Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

Vasárnap. 1953, oktSher 3. ÉSZÁKMAGYÁRÖRSZAG Mindenki tud a hibákról, mégis minden marad a régiben Tennivalók a gyors kiszállítás érdekében a Lenin Kohászati Müvekben Az 1953 szeptember 22-i Szabad Népben „Figyeljen fel a miniszté­rium a helyi vezetők pan aszaira1 ‘ címmel cikk jelent meg Zoltán Ár­pád, a Rákosi Mátyás Művek cső­gyára igazgatójától. Többek között ezeket írta: Sok számvetést készí­tettünk már mi, csőgyári vezetők arról, hogy mit jelent, milyen káro­kat okoz a rossz anyagellátás, amely ennyi nehézséget, mint ebben a hó­napban, még egyszer sem okozott. Első félévi tervünket globálisan tel­jesítettük ugyan, de anyagkészle­tünk azóta elfogyott, s így az RM- nek szállító vállalatoktól függ mun­kánk, s a terv teljesítése. Szeptember első hónapjában mint­egy 500 munkásunknak volt több­órás ..állásideje'. Szeptember első felében az Özdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek esedé­kes szállítási kötelezettségeiknek csu­pán kis részét teljesítették. Emiatt a tűrhetetlen állapot miatt mi is „el- adósodtunk". Tk A napokban felkerestük a Lenin Kohászati Művekben azokat a szer­veket, melyek a kiszállítással foglal­koznak. Érdeklődtünk, hol reked meg a diósgyőri acél, mik a hibák, mi az oka annak, hogy bár a hen- gcrde és a kovácsműhely már kiad­ta kezéből a gyártmányokat, azokat mégis hiába várja a megrendelő gépgyár, vagy más üzem. A Lenin Kohászati Müvek XI. ka­puja mögött kis tér húzódik meg a magas irodaházak, a csavargyár és a finomhengermű tövében. A téren le­mezek, rúdvasak, szögvasak halma­za. Itt rakodnak a vagonokba, a te­herautókra. Innen indul el a diós­győri acél az ország üzemeibe. A kiszállítási osztály műszaki és adminisztratív dolgozói naponta ren­geteg akadállyal birkóznak meg, hogy a sokszázféle gyártmány és a sókezer megrendelés a holtvágányok­ról és a zsákutcákból a megrendelő céghez kerüljön. Sok megbecsülést, nagy figyelmet érdemelnének a gyártmányok ki­szállítását intéző dolgozók. A kohá­szati művek vezetői azonban csak ritkán jönnek az osztály dolgozói közé, pedig sok mindent megtudná­nak és az -idejében hozott intézkedés sekkel számos súlyos bajt elháríthat­nának. A kiszállítási osztály vezetője a munka megkönnyítésére igen sok értékes javaslatot juttatott az illeté­kesekhez, a MÁV-hoz, a TEFU-hoz, de sehol nem talált meghallgatásra. Most az a helyzet, hogy bár min­denki tud a hibákról, mégis minden marad a régiben. De nézzük sorjába. Art üzemekről Buszkén jelenti a huzóműhely, a finomhengerde, vagy az acélöntöde: az anyag legyártva, kiszállításra kész. A kiszállítási jegyzéket lead­ják, a kocsit biztosítják. Azután kezdődik a zűrzavar. Hol van a 80 kiló szögvas? Mi van ezzel a tétellel? Hová tűnt az az áru? Nosza rajta mindenki keres, ku­tat. Hiába dicsekszik a huzóműhely, a finomhengerde, hogy tervét túltel­jesítette, amikor az anyagot úgy el­pakolják, hogy sokszor meg sem ta­lálják. Hiába állítják össze minden nap a szerelvényt, ha nincs meg a rako­mány. A vasúti kocsikba azonban valamit tenni kell, üresen nem me­hetnek ki a gyárból. Természetesen így nem program és tervszerint szál­lítanak, s emiatt álltak szeptember­ben 500 órát anyaghiány miatt a Rákosi Mátyás Művek csőgyárának dolgozói is. Tarthatatlan az az állapot is, hogy a hatalmas diósgyőri gyárból, amely sokszázezer tonna acélt ad az or­szágnak, átlagban 300 kilós tételeket indítsanak útnak. Kis túlzással azt mondhatnánk, ez a nagy kombinát úgy vesz részt a kereskedelmi for­galomban, mint valami szatócsüzlet. A vezetők ne engedjék, hogy a meg­rendelések elaprózódjanak, mert ez lassítja a kiszállítást. Ha a kész anyagok tárolása, rend- bentartása szempontjából sorrendet akarnánk megállapítani az egyes üzemek közölt, elsősorban a nemes- acélkovácsműhelyt kellene megdi­csérnünk. Itt a kiszállításra bejelen- . tett anyagokat mindig a szállítási osztály rendelkezésére tudják bocsá­tani. A csavargyárban is példás rend van. A nagykovácsműhelyben sincs különösebb hiba. A martinban leg­többször a szállítmányjegyzékek ki­állításával késnek el. Sok a hiba a finomhengerdében és fiz acélöntődében. Itt még mindig az a felfogás: fő, hogy a mi hengerso­raink már kibocsátották az anya­got, kész az öntvény, hogy azután ml lesz az acéllal, mikor jut el a megrendelő üzembe r— ez már .nem, a mi gondunk. Ennek a türhetetle álláspontnak az a következménye, hogy hiába termel a hengerde, vagy az öntöde, mert ebből a népgazda­ságnak vajmi kevés haszna van, hi- zen a hengerelt acél, az öntvény nagyon vékony patakocskába:', fo­lyik a feldolgozó üzemekhez. Sok zavart okoz az anyagok ösz- szekeveredése, felháborítóan nagy a rendetlenség a tárolás körül. A rakodótérre— további feldolgo­zásra váró félkész gyártmányokat is kiraknak, s ez gyakran összekevere­dik a már kiszállításra váró kész gyártmányokkal. Az is előfordul, hogy a félkészgyártmányt rakják a készre, s ezzel azt valósággal elte­metik. A finomhengerdében is így van. A vezetők gyakran hivatkoz­nak arra, hogy kevés a hely. Ez igaz, de az a nemtörődömség és ren­detlenség, ami a finomhengerdében tapasztalható, csak növeli a hely­hiányt. Ez a rendetlenség az oka annak, hogy a megrendelő üzemek anyag­sürgetői gyakran valóságos hajtóva- dászatot kénytelenek indítani a vár- va-várt áru után, amiről a kohászok váltig állítják, hogy már elkészült, de mégsem található sehol. A vasúti szállításról Kétségkívül javulás mutatkozik a vasút munkájában. Bár a MÁV-val még sok baj van. Tűrhetetlen az a zűrzavar, ami a tarifarendszer körül van. A tarifa szerint öt tonnát meg­haladó súlyú szállítmányokért teljes vagonhasználati díjat kell fizetni, — akár 6 tonnát, akár 10 tonnát rak­nak a kocsiba. Az 5 tonna alatti szállítmányokat viszont alacsonyabb tarifáért, darabáruként számolja el a vasút. Éppen ezért a diósgyőriek így okoskodnak: ha egy 5100 kilo- gramos kocsi rakományért 1251 fo­rintot kell fizetni, az drága. Inkább megosztjuk két kocsiba, az 5100 kilo- gramot, akkor azt darabáruként Szá­molja el a vasút. Egyik kocsiba rak­nak 3000 kilogrammot, a másikba 2100 kilogrammot, s mindezért fizet­nek 785 forintot. A Lenin Kohászati Műveknek így olcsóbb, de a népgazdaság ráfizet er­re, hiszen feleslegesen vesznek igény­be vasúti kocsikat és ez lassítja a szállítást. Vannak napok, amikor 50—70 százalékkal több kocsit vesz­nek igénybe, mint amennyire észsze­rűbb rakodás esetén szükség lenne. A vasút nem hajlandó a tarifán vál­toztatni, pedig van díjszabáskedvez­mény, amely régen Diósgyőrre is ér­vényes volt, de ma csak az építés­ügyi minisztérium veheti igénybe. Ha megtudták változtatni, hogy Diósgyőrre ne legyen érvényes, ak­kor most nem lehet különösebb aka­dálya annak, hogy visszaváltoztas­sák. Ez nemzetgazdasági érdek, de ezt sehogyan sem akarják megérteni a MÁV-nál. Nem ritka a vasút munkájában az sem, hogy egyes szállítmányokkal „világkörüli1“ utazgatást tesznek. Például június 24-én a 471661-es szá­mú kocsi 4 hengervéggel, melyeket Hejőcsabára irányítottak, két hónap­ra eltűnt. Ki tudja hová? Az ilyen utazgatásnak az a „titka“, hogy csak kísérőlevéllel, bárcával megy el az anyag, a fuvarlevelet nem hajlandó megvárni a vasút. Hivatkoznak a közlekedésügyi minisztérium utasítá­sára, melynek nyilván az a célja, hogy a diósgyőri anyagok gyors kiszál­lítását elősegítsék. Ezt az utasítást azonban a vasút tüzön-vizen keresz­tül hajtja még akkor is, ha csupán fél óráról van szó. így azután a diós­győri anyagok félórák helyett hóna­pokat várakoznak valahol az ország­ban. A vasútnak gondoskodni kell ar­ról, hogy a diósgyőri üzemek gyárt­mányai minden felesleges kerülő és kalandozás nélkül a rendeltetési he­lyükre jussanak. A TEFU-ról A Teherfuvarozási Vállalat „külön­leges“ módszerrel dolgozik. Semmi­féle felelősséget nem vállal azért, hogy a teherautókba rakott áru meg­érkezzék a rendeltetési helyére. Me­reven ragaszkodnak a kocsikísérők­höz. Ez pedig kivihetetlen, mert a Lenin Kohászati Művekben egy nap 15—20 teherautót raknak meg, ennyi kocsikísérőt előteremteni nem tud­nak. Ahogy a vasút felelősséget vál­lal az áruért minden „díszkíséret nélkül" úgy a TEFU-nak is ezt kell tennie. Már többször előfordult, hogy a TEFU-val küldött áru nem jutott el a címzetthez, Diósgyőrből elment, aztán eltűnt. Ilyenkor Diósgyőr újabb szállítmányt küld. Válogatnak a fuvarban is. Pestre kell menni? A soffőr kijelenti, hogy csak Salgótarjánba hajlandó fuva rozni. Másik „furcsaság“, hogy a TE- FU egy ugyanazon áru szállításáért minden alkalommal más és más f a vardíjat számol el. A TEFU vezető­sége gondoskodjék arról, hogy ezek a hibák mielőbb megszűnjenek. íme a temérdek hiba, a nemtörő­dömség, a rendetlenség, a felelőtlen ség. Ezek gátolják a Lenin Kohásza' ti Művek készáru kiszállítását. Az illetékes szervek minderről már tud­nak és még sem intézkednek, pedig itt az ideje, hogy javítsanak munká­jukon. Iparunk türelmetlenül varia kohá­szatunktól a hengereltacélt, a ková­csolt anyagot, az öntvényeket. Je­lentős részben a Lenin Kohászati Művektől függ, hogyan tudjuk ki­elégíteni iparunk nyersvas és acél­szükségletét. A felelősség természe­tesen legnagyobb részt a nagyolvasz­tómű, a martinüzem, a hengerdék, a kovácsműhely és az öntöde vezetőire hárul. Meg kell mielőbb akadályoz­ni, hogy a Lenin Kohászati Művek termékeit akár a termelőüzemben, a rakodó téren, vagy a vasúton egyet­len nap is feleslegesen vesztegeltes- sék. Ez nélkülözhetlen feltétele annak, hogy zökkenőmentesen láthas­suk el üzemeinket, építkezéseinket a; kohászat termékeivel. BODA ISTVÁN; Megnyílt „A magyar könyv“ kiállítás a Nemzeti Múzeumban Scömbulon délben Budapesten a Nem­zeti Múzeumban megnyílt ,.A magyar könyv" című kiállítás, s ezzel kezdetét vette az ünnepi könyvhét is- A megnyit, fásra eljött irodalmi és kulturális életünk számos kiváló képviselője. Megjelent t budapesti diplomáciai képviseletek több tagja is. Ünnepi ;beszédet Darvas József népművelési miniszter mondott. (MTI) VILLÁM A cséplcs idején a felsőnyárádi földművesszövetkezet vezetősége munkásokat szervezett a cséplcshez, későbben pedig gyümölcsszedésre. A cséplést már ezelőtt két hónappal, a gyümölcsszedést pedig több mint 2 hete befejezték, de a földművesszövetkezet vezetősége még ma sem fizette ki a jogos munkabért. A felsőnyárádi dolgozók kérdik, hogy med­dig kell még várniok az őket megillető munkabérre? Vájjon a földmű- vcsszövetkezet dolgozói sem kaptak azóta fizetést? Felhívjuk a közönség figyelmét, hogy a Városi Tanács a lakosság igényeinek kielégítésére létrehozta városunkban a Vegyesipari Javító Vállalatot melynek célja a háztartásokban és egyéb területen előforduló javí­tások pontos és jó elkészítése. Javító részlegeink a következő helyen működnek: Gyermekkocsi, kovács, kerékgyártó és lakatos: József Attila utca 14 Tűzhely, kályhás, rézműves, lakatos, vízvezeték: Horváth La­jos utca 12. Bádogos, háztartási edény, szíjgyártó: Béke-tér 7. Autó-, traktorhűtő javítás: Béke-tér 13, Asztalosrészleg: Bizony Ákos utca 23, Lakatosrészleg: Tizeshonvéd u. 9. írógép, számológép: Széchenyi u. 3, Órás: Széchenyi u. 119. Töltőtollrészleg: Széchenyi u. 6. Motorkerékpár, kerékpár, varrógép: Hunyadi u. 18. Lakatosrészleg: Ujgyőr, Testvériség u. 2. Kérjük megrendelőinket, hogy javításaikat a fenti helyekre adják le. Vegyesipari Javító Vállalat Központi iroda: Miskolc, József Attila u. 14. Telefon: 24—36. Gondos őszi munkával tovább erősítik: csoportjukat, növelik egyéni jövedelmüket a borsodivánkai József Attila tsz tagjai Az egész megyében híresek a borsodivánkai termelőszövetkezetek. A József Attila tagjai is gyorsan, gondosan végzik az őszi munkát, a szán­tás-vetés mellett „ betakarítást, hogy szövetkezetük még erősebb legyen, u közös vagyon növekedtével még több jusson egy-egy munkaegységre, a szorgalmas tagok mind jobbmódú életének biztosítására. Az okos gazdálkodás eredményeként kukoricából is bő termést takarít be a tsz. Szárad már a betakarított sok szév. kiváló minőségű dohány. Különösen Tóth János tűnt ki a a dohánytermelésben. A termelőszövetkezetnek nagy állatállománya vám. 121 szarvasmarha, 47 ló és 230 sertés áttelelteféséhez kell biztosítani elegendő takarmányt, Tóth Bertalan, Kiss János és Csafhó Pál tsz-tagok jó munkával végzik a siló­zást. a tsz-nek már 800 köbméter silótakarmánya van. A jól vezetett i ermelőszövetféézet a szorgalmas tagoknak a jól dolgozó középparasztokénál is magasabb életszínvonalat biztosít. Kovács János lányával és fiával dolgozik a fsz-ben. Az előlegosztáskor 50 mázsa kenyér- gabonát és vegyesferményt vittek haza, most 10 ezer forint pénzt kapnak a zárszámadáskor természetesen munkaegységeik arányában részesednek a többi termésből is. (Erdődi János felvételei.) UTTÖRÖK! DISZ FIATALOK! A vadgesztenye fontos melléktermék! Gyüjtsétck és adjátok át a MÉH á*- vevőhelyeknek, kg.ként 30 fillért kaptok érte! MÉH Vállalat. Felveszünk: kőműves. ács, á]lvá. nyozó segédmunkás férfi és nő dol­gozókat budapesti munkahelyre. — Vidéki dolgozók részére megfelelő szállást, étkeztetést biztosítunk. Je. tentkezés 23/2. Építőipari Vállalat Budapest, XIII. Rozsnyai ut 6.

Next

/
Thumbnails
Contents