Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-31 / 306. szám

Csütörtök. 1953. december 31. ÉSZAKMACYAROUSZÁG 3 A mezőgazdaság fejlesztésének időszerű kérdéseiről (Folytatás a 2. oldalról.) XI. A falusi pártpolitikai munka feladatairól A mezőgazdasági termelés általá­nos fellendítése mindenekelőtt a párttagok lelkes fáradhatatlan mun­kájától függ. Csak a pórt képes mozgósítani a dolgozókat városban és falun egyaránt e hatalmas pro­gram végrehajtására és irányítani őzt a hatalmas és sokoldalú mun­kát, amely a mezőgazdaság rendkí­vüli elmaradottsága felszámolásáért most kezdetét veszi. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tésében különösen nagy szerepe van a falusi pártszervezeteknek. Ezek a pártszervezetek a felszabadulást kö­vető években sok nehéz harcot si­kerrel vívtak meg, ők irányították a földreformot, vezették a harcot a föld megvédéséért, nagy munkát végeztek r. termelőszövetkezetek megszervezésében és a termelőszö­vetkezetek megvédésében is. Falusi pártszervezeteink azonban az elmúlt években meggyengültek; sok tapasztalt párttag került el fa­luról különböző párt- és tanács- funkciókba, a honvédséghez, s a népgazdaság különböző ágazataiba, az iparba, közlekedésbe, ugyanak­kor a falusi pártszervezetek csak nagyon kevés dolgozó parasztot vet­tek fel tagjelöltnek és párttagnak. Gyengítette a falusi pártszervezete­ket még az is. hogy a falvak egy részében sok kislétszámú alapszer­vezet alakult egységes, nagyobb lét­számú falusi alapszervezet helyeit. A járási pártbizottságok legfonto­sabb feladata most, hogy felismerve ezt a helyzetet, megerősítsék a fa­lusi pártszervezeteket, növeljék te­kintélyüket és biztosítsák, hogy az alapszervezetekben a szervezeti sza­bályzatnak megfelelő pártszerű ve­zetés és pártélet folyjék. A falusi pártszervezetek megerő­sítése érdekében az eddig szétapró­zott, kislétszámú alapszervezetek helyett nagyobb létszámú falusi pártszervezetek létrehozására kell törekedni. Faluban külön alapszer- vpzptet rsak termelőszövetkezetben, szervezet a szőlőtermeléssel foglal­kozik, a pártnapon négy-ötszázán jelentek meg. Nem kétséges, hogy hasonló eredmények lesznek, ha a Kapos völgyében a szarvasmarhate­nyésztést;. vagy ha. Makón a hagy­ma termelést tárgyalják meg. A falusi pártszervezeteknek ko­moly segítséget kell adniuk a helyi tanácsok megerősítéséhez. A közsé­gi tanácsoknak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó harcban nagyon nagy szerepük van; ők kell, hogy- szervezzék és irányítsák mind­azokat a munkákat, amelyek köz­ségük területén a termésátlagok fel­emeléséért. az állattenyésztés fej­lesztéséért folynak. A községi tanácsok ezt a felada­tot esek akkor tudják ellátni, ha a dolgozó parasztság tömegeire tud­nak támaszkodni. Ezért a falusi pártszervezeteknek feltétlenül tá- moeatniok kell n községi tanácsok mellett megalakuló mezőgazdasági termelési bizottságot. Elő kell segí­teni, hogy ezekbe a bizottságokba a dolgozó parasztság legtöbbjei kerül­jenek be és nagv számmal vegye­nek részt olyan becsületes, földmű­veléshez jól értő közápparasztok is. akiknek szaktudása. tapasztalata nélkülözhetetlen a határozat végre­hajtásához. A mezőeazdasági termelés általá­nos fellendítésére irányuló program végrehajtásában nagv szerep vár az ifjúságra és az ifjúság szervezetére, a DTSZ-re. A falusi ifjúsági szerve­zet legfontosabb feladatává U-p11 ten­ni, hegy az élenjáró módszerek el­terjedését, segítse. A falusi DISZ- szerveret számára ebből a szem­pontból példaképnek lehet említeni a zalamegyei andráshidai HISZ- szervezetet. Miután az andráshidai állami gazdaság teljesítette a siló- zás tervét, az állami gazdaság lel­kes fiataljai összefogva a falusi fia­talokkal, az állami gazdaság silótöl­tőgépével 70 andráshidai dolgozó pa­rasztnak silóztak A falusi DTSZ­falusi kizsákmányoló elemek meg­zavarják a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó munkát. A falu­si kommunisták ne feledkezzenek meg arról a tapasztalatról, amelyet a termelőszövetkezetek megvédésé­ért folyó harcban a kulákok és egyéb falusi kizsákmányoló elemek káros tevékenységéről szereztek. A mezőgazdasági program végre­hajtása a falusi pártszervezetek szá­mára olyan lehetőséget ad a dolgo­zó parasztság és a párt közötti kap­csolatok megerősítésére, amilyennel a falusi pártszervezetek a földosz­tás óta nem rendelkeztek. A falusi pártszervezetek megerő­sítése és a politikai tömegmunks megjavítása megköveteli a járás' pártbizottságok munkájában lévő súlyos hibák és hiányosságok kikü­szöbölését és a pártvezetés maga­sabb színvonalra való emelését. A járási pártbizottságoknak min denekelött szakítani kell a formá­lis. n bürokratikus módszerekkel, az általános irányítással, az utasítsa* tással. amely ez idő szerint még nagyon általánosan elterjedt hiba. így dolgozik többek között az oros­házi járási pártbizottság is. íigyre- másra gyártja a határozatokat, kör­leveleken keresztül instruálja az alapszervezeteket és nem lehet cso­dálkozni azon, hogy a járás terme­lőszövetkezetei nem fej ődnek meg­felelően. A járási pártbizottságok tagjainak és a pártbizottságok ap­parátusa munkatársainak alaposan meg kell ismerniök járásuk egész területét, minden községet külön- külön, s az egyes községek mező- gazdasági termelését A helyzet is­meretében a járási j árbizottságok községenként vjzsgálink meg és el­lenőrizzék a helyzetet, s ha elmara­dás van, keressék az elmaradás tényleges okát és általános határo­zatok helyett érdemleges intézkedé­seket tegyenek a hibák kiküszöbö­lésére. Ahhoz, hogy a járási pártbizott­ságok így tudjanak vezetni, nogy ne általános utasításokat gyártsa­nak, hanem tényleges segítséget ad­janak az egyes községekben p párt- szervezetek megerősítéséhez a ter­melés fellendítéséhez, azaz a dolgo­zó parasztok jómódúval ételéhez, szükséges, hogy a járási pártbizott­ság tagiai és műnk »társai értsenek a mezőgazdasághoz és ezért a járás; és megyei pártbizottságok munka­társainak két éven belül vizsgát kell tenniük alapvető növénytermelési és áltat tenyésztési ismeretekből. A járási pártbizottságok irányítá­sát a bürokratikus vezetési módsze­rek kiküszöbölése érdekében köze- iehb kell vinni az alapszervezet ele - hoz. A járási pártbizottságokban erős instruktor-csoportot kell szer­vezni és a járás egyes községeihez kell őket kapcsolni. A falu politikai életében nngv szerepük van a gépállomások párt- szervezeteinek. Munkájuk megjaví­tása érdekében a Központi Vezető­ség négy évvel ezelőtt központi és megyei politikai osztályokat állított fel és a gépállomásokon politikai- helyettesi funkciót rend -eresített. A gyakorlati tapasztalat hogy a gépállomáso' nek kettős irányit politikai osztály pártbizottság r kellő eredmé zottságok r hogy a <• teit eg'- ságok Bizr Po’ h É Pt mutatta, ozeté- a rási vezet pártbi- /é teszi, .rtszerveze- i párt bízott­ét a Politikai a gépállomások .ak és a politikai* ónak a megszűnte- obiak helyett függet- .tkárok beállítását a iron. A gépállomások osztályainak munkatársait ■—IMII» és a politikai helyettesek egy ré­szét a gépállomások pártszervezetei függetlenített titkárául kell javasol­ni, másik részével pedig meg kell erősíteni a megyei és a járási párt- bizottságok apparátusát. Mindezek az intézkedések azt cé­lozzák, hogy a járási pártbizottság közelebb kerüljön a falusi alapszer­vezethez és szakítva az eddigi büro­kratikus módszerekkel, érdemleges segítséget tudjon adni a falusi alap- szervezetek munkájának megerősí­téséhez, a kommunisták nevelésé­hez és rajtuk keresztül a falu ösz- szes dolgozójának mozgósításához, a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetségének megerősítése és a mezőgazdasági termelés gyors fej­lesztése érdekében. Elvtársak! Mezőgazdasági terme­lésünk gyors növelése egész népi demokráciánk központi kérdésévé vált. Ennek megoldásától függ dol­gozóink jólétének gyors emelése és népi demokráciánk alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek továb­bi megerősítése. A feladat, amelyet magunk elé tűztünk, megköveteli, hogy végre­hajtására pártunk, népi demokrá­ciánk összes erőit mozgósítsuk, hogy a kommunisták és a párfonkfvüliek, 'munkások, dolgozó parasztok ós ér­telmiségiek vállvetve dolgozzanak ezen ügy sikeréért. Állami szerve­ink. a minisztériumunk, a megyei, járási, valamint községi tanácsaink, a sajtó és rádió munkájának hom­lokterébe most a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének irányítása és szervezése kell. hogy kerüljön. Nem lehet kétséges, hogy dolgozó népünk alkotóerejére támaszkodva sok harc között megedzett pártunk vezetésével sikerre visszük a mező- gazdasági termelés felemelésének nagy országos ügyét is és ezzel nagy lépést teszünk előre az igazi jólét megteremtése felé. (MTI) Szegedi László: LUSI ESTE miimmnmwimiuumiimimmimiiimiiiimmiiiiiiiimiiiiiiiiiuimiiinmiMiiiimMmmmmmiiiiniimi olyan dolgozó paraszt van. aki nem­csak helyesli a párt politikáját, ha nem kezdeményezően vesz részt an. nak végrehajtásában. Falusi párt szervezeteink fontos feladata, hogy fokozott gonddal neveljék ezeket dolgozó parasztokat és közülük azo­kat, akik a párttaggal szemben tá masztott követelményeknek megfe lelnek, vegyék fel tagjelöltnek, il letve a tagjelöltségi idő lejárta után párttagnak. A falusi pártszervezetek megerő sítése érdekében nagyobb számban kell küldeni kommunistákat a fal vakba, a városokból, különösen az iparból; olyan párttagokat, akik is merik a falusi életet, akik üzemük­ben aktívan résztvesznek a párt­munkában és akik így képesek ar­ra, hogy a falusi kommunistáknak segítséget adjanak az elkövetkező nagy feladatok megoldásához. Ilyen­módon egy-két év alatt többezer kommunistát kell falura küldeni. A falusi pártszervezetek segítsé­gével a mezőgazdasági termelés fej­lesztési terve végrehajtásába be kell vonni a dolgozó parasztság széles tömegeit, termelőszövetkezeti tago­kat, egyénileg gazdálkodókat, a gép­állomások és az állami gazdaságok dolgozóit. A program végrehajtása minden községben más és más feladatok végrehajtását követeli meg. A helyi adottságokat pedig úgy lehet teljes mértékben felhasználni a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére, ha a terv végrehajtására igazi népi moz­galom fejlődik ki, amelyben a dol­gozó parasztok száz- és százezrei te­vékenyen résztvesznek. Minden faluban igyekezni kelt a pártszervezet körül létrehozni a be­csületes pártonkívüli dolgozók cso­portját, bevonva ide nagy számban középparasztokat is; s a pártszer­vezet. tárgyalja meg velük, hogy a község mezőgazdasága fejlesztése érdekében mit szándékozik tenni; velük megbeszélve, az ő tanácsaik, javaslataik figyelembevételével és az ő segítségükkel kell megtennie minden szükséges intézkedést a me­zőgazdasági termelés felemelésére. Eger város 2. körzeti alapszervezete mellett a pártszervezet vezetősége becsületes pártonkívüli dolgozókból létrehozott ilyen csoportokat, kikéri véleményüket. A csoport munkája máris érezhető a szőlőtermelés meg­javításával kapcsolatos munkák végzésében. Amikor a dolgozó pa­rasztok meghallották, hogy a párt­A nártszervezetek segítsék ■* 'nlusi ifjúsági szervezeteket, hogy olyan vezető réteg alakuljon ki. amely helyes irányba tudja nevelni a falu egész ifjúságát, amely képes bevon ni az ifjúságot a mezőgazdaság fel lendítéséért folyó nagy harcba. Fel kell használni és új tartalom­mal kell megtölteni a földműves- szövetkezeteket is. hogy a dolgozó parasztok a földművesszövetkezet segítségével érdemlegesen tudják előmozdítani községükben a nö­vénytermelés és állattenyésztés fej lesztésének ügyét. A földművesszö­vetkezeteknek különösen nagy sze­repük van a falusi áruforgalom egészséges fejlesztésében és amel lett rajtuk keresztül a dolgozó pa rasztok jelentős termelési segítséget is kaphatnak, közös daráló létesítő sével. közös silózással stb. A falusi pártszervezetek a pár­tonkívüli dolgozó parasztoknak a pártszervezet köré megszervezett csoportjai, a mezőgazdasági terme­lési bizottságok, az ifjúsági szerve­zetek, földművesszövetkezetek : egyéb társadalmi szervezetek segít­ségével széleskörű politikai tömeg­munkát fejtsenek ki a mezőgazda- sági termelés fejlesztése érdekében Mindenekelőtt magyarázzák meg minden egyes dolgozó parasztnak termelőszövetkezeti tagnak, állami­gazdasági és gépállomási dolgozó­nak. hogy legsaiátosabb egyéni ér­dekük, felhasználva a népi demo­kratikus állam támogatását, több termésért, nagyobb hozamok eléré­séért küzdeni és e célból használják fel amennyiva csak lehetőségük en_ gedi, a tudomány vívmányait, to­vábbá az élenjáró tapasztalatokat. A mostani helyzetben különösen fontos összekapcsolni ezt a felvilá­gosító munkát az új begyűjtési rendszer türelmes megmagyarázásé val, amely a jelentős csökkentések­kel nagyban elősegíti a termelés növelésére vonatkozó terveink meg­valósítását. A falusi pártszervezeteknek támo- galniok kell mindazokat a kezde­ményezéseket, amelyeket a falu dol­gozó parasztjai a község mezőgaz­dasági termelése fokozásának érde­kében tesznek; a legelők rendbeho­zását, daráló létesítését, a község utalnak, tereinek gyümölcsfásítását, műtrágyakisérletek beállítását, kö­zös tala.ijavítási munkálatokat, kö­zös öntözési lehetőségek megterem­tését stb. Ugyanakkor ügyelniük kell arra, nehogy a kulákok és egyéb HR-rice ,íícih: aejepszenek az emberek. / gyerekek leckét tanulnak, « kisebbek képeskönyvet lapozgatnak, s a nagy­mama, Vagy a nagyapa mutatja nekik} '«X- ■ •a mackókat és a hosszúormányú elefánt- kát- Előkerül a kincses kalcmiá újság, a könyv. A íüstölőkta.ri pirosodik « kői szalonna; a ..röfögőbői“ jóízű sajt szítettek az ügyes gazd asszonyok. A háznál süninek, főznek, újévre, üt; készülnek. A leleményes falusi let kukoricaháncsból kézíkosarakat. p csőt, lábtörlőt fonnak- Nem tétlenk. a falusi ember. A határban megszül», munka, de arcnál töld) dolog lett a 1 körül, meg az istállóban. SZÉPEK A TÉLI FALUSI ESTÉK A szomszédok összejönnek. Élőkéről t savanykás újbor s peregnek a nyelvek erről, arról. A Bodnár Kaiménék ablakából is gyér fénv világít ki a szomszédos porta pa­lánk jára. Brrinárné vacsorát készít, a leánya éppen met fejte meg a -tehenet- A gazda újra tölti a poharakét, .aztán szomszédjához. Kovács Józsefhez fordul:- Te Jóska, kinek volt ebben az évben a legtöbb munkaegysége? — I.egtöbb? Kiss Antalnak meg Far­kas Jánosnak 600 munkaegysége volt. Annyi búzájuk lett, ho-gv . . . — Mennyi? — szakítja félbe Bodnár Kálmán, Ha jól emlékszem búzából 4” má­zsát vittek haza feie-kéut . .. Aztán ár­pát. lencsét, krumplit, meg 7 forintot « munkaegységek re. Hét forintot? Akkor mennyit is kaptak összesen? Hm... 4700 forintot... szép pénz. nem mondom. Ebimi aztán le­het vásárolni. MEGHISZEM AZT Kiss Antal nem is ül a pénzén. A feleségének téli­kabátot vett, magának meg olvan csiz­mát, hogy megnézheti .» falu. Nem volt ennyi pénze viligéletétan. He még bú­zája sem. Ennyi nekem sem termett. — is­meri el Bodriár —. de mfg Szőke nagy- gazdának sem, aki pedig a környék leg­híresebb kupacé volt a múltban. És te mennyi pénzt kaptál? — kérdezi Bodnár­— NégveZer forintot, az asszony meg 1600-at. Szóval nem bántad meg? Nem ént. Pedig eleinte idegenked­tem tőle, engem is távol tartott a sok Ilyen-olyan szóbeszéd. Bodnár Kálmán restelkedik. Magára érti a célzás». Ő hallgatott a szóbeszédre. He bánja is most már eleget, hogy n-*m lépett he. hiszen ország-világ meggyőződ­hetett. róla, hogy milyen eredményesen gazdálkodik a csoport. — A feleségem ellenezte- No dr jövőre nem hallgatok rá —— mondja és feléje fordul. — Mit szólsz hozzá asszony? fe cu tar rím Ke Látsz. csoda, milyet. — I Karai lábamon kis koste Bodnár asszony, a lit. viacson Előkerült leg hurkasz — Ez az bor, — sz felhajt egy p Egy hold gyfc, ahogy jobbnak latja — a felesége s tovább síi rög-for körül­KORMÁNY IS JOBBAN Wi. - dicsekedik Kovács. — Jo- telepítürk. mán újr« tölt. Az erZs >bban megoldódik a nyel­>ndja ismét Bodnár —, 1 a nehéziparral? Amiről éhiek mostanában, vasod az újságot? hát. ..- kezdi Kovács a ma- 1 cigarettát sodor. — ormányunk úgy hatá- i kell * nehézipar '^gazdaságét pedig a a kormány pro- ségleti cikket kell vhaii kell gondos­aidén bólwMö’W» •am. De mikod S Mert jó dolog vkaria . . . \. Persze nem >zzá, hosrv mi t termeljünk, hs - elevenedik án — jövőre én is több ’nek, mert ebb^n az év* dufizeitőbb. Kétezer fi­ira! András lm he. Jókedvében v»n. Nem t és nem is akár­irás bátyám. >an válaszol: — A bn, iól tudod. Egy Aktok. eségének: — No paprikás kramp* .iink. s a friss, me- a konyhát. ,a burka, meg irai, miközben — Úgy bizony, bérnek. De me helyesel Bodnár — Nem szú’ tálkodtam a r , a tücsök, —*' mondja nevetve Karai s megint csak a boroskancsó felé pislog. — Azt hiszem ezentúl még jobban lesz, András bátyám. A beadás is keve­sebb, meg aztán a rendelőt több évre előre megállapítja a kötelezettséget. Igen nagy kedvezmény ez. — AZ — Á... NAGY KEDVEZ­MÉNY, — bólogat az öreg Hanai. Mont meg itt van ez az új határozat, hogy segíteni kell a mezőgazdaságot, a panaszt okát. — Úgy ám! Hozd csak az újságot, te asszony, — szó] a feleségének Bodnár. — A szerdait . . . No, itt van. Aláhúztam •a legfontosabbat: „A term elősző vetkeze­tek és egyénileg gazdálkodó dolgozó^ pa­rasztok számára a földművelés és *z állat- tenyésztés fejlesztéséhez termelési segítsé­get kell nyújtani. Biztosítani kell ré-> szűkre nemesített vetőmagot, tenvésziiliu- tot, apaállatot, naposcsibét, silóépíté^í anyagot, műtrágyát, melegásryi keretet, továbbá kisgépeket, mezőgazda ági fejsze redest, eszközöket és alkatrészeket (©ke, vetőgép, rosta, henger, fogas, hátiperme- tező metszőolló stb.): Az építkezésekhez építőanyagot, cseredet, téglát, messet es fát, ezenk.Nül 1954—56 között ^ év©n«te legalább 20.000 'larab szekér előállításá­hoz szükséges alkatreszt, továbbá 18.000 darab lószerszámot.“ — TE. KÁLMÁN, — szól rövid hall­gatás után az öreg Karai. — AdK ide nekem ezt az újságot. — Minek ez kendnek? — Elolvasom az egészet, mer-t én csak annyit tudQk erről, amit. hallottam. — Jól van, vigye csiak. . . Az öreg Karai zsebre gyűri az újságot s elbúcsúzik- Kovács József is elköszön­Ockkint hó szállingózik, csikorgó hi­deg telepedik a tájra­Hazafelé menet Kovács József széiicl- c*Mnbo]in kabátját: mámoros lett a bor- lói. Halkan fütyörészni kezd. XIgy érzi, hogy már is itt van a tavasz* . . i terméséből 10.000 forint jövedelem Az élenjáró nelők mir .aláírták a térmei az 1954-es évre. Sokan nőve wacs cukor­répa területét. 1 ike Jóméi te k ta ke nézi dolgoz ■z'vi 2000 négyszögöllel szem tyízögölre kötött szerződést. I f bereu­tei termelő 1600 Itt ,5lt 2000 négyszögölön termel orrép át. Ezek a termelők , '»reked­nők, liagv elérjék a oldan­kinti termésátlagot, h v tér* inelő bizonyította be a lasági évben megyénkben is dmas munkával erre megvan Kormányzatunk 1954­vagy kedvezményeket biztosít tér­melók részére, hogy egv ?ipa jövedelme a 10.000 forin ti­S ebben még nincsenek bi z­menyes áron -vásárolható melléktermékek. Ezért határozta el özv. Nyircsak István* né tűzarlohi 6 holdas dobozó par-asir asszony is. hogy 1954.ben másfél holdon termel cukorrépát. — Férjhezmenendő leányom utaífirurtt­ját minden nehézség nélkül meg tudor» vásárolni a másfél hold cukorrépa jöve­delméből — mondotta nagy meg'lcge- dés«el. * Jói dolgoznak a szerencsi cHkorgvár területi cukorrépa termelési felelősei. So- hajda Bertalan 28 hn]d helyett 32 holdra köttetett szerződést s nagv része van ab­ban, hogy Zemplénagárd dolgozó pa­rasztjai — a eukorrépaszerződés kötélé­ben párosversenyre hívták ki Riese köz* ség dolgozó parasztjait. KOCSIS JÁNOS Szerencs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents