Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-16 / 195. szám

2 eSZA KM AC V AR OR? IA G Vasárnap, 1853. augusztus 13. A sztrájkoló Fra ucia ország Párizs (MTI) A francia milliós tömegek sztrájk- harcáról, amely egységbe kovácsolja össze a legkülönbözőbb foglalkozású dolgozókat és amelyeknek lendülete a harc 11-lk napján sem csökkent, a következő jelentések számolnak be: A CGT központi intézőbizottsága nyilatkozatéban határozta meg a sztrájkmozgalom célkitűzéseit. Ezek a következők: A népellenes törvény- erejű rendeletek hatályonkívül he­lyezése, a bérek, fizetések és nyug­díjak felemelése, a kollektív szerző­dések ügyeivel foglalkozó bizottság egybehívósa, a szakszervezeti jogok tiszteletben tartása és a sztrájkolok ellen elrendelt megtorló intézkedé­sek érvénytelenítése. A CGT köve­teli a nemzetgyűlés rendkívüli ülés­szakénak azonnali egybehívósát és íigvelmezteti tagjait, hogy addig is álljanak helyt a sztrájkharcban. Párizsi Metro és autobuszforgalom: A dolgozók elhatározták, hogy szom­bat éjfélig folytatják a sztrájkot. A keresztény Cf’TC nem csatlakozott ugyan a CGT és a Force Ouvricre kiküldöttjeinek ehhez a döntéséhez, azonban tagjainak szabadkezet adott a csatlakozásra. Gázművek és villany te lepek: A sztrájkharc országszerte folytatódik. Pénteken a kormány utasításira karhatalmi erők szállták meg a gáz­müveket Párizs körzetében. A pe­remvárosi La Villelte-ben a rendőr­ség letartóztatta az ottani gázművek szakszervezeti bizottságának több vezető tagját, akik a sztrájkharc élén jártak. A rendőri „kiszállást" maga a „szocialista“ Baylot párizsi rendőrfőnök irányította. Ugyancsak a peremvidéken lévő Gennevilliars- ben a karhatalom brutális erőszak­kal eltávolította a gázmüvet meg­szállva tartó sztrájkotokat. A sztráj- kolók a lakosság lelkes rokonszenv- tüntetésétől kísérve a Marseillaise-t énekelve felvonulást rendeztek az utcákon. Külföldi dolgozók szolidaritása a franciaországi sztrájk mozgalommal A francia dolgozók általános sztrájkja megbénította a vasúti, a postai és távirdai kapcsolatot Bel­gium és Franciaország között. Augusztus 14-én hivatalosan beje­lentették, hogy augusztus 13-án a Párizs—Brüsszel és a Párizs—Liége vonalakon megbénult a forgalom. Brüsszel (TASZSZ) A „Drapeau Rouge" közli a be'ga Vasutasoknak francia szaktársaikhoz intézett üzenetét. A belga vasutak dolgozói javasol­ták szakszervezetüknek, tegyen sür­gős intézkedéseket a francia sztráj­kolok megsegítésére. Javasolják a többi között, hívják Belgiumba üdülni francia szaktársaik gyerme­keit. Hasonló szolidáris üzenetet intéz­tek francia barátaikhoz Belgium postai és távirdai dolgozói. A belga „Egyesült Bányászszak­szervezet" végrehajtó bizottsága üze­netet küldött a sztrájkoló bányá­szoknak. Hága (TASZSZ) Hollandia Egységes Szakszervezeti Központja táviratot intézett a CGT- hez. — Hollandia Egységes Szakszer­vezeti Központja — mondja a táv­irat — testvéri harcos üdvözletét küldi a CGT-be és más szakszerve­zetekbe tömörült francia munkásod­nak. Teljes sikert kívánunk az élet- színvonal elleni merényletek meg­hiúsítására irányuló egységes harco­tokban. London (TASZSZ) Anglia dolgozói őszinte rokon- szenvüket fejezik ki a létjogaikért harcoló francia dolgozóknak. A vil­lamosipari dolgozók szakszervezeté­nek végrehajtó bizottsága augusztus 13-án elhatározta, hogy ezer font­sterlinget ad a sztrájkoló francia villamosipari dolgozók támogatá­sára. (MTI) A japán: amerikai támaszpontok munkásai a fegyveres erők ellenére folytatják sztrájkharcukat Peking. (Uj Kína) Augusztus 12-én, az amerikai tá­maszpontok japán munkásai 48 órás általános sztrájkjának első napján a Tokio külvárosában lévő Jokta tá­maszpont közelében tüntető sztráj- kolókra a támaszponton tartózkodó amerikai katonák tüzet nyitói tak . és négy sztrájkolót megsebesítetlek. Augusztus 12-én több mint 150 ez=r munkás lépeit sztrájkba, a ja- póni amerikai támaszpontokon ed­dig ez a legnagyobb munkabeszün­tetés. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Malenkov elvtárs beszéde remény kedést keltett az egész világon „4hol erő van9 olt nincs ok idegességreu *— mondja egy szólásmondás. Ezt a nyugodt, magabiztos erőt, a békés rendezésbe vetett mély hitet érezte kicsendülni a földkerekség vala­mennyi józanul gondolkodó embere Malenkov elvtárs legutóbbi beszé­déből. Napjainkban, amikor az oly régen áhított békés kibontakozás fejleményeit durva imperialista pro­vokációk zavarták meg, százmilliók szívébe költözött be ismét az aggo­dalom. A Szovjctúnió Miniszter- tanácsának elnöke a Legfelső Ta­nács 5. ülésszakán mondott beszé­dében eloszlatta az aggodalmakat, megmutatta a helyes utat a népek számára. Ezt fejezi ki Malenkov elv- társ beszédének világvlsszhangja. A népi demokratikus országokban úgy üdvözölték G. M. Malenkov szavait, mint távlatot a szocializmus építői számára, hiszen a jólét és vi­rágzás soha nem látott perspektívái tárultak fel előttük. A demokratikus tábor valamennyi országa számára jelentett valami különöset a beszéd. Az északkoreaiaknak igen jól esett, hogy a szovjet ország egymilliárd rubellel segíti a helyreállítás mun­káját. A Német Demokratikus Köz­társaság lakosai a német kérdés bé­kés rendezésére tett javaslatokat üdvözölték a legmelegebben. Az új Kína népe ismét érezte azt, hogy nagy barátsága a szovjet néppel el­szakíthatatlan. A kapitalista országok dolgozói, mint már annyiszor, most is öröm­mel vették tudomásul, hogy a Szov­jetunió bízik a békés kibontakozás­ban, bármit is harsonázzon a mono­póliumok sajtója. De ezúttal még a tőkés zsoldban áltó sajtó is kényte­len volt gazdái számára keserű m.-qrállapításokat tenni. Iskolapél­dája ennek a „Washington Post'1 című lap szerkesztőségi cikke, amely megállapította, hogy az Egyesült Államok előtt két választás áll; vagy katonai programot fogad cl, amely sokmilliárd dollárba kerül és beláthatatlan terheket ró az ország­ra, vagy hozzájárul a szigorúan el­lenőrzött nemzetközi lefegyverzés véghezviteléhez. A lap további meg­állapításai fényesen tükrözik a mind­inkább öntudatra ébredő tömegek nyomását: „természetesen ezt az utat (már mint a békés megoldást) kell előnyben részesíteni, ha elérhető. Azonban a lefegyverzés sokkal több őszinteséget követel, mint amit ed­dig nyilvánítottak és sokkal több aktív kísérletet azirányban, hogy realista módon közeledjünk a szov­jet álláspont megértéséhez“. íme a nyílt beismerés. A békés rendeződés előfeltétele a szovjet állásponthoz való közeledés. Ezt a tényt egyre többen ismerik fel szerte a világon. S főként azok­ban az elnyomott országokban kez­dik felismerni, amelyek szabadulást keresnek az imperialista iga alól. Érdemes szemügyre venni az „Am- rita Bazar Patrika“ című indiai lap sorait: „A Szovjctúnió minden tőle telhetőt megtesz a nemzetközi fe­szültség enyhítésére ... ugyanakkor az Egyesült Államok ellentétes irá­nyú ténykedéseket hajt végre." Vagy lássuk mit ír annak az országnak a sajlója, amelyet hol az Egyesült Ál­lamok, hol pedig Anglia, mint va­lami labdát igyekeznek kikapni ■egymás kezéből. „Az iráni nép bol­dog — írja a „Bahtare Emruz“ című teheráni lap, — hogy a Szovjetúnió rendezni óhajtja Iránnal a határ­kérdéseket. A szovjet kormány kije­lenti, hogy nincs szomszédaival szemben semmiféle területi követe­lése és kész megoldani a pénzügyi és határkérdéseket Iránnal.“ A cikk­ből kicsendiil, hogy a függetlensé­gükért küzdő népek ezt tartják a nagy és kis nemzetek közötti helyes viszonynak. * - eg| fi mihisiSeríanács határozata a temelisziTeUiezitek esedékes hiteltartozásai elengedéséről, egyes hitelek visszafizetési határidejének meghosszabbításáról — a termelőszövetkezeti tagság tavedelméeeR fokozása érdekében A kormányprogramul végrehajtá­saként a minisztertanács ' újabb nagyjelentőségű határozatot hozott a termelőszövetkezetek megszi lárdi tá- sa és tagjai jövedelmének fokozá­sa érdekében. A minisztertanács ha­tározata kimondja, hogy mindazok­nak a termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti ^ csoportoknak, amelyek 1853 október 31. után is szövetkézen gazdálkodást folytainak, hiteltartozásaik egy részét el kell engedni, esedékes tartozásaik egy részénél pedig a visszafizetési határ­időt több évre meg kell hosszabbí­tani. 1. El kell engedni a multévi zár­számadásoknál adott különleges kö­zéplejáratú hitelek ez évi esedékes részét, mintegy 60 millió forint ősz- szegben. 2. El kell engedni továbbá az idei gazdasági évben a termelőszövetke­zetek részére adott szabadpiaci vető­mag és szabadpiaci takarmány vá­sárlására felvett hitel összegének azt a részét, amely a hivatalos ár és a tényleges ár közötti különbö­zeiként jelentkezik. Ez további 40 millió forint hilelelengedést je­lent. 3. A termelőszövetkezeteknek az 1952. december 31-én fennálló közép és hosszúlejáratú beruházási hiteleik­ből a folyó évben visszafizetni sem­mit nem kell. A tartozásukat 1853- tól kezdve a hosszúlejáratú hitelek­nél húsz év alatt, a Uüzéplejáratú hiteleknél pedig 6 év alatt keli meg­fizetni. Ezzel az intézkedéssel a termelőszövetkezetek ebben az év­ben további 256 millió forint hitel- visszafizetéstől mentesülnek. 4. Az 1953 január 1-íől felvett és a későbbiekben nyújtandó közép és hosszúlejáratú hitelek eddigi lejárati határidőit az 1953 július 1. után nyújtott silóépítesi hitel kivételé­vel — a minisztertanács határozata jelentősen meghosszabbítja: így '.z állatvásárlási hiteleket négy évről hat évre. a sertcsvásárlási hiteleket két évről három évre, az építési, villamosítási, fásítási hiteleket az eddjgi 12 év helyett 20 év alatt, az öntözőtelep és halastó létesítésére szolgáló hiteleket az eddigi hét cv helyett 10 év alatt kell visszafizetni. Ez a kedvezmény jelentősen csök­kenti a szövetkezetek ‘következő években jelentkező terheit. Jelentős kedvezmény továbbá, hogy a visszafizetést a iegtöbb be­ruházási hitelfajtánál nem az első évben, hanem csak a későbbi évek során kell megkezdeni. A minisztertanács által adott ked­vezmények nem érintik a termelő­szövetkezetek egyéb folyó évi hitel- vísszaíizctcsi kötelezettségét. A 9 minisztertanács határozata biztosítja a termelőszövetkezetek állammal szemben fennmaradó kö­telezettségeinek maradéktalan telje­sítését, ugyanakkor elősegíti, hogy tagságuk már ebben az évben sok­kal nagyobb készpénzbeli részesedés­hez jusson, mint az elmúlt eszten­dőben. A Magyar Népköztársaság Miuisztertauácsáuak és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének határozata a Minisztortanács és a Sxakazorveiotek Országos Tanácsa vándorzászlajának odaítéléséről és a szocialista munkavorseny győzteseinek jutalmazásáról. A magyar dolgozó nép sikerrel tel­jesítette ^z 1953. év I. félévi tervét. A gyáripar az I. negyedévi tervét, 100.5 százalékra, II. negyedévi tervét 103 százalékra teljesítette. Az elért eredményekben jelentős része volt. a szociálist» munkaverseny új sikereinek, a dolgozók felszabadu­lásunk 8. évfordulója, az országgyű­lési választások és a Béke Világta- náes budapesti tanácskozásai tiszle- leiére tett felajánlásaik teljesítésé­ben jelentős eredményeket értek el. A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége a mi­nisztereknek az illetékes szakszerve­zetek elnökségeivel egyetértésben előterjesztett javaslatára az 1953. I. félévi terv teljesítéséért indított szocialista munkaversenv eredményét az alábbiakban állapította meg. A bányászatban, a vegyi- és energiaiparban A munkaverseny győztese, « mi­nisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége ván­dorzászlóinak nyertébe a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt. A tröszt T. félévi tervét 101.1 százalékra, elővájási tervét 106.3 százalékra leljesítelte. A ter­vek teljesítésében 99 százalékos terv­szerűséget ért el. Termelékenységi tervét túlteljesítette. Eredményeket ért el az igazolatlan mulasztások számának csökkentésében. A Középdunántuli Szénbányászati Tröszt dolgozói háromszázezer forint pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje a Ruggyantaárugyár. A verseny harmadik helyezettje a Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat. A kohászat ós gépiparban A munkaverseny győztesei a mi­nisztertanács és • a Szakszervezetek Országos Tanácsa vándorzászlajának nyertesei a Wilhelm Pieck vagon és gépgyér és lámpagyár. A Wilhelm Pieck vagon- és gép­gyár a: befejezett termelés I. félévi tervét 118.3 százalékra teljesítette. A termelési tervek teljesítésében 100 százalékos tervszerűséget ért el. A »elejtet a félév folyamán jelentő­sen csökkentette. A munkavédelem terén eredményes intézkedéseiket telt. A Wilhelm Pieck vagon és gépgyár dolgozói 300.000 forint pénzjutalom­ban részesülnek. A verseny második helyezettjei a Rákost Mátyás Művek acélműve és a Gamma optikai művek. Az építőanyagiparban A munkaverseny győztese u mi­nisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége vándor- zászlajának nyertese a sajó»zenlpé- teri Üveggyár. A vállalat a befeje­zett termelés I- félévi tervét 110.3 százalékra teljesítene, 97.2 százalék tervszerűség mellett. Éxportkötele- zettségének 109.9 százalékban tett elegei, önköltségcsökkentés tervét jelentősen túlteljesítette. Az egy munkásra eső termelés tervét 111.8 százalékra teljesítette. A Sajószentpéteri Üveggyár dolgo­zói 50 ezer forint pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje az Újlaki Téglagyár. Az építőiparban, az élelmiszeripar­ban, a begyűjtésben, a közlekedésben, a postánál, a helyi iparban a verseny győztesei és helyezettjei között bor­sodi vállalat nem szerepel. 0 Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának határozata Phenjan (TASZSZ). A ..Koreai Központi Távirati Iro­da“ közölte a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak határozatát a szovjet kormány­nak azzal a döntésével kapcsolat­ban, hogy egymilliárd rubeles se­gítséget nyújt a koreai népnek az ország népgazdaságának helyreállí­tásához és fejlesztéséhez. — Ma, amikor halaszthatatlan fel­adatok állnak a koreai nép előtt: a háború által tönkretett népgazdaság gyors helyreállítása és fejlesztése, sa­ját anyagi és kulturális életviszo­nyunk megjavítása — mondja a ha­tározat — az a hatalmas segítség, amelyet a szovjet ko-—ánv m—t népünknek, újabb erőforrás szá­munkra és újabb sikerekre lelkesíti népünket. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, az egész ko­reai néppel együtt, határtalan háláját nyilvánítja a nagy szol jet népnek az egymilliárd rubeles segít­ségért és leszögezi, hogy ezt az összeget a lerombolt népgazdaság helyreállítására, a köztársaság továb­bi iparosítása alapjainak lerakására, a koreai nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére kell fordítani. A koreai nép szorosabbra fűzi a szovjet néppel kiépített testvéri ba­rátságát. Eredményesen oldja meg népgazdasága háború utáni helyreál­lításának és fejlesztésének felada­tait. A határozatot Kim Ír Szén, á Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnöké irta alá 1953. augusztus 12-én. A közeli és távoli országokból ér­kező hírek tehát azt mulatják, hop a becsületes emberek a földkerekség minden táján örömmel üdvözölték a szovjet nép béke vágyának újabb ki­nyilatkoztatását. Négymillió sztrájkoló tiltakozik a huniéi- kormány politikája ellen Franciaországban állnak a vona­tok, nem forognak a távírógépek dobjai, a párizsi Metro szerelvényei a kocsiszínekben pihennek, a szén­medencékben hosszú kürlbúgások jelzik, hogy egy-egy újabb tárnában került sor munkabeszüntetésre. A harcos francia nép országán új sztrájkhullam söpör végig, olyan, melyre még eddig alig került sor. Mi az oka annak, hogy alig több mint egy hét alatt tízezrekből négy­millióra szaporodott a sztrájkolok száma. A francia dolgozók élesen reagál­nak arra, valahányszor fasiszta­ízű intézkedések bevezetésére készül a kormány. Világosan mu­tatja ezt az 1948-as hatalmas bá­nyászsztrájk. a múlt évi mindent elsöprő erejű tiltakozó mozgalom a Kommunista Párt és a szakszerve­zetek legjobbjainak letartóztatása ellen, s a most augusztus 4-én ki­robbant országos politikai sztrájk­harc. Ezúttal az ismeretlenség ho­mályából kiemelkedett Laniel mi­niszterelnök kormánya ellen folyik a küzdelem. Laniel hosszantartó kor­mányválság után került a miniszter- elnöki székbe s bemutatkozáskor hangzatos frázisokat puffogtatott a közeljövőben sorrakerülő intézkedé­sekről, — amelyek — úgymond — megoldják Franciaország régóta va­júdó gazdasági és politikai problé­máit. Nos, az elmúlt hetek fejlemé­nyei élesen megcáfolták a kenettel­jes szavakat. A Laniel-kormány, az őt támogató reakciós parlamenti többség segítségével olyan törvénye­ket fogadtatott el a képviselőházban, amelyek lehetővé teszik a miniszter- tanács számára, hogy „különleges jogokat gyakoroljon“, másszóval a képviselők megkérdezése nélkül is iormányozhasson. S, hogy kiknek áll érdekében az ilyesfajta kormányzás, arra had szol­gáljon magyarázatul a „Die Tat című svájci burzsoá lap megállapí­tása: „Az a gazdasági és pénzügyi politika, amelyet jelenleg a legna­gyobb titoktartás mellett alakítanak ki, úgy látszik nem más, mint a leg­konzervatívabb parlamenti csopor­tok és üzleti körök politikája, amely már többízben megbukott a közvé­lemény előtt.“ A szép köntösbe buj­tatott ígéretek tehát nem jelentenek mást, minthogy — ismét a „Die Tal“ szavaival élve — „ennek a politiká­nak új, elfogadható megjelenést akarnak kölcsönözni, remélve, hogy azokat, akik e politika terhét vise­lik, így nem riasztják el.“ A tények azt mutatják, hogy a Laniel-kormány efajta reményei szertefoszlottak, mert a gyászos po­litika terheit viselők egyre éleseb­ben- hallatják szavukat. Attól kezd­ve, hogy a Francia Általános Mun­kásszövetség (CGT) és a keresztény CFTC községi és közüzemi alkalma­zottakat tömörítő szervezeteinek kül­döttei augusztus 4-re sztrájkra hív­ták fel szaktársaikat, futótűzként terjedtek el a munkabeszüntetések az országban. A kormány iránti gyűlöletet mutatja, hogy csatlakoz­tak a mozgalomhoz a „Force Ouv- riere“ nevű jobboldali szocialista szakszervezet csoportjai is, s a köz- alkalmazottak után az ipar és a közlekedés millió és millió dolgozója is sztrájkba lépett. A sztrájkhelyzetről nehéz általá­nos képet adni, — hiszen úgyszólván óráról-órára állnak le a különböző üzemek, vállalatok. A legfrissebb jelentésekből azonban kitűnik, hogy a posta-, távíró- és távbeszélőforga­lom, a vasúti-, a Metro- és auto- buszközlekedés teljesen szünetel, az ország legtöbb vidékén megszakadt a gáz- és áramszolgáltatás, mind több bányában, fémfeldolgozó üzem­ben és építkezésen áll le a munka. Néhány napja az állami fegyvergyá­rakban, arzenálokban és katonai tá­maszpontokon is megkezdődött a sztrájk. Joggal állapította meg tehát, a „L‘ Humanité“: „ismételjük és szögezzük le, hogy a tömegek ér- vényi fognak szerezni akaratuknak.“-

Next

/
Thumbnails
Contents