Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-19 / 15. szám

Kedd, 1954, január 19. ÉSZAKMAGYARORSZAG 95 r Állami gazdaságaink töltsék he hivatásukat*:' 3 C8ti&N*r-« Akik példát mutatnak a begyűjtésben Werts a megyében termelósxövetke. zeleink s egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink megkezdték az ezévi beadás teljesítéséi. A vállalások máris leltekké válnak, s fényesen bizonyítják, hogy termelőszövelkezetejnk tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok magukévá tették a párt és fi kormány határozatát. Ebben az évben — a sok kedvezmény folytán — minden lehetőség megvan arra, hogy felszámoljuk megyénk sú­lyos lemaradását a begyűjtésben. Min­den lehetőség megvan arra, hogy az országos begyűjtési versenyben az él. retörjünk, visszaszerezzük a borsodi becsületet. A beadásban a termelőszövetkezetek tagjai mutalnak követendő példát. Az ároktői »Vörös Csillagé eddig már 27 Meghalt Mihail Prisvin, a kiváló szovjet író Moszkva (TASZSZ) Meghalt Mihail Prisvin, a legöre­gebb orosz írók egyike. Mihail Pris­vin 1873-ben született, s eredetileg agronómus volt. Múlt cv februárjában Mihail Pris­vin 80. születésnapján a szovjet írók szövetsége üdvözletében hangsúlyoz­ta, hogy Prisvin művei „a szovjet iro­dalom aranyalapjához tartoznak." A Magyar Népköztársaság új nagykövete megérkezett Berlinbe Safranko Emánuel, a Magyar Nép- köztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szomba­ton este megérkezett a nemet fővá­rosba. A Magyar Népköztársaság nagykö­vetét a berlini Ostbahnhofon Fritz Grosse, a Német Demokratikus Köz' társaság külügyminisztériuma politi­kai főosztályának vezetője, Anton Nosti, a protokollosztály helyettes ve­zetője, a baráti államok diplomáciai képviselői és a magyar nagykövetség tagjai üdvözölték. Mi újság a „froiatolion“ A Borsodi Szénbányászati Tröszt frotitbrigádja; közül többen az év eddig eltelt időszakában szép eredményekkel dicsekedhetnek. A legjobb teljesít, monyt január 18-ig bezárólag Tomolya óajos kondói ÍTontbrigádja értő el. 148 százalékkal lett at első a versenyben. A második legjobb frontbrigád a sajó­kazai üzemben dolgozó Mancza Gyuláé, amely 146.7 százalékkal követi nyomon a Tornolya-brigádot As veszélyezteti Is elsőségét. A harmadik legjobb Loy Ár­pád frontbrigádja, 131.9 százalékkal. Negyedik a sajókazai üzemben Gyenes István ÍTontbrigádja, 130.20 százalékkal. DlSZ-fiatalok a téli gépjavítás sikeréért 250 bányamotor és 85 kapcsoló készül ebben a hónapban a Víllaraosgép- és Kábelgyárban mázsa 4ű kiló vágómarhát udo-U be. A hejőszalontai »József Attila« 21 mázsa marhát, fiz igrici »Kossuth« termelő­szövetkezet 2 mázsa sertést, a fsza- palkonyai »Szőke Tisza« termelőszövet­kezet pedig egy mázsa serlést adott be erre az évre. Ugyancsak szép pél­dát mulat a tlszabábolnal »Rákóczi« termelőszövetkezet is, amely a napok, ban 0 mázsa sertést adott be. A seiyebl dolgozó parasztok szintén megkezdték a beadás teljesítését. Sziits István és Krakesák Imre példát mutat dolgozó társainak. Megyénk dolgozó parasztjai az élen­járók példáját követve, gyorsítsák meg a beadás teljesítését, ezzel elsősor­ban saját, maguk és családjuk boldo­gulását segítik elő. Az Ötödik helyezett szintén a sajókazai üzemből kerül ki: Szűcs Béla fronlbri. gádja 127 százalékkal. A hatodik Né­met András frontbrigádja Herbolyáról, 120.2 százalékkal. Az eddigi értékelés szerint a verseny legaktívabb résztvevői a sajókazai frontbrigádok. Bár a többi üzemekben is-születnek kiemelkedő teljesítmények, ,a látszat azt mutatja, hogy nem harcol­nak elég keményen az elsőségért. A felsőnvárádl, szuhakállói, kurityáni, sajószentpéleri fronfbrtgádok nem ad­nak életjelt magukról. m*r 6 erőgépet, 8 ékít, 7 tárcsát, ij kazalozó és egyéb felszerelést Ja­vítottak ki. Somos! Ferenc 5 tagú DISZ-brigádja 4 erőgépet, 4 ekét és 3 tárcsát javított meg. Igen jó munkát végez Lengyel Nán­dor szerelő, aki másodmagával már 5 cséplőt és 6 elevátort helyezett üzem- kész állapotba. Megyénk DISZ-fiataljal kövessék az élenjárók példáját, legyenek a téli gépjavítás élharcosai! Fontos megbeszélésre hívta össze é. napokban a megyei pártbizottság a megye állami gazdaságainak igaz­gatóit, párttilkárait, főagronómusait s 7i MEDOSZ vezetőit. Értekezletük célja az volt, hogy megállapítsák: hogyan akarják vég­rehajtani a Központi Vezetőség ha­tározatait, milyen tervet készítettek a terméshozam emelésére, a föld termelőerejének pótlására, az állat­tenyésztés számára a legmegfelelőbb takarmányozás biztosítására, végső fokon arra, hogy állami gazdasága­ink bebizonyítsák dolgozó paraszt­jainknak a nagyüzemi gazdálkodás előnyét a parcellás gazdálkodással szemben. Kitűnt a beszámolókból, hogy egyes gazdaságok máris helyes intézkedéseket tettek az eddigi hiányosságok pótlására. Számos helyen a növénytermelésre berendezkedett gazdaságok a termőta­laj megjavítására, a munka gépesítésé­re, az állattenyésztő gazdaságok a fajtiszta állatok szakszerű, gondos nevelésére, a nagyobb tejhozam biz­tosítására, a szőlő, és gyümölcsterü­lettel rendelkező gazdaságok a ter­méshozam emelésére korszerű mód­szerek alkalmazását vették tervbe. A taktaharkányi állami gazdaság­ban megkezdték a szakaszos trágyá­zást; a trágyát azonnal kiszállítják a táblák szélére, hogy onnan köny- nyebben szétszórhassák. Komposzt­telepeket létesítenek, felkutatják a szeméttelepeket, s szuperfoszfáttal keverve felhasználják a termelőerő pótlására. A gazdaságban szaktan- folyamot szerveztek, amelyen a he­lyes trágyakezelésre és trágyázásra oktatják a gazdaság dolgozóit. Az igrici gazdaság vezetői elmondták, hogy az elmúlt évben még komoly hiányosságok voltak például a vetés­terv elkészítésénél. Előfordult, hogy kalászost kalászos után vetettek, nem ügyeltek arra, hogy a gabona megfelelő elővetemény után kerül­jön a földbe. Most ügyelnek, hogy ez ne forduljon elő. Néhány nap múlva megkezdik az őszi vetések fej trágyázását. A gazdaság vezetői a dolgozókról való fokozottabb gon­doskodást tekintik első és legfonto­sabb lépésnek ahhoz, hogy jól vég­rehajthassák a Központi Vezetőség határozatát. Voltak ugyanis hiányos­ságok a dolgozók ellátása s a velük való bánásmód körül. A gazdaság például megfelelő, kényelmes gazda­sági épületekkel rendelkezett, de nem voltak megfelelő lakások. Ez­után a dolgozókkal karöltve beszélik majd meg a gazdaság problémáit, meghallgatják véleményüket, bizto­sítják számukra mindazt, amire szükségük van. A gépjavítás mielőb­bi befejezése érdekében a diósgyőri gépgyár segítségét kérték. A gyár segített is, néhány napon be­lül megkapták a szükséges tengelye­ket. A tarcali szőlőgazdaság vezetősége is jelentős változásokat tervez, hogy minél több és minél jobb bort szü­retelhessen Tokaj-Hegyalján ez év őszén. Jelentősen emelik a szőlőte­rületek istálló- és műtrágyázását. Nagyobbmennyiségű kálisót és szu­perfoszfátot adnak a talajnak. Több gondot fordítanak az elparlagosodott területek újratelepítésére, az elöre­gedett szőlők felújítására. Olyan te­rületeken, amelyek nem alkalmasak már szőlőtermelésre, ott gyümölcsö­söket létesítenek... — A helyes takarmánykezelés, a siiózás a takarmánybegyüjtés az állattenyésztés alfája és ómegája, — kezdte beszámolóját a vattai állami gazdaság vezető szakembere. A gazdaság máris meg­tett mindent annak érdekében, hogy az elkövetkezendő években ne legyen baj többet a takarmányozás­sal. A gazdaság farmonként a bri­gádvezetőket teszi felelőssé a takar­mány begyűjtéséért és kezeléséért. A jobb termés érdekében bevezették a szakaszos trágyázást. Hangoztat­ták azonban a gazdaság vezetői, hogy nem. csupán a trágyázás a fon­tos a növénytermelésnél, hanem a helyes növényápolás is. Az elmúlt évben, bár időben elvégezték a nö­vényápolást, nem olyan volt a ter­més, mint várták, mert inkább a mennyiségi, mint a minőségi mun­kát tartották fontosnak. Sok, de mi­nőségileg nem megfelelő munkát végeztek a növényápolók. Ez az, amit ebben az évben elsősorban meg fog szüntetni a gazdaság. Elmondták, hogy az eddig 7.4 li­teres fejési istállóátlag néhány nap alatt egy literrel csökkent azért, mert nem nézték meg, hogy milyen emberek kerülnek a gazdaságba. Ezen sürgősen változtatni akarnak. Becsületes, szakértő dolgozókra van szüksége minden állami gazdaság­nak. .. Számos igazgató, főagronómus mondotta el azokat a terveket, ame­lyek nyomán jelentősen omeíkedik majd a termésátlag, több kenyér, több hús, tej és tojás biztosítja életszínvonalunk emelke­dését, amint azt a Központi Vezető­ség határozata előírja... Az eredmények és tervek mellett számos hiányosságra is rámutattak a gazdaságok vezetői. Olyan hibákra, amelyek akadályozzák az eredmé­nyes munkát. Csaknem minden gaz­daságban baj van a gépalkatrészek beszerzése körül. Tengelyek, nyers­csapágyak, s a legkülönfélébb fontos alkatrészek sem Miskolcon, sem Bu­dapesten nem szerezhetők be. A taktaharkányi gazdaság vezetői egyetlen téli lópatkósarkat sem tud­nak beszerezni. Éles sarok nélkül viszont nem tudják fogatolni az ál­latokat, mert sok baleset, kár szár- mazhatik a lovak elcsúszásából. Ez annál nagyobb hiba, mert bárme­lyik gyár néhány nap alatt annyi patkósarkat tudna legyái-tani, hogy évekig nem lenne rá gond... Gazdaságainkban nagy a huza­vona a dolgozók leszerződtetése kö­rül, mert még a mai napig sem je­lent meg a kollektiv szerződés. A gazdaságvezetők, a szervezők nem tudják megmondani a dolgozóknak, hogy milyen keresetet, milyen szo­ciális juttatásokat várhatnak mun­kájuk után. Mielőbb meg kellene je­lennie a kollektív szerződésnek. Hiányosság az is, hogy az állami gazdaságok nem rendelkeznek szál­Az OFFÉRT dolgozói is magukévií tették pártunk és kormányunk hatá­rozatit. Fbben az évben még jobb áruellátásban részesítik Miskolc és környéke dolgozóit. A múlt év decemberében több mint 7$ cser kilogramm almát, több mint S mázsa diót, 56 ezer kilogramm ba­bot, 17 ezer 6Í7 kilogramm vágott sertést, 590 kilogramm hízott libát és lítóeszközökkel, nem tudják a távol­eső munkahelyekre biztosítani a munkaerő szállítását. A dolgozók nem szívesen szerződnek, ezért a gazdaságokba munkára. A megyei pártbizottság megígérte, hogy behatóbban foglalkozik majd az állami gazdaságok problémáival. Kovács István és Gyárfás János elv. társak válaszollak a gazdaságveze- tök, vezető szakemberek kérdéseire. Elsősorban hangsúlyozták, hogy nem csupán az anyagiakban rejlő hiá­nyosságok az okai a gazdaságokban található hibáknak, hanem a veze­tők gyengesége. Több állami gazda­ság megmutatta, hogy lehet szép eredményeket elérni, ha a rendelkezésre álló erőket helye­sen használják fel, ha észszerűen dolgoznak. Hangsúlyozták, hogy az állami gazdaságoknak úgy kell dol­gozniuk, hogy minden dolgozó pa­raszt lássa: a nagyüzemi gazdálko­dás sokkal észszerűbb, hasznosabb, mint a kisüzemi. A megyei pártbizottság azzal a ké­réssel fordult a gazdaságok szakem­berei felé, hogy bátran kísérletezze­nek, újítsanak. Ne féljenek a kez­deményezéstől, amellyel jelentős se­gítséget nyújthatnak a Központi Ve­zetőség határozatainak végrehajtá­sához. Kovács István elvtárs végül fel­kérte az állami gazdaságok párt- és DISZ-szervezeteit, hogy nyújtsanak több segítséget a vezetőségnek. Dol­gozzanak példamutatóan, foglalkoz­zanak többet, a gazdaságok dolgozói­val, mert csak így érhetjük el, hogy a megye állami gazdaságai elkerül­nek a szégyenteljes, utolsók közötti helyről.., egyéb értékes árucikket adlak a Miskolc területén müküdö kereskedeU mi vállalatoknak. Az OFFÉRT most arra törekszik, hogy a múlt, évinél jobban harcoljon a kiizellálás megjavításáért, hogy a kormányprogram szellemében min­denféle áruból bőségesen álljon, a dolgozók rendelkezésére. A tiszadorogmai gépállomás DISZ- fiataljai komoly felelősségérzett el régzik a gépjavítást. Jól dolgozik Besse­nyei Margit gépjavító brigádja, amely már két erőgépet, több ekét, boronát és tárcsát javított meg. A gépállo­más fiataljai követik példáját, egy­mással nemes versenyben harcolnok. hogy a tavaszi munkát zökkenő nél­kül kezdhessék meg. A vilmányl gépállomáson több mint 60 DISZ-fiatal dolgozik. Eddig A Villamosgép- és Kábelgyár gép­gyártása januárban 250 sujtólégbizíos bányamotort készít. A bányamotorok minőségét az eddigieknél is szigorúb­ban ellenőrzik. A nagyobb motorok pajzsait nemcsak robbanás, hanem nyomáspróbán is megvizsgálják. A szerelvénygyártás dolgozói ebben a hónapban a pálfalvi bányagépjavító vállalatnak 60 eujtólégbiztos kapcsolót, Tatabányának 25 irányváltó mágnes, kapcsolót szállítanak. Az irányváltó mágneskapcsolók jó minőségét gyár­tásközben többször is ellenőrzik. A könnyebb mozgatás biztosítására szán­talppal, a viliamosbaleset ellen értn- tésvédelemmel látják el a kapcsolókat. (MTI) Borsodnádasdi DlSZ-fiatalok a minőség megjavításáért A lemezgyárban a DlSZ-fiatalok megfogadták, hogy legjobb tudásuk­kal harcolnak a minőség megjavítá­sáért. Különösen nagy gondot fordí­tanak a minőségi exportlemezek gyártására. A mezőgazdaság fejlesztéséért A Borsodvidéki Gépgyárban az el­múlt évben mindössze Í0 százalékát tette ki az a lermelvény, ami a mező­gazdaság megsegítését ’ szolgálta. Feb­ruar Uöl a gyár termel vényeinek ka százaléka, a mezőgazdasági dolgozók munkáját se gib;. Borona, vetögépal- kalrrsz, tárcsaöntvény készül nagy számban. Az egész, országban megszűntek a hóakadályok A Dunántúl behavazott útjain va­sárnap Is teljes erővel haladt a hó­akadályok eltávolítása. Vasárnap es­tére már valamennyi bányászjárát út­ját szabaddá tették, így hétfőn reggel a. bányászjáratok menetrendszerűen megérkeztek az aknákhoz. Hétfőn reg­gelre Veszprém és Komárom megye három útján volt még kisebb hóaka­dály, de ezek eltakarítása is halad. Hétfőn az eddig járhatóvá tett utak ki- szélesítésén dolgoztak, hogy a gépko­csik mindkét irányban közlekedhesse­nek. Azokon a helyeken, amelyeken a hóeltakaritási munkákat l>efe,jetiék, azonnal hozzáláttak a hómarógépek es íivitoros hóekék kijavít Asihoz, hogy minden eshetőségre felkészülhessenek, ha újabb havazás indulna meg. (MTI) .................................................... FEJÉR ERNŐ, A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK DOLGOZÓJÁNAK KIVÁLÓ ÚJÍTÁSA A Lenin Kohászati Művekben Fejér Ernő, a me- tallógráfiai laboratórium technikusa rendkívül értékes újítást dolgozott ki a hőálló acéloknál a króm és nikkel pótlását biztosító alitálási eljáráshoz. Fejér Ernő, a gyár egyik legkiválóbb dolgozója, — szakképzettsége lakatos. Már régebben foglalkozik o teamokémlai felületi kezelésekkel, az úgynevezett aFtálással és a kemény krómozással. A Lőrinci Hen­germű megbízottja látogatása alkalmával azt a pro­blémát vetette fel előtte, hogy a rekuperátorcsövek alitálását hazai anyaggal kellene megoldani, mert az eddig felhasználásra került csövek gyártása rendkívül költséges importanyagot: krómot és nikkelt igényel. 1« ülfóldön is ismerik már a krómon és nikkelen ■kívül az alumínium réteggel való bevonást (alitálást). Fejér Ernő azonban elhatározta, hogy az irodalomból már eddig ismert és az alitálásoknál használt ugyancsak költséges ferroaluminium és tim­föld helyett egy olcsóbb alitáló keveréket állít elő. A hosszú hónapokig tartó kísérletek végülis siker­re vezettek. Fejér Ernő bauxit, aluminiumpor és alu- miriiumkloridból elkészítette az új betétport. Ennek az új alitáló keveréknek — amellyel több mint 1585 folyóméter rekuperátorcsövet vontak már be — az a nagy előnye, hogy az összeállított elegy többszöri használat után csak javul. Az ebből vett próbák a 900—1000 hőfokot is tartósan bírják. Egy ilyen probadarab már 1953 augusztus 11. óta benne van egy 800—1000 hőfokú kemencében, de még sem­miféle reve nem tapasztalható a felületén. A Vasipari Kutató Intézet igazgatójának véleménye szerint a ré­teg kifogástalan és élettartamát a krómos anyagok többszörösére becsüli. A Lőrinci Hengermű már ezzel az új eljárással vit.elezte ki rekuperátorainak eleméit. LT szánkban eddig még a külföldön ismert alitá- lást sem alkalmazták üzemszerűen s most ez az első lépés iparunkban. Fejér elvtársnak a kísérle­tek kidolgozásához Németh Emil mérnök, Sziklavári Janos főtechnológus, Bartha Zoltán, a metallográfia! laboratórium vezetője és Ibrányi János, a laboratórium osztályvezetője adott, segítséget. A Lenin Kohászati Művek dolgozói büszkék Fejér Ernőre, a kiváló újítóra. Bár az alitáló keverék elő­állításához a szükséges berendezések még kezdetlege­se*, mert a Vaskohászati Igazgatóság nem adta még meg a kellő segítséget a nagybani gyártáshoz — lehe­tőség nyílik a martinkemencék hőhatásénak legjobban kitett ajtótáskák, hővezetékek, armatúrák, gázvezeté­kei alkatrészeinek alitálására, amellyel fokozni lehet a kemencék élettartamát és üzembiztonságát. Leht ség nyíhk majd álltáit rekuperátorok és egyes elemek exportálására is, amelyekkel méltóan képviselhetjük majd iparunkat külföldön. Fejér elvtárs új eljárása a kezdeti nehézségek után nemcsak laboratóriumi, de üzemi vi­szonylatban is teljes sikert hozott, s ezzel igen olcsón tudunk majd nagy hőhatást bíró elemeket gyártani. Az ezzel kapcsolatos valuta- és forintmegtakaritAs jelentősége még szinte beláthatatlan. A tervkészítés előkészületei a termelő­szövetkezetekben A termelőszövetkezetek tervszerű, jó munkájának alapja a pontos ter­vezés. A termelőszövetkezetekben országszerte a közeljövőben készítik el a terveket, amire nagy gonddal készülnek a vezetők és a tagok egy­aránt. A járási és megyei tanácsok mező. gazdasági osztályainak szakemberei három-négynapos tanfolyamokon ok­tatták ki a tsz-elnököket és könyve­Három gépállomás már befejezte a téli gépjavítást A gépállomásoknak február 25-ig be kell fejezniök a téli gépjavítást. Több gépállomáson kielégítően halad a gépjavítás, mert jól szervezték meg a munkát és időben kezdtek a gép­javításhoz. Hétfőig három gépállomás fejezte be a gépjavítást. Elsőnek a Bács me. gyei lajosmizsei, második a Szolnok megyei csataszögi, harmadiknak a Fejér megyei rácalmási gépállomás Az OFFÉRT dolgozói Miskolc és környéke jobb áruellátásáért „ löket a tervkészítés módszereiről. A napokban járási értekezletekre hív­ják össze a termelőszövetkezetek elnökeit, ahol részletesen megbeszé­lik a tennivalókat. Később a terme­lőszövetkezetek taggyűlésein közösen vitatják meg, hogyan lehetne a leg­gazdaságosabban kihasználni a helyi lehetőségeket. A legjobb dolgozókból bizottságot alakítana!:, amelyek tag­jai résztvesznek a tervkészítésben. (MTI) végzett a gépjavítással. Ezeken a gépállomásokon elsősorban azért ér­tek el jó eredményt, mert a vezető mechanikusok helyesen szervezték meg a javítóbrigádokat, időben gon­doskodtak a szükséges anyagokról és alkatrészekről, de nem utolsó sorban azért, mert a gépállomás dolgozói átérezték a gépjavítás jelentőségéta mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents