Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-06 / 286. szám
’WaÉrmp, J95S, December 8. ÉSZAKMÁGYARORSZÁG 3 A győztes szocializmus alkotmánya Irta: N. Aiekszandrov, a jogi tudományok doktora A szovjetek VIII. összszövetségi kongresszusa 17 esztendővel ezelőtt fogadta el a Szovjetunió ma is érvényben lévő alkotmányát. Az alkotmánytervezetet előzőleg az egész nép megvitatta és jóváhagyta. Az alkotmány visszatükrözte és törvényerőre emelte azt a világtörténelmi jelentőségű tényt, hogy a Szovjetunióban felépült a szocialista társadalom, egyszersmindenkorra maradéktalanul felszámolták az embernek ember általi kizsákmányolását és minden állampolgárnak demokratikus jogokat biztosítottak. A Szovjetunió a munkások és parasztok állama. Földje, földjének mélye, vizei és erdei, gyárai és üzemei, bankjai, vasúti, vízi. és légiközlekedése, hírközlési eszközei, közszolgáltatási üzemei, a városi lakások nagy része a Szovjetunióban a népé, vagyis a szocialista állam tulajdona. A szocialista tulajdon másik formája a szövetkezeti-, vagy kolhoztulajdon, az egyes kolhozok és szövetkezetek tulajdona. Ehhez tartoznak a kolhozok és szövetkezetek közös üzemei, jószága és felszerelése, a közös épületek és mind az a termény, amit a kolhozok és a szövetkezetek tagjai termelnek. A Szovjetunió alkotmánya elismeri az állampolgárok kisebb háztáji gazdaságát és személyi tulajdonát is. Minden kolhozudvarhoz háztáji gazdaság tartozik. Személyi tulajdonban van ennek a háztáji gazdaságnak jószága, felszerelése, termése és az azon épült lakóház. Azok a parasztok, akik nem léptek be kolhozba, valamint a kézművesek csekély egyéni gazdasággal rendelkezhetnek, ha az saját munkájukon alapszik és nem mások munkájának kizsákmányolásán. Az idegen munka kizsákmányolását a Szovjetunióban törvény tiltja. A szocialista gazdasági rendszer, amely a Szovjetunióban osztatlanul uralkodik, nem ismer válságokat és munkanélküliséget. A szocialista termelés célja a társadalom állandóan növekvő anyagi és kultúrális szükségle leinek maximális kielégítése. Mint a Szovjetunió alkotmánya leszögezi, az ország gazdasági életét állami -népgazdasági terv irányítja „a közvagyon növelése, a dolgozók anyagi és kultúrális színvonalának szakadatlan emelése, az SZSZK függetlenségének erősítése és védőképességének fokozása érdekében”. A Szovjetunió alkotmánya leszögezi, a szovjet állampolgárok alapvető jogait. Gazdasági téren az alkotmány minden állampolgárnak biztosítja a jogot a munkára, a munka mennyiségének és minőségének megfelelő bérezése, az öregségi, betegségi és rokkantsági biztosításra. A Szovjetunió alkotmánya elismeri az állampolgárok jogát munkájuk jövedelméből és megtakarított pénzükből szerzett személyi tulajdonra. (Saját lakóház és házkörüli gazdaságra, háztartási és használati tárgyakra). Biztosítja az alkotmány a személyi tulajdon öröklési jogát is. Politikai téren az alkotmány jogot ad minden 18. évét betöltött állampolgárnak, függetlenül fajától és nemzetiségétől, nemétől és vénásától, iskolai végzettségétől és szociális származásától, vagyoni helyzetétől, egyhelyben lakásának időtartamától és múltbeli tevékenységétől, hogy résztvegyén a dolgozók küldöttei, szovjetjeinek megválasztásában. Csak az elmebetegeknek és a bí- róságilag szavazójoguktól megfosz- tottaknak nincs szavazójoguk. A szovjetek küldötteinek megválasztása az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással történik. A néptömegek politikai aktivitásának kibontakozását előmozdítja, hogy az alkotmány minden állampolgárnak biztosítja az egyesülési jogot a szakszervezetekben, szövetkezetekben, ifjúsági, sport, tudományos és kultúrális egyesületekben. A munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség legaktívabb és legöntudatosabb tagjait a Szovjetunió Kommunista Pártja fogja össze, amely a dolgozók élcsapata a szocialista rendszer megszilárdításáért vívott harcban, s amely a dolgozók minden szervezetének, — társadalmi és állami szervezeteknek egyaránt — irányítómagvát képezi. A Szovjetunió alkotmánya biztosítja az állampolgároknak a szólás- és sajtószabadságot, gyülekezési és felvonulási szabadságot. Az alkotmány elismeri minden állampolgárnak azt a jogát, hogy bármely vallást kövessen, avagy vallásellenes propagandát folytasson. A szovjet társadalom tagjainak kultúrális fejlődését biztosítja az üdülésre és tanulásra való jog. A nők a Szovjetunióban a gazdasági, állami, kultúrális, társadalmi és politikai élet minden területén a férfiakkal egyenlő jogodat élveznek. Az állampolgári jogok sorozata is bizonyítja, hogy a szovjet rendszer igazán demokratikus és minden lehetőséget megad az emberek jómódú és kultúrált életéhez. A Szovjetunió alkotmánya azonban nemcsak leszögezi a jogokat, hanem biztosítja gyakorlati megvalósításukat is. A munkához való jogot például a népgazdaság szocialista megszervezése, a szovjet társadalom termelőerőinek állandó növekedése, a gazdasági válságok lehetőségeinek kiküszöbölése biztosítja. A tanuláshoz való jogot biztosítja a kötelező és ingyenes hétéves oktatás, a kiváló főiskolai tanulóknak juttatott állami ösztöndíjak, az anyanyelven folyó tanítás, a dolgozók ingyenes termelési, technikai, agronómiái továbbképzése, az üzemekben, szovhozokban, gépállomásokon és kolhozokban. A Szovjetúnió alkotmánya mélységesen nemzetközi szellemű. Mindenben érvényre juttatja a nemzetek egyenjogúságának elvét. Törvény bünteti az állampolgárok jogainak bármilyen közvetlen, vagy közvetett korlátozását, avagy előnyök juttatását faji, vagy nemzetiségi alapon. Törvény bünteti a faji, vagy nemzeti felsőbbrendűség, illetve faji, vagy nemzeti gyűlölet és lebecsülés hirdetését. A Szovjetúnió szövetségi állam, amely az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülésén alapul. Mindegyik szövetséges köztársaság szuverén állam, amely önállóan gyakorolja az államhatalmat azoknak a kérdéseknek kivételével, amelyeknek irányítását önként átadta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, illetve az SZSZSZK-t képviselő legfelső államhatalmi és államigazgatási szerveknek. Ilyen kérdések például: a háború és a béke kérdése, országos népgazdasági tervek összeállítása, stb. Mindegyik szövetséges köztársaságnak lehetnek saját fegyveres alakulatai és mindegyik diplomáciai kapcsolatba léphet idegen államokkal. Az orosz nép hatalmas gazdasági és kulturális segítséget nyújtott és nyújt a múltban elmaradott népeknek. így a Szovjetunióban teljesen megszűnt a nemzetek gazdasági és kulturális egyenlőtlensége A Szovjetúnió szilárd, soknemzetiségű ói. lám. amely minden megpróbáltatást kiáll. A Szovjetunió alkotmánya kötelességeket is ró az állampolgárokra. Ilyenek: a munka, a munkafegyelem betartása, a szocialista tulajdon védelme és erősítése, a haza védelme, a szovjet törvények megtartása, a szocialista együttélés szabályainak tiszteletbentartása. Minden szovjet dolgozó becsületbeli ügyének tekinti, hogy eleget tegyen ezeknek a kötelességeknek. Tizenhét éve van érvényben a Szovjetúnió alkotmánya. A szovjet nép azóta hatalmas eredmények ért el a népgazdasági és kulturális téren egyaránt. Győzelmesen került ki a fasiszta megszállókkal vívott élet-halál harcból, begyógyította a háború sebeit és ma biztosan halad a kommunista társadalom építésének útján. ZÁRSZÁMADÁS UTÁN ■ A SAJÓSZÖGEDI DÓZSA TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Fokozottabb gondoskodást a sajőszenfpéferi hű uy «szókról Sajőszentpéter a borsodi bányák versenyében az utolsók között kullog. Ennek egyik oka, hogy az üzemben nem gondoskodnak kellően a dolgozókról. 5b, arra érdemes bányász például még a mai napig sem kapott hüségrubát. Az üzemi étkezdében gyenge az élelmezés, büdös a A sajószentpéteri bányászok a legutóbb meleg csizmát és bélelt kabátot kértek, de ezt sem kapták meg. íme ezek azok a hibák, melyek jelentősen hátráltatják a tervteljesítést. A vezetők gondoskodjanak a hibák megszüntetéséről, hogy újabb lendületet nyerjen a sajó- jsmmtpétetf bányászok zenein*, Á téli köd homályba borítja a tájat. Eltakarja a sajószögedi Dózsa tsz gazdasági épületeit s kívülről mindent egyhangúvá tesz. Pedig nem is olyan egyhangú itt az élet, mint ahogyan az látszik. A tsz majorjának egyik épületében serény munka folyik. Vidám beszélgetés közben dohányt csomóznak a tagok. Két okból vidámak, jókedvüek. Először, mert idejében takarítottak be s időben végeztek az ősziek vetésével, a mélyszántással. Gondosan megalapozták tehát a jövőévi még nagyobb termést. Másodszor a napokban „zajlott" le a szövetkezetben az évi zárszámadás, — ami a szó szoros értelmében zajos volt. Nem az elégedetlenség zajától,, hanem a tsz-tagok boldog, megelégedett, derűs hangulatától. A„ , térit hogy a kulákok által szegényekr iu i un , nejc hirdetett tsz-tagoknak az évvégi zárszámadás után még reggelig tartó közös ban., kettre is tellett. — No de hiszen volt is miből. — A dohány csomózása közben is nagyrészt még erről folyik a szó. Igaz, nem éppen arról, hogy Doleszák István — a tsz el nőké —hogyan táncoltatta meg B. Stefán András leányát, meg a többi asszonyokat —, hanem arról, hogyan akarnak jövőre még több jövedelmet hazavinni a munkaegységek után. Molnár József negyedik éve tagja a szövetkezetnek. A következőképpen beszél a csoport egész évben végzett munkájáról: — Nem lebecsülendő ezévi jövedelmünk, hiszen egy-egy munkaegységre 6 kiló 10 deka kenyérgabona, 67 deka árpa, 10 deka cukor, féldeci olaj és 9 forint 58 fillér készpénz jutott. Én 351 munkaegységem után több mint 21 mázsa kenyérgabonát, 2 mázsán felül árpát, 35 kilogramm cukrot, 15 liter olajat és 33.30 forint készpénzt vittem haza. Háztáji gazdaságomban annyi kukoricám és burgonyám termett, hogy bőven elég újig. Emellett tehenem, anyakocám, hízottsertésem van. A pénzből, amit most kaptunk, bevásároltuk a családnak szükséges téli ruhaneműt. Bőven jutott tehát a munkaegységekre. Ha egyénileg gazdálkodnék, akkor sem számíthattam volna ennyi jövedelemre, de a többi csoporttagok sem, hiszen ők is hasonlóan részesedtek. Egy-egy család átlagosan 3—400 munkaegységet szerzett. A mi szövetkezetünk azonban nem csak ennyire képes. Jobb gazdálkodással jóval nagyobb jövedelemre is szert tehetünk. Itt van például a dohány, amit most csomózunk. Szégyene csoportunknak, hogy 5 holdon csak 12 mázsa termett, — azért, mert nem műveltük meg rendesen a földet. Hibásak ebben a tanácsok is, mert a múlt évben annyi kapást sóztak a nyakunkba, hogy nem bírtunk vele. — Úgy van — veszi át a szót B. Stefán András. — Nyáron azt sem tudtuk, h§gy az az 5—6 ember és 8—10 asszony arasson-e, vagy a dohányt és a kukoricát kapálja. — No azért nemcsak a tervezésben, hanem a csoport tagjaiban is volt hiba — szól közbe Doleszák István tsz elnök —, kend is jobban megművelhette volna a számára kijelölt területet, meg valamennyien. Az volt a legnagyobb baj, hogy úrrá lett valamennyiünkön az a hangulat, hogy úgy sem bírunk vele. A jövőben nem szabad így gondolkoznunk. Be kell látni saját hibánkat is. 1954-ben már a tervezéssel is másként lesz. Már most ősszel úgy irányítottuk a vetést, hogy a tavalyihoz képest több kalászosunk és takarmányfélénk: legyen. Csökkentjük a kapások területét. A gépállomás segítségét is jobban igénybevesszük. Minden lehetőségünk meg van, hogy szorgalmas munkával, kormányunk segítségével jövőre még több jusson a tagoknak. Még vitáznak a csoport tagjai, amikor már lassan besötétedik. Többen hazafelé készülődnek, a jószágokat etetni. Bakos Bertalan csoporttag az ajtóból visszafordulva mondja a többieknek: — Még nem is tudjátok, hogy a juhászunk, Révész István tegnap tehenet vásárolt 3100 forintért. Úgy beszélik a faluban; de jól megy most a Tsz tagjainak. Kiváncsi vagyok, mit szólnak majd, ha én is megveszem a kiszemelt két kerékpárt. A köd i'« felszáll lassan, minthacsak igazolná. hogy egyre tisztább, e gyre biztosabb, fel- emelőbb az az út, amelyen termelőszövetkezeti parasztságunk halad. (Hizsnyik) Szemétdomb Miskolc közepén a Földkotró Vállalat „jóvoltából“ A Hadirokkantak utcája semmivel sem különb mint a többi. Legfeljebb annyi, hogy a Szinva patak kénye-kedve szerint kanyarog jobbra, balra. Ennek az utcának a végén van a Fáklya mozi. Aki erre jár, azt hiheti, hogy kint van a város szélén, ahová a szemetet hordják. Most annyiban „javult“' a helyzet, a földkotró vállalat „jóvoltából“', hogy a szemét mellett különféle típusú gép és gépalkatrész díszeleg. Maholnap szinte a közlekedés is lehetetlenné válik. A környéken szorgalmas, jóravaló emberek élnek, és ezt nem érdemlik. Kérjük a vállalatot és az illetékeseket, hogy az utcát, — mely mindenkié —, ne sajátítsák ki gépraktámak és szeméttároló helynek. ALBERT JÓZSEF Miskolc. Sújtson !e a nép törvénye Oláh Ferenc megyaszói kólákra Oláh Ferenc megyaszói kulik, aki hátralékos a sertésbeadással — alattomos cselfogással akarta megkárosítani népi államunkat. Hízelkedő ígéretekkel rászedte Győrfi Imre dolgozó parasztot, hogy segítsen neki a községi tanácsot félrevezetni. A kulák 213 kilogramos hízott sertéséhez Győrfi Imrével kéretett vágási engedélyt. A sertést levágta és eladta anélkül, hogy beadási kötelezettségének eleget tett volna. A község dolgozó parasztsága jogos felháborodással követeli hogy az aljas kulákot szigorúan büntessék meg. Szép jövedelmet bist ásít a cukorrépa termelés A cuKorrépatermelés mindig jól jövedelmezett., de 1954-ben még nagyobb lesz a haszon. A cukorrépára szerződött terület teljesen mentesül a termény-, 50 százalékban az állat-, tojás- és baromfibeadási kötelezettség alól is. A cukorgyár ősszel és tavasszal kamatmentes kölcsönként műtrágyát ad a termelőknek. Kedvezményes áron kapnak répamagot, növényvédőszereket, művelési eszközöket. Répaszeletet, és szörplét is sokkal olcsóbban vásárolhat a termelő. A gépi munkát is kamatmentesen hitelezi a gyár, a növényápolásra pedig készpénzelőleget kap. Ifj. Oláh József berentei termelő egy kh-ról ezévben 377.60 mázsa’répát szedett le. Ezért közel négyezer forintot kapott az egyéb juttatások mellett. Hasonlóan jól járt Tóth Péter Pál bor- sodsziráki termelő is. Mindez azt bizonyítja: érdemes cukorrépát termelni. Kocsis János szerencsi cukorgyár. A SZERENCSI JÁRÁS ÉLETÉRŐL A járás dolgozó parasztjai az elmúlt esztendőben becsülettel eleget tettek beadási kötelezettségeiknek. A versenyben országos viszonylatban második helyre kerültek. Ezévben is küzdöttek a nagyszerű eredmény megtartásáért, de még nem sikerült a tavalyihoz hasonló jó eredményt elérni. Mindezek mellett a kapások begyűjtését november 23-ra 104.5 százalékra teljesítették. Derekasan kivette részét a munkából Sóstófalva, Tokaj, Taktabáj, Csobaj, Golop, Megyaszó, Tiszatardos, Taktaszada és Tiszaladány község dolgozó parasztsága. Ezek a községek 100 százalékon felül teljesítették beadási kötelezettségüket. A példát kövesse Ond, Rátka, Tállya, Mád és Mező- zombor. Szabotáló kulékok A kulákok minden módot megragadnak, hogy az országépítő mun. át gátolják. így cselekszik Lapis András legyesbényei kulák is, akit a járásbíróság 6 havi börtönbünte- „ésre ítélt. Szerencsen Tóth János és Fábián János, Prügyön Hallgató Imre, Taktaszadán Gyurán Miklós és Erdei Ernő, Bodrogszegiben Fehér- hajdú szabotáló kulák ellen indult meg a bírósági eljárás. Néhány községben több derék, becsületes dolgozó parasztot is megtévesztettek a kulákok. Most idézni kívánunk Nagy Imre elvtárs beszédéből: „Vessen magára az a dolgozó, ki a kormány jóakaratára és messzemenő segítségére, az állam, az ország érdekeinek semmibevevésével, a törvények megszegésével walasBohw” Különösképpen vonatkozik ez a taktaharkányi dolgozó parasztokra, akik féléves tej-, tojás- és baromfibeadásukkal szégyenletesen elma. radtak. Hasonló a helyzet Prügy és Legyesbénye községekben is. Takta- harkányban a községi párttitkár mutat rossz példát. Szendi András tanácstag sem tartozik a példamutatók közé. Ezekben a községekben hiányos a felvilágosító munka. .Úgy kell dolgozni, mint Sóstófalván. Me- gyaszón, Tokajon és Taktabájon, ahol az állati termékek beadását már 90—95 százalékra teljesítették. Az elmúlt esztendőben a szerencsi járás bizonyult legjobbnak a hízottsertés beadásában, pedig akkor kukoricatermésük az egynegyedét sem érte el a mostaninak. Ma, mikor bőven van kukorica, mégis arról kell számot adni, hogy a községek decemberben egyáltalán nem tettek eleget a beadásnak, mindössze 30 százaléknál tartanak. Ez bizony kevéssé járul hozzá, hogy a járás területén a húsellátás megjavuljon. A mezőgazdasági munkákról A számok a következőket mutatják a járásban: a vetési tervet 40 kh. kivételével teljesítették. Szép példát mutattak Rátka és Bodrogke- resztur község dolgozó parasztjai. A legnagyobb hiba, hogy a járás az őszi mélyszántási tervet csak 51 százalékra teljesítette. Az elmaradók kövessék a tállyai és mádi termelőcsoportokat és a szerencsi állami gazdaságot, ahol a traktorosok annak ellenére, hogy fagy, eredményesen dolgoznak. Jó munkájáért meg kell dicsérni Bodnár Miklóst, aki őszi tervét 175.2 százalékra, éves tér? vét pedig már 170 százalékra tel-i jesítette és jelenleg napi teljesít-i ménye 3—4 katasztrális hold. A ki-i válók közé tartozik Hornya József és Molnár József tsz traktorista is. Gazdag zárszámadás Nagyon szép eredményt értek el az alsódobszai Búzakalász tsz tagjai, Az egy munkaegységre eső jövedes lem: 7.63 kilogramm kenyérgabona, 1.35 kiló árpa, 4 kiló kukorica, 2 kiló burgonya, stb. Ebben az évben is bebizonyosodott, hogy a tsz nagyobb jövedelmet biztosít, mint az egyéni gazdaság. Természetesen, ha minden tsz-tag becsülettel elvégzi munkáját, A szerencsi, ondi, tállyai és a takta-i harkányi tsz-ekben e téren még bős ven van javítanivaló. Épül, szépül a járás A kormányprogram megvalósítás sával a járás is egyre gazdagodik, épül, szépül. Például Tállyán 300 bányászlakás építését kezdték meg. Bodrogszegiben ugyancsak bányászt lakásokat építenek. Báj község has marosan a járás legszebb kultúrotts honával büszkélkedhet. Golop, Ujs csanálos és Tiszaladány község nés hány nap múlva mozit kap, Szerencsen pedig 16 család részére épül las kás. A felszabadulás óta Taktahar- kányban 80 földhözjuttatott dolgozó paraszt épített gyönyörű kétszobás lakást. Jelenleg 21 családi ház épül. Ott, ahol a párt és a kormány has tározatait becsülettel végrehajtják, megteremtik az anyagi előfeltételeit annak, hogy az élet egyre szebb és boldogabb legyen.
