
Contents