Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-27 / 278. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1953. november TI. Finn—szovjet barátsági est Moszkvában Moszkva (TASZSZ) A VOKSZ, a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa és más társadalmi szervezetek november 24-én Moszkvában finn-szovjet barátsági estet rendeztek. Az esten megjelent Arvo Salminen, Finnországnak a Szovjetunióban tartózkodó közoktatásügyi minisztere. A. M. Gartz, Finnország rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere a Szovjetunióban, a finn művészek és növénytermesztő tudósok Szovjetunióban tartózkodó küldöttsége, több finn közéleti személyiség. Nyina Popova, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa titkárának megnyitó szavai után Gvenyiszov professzor, a VOKSZ elnöke beszélt. (MTI) Magyar kulturális Unkái A magyar-román kulturális egyezmény 1954. évi munkatervének megtárgyalására magyar kulturális küldöttség utazott Bukarestbe. A küldöttség vezetője Majlát Jolán, a Kulturkapcsolatok Intézetének főtitkára, tagjai: Csukás küldöttség utazott restbe István oktatásügyi minisztériumi főosztályvezető, Mikó Zoltán népművelési minisztériumi főosztályvezető és Patkós Lajos osztályvezető, a Magyar Tudományos Akadémia részéről. (MTI) Gengsateriskolák a% London (MTI) A londoni »Daily Worker« Írja: Az Egyesült Államok szenátusának egyik albizottsága vizsgálatot készít indítani azoknak a jelentéseknek a megvizsgálására, amelyek szerint a2 Egyesült Államok hivatásos gengszterei Egyesült Államokban »bűnözőket nevelő iskolákat« tartanak fenn 7—18 éves gyermekek részére. Ezek az amerikai gengszterek — amint a jelentésekből kitűnik — az »oktatás« során »tanítványaikat« a legsúlyosabb bűncselekmények — gyilkosság, betörés, rablás st-b. — elkövetésére képezik ki. 800 ezer forint értél Decemberben a földművesszövetkezetek országszerte téli könyvvásárt rendeznek »Ajándékozz könyvet« jelszóval. A téli könyvvásáron mintegy nyolctu! könyv a falunak százezer forint értékű mezőgazdasági szakkönyvben, szépirodalmi munkában, ifjíi.ági regényben válogathatnak a falusi dolgozók. Ä bonni kormány as állami kiadások 45 ssásalékát katonai célokra fordítja A bonni kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta az 1954—55. évi állami költségvetés tervezetét, amelyet Schaffer pénzügyminiszter dolgozott ki. Az előirányzat szerint az állami kiadások 45 százalékát fegyverkezési és katonai célokra fordítják. A költségvetés tervezetében mind az állami bevételek, mind a kiadások végösszege 27.11 milliárd márka A „védelmi“ kiadások közzé sorolt megszállási költség ezúttal kilenc milliárd márka, tehát az államháztartás bevételeinek 33 százalékát emészti fel. A fokozott katonai kiadások fedezetét Schaffer pénzügyminiszter egyfelől a dolgozókat sújtó fogyasztási VI. adók emelésével, másfelől valameny. nyi kulturális és szociális jellegű kiadás csökkentésével kívánja előteremteni. (MTI) Andics Erzsébet beszéde a Béke V ilágtanács bécsi ülésszakán Bécs (MTI) A Béke Világtanács bécsi ülésszakának csütörtök délelőtti ülésén felszólalt Andics Erzsébet, a Magyar Országos Béketanács elnöke. Andics Erzsébet a többi között a következőket mondotta: — Mozgalmunk hatalmas feladata a béke megvédése. De amikor felveti a háború és a béke kérdését, korunk olyan központi kérdésében foglal állást, amelyben mint gyújtópontban összefutnak a mai emberiség alapvető nagy problémái, a nemzeti szabadság és függetlenség kérdése, a demokrácia, a szociális haladás, a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok — egyszóval: az egész emberiség további fejlődésének elsőrendű fontosságú kér. dései. Ha a népek látni fogják, hogy olyan nehéz kérdésben, mint a háború és a béke kérdése, meg tudtak egyezni, akkor más kérdésekben is erre az útra lépnek. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar békemozgalom nagy lelkesedéssel kapcsolódott be abba a kampányba, amely világszerte folyik a vitás nemzetközi kérdéseknek tárgyalások és megegyezés útján való rendezéséért. Városokban és falvakban, üzemekben és lakóházakban tiz- és tízezer, helyen folyik rendszeresen a legfontosabb nemzetközi kérdések ismertetése, megvitatása. Andics Erzsébet ezután hangsúlyozta, hogy a magyar nép együttérzése ott van mindazok mellett a népek mellett, amelyeket az agresz- szorok veszélyeztetnek, mint ahogy a legnagyobb hálával adózik a békét védelmező országoknak, elsősorban a nagy Szovjetuniónak Andics Erzsébet a továbbiakban elmondotta, hogy a Béke Világtanács budapesti ülése óta eltelt néhány hónap alatt országunkban egész sói olyan kormányintézkedés látott nap. világot, amelyek célja a magyar nép anyagi és szellemi jólétének az eddiginél magasabb szintre emelése. Nagyarányú árleszállítások és más rendszabályok eredményeként lakosságunk vásárlóereje mar ebben az évben négy és fél—ötmilliárd forinttal növekszik és még nagyobb mértékben növekszik a jövő év folyamán. — Végezetül engedjék meg, hogy átadjam a magyar nép legkülönbözőbb rétegeinek az ország minden részéből küldött írásos üdvözleteit — mondotta ezután. — Ezek az üzenetek mély gondolatokat és sok meleg baráti érzést tartalmaznak. Az Idehozott albumok a dolgozó magyar nép üdvözletét tolmácsolják a Béke Világtanácsnak. Andics Erzsébet beszéde végén nagy taps közepette átadta az elnöklő Nyikoláj Tyihónovnak azokat az albumokat, amelyek a magyar nép üdvözleteit tolmácsolják a Béke Világtanácsnak. Kinevezték tóaparország új svájci követét A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kutas Imre elvtársat rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és megbízta a berni magyar követség vezetésével. (MTI) Figlt nevezték ki az úi osztrák külügyminiszterré Hírügynökségi jelentések beszámolnak arról, hogy dr. Leopold Figl volt osztrák szövetségi kancellárt nevezték ki a nemrégiben lemondott Gruber osztrák külügyminiszter utódjává. Figl — éppúgy, mint Raab szövetségi kancellár és Gruber volt külügyminiszter — az osztrák néppárt tagja. (MTI) Orosznyelvű filmmatinék a miskolci Bene-moziban A miskolci Béke filmszínházban november 29-cn délelőtt to órai kezdettel matiné keretében bemutatják a »Maximba« c. szovjet filmet. A filmet Miskolc dolgozói már ismerik, szereplőit szívükbe záriák. A filmet ezúttal nem szinkronizálva, hanem az eredeti orosz nyelvű formájában adják elő. A Magyar-Szovjet Társaság a jövő-' ben rendszeresen rendez eredeti orosz- nyelvű filmelőadásokat, hogy ezzel lIllilllllllllllllllllililkilimiiiluiiiiiiMiiiiiltiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiii int mi szolgálja azoknak a dolgozóknak, tanulóit jaknak igényeit, akik oroszul tanulnak, s akik közül igen sokan már jól ismerik az orosz nyelvet. Az orosz nyelvű filmek megköny- nyítik a nyelv szép kiejtésének pompás kifejező erejének elsajátítását, ezért a vasárnapi filmmatiné és a további eredeti orosz nyelvű filmbemutatók iránt az oroszul tanufó többezernyi do’gozó körében igen nagy az érdeklődés. Moszkvában aláírták az 1954. évi szovjet—finn áruc^ereforgalmi jegyzőkönyvet Moszkvában végetértek a szovjet finn kereskedelmi tárgyalások, amelyek ez év szeptember végén kezdődtek. November 25-én aláírták a Szovjetunió és Finnország közötti 1934. évi árucsereforgalomról szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv előírja az 1950 június 33-án megkötött, öt évre szóló szovjet-finn kereskedelmi egyezményben és az 1952. szeptember 23-< kiegészítő egyezményben 1954-re megállapított áruforgalom fokozását Az 1954-ben szállításra kerülő közszükségleti cikkek mennyisége az idei kétszerese lesz. (MTI) Benoit Fraction szabad! Párizs (MTI) A francia népi tömegek hatalmas egységben megnyilvánult megmozdulása a Laniel-kormány terrcrpoli- tikájával szemben újból nagy győzelmet aratott: A párisi törvényszék vádtanácsa csütörtökön a tömegek nyomására úgy döntött, hogy ..ideiglenesen'1 szabadlábra helyezi Benoit Frachont, a CGT főtitkárát, akit La- níel miniszterelnök rendőrkopói törvényellenesen letartóztattak és börtönbe vetettek. A szabadlábrahelyezési végzést a vádtanács azzal indokolta, hogy „nem látja szükségesnek fogvatartá- sát az igazság felderítése érdekében". 0 Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája egyhangúlag elfogadott határozatában üdvözölte Waller Ulbricht kormánynyilatkozatát Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája részletesen megvitatta Walter Ulbricht ügyvezető miniszterelnök kormánynyilatkozatát, majd egyhangúlag- határozatot hozott, amely szerint: A népi kamara tagjai mély megVI. Estefelé elballagott Julcsáék felé Marci csak úgy bőrkötényesen és legyűrt ingujjal, hogy ne is gyanítsa senki, mi dologban jár. Az égen sötét felhők úsztak, árnyékuk befátyolozta a falut, de néha kl-kibukkant a telt hold és ekkor oly világosság lett, mintha hirtelen megvirradt volna, aztán ismét rögtön sötét lett, így volt Marci szivében is: fény és homály váltogatta egymást: egyik pillanatban meghalt reménye, a másikban föltámadt. Csendes volt a falu, csak távol hallatszott valami siránkozó hang. mintha a föld alatt énekeltek volna... a fakó leány da- lolgatott a temetőben. Bíró Julcsa ott ült házok előtt a padkán az eperfa alatt és dorombozott: Marci oda sompolyodott melléje és jó estét kívánt neki, ő pedig azt mondta, hogy adjon Isten, ezzel elhallgattak mind a ketten, S a leány elkezdett megint dorombozni. Végre beleunt a dorombozásba s így szólította meg a hallgató legényt. — Ugyan mért nem beszél már valamit, Márton? — Hát mit beszéljek? —■ kérdezte ez. ■— Akármit, csak ne álljon itt szó nélkül, mint a kőszent... — Mikor én a nótádat hallgatom. — No bizony, van is ezen mit hallani, hiszen nem is tudok hozzá, aztán meg a dorombom is rossz már — Ne hidd te azt, Julcsa, mert te tudsz is hozzá, a dorombod is jó. Pöngesd csak szebben szól, mint Gyüngyő Gazsi hegedűje, pedig Gazsi ugyancsak rátermett ám a muzsikára, Olyan cigány, hogy párját kell keresni. Pöngesd már, az Isten áldjon meg. — Elég volt ebből ennyi, most magán a sor, Márton, beszéljen. — Beszélnék ám, ha tudnék. — Ha tudna? Hiszen máskor annyit összedarál, hogy alig éri vegét. — Máskor van az, nem most. — És most mért nem? — Azért, mert valami fekszik a szívemen. — Micsoda? — Micsoda, kincsem? hm, nagy dolog a‘! — Valami baj van? — Nincs bíz én nekem, vagy bíz ott. Baj is, nem is, amint vesszük. — Mondja el hát, Márton. — Elmondjam? Magam is elszePetőfi Sándor: A fakó leány és a pej legény retném mondani, de nem tudok sehogy sem belekezdeni. — Hát csak folytassa, ha elkezdeni nem tudja. — Hejh, könnyű neked tréfálni, Julcsa, de vónál csak a helyemben, tán még jobban izzadnál, mint én most. — Ejnye, ugyan mi lehet az? — Találd ki. — Jaj, én nem tudok találgatni. — No hát elmondom magam, pedig bizony Isten borsózik a hátam bele, ha rá gondolok. De mindegy, mert előbb-utóbb úgyis csak meg kéne' lennie. Hát... izé... no nézd, éppen úgy vagyok, mintha tüzes vasat kellene markolnom: nem igaz, nem is úgy... még inkább fognám meg a tüzes vasat meztelen kézzel, mint .. de te olyan jó leány vagy, Juliska, hogy csak mégis kimondom, mi fekszik szivemen. — Mondja ki hát, ne hímezzen— hámozzon olyan sokáig, hisz azóta már a vége járhatná. — Az igaz, Julcsa, az igaz! Lásd. milyen bolond vagyok én: már túl lehetnék rajta és még innen sem vagyok. De csak olyan csiklandós ne volna. Eh, mindegy, végre is mindegy, teljes tökéletesen mindegy. A minek meg kell lennie, annak meg kell lennie és ennek meg kell lennie azért meg is lesz. Hanem úgy egyszerre még sem ugorhatom a köze- pibe, csak majd szép csendesen ereszkedem a partról a folyóba. De figyelsz-e? —• Miért ne figyelnék? — Hát figyelj, Julcsa, mert az a dolog dereka, hogy figyelj: ha nem figyelnél, úgv hiába beszélnék, pedig azt restelném. — Mondom, hogy figyelmezek csak legyen már mire figyelmeznem — No, hát ez az egész, halld csak... ejnye feringette, milyen hamar megérett ez az eper, még a minapában egy piros szemet sem láttam az egész fán, most meg már mind fekete. — Ugyan megadta neki! Hát ez az. aminek olyan nagy feneket kerített? — Dehogy! ez csak most jutott eszembe, mikor elsőhajtottam magamat, s az ég felé pillantottam, mint Kádár, akiről meg van írva, hogy „fölemelé Kádár szemeit az égre1'. Hanem ez nem tartozik ide. — Ne mondja hát mindig azt, ami nem tartozik ide, álljon már vala- hára azzal elő, ami ide tartozik... —• Megállj, megállj, benne vagyok már. Hát bátyám meghalálozott Isten nyugtassa és a műhelyt nekem hagyta, most én vagyok a mester benne. De nemcsak a műhely maradt rám bátyámról, hanem a ház is, amely pedig olyan, hogy tisztelendő uram is ellakhatnék benne és a házon kívül szántóföldnek, kaszalónak és szőlőnek is jutottam bírásába. Úgy együtt véve, nem éppen megvetendő vagyonka, azt tartom. Az ember másodmagával is elélhetne belőle, nem igaz, Julcsa? mit gondolsz? — El bíz abból tisztességesen. — No látod-e én is azt mondom. Hát, mondok, minek élnék egyedül, ha párostul is megélhetek? Meghó- zasodom. Választottam is már magamnak, csak hozzám jöjjön. Találd ki, Julcsa, kit választottam? — Mondtam már, hogy nem tudok tSTalgatni. Megállj, elmondom, hogy milyen, aztán bizonyosan kitalálod: szép, jó kisleány ..., de hisz ebből még nem tudhatod, hát többet mondok: a világon legszebb és legjobb kis leánv.. most már csak gyaníthatod legalább? — Nem is gyanítom, hisz én olyan kevés leányt ismerek... — Ezt jól ismered. No? — Tudja'isten, ki lehet? — Mér látom, hogy semmire sem megyek veled. Ki kell mondanom kereken, hogy ez a leány... te vagy. Julcsa. — Én? — Te. — Hahaha! — Mit nevetsz, Julcsa? — Hahaha! — Ne nevess hát, mert mindjárt sírva fakadok. — Bizony Isten, meg nem állhatom a nevetést, hahaha! — Engem nevetsz? — Nem is magamat. De ugyan Márton, vallja meg, hogy tréfált. — Veszekedjem meg, ha tréfáltam. — Már ezt nem tettem volna föl magáról, Márton. — Mit? — Hogy engem valaha megkérjen. — És miért nem? — Még azt kérdi? Hát soha sem nézett tükörbe? — így vagyunk? így vagyunk?! Hahaha. No, Julcsa, verjen meg téged a mindenható úristen, verjen meg, amennyire csak embert megverhet, azt kívánom tiszta szívemből. — Köszönöm jó'karatját, Márton, köszönöm szépen. így hálálja meg hogy mindig nyájas, barátságos voltam iránta... — Éppen azért, hogy az voltál hogy elbolondítottál. Tettél volna úgy velem, mint a többiek: kerültél volna! De nyájaskodtál, enyelegtél. hogy horogra csalj, hogy kiszakítsd szivemet. Ilyenek vagytok ti leányok. Nem azért bántál velem szépen, mintha szánakoztál volna rajtam, hogy mindnyájan gyűlölnek, utálnak, hanem azért mert jól esett, hogy tetszettél nekem, mert hiú vagy, még hiúbb, mint a többi leány. És én olyan vak, bolond voltam! Nem vettem észre, hogy nyájaskodásod csak hiúság, nem sejtettem, hogy egykor kinevetsz. Azt mondom még. egyszer, hogy büntessen meg az Isten! — Én pedig még egyszer szépen köszönöm, Márton gazda, köszönöm az áldást. Különben ne essék kétségbe, hogy nekem nem kell, hisz van még elég leány a faluban... ott a fakó leány, kérje meg azt, Összeillenek. Ezt mondta Julcsa gúnyosan, s benn termett az udvaron és a kis ajtót bezárta maga után. Csigolya Marci a haiét tépte búiában és dühében és szégyenében Majd megőrült Végre összeszedte magát és oda okoskodta a dolgot, hogy nagy ostobaság egy haszontalan leány miatt így elkinlódni, nagyot kacagott, haza ment, lefeküdt és olvat aludt, hogy... azaz nem aludt, bíz ő. hanem egész éjszaka hánykolódott, hogy majd leszakadt az ágy alatta. Csak akart alunni. (Folytatjuk.) elégedéssel üdvözlik Walter Ulbricht ügyvezető miniszterelnök nyilatkozatát a német kérdés békés megoldásiról, valamint a nyilatkozatban tett konkrét javaslatokat. X Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája — mondja többek között a nyilatkozat — ismételten kifejezi azt a szilárd eltökéltségét, hogy latbaveti teljes erejét népünk e létkérdésének sikeres megoldása érdekében. A német egység helyreállítására és a béke megóvására vonatkozó kérdések mielőbbi közös megtárgyalása döntő jelentőségű Európa és az egész világ békéje szempontjából. A Német Demokratikus Köztársaság legfelső népképviseletének változatlanul az a meggyőződése, hogy nincsen olyan vitás kérdés, amelyet közös tárgyalásokon jóakarattal és kölcsönös megegyezéssel ne lehetne megoldani A jelenlegi nyugatnémetország! fejlődés nem hagy kétséget afelől, hogy az Adenauer-kormány a háborúra uszító monopoltőke agressziv céljainak szolgálatában áll. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája felemeli szavát és felhívja Németország egész lakosságát, a munkásokat és parasztokat, az alkalmazottakat, tudósokat, technikusokat, orvosokat, művészeket, pedagógusokat és mindenekelőtt az ifjúságot, hogy erejüket nem kímélve folytassák a küzdelmet hazánk újraegyesítéséért, valamint a béke fenntartásáért és megszilárdításáért. Az című fiz angol kormány jegyzéket intézett Egyiptom kormányához „Al-Miszri" és az „Al-Akbar egyiptomi lapok közleménye szerint az angol kormány kaíró; nagykövetségén keresztül szóbeli jegyzéket intézett Egyiptomhoz. A jegyzékben felhívja Egyiptom kormányának figyelmét arra, hogy a Szuezi-csatorna övezetében „az utóbbi időben megsokszorozódtak az incidensek." (MTI) ÜijáalakHották a miskolci Fáklya mozit A Borsodniegyei pen kifestett mozi Mozi üzemi Válla- ülőhelyeit és páho- lat mintegy 70.000 forint költséggel kitatarozta, újjáalakította a miskolci Fáklya-mozit, amely eddigi elhanyagolt állapotában nem felelt meg a dolgozók igényednek. A szélyait rendbehozták, kicsinosították az olvasótermet és a büffét. A közel 400 férőhelyes újjáalakított mozit ünnepélyes keretek között adták át rendelt elésének,
