Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)
1953-09-15 / 216. szám
ÉSZAKMAGVARORSZAG r 60 fonna terven felüli ncfl egy nap alatt I csQtSrtflkifn kezrlSdfi sorsoláson kl*W még két sorsolás lesz ebben az évben V.. AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX» évfolyam 216. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1953 szeptember 15, kedd A termelőszövetkezeti tagok jómódú életéért EZEKBEN i\ NAPOKBAN nemcsak megyénkben, de országszerte a termelocsoportok felé irányul az üzemek és falvak dolgozóinak figyelme. A tavalyi aszályos év után a felszabadulás óta a legjobb gabonatermést takarítottuk be az idén. Termelő- szövetkezeteink legtöbbje ismét igazolta, hogy élni tud a nagyüzemi gazdálkodás adta hatalmas lehetőségekkel, terméseredményei messze túlszárnyalják az egyénileg gazdálkodó parasztokét. Természetesen ennek megfelelően a termelőcsoport tagjainak jövedelme is nagyobb lett, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Megyénkben nem ritka az olyan termelőszövetkezet, amelyben 6 *—7—8 kilogramm búzát osztottak ki egy-egy munkaegységre. Ez jelentősen növelte a szövetkezet tagjainak jólétét, gondtalan megélhetést biztosít számukra. A kormányprogram megvalósulása, az újabb nagymérvű árleszállítás nyomán még szebb, még boldogabb lett a termelő- csoportok tagjainak élete. Egymásután látnak napvilágot az újabb és újabb rendelkezések, amelyek elsősorban a termelőszövetkezetek tagjainak nagy kedvezményeket nyújtanak, segítséget jelentenek a még jobb, célszerűbb gazdálkodáshoz, a terméshozam és ezen keresztül a jólét, az életszínvonal további emeléséhez. Ennek eredményeképpen egyre több dolgozó paraszt ismeri fel a közös nagyüzemi gazdálkodás fölényét és kéri felvételét a szövetkezetekbe. EZ NEM IS CSODA. Tények és számok, a valóság bizonyítja, hogy megyénk számos termelőszövetkezetében a tagok a nagyüzemi közös gazdálkodásnak köszönhetően már az idén elérték, sőt számos helyen — mint a ci- gándi „Petőfi”, a borsodivánkai „Petőfi“ és „József Attila“, a fin- kei „Kossuth” és a nyomári „Remény“ termelőszövetkezetben — .túlhaladják a jómódú középparasztok életszínvonalát. Azok a tagok, akik ebben az évben is szolgalmában, szívvel-lélekke! dolgoztak, most megérdemelt munkájuk jutalmául sok zsák gabonát vittek haza, amiből bő- .ven jut a szabadpiacra. Ez az év mutatja leghívebben, hogy a szövetkezés a dolgozo parasztok, a falu felemelkedésének egyedül járható útja. A dolgozó parasztok azt is tudják, hogy pártunk és kormányunk most még jobban segíti a szövetkezeteket, hogy még nagyobb eredményeket érjenek el, még nagyobb jövedelme legyen a szövetkezeti tagoknak. A MOST MEGJELENT határozati javaslattervezet is — amelyet a termelőszövetkezetek és a gépállomások, élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozásán terjesztenek elő — azt bizonyítja, hogy pártunk, kormányunk egész tevékenységének alape’lve a dolgozók életszínvonalúnak állandó emelése. _A határozati javaslattervezet többek között kimondja, hogy ,.a termelőszövetkezetek közös gazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú életet biztosítson és minden szorgalmas dolgozó tagnak bőségesen jusson minden terményféléből és állati termékekből.” Azt akarjuk, hogy állandóan növekedjék a fa'lu dolgozóinak, a termelőszövetkezeti tagoknak jóléte. Azt akarjuk, hogy minden szövetkezeti tag gondtalanul és fokozódó jólétben éljen. Azt, hogy minden szövetkezeti tag művelt, kulturált ember legyen. Háztáji gazdaságában mindegyiküknek teheno és anyakocája legyen. Házában legyen könyv, villany, rádió, s minden olyan eszköz, amely szebbé és még boldogabbá teszi életét. Azt akarjuk, hogy termelőszövetkezet óink erősödjenek, tagjai gazdagodjanak. ’Ez egyszersmind azt is eredményezi, hogy mind több egyénileg dolgozó paraszt győződik meg a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről. Mindezt akarja pártunk, kormányunk, dolgozó népünk. Ipari dolgozóink harcolnak a tervek jó teljesítéséért, hogy minél több géppel és egyéb fontos mezőgazdasági felszereléssel könnyítsék aj termelőcsoportok tagjainak, a falu dolgozóinak munkáját. Ezt a célt szolgálják a napokban megjelent nagyhorderejű rendeletek, melyeket nagy ürömmel, lelkesedéssel fogadtak a termelőszövetkezetek tagjai. Ezt a célt szolgálja a beadási kötelezettségek csökkentése, a beadási hát- rálékok és hiteltartozások elengedése, a gópállomási díjak csökkentése, az ingyenes állatorvosi szolgálat és még számos, nagyjelentőségű határozat, rendelkezés. Ez hatja át a határozati javaslattervezetet is. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA szeptember i2-én tartott ülésén a résztvevők megállapították: „Tudatában vagyunk annak, hogy termelőszövetkezeteink megszilárdítása érdekében végzett feladatunk _ végrehajtása nem lesz könnyű .. . De vállaljuk a harcot, mert tudjuk, hogy saját magunk és gyermekeink szebb, boldogabb jövőjéről van szó .. . Úgy dolgozunk, hogy a termelés növelésével a termelőszövetkezeti tagok jómódúvá legyenek.“ Ezért a nagyszerű jövőért, ennek megvalósításáért keli, hogy jobb munkát végezzenek megyénk termelőszövetkezetei. Többet és jobbat kell termelniük, biztosíta- niok a magasabb terméshozamot és ennek legfőbb előfeltételét most, az őszi munka, a szántás- yetés és betakarítás leggyorsabb és leggondosabb elvégzésével kell megteremteniük. Az őszi vetéseknél mind nagyobb területeken alkalmazzák a korszerű agrotechnikát. a kiváló szovjet módszereket. különösen a keresztsoros vetést, mely a jövő évi gazdag aratás egyik fontos biztosítéka. INDULJON MOST HARCBA minden termelőszövetkezet, minden gépállomás, minden trnkto- rista, dolgozzék a legjobban a termelőszövetkezet megszilárdításáért, fejlesztéséért, a falu szocialista építéséért, az élet- színvonal további emeléséért. Ezért a ragyogó jövőért induljon most harcba minden községi tanács, minden falusi kommunista, hogy pártunk határozatát, kormányunk programját — a jólét és felemelkedés programját — maradéktalanul valóraváltsuk. Megyénkben újabb 14 termelőcsoport vonta vissza feloszlást kérelmét Uj belépők Sajőőrös, Delek, Garadna és L,áca községekben Megyénkben ismét több dolgozó paraszt ismerte fel a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás jelentőségét. Sajóörösön 3, Detek községben 2, Ga- radnán 2 és Láca községben 2 család lépett a termelőcsoportba. Olyan termelőszövetkezetek, amelyek kérték feloszlatásukat, most kérték a földművelésügyi minisztert, hogy tekintse semmisnek előbbi kérésüket. A napokban az egerlövői „Május 1“, a vissi „ötéves terv“, a vadnai „Szabad élet", a zádorfalvi „Szabadság“, a kelemén „Egység”, a boldvai „Petőfi“, a rásonysápberencsi „Szabadság“, a hangonyi „Előre“, az aszalói „Szabadság1 és „Virradat“, a felsődobszai „Béke", a tornyosne- metí „Uj barázda“, a hernádeécei .Petőfi" és a tiszakarádi „Táncsics" lermclőcsoport is visszavonta feloszlatási kérelmét. Ezekben a termelőcsoportokbana tagság felismerte, hogy a jólét és a felemelkedés egyedüli útja csakis a termelőszövetkezet, a közös nagyüzemi gazdálkodás. Ezért határozták el, hogy továbbra Is a szövetkezeiben maradnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának lováéin tejiesztéséi szoigáló intézkedésekről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése 1953 szeptember 7-én N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója alapján határozatot hozott a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről. A határozat bevezető része hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága, amely a Kommunista Pért vezetésével jött létre és szilárdult meg, hatalmas ipart, technikai bázisra támaszkodik és a világ legnagyobb és legjobban gépesített mezőgazdasága. Vitathatatlanul bebizonyította döntő fölényét mind a kisárutermelő parasztgazdaság, mind a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági termelés felett. A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások <weiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt a képességét, hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a lakosságot élelmiszerrel, a könnyű- és élelmiszeripart pedig nyersanyaggal. Szüntelenül fejlődik a kolhozok korszerű technikával felszerelt közös gazdasága és erősödik a kolhozrendszer. A kolhozok és szovhozok biztosították a mezőgazdaság termelékenységének jelentős növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú árutermelését. A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió el van látva gabonával és növekedett az egyéb termények és termések állami begyűjtése is. A továbbiakban megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság1 növekvő élelmiszerszükségleteit, valamint a könnyű- és élelmiszeripar nyersanyagszükségleteit és nem felel meg a mezőgazdaság technikai ellátottságának, valamint a kolhozrendszerben rejlő lehetőségeknek. Most, amikor a Szovjetunióban már létrejött a hatalmas, technikailag tökéletes nehézipar és jelentősen megerősödtek a kolhozok, minden feltétel meg van a mezőgazdaság minden ágának gyors fellendüléséhez. A határozat ezután sorba veszi a hibákat, amelyek fékezik a lakosság létfontosságú szükségleteit kielégítő könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztését és komolyan akadályozzák a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének emelkedését. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az állattenyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növekszik az állatállomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett a takarmányalapja. Sok szovhoz munkájában szintén jelentős hanyagságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények terméshozama és az állat- tenyésztés produktivitása. A hibák okait vizsgálva, megállaAz állattenyésztés A továbbiakban részletezi a határozat a megteendő intézkedéseket. Ezek között elsősorban foglalkozik az állattenyésztés további fejlesztésével, a kolhozparasztok, munkásak és alkalmazottak •— gazdaságai kötelező állati-termék beszolgáltatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a közös állatállomány elért növekedése és termelékenységének színvonala nem kielégítő. Különösen élesen jelentkezni „ez most, amikor a népgazdaság új, -magasabb fokra emelkedett és mérhetetlenül megnőtt a lakosság szükséglete az állattenyésztési teimékekben. Megállapítja a határozat, hogy az állattenyésztés fejlődésé..ele kedvezőtlen helyzetét mindenekelőtt a takarmánytermelés és betakarítás elmaradása magyarázza. Ezért felelősség terheli a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a szovhozügyi minisztériumot, sok helyi szovjet és mezőgazdasági szervet. A határozat ezután konkrét pontokban megjelöli az elkövetendő két- három esztendőben elvégzendő feladatokat az állattenyésztés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állatállománya 1954-ben a következő mérpítja a határozat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja következetesen haladt a nehézipar minden eszközzel való fejlesztésének irányvonalán, mert ez szükséges feltétele a népgaz daság minden ága sikeres fejlesztésének, s ez utón nagy sikereket ért eh Eddig az ország iparosítása kötötte le a legjobb kádereket. A nehézipar, valamint a mezőgazdaság és a „könnyűipar egyidejű gyorsütemű fejlesztését nem lehet biztosítani. Ehhez meg kellett teremteni a szükséges előfeltételeket. Ezek az előfeltételek most már létrejöttek. A mezőgazdaság több fontos ága elmaradásának azonban vannak más okai is és ezek a mezőgazdaság vezetésének hiányosságaiban gyökereznek. Részletesen vázolja azután a határozat ezeket az okokat, amelyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szocialista gazdálkodás egyik alapelvét megsértve, nem tették a dolgozókat anyagilag érdekeltté a termelés fejlesztésében. a jövedelmezőség növelésében. Hiba volt, hogy az élenjáró, jól dolgozó kolhozokra nagyobb beszolgáltatás! feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Sok kolhozban megsértették a kolhozgazdaság artyel formájának .egyik legfontosabb elvét, — a közösségi és személyi érdekeknek olymódon való helyes összeegyeztetését az artyelben, hogy a személyes érdekek alá legyenek rendelve a közösségi érdekeknek. Egyúttal azonban minden kolhozportának joga van nem nagy, kiegészítő személyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság nem tudja teljesen kielégíteni fogyasztási szükségleteit. Az artyel forma legfontosabb elveinek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság termékbeszolgál- tatásainálc mágas normáiban és a kolhozparasztok személyi gazdaságára vonatkozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a határozat, hogy a hatalmas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hiba van a párt, a szovjet és a mezőgazda- sági szervek irányító munkájában, a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka terén. A kolhozok elnökeitől és vezetőségétől, a kolhozparasztoktól függ, hogy sok artyelben még nem megfelelő a munkaszervezés, a munkafegyelem és előfordul a közös tulajdon iránti hanyag magatartás. A határozat ezután feladatul tűzi ki, hogy a kolhozok, szovhozok és kerületek mezőgazdaságának elmaradt ágait, az élenjárók színvonalára kell emelni. A feladat az, hogy a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága élelmiszertermékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit és bőségesen ellássa nyersanyaggal a könnyű- és élelmiszeripart. további fejlesztése lékig emelkedjék: Tehén 29.2 millió, szarvasmarna 65.9 millió, juh és kecske A.44.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarha-állomány növekedésével kapcsolatban különösen .4 burgonya és zöldség A határozat ezután a kolhozok és szovhozok burgonya- és zöldségtermelésének növelésével kapcsolatod feladatokat állapítja meg. Kifejti, hogy a Szovjetúnió nagy lehetőségekkel rendelkezik a burgonya- és zöldségtermelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználva- kiváló burgonya, káposzta, uborka és más zöldségféle termést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgonya- és zöldségtermelés növelésének meglévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Felelős ezért a Szovjetúnió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériuma. valamint a Szovjetúnió szovhozügyi (minisztériuma. Foglalkozik határozat a gép- és traktorállomások e téren elkövetett hibáival is. A legközelebbi két-három év alatt a burgonya- és zöldségtermesztést olyan mértékig kell fejleszteni, hogy az teljesen kielégítse nemcsak a városok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, hanem az állat- tenyésztés burgonyaszükségleteit is. A Szovjetúnió Kommunist» Pártja Központi Bizottságának teljes.üléhangsulyozza a határozat a tehénállomány növelésének, a baromfitenyésztés további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt- és a kormány által megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati termékbeszolgáltatást hektáronként állapítják meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően előírja a párt és a szovjet szerveknek, h^gy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, amelyek a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozására irányulnak a közös állat- tenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szolgáló kiegészítő bérezés rendszeréről, s javasolja a kolhozoknak, hogy a közgyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítéséből származó pénzösszegeknek mintegy huszonöt százalékát előlegképpen évnegyedenkint fizessék ki a kolhozparasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt, szovjet és mezőgazdasági szerveknek fel kell szá- molniok azt a káros gyakorlatot, amely a kolhozparasztok érdekeit csorbítja a személyi tulajdonban lévő állatok tekintetében. 1953. második félévében fel kell menteni a husbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954. évi beszolgáltatásba a kolhozparasztoknak azokat a gazdaságait, amelyek 1953 június 15-ig nem rendelkeztek személyes tulajdont képező állattal. / 1953 január 1-i állapot szerint törölni kell a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak, gazdaságainak az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén múlt évekből fennmaradt minden adósságát. Ez a rendszabály segíti a kolhozparasztokat a személyes tulajdont képező állatok megtartásában és beszerzésében. Nagy gondot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére, irányelvül kimondva: szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehénre legalább 5—6 tonna silótakarmányt tegyen el. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és traktorállomás közömbösen viseltetik a kolhoz állattenyésztés fejlesztésének ügyével szemben. Gondoskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő mennyiségű építőanyagot biztosítson a Szovjetunió Állami Tervbizottsága, s kötelezően előírja* hogy a legközelebbi két-három évben meg kell valósítani a szovhozterme- tés minden ágának komplex gépesítését. Meg kell erősíteni a mezőgazdaság fejlesztésének irányítását. A pártszervezeteknek be kell avatkoznak az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy sok magasképzettségü vezetőt neveljenek a mezőgazdaság e fontos ága számára. lermelésénck növelés«* se határozatában konkrétan megjelölte a növények terméshozamának jelentős emelésével kapcsolatos feladatokat. Előírja a többi között- hogy 1954-ben a kolhozokban a burgonya-vetésterületeket 4 millió 128 ezer 500 hektárra, a zöldség vetésterületeket 1 millió 003 ezer. 400 hektárral kell emelni. Hasonlóképpen intézkedik a szovhozok burgonya- és zöldség-vetésterületeinek emeléséről és megállapítja, hogy 1954-ben miijén terméseredményeket kell elér- niök a kolhozoknak és szovhozok- nak e növényekből. Előírja a párt és szovjet szerveknek. hogy széleskörben magyarázzák meg a kolhozparasztoknioik. munká- sc’tnak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat* amelyek fokozzák a kolhozok és kol hozpa r »*z tok anyagi érdekességét a burgonya- és zöldségfélék termesztésében. Ezek a határozatok csökkentik a kolhozoknak e növényekre megállapított kö- tc'ező állami beadási normáját és fokozzák a felemelt árakon való ál- 1 mi felvásárlásokat. A Szovjetúnió Kommunista- Bántja Központi Bizottságának teljes úléte
