Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-28 / 175. szám

ESZAKMÄGMRORSZAG----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Aláírták a koreai fegyverszünetről szóló egyezményt Hz SZKP Központi Bizottságának tézisei a Szovjetunió Kommunista Pártja fennállásának 50. évfordulójára AZ MDP BÖRSOD-ABAU3-ZE LMPLÉN MEG\ 'El PÁRTB IZOTTSÁGÁNAK LAPDA IX. évfolyam 175. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1953 Július 28, kedd Harcban a bő termés betakarításáért, az alkotmány napja méltó megünnepléséért KOMMUNISTÁK FELELŐSSÉGE A ÜENYÉRCSATÁBAN Még soha ilyen lelkesedéssel, jövőbe vetett biztos hittel nem végezték a falvak dolgozói az aratást, mint most. A munka hevében nap mint nap újabb munkahőstettek születnek. Sza­porodik azoknak a száma, akik helytállásukkal, példamutatásuk­kal a dolgozók tízezreit ragadták magukkal. Ki ne hallott volna Lőrincz István és Puhl Gyula, a mezőnagymihályi állami gazda­ság traktorosainak nagyszerű teljesítményéről, vagy Cseh Kál­mán II., a mezőkövesdi gépállo­más kombájnvezetőjéről, aki már 243 holdat aratott le, s több mint 18 vagon gabonát csépelt el. Ezeket a munkabősöket meg­találhatjuk a termelőszövetkeze­tekben és az egyénileg dolgozó parasztok között is. A mezőcsáti ..Szabadság” tsz- ben Németh István már 453 munkaegységet, Réti Mihály 402 munkaegységet ért el. Mind a ketten párttagok, élenjáró har­cosai a kenyércsatának. Ugyan­ilyen jó harcosok vannak Zalko- don, Ilereegkuton, Sajóörösön és még több élenjáró községben is. Vájjon mi az az erő, ami a gabona gyors betakarítására buzdítja, lelkesíti mezőgazdasá­gunk dolgozóit? Igaz, hogy dolgozó parasztsá­gunk még soha nem érezte át ilyen mélyen, hogy valóban magának arat és hogy minden szem, ami elpocsékolódik, saját maga és az ország kárát jelenti. Hatalmas kedvezményekben ré­szesül. Az árleszállítások, az in­gyenes állatorvosi szolgálat, a kártérítések eltörlése, az adó­kedvezmények — mindezek az intézkedések jelentősen elősegí­tették, hogy dolgozó parasztsá­gunk lelkesen, gyorsan végezze az aratás naev munkáját, | De a sikerek elérésénél nagy- szerepet játszott a kommunista példamutatás. Ennek jelentősége annál nagyobb, mivel a felada­tok döntő része még bátra van. Hátra van a cséplós, a gabona- begyűjtés munkájának zöme. A dolgozó parasztok többsége ezen a téren is helytáll, gyorsan végzi a hordást és amint meg­telnek az első zsákok, teljesítik hazafias kötelességüket. Foko­zottabb feladat hárul ezúttal is a párttagokra és népnevelőkre. Elsősorban nekik kell élenjárni a munkában. A kommunisták le­gyenek az elsők, akik példát mu­tatnak az állam iránti kötele­zettség pontos teljesítésében. Nem dolgozhat jól az a népne­velő, aki nem mutat jó példát a többieknek, akik most is őket figyelik. Dolgozó parasztságunk megszokta a felszabadulás óta, hogy a nagy feladatok végrehaj­tásánál mindig a kommunisták járjanak az élen. Erről van most is szó. Falusi elvtársainknak kell példát mutatni, nekik kell kezdeményezni olt, ahol lema­radtak a feladatokkal. Ók legye­nek azok, akik ha szükséges, akár éjjel is hordjanak. Legye­nek kezdeményezők abban is, hogy akinek nincs igaereje, megkapja a segítséget. Szervez­zék meg tehát mindenütt a köl­csönös segítséget. Különösen sokat vár a párt’ és a kormány ezekben a napokban a gépállomások kommunistáitól Nagy mértékben rajtuk múlik a kenyércsata sikere. Lendüljenek harcba az élcsapat tagjai, a kommunisták, járjon éien a munkában minden népnevelő, tanácstag, DtSZ fiatal -— közös erővel vigyék sikerre a bő ter­més betakarításáért .folyó nagy csatát. Elsőnek a megyében Zalkod község be fejezte a cséplést, teljesítette beadási kötetezettségét Hétfőn este röppent szét a hír a sárospataki járásban: Zalkod község dolgozó paraszt­jai — akik elsők között fejezték be az aratást és a hordást — befejezték a cséplést, teljesítet­ték az állam iránti kötelezettségüket. Nagy siker ez, amire joggal lehetnek büszkék a ^alkodiak. Lehet-e felemelőbb érzés an­nál, hogy a megye 360 községe közül elsőnek takarítottak be a gabonát, s az elsők között tel­jesítették állam iránti kötelezettségüket. Jól dolgoztak a zalkodiak, minden dicséretet megérdemelnek. Példát vehet tőlük megyénk valamennyi dolgozó parasztja. Megyénk valamennyi dolgozója nevében szeretettel köszöntjük a zalkodiakat, a kenyércsata élenjáró harcosait. BÁLINT JOZ&EF sárospataki cséplőgép, kezelő eddig^ 1600 mázsa gabonát csépelt el 1070_es gépével. Kövesse példáját me­gyénk valamennyi cséplőgépkezelője. üfásodvelésscl és pótbeporzéssal fokozzak a terméshozamot Ezévben megyeszerte bőséges termést hozott a főid, mind a gabona, mind a kapások jól fizetnek a szorgalmas mun­káért. Dolgozó parasztságunk a másod- növények vetésével még tovább fokozhatja a föld hozamát. Az időjárás igen kedvez a másodnövényeknek, ezekből is bő ter­mést várhatunk. Idejében végzett munká­val a falu dolgozói megduplázhatják jö­vedelmüket. Nagy kedvezmény, hogy a másodnövé- nyek után nincs beadási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy az a 8 holdas dolgozó paraszt, akinek például 4 holdnyi másod­vetése van — 12 hold terméséből telje­síti a 8 holdra eső beadási kötelezettsé­get. Jól jár tehát, aki másodnövényt vet. Termeljünk másodvetésként minél több burgonyát, mely fontos táplálkozási cikk, vagy takarmánynövényeket, melyek több zsírt, húst, tejet, tojást és egyéb állati terméket jelentenek dolgozó népünknek. A másodvetés elhanyagolása nagy kárt jelent. Igen komoly hibát követtek el ezzel az ondi, legyesbényei termelőcsopor­tok, noha a tavalyi jó tapasztalatokból sokat tanulhattak volna. Kapásaink terméshozamát jelentősen növelhetjük a pótbeporzással is, — külö­nösen a kukoricánál. A pótbeporzás célja: a jó megtermékenyülés biztosítása. Ku­koricatermésünk mennyiségét jelentős Mértékben emelhetjük, ha virágzáskor külső beavatkozással segítjük elő a jó be­porzást, illetve a teljes megtermékenyü- íést. Igen nagy jelentősége van a pótbepor­zásnak csapadékos esztendőben, amikor a jó talajmunka és a növényápolás, vala­mint az elegendő talajnedvesség eddig nem tapasztalt nagy termést tesz lehe­tővé. A kukorica csövein csak akkor indul meg a 9zemképződés, ha annak bibéjére (szakáll, bajusz, vagy selyem) idejében rákerül a címerekből kihullott virágpor. Ha napos, szellős az idő, a kihullt virág­port a légáramlás ráviszi a kukoricacső bibéjére. Abban az esetben azonban, ha az időjárás kedvezőtlen, ha a kukorica virágzása idején a levegő áramlása nem kielégítő, — ioghíjasok maradnak a ku­koricacsövek. Ezért kell elősegíteni pót­beporzással a jó termést­Ennek a műveletnek az elvégzése azért is könnyű, mert a hozzá szükséges töl­csérhez hasonló készüléket házilag, kar­tonpapírból is el lehet készíteni. Ä' töl­csér magassága 30—40 cm, nagyobbik átmérője 20—25 cm, kisebbik átmérője pedig 3-—4 cm legyen. Ha a tölcsért el­készítettük, alsó nyílásához szitának sű­rűbb szövésű tüllt kössünk. A tölcsér kö­zépső részébe is helyezzünk el egy tüll- szitát. A készüléket úgy használjuk, hogy a címer alá emeljük és belerázzuk a vi­rágport. Van azonban más mc.-lszer is. A kukorica pótbeporzását úgyis elvégezhet­jük, hogy vödörbe, vagy bármilyen más edénybe összegyűjtjük a virág porát, az edényből a virágportokokat eltávolítjuk és a virágport puhaszőrű ecsettel, vagy vattával rávisszük a csőképződmény bi­béjére. A pótbeporzásra legalkalmasabb a reg­geli időszak, mert a bibe fogékonysága ezekben az órákban a legnagyobb. Mivel a virágzás nem egy időben történik, mesterséges beporzást 3—5 naponkint, kétszer-háromszor ismételjük meg. A szovjet és a hazai tapasztalatok is beiga zolíók, hogy a kukorica terméshozamát a pótbeporzással 25—30 százalékkal növel­hetjük. Megyénk élenjáró dolgozó parasztjai már tavaly is alkalmazták a pótbepor­zást. Ezidén is számos helyen hasznosít' ják a kiváló szovjet módszert. A kesznyé teni „Szabadság“ tsz 5, a felsőzsolcai „Szabadságharcos“ termelőc§oport 2, a gcsztelyi „Uj barázda“ termeló’csoport mór két holdon befejezte a heterózis ku­korica anyatövének cimerezését, s utána nyomban a pótbeporzást. Több holdon végeztek pótbeporzást a szirmabesenyői dolgozó parasztok is. A megye dolgozó parasztjai kövess'k az élenjárókat, hasz­nosítsák minél többen az értékes szovjet módszert, hogy ezzel a könnyű munkával, a pótbeporzás elvégzésével megsokszoroz­zák a kapások terméshozamát. Mezei folvajckat ítélt el a miskolci járásbíróság Posta Ferenc hernádnémeti lakos jú­lius 24-re virradó éjjel szomszédja föld­jéről 3 kereszt búzát ellopott. A miskolci járásbíróság a tolvajt 6 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Bujdosó Sándor tiszalúci lakos rendsze- leeen lopkodta a termelőszövetkezet és az állami gazdaság földjéről a learatott ga bonát, amit odahaza kézzel kicsépelt- A szerencsi járásbíróság Bujdosó Sándort — aki ilymódon egy mázsa gabonát lo­pott össze, — 4 hónapi börtönnel és 500 forint pénzbüntetéssel sújtotta. fejezzék be csütörtök estig a lemaradt községek is az aratást Dolgozó parasztjaink megyénk legtöbb járásában befejezték az aratást, megkezdődött a hordás. Az edeléinyi, encsi, miskolci, ózdi és putnoki járásban azonban még bőven van lábon álló gabona. A tavaszbúza és a tavaszi árpa ara­tásával alaposan megkéstek. Még az abodi állami gazdaságban is 264, a boldvniban 132. az o-ngaiban pe­dig 180 hold kalászos arafatlan. Az élenjáró járások dolgozó pa­rasztjai joggal kérdezhetik, mire várnak a lemaradt járások? Miért engedik, hogy a termés jelentős ré­sze kárba vesszen. Ezt a késést semmivel sem lehet megindokolni. Az aratás döntő részén már a lema­radt járások is túl vannak. Mosj minden erőt azonnal rá kell állítani a lábon álló gabona lejrátájára. Szervezzék meg úgy a munkát, hogy estitől N;k ‘estig minden gabo­nát learassanak, tegyenek meg min­dent, hogy minél hamarabb zsák­ba kerüljön az életet jelentő gabona. Legjobb kombájn vezetők és cséplőgépkezelők KOMBA J NVEZETÖK: 1. Cseh Kálmán II. Mezőkövesd 243 hold 1870 mázsa 2. Tirpák Ferenc Hejőpapi 235 hold 2160 mázsa 3. Cseh Kálmán I. Mezőkövesd 227 hold 1932 mázsa LEGJOBB CSÉPLÖGÉPKEZELÖK: 1. Bálint József Sárospatak 1600 mázsa 1070-es cséplőgéppel 2. Sz. Kovács Lajos Hejőpapi 1470 mázsa 1100-as cséplőgéppel 3. R. Szabó István Mezőcsát 1356 mázsa 1070-es cséplőgéppel Ki lesz a győztes a hordásban, csépléshen, beadásban Az aratás megkezdésével betaka­rítási békeverseny indult a mezőgaz­daság dolgozói között. A nemes ve­télkedés kiterjedt a cséplés és a be­gyűjtés jó elvégzésére is. Több. köz-, s^g, mint például Vattai .Rátka, Go- lop, Sajóörös'.— és még sorolhat­nánk tovább az élenjáró községek nevét — ihár beh-ord ta a gabonát Egyre - több azoknak a községeknek száma is, ahol egy-két. napon be­lül befejezik a hordást. így Bogács, Szomolya, Mezőkövesd, Hercegkút, Károlyfalva, Végardó, Viss már köz­vetlenül a munka befejezése előtt áll. A sárospataki járásban mintegy 20 községben teljés lendülettel fo­lyik a hordás. Ahol még - lemaradás mutatkozik ott egymást kölcsönösen segítve végzik el a feladatot, mint Erdőbényén és Bodrogolaszin, ahol a dolgozó parasztok vasárnap is hord­tak. Ezekben a községekben a köz­ségi tanácsok a pártszervezetek irá­nyításával alapos jó munkát végez­nek, a legdöntőbb feladatra mozgó­sítanak minden erőt. Nem egy helyen azonban a szer­vezetlenség, vagy éppen a tanácsok iSJíS-- * ítíM hanyag munkája miatt nem kellő ütemben folyik a hordás. Szegilongon a községi tanács el­nézi hogy a dolgozó parasztok most hordják be a szénát és most szál­lítják a trágyát- a mezőre. Három- huta és Komlóska községben jófor­mán hozzá se fogtak még a hordás­hoz. Hátráltatja a munkát az olyan szervezetlenség is, mint ami a karcsai „Dózsa" termelőszövetkezet­ben tapasztalható. A járási pártbi­zottság megígérte, hogy 3 teher­autót küld a hordás meggyorsításá­ra, csak elegendő munkaerőről kell gcndoskodniok. A termelőszövetke­zet azonban hiába várta a teher­autókat, — a háromból csak egy ér­kezett meg. Fokozott jobb munkára van szük­ség a lemaradt községekben, ame­lyeknek egy percig sem szabad kés­lekedniük, mert amíg nincs behord­va, nem tudják megkezdeni a esép- lést. A hordás meggyorsítása mellett rendkívül fontos, hegy cséplőgé- 'peink azonnal megkezdjék a mun- ____ KÉNyELirlESÉN 15 OPQl MAJD 2UT A PÉK CÉLHOZ ER AZ EMBER.. *5^ kát. Ezen a téren még súlyos hibák és hiányosságok vannak. Gépállomá­saink 331 cséplőgépet még minőig' nem állítottak munkába. Még mindig gyakori az olyan jelenség, hogy kint van a cséplőgép, de nincs hozzá meg­hajtó erő, vagy ha kint van a trak­tor, rossz a gép, s azért nem tudnak csépelni. Karcsún vasárnap két csép­lőgép is állt. A gyakori gépkiesések erősen hátráltatják a dolgozó pa­rasztok munkáját, s hátráltatják a cséplés sikeres befejezését. Éppen ezért a gépállomások vezetősége gon­doskodjon arról hogy minden cséplő­gép mellé megfelelő szakembert ál­lítson. A körzeti szerelők tartózkod­janak állandóan kint a körzetükben, az agronómusok segítsenek a cséplő­gépkezelőnek. Érezzék át a felelőssé­get a munka gyors és jó elvégzé­séért. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának értékelése szerint a já­rások között folyó hordási verseny­ben a rangsor a következőképpen alakult. A R VOLT IDŐKÖZBE PIHENNI BORSOD MEGYE # jézfúuuMau feotd&M-éi caépSsM -tfefätmgtäitäsdqfa 1. mezőkövesdi 55.1 5. edelényi 29.0 ■j. sátoraljaújhelyi 19 5 íz. putnoki 2. miskolci 52 3 6. Miskolc város 29. 10. szerencsi 16.9 13. szikszó: 3. mezőcsáti 45.1 7. ricsei 28.5 11. ózdi 12.6 14. encsi . 4, sárospataki 32.2 8. abaújszántói 24.4 10.3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents