Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-07 / 157. szám

2 ESZAKMAGYÁRORSZÁC Kedd, 1953. július 7. Van olyan darab földem, amely mind a két oldalán a termelőszövetkezet földjével szomszédos. Az utóbbi évek­ben nem is hagyott nyugodni a gon­dolat, hogy betagosítják a földemet és ki tudja, hogy milyet kapok érte cserébe. Mi tagadás benne, ennek a darab földnek jó megművelésére nem tói sok gondot fordítottam. Most már más a helyzet. 40 szekérny’ trágya van az udvaromon, ezt most mind kihordom a földre, hogy pó­toljam a mulasztottakat, 8 hold föl­dem mellett többet is tudnék rende­sen megművelni, ahogy meghallgat­tam a kormány programját, el is határoztam, hogy vagy 5 hoki tarta­léktőidet bérletbe vennék. Még jobb munkával, a föld leggondosabb meg­művelésével, pontos beadással és adófizetéssel akarom elősegíteni, hogy utolsó szóig minden megvaló­suljon, ami a kormány programjában van. Pártunk és kormányunk eddig is megtartotta minden ígéretét, bizto­sak lehetünk abban, hogy most xs mindent megtesz a program végre­hajtásáért. A siker kulcsa a mi ke­zünkben van, azon múlik, hogy mi hogyan dolgozunk életszínvonalunk emelkedéséért, az árak csökkenté­séért. „EMsn még jG&Sisn doígczcm, fe&zefi ma iuSián magsért, Kéjréért íiaigsziii m eüräer“ Hajsz Lajos, az t:j.'Sanálösi gépállomás politikai helyettese eseket mondotta: — Pártunk és kormányunk meglátta a dolgozók problémáit, ezentúl még job- bin segíti a dolgozókat. A mi gépállo­másunkon is sok hiányosságot találunk, ami sürgős orvoslásra vár. Hiányaik 47 tfarab mtrnfcaruh®, amit a dolgotok még mindig nem. kaptak meg, pedig a csép­iéihez igen- kellene. A,műhelyből szer­szám, egyéb felszerelés hiányuk, ami nagyban hátráltatja a msunkát, a terv teljesítését. Molnár József asztal cm »szorgos «nun» k'iközben találjuk. Mindjárt va Nagy Im­re elvtárs. beszédére terelődik a szó: — Én kétszer is elolvastam az újság­ból Nagy Imre elvtárs tesztedét — mondja. — Igen nagy öröm számomra >9 az új kormány programja. Ezcnrut még többet vásárolhatunk fizetésünkből. Kü­lönösen nagy jelentőségű, hogy egyes ruházati cikkek árát már le is;szállítot­ták, az új kenyér betakarításáig i. is na­gyobb mennyiségű élelmiszert hoznak forgalomba. A kormány programjának megvalósítá­sa még szebb, gondtalanabb és nyűgöd- tabb életet biztosít nekünk. ígérem, hogy ezután még jobban dolgosom, hiszen ma igazán magáéit, népéért dolgozik az ember. „Hálás szíml, jó munkává! segíteni elő a Kormány programjának megvalósítását“ A jajbalmi állami gazdaságban sokkal vidámabban folyik a munka, mint máskor. Mindenki a kormányprogramról beszél. Minden részletét alaposan megvi­tatják. Bajor János kerékgyártó kezében sű­rűbben csattog a szekerce, amint figyel- £ mesen faragcsálja: körbe-körbe a készülő új kereket. — Amióta az eszemet tudom, mindig dolgozom — mondja. — Vo'Csk keser­ves -rJapok életemben, báró Harkányi idejében, amiről nem is szívesen beszé­lek. Amióta felszabadultunk, érzem, hogy érdemes igazán jó! dolgozni. V ég- telen öröm töltött el, amikor Nagy Imre elvtárs beszédét ha' lottam. Beszé­déből a párt, a kormány gondoskodása érződött. Én már igen régen vágyok egy családi házra, ahol öregségemre megpi­henhetek. Most a kormány új program­ja lehetővé teszi ennek megvalósítását is. Még ez évben 23 ezer, a jövő évben pedig 40 ezer lakóház épül fel — mon­dotta Nagy Imre elvtárs. — Ezek között lesz az ér> kis családi házam is. Álla­munk kényelmes, egészséges családi ott­hont épít 18 ezer forintért és csak 17 év alatt kell kifizetni. Lehetőség van azonban arra is, hogy öt év alatt letör- lesszük a ház árát, ebben az esetben 25 százalékát elengedik. Olyan erőt érzek magamban, úgy fo­gok dolgozni, hogy épülő házamat öt év alatt kifizethessem, hálás szívvel, jó munkával segítem elő a kormány pro­gramra minden pontjának, sikeres meg- valósítását. Msksájusk s dolgunk jogos panaszainak lia'adiíalan orvoslásáról! Viselje szívón a tanács a ivükét lakótélén dofetoroi­nak egészségvédelmét! A lyukúi lakóteleptől alig 60—70 méternyire keverik össze a fekáliát tőzeggel, ez az egész környéket bűz­zel árasztja el. Millió légy hemzseg a környéken. A lakásokat nem lehet szellőztetni, a dolgozók kénytelenek zárt ablakok mellett, fülledt levegő­jű szobában aludni, A Testvériség utca végén lévő népbolíban a legyek tömege lepi az árukat. A gyermeke­ket ki sem lehet engedni a lakásból. Számtalan esetben felhívtuk már erre az illetékes tanács figyelmét, mindeddig azonban valamilyen mi­nisztériumi rendelet mögé bújtak. Nem tudjuk, van-c ilyen rendelet, de ha van, sürgősen meg kell változtat­ni, meri ezt kívánja a dolgozók egészségvédelme. Tűrhetetlen az a bürokratikus magatartás, amit ebben az ügyben tanúsítanak a tanács egyes vezetői. Nem törődnek azzal, hogy ilyen körülmények között küny- nyön betegség fészkévé válhat ez a terület. Reméljük, hogy a levél nyO' mán a tanács vezetői a legsürgőseb­ben változtatnak magatartásukon és azonnal intézkednek. HAJDÚ REZSi) , , Miért nincs öltözőjük, nekem, hogy a baleset után megtar­tották a helyszíni vizsgálatot, intéz­kedtek is. Nem tudom, mit ért intéz­kedésem, ha a vaslemez ugyanabban az állapotban maradt. Úgy látom, üzemünkben vannak olyan vezetők, akik beérik azzal, ha dolgozók sérelmeinek orvoslására Ígéretet tesznek és az ígéret megva­lósításával azután nem sokat törőd­nek. A három hét alatt míg beteg­állományban voltam, bőven lett volna idő a hiba kijavítására, de Papp Im­re munkavédelmi felelős csak „intéz­kedett" és nem ellenőrizte annak végrehajtását. A művezető is — aki­mosdójuk a KrtftV Utas­ellátó Üzem Vállalat dol­gozóinak? (Tudósítóiktól.) A MÁV Utasellátó Üzemi Válla­lat Miskolc személypályaudvar] üzemegységében 83 nő és férfi dol­gozik. Állandóan növekvő, igen nagy forgalmat bonyolítanak le, jó munkájuk alapján különösképpen megérdemlik a messzemenő szociá­lis gondoskodást. A valóság ezzel szemben az, hogy a dolgozóknak még ma sincs egyetlen öltözőjük sem, így a fér­fiak és nők a folyosón, a mészár­székben, esetleg a WC-ben öltöz­nek át a munka megkezdése elölt és után. A vállalat vezetősége nem gondoskodott a dolgozók tisztálko­dási lehetőségéről sem. Nincs az üzemegységnek mosdója, zuhanyo­zója, pedig a vendéglátó iparban elsőrendű követelmény a tisztaság Az Utasellátó Üzemi Vállalat pártunk és kormányunk útmuta­tása szellemében állítsa feladatai középpontjába a dolgozókról való fokozott gondoskodást. A legsürgő­sebben gondoskodjék külön férfi és női öltözőről- biztosítsa munka- vállalóinak megfelelő tisztálkodási lehetőségét. TARCSI LAJOS Törődjenek sokkal jobban a balesetvédelemmel az ózdi durvahenperdóben Június 12-én a trióhengersoron egy vízvezetéket lefedő vaslemez rossz elhelyezése miatt baleset ért. Már a mentőállomáson megígérték azonnal intézkednek, hogy a vasié mez miatt több baleset ne forduljon elő. Az ígéret — sajnos — csak Ígé­ret maradt, mert 30-án — amikor fel- gyógyultan visszatértém munkahe­lyemre — a vaslemez még minői Ugyanúgy feküdt ott. Papp Imre teunkavédelmi felelős azt mondta nek legelsősorban kötelessége, hogy a munkahelyen biztosítsa a dolgozok balesetvédelmét — három héten át eltűrte, hogy ez a hiányosság kijaví- tatlanul maradjon. Biztos vagyok abban, hogy kor Hiányunk programjának megfelelően a mi üzemünkben is változtatnak magatartásukon az ilyen funkcioná­riusok és nem fogják többé húzni — halogatni az alig félórát igénylő mun­kát, amivel az enyémhez hasonló balesetek elejét vehetik. GYÚRÓ MIKLÓS ózdi durvahengerde. LEVELEINK NYOMÁBAN Szüntessék meg a tűrhetetlen állapotokat a kurityáni bányász íegényszálláson! Orosz Sándor, kurityáni sztahá- novista segédvájár szerkesztősé­günknek írott, levelében több dolgo­zó társa nevében szóvátette, hogy tűrhetetlen állapotok vannak a le­gényszálláson és hiába emeltek már panaszt ezek miatt, panaszuk az üzem vezetőinél, elsősorban Bot Be­nedek főmérnöknél süket fülekre találtak. A levél alapján megvizsgáltuk a kurityáni legényszálló helyzetét- A bányászok panasza mindenben helytálló, teljesen jogos. A Íegényszálláson lakó bányá­szok megfelelő tisztálkodási lehető­ségét nem biztosítják. A vízben lévő sok mész lerakódik a csövekben, a vízszolgáltatásnál igen sok villany- motor leégett és tönkrement, emiatt. Sokezer forintos kárt okozott ez és ha még hozzávesszük, hogy ivóvi­zet több kilométer távolságról kell szállítani, ennek költségével együtt busásan megtérült volna az az ösz- szeg, amit megfelelő kút fúrására fordítottak volna­Az étterem igen kiesi, legalább hatszorannyian étkeznek benne, mint amekkora a befogadóképessé­ge. Étkezéskor a dolgozók sokat várnak egymásra, szabad idejükből igen sokat veszítenek, de sem a vállalat, sem a tröszt vezetői nem teljesítették eddig kérésüket, hogy bővítsék ki az éttermet, általában teremtsenek rendet az ellátásban. A dolgozók felháborodottan mon­dották el, hogy amikor Bot Bene­dek főmérnökhöz fordultak és sür­gették említett problémáik megol­dását. a főmérnök foghegyről vála­szolt: ,.Nem érek rá, hogy a iegény szálló ügyeivel is foglalkozzam ...' A tények arra mutatnak, hogy a fő­mérnököt a dolgozók más kérdései sem érdeklik, azokkal sem ér rá foglalkozni. .. Rendkívül keveset jár le a bányába, nem is tudja ma­gát azoknak a dolgozóknak helyét^ képzelni, akik rendkívül vizes mun­kahelyen dolgoznak- Hiába kérték tőle ezek a dolgozók, hogy biztosít­sanak számukra gumicsizmát, a fő­mérnök — bürokrata módjára — kijelentette, hogy ,,ő már igényelt gumicsizmákat, mit tehet arról, ha nem küldik •. -'£ Mindezek arra mutatnak', hogy az üzem főmérnöke eddig nem volt képes arra, hogy szakítosan azzal a felfogásával, magatartásával, amit mint a Horthy-hadsereg őrnagya szívott magába. Nem volt eddig képes arra, hogy kövesse az értel­miségi dolgozók zömének örvende­tes fejlődését. Még ma is messze áll a fizikai dolgozóktól, a bányászok­tól, nem tudja magáévá tenni prob­lémáikat, nem törődik azzal, hogy az ő nemtörődömsége, hanyagsága milyen rossz hangulatot vált ki a legényszálláson lakó bányászok kö­zött­Ezekért az állapotokért felelősség terheli a pártszervezetet, a bányász pártbizottság vezetőségét és a bor­sodi szénbányászati tröszt vezetőit is. Szükséges, hogy kormányunk programjának, pártunk útmutatásá­nak megfelelően ezeken a hibákon a leggyorsabban javítsanak, orvosol­ják a jogos sérelmeket, panaszo­kat. A nemzetközi kalandokról és a béke védelméről Jobban szerveseit munkával segítsék elő gépállomásaink a tsses-k termésének gyors betakarítását A mezőesátí gé.piüemás aratógépe a napokban csaknem 24 érán át állt pónyvaszakadás miatt, holott a hibát egy órai munkáva-1 ki lehetett volna javítani. A gépállomás vezetője és a főgépésze azonban elhanyagolta a jár vitás szorgalmazását. A tissadorogmai gépállomásnak töb­bet kell törődnie a kombi jnszérük szervezésével. Az ároktői „Vörös csil­lag” termelőszövetkezetben két kom­bájnnak azért kellett minden órában leállni», mert nem biztosítottak meg­felelő szérűt és nem tudták a gabonát a zsákokból kiüríteni. A mezonjára di gépállomás két gra­tógépet küldött az ,,Uj élet” termelő­szövetkezetbe. Helytelen volt azonban, hogy mind a két gépet egy táblába ál­lították be, így egyrészt nem lehetett lemérni pontosan, melyiknek mennyi volt a teljesítménye, a másik még sú­lyosabb hiba az volt, hogy hátráltat­ták egymás munkáját. Előfordult, hogy az első gép elromlott, emiatt -a máso­dik gépnek is le kellett állni. Mind­ez nagy kiesést jelentett. A gépállomások mezőgazdászai sok­kal jobban szervezzék meg a munkát, hiszen ez nélkülözhetetlen előfeltétele a szemveszteség nélküli gyors aratás­nak, ^ Moszkva Ä ,Pravda” hétfői száma „Obozreva- tyei” („Megfigyelő") aláírással „A nem­zetközi kalandokról és a béke védelmé­ről” címmel as (alábbi cikket közli: A KÜLFÖLDI BÉRENCEK szégyen­letes kudarcba fulladt berlini provoká­ciója után az amerikai burzsoá sajtó — :az angol sajtó egyrészének támogatásá­val — zajos rágalomhadjáratot indított és mindenképpen igyekezett felfújni ezt kalandot. A reakciós amerikai sajtó nyíltan felszólítja a június 17-i fasiszta rendzavarások szervezőit .hogy ismétel­jék meg ezt a „kísérletet” a Német De­mokratikus Köztársaságban, sőt terjesszék ki azt 3 népi demokratikus országokra. Az Egyesült Államok kormányköreit nyugtalanítja, hogy kudarcot szenvedett külpolitikájuk, a hírhedt „erő politikája”, amelynek az a célja, hogy a nyugat- európai államokat ellentmondás nélkül alárendeljék az Egyesült Államok irá­nyításának és elszigeteljék a Szovjet­uniót. Mint ismeretes, Dullesnak azt az ultimátumát, amelyet a nyugit európai ál'amokhoz intézett azzal a követeléssel, hogy 75 napon belül írják alá az ,,euró­pai védelmi közösségről” szóló szerző­dést, visszautasították. Szintén az Egye­sült Államokra ütött vissza <az a kísérlet is, hogy a nyugateurópai államok kor­mányait az úgynevezett „külföldi se­gélynyújtással” kapcsolatos ígéretekkel zsarolják meg. Az európai országok egy része lemondott erről a „segélyről”, más orszáeok pedig a kereskede'mt feltételek könnyítését követelték. Nem sikerült Dullesnak megszüntetnie azokat a. nézet- eltéréseket sem, amelyek elsősorban az Egyesült Államok és Anglia között a tá­volkeleti politika kérdéseivel kapcsolat­ban állnak fenn. Más szavakkal: ehe­lyett, hogy a nyugateurópai államok po­litikáját alárendelték volna az Egyesült Államok érdekeinek, erősödtek és kiéle­ződtek a súrlódások a nyugateurópai ál­lamok és az Egyesült Államok között. MÉG NAGYOBB JELENTŐSÉGŰ az a nyilvánvaló tény, hogy teljes ku­darcba fulladtak az amerikai diplomáciá­nak a Szovjetunió elszigetelésére irányuló kísérletei. A világ minden országának legkülönbözőbb köreiben helyesléssel fo­gadták a szovjet kormány március köze­pén bett nyilatkozatát, amely szerint nincs jelenleg olyan vitás vagy megol­datlan kérdés .amelyet ne lehetne békés utón, az érdekelt országok kölcsönös megegyezése alapján megoldani. A szov­jet kezdeményezés még Anglia, Francia- ország és más Országok kormányköreiben is kedvező visszhangra talált. Április 16-án az Egyesült Államok elnöke az -amerikai lapszerkesztők tár­saságában beszédet mondott és ebben ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok készek „igazságos részt vállalni” a vitás nemzetközi kérdések megoldásában. Ám­de ugyanakkor meggondoMlanul egész sor előzetes követelést állítottak fel a Szovjetunióval szemben. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kor­mánykörei a népeknek a békéért és a kormányok közötti tárgyalásokért folyó és egyre növekvő mozgalmától félve al­kalmazni kezdték az úgynevezett „elő­zetes feltételek” taktikáját, amelyet min­den ország társadalmának széles körej elítélnek és elítélik egész sor nyugat­európai és ázsiai ország államférfiai és politikusai is. Ezek a közéleti személyi­ségek tisztában vannak azzal, hogy a nemzetközi feszültség további fenntartása következtében csalt fokozódik az orszá­gok gazdasági és politikai függősége az Egyesült Államoktól és ezért nem rej­A „Pravdau cikke tették véka alá szt a kívánságukat, hogy fogjanak végre már hozzá a vitás nem­zetközi kérdések rendezéséhez. Ez a kívánság a legvilágosabban Chur­chill angol miniszterelnök ismert beszé­dében jutott kifejezésre. Churchill állást foglalt amellett, hogy a nagyhatalmak kezdjenek tárgyalásokat előzetes feltéte­lek nélkül. Churchill kezdeményezését — mint ismeretes — majdnem mindenütt helyesléssel fogadták. Egyedül Washing­tonban váltott ki csalódást és ellenséges kommentárokat. VILÁGOSSÁ VÁLT, hogy az Egye­sült Államok és fő európai partnere kö­zött komoly nézeteltérések varrnak a legfontosabb nemzetközi kérdésekben.. Eisenhower elnök nyilván azért javasolta az angol és a franci* kormány vezetői­nek, hogy találkozzanak vele a Bermu­dákon, hogy elsimítsák az ellentéteket és közös irányvonalat jelöljenek ki a Szovjetunióvá.] szemben. A bermudai értekezletet eredetileg jú­nius közepére tűzték ki, de többször is elhalasztották. Most Churchill betegsé­gével kapcsolatban, sokan kétségbevon­ják, hogy ezt az értekezletet valaha is megtartják. Az amerikai lapok közük, hogy a bermudai értekezlet összehívására vonatkozó terv meghiúsulásának híre megkönnyebbülést keltett Washingtonban. Vájjon miért? Azért, mert az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kö­zött annyira megnövekedtek a nézetelté­rések, hogy ezeket nem lehet kiküszöböl­ni a kormányfők szokásos találkozója útján. A kormányfők értekezlete helyeit Wa­shingtonban összeül az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország külügymi­nisztereinek értekezlete. E tanácskozás elé a nyugati partnerek közötti vitás kérdések tisztázása szempontjából sok­kal korlátozottabb célokat tűztek. A külföldi bérencek berlini kalandjá­nak bukása nem térítette észhez sugal- mazóikat. Nem látják, hogy a Szovjetunió béke­szerető politikája mind szélesebb támoga­tásra ' I világszerte, ugyaniakkor, ami­kor az Egyesült Államok agresszív kö­reinek kalundorpolitikáj® általános elíté­léssel találkozik és nem részesül támoga­tásban még a nyugateurópai partnerek részéről sem. MINT ISMERETES, S „Pravda” Churchill beszédével foglalkozó cikkében: óvott attól az alapvető tévedéstől, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben ,,as egyik fél diktálhatja ® másik félnek, még hozzá olyan félnek, mint a Szovjet­unió, a vitás nemzetközi kérdésekben lét­rehozandó megegyezés előzetes feltéte­leit”. Az Egyesült Államok vezetői körei figyelmen kívül hagyják ezt az elemi cs igazságos követelményt. A Szovjetunió elég határozottan meg­mutatta, hogy megvan benne a jóakarat a vitás nemzetközt problémák rendezésé­re. Ki ne látná, bogy a szovjet hatalom fennállásának 35 éve alatt a Szovjetunió nemzetköri helyzete óriási mértékben megszilárdult. A Kínai Népköztársaság, gal és a népi demokratikus országokkal együtt a Szovjetunió ma a világ békéjé­nek valóban hatalmas támasza. A Pravda befejezésül rámutat: Ez az, ami aggodalmat kelt az imperializmus táborába« különösen annak agresszív kö­reiben. | ‘ 1 * . 1<M«Ű EZEK A KÖRÖK, melyek oly félreis­merhetetlenül semmibe veszik a népek békeakaratát — politikájukkal együtt olyan zsákutcába kerültek, amelyből még nehezebb lesz kikeveredniük. (MTI) Csökkentik a földadót és a beadást azoknál a termelőknél, akiknél az elemi kár terméskiesést okozott Dolgozó parasztságunk szorgalmas munkája és a kedvező időjárás ered­ményeként az idén gazdag gabona- termést takarítottunk be. Az eddigi eséplési eredmények teljes mérték­ben igazolják a jó terméskilátásokat. Egyes helyeken azonban előfordult az is, hogy a bőséges cső miatt a ga­bonaföldek egy része huzamosabb ideig víz alá került. Szórványosan — egy-két községben — a jégeső is némi kárt okozott a gabonában. Mindezek az egész gabonaterület egy csekély részén kisebb-nagyobb ter­méskiesést okoztak. A dolgozó parasztok több helyről kérték, hogy az elemi károk miatt csökkentsék a gabonabeadást és a földadót. Kormányunk helyt adott ezeknek a kérelmeknek, s ezért azo­kat a terméskieséseket, amelyek ele­mi kár miatt következtek be, mind az egyéni termelőknél, mind a terme­lőszövetkezeteknél figyelembe veszi és a kár nagyságának megfelelően mérsékli a gabonabeadást és a föld­adót. A begyűjtési-, a pénzügy-, a belügy- és a földművelésügyi mi­niszter együttes utasítást adott ki, amelyben intézkedik, hogy a vízkár nagyságát a termelő kérelme alapján a járási tanácstól kiküldött kéttagú bizottság, a jégkárt pedig az állami biztosító kiküldöttei a legrövidebb időn belül állapítsák meg. Az utasí­tás előírja, hogy ha az elemi kár következtében a terméskiesés 25—50 százalék között van, a földadót és a gabonabeadást 25 százalékkal, ha pedig 50—75 százalék között van, 50 százalékkal kell csökkenteni. Ha a kár meghaladja a hetvenöt százalé­kot, akkor a gabonabeadást is és a földadót is hetven százalékkal kell mérsékelni. Ha az elemi kár követ­keztében a termés teljesen elpusztult, akkor az összes földadót és a gabo­nabeadást el kell engedni. (MTI) Á borsodi rádió keddi műsorából 1- Nyilatkozatok a kormány prog­ramjáról. 2. Az Északmagyarország mai szá­mából: „Gondoskodjunk a dol­gozók jogos panaszainak hala­déktalan orvoslásáról“. 3. Röpgyülés a DIMÁVAG Gép­gyár kerékpárüzemében, (Hang­... lelvétol-i . 4. „A munka nálunk becsület, és dicsőség dolga“. Napi hírek me­gyénk üzemeiből és falvaiból, 5- „így szórakoznak munka után Miskolc dolgozói“. (Helyszíni közvetítés a lillafüredi Zöldfa étteremből. Játszik Balog Gyula _ ég táűczenekara-)

Next

/
Thumbnails
Contents