Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-27 / 278. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1953. november TI. Finn—szovjet barátsági est Moszkvában Moszkva (TASZSZ) A VOKSZ, a Szovjetunió Szakszerve­zeteinek Központi Tanácsa és más tár­sadalmi szervezetek november 24-én Moszkvában finn-szovjet barátsági es­tet rendeztek. Az esten megjelent Arvo Salminen, Finnországnak a Szovjetunióban tartóz­kodó közoktatásügyi minisztere. A. M. Gartz, Finnország rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere a Szovjet­unióban, a finn művészek és növény­termesztő tudósok Szovjetunióban tar­tózkodó küldöttsége, több finn közéleti személyiség. Nyina Popova, a Szovjetunió Szak­szervezetei Központi Tanácsa titkárának megnyitó szavai után Gvenyiszov pro­fesszor, a VOKSZ elnöke beszélt. (MTI) Magyar kulturális Unkái A magyar-román kulturális egyez­mény 1954. évi munkatervének megtár­gyalására magyar kulturális küldöttség utazott Bukarestbe. A küldöttség veze­tője Majlát Jolán, a Kulturkapcsolatok Intézetének főtitkára, tagjai: Csukás küldöttség utazott restbe István oktatásügyi minisztériumi főosz­tályvezető, Mikó Zoltán népművelési minisztériumi főosztályvezető és Patkós Lajos osztályvezető, a Magyar Tudo­mányos Akadémia részéről. (MTI) Gengsateriskolák a% London (MTI) A londoni »Daily Worker« Írja: Az Egyesült Államok szenátusának egyik albizottsága vizsgálatot készít indítani azoknak a jelentéseknek a megvizsgálására, amelyek szerint a2 Egyesült Államok hivatásos gengszterei Egyesült Államokban »bűnözőket nevelő iskolákat« tartanak fenn 7—18 éves gyermekek részére. Ezek az amerikai gengszterek — amint a jelentésekből kitűnik — az »oktatás« során »tanítványaikat« a legsúlyosabb bűncselekmények — gyilkosság, betörés, rablás st-b. — elkövetésére képezik ki. 800 ezer forint értél Decemberben a földművesszövetkeze­tek országszerte téli könyvvásárt ren­deznek »Ajándékozz könyvet« jelszóval. A téli könyvvásáron mintegy nyolc­tu! könyv a falunak százezer forint értékű mezőgazdasági szakkönyvben, szépirodalmi munkában, ifjíi.ági regényben válogathatnak a fa­lusi dolgozók. Ä bonni kormány as állami kiadások 45 ssásalékát katonai célokra fordítja A bonni kormány legutóbbi ülé­sén jóváhagyta az 1954—55. évi ál­lami költségvetés tervezetét, ame­lyet Schaffer pénzügyminiszter dol­gozott ki. Az előirányzat szerint az állami kiadások 45 százalékát fegyverkezési és katonai célokra fordítják. A költségvetés tervezetében mind az állami bevételek, mind a kiadá­sok végösszege 27.11 milliárd márka A „védelmi“ kiadások közzé sorolt megszállási költség ezúttal kilenc milliárd márka, tehát az államház­tartás bevételeinek 33 százalékát emészti fel. A fokozott katonai kiadások fede­zetét Schaffer pénzügyminiszter egy­felől a dolgozókat sújtó fogyasztási VI. adók emelésével, másfelől valameny. nyi kulturális és szociális jellegű ki­adás csökkentésével kívánja előte­remteni. (MTI) Andics Erzsébet beszéde a Béke V ilágtanács bécsi ülésszakán Bécs (MTI) A Béke Világtanács bécsi ülésszakának csütörtök dél­előtti ülésén felszólalt Andics Erzsé­bet, a Magyar Országos Béketanács elnöke. Andics Erzsébet a többi kö­zött a következőket mondotta: — Mozgalmunk hatalmas feladata a béke megvédése. De amikor felve­ti a háború és a béke kérdését, ko­runk olyan központi kérdésében foglal állást, amelyben mint gyújtó­pontban összefutnak a mai emberi­ség alapvető nagy problémái, a nemzeti szabadság és függetlenség kérdése, a demokrácia, a szociális haladás, a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok — egyszó­val: az egész emberiség további fej­lődésének elsőrendű fontosságú kér. dései. Ha a népek látni fogják, hogy olyan nehéz kérdésben, mint a há­ború és a béke kérdése, meg tudtak egyezni, akkor más kérdésekben is erre az útra lépnek. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar békemozgalom nagy lelkesedéssel kapcsolódott be abba a kampányba, amely világszerte folyik a vitás nemzetközi kérdéseknek tár­gyalások és megegyezés útján való rendezéséért. Városokban és falvak­ban, üzemekben és lakóházakban tiz- és tízezer, helyen folyik rend­szeresen a legfontosabb nemzetközi kérdések ismertetése, megvitatása. Andics Erzsébet ezután hangsú­lyozta, hogy a magyar nép együtt­érzése ott van mindazok mellett a népek mellett, amelyeket az agresz- szorok veszélyeztetnek, mint ahogy a legnagyobb hálával adózik a békét védelmező országoknak, elsősorban a nagy Szovjetuniónak Andics Erzsébet a továbbiakban elmondotta, hogy a Béke Világtanács budapesti ülése óta eltelt néhány hónap alatt országunkban egész sói olyan kormányintézkedés látott nap. világot, amelyek célja a magyar nép anyagi és szellemi jólétének az ed­diginél magasabb szintre emelése. Nagyarányú árleszállítások és más rendszabályok eredményeként lakos­ságunk vásárlóereje mar ebben az évben négy és fél—ötmilliárd forint­tal növekszik és még nagyobb mér­tékben növekszik a jövő év folya­mán. — Végezetül engedjék meg, hogy átadjam a magyar nép legkülönbö­zőbb rétegeinek az ország minden részéből küldött írásos üdvözleteit — mondotta ezután. — Ezek az üze­netek mély gondolatokat és sok me­leg baráti érzést tartalmaznak. Az Idehozott albumok a dolgozó magyar nép üdvözletét tolmácsolják a Béke Világtanácsnak. Andics Erzsébet beszéde végén nagy taps közepette átadta az el­nöklő Nyikoláj Tyihónovnak azokat az albumokat, amelyek a magyar nép üdvözleteit tolmácsolják a Béke Világtanácsnak. Kinevezték tóaparország új svájci követét A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kutas Imre elvtársat rend­kívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és megbízta a berni magyar követség vezetésével. (MTI) Figlt nevezték ki az úi osztrák külügyminiszterré Hírügynökségi jelentések beszá­molnak arról, hogy dr. Leopold Figl volt osztrák szövetségi kancellárt nevezték ki a nemrégiben lemondott Gruber osztrák külügyminiszter utódjává. Figl — éppúgy, mint Raab szövetségi kancellár és Gruber volt külügyminiszter — az osztrák néppárt tagja. (MTI) Orosznyelvű filmmatinék a miskolci Bene-moziban A miskolci Béke filmszínházban no­vember 29-cn délelőtt to órai kezdet­tel matiné keretében bemutatják a »Maximba« c. szovjet filmet. A filmet Miskolc dolgozói már ismerik, szerep­lőit szívükbe záriák. A filmet ezúttal nem szinkronizálva, hanem az eredeti orosz nyelvű formájában adják elő. A Magyar-Szovjet Társaság a jövő-' ben rendszeresen rendez eredeti orosz- nyelvű filmelőadásokat, hogy ezzel lIllilllllllllllllllllililkilimiiiluiiiiiiMiiiiiltiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiii int mi szolgálja azoknak a dolgozóknak, ta­nulóit jaknak igényeit, akik oroszul ta­nulnak, s akik közül igen sokan már jól ismerik az orosz nyelvet. Az orosz nyelvű filmek megköny- nyítik a nyelv szép kiejtésének pom­pás kifejező erejének elsajátítását, ezért a vasárnapi filmmatiné és a to­vábbi eredeti orosz nyelvű filmbemu­tatók iránt az oroszul tanufó több­ezernyi do’gozó körében igen nagy az érdeklődés. Moszkvában aláírták az 1954. évi szovjet—finn áruc^ereforgalmi jegyzőkönyvet Moszkvában végetértek a szovjet finn kereskedelmi tárgyalások, ame­lyek ez év szeptember végén kez­dődtek. November 25-én aláírták a Szovjetunió és Finnország közötti 1934. évi árucsereforgalomról szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv előírja az 1950 jú­nius 33-án megkötött, öt évre szóló szovjet-finn kereskedelmi egyez­ményben és az 1952. szeptember 23-< kiegészítő egyezményben 1954-re megállapított áruforgalom fokozását Az 1954-ben szállításra kerülő köz­szükségleti cikkek mennyisége az idei kétszerese lesz. (MTI) Benoit Fraction szabad! Párizs (MTI) A francia népi tömegek hatalmas egységben megnyilvánult megmoz­dulása a Laniel-kormány terrcrpoli- tikájával szemben újból nagy győ­zelmet aratott: A párisi törvényszék vádtanácsa csütörtökön a tömegek nyomására úgy döntött, hogy ..ideig­lenesen'1 szabadlábra helyezi Benoit Frachont, a CGT főtitkárát, akit La- níel miniszterelnök rendőrkopói tör­vényellenesen letartóztattak és bör­tönbe vetettek. A szabadlábrahelyezési végzést a vádtanács azzal indokolta, hogy „nem látja szükségesnek fogvatartá- sát az igazság felderítése érdeké­ben". 0 Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája egyhangúlag elfogadott határozatában üdvözölte Waller Ulbricht kormánynyilatkozatát Berlin (MTI) A Német Demokra­tikus Köztársaság népi kamarája részletesen megvitatta Walter Ul­bricht ügyvezető miniszterelnök kor­mánynyilatkozatát, majd egyhangú­lag- határozatot hozott, amely sze­rint: A népi kamara tagjai mély meg­VI. Estefelé elballagott Julcsáék felé Marci csak úgy bőrkötényesen és legyűrt ingujjal, hogy ne is gyanítsa senki, mi dologban jár. Az égen sö­tét felhők úsztak, árnyékuk befátyo­lozta a falut, de néha kl-kibukkant a telt hold és ekkor oly világosság lett, mintha hirtelen megvirradt volna, aztán ismét rögtön sötét lett, így volt Marci szivében is: fény és homály váltogatta egymást: egyik pillanatban meghalt reménye, a má­sikban föltámadt. Csendes volt a fa­lu, csak távol hallatszott valami si­ránkozó hang. mintha a föld alatt énekeltek volna... a fakó leány da- lolgatott a temetőben. Bíró Julcsa ott ült házok előtt a padkán az eper­fa alatt és dorombozott: Marci oda sompolyodott melléje és jó estét kí­vánt neki, ő pedig azt mondta, hogy adjon Isten, ezzel elhallgattak mind a ketten, S a leány elkezdett megint dorombozni. Végre beleunt a dorom­bozásba s így szólította meg a hall­gató legényt. — Ugyan mért nem beszél már valamit, Márton? — Hát mit beszéljek? —■ kérdezte ez. ■— Akármit, csak ne álljon itt szó nélkül, mint a kőszent... — Mikor én a nótádat hallgatom. — No bizony, van is ezen mit hal­lani, hiszen nem is tudok hozzá, az­tán meg a dorombom is rossz már — Ne hidd te azt, Julcsa, mert te tudsz is hozzá, a dorombod is jó. Pöngesd csak szebben szól, mint Gyüngyő Gazsi hegedűje, pedig Ga­zsi ugyancsak rátermett ám a mu­zsikára, Olyan cigány, hogy párját kell keresni. Pöngesd már, az Isten áldjon meg. — Elég volt ebből ennyi, most magán a sor, Márton, beszéljen. — Beszélnék ám, ha tudnék. — Ha tudna? Hiszen máskor annyit összedarál, hogy alig éri ve­gét. — Máskor van az, nem most. — És most mért nem? — Azért, mert valami fekszik a szívemen. — Micsoda? — Micsoda, kincsem? hm, nagy do­log a‘! — Valami baj van? — Nincs bíz én nekem, vagy bíz ott. Baj is, nem is, amint vesszük. — Mondja el hát, Márton. — Elmondjam? Magam is elsze­Petőfi Sándor: A fakó leány és a pej legény retném mondani, de nem tudok se­hogy sem belekezdeni. — Hát csak folytassa, ha elkez­deni nem tudja. — Hejh, könnyű neked tréfálni, Julcsa, de vónál csak a helyemben, tán még jobban izzadnál, mint én most. — Ejnye, ugyan mi lehet az? — Találd ki. — Jaj, én nem tudok találgatni. — No hát elmondom magam, pe­dig bizony Isten borsózik a hátam bele, ha rá gondolok. De mindegy, mert előbb-utóbb úgyis csak meg kéne' lennie. Hát... izé... no nézd, éppen úgy vagyok, mintha tüzes vasat kellene markolnom: nem igaz, nem is úgy... még inkább fognám meg a tüzes vasat meztelen kézzel, mint .. de te olyan jó leány vagy, Juliska, hogy csak mégis kimon­dom, mi fekszik szivemen. — Mondja ki hát, ne hímezzen— hámozzon olyan sokáig, hisz azóta már a vége járhatná. — Az igaz, Julcsa, az igaz! Lásd. milyen bolond vagyok én: már túl lehetnék rajta és még innen sem vagyok. De csak olyan csiklandós ne volna. Eh, mindegy, végre is mind­egy, teljes tökéletesen mindegy. A minek meg kell lennie, annak meg kell lennie és ennek meg kell lennie azért meg is lesz. Hanem úgy egy­szerre még sem ugorhatom a köze- pibe, csak majd szép csendesen ereszkedem a partról a folyóba. De figyelsz-e? —• Miért ne figyelnék? — Hát figyelj, Julcsa, mert az a dolog dereka, hogy figyelj: ha nem figyelnél, úgv hiába beszélnék, pe­dig azt restelném. — Mondom, hogy figyelmezek csak legyen már mire figyelmeznem — No, hát ez az egész, halld csak... ejnye feringette, milyen hamar meg­érett ez az eper, még a minapában egy piros szemet sem láttam az egész fán, most meg már mind fe­kete. — Ugyan megadta neki! Hát ez az. aminek olyan nagy feneket kerített? — Dehogy! ez csak most jutott eszembe, mikor elsőhajtottam maga­mat, s az ég felé pillantottam, mint Kádár, akiről meg van írva, hogy „fölemelé Kádár szemeit az égre1'. Hanem ez nem tartozik ide. — Ne mondja hát mindig azt, ami nem tartozik ide, álljon már vala- hára azzal elő, ami ide tartozik... —• Megállj, megállj, benne vagyok már. Hát bátyám meghalálozott Isten nyugtassa és a műhelyt nekem hagyta, most én vagyok a mester benne. De nemcsak a műhely ma­radt rám bátyámról, hanem a ház is, amely pedig olyan, hogy tiszte­lendő uram is ellakhatnék benne és a házon kívül szántóföldnek, kasza­lónak és szőlőnek is jutottam bírá­sába. Úgy együtt véve, nem éppen megvetendő vagyonka, azt tartom. Az ember másodmagával is elélhet­ne belőle, nem igaz, Julcsa? mit gondolsz? — El bíz abból tisztességesen. — No látod-e én is azt mondom. Hát, mondok, minek élnék egyedül, ha párostul is megélhetek? Meghó- zasodom. Választottam is már ma­gamnak, csak hozzám jöjjön. Találd ki, Julcsa, kit választottam? — Mondtam már, hogy nem tudok tSTalgatni. Megállj, elmondom, hogy milyen, aztán bizonyosan kitalálod: szép, jó kisleány ..., de hisz ebből még nem tudhatod, hát többet mondok: a vilá­gon legszebb és legjobb kis leánv.. most már csak gyaníthatod leg­alább? — Nem is gyanítom, hisz én olyan kevés leányt ismerek... — Ezt jól ismered. No? — Tudja'isten, ki lehet? — Mér látom, hogy semmire sem megyek veled. Ki kell mondanom kereken, hogy ez a leány... te vagy. Julcsa. — Én? — Te. — Hahaha! — Mit nevetsz, Julcsa? — Hahaha! — Ne nevess hát, mert mindjárt sírva fakadok. — Bizony Isten, meg nem állha­tom a nevetést, hahaha! — Engem nevetsz? — Nem is magamat. De ugyan Márton, vallja meg, hogy tréfált. — Veszekedjem meg, ha tréfáltam. — Már ezt nem tettem volna föl magáról, Márton. — Mit? — Hogy engem valaha megkér­jen. — És miért nem? — Még azt kérdi? Hát soha sem nézett tükörbe? — így vagyunk? így vagyunk?! Hahaha. No, Julcsa, verjen meg té­ged a mindenható úristen, verjen meg, amennyire csak embert meg­verhet, azt kívánom tiszta szívem­ből. — Köszönöm jó'karatját, Márton, köszönöm szépen. így hálálja meg hogy mindig nyájas, barátságos vol­tam iránta... — Éppen azért, hogy az voltál hogy elbolondítottál. Tettél volna úgy velem, mint a többiek: kerültél volna! De nyájaskodtál, enyelegtél. hogy horogra csalj, hogy kiszakítsd szivemet. Ilyenek vagytok ti leá­nyok. Nem azért bántál velem szé­pen, mintha szánakoztál volna raj­tam, hogy mindnyájan gyűlölnek, utálnak, hanem azért mert jól esett, hogy tetszettél nekem, mert hiú vagy, még hiúbb, mint a többi leány. És én olyan vak, bolond voltam! Nem vettem észre, hogy nyájaskodá­sod csak hiúság, nem sejtettem, hogy egykor kinevetsz. Azt mondom még. egyszer, hogy büntessen meg az Isten! — Én pedig még egyszer szépen köszönöm, Márton gazda, köszönöm az áldást. Különben ne essék két­ségbe, hogy nekem nem kell, hisz van még elég leány a faluban... ott a fakó leány, kérje meg azt, Össze­illenek. Ezt mondta Julcsa gúnyosan, s benn termett az udvaron és a kis aj­tót bezárta maga után. Csigolya Marci a haiét tépte búiában és dühé­ben és szégyenében Majd megőrült Végre összeszedte magát és oda okoskodta a dolgot, hogy nagy osto­baság egy haszontalan leány miatt így elkinlódni, nagyot kacagott, ha­za ment, lefeküdt és olvat aludt, hogy... azaz nem aludt, bíz ő. ha­nem egész éjszaka hánykolódott, hogy majd leszakadt az ágy alatta. Csak akart alunni. (Folytatjuk.) elégedéssel üdvözlik Walter Ulbricht ügyvezető miniszterelnök nyilatkoza­tát a német kérdés békés megoldá­siról, valamint a nyilatkozatban tett konkrét javaslatokat. X Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája — mondja többek között a nyilatkozat — ismételten ki­fejezi azt a szilárd eltökéltségét, hogy latbaveti teljes erejét népünk e lét­kérdésének sikeres megoldása érde­kében. A német egység helyreállítá­sára és a béke megóvására vonat­kozó kérdések mielőbbi közös meg­tárgyalása döntő jelentőségű Európa és az egész világ békéje szempont­jából. A Német Demokratikus Köz­társaság legfelső népképviseletének változatlanul az a meggyőződése, hogy nincsen olyan vitás kérdés, amelyet közös tárgyalásokon jóaka­rattal és kölcsönös megegyezéssel ne lehetne megoldani A jelenlegi nyugatnémetország! fejlődés nem hagy kétséget afelől, hogy az Adenauer-kormány a hábo­rúra uszító monopoltőke agressziv céljainak szolgálatában áll. A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája felemeli szavát és felhívja Németország egész lakos­ságát, a munkásokat és parasztokat, az alkalmazottakat, tudósokat, tech­nikusokat, orvosokat, művészeket, pedagógusokat és mindenekelőtt az ifjúságot, hogy erejüket nem kímél­ve folytassák a küzdelmet hazánk újraegyesítéséért, valamint a béke fenntartásáért és megszilárdításáért. Az című fiz angol kormány jegyzéket intézett Egyiptom kormányához „Al-Miszri" és az „Al-Akbar egyiptomi lapok közleménye szerint az angol kormány kaíró; nagykövetségén keresztül szóbeli jegyzéket intézett Egyiptomhoz. A jegyzékben felhívja Egyiptom kor­mányának figyelmét arra, hogy a Szuezi-csatorna övezetében „az utób­bi időben megsokszorozódtak az inci­densek." (MTI) ÜijáalakHották a miskolci Fáklya mozit A Borsodniegyei pen kifestett mozi Mozi üzemi Válla- ülőhelyeit és páho- lat mintegy 70.000 forint költséggel kitatarozta, újjá­alakította a mis­kolci Fáklya-mozit, amely eddigi el­hanyagolt állapo­tában nem felelt meg a dolgozók igényednek. A szé­lyait rendbehozták, kicsinosították az olvasótermet és a büffét. A közel 400 fé­rőhelyes újjáalakí­tott mozit ünne­pélyes keretek kö­zött adták át ren­delt elésének,

Next

/
Thumbnails
Contents