Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-01 / 207. szám

ESZAKMAGYARORSZAG * Kedd, 1933 wepferrtber 1. Adenauerék „keleti menekültje“ — és a valóság Düsseldorf (ADN) jé A „Freies Volk“, Németország Kom­munista Pártja központi lapja vasárnap leleplezte Adenauei pártjának, a CDli' nak szemérmetlen képhamisítását. A CDU egyik választási plakátján egy szegényesen öltözött és kiéhezett házas- párt „keleti övezetből menekülteknek“ jelölt meg■ A valóságban a fényképhez — egy nyugatnémet házaspár állt mo­dellt. A „Freies Volk“ leleplező cikke megállapítja: „A Német Demokratikus Köztársaságból származó állítólagos me­neküllek a valóságban: Johann Bier és felesége, sieglari, Hauptstrasse 241. sz. alatti lakosok. Hat héttel ezelőtt fel­kereste őket az Adenauer-párt főhadi­szállásának Buserath nevű fényképésze. A Bier-házaspárt. amely igen ínséges viszonyok között él, .,menekültként“ le­fényképezte. A férj és a feleség tíz márkát kapott a fényképezésért, anél­kül, hogy megmondták tolna, mire használják fel u képet. Mennyire meg­ijedt azoilban Bier-papa és mama, ami­kor az utcán hirtelen felfedezte fény­képét a CDU-plakáton! Sieglar lakos­sága, amely gyorsan felismerte a csa­lást. fel volt háborodva- Az ifjúság csoportosan sietett a plakáthoz, hogy fényes nappal leszaggassa. A CDU szükségesnek találta, hogy Sleglarból visszavonja a plakátokat. Most meg­kísérelték. hogy Bier-papát további 40 márkával hallgatásra bírják.“ Sokhelyütt tovább folytatódik a francia dolgozók sztrá/kmozgalma Paris (MTI) Számos iparágban tovább folyta­tódik a sztrájk. A páriskörzeti építőipari üzemekben folytatódik a harc. Kitartanak a sztrájkharcban a páriskörnyéki építőipari üzemek, a páriskörzeti vas- és fémipari üze­mek dolgozói is. A Maine-et-Loire megyei Angers vas- és fémipari üzemeiben sem vették fel a dolgo­zók újból a munkát. Tovább tart a sztrájk a textilipari üzemekben is, ahol sokhelyütt a rohamrendőrség megszállta a gyárakat. Le Havre kikötővárosban vasár­nap húszezer vas- és fémipari, va­lamint hétezer továbbsztrájkoló épí­tőipari munkás tüntetést rendezett a város utcáin. A Irancia rendőrség terrorjának újabb halálos áldozata van — a temetés idejére Chaumont dolgozói szüneteltetik a munkát Páris (MTI) Mint ismeretes, a Seine-et-Marne megye Chaumontban a rendőrség penteken gumibotokkal támadt a sztrájkban kitartó algíri munkások­ra, hogy őket a munka újrafelvéte- lére kényszerítse. A vad rendőrro­hamnak ötven sebesültje van, hat munkást súlyos sérülésekkel kór­házba kellett szállítani. A sebesültek egyike, Dasu Mesz- szaud sérülésébe belehalt. A helybe­li három szakszervezeti központ: a CGT, CFTC és Force Ouvriere együttes határozatára a szabadság­jogokért vívott harc újabb áldozatá­nak holttestét felravatalozták és a helybeli munkások, valamint a la­kosság hétfőn hosszú menetben tisz­telettel adózott a szabadságjogok vé­delmében elesett munkás emlékének. A megyei szakszervezeti szövetségek felszólították tagjaikat, hogy a te­metés idejére szüneteltessék a mun­kát. Hétfőn az algirl nép demokratikus szabadságjogaiért küzdő mozgalom párisi központja nyilatkozatot tett közzé, amelyben tiltakozik az újabb rendőri gyilkosság ellen. Marokkói események Mohammed Mulai ben Arafa, a La- niel-kormány által a marokkói nép nyakára ültetett új marokkói szul­tán, aláírta az első kinevezési ok­mányt. Mohammed Tazit nevezte ki fezi pasának. Tazi már korábban is betöltötte ezt a tisztséget,, amelyből 1944-ben távolították el hitlerista érzelmei miatt.' Az új szultánnal szemben növek­vő ellenállás mutatkozik meg az egész országban. Vasárnap az usdai francia gyarmati bíróság vizsg'áló- bírája vád alá helyezett hét marok­kóit, köztük a helybeli kádi fiát is. azon a címen, hogy röpiratokat szer­kesztettek, illetve terjesztettek az új szultán ellén. Ezeket a röpirater- kat az usdai Korán—iskola tanít­ványai terjesztették a nép körében. Jugoszláv-olasz feszültség a irieszti kérdésben (MTI) A trieszti kérdés miatt kiélező­dött «z olas-z-—jugoszláv viszony. Mind a római, minő a belgrádi kormánysajtó kölcsönösen azzal vádolja a jugoszláv, illetve az olasz kormányt, hogy be akarj-a kebelezni Trieszt B., illetve A. övezetét. A trieszti kérdés kiéleződésével kap­csolatosan az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kapcsolatba lépett egy mással Az olasz kormány rendkívüli nH- nisztert«nácsot tartott. A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ) Mint már « szovjet sajtó jelentette, a szovjet kormány július 30-án jegyzéket intézett az Amerikai Egyesült Államok kormányához, amelyben tiltakozását jut­tatta kifejezésre az Amerikai Egyesült Államok kormányánál amiatt, hogy július 29-én egy amerikai katonai repülőgép nem messze Vlagyivosztoktól, durván megsértette a Szovjetunió államhatárát. A szovjet sajtó azt is közölte, hogy július 31-én Cli. Bohlen, az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövete az Amerikai Egyesült Államok kormányának megbízásából emlékiratot nyújtott át a Szovjetunió külügyminisztériumának, amelyben vitatja azt a tényt, hogy ametikai katonai repülőgép meg­sértette a Szovjetunió államhatárát és úgy tünteti fel, mintha az amerikai repülőgépet a Japán-tenger feletti meg­A Német Demokratikus Köztársaság kormánya tagjainak és a németek szövetsége vezetőségének megbeszélése Berlin (ADN) Wirth volt birodalmi kancellár és Wil­helm Elfes volt főpolgármester kezdemé­nyezésére 1953 augusztus 28-án beható megbeszélés folyt Berlinben ,a németek szövetségének vezetősége, valamint Grote- wohl miniszterelnök, Nuschke és Loch miniszterelnökhelyettesek és Wunderlich államtitkár között. A megbeszélés középpontjában a nyu­gati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzék és a Szovjetunió, valamint a Német De mokratikus Köztársaság kormánya között lefolyt tárgyalások eredménye folytén be­következett új helyzet állott. A részt­vevők egybehangzó véleménye az volt. hogy olyan helyzet állt be. amely nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság szántára jelent döntő sikereket, hanem közelebb hozza a megvalósuláshoz Németország békés újraegyesülését és « békeszerződés megkötését Németországgal. Németország újraegyesülése elsősorban német ügy. A német nép érdeke meg­követeli, hogy a németek egymás között megegyezzenek abban az útban, amely az ideiglenes üssznémeí kormányhoz vezet. Az össznémet kormány lőfeladata lesz a Kelet- és Nyugat Nénietorszígra érvényes választási rend kidolgozása. Grotewohl miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya mindenkor hajlandó tárgyalni a helnémet kereskede" lem fejlesztéséről évi egy milliárd márkás keletben. Wirth és F.lfes berlini tartózkodása során hosszabb megbeszélést folytatott Szentjonov nagykövettel, a Szovjetunió németországi főbiztosával, a Szovjetunió­nak augusztus 15-én a nyugati hatalmak­hoz intézett jegyzéséről és a Szovjetunió, valamint a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya között Moszkvában kötött megállapodásról, valamint annak jelentő' ségérő] Németországra nézve. szokott repülése közben szovjet vadász­gépek megtámadták volna. A Szovjetunió külügyminisztériuma augusztus 3-áu az említett emlékirattal kapcsolatban jegyzéket küldött az Ame­rikai Egyesült Államok moszkvai nagy­követségének. amelyben a szovjet kor­mány az emlékiratban foglalt tiltakozást, — mint alaptalant — visszautasította és megerősítette július 30-án kelt jegyzékéi- Augusztus 5_én az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége az Ame­rikai Egyesült Államok kormányának megbízásából ebben a kérdésben új jegy­zéket küldött a Szovjetunió külügyminisz­tériumának s ' ebben megismétlődik az a kijelen­tés, amelyet a fentemlített emlékirat tartalmazott. Augusztus 26-án a Szovjetunió külügy­minisztériuma jegyzéket küldött az Ame­Phenjan (TASZSZ) A központi koreai lapok közölték Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága e hó elején tartott hatodik teljes ülé­sén mondott záróbeszédét. Kim ír Szén beszédében többek között foglalkozott a koreai kérdés békés rendezése felé első lépést je­lentő fegyverszünet megkötése után kialakult helyzettel és az ország egyesítése ügyének feladataival. Az ország gazdasági életének hely­reállítását és fejlesztését érintve. Kim ír Szén részletesen ismertette az ezen a téren felmerült feladato­kat, majd foglalkozott az olyan kér­désekkel, mint az összes tartalékok mozgósítása, a munkaerő észszerű felhasználása, a munkafolyama tok­gépesítése, harc az állam anyagi esz­közeinek pazarlása ellen, a dolgozók képzése színvonalának emelése. Kim ír Szén rámutatott, hogy mennyire szükséges a könnyűipar gyors fel­lendülése a közszükségleti cjkkek nagyobbméretü gyártásához. A hadifoglyok hazatelepitésére alakult bizottság szombati ülése Keszon (Uj Kína) A hadifoglyok hazatelepítésére alakult bizottság szombati ülésén a koreai-kínai fél ismét sürgette, hogy az Egyesült Nemzetek parancsnok­sága adjon haladéktalanul és fele­lősségteljes módon választ két ren­dezetlen kérdésre. Az első kérdés a Li Szín Mart által amerikai jóváhagyás mel­lett erőszakosan visszatartott 1 27.000 hadifogolyra vonatkozik, a másik arra a kétezer főnyi elté­rikai Egyesült Államok moszkvai nagy- követségének. A jegyzék hangsúlyozza; Minthogy pontos megállapítást nyqrt a» a tény, hogy az amerikai katonai repülő1' gép megsértette a szovjet államhatáirokat, a szovjet kormány, mint minden alapot nélkülözőt, visszautasítja az Amerikai Egyesült Államok kormányának jegytzéké* ben foglalt tiltakozást. A jegyzék végül leszögezi: A szovjet kormány fenntartja a jú­lius 30-i és augusztus 3-i jegyzéké­ben foglaltakat, újból hangsúlyozottan kívánja, vonják szigorú felelősségre azokat a személyeket, akik a szovjet határ megsértésében1 vét- kesek és elvárja, hogy az Amerikai Egye' sült Államok kormánya intézkedéseket tesz, hogy a továbbiakban amerikai re" pülőgépek ne sérthessék meg a Szóvjet* unió államhatárait. (MTI) résre, ami Mark Clark tábornok ez év májusában és júniusában a nyil­vánosság előtt elhangzott és a ko­reai-kínai fél közvetlenül hazatele­pítendő hadifoglyainak számára vo­natkozó nyilatkozatai között múltát- kozik. Az ülésen a koreai-kínai fél hatá­rozottan követelte, hogy az ENSZ parancsnokság a lehető legrövidebb időn belül telepítse haza a koreai­kínai fél haderőinek mindazon fog­ságba esett tagjait, akik hazatelepí­tésüket kívánják, de akiket az ENSZ parancsnokság túszként nyíltan visz- szatart. Az ENSZ parancsnokság mind­eddig nem adott felelősségteljes választ a koreai-kínai félnek ar­ról a jelentős számú koreai és kínai hadifogolyról, akiket kényszerrel visszatart. Azt tervezi, hogy kényszerrel visz- szatartja a hadifoglyok egy másik csoportját is, bár e csoport tagjai is ragaszkodnak a hazatelepítéshez. Mark Clark egyébként 1953 má­jus 27-én kijelentette, hogy az ENSZ parancsnokság őrizetében 26 ezer olyan kínai-koreai hadifogoly van, aki gyakorolni kívánja hazateleiSfté- sére vonatkozó jogát. Június 29-én Clark azt közölte, hogy csak 24,egér olyan koreai-kínai hadifogoly van az ENSZ parancsnokság őrizetében, aki hazatelepítését kívánja. ' Az ENSZ parancsnokság mindezideig nem adott felelősségteljes választ arra a kérdésre, miért csökkent egy hónap alatt kétezerrel a koreai-kí­nai fél azon hadifoglyainak száma* akik hazatelepítésükhöz ragaszkod­nak. Kim Ír Szén elvtárs beszéde a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának teljes ülésén A MÁSODIK CSAPOLÁS SZILAGYI DEZSŐ, a fiatal bri­gádvezető aggódva nézi a nyitott ajtón át az acél íortyogását. — Nem tetszik ez az adag — for­dul Csege Jánoshoz, első segédjé­hez. Az csak hümmög és fejét csó­válja. — Hiába, ha késik az anyag... Azért talán nem lesz különösebb baj — teszi hozzá, s ormótlan, nagy fapapucsában elcsattog a martin egyik szellősebb részébe. De még onnan is rosszalóan tekintget vissza a kemencére, mint apa a fiára, ami­kor az rossz fát tesz a tűzre. Szilá­gyi is hátatfordít a kemencének és lassan, elgondolkozva a műszertáb- la felé megy. Útközben a verseny­tábla előtt akaratlanul is megáll. Olvasni kezdi és hangosan mondja maga elé a felírt százalékokat: „155 százalék.., 118 százalék... 131... 122... — aztán újra visszasiklik a tekintete a július 3-i napra —- 155... Hát igen, 155 — ismétli magában — ... két csapolás volt egy műszakon. Jó lenne ma is... még a gondolatára is sebesebben ver a kohász szíva, Pavlosz, a görög fiú lép mögéje. Fekete bajusza alatt mosolyog. Két éve él Magyarországon. Mindössze 26 éves — annyi, mint a brigád ve­zető. 3 évig a Grammos/, erdeiben harcolt a fasiszták ellen. Aztán ide került, s most a munka frontján harcol a több és jobb acélért. Tel­jes nevén Parasztyevopulosz Pav­losz. Itt a martinban csak Palinak hívják. Megmagyarosították a nevét. Jó pajtás, jó munkás, szereti a bri­gádban mindenki. Kicsit érzik még szaván az idegenes kiéi'és, de már mindent megárt. — No, mennyi lesz? — szól Szilá­gyihoz. — Még nem tudom, Pali — s Szi­lágyi aggódva tekint a kemence fe­lé. CSÖRÖMPÖLVE elhúzat mellet­tük a daru. Vezetője barnaarcú, vil­logófogú 21 éves lány: Nagy Marika. Rámosolyog a két fiatalemberre és biztos kézzel vezeti tovább a lomha­testű óriást. A daru, mint egy kis gyerek, engedelmeskedik parancsoló kezének. Egy mozdulatára most ép­pen felemelkedik. Nem könnyű ezt az acélszerkezetet vezetni. De Nagy Marika már két éve parancsol neki. Szilágyi veszi észre a lányt és han­gosan kiállt felé: — Hol az anyag Marika?.,, Ha nem hozod, lemaradunk. — Ne félj — kiált a lány —, ki­csit megzavarom az „öreget" — a darura mutat — és lesz mindjárt. — Csak le ne késs! — kiált Ta­kács János is és tréfásan megfenye­geti kezével a daruval együtt távo­zó lányt. Odalenn együtt van a brigád. Négy izmos, barna fiatalember. Iz­zadt arcukról visszaverődik a ke­mence rőt fénye. Árnyékuk meg­nőtt, mint a mesebeli óriásoké. Mö­göttük a II-es kemencénél másik daru áll az üsttel. Izzó vasat önt az olvadó acél közé. Már billen az üst, a vasfolyam megindul. Először vé­konyan, azután mindig vastagabban. Ezer és millió szikra röppen szét, mintha csillaghullás lenne a martin­ban. Ebben a csillaghullásban jele­nik meg újra Nagy Marika a daru­val. Nevet, fehér foga villog most is, mint mindig. Vasat hoz. Egyenesen Szilágyiék kemencéjéhez vezeti a vassal megrakott kanalat. — ITT AZ ANYAG! — kiált a négy fiú felé. Mint akik közé villám csap, ugra­nak széjjel. Szívük hévül az öröm­től. izzik, mint a kemencében az acél. Hiába, ilyen a kohászszív. A munka lázában áthevül, csak éppen, hogy lángra nem lobban. S örül, végtelenül tud örülni, ha sok és jó acél olvad a kemencében. Ezért örül most a négy barna legény szíve is. Mégis csak sikerül a két csapolás. Derék lány ez a Marika. Milyen ügyesen kezeli a darut. Már ott áll a kemence ajtaja előtt, s kiált Szi­lágyinak. hogy siessen. Szilágyi a műszertáblához lép. A kemence aj; taja felemelkedik. A daru hatalmas kanala eltűnik a kemence lángot okádó szájában és a lobogó tűz kel­lős közepébe borítja a vasat. A da­rus lány pontosan dolgozik. Már for­dítja is az indítókart. A daru hátra- siklik, megrakodik, s már, újra itt van a második kanállal. A kemence nyeli, a lángok pillanatok alatt ol­vasztják meg az anyagot, de a tüzes gyomor fortyogva követelődzik to­vább. Hiába. Most már hadd érjen az acél. Hadd váljon valóra minél előbb az ifjú brigád terve, hadd le­gyen meg minél előbb a második csapolás. A fiúk előbb összemosolyognak, aztán hangosan nevetnek. Ha csend lenne, hallani is lehetne, de a da­rucsörömpölés és a kemencék deho- gása elnyomja a kacagást. — De jó kedvetek van, mi történt? —- lép a csoporthoz Varsás Mihály, az üzemi bizottság egyik tagja. — Meg lesz a második csapolás! — kiáltják a fiúk, szinte egyszerre. — Biztos? — teszi fel a kérdést Varsás. — Most már igen — felelnek a fiúk határozottan. Varsás elégedet­ten bólogat, majd hirtelen másra te­reli a beszédet. — A fényképedet levitted-e már az üb-re? — fordul Szilágyihoz. — Mert kitesszük a dicsőségtáblára. — A dicsőségtáblára? — csodálko­zik a fiatal brigádvezető es a feje- búbjára tolja a sapkát. — ODA HÁT. Miért csodálkozol? A te brigádod a legjobb az ifik közt. — Ejha! — íüttyent egyet Szilá­gyi — Hát ha így van, még ma le­viszem Varsás elvtárs... de várjon csak... azon a táblán csak az én fényképem lesz kint? — Hát! Te vagy a brigád vezető­je. .. — Ebbe nem egyezek bele — csó­válja a fejét Szilágyi. Az egész bri­gád dolgozik, nemcsak én. És még- egy: azon a táblán legye",- kint Nagy Marika fényképe is... Megérdemli.,. — A Nagy Marikáé? — csodálko­zik Varsás. — Az övé — mondja határozottan Szilágyi és Varsás arcát fürkészi, mert sejti, hogy mire gondol az öreg. Ugyanis két esztendővel ez­előtt, amikor Marika a darura ke­rült, Szilágyi nem jó szemmel nézte a lányt. Lány! Mit keres ez itt — dörmögte folyton és Marika volt a legnagyobb szálka a szemében. / — Mi ütött beléd? — fordult a fiú­hoz Varsás. Szilágyi érti, mire céloz az öreg. Gyorsan magyarázza. — Igaz, eleinte nem néztem Jó szem­mel, de azóta megmutatta... Sióval szive van ennek a lánynak, igazi ko­hászszíve. .. ÉSZRE SEM VETTE, hogy a lány — meghallotta, hogy róla beszél­nek — ieszallt a daruról és a háta- mőgé lépett. Csak akkor hökkent meg Szilágyi, amikor megszólalt: 1 — El ne érzékenyül) Dezső. Úgy­sem felejtem el soha a csipkelődés- teket. — Mire a fiú megfordult, Ma­rika már futott vissza és szempil- lantásnyi idő alatt újra a darun ter­mett, s a vezetőfülkéből mosolygott le rá. Az öreg Varsás elmenőben megjegyezte: — Hejre lány csakugyan. .. Kint lesz az ő fényképe is a többi mel­lett. Szilágyi végigtekint kis csapatán, majd a műszerasztalhoz lép. A gombnyomásra újra felemelkedik a kemence ajtaja, sisteregve kicsap belőle a láng. Az acél ezüstfehéren izzik. A négy fiatal kohász szíve mindjobban megtelik örömmel. Kész a második csapolás. A brigádvezető a hosszúnyelű kanállal próbát vesz. Pavlosz gyorsan hozza a formát, be- lelöttyintik az izzó acélt. Várnak né­hány másodpercet, amíg megkemé­nyedik, azután Takács elkapja és a kovácsokhoz szalad vele. Újra izgal­mas percek következnek. Végre Ta­kács hozza a próbát, Már messziről integet és kiabál, de a zajban elvész a hangja. Szalad, annyira siet, hogy mire a kemencéhez ér, már CBak ennyit tud kimondani: — Kitűnő... azt mondták... sike­rült adag... A FIUK ÖRÖMÜKBEN egymás vállát csapkodják és már felkészül-1 nek a csapoláshoz. Talán Pavlosz a legboldogabb. Csapolás előtt mindig madarat lehetne fogatni, vele. Most is szinte táncol örömében. A nagy zajt hirtelen áttöri Szilágyi kiáltása: — Csapolás! A kohászoknak úgy hangzik ez a szó, mint amikor a ka­tonáknak azt kiáltja a parancsnok* hogy „Roham!" Mert támadni kell ilyenkor, tervszerűen, gyorsan és ha­tározottan cselekedni. Másban is ha­sonlít a csapolás a rohamhoz. A ke­mence szájánál gyorsan meg kell nyerni a csatát, amely az egész or­szág ügye. Igen, az egész országé, mert kell az acél gépekhez, házak­hoz. A fiúk tudják ezt és fürgén* talán fürgébben, mint máskor, óriási üstbe terelik az acélt. Tíz-tizenöt; perc múlva kicsordul a kemencéből az utolsó csepp is. Megszületett a győzelem. A táblára újra felírták: Szilágyi-brigád: 155 százalék. A győzelem öröme zakatol a fiatal kohászok szívében; még a fürdőben: is, amikor vidáman pocskolják égy4 másra a vizet. Csak Szilágyi, a bri­gádvezető furcsa ma. Szokatlan gyorsasággal öltözködik és elsőnetc hagyja el az öltözőt. Társai utána néznek, Pavlosz meg is kérdi: _ — Mi van ma Dezsővel? Ö mindig utolsó szokott lenni az öltözködés­ben. — S nem állhatja meg, hogy utána ne menjen. De az ajtóban megáll. Nem megy tovább. Minek? Furcsán mosolyog, amikor visszatér* A fiúk faggatják, de ő nem felel a világért sem. Pedig látott mindent. Dezső, miután kilépett az öltöző­ből, egyáltalán nem sietett — a női öltöző felé vette útját. Ott várt ráí egy lány, aki feltűnően hasonlított) Nagy Marikához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents