Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-25 / 173. szám

2 ESZXKMXGYÄRORSZAG Szombat, 1553 július 25. Abaújhér és Boldogkőújfalu dolgozó parasztjai élenjárnak a hordásban és a cséplésben Abaujkér dolgozó parasztjai jól felkészüllek az aratásra. Elfőnek kezdték meg és elsők között fejez­ték is be. Élen járnak a behordás- ban és a cséplésben is. A legutóbbi napokig 10 dolgozó paraszt csépelte el a gabonát, mind a 16-an a gép űlói teljesítették hazafias kötelezett­ségüket. Legelsőnek if j. Madáchi Bertalan, Madarász István, Godla Ist ván és Pachman János dolgozó pa­rasztok vitték a gabonát a begyűjtő helyre. A község valamennyi dolgozó pa­rasztja lelkesén dolgozik, — elsők akarnak lenni a cséplésben, a beadási kötelezettség teljesítésében — au­gusztus 10-re be akarják .fejezni a n«""' inunkát. Hasonló ütemben jól halad a mun­ka Bcldogkőujfaltin is. Szorgalmasan végzik a hordást- Eddig 10 dolgozó paraszt csépelte el a gabonát- Mind a 10-en az első gabonát a hazának adták. Követendő példa ez az abauj- szántói járás s a megye minden köz­ségének Szigeti László Megyénk legjobb kombáinosai, aratógépkezelői LEGJOBB KOMBÄJNVEZETÖK: 1. Cseh Kálmán II. Mezőkövesd 210 hold 1630 mázsa 2- Tirpák Ferenc Hejőpapi 108 hold 1770 mázsa 3. Cseh Kálmán I. Mezőkövesd 107 hold 1725 mázsa LEGJOBB NŐI KOMBÁJN VE ZETÖ: 1. Mészáros Piroska Mezönyárád 110 hold 974 mázsa LEGJOBB ARATÓGÉPKEZEI,ÖK: 1. Varga Sándor Hejőpapi 2. Labanc János Hsjőpapi 3. Tóth Péter Ernőd LEGJOBB CSÉrLőGÉPKEZELÖK: 1. Sz Kovács Lajos Ernőd 2. Bálint József Sárospatak 204 hold 192 hold 186 hold 1340 mázsa 1250 mázsa SziRliSSio tels már az ínáncsí „Virradat“ tszcs magtára Lelkes, dicséretes munkát végez­nek az ináncsi „Virradat“ termelő- csoport dolgozói. Már learatták és elcsépeltek a búzát, 100 százalékra teljesítették beadási előírásukat, 153 mázsa búzát adtak a hazának. A na­pokban végeztek a rozs aratásával is. Árpájukat kombájnnal aratták 1c. Most szemvesztcscg nélkül vég­zik a cséplést. A csoport magtára már szinültig megtelt gabonával s a dolgozók nagy örömmel végzik a mag tisztí­tását, egész évi fáradságos munká­juk gyümölcsének biztonságba he­lyezését. Élenjáró ssuhakállói hányássok ssép példája Bertalan 214.9, Tokaji Lajos 209, Ondó János 187.9 százalékot ért el. A szuhakállói bányaüzem fe­gyelmezett dolgozói megértették, hogy a több szén több iparcikket jelent, ezért jó munkájukkal akar­ják biztosítani a kormány pro­gramjának megvalósítását. A havi terv esedékes részének teljesítésé­ben Bodnár Károly 220.3, Szepesi Jó példájuk buzdítsa a többi bá­nyászt is, hogy hasonló nagyszerű eredményekkel biztosítsák orszá­gunk szénellátását, az életszínvo­nal állandó emelését. Q szovjet tapasztaltok hasznosításával megjavítják sz acél minőségét Borsodnádssdon A borsodnádasdi acélmű dolgozói a hónap első 10 napjában lemarad­tak a tervelőirányzat mögött. A má­sodik dekádban behozták ugyan a lemaradást, de ugyanakkor romlott az acél minősége. Az öntecseknek csak 75 százaléka volt elsőrendű acél. Érsek József kétszeres sztahá- novista brigádja mindössze 63 szá­zalékban gyártott megfelelő minősé­gű acélt. Az üzem műszaki vezetői és szta­hanovistái elhatározták, hogy harc­ba indulnak a minőség megjavításá­ért. Ezt a szovjet szakirodalom ta­nulmányozásával kezdték el. Rájöt­tek, hogy a dezoxidáló salak rom­lott volt, emiatt nem tudták tartani az ötvöző határokat, különösen a vasoxid-tartalom szökött igen ma­gasra az acélban. Kretyánszki János üzemfőnök irá­nyításával, a szovjet szakirodalom útmutatása nyomán, most már íer- rószilicium, alumínium, folypát és faszénpor keverékéből készítik a dezoxidáló salakot. így a vasoxid- tartalom az előző időszak három százalékáról kettő, sőt több esetben egy százalék alá esett, anélkül, hogy a széntartalom emelkedett volna az acélban. A kísérletek eredménye­képpen egyre több adag elsőrendű acél kerül ki a borsodnádasdi acél­műből. Az utóbbi napokban már 34 százalékra emelkedett az elsőrendű acélmennyiség. Egv hónappal megelőzte az időt a görömbölyi téglagyár kemence-kollektívája A görömbölyi téglagyár II. ége­tőkemencéjének dolgozói julius 24- én befejezték ez év augusztusi ter­vüket! A szép eredmény elérésében komoly érdeme van Susányi István gyárvezetőnek, aki hathatós támo­gatást nyújtott a Dubanov-féle szovjet égetési módszer alkalmazá­sához. Szendi Béla berakómunkás, Molcsányi János behordó, Tolnai József égető és Veress József ki­rakómunkás lelkiismeretes, pontos munkát végzett. A téglagyár dol­gozói elhatározták, hogy minden munkafolyamatnál alkalmazni fog­ják a szovjet módszereket. ß lau&hhammeri „Rákosi Mátyás" Miívek dolgozói köszönetét mondtak Szemjonov főbiztosnak a Szovjetunió nyújtotta testvéri segítségért A Német Demokratikus Köztár­saság lakossága nagy örömmel és hálával fogadta azt a hivatalos je­lentést, amely szerint a Szovjetunió­ból 1953-ban 1130 millió rubel érté­kű élelmiszert és tömegszükségleti cikkek gyártását elősegítő nyers­anyagokat szállít a Német Demo­kratikus Köztársaságnak. A Német Demokratikus Trr- saság egyik legnagyobb ipari üze me, a lauchhammeri „Rákosi Má­tyás" kokszolóművek dolgozói V. Sz. Szemjonovhoz, a Szovjetunió németországi főbiztosához intézett levelükben köszönetét mondtak Nagyszabású szovjet testvéri segítsé gért. A borsodi rádió mai műsorából A megyei pártbizottság előadása a falusi népnevelőknek. — Az Ózdi Kohá­szati Üzemekben. (Gulyás Gyula riport­ja.) — Látogatás abauiszántóí egyénileg dolgozó parasztnál. (DoJezsár Ferenc ri­portja.) — A Dickens regényéből készült Antikvár könyvek állandóan nagy választékban! Köuy vek,könyvtárak vétele ai Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár könyvesboltjában Miskolc, Déryné-u. 2. sz. Telefon: 21-58 angol film: „Twist Olivér*“ a miskolci mozikban. — A Székelykert népi zene­kara játszik Csóka Béla vezetésével. — A Lenin Kohászati Müvekben elbúcsúz­tatták .a VIT-küldöttekct. (Pásztor Ala­jos riportja) Nem ineg-Iepefcs, hogy a pályázók ismét sok totó- szelvényt küldtek be, mert a nagyösszegű nyeremények is igazolják, hogy ÉRDEMES TOTÓZNI. A 29. hét nyereményei: 12 találat = 30.402 forint 11 találat = 15-200 forint 10 találat = 737 forint A 30. heti szelvényen kizárólag labdarúgó mérkőzésekre, s köz­tük a Bp. DÓZSA—GYŐRI VA­SAS mérkőzésre is tippelhet. TTWr-TT-*TrfTTin-1^rnr-l-,M————t——11 — '■■■ I I y -Jnrnn ■ ■ im A TASZSZ a% angol alsóhoz külügyi vitá járól London (TASZSZ) Az angol alsóházban lezajlott a külügyi vita. A miniszterelnöki te­endőket ellátó Butler jellemezte az angol kormány politikáját, »melyet május 11-e után folytatott, amikor Churchill minhzterelnök javasolta a négy nagyhatalom ,,legmagasabb színvonalú“ értekezletének össze­hívását A vita több felszóla­lója élesen bírálta a kormány politikáját, amelyet Salisbury — yvngliát képviselte a nyugati ha­talmak washingtoni tanácskozásán — mind a koreai kérdésben, mind a né­met kérdésben mind a négy nagy­hatalom képviselői tanácskozásának összehívása kérdésében elfoglalt- A vita szónokai rámutattak, hogy Sa­lisbury az Egyesült Államok nyo­mása alatt eltért Churchill május 11-j javaslataitól és hogy Salisbury washingtoni álláspontja nem segíti elő a nemzetközi feszültség enyhü­lését. Attlee, az ellenzék vezére a was­hingtoni tanácskozás határozataira vonalkozóan ezeket mondotta: ,Szá. murikra, fontos tudni, megvan-e még a kilátás a legmagasabb színvonalú tárgyalásokra, vagy pedig a külügy­miniszterek által javasolt tárgyalá­soknak a legmagasabb színvonalú ta­nácskozást kellene pótolniok“. Attlee a Szovjetunióval a közeljö­vőben tartandó legmagasabb szinvo. n«lu (ái-gyalá'ok mellett állástfoglal. va, hangoztatta, hogy a washingto­ni tárgyalások ..nem segítettek ben­nünket abban, hogy jelentősen elő­rehaladjunk a békéhez vezető úton. Attlee kifejtette véleményét arról, hogy a washingtoni záróközlemény­ben javasolt tanácskozás ,Jcétségkl. vül gyenge pótlása“ az eredetileg ja­vasolt tárgyalásoknak, majd rámuta­tott, hogy ,,egyáltalán nincs elragad­tatva" a szeptemberre javasolt kül­ügyminiszteri (anácskozástól. Attlee kijelentette, hogy ,.a német kérdésf csak a jövőbeni békés Euró­pa keretében lehet megoldani“, Attlee a továbbiakban hangoztatta, hogy a fegyvergyártás csökkentésé­vel, a béke alapjainak megteremtése érdekében, hatalmas termelőerőket lehetne felszabadítani, majd ki­emelte annak fonfos'áeát, hogy a közeljövőben összehívják az ENSZ közgyűlés ülésszakát. Attlee a washingtoni tanácskozás ulán kiadott fehér könyvvel kapcso­latban többek között ezeket mon­dotta: „Az n vélemény alakult ki, hegy mi kifejtettük álláspontunkat és most elvárjuk, hogy ezt a Szovjet- unió elfogadja. Ugyanezt fedeztem fel a fávolkeleti kérdésben is. Nem gondolom, hogy egy ilyen irányvo­nal gyümölcsözőnek bizonyulhat■ Tel. jen ostobaság arra számítani, hogy más kormányok kötelezően bele­egyeznek abba, amit m.i akarunk.“ Att.lee befejezésül ezeket, mondotta: .■Széleskörű kereskedelmi kapcsola­tok kialakulását akarom Kelet és Nyugat között Európában, a. keres­kedelem. fejlesztését akarom Kíná­val. Kapcsolatokat, akarok a népek között. Véleményem szerinf a feszült­ség valamelyest enyhült• Ha a tár­gyalások elősegíthetnék kölcsönös megértésünket és biztosíthatnák a népek közötti találkozást, a helyzet kecsegtetőbb lenne. Azt azonban nem hiszem, hogy a washingtoni tárgyalások nagyban elősegítették előrehaladásunkat a békéhez vezető úfon“. Clement Davie», a- liberálisok ve­zére kijelentette, hogy a Szovjet­unió meghívásának — amit Churchill szem előtt tartott — a mai világban kialakult helyzet általános megvita­tására kell irányulnia. Ennek — mondotta Davies — sem­mi köze ahhoz a ,,merev napirend­hez", amelyet a washingtoni közié- mény javasolt. A munkáspárti Walker kijelentet­te, hogy a nyugati hatalmaknak meg kell győzniök a világot, hogy való­ban a tárgyalások megtartására tö­rekszenek. ,,Hiába pártoljuk elvileg a tárgya­lási módszert, ha elfogadhatatlan feltételek egész tömegéhez kötjük és ezzel lehetetlenné tesszük a tár­gyalásokat“ W»lker a továbbiakban rámutatott: őt ,,az aggaszfja, hogy a washingtoni közleményben szokatlanul nagy súlyt helyeznek az európai védelmi közös, ségre“, vagyis a felfegyverzett Nyu­gatnémetországot magábafoglaló nyugaleurópai tömbre. ,,Véleményem szerint — mondotta — ha valóban Németország egyesíté­sét akarjuk, ennek egyik fő feltétele hogy mindaddig megszüntessük az európai védelmi közösséggel kapcso­latos egész politikánk valóraváltú- sáf, amíg az Oroszországgal való tár­gyalásokra készülünk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor ez azt jelenti majd, hogy nem törekszünk valóban őszintén tárgyalásokra Oroszország­gal." •A munkáspárti Mikardo ezeket mondta: „A konzervatív párt jelen, tételen tucafetnberei arra használ­ták fél Churchill betegségét, hogy elárulják a reményeket, amelyeket a miniszterelnök felépített. Ha a parlament tagjai közül bárki azt tartja, hogy túlságosan élesen feje­zem ki magam, ám hasonlítsa össze Churchill május 11-i beszédének reménylkelfő szavait a washingtoni Koszon. Vu Min, az „Uj Kína" hírügynökség különtudósítója írja: A fegyverszünet aláírásának elő­készületei, úgy látszik, már befeje­zésükhöz közelednek Panmindzson- ban, miközben Li Szin Man kormá­nyának hivatalosan elhangzó fegy­verszünetellenes kifakadásai is nap- ról-napra élesebbé válnak. A vezérkari tiszteknek az a cso­portja, amely július 20-a óta dolgo­zik a térképeken, csak néhány rövid szünettel szakította meg szerdán reggel tíz órától csütörtök hajnali háromnegyed kettőig elhúzódó hosz- szú ülését. A vezérkari tisztek egy másik csoportja több mint két és fél óra hosszat ülésezett, azután az összekötő tisztek ültek össze délután három órakor, hogy kidolgozzák a kommüniké macchiavcllis, másod- rangú, becstelen, szószátyár súgóval.“' Mikardo Churchill május 11-i be- szódét, „új és valóban független an-, gd tcezdeményezés“-kénf jellemezte. A washingtoni közlemény pedig „tö­kéletes és aljas“ behódold». Minden­nek fényénél nem meglepő, hogy a washingtoni közlemény felháborítót. ta az angol közvélemény majdnem minden körét... ,,Nagyon kellemet­len ezt megmondanom, de le keil vonnom azt a következtetést, hogy a washingtoni közleményben foglalt és az oroszolcnak szóló meghívás spe­ciálisan azt a számítást tükrözi hogy lehetetlenné tegyék a velük va­ló megegyezést•“ A washingtoni közleménynek — folytatta Mikardo — nyilvánvalóan az á célja, hogy fenntartja a ren­detlenséget Ázsiában és Európában. Végezetül Mikardo kijelentette: >, Dulles Washingtonban nemcsak, sőt nem annyira az amerikai külügy­miniszter szerepében beszélt, hanem úgy is, mint Adenauer választási ügynöke a legközelebbi nyugatnémet országi parlamenti választásokra.“ Kenneth Younger. a munkáspárti kormány volt áll»mminisztere kije­lentette: OIya,n helyiét adódott elő, hogy Churchill politikája, amely egy kí­sérletet irányzott elő arra, hogy ked­vező visszhangra találjon Oroszor­szágban, szembekerült az Egyesült Államok álláspontjával ,. . Younger kategorikus biztosítékot követelt arra nézve, hogy a Német­országra vonatkozó javaslatok meg. másífhafatlan formáját nem eleve feltett szándékkal választották ki és nem az Egyesült Államok kormánya és Adenauer kényszerítette az angol kormányra abban a reményben, hogy ezen javaslatok kudarcot vallanak és akkor vissza lehet térni a széttagolt Európa tervéhez, ami lényegében kezdettől fogva az ,,európai védelmi közösség“ létrehozásának terve volt. Selwyn Lloyd külügyi államminisz­ter vitatta azt az állítást, hogy né­zeteltérések vannak a miniszterel­nök és a kormány többi tagja között Lloyd védelmébe vette a kormány politikáját, és a washingtoni értekez­let határozatait- (MTI.) még hátralévő adminisztratív rész­letkérdéseket. Az eddigi értekezlet! terem égé-“ szén eltörpül az aláírási aktusra újonnan épült hatalmas “""-alakú csarnok mellett. Koreai és kínai munkások alig négy nap alatt sze­relték fel üvegablakokkal és ajtók­kal a koreai stílusban épült épüle­tet. A Panmindzsonban észlelhető sürgés-forgás ellenére a fegyver- szünet aláírása és megvalósulása, inkább mint valaha attól függ, váj­jon az amerikai fél Li Szin Man és bandája fegyverszünetellenes ki­rohanásaival szemben érvényt sze­rez-e legutóbb adott biztosítékainak, A fegyverszünet eléréséhez még mindig a legnagyobb éberségre van szükség. Befejezéshez: közelednek a koreai fegyverszünet aláírásának előkészületei A nagy orosz forradalmár, demokrata és gondolkodó Irta: Vaszilij Baszkákov, ) a bölcsészeti tudományok kandidátusa. 1953 július 24-én ünnepeltük Nyikoláj Csernisevszkij, az orosz nép lm fia és az orosz kultúra egyik legkiválóbb képvise­lője születésének 125. évfordulóját. Munkásságát a rendkívüli sokoldalúság jellemzi. Bátor forradalmár, íáradhatat" lan bajnoka a cári önkény elleni harc­nak, nagyszerű hazafi, aki ragyogó példát mutatott arra, hogyan kell a népet hű­ségesen szolgálni. Harcos, materialista filozófus volt. Csernisevszkij, a nagyszerű történész, szociológus és kiváló közgazdász, az iro­daiont cs esztétika egyik legkiválóbb re" formálóra, nagy humanista és az igazi haladó erkölcs harcosa volt. Csemisev- szkij, a nagyszerű hazafi, tulajdonságai között ott találjuk az orosz nép legszebb vonásait: a világos észjárást, a szilárd jellemei és szsbadságwretelet. CSERNISEVSZKIJ tevékenysége Orosz­ország forradalommal terhes légkörében alakult ki, A liberális monarchista tábor reakciós ideológiájával folytatóit harc­ban védelmezte és leilrrzielte tanító iá­nak, Bjelinszkijnrk demokratikus forra­dalmi materialista nézeteit és alkalmazta a 60-as évek történelmi viszonyaira. Csernisevszkij nemcsak mint a forradalmi demokratikus tábor nagyfelkészültségű teoretikusa lép lej, hanem kiváló szervező is. A marxizmus—leninizmus klasszikusai magasra értékelték Csernisevszkij elmé­leti és gyakorlati tevékenységét s Orosz­ország nagy forradalmi harcosának nevez­ték. .1. V. Sztálin rámutatott arra, hogy a világ forradalmi munkásságának vezetői tanulmányozzák az orosz munkásosztály tanulságos történetét és múltját, mert tudják, hogy a reakciós Oroszországon kívül létezett még egy forradalmi Orosz­ország is a Cserni=evszkik, a Radiscsevek, az Uljánovok, a Halturinok és az Alexc- jjevek Oroszországa, Csernisevszkij tevékenysége különös erővel fejlődött a múlt század 50-es évei­nek végén és a 60-as évek elején. Abban az időben, amikor a legjelentősebb kér­dés a jobbágyság felszabadításáért, a feudális maradványok felszámoláséért folytatott harc volt, a parasztok egyre fokozódó mozgalmának hatása alatt a feudalizmus, az önkény rendszere egyre jobban ingadozott- Oroszország gazdasági és politikai rendszere súlyos válságon ment keresztül. A parasztok nem akarták többe a régi életet, a földbirtokosok nem tudták már a régi rendet fenntartani. A FORRADALMI mozgalom növekedése halálos ifílelmet keltett a kizsákmányoló osztályok körében cs arra késztette a cári kormányt, hogy eltörölje a jnbbágyrend- izert. A cári kormány a reform után is a földbirtokosok érdekeit tartotta szem előtt, kifosztotta a parasztságot s a mii" jós paraszti tömegek a reformra a for­radalmi harc hatalmas fellendülésével válaszoltak. Csernisevszkij müveiben lesújtó bírálat­tal illette a feudális önkényuralom min­den hivatalát: a bíróságot, az egyházat, stb a egybep leleplezte a nyugateurópai és amerikai kapitalista rend burzsoá ide» légióját­Rámutatott arra, hogy a burzsoá rend­szer, amely a magántulajdonon alapszik, nem szabadíthatja fel « dolgozókat a rabszolgaság alól. Hirdette, hogy Orosz­országban a feudális önkényuralmat le kell rombolni, hogy megtisztítsuk az utat a szocializmus számára. Szilárdan hitt abban, hogy a népi tömegek a szocialista társadalomban megszabadulnak az elnyo­mástól, tudatlanságtól s hogy a szocia­lista társadalomban a dolgozók politikai szabadságot fognak élvezni. Legnagyobb érdeme, hogy a Marx előtti idők filozófiájának törtenetebea 5 egyesítette először a filozófiai mate­rializmust a forradalmi harc feladataival, Egész életén át fáradhatatlanul fejlesz­tette a materialista irányt a filozófiában, határozottan és fáradhatatlanul leleplezve az idealisták különböző válfajait, AZ URALKODÓ OSZTÁLY reakciós ideot lógiájával folytatott harcban Cscrnisevs szkij nem állt egyedül. Nagyszerű mate­rialista iskolát létesített és irányitotta az általa nevelt materialisták nagyszerű csapatát, amelynek soraiban találunk olyan bátoy forradalmárokat, mim amis lyen Dobroljubov, D. Piszarjev, M. An“ tonovics, M. Mihailov, N. Selgunov stb-, akik Csernisevszkijjeí együtt szilárdan harcoltak a liberális monarchista tábor reakciós idealista nézetei ellen. Csernisevszkij forradalmi tevékenységei során a parasztságra és a forradalmi deJ mokrata értelmiségre támaszkodott. Si akkori idők Oroszországénak szociális, gazdasági viszonyai még nem voltak als kalmasak arra. bogy a társadalmi élet forradalmi átalakulásának problémáját 3 marxizmus elmélete szerint változtassák meg. De Csernisevszkij ténykedése hatal­mas szerepet játszott az ország forradalmi erőinek nevelésében, Oroszország fórra-* dalmasítása feli ételeinek előkészítésében, A KOMMUNIZMUST építő szovjet néjl nagyra becsüli Nyikoláj Csernisevszkij-* nek, a lángoló forradalmárnak és zseni­éi 1 i a gondolkodónak, a 60-as évek oroszt országi forradalmi demokratikus mozt galma vezetőjének és szervezőjének cm"1 lékét. Csernisevszkij egész életét a szét retett népe szabadságáért folytatott harct nak és hazája boldog jövőjének áldozta; Csernisevszkij a nagy orosz nép dicsá fia ma is kortársunk és tanácsadónk, a) békéért, a demokráciáért, a szocializmus-í ért, a kommunizmus győzelméért folyt tatptj harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents