Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-07 / 157. szám

Kedd, 1953. július 7. ÉSZAKMAGY ARORSZÁG 3 A kormány intézkedéseinek megvalósulását a dolgozóknak a tervek teljesítésével kell biztosítaniok Felszólalások az országgyűlés ülésén Az országgyűlés ülésén a Nagy Im­re elvtárs által ismertetett kormány- programhoz elsőnek Martin Ferenc képviselő szólt hozzá. Ezeket mon­dotta: —• Örömmel üdvözlöm a Nagy Im­re elvtárs által ismertetett nagyje­lentőségű kormányprogramot. Meg­győződésem, hogy ezeket az intézke­déseket a magyar munkásosztály a legnagyobb helyesléssel fogadja, mert céljuk a munkásosztály és az egész dolgozó nép életszínvonalának eme­lése, a népi, nemzeti egység megszi­lárdítása és az, hogy fokozott érvényt szerezzenek a népköztársaságunk tör­vényeinek — mondotta Martin Fe­renc. — Munkásosztályunk eddig is a legteljesebb mértékben támogatta pártunk és kormányunk politikáját, amely arra irányult, hogy lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait. Pártunk irányításával, a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és az ér­telmiség odaadó munkájával nagy si­kereket értünk el és ezzel együtt je­lentősen javult egész dolgozó népünk életszínvonala. — Amikor munkásosztályunk elis­meréssel adózott és adózik minden jóért pártunknak és kormányunknak, lehetetlen nem tapasztatnia, hogy még számos olyan hiányosság van, amelyek indokolatlanul nehezítik éle­tét; lehetetlen nem tapasztalnia ál­lami szerveink munkájának hiányos­ságait, amelyek következtében szük­ségtelenül nagy terhek nehezednek vállaira. Munkásosztályunk ezeket a nehézségeket vállalta, mondván, hogy ezek bizonyos ideig szükséges vele­járói a szocializmus építésének. — Most vált világossá, hogy nem egyszer olyan terheket is vállalt, amelyeket nem kellett volna viselnie a munkásosztálynak. A szocializmus építésének éppen az a központi fel­adata, hogy a dolgozók állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szükség­leteit kielégítse. Ezt egyetlen pilla­natban sem szabad háttérbe szoríta­ni. Ez a felismerés a forrása azok­nak a valóban történelmi intézkedé­seknek, amelyeknek megvalósítását most kormányunk célul tűzte ki ma­ga elé. Nemccak a magam, hanem — meg vagyok róla győződve — az egész munkásosztály nevében mond­hatom, hogyha eddig is szeretettel és odaadással álltunk pártunk és kor­mányunk mögött, teljes erőnkkel se­gítettük fáradozásaiban népünk jólé­tének emeléséért, most a bejelentett intézkedések nyomán még forróbb lesz ez a szeretet és odaadás, az eddi­ginél is erőteljesebben fogjuk segí­teni célkitűzéseinek megvalósításá­ban. t — Az ipar és a mezőgazdaság irá­nyában alkalmazott gazdasági politi­kánk megváltoztatását azért helyes­lem, mert az új gazdaságpolitika eredményeként a mezőgazdaságot ki­emeljük viszonylag elmaradott álla­potából. A mezőgazdaság termelésé­nek növelésével az ipar több nyers­anyagot, a lakosság több élelmezési cikket kap majd.-— De mindenekelőtt azért helyes­lem új gazdaságpolitikánkat, mert ez még inkább megszilárdítja népi demokratikus rendünk alapját, a munkásság és parasztság szövetsé­gét. — A magyar dolgozó parasztság a felszabadulás óta szüntelenül érez­hette a munkásosztály támogatását. — Nagy feladatai megoldásában, a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ben, a paraszti munka nehézségeinek és a paraszti munka eredményei bi­zonytalanságának megszüntetéséért folyó harcban a munkásosztály az eddiginél fokozottabb mértékben akarja és fogja segíteni szövetsége­sét — az egész dolgozó magyar pa­rasztságot. — Az új gazdasági politika alapel­ve a lakosság életszínvonalának ál­landó emelése. Ennek az alapelvnek érvényesítését már az elmúlt napok­ban végrehajtott árcsökkentésben ta­pasztalhattuk, tapasztalhatjuk a la­kásépítkezések és az üzemegészség­ügyi intézkedések céljaira fordított beruházások felemelésében. Alá aka­rom támasztani azt a megállapítást, hogy feltétlenül érvényt kell szerezni a Munka Törvénykönyvben foglalt előírásoknak. Ezeket az előírásokat ezidáig igen sok helyen megengedhe­tetlenül semmibe vették. — Ennék az is oka, hogy a szak- szervezetek, amelyeknek egyik leg­főbb feladata éppen az, hogy az in­tézkedések betartását ellenőrizzék, sok esetben maguk sem figyeltek fel a dolgozók jogos panaszaira. De azt is meg kell mondani, hogy gyakran a gazdasági vezetők ellenállásán meg­tört a munkavédelmi intézkedések betartására irányuló törekvés. — A kormánynak az előbb ismer­tetett intézkedései a szakszervezetek számára is fordulatot jelentenek. Le­hetővé válik általuk, hogy a szak- szervezetek sokkal jobban teljesít­hessék feladatukat, jobban őrködhes­senek a munkavédelmi előírások be­tartásárt. De ezek a lehetőségek csak úgy válhatnak valósággá, ha a szak- szervezetek is megjavítják munkáju­kat és valóban tevékenységük köz­pontjába helyezik a dolgozókról való gondoskodást.. Fontos feladatunk azt is megvizsgálni, hogy a rendeletek és előírások mennyiben megfelelőek és amennyiben nem felelnek már meg, javasolni kell azok módosítását. — A beszámolóban bejelentett in­tézkedések egy másik csoportja, az értelmiség problémáival való foglal­kozás. Én itt csak a műszaki értel­miségről kívánok néhány szót szólni. — Munkásosztályunk szereti és megbecsüli azokat a műszaki értel­miségieket, akik odaadással szolgálják a dolgozó nép ügyét és segítik — és jövőben még inkább segíteni fogják — feladataik megoldásában, mert ez­zel saját munkájukat segítik elő. — A kormány mostani intézkedé­sei biztosítják a munkások és mű­szaki értelmiségiek közötti kapcso­lat további megjavítását. — Ezek az intézkedések óriási le­hetőséget rejtenek magukban a mun­kásosztály számára. De ennek a lehe­tőségnek a valóraváltása az életszín­vonal állandó fokozódása, a jobb ter­melőmunkától függ. — Ezért világos, ha azt akarjuk, hogy a kormány intézkedései megva­lósuljanak, akkor ezt dolgozóinknak a tervek maradéktalan teljesítésével kell biztosítaniuk. A terv teljesítésé­nek pedig fő feltételei: a munka- és technológiai fegyelem betartása, az anyaggal és szerszám­mal való takarékoskodás, a munka- verseny további kiszélesítése. — Ha eddig éles harcot folytattunk az üzemekben a munkafegyelem megszilárdításáért, akkor ezentúl még féltőbb gonddal fogunk őrködni a munka- és technológiai fegyelem betartásán. Még fokozottabban fo­gunk fellépni mindenki ellen, aki tétlenkedéssel vagy lustasággal, a munkafegyelem bármilyen vonatko­zású megbontásával akadályozza a tervek teljesítését. — Ha eddig drága volt minden gramm anyag, amelyet a termelésbe vihettünk, most százszorosán drága. Ezért még fokozottabban kell gon­doskodnunk a rendelkezésre álló anyag leggazdaságosabb és a lehető legteljesebb felhasználásáról. — Ha eddig a munkaverseny jel­lemezte termelőmunkánkat, most még inkább annak kell jellemeznie. — Jól tudjuk, vannak még közöt­tünk, akiket nem fűt lelkesedés a dolgozó nép ügye iránt, vannak még sarainkban olyanok, akik ellenségei a dolgozóknak ,és akik ki is akar­ják majd használni az elmaradottak hiszékenységét és tájékozatlanságát. Mi az eddiginél is nagyobb figyelem­mel fogunk foglalkozni az elmara­dókkal és igyekszünk megjavítani munkájukat. De az eddigieknél is ke­ményebben fogunk fellépni azokkal szemben, akik tudatosan kárt okoz­nak és meg akarják gátolni a kor­mány helyes intézkedéseinek megva­lósítását. — Meg vagyok róla győződve, hogy munkásosztályunk a kormánynak a dolgozók jólétének emelésére irá­nyuló intézkedéseit kitörő ötömmel fogja fogadni és új lendülettel fog hozzá a szocializmust építő munká­hoz. Martin Ferenc után Nagy Dániel emelkedett szólásra. „A kormány programiában megjelölt intézkedések tovább szilárdítják a munkások és dolgozó parasztok szövetségét“ — A kormány programját Nagy Imre eivtárs ismertette előttünk. Ennek a programnak a dolgozó parasztsággal, a mezőgazdasággal foglalkozó részéhez kí­vánok hozzászólni. — Dolgozó népünk Ó9 ezen belül dől* gozó parasztságunk nagy érdeklődéssel és figyelemmel fordult az országgyűlés mai ülése felé. Számos olyan kérdésre vár feleletet, amely mai életkörülményei­vel függ össze. — Dolgozó parasztságunk a május 17-1 országgyűlési képviselőválasztások alkal­mával is megmutatta, hogy egységesen követi pártunkat, kormányunkat, szilár­dan áll népi demokratikus rendszerünk mellett. A bizalom a párt és a kormány iránt abban is megnyilvánult, hogy a dol­gozó parasztok bátran elmondották jogos sérelmeiket is, bírálták a hibákat- Tet­ték ezt azért, mert a dolgozó parasztok nyolc év tapasztalataiból megtanulták, hogy miután a Szovjet Hadsereg felsza­badította hazánkat, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével emelkedett fel népünk a rettenetes mélységből. — A kormány programjának ismerte* tése után úgy érzem, hogy a dolgozó pa­rasztság egészének véleményét fejezem ki, amikor azt mondom: választ kaptunk legégetőbb kérdéseinkre. — A felszabadulás óta elért eredmé­nyek következményeként alapvetően meg­változott egész népünk és ezen belül dolgozó parasztságunk élete. Az elért eredmények azonban nem jelentik azt, hogy szemethúnyunk a hibák felett é9 elhallgatjuk azokat. A dolgozó parasztság anyagi jólétének emelkedésével együtt, megnőttek az igényei is. — Közismert dolog, hogy ma a falu népe összehasonlíthatatlanul jobban van ellátva iparcikkekkel, többet vásárol, mint a múltban. Mégis azt kell monda­nom, hogy jogosan tették fel a dolgozo parasztok a kérdést: ha ipari ország let­tünk, miért drága számos iparcikk, mi* ért nem kapunk elegendő, jóminőségü a növekvő igényeket kielégítő, olcsóbb iparcikket? — A dolgozó parasztság helyesli, szük­ségesnek tartja a nehézipar fejlesztését, de olyan módon, ahogyan azt a kormány programja leszögezi: hogy az együtt jár­jon a dolgozó nép s ezenbelül a dolgozó parasztság életszínvonalának további ál­landó emelésével, a lakosság egyre nö­vekvő szükségleteinek kielégítésével. — A kormány programja választ adott, ezekre a kérdésekre. Tudjuk, hogy a meglévő hibákat nem lehet egy csapásra kijavítani, minden bajt azonnal orvosol­ni, de az eddigi tettek, a már megkez­dett árleszállítások, kormányunk ismer tetett programja, mely nem fél attól sem, hogy a hibákat beismerje, biztosítékot jelentenék arra, hogy mint mindig, most is legyőzzük a nehézségeket. — Hazánk minden dolgozója jól tudja, hogy népünk jólétének emelkedése, a kor­mány programjának végrehajtása rajtunk múlik. Ahogy az ipari munkásság fegyel­mezett, jobb munkával, úgy a mezőgazda­ság minden dolgozója a terméshozam növelésével, a beadási kötelezettség pon­tos teljesítésével járul hozzá népünk életszínvonalának állandó növeléséhez. — A dolgozó parasztság tudja, hogy minden fegyelmezetlenség, lazaság, kése­delem csökkenti jövedelmeit, életszínvo­nalát­— Minél többet termelünk, minél több iparcikkünk, mezőgazdasági termé­künk lesz, annál több jut hazánk min­den egyes dolgozójának. Nálunk érde­mes többet termelni, mert ez több jöve­delmet, keresetet jelent. Nálunk az ál­lam és a dolgozók érdeke azonos: minél többet termelni, hogy még jobban kielé­gíthessük népünk egyre növekvő szükség­leteit. — A falu és a város népének bőséges ellátását, jólétét szolgálja dolgozó pa­rasztságunk, mikor most, a lehető leg­rövidebb időn belül, a legkisebb szem­veszteséggel végzi el az aratást és határ­idő előtt igyekszik befejezni a cséplést, beadási kötelezettségét pedig azonnal a cséplőgéptől teljesíti­— Dolgozó parasztságunk a termésho­zam emelésével, az állattenyésztés fej­lesztésével, a beadási kötelezettségek tel- jesitésével segíti elő, hogy jobban, vidá­mabban éljenek az emberek városban és falun egyaránt. — Teljesen egyetértek a pártnak és a kormánynak a termelőszövetkezeti moz­galom kezdetétől kifejtett és most újra hangsúlyozott politikai irányvonalával, amely szerint a termelőszövetkezetek szervezésénél szigorúan be kell tartani aa önkéntesség elvéit. Helyeslem az önkén­tesség betartása érdekében hozott intéz­kedést, hogy aki akar, a gazdasági év végén kiléphet a termelőszövetkezetből. — Meggyőződésem, hogy a kormány további támogatása, a szövetkezeti tagok becsületes, fegyelmezett munkája nyomán szövetkezeteink tovább erősödnek s már az idén is nagyobb jövedelmet osztanak szét tagjaik között, mint az előző évek­ben. — Tudjuk, hogy a munkásosztálynak a dolgozó parasztsággal való szövetsége az egész dolgozó parasztsággal, nemcsak ■a termelőszövetkezeti parasztokkal való szövetséget jelenti. Ezt a szövetséget — amely népi demokratikus államunk alap­ját képezi — erősítik meg a kormány intézkedései. Ezek az intézkedések nagy megelégedést váltanak ki a dolgozó pa­rasztságból. — Ezért helyeslem, hogy a kis- és középparasztok természetbeni fizetés he­lyett készpénzfizetésért vehetik igénybe a gépállomás gépeit, hogy ősztől kezdve szabadon vásárolhatnak műtrágyát, hogy megszűnik a termelési szerződések kény­szerjellege. biztosítják a földek bosszúle­járatú szabad bérbeadását és bérbevéte­lét. Nagyjelentőségűnek tartom azt az intézkedést, hogy aki kéri, a tartalékte­rületekből visszakapja az államnak fel­ajánlott földjét és annak megmunkálá­sához gépi segítséget és vetőniagkölcsönt kap, hogy újból megkezdhesse földje megmunkálását- Biztos vagyok abban, hogy igen sokan fognak élni ezzel a le­hetőséggel, hiszen a dolgozó parasztok szeretik a földet. — Ezek az intézkedések arra fogják serkenteni kis- és közepparaszttársaimat, hogy a kormány segítségével, saját szor­galmukkal, jó munkájukkal nagy mér­tékben emeljék termelésüket, nyugodtan telepítsenek szőlőt, gyümölcsöst, vesse­nek elegendő lucernát, megadják a föld­nek mindazt a munkát és szeretetet, amely a magas termés eléréséhez szüksé­ges. — A doigozó parasztság egyetért a ku- lákok korlátozásának politikájával, mert azt saját érdekében valónak tartja. Tud­juk, hogy a korlátozó rendszabályok nél­kül a mi rovásunkra gazdagodnának, ha" sáskodnának a falu fölött, mim régen. A helytelenül alkalmazott kuláklista sok sérelmet okozott, mert nem egyszer elő­fordult, hogy középparasztokat is felvet­tek arra, s ezzel kuláknak bélyegezték okét. Ez a lista csupán arra volt jó, hogy rajta keresztül mindenféle admi­nisztratív túlkapásokat kövessenek el, ugyanakkor pedig sok esetben a tanács­elnök fiókjában heverő lista ellenére is, a kulákok nyugodtan szabotálhatták a termelésit, vagy a beadást. Helyes az az intézkedés, hogy biztosí­tani kell a kulákok részére földjük tisz­tességes megművelésének lehetőségét. azok számára, akik tisztességesen dolgoz­nak, betartják népköztársaságunk törvé­nyeit, teljesítik adófizetési és beszolgál- tatási kötelezettségeiket. — Természetesen nem következik, mint ahogy nem is következhet ebből az, hogy a dolgozó parasztok keblükre ölelik a kulákokat. A kormány intézkedéseinek nyomán növekedni fog a dolgozó paraszt­ság ébersége, felelősségérzete, mert nyil­vánvalóbb lesz, hogy a kulákok korláto­zását szolgáló rendszabályok betartása nemcsak a tanácsok feladata- Előre le­het látni, hogy saját érdekeik védelmé­ben, a dolgozó parasztok fel fognak lép" r.i sokkal inkább, mint eddig a szabotá­ló vagy adócsaló kulákok ellen, követel­ni fog iák megbüntetésüket. — Teljes egészében egyetértek a kor­mánynak azzal az álláspontjával, amit Nagy Imre elvtárs a törvényességgel kapcsolatban ismertetett. A mi orszá­gunkban a törvényeket a dolgozó nép: munkások, dolgozó parasztok, értelmisé­giek, dolgozó kisemberek hozzák, n dol­gozó nép érdekében. Ezeknek betartása ugyanúgy kötelező vezető emberekre és A magyar értelmiség az e körülmények között — Mint a magyar értelmiség egyik képviselője — monrlotta — nagy öröm­mel és őszinte elismeréssel üdvözlöm a minisztertanács elnökének beszédét, amelyben népköztársaságunk ój kormá­nyának politikai irányvonalát ismertette és feltárta előttünk a szocialista építés új, nagyvonalú és az eddiginél jobban megalapozott perspektíváját. A felszaba­dulás óta a függetlenség, a szabadság és a felemelkedés útján hatalmas győzelme­ket arattunk, de azt hiszem, hogy a mai napon új hazánk építésének egyik legje­lentősebb fordulópontjához érkeztünk cl. — Népi demokráciánk nagy vívmá­nyainak bosszú sora bizonyíték arra, hogy a mi rendszerünk a magyar nép felemel­kedését, békéjét és biztonságát szolgáló rendszer volt eddig is. Ezt nem utolsó­sorban mi, a régebbi generációhoz tartozó magyar értelmiségiek is elmondhatjuk, akiknek alkalmunk volt összehasonlítani az értelmiségi munka helyzetét a múltban cs most. — A felszabadulás és a dolgozó nép hatalomrajutása óta a mi helyzetünk is gyökeresen megváltozott- Az értelmiség is szabaddá lett és mindinkább összeforr a néppel. Az alkotásnak olyan lehetőségei tárulnak fel előttünk, amelyekre azelőtt nem is gondolhattunk, az építésnek, a kutatásnak, a tanításnak, a gyógyításnak az alkotó gondolatnak nem remélt lehe­tőségei és távlatai. A magyar értelmiség szereti új hazáját, becsben tartja Szab­ináját, elsősorban azért, mert érzi né­pünk meleg rokonszenvét, az állam támo­gatását, tudja, hogy munkájával népét és a haladást szolgálja, az új, szabad, emberibb társadalmat építi. — Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy nem voltak, vagy ma nin­csenek olyan sérelmeink, amelyek komo­lyan megnehezítették, akadályozták, né­hol majdnem hogy megakadályozták mun­kánk eredményes folytatásait. Az értel­miség áldozatkész volt és az ma is, de lelkesedését, odaadását, ügyszeretetét nem egyszer béklyóba verte a problémái és anyagi gondjai iránti közömbösség. A legnagyobb fájdalmat okozta emellett az, hogy derék, megbecsülésre méltó ér­telmiségieknek legjobb erőfeszítéseik el­lenére is sokszor gyanakvást és bizalmat­lanságot kellett tapasztalnak. Tagadha­tatlan, hogy a régi nevelés és világnézet ellen a legszívósabban a régi értelmiség között kell harcolni. Sokhelyt hiányzott az a megértés és türelem, amelynek lég­körében meggyorsulhatott volna az értel­miség politikai és ideológiai fejlődése. — Mi sokáig azzal áltattuk magunkat, hogy ezek a hibák esetleges, nem szük­ségszerű, nem törvényszerű jelenségek. Ez a megítélés helytelen volt, ezek a Hi­bák igen mélyen gyökereznek, éspedig abban, hogy a szocializmus építésének üteme nálunk túl gyors volt és ennél­fogva úgyszólván minden területen túl magasra szabtuk a követelményeket. A túlfeszített tempó szükségszerűen és óha­tatlanul kapkodáshoz és túlkapásokhoz vezetett: így került a meggyőzés helyébe gyakran az eró'szakoskodás. ezért maradt eredménytelen egy sor jószándékú, az ér­telmiség iránti szimpátiával telt intézke­dés is. Nagy megelégedettség tölt el most, hogy sikerült felderíteni a bajok forrá­sát és az a biztonságos érzés, hogy ke­zünkben van végre nehézségeink megol­dásának kulcsa­— Tudjuk és átérezzük, hogy a szocia­lista építés sikeres megvalósításának egé­széről von szó. Ez pedig épp úgy a szí­vünkön fekszik, mint a többi becsületes és hűséges magyar dolgozónak. Bátran kijelenthetem: a magyar értelmiség túl­nyomó többsége szívvel-lélekkel a szocia­lista átalakulás mellett, a párt mellett, a kormány mellett áll. Az ország társa" az állami szervekre, mint az egyszerű emberekre. Sok gondot és problémát, bizonya talanságot és sérelmet okozott, hogy ta­nácsaink és más állami szerveink és vál­lalatok — részben felülről jövő túlzott követelmények miatt — gyakran meg­sértették a törvényességet. Nem egy he­lyen előfordult, hogy olyan dolgozó pa­raszttól követeltek és hajtottak végre beszolgáltatást, vagy adófizetést, aki már teljesítette kötelezettsegét- S ha ezt szó- vatette a tanácsnál, nem egy helyen úgy beszéltek vele, mint a regi jegyző idejé- ' ben. , Országunkban csak egy törvényt írunk, amelynek betartása mindenkire kötelező. A mi törvényeink a dolgozó nép törvényéi, nemcsak a kötelezettsége- ket, hanem a dolgozó nép jogait is elő­írják. Senki sem vonhatja ki magát a kötelezettségek teljesítése alól, de senki sem csorbíthatja egyetlen állampolgár törvényes jogait sem. Aki törvényeinket megsérti, az az ellenségnek tesz szolgá­latot. _Ugy érzem, hogy nemcsak a ma­gam és dolgozó paraszt képviselőtársaim, hanem a dolgozó parasztság nagy több­ségének nevében beszélek, amikor kije­lentem. hogy a kormány programjában megjelölt intézkedések tovább sziíárdít- jak a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, ~ A dolgozó parasztság a munkásose­tallyal, a többi dolgozó rétegekkel együtt most még szilárdabban sorakozik fel pár­tunk és kormányunk, népi demokratikus rendszerünk mellett. ~ A kormány programja teljes egé­szeben megfelel egész dolgozó népünk érdekeinek. Ezért azt a magam és a dol­gozó parasztság nevében lelkesen üdvöz- «öni, örömmel elfogadom. Ezután Bognár Rezső szólalt fel. Idiglnél sokkal kedvezőbb végezheti munkáját dalmi átalakulásában láttuk és látjuk az ország békéjének és felvirágzásának zálo­gát, a szocializmusban láttuk és látjuk ma még világosabban azt a rendszert, amely a nép és az értelmiség számára alkotást cs képességei korlátlan kibonta­kozását, a jómódot és a magas kultúrát biztosítja. Az indokolatlanul súlyos nehézsé­gek, a bizaimatlanság és nem egyszer az igazságtalan bánásmód, az anyagi és kulturális igények -elhanyagolása, háttér— beszorítása — ki csodálkozhatna ezen — természetesen növelték az ingadozást az értelmiség soraiban. Annál nagyobb a jelentősége a most bekövetkezett fordu­latnak: most megvan minden lehetősé­günk, hogy felszámoljuk ezeket a zava­ró tényezőket és a magyar értelmiség minden tehetségét és értékét az új tár­sadalom szolgálatába állítsuk, annak a munkának a szolgálatába, amely szebbé, gazdagabbá, boldogabbá teszi cgcäz né­pünk életét. — Ami a tempó észszerű lassítását il­leti : én csak helyeselni tudom ezt a tö­rekvést. Az elmondottakon kívül azért ■Sí rnert úgy látom, hogy az ütem ilyen értelmű csökkentése nem gyöngíti, ha­nem erősiti az országot. Nagy elvtárs és az előttem szólott képviselőtársak itt egy sor meggyőző ténnyel bizonyították, hogy a túlzó tempó milyen hibákra vezetett. Ezek közül alá szeretném húzni a közok­tatás terén elkövetett hibákat: a fel­emelt ötéves terv szerint 1954 végéig 11.000 mérnököt képezünk ki; a mérnök- hallgatók szama már 1951-ben a háború előtti tízszerese volt — ugyanakkora fa­lusi nyolcosztályos általánosiskola kötele­ző elvégzésének biztosítását csak a má­sodik ötéves terv végére, tehát 1959 vé­gére tűztük ki. Ez kiáltó ellentét, amely jól példázza az iparosítás terén való elő- rerohanást Ó9 a falu kultúrális színvo­nalának elhanyagolását, nem is szólva ar­ról, hogy az egyetemeknek ez a horribi­lisen gyors fejlesztése feltétlenül a szín­vonal rovására megy. — Úgy vélem, alkalmas ez a pillanat, hogy a néphez hü magyar értelmiség ne­vében — a régi és új nevében egyaránt — ünnepélyesen megfogadjam: mi tud­ni fogjuk kötelességünket népünkkel, pártunkkal, államunkkal szemben és tet­teinkkel fogjuk bebizonyítani, hogy nem méltatlanul erősítették meg jogainkat, támogatták jogos igényeinket. A kormány új politikája igen sok feladatot hárít ránk. A népgazdasági tervek átdolgozása — hatalmas munka, amely gondosságot, körültekintést és gyorsaságot követel. Az új politikai célkitűzések távolról sem jelentik a fegyelem lazítását, sem a tech­nológia, sem a munka, sem az anyagta- karékosság terén- Nem utolsó sorban * műszaki értelmiségen múlik, hogy eze­ket a követelményeket tudatosítsuk é* érvényrejut lassúk. — Az életszínvonal növekedésével nem­csak az anyagi szükségletek, hanem a kultúrális szükségletek kielégítése is nagy erőfeszítéseket fog követelni az ér­telmiségtől, a népművelés és népoktatás, a tudomány, az irodalom és a művészet dolgozóitól egyaránt. — A magyar értelmiség azonban szí­vesen vállalja ezeket a feladatokat, mert látja, hogy az eddiginél is nagyobb meg­becsülésben részesül és olyan feltételek között végezheti munkáját, amelyek az eddiginél sokkal kedvezőbbek számára cs valóban reális, szilárd talajon nyugsza­nak. Értelmiségünk, nagy pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja mögé felsorakoz­va, meg fogja oldani ezeket a feladato­kat. Bognár Rezső felszólalása után Rónai Sándor elnök az országgyűlés üléssza­kát bezárta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents