Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-31 / 306. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1953. decerober 31. A mezőgazdaság fejlesztésének időszerű kérdéseiről Hegedűs András elvtárs beszéde a Magyar Do.gozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén lapunk tegnapi A beszéd első VIII. szakaszát számába,n közöltük. IX. december 30. <•1 mezőgazdasági munkák gépesítéséről A mezőgazdasági termelés általa nos felemelése, a talaj termőképes- segene-k fokozása, az állattenyésztés hozamának növelése nagy mértékben a gépesítés színvonalának emelésétől függ. Mindazok a rendszabályok, melyeket a mezőgazdasági termelés érdekében alkalmazni akarunk, a mező- gazdaság intenzivebbé tételét jelentik és egyben növelik a munkaerő- szükségletet. Mezőgazdaságunkban viszont jelenleg is nagy a munkaerő- hiány, mert az elmúlt években sok- tizezer mezőgazdasági dolgozó ment el a városba, az iparba. Ezen kérdésnek egyetlen megoldása a mezőgazdasági munkák gyors gépesítése, mert ez megsokszorozza a munka termelékenységét és egyben könnyebbé teszi a mezőgazdasági munkákat, amelyek közismerten a legnehezebb munkák közé tartoznak. A mezőgazdaság gépesítésének tervezett üteme az elkövetkező három évben átlagosan évente mintegy hatvanezer mezőgazdasági dolgozó munkaerejét pótolja. Ez tehát any- nyit jelent, mintha 1956 végéig a mezőgazdaságban dolgozók számát száznyolcvanezerrel növelnénk. Ez a gépesítés a mezőgazdaságban nem tesz feleslegessé munkáskezeket, mert a mezőgazdaság intenzivebbé, belterjesebbó tételével együtt körülbelül hasonló arányban nő a mezőgazdaság munkaerőszükséglete Is. A mezőgazdaság gépesítésének szinte korlátlan lehetőségei vannak a nagyüzemekben, állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben, ezért a mezőgazdasági munkálatokat elsősorban itt, a mezőgazdaság szocialista szektorában kell gépesíteni, de emellett gépi segítséget kell nyújtani az egyénileg gazdálkodó jlgozó parasztoknak is. A mezőgazdaság gyors fellendítését azért tűzhettük ki célúk, meri népgazdaságunk ereje, iparunk fejlettsége a Szovjetunió és a népi demokratikus országok baráti támogatása lehetővé teszik, hogy a mezőgazdaság igényeit megfelelő gépekkel gyorsan ki tudjuk elégíteni. A mezőgazdaság gépesítésére e célra az elkövetkező két-három évben a mezőgazdasági beruházásokból legalább három milliárd forintot kell fordítani. A mezőgazdasági munkák közül ma a legfontosabb feladat az alapvető munkák, a szántás-vetés és egyéb talajmunkák gépesítése. Jelen, leg még a mezőgazdaság szocialista szektorában sem sikerült megfelelően gépesíteni ezeket a munkákat. Igaz ugyan, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a szántás-vetést szinte teljes egészében géppel végzik, de a munkák nem megfelelő időben történnek. Megkésünk a tarlóhántással, az őszi mélyszántással és legtöbbször a vetéssel is, márpedig ez a késedelem gabonából kát. holdankint könnyen jelent egy, kettő, sőt négy mázsás termés- kiesést is. Ugyanezen alapvető talajmunkákhoz kell a legnagyobb segítséget adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is. Több év tapasztalata mutatja, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jelenlegi fogatellátottságuk mellett nem bírnak idejében megbirkózni a nyári és az őszi munkálatokkal. Az idén is, amíg az állami gazdaságok, termelőszövetkezeteik az őszi mélyszántás tervét december 15-ig 93.3 százalékban teljesítették, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok mindössze 68.5 százaléknál tartanak. A mezőgazdaságban nagy nehézségeket okoz különösen a szocialista szektorban — a kapások megművelése. Ezért a növényápolási munkákat az eddiginél gyorsabban kell gépesíteni. E cél érdekében el kell látni a mezőgazdaságot négyzetes vető géppel, de négyzetesen kell vetni a legfontosabb kapásnövényeket, kukoricát, napraforgót és négyzetesfészkesen kell ültetni a burgonyát addig is, ameddig elégséges számú géppé1 nem rendelkezünk. A növényápolási munkák gépesítése érdekében növelni kell az uni- versál traktorok számát, a gépállo másokat és állami gazdaságokat olyan munkagépekkel, elsősorban kultívátorokkal kell ellátni, amelyek segítségével a növényápolási munkák A mezőgazdasági munkák között nagy gondot okoz a megtermelt növények veszteségmentes betakarítása. A betakarítási munkák meggyorsítása és veszteségmentessé tétele érdekében tovább kell gépesíteni a kalászosok aratását, részben kombájn, részben aratógép segítségével Az eddiginél .nagyobb mértékben kell gépesíteni a fűvek és a pillangósvirágúak kaszálását és hozzá kell fogni a kukorica, a cukorrépa és a burgonya betakarításának gépesítéséhez is. A mezőgazdasági munkák gépesítésében talán leginkább az állattenyésztésben maradtunk el. Az állat tenjrésztés fejlesztése érdekében meg kell gyorsítani az önitató-berende- zések gyártását, a takarmány előkészítés, a takarmány- és trágyaszállítás gépesítését. A mezőgazdaság gépesítése nagy, de végrehajtható feladat elé állítja iparunkat. E feladat teljesítése érdekében feltétlenül változtatni kell azon a módszeren, ahogy egészen a legutóbbi időkig az ipar vezetői, maga a kohó és gépipari minisztérium is, a mezőgazdasági gépgyártást és a mezőgazdaság alkatrészekkel való ellátását kezelték. Eddig ugyanis gépgyártásunknak ez a fontos területe a mostohagyermek szerepét játszotta és a mezőgazdasági gépgyárakat látták el a legrosszabbul anyaggal, ennek fejlesztésére fordították a legkisebb összegeket. Ez a helyzet oda vezetett, hogy olyan egyszerű mező- gazdasági gépeket is, mint a vetőgép, az eke, a kultivátor, nem kielégítő minőségben gyártottak. Ezen a helyzeten gyorsan változtatni kell, az ipar elsői endű feladatává kell tenni a mezőgazdasági gé- pek, zőga2 sát. A gépéi • 1 ^ - ~ az if tékben a mezőgazdaságban dolgo: kon, akik ezeket a gépeket haszn ják, elsősorban a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóin és zetőin. Meg kell állapítani, hogy a ti torok kihasználása ebben az év átlagosan harmincöt százaié! emelkedett. Olyan kitűnő trakú ták fejlődtek ki ebben az év mint az alsóleperdi állami gazd sztahanovistái: Hegedűs Sándo Horváth Mihály, akik dcce 14-ig 3595 normálhold munkát végeztek és ezzel tervüket négyszáznyolc százé teljesítették (Sztahánovistáink rének egyik magyarázata, hog püket gondosan ápolják, ki tartják.) A mezőgazdaságban ban továbbra is rendkívül al színvonalon mozog a gépek ! nálása és különösen türhetet! helyzet a gépek ápolása és 1 tartása körül, amely sok gép plkatrészpazarlásra és a gépe elhasználódására vezet. Nagyon sok gépállomáson gató és a főgépész nem ellenő: szeresen a kötelező folyó ka tás elvégzését. Még mindig dúl olyan eset, hogy a géj igazgató arra a kérdésre, 1 gyan kell ellenőrizni az I karbantartás elvégzését a n lévő traktoron, azzal válás meg kell nézni, nem porostor. Ebből a szempontból Ä mesőgazdasá A mezőgazdasági tormeli fellendítésének célkilüzése li hogy a mezőgazdasá szervek, a földművelésül; Hum, a megyei és járási vábbá azok mezőgazdas munkájában lényeges vá' jék. A mezőgazdaság terület elmaradás egyik oka az, müvefésügyi minisztérium lám; gazdaságok és er< riuma is bürokratikus zott és részben dolgozik munkája nem a feladr elvégzésére, a gazdas munkára irányul, ham tömkelegének gyártásán Hozzájárult mindehhei szabb a helyzet a gépállomásokat irányító felsőbb szer-veknél, így gépállomások megyei igazgatóságainál és a földművelésügyi minisztériumban. Ez persze, nemcsak a szakmai hozzáértés hiánya miatt van, így nagy szerepe van ebben a laza fegyelemnek, a lelketlenségnek, ami egyes gépállomásokon cs állami gazdaságokban a traktorosok és műhelymunkások között eluralkodott és a földművelésügyi minisztérium gyenge ellenőrzésének. A gépállomások munkájának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a gépi munka hatása a termésátlagok növekedésében nem mutatkozik meg, mert a gépi munkák minőségére nem fordítanak gondot. A gépállomások igazgatóinak, főagronómusai- nak és főgápészeinek jelentős része még mindig nem érti, hogy csak akkor lehet jónak értékelni a gépállomás működését, ha körzetében a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagai a munkák gépesítése segítségével nőnek. Hiába teljesíti a gépállomás idejében a tervét normálholdakban, ha mázsákban rossz az eredmény, ebben az esetben nem dicséretet., hanem elmarasztalást érdemel. A mezőgazdaság számára juttatót1 gépek jobb kihasználása és a munkák minőségének megjavítása érdekében mindenekelőtt meg kell javítani a traktoristák műszaki kiképzését és a mezőgazdaság műszaki káderekkel Való ellátottságát. A traktoristák jobb kiképzése érdekében javasolja a Pali» tikai Bizottság, hogy 1954-ben az ipari- tanulóképzéshez hasonló traktorosgé- pész.képző tanulóintézeteket kell nyitni másféléves oktatási időtartammal, emellett az idősebb korosztályok és a katonaviseltek számára a földművelés ügyi minisztérium szakoktatási rendszerében halhónapos szaktanfolyamokat kéh szervezni ahol a már gyakorhatásköre rendkívül leszűkült, minden kis kérdésben a földművelés- ügyi minisztérium dönt. A földmű velésügyi minisztérium dönti el jelenleg is még azt, hogy egyes termelőszövetkezetek mely területén létesüljön tógazdaság, vagy öntözéses gazdálkodás, hol ültessenek szőlőt vagy gyümölcsöst. A földművelésügyi minisztérium . haltenyésztési osztálya például nemrégen még a termelőszövetkezetek ' tógazdaságainak fejlesztése helyett azzal foglalkozott, hogy sörre!, paprikával és borral látta el a halászszövetkezetek csárdáit. Mondanom sem kell. hegy ez a túlzott centralizálás az ügyek menetét rendkívüli módon megnehezíti és a helyi kezdeményezéseknek nagyon gyakran szárnyát szegi. A megyei és járást tanácsok hatáskörének csökkentésével együtt kisebb lett a felelősségük is a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ez odáig vezetett, hogy egyes megyei és járási tanácsok elnökei sokszor a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseket sem ismerik. A somogy- megyei tanács elnöke: Dani Imre elvtárs például nem tudta megmon dani, hogy mekkora volt a kenyérgabonafélék termésátlaga megyéjében. A mezőtúri városi tanács elnöke akkor, amikor a sertéspestis ez év nyarán már 600 sertést pusztított el a városban, még nem tudott arról, hogy a területén járvány van. A földmívelésügyi minisztérium egyik vezető dolgozóiának kérdésére mél_ tatlankodva felelte, hogy honnan tudná ezt, amikor neki még hivatalosan nem jelentették. A mezőgazdasági fejlesztési programot csak akkor lehet végrehajtani, ha megnöveljük a megyei és járási tanácsok felelősségét és egyben hatáskörét a mezőgazdaság fejlesztésében. E célból felül kell vizsgálni a földművelésügyi minisztérium döntési jogkörét és ’csak a legfontosabb kérdések eldöntését kell meghagyni a minisztérium hatáskörében, a többit bátran át kell adni a megyei és járási tanácsoknak, illetve azok mezőgazdasági osztályaira kell bízni. A helyi tanácsok a mezőgazdaság Milyen formában tehetjük ezt meg? A legalkalmasabb forma erre kétségtelenül a gépállomás. Bár emeli lett szakembereket nagyszámban kell küldeni a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba és tai nácsok apparátusaiba. A gépállomásokon széles agronómusi hálózatot kell kiépíteni és a gépállomások agronómusait — hasonlóan, ahogy ez a Szovjetúnióban történik oda kell kapcsolni egy-két nagyobb ter- mejőszövelkezethez. A gépállomásokat specializálni kell szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermelő vidékeken például a kertészekkel, öntözött területeken öntözési szakemberekkel kell megerősíteni, akik segíteni tudják a speciális termelési ágak gépesítését is. Biztosítani kell, hegy a jövő év első felében minden 600 kh-nál több szántóterülettel rendelkező termelőszövetkezetben dolgozzék a gépállomás állományában lévő, megfelelő képzettséggel rendelkező agronómus. A gépállomások agronómusait a termelőszövetkezetekben felelőssé kell tenni nemcsak a növénytermelési munkák időben és megfelelő minőségben való elvégzéséért, ha- nem az állattenyésztés fejlesztéséért is. A jogköröket azonban úgy kell megszabni, hogy ne csökkeni- hessék a termelőszövetkezetek elnökének és igazgatóságának önállóságát, ne sérthessék a szövetkezeti demokráciát. A gépállomások agronómusának feladata, hogy segítse és támogassa a termelőszövetkezetet, hogy a tudomány és az élenjáró gyakorlat tapasztalatainak figyelembevételével dolgozzék. A gépállomások agronó- musai segítsék az egyénileg gazdálkodó dolgozó parafátokat is, ismertessék közöttük azokat a módszereket, amelyekkel terméseredményeiket fokozni tudják és segítsenek nekik abban is, hogy idejében megkapják termésükhöz mindazt a segítséget, amit a párt és a kormány biztosít számukra. gépállomások agronómusokkal való megerősítése mellett képzett mezőgazdasági szakemberekkel kell gépésztechnikusokat küldeni, .ezögazdaság gépesítése körüli hi- >yik legfőbb oka, hogy a traktor, k és mechanikusok a gépállomá- és állami gazdaságokban a rossz lis ellátás a munka szervezetlen, miatt gyakran változnak. Ezen a eten is változtatni kell. Gondos- kell arról, hogy a traktoristák ombájnisták mindennapi életükön sztül érezzék, hogy pártunk és lányunk a gépi munka jelcntösé- k megfelelően, fokozott mégbe. isben részesíti a jól dolgozó trak- st és kombájnistát. Ezért meg kel] tani életkörülményeiket, biztosi" kell számukra a szórakozás lehetőéit is és munkaközben el kell őket ii meleg étellel. eltétlenül meg kell erősíteni a gépírnátok és állami gazdaságok javító íisát. alkatrész, ós üzcmanyagcllá- át is. A javítóbázis megerősítése érkében a gépállomások és állami zdaságok javítóműhelyeit megfelelő Iszerelé$sel kell ellátni munkagépekig mérőműszerekkel és a javítóműhe- ekbe az iparból önkéntes jelentkezés lapján megfelelő szakembereket kell tirányítani. ■Az alkatrészellátást úgy kell meg- zervezni, hogy alkatrészhiány miatti {épállás a minimumra csökkenjék. Mindezekkel az intézkedésekkel biz- losítani kell a mezőgazdaság számára adott hatalmas géppark gazdaságos és takarékos felhasználását a termését, lagok gyors felemelése érdekében. elés szakirányításának itásáról sze nem vesz részt közvetlenül a me. zügazdaságj termelés irányításában, hanem különböző irodákban ül, bürokratikus munkát vé/^ez elszakítva a mezőgazdasági termeléstől. Ezt a képet ki ehet egészíteni még azzal, hogy hasonló bürokratizmus és túlzott centralizálás mutatgépesíthetők. Célul kell kitűzni, , hogy 1956-ra az állami gazdaságok ■ központi apparátusok 1 és termelőszövetkezetek növényápo. I zadt nemcsak Budapes lási muriéit ínrtoKts se -.s—1'’-’ 8 1 { központokban ; gépesítse. asági szakembert kozik egyé’’ termeléssel is, különöse tóriumban, Jtető vállal százait köti es leimet nem ző kával. ok A mez :4. gram nag; a járási és 1Z_ gazdasági a daság tér nelás azzal ré-l tanácsok | mezőgazdasági ■s szerveknél íési minisz- >öző termel- szakemberek vagy szakér- rvezési munlesztési proró a megyei, icsokra, mező- i. A mezőgaz- zott centralizá- járási és megyei asági osztályaik kell felhasználni. élenjáróit. Csak helyeselni lehet azt a több helyről felvetett javaslatot, hogy a feladat megkönnyítése céljából a községi tanácsok mellett hozzunk létre széles mezőgazdasági termelési bizottságokat, amelyben résztvesznek a falu dolgozóinak legjobbjai, a termelésben nagy tapasztalatokkal bíró, jól gazdálkodó középparasztok és kezdeményezéseikkel segítik a község egész mezőgazdaságának felemelését. Támogatni kell az ilyen mező- gazdasági termelési bizottságok létrehozását, mert ez széles tömegkapcsolatot teremt a tanácsok és a falusi dolgozók között. Sőt helyeselni kell azt is, hogyha a járási tanácsok és megyei tanácsok a járás, illetve a megye legjobb mezőgazda- sági dolgozóiból szintén létrehoznak mezőgazdasági termelési bizottságot és velük rendszeres időközökben megtárgyalják a járás, illetve a megye mezőgazdasági fejlesztésének legfontosabb kérdéseit. A dolgozó parasztok tömegeinek bevonása a tervek végrehajtásába az egyik legdöntőbb záloga a tervek sikerének. A dolgozó , parasztságra támaszkodva. a mezőgazdasági termelési bizottság segítségével minden járás és megye a program alapján fogjon hozzá saját területén a mezőgazdaság fejlesztési tervének végrehajtásához, de ne csak fejlesztési tervet dolgozzon ki, hanem főleg konkrét gyakorlati intézkedéseket tegyen, amelyek ténylegesen és gyorsan előbbreviszik a mezőgazdaság ügyét, azaz dolgozza ki például, hogy melyik községben használja fel a rétek és legelők megjavítására szánt összegeket és ki a felelős azért, hogy hol, mennyi gyümölcsfát ültet, honnan szerzi hozzá a gyümölcsoltványt, hol telepít szőlőket és üzemi gyümölcsösöket, stb. A mezőgazdasági program végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket haladéktalanul széles körben ismertetni kell a dolgozó parasztsággal, hogy mindenki előtt bebizonyosodjék. hogy a program végrehajtása késedelem nélkül megkezdődik. Nem kétséges, hogy ez a gyors és operatív végrehajtás száz- és százezer dolgozót mozgósít és állít majd a program mellé. A mezőgazdasági termelés gyors fellendítése érdekében a mezőgazda- sági szakemberek túlnyomó többségét közvetlenül a mezőgazdasági termelés irányítására és szervezéséi-e kell háromhónapi fizetést, tovaooa megfelelő lakást és meg kell javíts- ni anyagi feltételeiket. Az egyetemet és középiskolát most végző szakembereket kötelezni kell arra, hogy az egyetem elvégzése után irányító munkakörben, legalább három évig közvetlenül a termelésben — termelőszövetkezetben, gépállomáson, állami gazdaságban — dol- gozzanak. Erre a rendszabályra kádernevelés szempontjából is szükség van, mert sokévi tapasztalat mutatja, hogy ilyen, a gyakorlati munkában eltöltött évek nélkül a mezőgazdasági szakemberek tudása nem le-^z teljes. A mezőgazdaság fejlesztése a mezőgazdasági szakembereket nagy feladatok elé álHHa, de egyben nagy lehetőségeket is biztosít számukra. Lehetővé teszi, hogy szaktudásukat, tapasztalataikat az egész dolgozó nép javára hasznosítsák. Nem kétséges, hogy mezőgazdasági szaka n- bereink döntő többsége — régiek és újak egyaránt — becsülettel ele8 get tesznek ezen megtisztelő fel- adatnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében az eddiginél fokozottabban kell támaszkodni a tudomány legújabb eredményeire. Hazánkban a mezőgazdasági tudomány a párt és a kormány támogatása mellett a felszabadulást követő években jelentős mértékben fejlődött és jelenleg több mint negyven tudományos intézet és kísérleti gazdaság dolgozik. A mezőgazdasági tudósok és az élenjáró szakemberek részlvctlek a mezőgazdaság fejlesztésére előterjesztett program kidolgozásában is, tudásukkal, tapasztalatukkal segítséget adtak a mező- gazdasági termelés fellendítését célzó intézkedések kidolgozásához. Ugyanakkor hiba lenne nem látnunk, hogy a mezőgazdasági tudományos intézeteink és kísérleti gazdaságaink munkájában még sok hiányosság van és a legfőbb ezek között az, hogy gyenge a kapcsolatuk a mezőgazdasági termeléssel. Ezért a tudományos intézeteket közelebb kell vinni a mezőgazdasági termeléshez A mezőgazdasági termelés általános fellendítése érdekében mozgósítani kell a mezőgazdasági szakemberek többezerre menő hadseregét, szakmai tudását, tapasztalatait. (F oldalon.)
