Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-27 / 278. szám

Péntek, 1933. november *7. • ÉSZ AKMAG YARORSZÁG VIRÁGZÓ KÖZÖS GAZDASÁG - BOLDOG PARASZTI ÉLET A4 ezer forintot osztottak ki az edstényl Alkotmány tsz-ben a természetbeni részesedésen felül Megyénkben alig van dolgozó pa­naszt, aki ne a termelőszövetkezetek gazdag zárszámadásáról, a tsz tagok boldog életéről beszélne ezekben a napokban. A termelőszövetke­zeti tagok most örömmel mondják el, hogy a termelőszövetkezetben megtalálták számításukat, valóban könnyebb és boldogabb lett az éle­tük. Az edelényi Alkotmány-termelő­szövetkezet 1950 őszén alakult. Az egykor nincstelen szegények megta­lálták a helyes utat, új életet kezd­tek építeni a III. tipusú termelő- szövetkezetben. Alikor még sok kez­deti nehézséggel küzdöttek a tagok, de pártunk és kormányunk segítsé­gével egyhamar megerősödtek, gya­rapították a közös vagyont. Nagy utat tettünk meg — mondja boldog örömmel Szász István az „Alkotmány" egyik kiváló dolgozója. — Én is rájöttem arra, hogy csakis a termelőszövetkezet ké­pes megteremteni a boldog paraszti életet, a dolgozó parasztok és csa­ládjaik szép megélhetését. A múlt­ban nem volt becsületem, ma jól élek. Egyik fiam a néphadsereg fő­hadnagya, a másik traktorista, aki szintén boldogan néz a jövőbe. A termelőszövetkezet tegnap esti ünnepi közgyűlésén valamennyi tag úgy beszélt, mint Szász István dol­gozó. Elmondották, hogy a jövőben még derekasabban dolgoznak a ter- melős&vetkezet felvirágoztatásáért, a közös vagyon gyarapításáért, éle­tük még szebbé tételéért. A termelőszövetkezetnek igen szép állatállománya és kertészete van. Csupán a kertészetből 162 ezer fo­rintot árultak ebben az évben. Eb­ből a pénzből bőven jutott a mun­kaegységekre. A zárszámadáskor 114 ezef forintot osztottak ki a tagok között, akik most boldogan vásárol­nak gyermekeiknek. Kocsis János például többek között 18 mázsa ke­nyérgabonát, 9347 forintot és egy 8 hónapos süldőt kapott a szövetke­zettől. Hasonlóan részesedett Tóbiás Gyula is, aki most örömmel mondja el, hogy érdemes volt a kommunis­ták szavára hallgatni, érdemes volt közösen gazdálkodni. Az Alkotmány-termelőszövetkezet tagjai a közgyűlésen megfogadták, hogy minden erővel harcolnak a kormány programjáért, védik szö­vetkezetüket, amelyben Igazán szép és gondtalan az élet. A putnoki Győzelem-termelőszö­vetkezetben is vidám ma minden ember. A szövetkezet gazdag zár­számadással bizonyította be, hogy tagjainak gondtalan életet biztosit. Egy munkaegységre 5 kilogramm és 20 dekagramm búzát, 9 kilogramm kukoricát, 1 kilogramm 70 deka ár­pát, 32 deka cukrot és 8 forint 72 fillért osztottak ki. Csák István is szépen részesedett a közös jövede­lemből, a terményt és egyéb cikke­ket pénzbe átszámítva, összesen 16 ezer forintot kapott a munkaegj sé- gekre. A szövetkezetben most szor­galmas munka folyik, jövőre még eredményesebben fognak gazdál­kodni. Az ongai Uj barázda-termelőszö­vetkezet is eredményesen gazdáiké, dott, tagjai most örömmel beszélnek a szép részesedésről. Rácz Mihály tsz tag például közel 20 mázsa szemesterményt és 2980 fo­rint készpénzt vitt haza családjának. Hasonlóan részesedett Volosi Józseí- né, aki a gabona mellett 1490 forin­tot kapott. Termelőszövetkezeteink tagjai bi­zakodással néznek a jövőbe. Jó mun­kájuk és kormányunk kedvezmé­nyei nyomán építik még szebb, még boldogabb életüket, a virágzó közös gazdaságot és a jómódú paraszti éle­tet. Sújtson le a nép törvénye a szabotáló k lilátokra — ezt kérik Tiszakarád becsületes dolgozó parasztjai AZ alma nem esik messze a fájá­tól. Tompa P. Mihály veje, Bóta J. Dezső sem tesz eleget kötelezettségé­nek. Az elszámoltató bizottsággal ő is szembehelyezkedett, megtagadta a kukoricabeadás teljesítését. Sújtson le a dolgozó nép törvénye a szabotáló kulákokra —- ezt köve­telik a falu becsületes dolgozó pa­rasztjai. Tompa P. Mihály kulákot min­denki ismeri Tiszakarádon és kör­nyékén. Ez a kulák nyíltan szembe­száll népi államunkkal, semmibe ve. szí dolgozó népünk törvényeit. Je­lenleg 173 kilogramm baromfival és 173 kilogramm tojással tartozik, amit nem hajlandó beadni. Amikor az elszámoltató bizottság megjelent a lakásán, a kulák akkor is arcátlan módon megtagadta a beadási köte­lezettség teljesítését. A diósgyőri martinászok meg akarják előzni az ózdiakat Az ózdi martinászok jelenleg az élen vannak a kohászok versenyé­ben. Diósgyőr, martinászai azonban most szintén napról-napra szép ered­ményeket érnek el. Az üzemben a brigádok megfogadták, hogy az év végére vi=«zaszerzik elvesztett első­ségüket. A diósgyőri martin novem­ber 25-én 100 4 százalékot ért el. Különösen kitűnt a II., III., IV. és a VIII. kemence kollektívája. Mind jó. val _ 100 százalék felett teljesítette napi tervét. A legjobb brigád ma Gácsi Sámuel a II. kemencénél, Szi- liman Tódor ifjúsági brigádja a III. kemencénél és Konc Márton bri­gádja a IV kemencénél. KíildöttkSzgyűlésre készülnek a Kisipari Szövetkezetek November 28-án, szombaton reggel 8 órai kezdettel ül Össze a SZOT szék, házában (Miskolc, Kossuth ti. 11.) a Borsodmegyei Kisipari Termelőszövet­kezetek 5-ik küldöttközgyűlése. Megvitatásra kerül az OKISZ vá­lasztmányának határozata,. Behatóan foglalkoznak majd a szövetkezeti moz, galom fejlődésével, az eredmények megszilárdításával. A magyar labdarúgók dicséretétől hangos a nemzetközi sportvilág A magyar labdarugó válogatottnak az 'angol nemzeti *11 ellen aratott 6:3-as győzelme osztatlan elismerést váltott ki a nemzetközi sportvilégban. A csütörtök reggeli nemzetközi sajtó a legnagyobb elragadtatással ír a ma­gyar labdarugók játékáról. A „The Times“ írja: — Százezer néző látta az »istenek alkonyát.«. Nincs értelme, hogy azt ír­juk, az angol csapat gyenge volt, hi­szen a Werobley-i gyepen tetszésük szerint cikkáztak a magyar játékosok, megsemmisítő rohammal, fenséges ügyességgel közelítették meg az angol kaput. A magyar labdarugók játékának mél­tatása után így fejeződik be a cikk: »A magyarok történelmet csináltak azzal, hogy egyaránt megverték Angliát föl­dön, levegőben és taktikában. Az angol labdarúgás visszatekinthet büszke múlt­jára, de fel kell ébrednie az új jövőre«. „Daily Telegraph“: — A legnagyobb labdarugó művészet­tel vívták ki a. magyarok a győzelmet, még művésziesebben, mint Skócia »va­rázslói«, akik 1928-ban adtak felejthe­tetlen leckét Angliának. A magyar vá­logatott az első perctől kezdve korlát­lan ura volt a pályának. Az eredmény egész könnyen kétszámjegyű is lehe­tett volna. Közli a lap az angol csapat kapitányának, Wrightnek rövid nyilat­kozatát is: »Nincs mentségünk, a ma­gyarok jobbak voltak. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, ez alkalommal ez kevésnek bizonyult«. „Daily Mirror”: »Oh, az a hat gólos cséplés« cím alatt írja: Valóban az »istenek alkonya« volt tegnap Wembleyben, ahol á ma­gyar labdarugók játszva csépelték el nemzeti 11-ünket. A lap ezután levonja a vereség ta-j nulságait és az angol labdarúgás útjjá-1 építésének szükségességét hangoztatja. Majd így folytatja: — Nem volt titok, miért győztek a magyarok. Ezek a varázslatos magya­rok mindvégig szédületes gyorsak vol­tak. Angliát, a régi mestert megverte a játékban és lövőkészségben egyaránt jobb, új áramvonalas bajnok, Európa, sőt merem mondani a világ legjobb csa­pata. Az utolsó húsz perc sporttragé- clia volt. a magyarok lelassították a já­tékot-, majdnem sétáltak s úgy visel­kedtek, mint egy csomó nagyon ille­delmes kisfiú, akik nem akarnak túlsá­gosan ujjongani az »öregek« megsem­misítő veresége felett a »vén fiuk« napján. A mérkőzésről szinte kábultan távo­zó nézők tízezreinek javarésze ezt mor­mogta: »Még^johasem láttam ilyen lab­darúgást!« \ Matthews, az angol válogatott világ­hírű jobbszélsője: »Sohasem láttam még ilyen Jő csa­társort, mint a magyar csapaté. Tech­nikai tudásuk lenyűgöző és bámula­tos«. Charles Buchan újságíró, az Arsenal volt válogatott játékosa; »A múlt nyáron alkalmam volt látni Uruguay és Argentína válogatotftJáA Nyugodtan állítom, hogy a magyar vá­logatott mind a két együttesnél jobb. Jövőre valószínűleg övék lesz a világ­bajnoki cím.« „Dagens Nyheter" »Káprázatosán játszott a magyar vá­logatott. a világ legjobbjához méltó teljesítményt nyújtott és a világbaj­nokság első számú esélyesévé lépett elő.« „Rudé Právo” A magyar válogatott egysége a nagy­siker egyik titka és az a mesteri takti­ka, igazi lelkesedés, erkölcsi szellem és győzniakarás, amely a szociatizmus fele haladó országok testnevelésének kép­viselőire jellemzőek. Ahol nem látták a tervszám mögött az embert... KRECZ JANOS. DISZ fiatal, ifjúmun­kás. A DIMAVAG B. gyáregység kis- esztergamühetyében dolgozik. A »Gépgyári Munkás« üzemi újság egyik számában. így Irt e fiatalról; »Krecz János a kisesztergacsoport legfegyelmezetlenebb dolgozója.« A eikk a továbbiakban úgy tünteti fel a fiat ál Ifjúmunkást, mint aki a lejtőre jutott, s azon nincs megállás. Felkerestük, Éppen köszörült. Elébe tettük az üzemi újságot ids vártunk. Bátamögött gúnyosan, kárörvendóen mosolyogtak. A halk kuncogás részvét­lenséget árult el. Krecz János csak állt. Arca elpirult,1 először nem talált szavakat, Körülnézett. A gúnyos arcok nem sok jót mutat­tak. Ezek a »mal fiataloké. Fegyelemla- zítók, könnyelműek, hiába, nem olya­nok, mint a »régieke. Mai fiatalok... mai fiatalok, s többen legyintettek. AZ IFJÚMUNKÁS nagyon egyedül érezte magát. Bizony már régen ma­gára hagyták. Aztán megszólalt. — Augusztusban kerültem az üzem­be. Két évig tanultam a. szakmát. Jő eredménnyel vizsgáztam. Párt Misko’c város pártbizottságának aktívaüléséről Fontos esemény színhelye volt nevem­21-én a mi-kolcd MSZT kultúrterme, ahol Miskolc város pártaktívái taposták tanácskozásukat. Üzemi munkások és hi- vafe.ok dolgozói jöttek össze ezen, hogy a Központi Vezetőcég október 31-j hatá­rozata és a megyei pántaktíva ülése után lemérjék, mit tettek a kormánypirogr-am végrehajtása érdekében, hol van még iayítaccvaló a munkában, a dolgozók élet­színvonalainak aUanrlo emelése érdekében. Az .aktívaértekezleten megjelent és fel­szólalt Gyárfás János elv társ, a megyéd pártbizottság másodtitkára is. Kovács Sándomé elvtárs a városi párt- bizottság tilkárhelyeHose az ülés elő­adója _ bevezetésül mé’tatta a Központi Vezetőség október 31-i határozatának jelentősegét. Ismertette a Központi Ve­zető-ég júniusa határozata óta a párt- mujikábam elért eredményeket és a még lennállú hibákat. Elmondotta, hogy a kollektiv vezetés terén Javulás van, e pártbizottságok és az alapszervezetek munkájában.. A beszámoló azonban a to­vábbiakban főleg a hiar.yoseigckat hozta felszínre, egyben utat mutatott azok ki- küszöbő'ésére. Hiányosságként említette, hogy az I. kerületi pártbizottság például nem értette meg teljesen a ko’lektív vezetés megjavításának nagy jelentőségét. Az egyik pártbizottság] ülést alapos elő- ké-zület nélkül tartotta meg, ahol tag- felvételi kérdéseket tárgyaltak meg, noha az nem szerepelt a tárgysorozaton. _ Ugyancsak a kollektív vezetés megsér­tését jelenti, hogy alapszervezeteirknél míg igen sok esetben ,a titkárok intéz­nek ynindent. A miskolci drótgyárhin például a titkár és a szervezőtitkár elv­társ úgyszólván, maguk végzik a vezetőség minden munkáját, a pártvezetőség többi tagját nem kapcsolják he a munkába, figyelmen kívül hagyják tapasztalataikat, képességeiket. — A júniusi határozat óta — hang­zott a beszámoló — jelentősen csökken­tettük a személyi kultuszt is. Miskolcon azonban akadnak még hibák ezen a téren. Igv például a lC6-as taimmt'zet igazga­tója magyarruhás leányokkal emléktár­gyat küldött a városi pártbizottságra és ott 10 percen át méltatták Bodnár elv- ’ társ érdemeit. A miskolci városi párt­bizottság élesen elítéli a személyi kul­tuszt és szilárd elhatározása, hogy még irmagjáit is kiirtja. Kovács elvtársnő a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy komoly javulás mu­tatkozik a bírálat és önbírálat terén is. Egyre több kommunista és pártonkívüli dolgozó veti fel bátran a vezetésben elő­forduló hibákat. A választmányi ülés és a taggyűlések óta azonban tapasztalható olyan jelenség is, hogy az önkritikát nem minden esetben követi a hibák kijavítása, a pártmunka alapos megjavítása. Sőt egyesek továbbra is el akarják fojtana az egészséges bírálatot. Ilyen például Magyari elvtárs a Lenin Kohászati Mü­vek acélműjének műszaki osztályvezetője is. Jacsó elvtárs megbírálta azért, mert elhanyagolta a munkavédelmi berendezé­sek rendbehozatalát, mire ő behívta iro­dájába és megfenyegette^, hogy még- egyszer ne merje bírálni. Összefoglalva a beszámoló megállapí­totta hogy a határozat megjelenése óta erősödött a pártonbelüli demokrácia, friss levegő áramlott a pártszervezetek életé­be, ami felrázta, aktív munkára serken­tette a párttagságot. Az ídeo’ógiai munka értékelése után a btszámoló rámutatott arra, hogy ezen a téren egyes pártbizottságnál és párt- szervezetnél hiba ver a határozat végre­hajtásánál. Nem állandó, hanem kam­pányszerű feladatnak tekintik az ideoló­giai munkát. Szirma község pártszerve­zete például a júniusi határozat meg­tárgyalása óta sem vezetőségi ülést, sem pedig taggyűlést nem hívott össze. A határozat végrehajtásában hibát követtek' el a kerületi pártbizottságok Is. A városi pártbizottság a vezetőség újjá- választásáról szóló határozatát például nem hajtották végre, holott a határidő már régen lejárt. De e hiányosságokhoz nem kis mértékben a városi pártbizott­ság is hozzájárult. Sok esetben nem ellenőrzi az alsóbb pártezervék és párt- szervezetek munkáját, nem ad munká­jukhoz megfelelő segítséget- Jellemző például, hogy a szervezőtitkár elvtárs még három pártbizottságot nem ismer, pedig már három hónapja jelenlegi be­osztásában dolgozik. — Hiba van a káderekkel való fog­lalkozás terén is a pártbizottság munká­jában — folytatta Kovácsné elvtársnő---­Elég gyakori, hogy csak akkor foglalko­zunk a káderekkel, amikor már olyan hibát követtek el, hogy fegyelmi eljárást keli indítani ellenük, vagy le kell vál­taná őket funkciójukból. Nem ismerjük eléggé kádereinket. Ezt a súlyos hibát meg kell szüntetni. —1 Nem gondoskodunk megfelelően — mutatott rá a beszámoló — a káder­utánpótlásról sem. Az egyetemi párt- bizottságon egy függetlenített állás nincs betöltve. — Alsóbb pártszervemk is a felsőbb párt szervektől várják a probléma meg­oldását, holott elsősorbstn az ő feladatuk lenne a káderutánpótlást biztosítani. Rámutatott a beszámoló, hogy a városi pártbizottság nem ad megfelelő segítséget a tömegsiervezeteknek sem, pedig a tömegszervezeteknfác éppen ab­ban v,an nagy jelentőségük, hogy össze­kapcsolják a pártot a dolgozó tömegek­kel. A városi DISZ-bizott'ág munkájá­nak hiányosságát a pártbizottság ugyan nem egyszer felfedte, de a helyzeten nem igyekeztek változtatni- Bizonyítja ezt, hogy a kenyérgyárban 150 fiatal dolgozik, de DlSZélet az üzemiben egy­általán nincsen. . A beszámoló további része a Központi Vezetőség határozatával, a kormány pro­gramjával foglalkozott, amely előtérbe állítja a dolgozókról való szüntelen gon­dolkodást, anyagi és kulturális szükség­leteiknek kielégítését. Ezt bizonyítja az egymillió 600 ezer forintos beruházás is, amit tatarozásra fordítunk ez évben. De bizonyítja ezt 5105 miskolci dolgozó paraszt adócsökkentése is, aimi 869.727 forintot tesz ki. A. kormányprogram meg­jelenése óta Miskolc váro9 korszerű fel­szereléssel új iskolafogászatot kapott. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a vezetők a kormányprogram szellemében foglalkoznak a dolgozók problémáivá], ott megnő a dolgozók munkakedve, szi­lárdul a fegyelem. A Borsodvidéki Gép­gyárban például a dolgozók részére új üzemi konyha, kultúrotthon épült és most készül egy 400 személyes öltöző és fürdő. A dolgozók nagy örömmel fogad­ták ezt és ki is tet+ek miagukért. A IV. negyedéves terv teljesítéséért folyó csa­tában kiérdemelték az él üzem címet. Ja­vult a munkafegyelem is. Júliusban még 767 igazolatlan műszakmulasztás volt, októberben viszont ez a szám 120-ra csökkent. Nem tapasztalható a dolgozókról való gondoskodás a lyukúi bányánál — álla­pította meg a beszámoló. — Az üzem vezetősége nem tette magáévá a kormány programját. A dolgozók kulturális igé­nyeinek kielégítésére előirányzott 120 ezer forintos beruházási keretet nem használta fel. Ennek meg is lett a kö­vetkezménye. Az üzem dolgozói 17 szá­zalékkal kevesebb szenet termeltek az előírásnál. Szép eredmények mutatkoznak a termelőszövetkezetek megszilárdításában Is. Termelőszövetkezeti tagságunk 98 szá­zakká tpvábbna ÍS a közös gazdálkodást választotta. A csoportokból csak azok leptek ki, akik előzőleg kényszer hatá­sara léptek be, vagy a kezdeti nehézsé­gek miatt nem találták meg számításu­kat. A beszámolót értékes vita követte. A tanácskozás színvonalát nagyban emelte az a körülmény, hotry a felszólalók bát­ran feltárták a területükön megmutat­kozó hiányosságokat, ugyanakkor öröm­mel beszé’te.k az eredményekről. Látszott az értekezleten, hogy résztvevői megtisz­telő megbízatásnak érzik a dolgozók jó­létének felemelése érdekében végzett munkálkodást. Bátran bírálták a felsőbb pártszervek munkáját s felhívták azok figyelmét a dolgozók legfontosabb pro­blémáira. A pártaktíva nagy jelentősége abban van, hogy előremutatott a párthatározat végreba jtásában. Szavaiból egyre inkább kidomboro­dott egyénisége. Nagy tervekkel in­dult el Kálkdpolndról. Édesanyja lelké­re kötötte: »Aztán úgy vigyázz, szé­gyent ne hozz a fejünkre/« Igyekezett jó szakmunkássá válni., Az első nap, amikor az üzembe került, minden idegen volt körülötte. Har­madnapra sem Változott a helyzet. A DISZ szervezet sehol, nem fogad­ta, nem bátorította. De Krecz János azért próbált köze­ledni az emberekhez. Résztvett az ifi- brigád megalakításában. Elsőnek . je­lentkezett. Egyszer majdcsak észre­veszek _ gondolta. Elhatározta, hogy a lányokat versenyre kihívja. Forrt, buzgóit benne az akarat, a lendület, de nem akadt senki, aki felkarolta volna. EGYMÁSUTÁN peregtek a napok Krecz ifjúmunkást magára hagyták Mindig rossz munkát kapott. Más és más gépre helyezték át. Még meg sent szokta az egyiket, máris újjal ismer­kedett, Teljesítménye alacsony volt, keresete sem nőtt. — Majd lesz belőle valami — le­gyintettek az üzemben. De, hogy vala­ki legyen, azzal nem sokat törődtek, Legkevésbé a DISZ szervezet. Hiszen még a DISZ titkárt sem ismerte. Az üzemvezetőségen úgy nyilatkoz­tak róla: »foglalkoztunk ml Krecczet, neveljük is, dehát kérem annyi a mun­ka itt, hogy az ember nem ér rá min­dig az ilyesmire«. Az ember eltörpült a terv, a százalék mögött. Csak számok Mindig számok. Egy ember, egy szám. Két ember, misik szám, két szám. KRECZ JANOS KÖRÜL a levegő egy­\e hidegebb lett. Reggelente rossz kedv. vei ébredt, kedvetlenül dolgozott, s azután lassan beletörődött sorsába. — Meg kell ezt szokni, fiam.' — java­solták az »okosok«. — Nem. napközi- otthon az üzem. Mit lógatod az orrod? I — mondták az öregebbek. — Majd ha 30 évet ledolgozol, te is kitapos:falhatsz mindent, Sokat ki kell bírni az ember­nek. Egyedül, mindig csak egyedül. így vált a telkes, öntudatos fiatal tegye lemlaZttóvd. így állapíthatta meg az üzemi lap, hogy Krecz János a kisesz­tergacsoport leg fegyelmezetlenebb dol­gozója. Ki felei ezért? Krecz János? Nem! A DISZ bizottság. Az üzemi újság íz üzem minden dolgozója. Mert meg­feledkeztek, hogy Krecz János ember, aki érez, s akinek szíve van. S hogy ez a szív egyre hidegebb lett. azért vezetői felelősek, mert nem sugároztak magukból melegséget, sze­retetet. mert nem ápolták Krecz János legszebb erényeit.: munkaszeretetét, akaratát, fiatalos lendületét. Tervszám volt a többiekkel együtt, EMBEREK! VEZETŐK! Közelebb egymáshoz. Egyre közelebb a Krecz Já­nosokhoz! (badaj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents