Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-26 / 174. szám

2 ßSZÄKMAGYARORSZAG A Vasárnap, 1953 Jfilh» 3Ht Msgválasztották a népköztársaság legfelsőbb bírósága elnökét A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Molnár Erik elvtársat a Ma- gyár Népköztársaság legfelső bírósága elnökévé megválasztotta. (MTI) 9 évi bortön a dolgozók megkárosításáért A muH cvben súlyos visszaéléseket lepleztek le a Borsodmegyei Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalatnál. Balogh Károly, az állattenyésztési csoport' Vezetője, Buri Vince, a sárospataki kirendeltség vezetője és dr. Szathmáry Dezsőné vezető adminisztrátor hivatali beosztásukkal vissza­élve, súlyos károkat okoztak a ncp államának. Balogh Károly a dolgozó parasztokkal való szerződéskötéseknél cs állatfelvásárlásoknál követelt el visszaéléseket, ezzel 195.610 forinttal károsította meg a dolgozókat. Buri Vincze és dr. Szathmáry Dezsőné a dolgozó parasztoktól azzal az indokkal, hogy azt beszámítják a beadási kötelezettség teljesítésébe — nagyobb összegű pénzt vettek fel s az saját céljaikra használták. Emellett a vállalat állatállományából 2 sertést saját céljukrk vágtak le, s használtak fel. Á miskolci megyei bíróság a kártevők ügyét szombaton tárgyalta s hozta meg ítéletét. Balogh Károlyt 9 évi börtönre és vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte. Buri Vince és dr. Szathmáry Dezsőné büntetése 5, illetve 4 évi börtön. A dolgozó nép állama keményen lesújt azokra, akik a dolgozók megkárósításágpl igyekeznek előnyöket szerezni maguknak. Az ítéletet Miskolc és a megye dolgozói megnyugvással, megelégedéssel vették tu­domásul. ' R legjobb tabájnvszetók, arató- és cséptóséptoláR 2060 mázsa 1670 mázsa 1870 mázsa KOMBÁJN VEZETŐK: Tirpák Ferenc Hejőpapi 224 hold Cseh Kálmán II. Mezőkövesd 223 hold Cseh Kálmán I. Mezőkövesd 215 nőid A LEGJOBB NŐI KOMBAJNVEZETŐ: Mészáros Piroska Mezőnyárád 113 hold 1007 mázsa A LEGJOBB ARATÖGÉPKEZELŐK: Varga Sándor Hejőpapi 218 hold Labanc János Hejőpapi 197 hold Tóth Péter Ernőd 119 hold A LEGJOBB CSÉPLÖGÉPKEZELŐK: Bálint József Sárospatak 1380 mázsa 1070-es géppel Sz. Kovács Lajos Hejőpapi 1340 mázsa 1100-as géppel R. Szabó István Mezőcsát 1058 mázsa 1070-es géppel CSÚFOSAN LEMARADTAK AZ ARATÁSBAN Sebők Károly aratógépkezelő Csobád 20 holdat aratott Csák Dezső Ózd 18 holdat aratott Tiszolci György Putnok 16 holdat aratott Tetfre váltják adott szavakat a fsrkasSpks bányászok A farkaslyuki bányaüzemnél a dolgo­zók lelkes vállalásokat tettek augusztus 20, alkotmányunk méltó megünneplésének tiszteletére. Mindennap több lesz azok­nak a bányászoknak a száma, akik telje­sítik nemcsak tervüket, hanem vállalásai­kat is. Gombár István harntadja terven felül 89 csille szén kitermelésére ,,tett válla­lást. Adott szavát betartotta, sót 39 csil­lés vállalását már ,július 20- ig 6 esi Iliivel túlteljesítette. Bárdos Bató József harmad- ja is szép példát mutat. 135 csille szén kitermelésére vállalkozott a terven felül. Eddig havi terve július 22-ig esedékes ré­szét mér 80 csillével, 159.2 százalékra teljesítette. A farkaslyuki bányaüzem .valamennyi brigádja lendületesen dolgozik, napról napra harcol adott szavának valóraváltá- sáért, a terv túlteljesítéséért. Az elmélet napi kérdései Koriiiónyíink éj programja a szocialista gazdaság alaplirayíliielt türében l M. MoIgibv fogadta H. Biscliofío!, ßusztria moszkvai nagykövetét __ _________Moszkva (TASZSZ) V.. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere július 24-én fogadta N. Bischoffot, Ausztria rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Szovjetunióban abból az alkalomból, hogy a nagykövet a közeljövőben át­nyújtja megbízólevelét a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége el­nökének. (MTI) A Francia Kommunista Pár! Poliükoi BIzoHságántk iiaíározafa Páris (TASZSZ) A „L‘ Humanité" közli a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsá­gának határozatát, amely egyrészt kiemeli a béke, a demokrácia és szocializmus táborának sikereit, más részt rámutat a kapitalizmus általá­nos válságának fokozódására és az imperialista tábor országai közötti ellentétek kiéleződésére. A határoza hangsúlyozza, hogy a Francia Kom munista Párt Politikai Bizottsága teljes mértékben egyetért a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottságával, mely újabb nagy szolgálatot tett a nemzetközi munkásmozgalom ügyének azzal, hogy leleplezte Beriját, a nemzetkö­zi imperializmus ügynökét és meg­akadályozta őt káros tevékenységé­nek folytatásában. (MTI) A fordulat évével a magyar munkás osztály pártunk vezetésével ádáz küzde­lemben kivívta hazánkban a proletariátus diktatúráját. Az uralkodó osztállyá szerve­zett proletariátus szövetségben a do]goz.ó parasztsággal meghódította az államhatal­mat és rátért a szocializmus építésének útjára. Államunk kisajátította az üzeme­ket, bányákat, bankokat és az egész nép tulajdonévá tette. Ezzel népgazdaságunk döntő ágában megszüntettük a termelő­erők és termelőviszonyok közötti ellent­mondást, a termelés társadalmi jellegének megfelelően megvalósítottuk a társadalmi kisajátítást. Ezzel népgazdaságunk meg­szabadult azoktól a termelést gátló bék­lyóktól, amelyek a kapitalizmusban a ter­melés fejlődését akadályozzák- Miután megszüntettük a termelőerők és termelő- viszonyok közötti ellentmondást, meg­szűntek hatni a monopolkapitalizmus gazdasági törvényei, mint a maximális profit törvénye, a munkásosztály elr.yo- morodásának a törvénye. Az új szocialista alapon a szocialista viszonyoknak meg­felelően új törvények érvényesülésének adták át a helyüket, mint a szocialista gazdaság alaptörvénye és a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének a törvénye. Miután megteremtettük a termelőerők és termelési viszonyok összhangját, ipa­runk fejlődésének üteme nagymértékben meggyorsult. Gyáriparunk termelésének emlkedését akkor tudjuk legjobban érzé­keltetni, ha összehasonlítjuk a Horthy- rendszer ipari fejlődésének ütemével. Ha­zánkban az ötéves terv egy esztendejében nagyobb volt a termelés emelkedése, mint a Horthyrendszer 25 éve alatt. Ha az 1949-es termelés indexét 100-nak vesszük, 1952-ben 225 százalékos emelkedést ért el. A kizsákmányolás alól felszabadult dolgozó népünk pártunk vezetésével olyan hatalmas alkotásokat valósított meg, mint Sztáiinvóros, Kazincbarcika, a miskolci egveíermáros. Országunk erősebb, gazda­gabb, szebb len, mint valaha is volt- Népünk megszabadult a kapitalizmus át" kos rémétől, a munkanélküliségtől, az örökös létbizonytalanságtól és olyan élet- körülményeket teremtett magának, amely­re a népelnyomó Horthy-rcndszerben nem is gondolhatott. Ezért méltán büsz­kélkedhetünk a kivívott eredményekkel, amelyek dolgozó népünk áldozatkészségé­nek, szorgalmának, hazaszeretetének gaz­dag gyümölcsei. Elért eredményeink forrása tehát az, hogy népgazdaságunk nem kapitalista úton fejlődött, új szocialista alap jött létre és ennek megfelelően a szocialista gazdaság fejlődésének törvényei váltak uralkodóvá-. Mi tudtuk, hogy érvényüket vesztették a monopoikapitalizmusra jellemező gazda­sági törvények, de nem számoltunk kel­lően a szocialista gazdaság törvényeivel. A népgazdasági tervet tartottuk a fejlődés irányát meghatározó fő erőnek, holott az csak eszköz a szocialista gazdaság tör­vényeinek érvényesítésére és többé- kevésbé híven tükrözi a szocialista gaz­daság törvényeit- Vagyis gazdaságpoliti­kánk nem támaszkodott megfelelően a szocialista gazdaság fejlődésének objektív törvényeire. Amint pártunk Központi Vezetősége megállapította, túlzott mértékben emeltük meg ötéves tervünk célkitűzéseit és ezzel megsértettük a szocialista gazdaság törvé­nyeit. Rákosi elvtárs július 11-i beszédé­ben rámutatott arra, hogy féléméit ötéves tervünkben a népgazdaság különböző ágai között nem voltak helyes arányok meg­állapítva. A nehéziparban tízszerannyi beruházást irányoztunk elő, mint a köny" nyű- és élelmiszeriparban. Ugyanakkor túl keveset fordítottunk a mezőgazdaság fejlesztésére. Ezzel megsértettük a nép­gazdaság tervszerű, arányos fejlődé­sének törvényét és megsértettük a szocia­lista gazdaság alaptörvényét is, amely szerint dolgozó népünk életszínvonalának szakadatlanul növekednie kell a szocializ­mus építésének viszonyai között. Túlméretezett nehézipari beruházásaink nem tették lehetővé a könnyűipar és mezőgazdaság megfelelő fejlesztését. Ez nemcsak, hogy akadályozta az életszín­vonal emelését kitűzött tervünknek meg­felelően, de az utóbbi időben az életszín­vonal csökkenését vonta maga után. Sztálin eivtárs tanítása szerint a nép­gazdaság tervezése csak akkor érhet el pozitív eredményt, ha helyesen tükrözi a népgazdaság tervszerű fejlődése törvé­nyének követelményeit és ha mindenben alkalmazkodik a szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményeihez. Pártunk Sztálin elvtárs tanítása nyo­mán, Sztálin elvtárs müvének alkotó al­kalmazásával felismerte gazdaságpoliti­kánk hiányosságait. Lenini—sztálini pártra jellemző kommunista nyíltsággal feltárta a tömegek előtt az elkövetett hibákat és az objektív törvények és lehe­tőségek szigorú számbavételének alapján kidolgozta a hibák kijavításának módját, szocializmus építésének további útját. Amikor a kormány új programja nyilvá­nosságra került, az ellenség igyekezett ezt úgy magyarázni, hogy ez visszavonulást jelent, hogy ez valamiféle kapitalista restaurációnak kezdetét jelenti. Ezzel akarták megingatni a dolgozóknak a szo­cializmus győzelmébe vetett hitét, alá­ásni a dolgozók munkalendületét, a munkaversenyekben megnyilvánuló haza­fias cselekedetét. Az igaz, hogy egyes helyeken a tájékozatlanabb dolgozókat <>z ellenség ideig-óráig meg tudta téveszteni, de megállapítható, hogy ismételten ku­darcot vallott, a dolgozó tömegek nap mint nap saját tapasztalataikból győződ­nek meg arról, hogy a kormány pro­gramja a nép akaratát, érdekeit fejezi ki. Ez a tudat a szocialista munkaverseny új forrásává válik. Gazdaságpolitikánk lapja a szocializmus gazdasági alaptör­vénye, amelyet Sztálin elvtárs a követ­kezőképpen fogalmazott meg: ,,'As égést társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális liiclcgi- tésének biztosítása a szocialista termelés* nek a Icg/ejlettebb technika alapján társ lénő szakadatlan növekedése cs tökélete­sedése útján." Gazdasági életünkben eddig is érvénye­sült a szocializmus alaptörvénye. Meg­szüntettük hazánkban a munkanélkülisé­get, államunk messzemenően gondoskodott és gondoskodik a dolgozók szociális éa kulturális helyzetének a megjavításáról. Évente a dolgozók százezrei üdülnek az ország legszebb vidékein. Állatnunk tör­vénybeiktatta azt a megbecsülést és szere­idet, amely az anyákat és a gyermekeket az egész társadalom részéről körülveszi, Kultúrforradalom ment végbe az ország­ban, soha annyian nem tanultak főisko­láinkon, egyetemeinken, mint ma. Mind­ezen eredmények mellett az utóbbi idők­ben az életszínvonal emelkedése meg­rekedt, _ sőt vissza is esett. A termelés mindenáron való gyors ütemű növelése mellett háttérbe szorult az ember a rrpga szükségleteivel. Szocialista építésijükben bizonyos mértékű öncélúság kezdett mu­tatkozni. A kormányprogram kiindulva a szocialista gazdaság alaptörvényének kö­vetelményeiből a szocializmus építésének alapelvévé, a dolgozó nép életszínvonalá­nak állandó javítását teszi‘meg, mint a szocialista építés egyedüli járható útját. Ezért a kormányprogram kimondja: le­törjük a drágaságot és az őszi termés be­takarításával jelentősen csökkentjük az árakat. Növelni fogjuk a lakosság fogyasz­tási szükségleteit szolgáló ipari termékek gj irtását. Növeljük az üzemélelmezésre, valamint az üzem egészségügyi feltételé­nek megjavítására fordítóit összeget. 1954-ben sokezer új lakást építünk, mind­ezzel dolgozó népünk, de elsősorban a munkásosztály életszínvonalát kívánjuk javítani. A dolgozó parasztság számára is messzemenő segítséget nyújtunk gépek­ben, műtrágyában, az állatorvosi szolgál­tatás ingyenessé tételében, megjavítjuk * falu áruellátását és közszolgáltatását. TUZWiBESZET/ $iabáh/ok betoriáíám/ ÁlUMI BIZTOSÍTÓ A VOLGA ÖRÖKRE EG YESÜLT A DONNAL ... Nyár van. a sztyeppe smaragdzöld. Azelőtt ilyenkor porfelhőket kavart a forró szél a kiszáradt sivatagban. Most pedig a Volga és a Don Icözötli tavak és öb/öíc vizét, fodrozza a szél. Víz fakad a már hosz- szxí idő ófa kiszáradt sztyeppéi kutakban, buján nő a fű ott is, ahol azelőtt senki nem látott zöldet. A hosszú kilométerekre nyúló gabonatáblák soha nem leü­tött gazdag termést hoznak. Egy esztendővel ezelőtt. 1952 július 27-én ünne­pelte a szovjet nép a Leninről elnevezett hajózható Volga-Do,n csatorna megnyitását A kommunizmus első nagy művében testet öltött a párt bölcsessége és állhatatossága, a Komszomol fiatalos munkaheve Ez a mű az egész szovjet név munkájának, tehetségének és lelkesedésének, találé­konyságának és győzelemre törő akaratának diadala. A legújabb technika, a lépkedő exkavátorok és a gi­gantikus iszapszivatfyuk segítségével ezek a ténye­zők vitték győzelemre a hatalmas építés munkáját. A Volga-Don csatorna nemcsak monumentális köz­lekedési feladatot old meg. Közlekedés, energetika, ön­tözés — a Lenin csatorna ezen a három egyaránt fon. tos gazdasági területen hatalmas haszon forrása. A Voiga-Don csatorna Fekete-tenger vízrendszerébe tartozó hajózható folyók hosszát. A természetet, átalakító lángelméin terv út­ján mintegy harmincezer kilométernyi folyóutat kap­csoltak össze és egyesítették Dél és Észak öf, tengerét- öt tenger kikötője lett az épülő kommunizmus orszá­gának szive, a ragyogó főváros: Moszkva, Április 15-én kezdődőit meg a második hajózási idény. A Don felől a Volgára, az ország központi vidé­keire, az Uraiba, a Volga-mentére, az északnyugati területekre tartanak a Donyec-med&nce szenével, a déli vidék gabonájával, vasával és gépeivel megra. kott hajók. Különleges hűtőhajók főzelékféléket, gyü­mölcsöket, szőlőt és híres cimljanszki borokat szállí­tanak. északra é* „ központi vidékekre. A sze’nbcjóvö hajók épífőfát, gépeket, ipari be­rendezéseket. tcxtilnemüeket visznek a Don kikötőibe, az Azovi- teng erre. Krim félsziget felé, Eszak-Kauká. zusba­A Volga-Don csatorna a Szovjetunió egyik leg­nagyobb jelentőségű viziútja lett. A csatorna teher­forgalma az öféves terv végére 1952-höz viszonyítva több mint hatszorosra növekszik. A Szovjetunió 180 hosszú és 30 ‘ km széles új „tenger“ szüle­tett: a cimljanszki víztároló. A cimljanszki tenger idén a tavaszi olvadás kö­vetkeztében igen sok vizet fogadott, magába. Még szé­lesebb és mélyebb left), ahogy a szakemberek monda ják: ,,Elérte a kijelölt szintet“. A tudósok nagy figye­lemmel kisérik. hogyan viselkedik a víztároló. A ten. ger az ember szemelátlára maga alakítja ki partjait A meredek részek leomlanak, enyhén lejtő homokos parfol-ká válnak, melyekre felfutnak a hullámok. „Tengerünk ágyat vet magárnak“ — mondják a hid- rológusok. A víztárolóban 12 és fél milliárd köbméter víz gyűlt össze. A víztároló déli részén épített 150 ezer kilowatt teljesítményű vizierőmű áramot szolgáltat a mezőgazdaság komplex villamosításához. Gyors ütemb?n gazdagszik a cimljanszki víztároló halállománya. A haltenyésztők most, azon dolgoznak, hogy a cimljanszki térségben uralkodó éghajlati vi­szonyokhoz szoktassák az Amur-medencéjében és a Kína belsejében élő, tenyésztésre alkalmas halfaj, iákat. A Volga-Don igazi mesebeli gazdagságot vitt azokra a helyekre, ahová — úgy látszott — soha nem jut el a víz. Fnumáe után helyezik üzembe az új kisebb. L-yyma» uiatt naff,J0bb helyi öntözőcsatomá­kát, amelyek dús terméshozamot biztosítanak a szov- hoz- és kolhozföldeken. A Volga-Don vize öntözi a sztálingrádi területi Logovszkoje faluban lévő „Kirov“ kolhoz gyapotföldjeit, a Volga-Don éltető vize öntözi a kolhoz valamennyi szomjas földjét. legelőjét és gyü­mölcsöseit is. A „Kirov“ kolhoznak jövőre már ezer hektárnyi öntözött, búza. és gyapotföldje lesz, jöve­delme pedig a tavalyi négyszázezer rubelről három millióra nő. Az öntözés a roszfovi és a sztálingrádi terület mintegy három millió hektár kiterjedésű aszályos föld­jét teszi terinékennyé- A föld domborzati viszonyai a Volga-Don csatornától nyugatra, keletre és délre le­hetővé teszik, hogy óriási kiterjedésű földterületet ön­tözzenek természetes lefolyású csatornákkal. A doni és a volgai síkság száraz sz.fyeppéinek mesterséges er­dősítése a Szovjetunió európai részének déli vidé­kén megváltoztatja az egész éghajlatot. (1953 végéig a Volga-Don csatorna partján 23 millió fát és cserjét ültetnek.) Az éghajlat, ezen a vidéken enyhébb, nedv- dúsabb lesz. Gyapot- és rizsültetvények, virágzó sző. lök. gyümölcsösök, az állattenyésztés fejlődését elő­segítő gazdag, dús legelők jellemzik majd azokat n helyeket, amelyeken a lenutóbbi ötven év során az aszály és száraz szelek 18 ízben pusztították el az emberi munka gyümölcsét. DÍCSŐsén a Vo^9a'E>on épí/őinek!“ — kiáltof- " fák egy évvel ezelőtt a szovjet em­berek, akik tanúi lehettek a két ősi folyó egyesülésé, nck. „Járj szerencsével Volga-Dom“ — mondogatták meghatottam , A Volga örökre egyesüli * Donnal! Pártunk útmutatása alapján kimunkált kormányprogram pártunk, álla-i műnk erejét, a néppel való szoros össze- forrottságot mutatja, azt, hogy minden tevékenységében a nép érdekeinek szolgá­latából indul ki. Megmutatja gazdasági rendszerünk fölényét a kapitalista rend­szer fölött. Mit nyújthat a kapitalizmus a dolgozóknak? Munkanélküliséget, a jövőtől való rettegést, megfélemlítést, új háború veszedelmét, amely embermilliók legyilkolását jelentené. Ezzel szemben a mi szocialista rendszerünk erősödése a jó­lét, a kultúra felvirágzását, a béketábor erejét, népünknek a jövőbe vetett szilárd hitét erősíti. Népünk életszínvonalának állandó eme­léséhez biztosítanunk keil e cél eléréséhez szükséges eszközöket, a szocialista terme­lésnek a legfejlettebb technika alapjár» történő szakadatlan növekedését és töké­letesedését. Az alaptörvény sztálini meg­határozásában a szocialista termelés célja és eszköze szoros kapcsolatiján van egy­mással, amelyet a szocialista gazdaság fejlődésének objektív feltételei határoznak meg. A szocialista termelőviszonyok alap­ján fejlődő gazdaság nem ismeri a kapi­talizmus betegségeit, amely a termelőesz­közök krónikus kihasználatlanságában, pusztító válságokban jut kifejezésre. A termelőerők és termelési viszonyok teljes összhangja biztosítja a termelőeszközök szakadatlan fejlődését­A cél eléréséhez szükséges eszköz meg­teremtése megköveteli, nehéziparunk, ezen belül a termelőeszközöket gyártó iparunk élenjáró szerepének biztosítását. A nehéz« ipar fejlődése határozza meg az egéss gazdaság fejlődésének az ütemét, A ne­hézipar látja el gépekkel a könnyűipar különböző ágait, a mezőgazdaságot trak­torokkal, kombájnokkal és más mezőgaz­dasági gépekkel, a hadsereget élenjáró haditechnikával. Ezért a kormányprogram megvalósítása során továbbra is biztosíta­nunk kell a nehézipar fejlesztését, mert csak így tudjuk biztosítani a szocializmus yőzelmét hazánkban. A kormányprogram maradéktalan meg­valósításának kulcsa — amint Nagy Imre elvtárs mondotta — a munkásosztály és dolgozó parasztság kezében van. Min­denképpen erősítenünk kell a dolgozók öntudatos szocialista fegyelmét. Eltöröl­tük a munkások fegyelmezésének kapita­lista módszerét, a pénzbüntetést. De ez nem jelenti azt, hogy üzemeinkben tűr­hetjük a lógást, a késést, a selejtgyártást. Öntudatos, fegyelmezett jó munkánktól g termelés! tervek' maradéktalan teljesítésétől függ a kormányprogramban kitűzött célok sikeres megvalósítása. Kormányunk a dolgozó parasztságtól is elvárja, hogy öntudatosan, cselekvőén vegye ki részét a kormányprogram meg­valósításából és védje meg azt az ellen­ség minden mesterkedéseivel szemben. Legyen tudatában minden dolgozó paraszt, hogy a termelőszövetkezet megszilárdítá­sával, a termelés növelésével, a begyűjtési kötelezettség teljesítésével, a kormány- program megvalósítását segíti elő, amely népünk életszínvonalának emelését van hivatva szolgálni. A kormányprogram váljon dolgozó népünket lelkesítő mozgó­sító erővé, a szocializmus építéséért, a béke védelméért folyó harcban­HAJDU ELEMÉR

Next

/
Thumbnails
Contents