Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-29 / 176. szám

r ' j Megbukott a De Gasperi kormány Megyénk bányászai kövessék a mncsonyi vállalat rioigozóinak példamutatását J A. béke erőinek győzelme Három év után elhallgattak az ágyuk, elnémultak a gépfegyve­rek, mély csend borult a Rumli­vá hegylánc oldalába ásott fedezékekre, a koreai félsziget közepén húzódó arcvonalra. A koreai katonák levetik roham­sisakjukat, s fáradt, de büsz­kén csillogó szemükben öröm sugárzik. Helytálltak esztendő­kön keresztül ezeken a kopár dombokon, amelyekről minden életet leperzselt a háború tüze. Az ország más részében az aranvló napfényben — amerre a szem ellát — haragoszöld rizstáblák hirdetik a legyőzhe­tetlen élet diadalát, hirdetik, hogy nemcsak a katonák har­coltak, hanem az egész ország. A munkások nap-nap után újra üzembe helyezték a lebombá­zott gyáraikat, kiégett falak között tetőnélküli csarnokokban termellek. A parasztok ember- feletti erővel géppuskatüzben művelték a földet, biztosították az ország élelmét, mert ez volt az élet parancsa. Végétért immár a szörnyű li­dércnyomás, amely 3 esztende­je elviselhetetlen teherként ne­hezedett az emberiségre, meg­szűnt az esztelen vérontás és pusztítás a fronton és a front mögött. A fegyverszünet jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha azoknak a céloknak és törekvé­seknek a fényében vizsgáljuk, amelyek 1950 júniusában a há­ború kirobbantására késztették az Egyesült Államok uralkodó köreit, h koreai háború meg in dítása az első lépést jelentette az amerikai imperializmus messzemenő katonai és politi­kai tervei megvalósításának út­ján. Korea lett volna a felvonu­lási terület, a kiinduló bázis, amelyre támaszkodva az ame­rikai fegyveres erők nagyszabá­sú hadműveletet indíthattak volna Kína ellen. Ez a terv a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek ellenállásán halálos, kivédhetetlen csapást Szenvedett. A koreai fegyverszüneti »egyezmény jelentőségét fokozzák létrejöttének körülményei. A fegyverszünet a békéért folyta­tott szívós és szakadatlan harc eredménye. Szovjet kezdemé­nyezésre már 1951 júliusában, megindultak a fegyverszüneti tárgyalások, amelyek útjába az amerikaiak számtalan mester­séges akadályt gördítettek, szüntelen provokációkkal félbe­szakították — két évig elhúzták. Mindvégig bebizonyították: nein kívánják őszintén a békét! Ali tette mégis lehetővé a sú­lyos nehézségek ellenére a fegy­verszüneti egyezmény kiharcolá­sát, a béke erőinek világraszóló .diadalát? Elsősorban a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikája, amely minden békeszerető állam érde­keivel egyezik. Ez a politika ju­tott kifejezésre a kínai és a ko­reai nép elszánt békeakaratában, amely szívósan, rendíthetetlen .erővel küzdötte le a fegyverszü­net útjába gördített rengeteg nehézséget. ° A fegyverszünet' kiharcolásá­nak döntő jelentőségű tényező­je volt a világ népeinek növekvő békeakarata, a szervezett béke­mozgalom rohamos erősödése. A koreai fegyverszünet létrejött, mert száz és százmilliók harcol­lak érte, s követelték: „Békét Koreának!” A követelés olyan erős volt, hogy szólásra bírta a koreai fegyverszünet érdekében néhány kapitalista ország kor­mányának vezetőjét, Churchill öngól miniszterelnököl és Nehru indiai miniszterelnököt. A fegyverszünet aláírására ikényszeritette az agresszorokat, nem utolsó sorban maga a harctéri helyzet is, a tényleges erőviszonyok alakulása, mert a támadók ma, a fegyverszünet megkötésének időpontjában vég­eredményben ott állanak, ahon­nan 3 évvel ezelőtt elindultak. Rengeteget szenvedett Korea né­pe ebben a háborúban, de éppen az elmúlt napokban mutatta meg újból: milyen súlyos csa­pásokat ínér azokra, akik leg­drágább kincsétől, szabadságától akarják megfosztani. Az a sú­lyos vereség, amelyet közvei le­nül a fegyverszünet megkötése előtt szenvedtek cl az agresszo- rok. ismét szemléltetően bizo­nyították be: a szabadságát vé­delmező nép ereje legyőzhetet­len! A fegyverszünet a béke erői­nek nagyjelentőségű győzelme. A fegyverszünet kétségkívül el­határoló jellegű eseménye a második világháború utáni tör­ténelemnek. Egy olyan szakasz lezárulását jelenti, amelynek ta­nulságait a népek sohasem fog­ják elfelejteni. Alegmutatta, hogy a támadással szembe lehet szállni, bebizonyította, hogy a hódítókat vissza lehet verni és a tárgyalások szellemét, a tárgya­lások politikáját diadalra lehet vinni az erőszak politikájává! szemben. A fegyverszünet azonban még nem jelent békét. Nem kétséges, hogy azoknak, akiknek érdekük a háború, újabb kísérletet tesz­nek majd a harc tüzének felszí­tására. Li Szin Man, a háborús gyújtogatok délkoreai ügynöke már hetek óta „tiltakozik” és fe­nyegetőzik. Li Szin Alán jól tud­ja, hogy bizonyos amerikai ag­resszív körök nem békét akar­nak, hanem háborút, hogy bizo­nyosait számíthat mindazokra, akiknek nem Tetszik a fegyver­szünet, akik rettegnek a békétől. Az USA kormánya biztosítékokat adott ugyan, hogy betartatja Li Szin Mannal a fegyverszünetet, de ugyanakkor a másik kezével katonai szövetséget kötött a délkoreai gengszterrel és jelen­tős segélyt nyújt neki, hogy megerősítse hadseregét. Aíindez arra figyelmezteti a világ békeszerető népeit, hogy a békéért nemcsak lehet, hanem kell is harcolni, elszánt béke- akarattal, a Szovjetunió vezette bóketábor szakadatlan erősíté­sével. Erre tanítja a koreai fegyverszünet a magyar dolgo­zókat is, akik országszerte lel­kes örömmel fogadták a fegy­verszünet hírét. A magyar béke- harcosok éppen úgy, mint vi­lágszerte minden békeharcos, nem végpontnak, hanem kiindu­ló pontnak tekinti a fegyverszüne­tet. Azért harcolnak, hogy a fegy­verszünet olyan új korszak haj­nalát jelentse, amelyben a nem­zetek békésen élnek egymás mellett, becsületesen és igazsá­gosan rendezik a vitás kérdése­ket; olyan korszakét, amely megnyitja minden dolgozó em­ber előtt a haladást, a fejlő­dést, az alkotó béke útját. A magyar nép, s így megyénk dolgozói is a koreai háború első napjától együttérzéssel figyel­ték a szabadságáért küzdő hős koreai nép harcát. Dolgozóink most örömteli, forró szeretettel üdvözlik győzelmes koreai test­véreiket, akik tovább építhetik a szocializmust hazájukban, Ko­rea a felemelkedés írtjára lé­pett. Biztosíték erre Malenkov elvtársnak Kirn ír Szén elvtárs­hoz intézett üzenete, amelyben leszögezi: A Szovjetunió min­den lehetőséget megad a sokat szenvedett koreai népnek békés élete építéséhez, a hazája sza­badságáért és • függetlenségéért vívott véres háború okozta sú­lyos sebek begyógyításához. A koreai nép győzelme a mi győ­zelmünk is, amely ismét meg­nuilatla a béketábor hatalmas erejét, s új lendületet ad a vi­lágbéke megőrzéséért vívott harcnak. Előre a gazdag termés gyors betakarításáért Dolgozó parasztok, harcoljatok még jobban az aratási, cséplési csatában Épp úgy, mint megyénk minden dolgozója én és munkatársaim is nagy érdeklődéssel figyeljük dolgozó parasztjaink nagyszerű munkáját, a harcot, amelyet a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok és az egyéni­leg dolgozó parasztok vívnak az or­szág új kenyeréért. A borsodi rádió hullámain és a sajtón keresztül örömmel hallgatjuk és olvassuk, hogy megyénk dolgozó parasztjai vállvetve küzdenek a bő­séges termés szemveszteségnélküli betakarításáért. Mi, ipari dolgozók igen örülünk annak, hogy a dolgozó parasztok is megértették kormá­nyunk új programját és úgy dolgoz­nak, hogy minél több kenyeret ad­janak az ipari dolgozóknak. Üzeme­inkben mi is azért harcolunk, hogy terveinket mind jobban és jobban teljesítsük, hogy ezzel is elősegítsük a falu fejlődését, a dolgozó parasztok életének felemelkedését, mindjobban elmélyítsük a munkás-paraszt szö­vetséget. Hogy mindezeket valóra- válthassuk, több kenyeret, zsírt, te­jet várunk a dolgozó parasztoktól. Az ipari dolgozók ugyanakkor egyre több gépi felszereléssel segítik a dol­gozó parasztok munkáját. Dolgozó parasztok! Elvtársak! Az aratás-cséplési nagy csatában már eddig is bebizonyítottátok, hogy érdemesek vagytok megyénk ipari dolgozóinak megbecsülésére, szerete- tére. Most a napokban még jobban, még lendületesebben kell harcolno­tok, hogy mind az aratás-cséplésben, mind a begyűjtésben öregbítsétek megyénk jó hírnevét. Gépállomások dolgozói! Munkátokban még van hiányosság, szervezetlenség, még sok a gépek ál­lása, ami veszélyezteti a kenyércsata győzelmét. Itt a legfőbb ideje, hogy bebizonyítsátok, hathatósan segítitek a dolgozó parasztokat, harcoltok min-i den perc teljes kihasználásáért, min-i den szem gabonáért. * Mi, ipari dolgozók bízunk benne-« tek. Tudjuk, hogy vállalásaitokat* szavaitokat tettek követik; úgy érez-« zük, hogy az új kenyérért folyó harc a mi harcunk is, ipari dolgozók har­ca is, amelyet azzal segítünk, hogy harmadik negyedéves tervünket 100 százalék fölött fogjuk teljesíteni, VARGA BÉLA a miskolci épületanyag fuv. v, dolgozója. Előzzük meg a szabolcsiakat, javítsuk meg helyezésünket a betakarítási versenyben A tarcali „Szabadság" tszcs is befejezte már a csépiest, teljesítette beadását Tárcái község egyénileg dolgozó parasztjai, a Szabadság, a Petőfi és a Rákóczi termelőcsoport dolgozói nevében örömmel jelentjük, hogy a búza, rozs, tavaszbúza, tavaszárpa aratását befejeztük. A községben teljes ütemben folyik a hordás és a cséplés. A „Szabadság” termelőcso­port már kicsépelte gabonáját és elő­íráson felül már eleget tett beadási kötelezettségének. Volt miből. A község minden dolgozója becsü­lettel, fáradságot nem ismerve dol­gozik, hogy eleget tegyen az állam iránti kötelezettségének, elősegítse a község felemelkedését, fejlődését, a kormányprogram mielőbbi megvaló­sítását. SZÉKELYFÖLDI JÖZSEF vb. elnök. Megyénk tavaly óta. párosverseny­ben van Szabolcs megyével. A leg­utóbbi értékeléskor — amint ezt a Szabad Nép közölte — Szabolcs me­gye a 17., Borsod a 19., vagyis az utolsó helyen állt az országos ver­senyben, az aratás, hordás, cséplés és beadás terén. A növényápolás idején megyénk hosszú ideig vezetett a szabolcsiak előtt, éppen ezért nem engedhetjük meg, hogy most párosversenytár­sunk megelőzzön bennünket. — Augusztus 1-én kerül sor a két me­gye között folyó párosverseny érté­kelésére. A lemaradást addig be kell hoznunk. Erre meg is van minden lehetőség, hiszen a múlt héten or- szágos viszonylatban a legjobb emel« kedést a begyűjtés terén Borsod megye érte el. Az emelkedés üte­mét tovább kell fokozni. Dolgozó parasztjaink már sokszor bebizonyították, hogy képesek a nagy feladatok megoldására. Bizo­nyítsák be most is, hogy méltóak a borsodi kohászok, bányászok hirne- vére. Gyorsítsák meg a hordást, cséplést, kövessék az élenjáró köz­ségek példáját, hogy elkerüljünk a szégyenletes utolsó helyről, s meg­előzzük versenytársunkat, a sza­bolcsiakat. ÖSSZEFOGVA, EGYMÁST SEGÍTVE, GYORSAN MEGY A HORDÁS-CSÉPLÉS AZ ENCSI HATÁRBAN GABONÁVAL MEGRAKOTT szekerek sürögnek az encsi utcá­kon. Béni István, Huszkó János, Király Béla, Jászai Lajos, meg a többiek igyekeznek a hordással, — a cséplőgép már a szomszédjukban van. Este 10 óra körül jár az idő, amikor Király Béla Jászai Lajos 6 holdas gazda udvarából hazafelé indítja a lovát. Hogy gyorsabban menjen a hordás, segítik egymást, — ma Jászainak hordtak. Ahogy Jászai a szekér után bezárja a ka­put, ingújjába törli gyöngyöző homlokát, megkönnyebbülten só­hajt. — No végre így vagyunk, most már csak a gép kéne, mégpe­dig jó gép, mert elkelne az új ke­nyér. • FÜLEK JÁNOSÉKNÁL az imént hallgatott el a cséplőgép jólismert zenéje. Most vagy húszán ülik kö­rül az asztalt, a cséplőmunkások türelmetlenül várják a vacsorát. — Egy kis türelem, mindjárt hozzuk az aludttejet, vagy a rán­tott komprélevest — mentegeti ma­gát tréfásan a gazda. Mindenki mosolyog. Tudja, hogy ilyenkor csak a fösvény kulák sajnálja a cséplőktől a kosztot. — Jó, jó, csak hozzátok már, mert igen ráéheztünk — mondják többen egyszerre a gazdaasszony­nak. Egy perccel később a cséplők jó étvággyal fogyasztják a finom hús­levest, a sülihúst, az újburgonyát salátával, a süteményt és a sört. Vidám tere-fere kezdődik az asz­talnál. A terméskilátásokról esik a legtöbb szó. — Az idén bérbevett földet jövőre is megtartom — mondja Füleki gazda. — Biztos vagyok benne, hogy sokkal több gabonám termett volna, ha már előbb is én művelem. A földnek állandóan változtak a gazdái. Nem törődtek gondozásával, csak hasz­nálták, használták és... No, de most lehetővé lesz, hogy egy darab földet több éven keresztül bérel­jünk, amint ezt a kormány bizto­sítja. — Úgy hallom, János, hogy este 8 után nem vették át a terményt a begyüjtőhelyen — mondja szem- benülő szomszédja. — Nem bi­zony — válaszolja, — de reggel ez lesz az első. Külön is tettem a többitől ami az államnak jár. Ar­ra már nincs gondom. így van ez rendjén, csak így állhatjuk adott szavunkat, © NAGYMAJOROSON még fél tíz­kor is pöfögött a traktor, járt a cséplőgép. — Igazán nem sok van mór hát­ra Soltész elvtárs. Ezt a kicsit el­vereti még úgy-e...? — szólítja meg Kundrák István dolgozó pa­raszt, az egyes típusú tszcs tagja a gép felelős vezetőjét. Az egyes típusú tszcs, mintha máris egy család lenne. A tagság mind ott szorgoskodik a cséplőgép körül. Együtt hordtak be közös szérűre, együtt, egymás segítségé­vel csépelnék el, pedig ezt nem 's írja elő a szervezeti szabály. De a tagok már felismerték, hogy összefogással mennyivel könnyeo- ben, gyorsabban megy a munka. A napokban még a község hangos hír­adója is megdicsérte őket, nótát küldött nekik. Megérdemlik — igen szorgalmasak. Az aratás befejezése után még el sem telt a 8 nap, már befejezték a hordást, megkezdték a cséplést. Délelőtt Kol^zár Mihály­nak csépelték el gabonáját. A zsá­kok gyorsan teltek a kövér szemek­kel. A beadáson felül — amit a gép alól teljesített — bőven ma­radt saját szükségletére. Koleszár Mihály és dolgozó paraszttársai megérdemelték volna, hogy szép példamutatásukat a cséplőgép ver­senytáblájára is felírják, hogy mindenki tudjon róla. Nagy hiba, hogy eddig semmit sem írtak a cséplőgép versenytáblájára, ami pe­dig azért, van, hogy az élenjárókat — meg a lemaradókat is kiírják. • A Bársonyos patak vize sebeseb­ben folyik mint máskor. Sürgős a dolga, várja minden cseppjét a ma­lom kereke, Találkozáskor szinte birkóznak, de a víz erősebbnek mutatkozik. Megforgatja, meghem- pergeti a hatalmas kereket, — a molnár és az új kenyérnekvalóra várakozó Tóth Ferenc, Hegedűs Jánosné, Gardi Jánosné és még sok más dolgozó paraszt örömére. örülhetnek is — nagyszerű lisz­tet őröl a malom a friss, új búzá­ból. A dolgozó parasztok, akik már elcsépeltek, őrölni viszik az új ga­bonát. Kölcsönnel segítik ki az olyan dolgozó paraszttársukat, aki még nem csépelt el. Takács Ferenc már a cséplésnél finom, új búzá­ból készült kenyérrel vendégelte meg a cséplőket. — Olyan mint a spongya, minden morzsájában erő van — mondta boldogan. Az encsiek nemcsak egymást se­gítik, arra törekednek, hogy minél jobban segítsék a kormány pro­gramjának megteremtését is. A dol­gozó parasztok a cséplőgép alól tesznek eleget törvényes kötelezett­ségüknek. A SZAVAK AZ ENCSIEKNÉL egyet jelentenek a tettekkel. Július 16 körül kezdődött meg náluk a cséplés. Az elmúlt héten már két cséplőgép vei’te a gabonát. Eddig 40 dolgozó paraszt csépelt el, mind a gép alól tett eleget az állam irán­ti kötelezettségnek. — Elsők akarunk lenni a csép- lésben és a beadásban. Tavaly ilyenkor is elsők voltunk. Augusz­tus 13-ra elcsépeltünk, s ekkorra már 105 százalékra teljesítettük a beadási kötelezettségünket — mondja Fónv István függetlenített párttitkár. — A dolgozó parasztok­kal előre megbeszéltük a kölcsönös segítségnyújtást, s elhatároztuk, hogy most nem augusztus 13-ra, hanem augusztus 10-re befejezzük a cséplést, ekkorra teljesítjük az állam iránti kötelezettségünket is. A héten már öt cséplőgép végzi fo­lyamatosan a munkát. Elsők aka­runk lenni a versenyben, össze­fogva harcolunk a minisztertanács vándorzászla.láért, a pénzjutalo­mért, a büszke első helyért,

Next

/
Thumbnails
Contents