Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-03 / 128. szám
Bányászok, kohászok, martinászok, hengerészek! Előre a félévi terv sikeres teljesítéséért! Miért nem teljesíti tervét a kurityáni és a rudoifíelepi bányaüzem „Szénbányászatunk vezetői és bányászai igyekeznek behozni az ■ utóbbi hónapokban a felemelt terv. I hoz képest mutatkozó elmaradást, s ez helyes és dicséretes dolog! Az azonban már nem helyes, hogy emiatt elhanyagoljak a feltárást, a munkahelyek elkészítését, az clővá. l jástl“ i (Goto elvtárs 1952. november 29-i beszédéből.) ! Hatalmasan fejlődő iparunknak egyre több és több szénre van szüksége. Gyáraink mind több villamosenergiát követelnek. A több acél gyártásához is több szénre van szükség. Kulturális felemelkedésünk, az életszínvonal növekedése is egyre több szenet kíván. Országunkban ezrével épülnek a munkásházak — a téglaégetéshez is szén kell. Szén és ismét szén kell ahhoz, hogy a második ötéves terv a jómód, az erő és a kultúra országává változtassa hazánkat. A kurityáni és rudoifíelepi bányaüzem derék bányászai jól tudják ezt. Mind a két bányaüzem túlteljesítette első negyedévi tervét- A rudolftelepi bányavállalat az országos versenyben a második helyezést érte el; a telepi vájárliget fölött büszke élüzemjelvény csillog. Mi az oka annak, hogy a két bányaüzem, amely eddig ilyen szép sikereket ért el, a május havi tervteljesítéssel lemaradt? Az, hogy a műszaki vezetés nem szívlelte meg Gero elvtárs figyelmeztetését. Kurityánban hiába ért él a május havi tervteljesítésben Valkusák János kétszeres sztahánovista vájár 132.8, Pozsga Albert vájár 137.3, Skovrán Dezső sztahánovista vájár 129.8, Kozma Gábor 128.7 százalékot, We sorolhatnánk még így tovább a neveket) mégis szégyenkezniük kell amiatt, hogy az üzem mindössze 86 százalékra tett eleget májusi tervének. Igaz, nagy nehézségekét, kellett leküzdeni. Előrelátással, megfelelő műszaki intézkedésekkel azonban lényegesen csökkenthették volna a nehézségeket. Május elején két akna kimerült. A csapatok áthelyezését azonban nem lehetett végrehajtani, mert nem készül), el időre az új lej- tösakna elövájása, nem voltak előkészítve a munkahelyek. Az is igaz, hogy váratlan akadály jött _ közbe. Az új lejtősaknán betört a víz. A műszaki vezetők a bányászokkal együtt, elhatározták, hogy erejüket megfeszítve 3 nap alatt kiszivattyúzzák a vizet. Az elhatározás nem valósult, meg, mert az üzem nem volt felkészülve a víztelenítésre, a gépműhely nem tudott kellő számú és minőségű szivattyút adni. Három napig működött a szivattyú, aztán elromlott, és három nap; kellett ahhoz, hogy megtalálják a hibát. Podhorn'yik Mihály azt, javasolja a reviraknásznak, a főaknásznak, majd Bot Benedek mérnöknek, hogy a vető felett törjenek egy nyilamot. ezzel lehetővé tennék a felsőbb vágatokban a termelést. Ezt a megoldást azonban a műszakiak nem tartották célszerűnek, mert ,,akkor az útban lévő 8 méteres szénlábat ott kell hagyni“ (persze később ezt is kitermelhették volna). Nyolc nap múlva mégis ezt a megoldást választották. A vállalat vezetői munkaerő- hiánnyal is próbálj ák magyarázni a lemaradást. Jönnek ugyan toborzott munkások — mondják. — de néhány nap múlva ott is hagyjál! az üzemet. Önkéntelenül felmerül a kérdés; Miért? A válasz: nem törődnek eléggé a toborzott bányászok jogos igényeinek kielégítésével. A munkásszállás túlzsúfolt. A 70 személyre inéretezett, helyiségekben 200-an laknak: A zuhanyozó olyan kicsi, hogy nem győzik egymást kivárni, lavór nem áll rendelkezésükre. Függetlenül lába méretétől mindenkinek 45-ös csizmát adnak és a kelleténél sokkal nagyobb ruhát. — Ha nagy a csizma, tekerd körül a lábad kapcával — mondják. A külszíni dolgozók nem kapták meg a kollektiv szerződésben előírt védőruhát. Ez a szállítást nagy mértékben akadályozza. — rossz időben nem lehet esőköpeny nélkül dolgozni. Az üzemi ellátás sem kielégítő. Az étkezés silány és kevés. Mindezekről a hibákról sem az igazgató, sem az üzem vezetője nem tud, mert a dolgozók nem is emlékeznek arra, mikor látták őket utoljára a szálláson. Nem szervezték meg azt, sem, hogy a sztahanovisták patronálják az új munkásokat, pedig ez elősegítette volna, hogy megszerettessék a toborzott, munkásokkal a bányászéi©! et. A rudolftelepi bányaüzem május havi tervteljesítése 96 százalék voll. Az okok ugyanazok, mint Kurityánban. Az elövájás rovására ebben az üzemben is csak a széntermelést tartották szem előtt. Náluk is kimerült az akna, nem készült el időben az úi akna elövájása. Súlyosbítja a körülményt a munkahelyek rendkívül rossz faellátá- sa. Odaszállítják a fát, ahová a szállítóknak eszébe jut s emiatt a fenntartás nehezen, vontatottan történik. Nem egyszer 2—300 méter távolságról kell cipelni a megfelelő méretű fát, fél műszak is kiesik emiatt a termelésből. Emellett ez a hanyagság idézte elő Szigeti Zoltán balesetét is. Nyomásos volt a munkahelye és amíg egyen- kint odavitte a szükséges fát, beszakadt a főt# és eltörte lábát* A rosszul előkészített munkahelyeken nehezen megy a termelés, nem megfelelő a bányászok keresete. A munkásszállásra itt is ugyanaz jellemző, ami Kurityánban. Túlzsúfolt, nincs meg a megfelelő tisztálkodási lehetőség. Tizenhat, dolgozóra jut, egy-egy mosófazék és lavór. A fürdő építése folyamatban van ugyan, de átadása egyre késik. Ezekért a hibákért felelősség terheli a két üzem pártszervezetét, is. Habár felfigyeltek a hibákra, elmulasztották megtenni azokat az intézkedéseket, melyek a hiányosságok kijavításához vezethettek volna. Támaszkodjék sokkal Jobban mindkét pártszervezet a kommunistákra, az élenjáró dolgozókra. Fejlessze úgy a politikai tömeg- munkát, hogy júniusban a tervet nocsak teljesítsél!, hanem túl is teljesítsék, behozzák a májusi lemaradást. Fia a pártszervezet, a műszaki vezetőség a megnövekedett, feladatoknak megfelelően jobban dolgozik — a bányászok lelkesedése biztosíték a féléves terv jó teljesítésére. Zelena Balázs aHjsrifeleüi fron’msslcr.csajiala máíus havi tervidissí ásteen megelőzte Loy firpäd csapatát Zelena Balázs 22 jas frontraeetér cea- Borsodi Szénbánya- tervét 120.9 százatagú csapata má^ patát, amely május szati Tröszt front“ lókra, valamint a jus havi ^ tervén havi tervének 122.6» csapatai közötti fziihakáliói Báné 150-9 ^ százalékra százalékra tett ele- versenyben. Meg- Kálmán. csapatát teljesítette. Ezzeli get. előzte az ormos-’ is, amely 126.6 száa szép eredmény“ Zelena Balázs pusztai Tóth István zalékra tett eleget nyel megelőzte Loyj csapata az első he- frontmester csapa* május havi eloírá* j Árpád Kossuth-dí* lyezést érte el a tát is, amely havi sáliak, * VRiJSlTSlü MEG !l NAGYÉR® SZOVJET JAVASLATOKAT 0 BÍSSYÖRi RASYGLVASZnJMEN! NAGY TERVEINK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL hazánk a vas és az acél, a gépek országává válik. Vaskohászatunk egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Épül hazánk büszkesége. a Sztálin Vasmű, újjáalakítjuk a diósgyőri kohászati üzemeket. Hatalmas segítséget kapunk vaskohászatunk fejlesztéséhez a Szovjetuniótól, amelynek kohászai önzetlenül rendelkezésünkre bocsátják élenjáró módszereiket, tapasztalataik kimeríthetetlen kincsestárát. Felbecsülhetetlen értékű az a támogatás, amelyet a nálunk járt. szovjet szakemberek nyújtottak nagyértékű javaslataikkal. A szovjet javaslatok alkalmazása lehetővé teszi hogy az eddiginél jóval magasabb színvonalra emeljük nyersvas- és acéltermelésünket, új technológiát vezessünk be üzemeinkbe. így például a Szovjetunió segítségének köszönhetjük, hogy a diósgyőri rekonstrukció keretében felépített 700 köbméteres „Béke“- kohót a legkorszerűbb szovjet technika vívmányaival szerelhettük fel- Rakcsejev elvtárs, szovjet mérnök többszáz tanácsot, javaslatot adott a diósgyőri nagyolvasztómű vezetőinek, a javaslatok kiterjedtek a munka legapróbb részleteire is, megvalósításuk biztosítja a termelés egyenletes emelését. BIZONYSÁGA ENNEK például, hogy a „Béke“-kohó a múlt hónapban napi átlagban 20 százalékkal több nyersvasat adott mint, az azt megelőző hónapokban, tervét most is túlteljesíti. Sajnos, azonban a diósgyőri kohászok niem valósítják meg Rakcsejev elvfárs valamennyi javaslatát, nem küzdenek elég szívósan a magasrendű szovjet technológia alkalmazásáért, A kohók adagolásánál például nem tartják be a szovjet, technológiai előírást, nem fordítanak kellő gondot a karbantartásra, ezzel súlyos károkat okoznak népgazdaságunknak, s önmaguknak — hiszen a nagyobb teljesítmény nagyebb, az alacsonyabb termelés kisebb jövedelmet jelent, számukra. Az elmúlt napokban például a „Kilián“-kohót kénytelenek voltak leállitani, mert többszöri figyelmeztetés éllenére sem tettek megfelelő intézkedéseket a kohótorok kilángolásának megszüntetésére. A helyzetet súlyosbítja hogy nem készültek fel kellőképpen a kohótúrok és a homokzár javítására, nem jól szervezték meg a munkát, ennek következtében a 36 órára tervezett javítás több, mint, 3 és fél napig tartott. Miért dolgoznak Diósgyőrben a kohójávitásnál még ma is olyan I elavult módszerekkel, rossz munka- szervezéssel, mint egykor, amikor a kohóátépítés még 80-90 napot vett. igánybe? Vájjon a nagyolvasztóim! vezetői elfeledkeztek arról, milyen ragyogó eredményeket értek el az ózdi dolgozók a legutóbbi kohőát- építésnél éppen a szovjet, tapasztalatokon alapuló jó munkaszervezéssel? Egy kohó teljes átépítése sokkal nagyobb munka, mint az a javítás, amelyet, a „Kilián“-kohón végeztek mégis az ózdi kohó átépítést — az élenjáró szovjet tapasztalatok alkalmazásával — jóval a tervezett időn belül mindössze 7 és fél nap alatt hajtották végre. MIÉRT TARTOTT OLYAN SOKÁIG a diósgyőri „Kilián“-kohó kijavítása? Azért, mert Rakcsejev elvfárs tanácsai ellenére a kohót megfelelő előkészítés nélkül állították le javításra, nem gondoltak arra, hogy a mulasztással, az idővesztegetéssel növelik amúgy is tetemes tartozásukat súlyos károkat, okozhak as országnak. Komoly hibák ezek. A nagyolvasztó gyárrészleg vezetőinek tudniuk kell; nem elegendő, hogy szavakban egyetértenek a szovjet javaslatokkal. Meg is kell azokat, valósítani! Nem elegendő például, hogy Kókai elvtárs gyárrészlegvezető-helyettes elismeréssel beszél a szovjet módszerről, amely szerint aí kohójárat egyenletessé tétele céliából az adagolóvödrökbe az anyagot egyenletesen kell elosztani, a kokszot megfelelően át kell rostálni, a beadagolandó ércéé előíráseze- rüen meg kell locsolni. — ugyanakkor viszont ezeket, nem hajtatjai végre, az ezirányú munkát nem ellenőrzi. NEM VALÓSÍTOTTÁK MEG a! nagyolvasztóműnél azt a fontos szovjet javaslatot sem, hogy a nagyolvasztó tor°kszintjére vezető feljárókat tartsák zárva és a torok- szintre gázmentő kíséretében csak ai mester engedélyével szabad felmenni. A nagyolvasztómű vezetői nem gondolnak arra, hogy ennek az intézkedésnek elmulasztásából származó esetleges baleséfekért teljes mértékben ők a felelősek Olyan szovjet javaslatok is vannak, amelyeknek megvalósításához a gyár igazgatóságának segítsége szükséges. A „Béke“-kohónál például az egyenletes kohójárat biztosítására gőzbefuvafást kellene alkalmazni, a jobb minőségű nyersvag— és salaktermelés érdekében pedig dolomitot kellene a kohóba adagolni. Mindezeket, a javaslatokat azonban nem valósították meg. A múlt év decemberére ígért gőzkazánok a mai napig sincsenek felszerelve, a Diósgyőr szomszédságában lévő szomorú völgyi dolomit bányára pedig a gyár igazgatósága nem' fordít gondot, emiatt a nagyolvasz- tómü nem kapja meg a szükséges dolomit-mennyiségetSíránkosisak, hogy nnincs munkaerő 669 mégsem vonják he a családtagokat a munkába a mezőkövesdi „Petőfi6'6 tsx-ben 1 'A cukorrépát is egyelni Kellene [nár. a kukoricában is sürgős volna ä kapálás — mondja Sereg József elvtárs. a mezőkövesdi „Petőfi“ tsz elnöke. 62 hold kukoricánk van. épből 34 holdat négyzetesen vetettünk. A gépállomás már meg is kult.ivá.to. rázta a, négyzetesen ültetett kukoricát. a többit pedig ekeka-páatuk. — Igen széipen fejlődnek a növények. Csak az a baj, hogy elnyomja a sok gaz. Hiába — sóhajt busán —, mit csináljunk, nincs munkaerő... — Tavaly mennyi kukoricájuk tér- unott? — Átlagosan 2 mázsa holdankint. — Hányszor kapálták meg?, ; — Egyszer. — Ha négyszer kapáltuk volna, 18 mázsás is lehetett volna, az átlag — szól közbe Biró István elvtárs. üzemi párttitkár. — Szépen fejlődik a napraforgó is — hangzik tovább az elnök ismer, tetőse. — Kapa kellene annak is. Még a dohányt sem palántáltuk ki, pedig már lejárt a határideje. Itt az ideje a paradicsom, paprika és egyéb korai palánták ültetésének is. Az 5 hold gyümölcsösben is Igen fontos lett volna a virágzás utáni permetezés. így viszont a hernyók, egyéb ro_ varok veszélyeztetik a bő termést. A három évvel ezelőtt kapott permetezőgépet még csak ki sem próbáltuk... A szőlőben is lenne elég tennivaló... — Ezekszerint a termelöcsoport dolgozói jóformán még hozzá sem kezdtek a növényápoláshoz? — Hát úgy valahogy... Szerencsénk, hogy a gépállomás növényeinknek csaknem felét géppel megműveli. Csak a sorközöket keTene nekünk kapálnunk, de hát kevesen vagyunk... az állattenyésztés igen sok dolgozót leköt, — ömlik tovább a panaszkodás az elnökből. — Hány tagja van a csoportnak? — Negyvennégy család van 530 hold földhöz. a. — De íriszen altkor jóformán 12 hold jut egy-egy családra, még hozzá — amint az elnök elvtárs mondta — a terű létnek csaknem a felét géppel művelik. — Az igaz, dohát a7- áBattenyéez. tés, csak 10 tagunk mg,rad a növény, ápoláshoz. — Bizonyára akkor Igen nagy az állatállományuk ? — 190 sertés mellett — 130 közti, lök kijár a. legelőre — négy ember dolgozik. Hót tehenet 2 ember gon. doz. összesen 32 szarvasmarhánk van, de a növendékek nyári legelőn vannak, egy tag vigyáz rájuk, ’üzen- hárem ló és hat csikó van még az állatállományunkban. Hat kocsisunk és egy lógondozónk van. Harminchét baromfit, is egy ember gondoz. Há. rom éjjeliőrünk, négy traktorosunk van, közülük ketten állandóan a gép. állomáson dolgoznak. Nyolcán a 7 hold kertészet bon, hárman az irodában, a többiek pedig a növénytermelésbe*. 9 A term előosoport 1949-ben alakult. Az első években igen jó eredményeket ért el. A szorgalmas munka nyo. mán a tagság megelégedett volt a jövedelem osztása idején. Az utóbbi két évben azonban egyre rosszabb lett a csoportban a helyzet. Allan, dőan panaszkodnak, hogy „nincs elég munkaerő“. Tavaly és már az idén is a tömegszervezetek tagjai siettek se. gítségükre, hogy legalább a legszükségesebb növényápolást időben elvé. gezzék. A hibáik okát abban találjuk meg, hogy a csoport vezetősége rosszul szervezi meg a munkát, lebecsüli a nők munkáját, elhanyagolja a családtagok bevonását. Az állattenyésztésben és általában minden helyen csak férfiak dolgoznak. A nők jóformán egyáltalán, ne® vesznek részt a közös munkában. A 7 tehenet két erőteljes férfi gondozza. Ezt a munkát nők is el tudnák végezni, sőt lelkiismeretesebb munkával a tejhozamot a jelenlegi 6 literről sokkai magasabbra, emelnék. Egy férfi és két nő nagyszerűen elláthatná a teendőket a sertések mellett. A lovak gondozását is meg lehetne oldani külön lógondozó nélkül. Egészen biztos, hogy minden kocsis szívesén vállalná g, rábízott lovak és kiscsíkók gondozását, legalábbis most a legsürgetőbb növényápolás Idején. Éjszaka, pedig az éjjeliőr nagyobb gondot fordítana az istállóra, mint eddig. A 7 holdas kertészetben nyolcán vannak mégsem ültették még ki a palántákat, A munka helyesebb beosztásával 5 dolgozó is jóval többet végezhetett volna. Csak néhány javaslat. hirtelenében, már ezek meg. valósítása, is lehetővé tenné, hogy 9 férfi más munkában dolgozzék est — Igen, ez így jő is lenne — mondja az elnök. —• Csakhogy az a baj, hogy az asszonyoknak otthon lg van munkájuk. Nem érnek rá a, cső. portban dolgozni... Nézzük csak. A csoportban öt nő dolgozik. Közöttük például Nyitrai Istvánná tavaly 175. az idén pedig már eddig 108 munkaegységeit, Mar- czis Istvánná tavaly 161, ez évben eddig 60 munkaegységet szerzett. — Nyilván ezeknek az asszonyoknak is van házimunkájuk, mégis jut Idejük a háztáji terület megművelésére és jut idejük bőven a közös munkára. A tsz szervezeti szabályzata elő is írja, hogy minden nőnek — feleségnek — legalább 120, illetve 80 munkaegységet le keli dolgoznia évenkint. — Az elnök elvtárs feleségének ta. valy hány munkaegysége volt? t_ Egy sem .., — Hány gyermekük van? — Otthon már egy sincs. — Az idén hány munkaegységet dolgozott már a felesége? — Körülbelül 3—4-et. Az üzemi párttitkár elvtársiéi hasonló válaszokat kapunk. ■ • íme! siránkozik a vezetőség, hogy „nincs munkaerő“, szégyenszemre a tömegszervezetekhez fordul segítségért de a családtagok bevonásara semmit som tesz, sőt maguk a vezetők éppen rossz példát mutatnak. Ahogyan összeszámláltuk több mint 23 nőt állíthatnának munkába. A mar említett, 9 férfivel ez 32 dolgozót jelent. s akkor nem 10, hanem 42 tagú lenne a növénytermelő brigád. Akkor lehetne munkacsapat, lehetne verseny, időben elvégeznének minden munkát, nagyobb lenne a termés, a szövetkezeti vagyon, ezzel a család jövedelme. Ehelyett azonban siránkoznak, fühöz-íához kapkodnak segítségért. Ezért a tűrhetetlen hanyagságért felelősség terheli a rendkívül gyengén dolgozó üzemi pártszervezet ve, setöségét, továbbá a városi és járási pártbizottságot is, amely eddig még nem adott konkrét segítséget a csoport munkájának alapvető megjavításához. & A mezőkövesdi járásban igen eredményesen dolgoznak a négyesi, eger- lövői és borsodivánkai csoportok. —• a mezőkövesdi ,Petőfi“-nek is meg. van minden lehetősége arra. hogy az élenjárók közé kerüljön. A járási és városi pártbizottság gyors segítségével a tsz pártszervezete váljék a termelés motorjává Induljon haladéktalanul alapos hatásos felvilágosító munka a családok körében, von. janak be minden családtagot a mun. kába, ne veszélyeztessék, hanem biztosítsák idei gazdag termésüket. A szovjet javaslatok megvalósítás sa több és jobb minőségű nyersva-» sat jelent, lehetővé teszi a tervek teljesítését, a nagy adósság letörlesztését. Ez egyáltalán nem lehet közönyös a diósgyőri kohászok számára, akiknek jó munkáján mulilf az egész gyár, sőt, jelentős részben Borsod becsülete is. GERÖ ELVTÁRS megmondotta, hogy a diósgyőri kohászok egyelőre csak hitelbe kapták a megtisztelő Lenin Kohászati Müvek címet, ehhez csak akkor fognak méltókká válni, ha tervüket teljesítik. Tudnia kell minden diósgyőri kohásznak,- hogy a gyár tervteljesítése elsősorban rajta múlik. Ha nem látják el a marfmaeélművet, elegendő nyersvassal, akkor sem az, sem a többi gvárrészleg nem teljesítheti előírását Felelősségük teljes tudatában harcoljanak tehát a lemaradás behozásáért, tervük túlteljesítéséért. Harcoljanak a szovjet tapasztalatok alkalmazásáért, az élenjáró szovjet technológia bevezetéséért, # régi elavult munkamódszerek ellen. feivéíef s dolgozói tógazdasági teciiniüumáiia és a doigozót gyors-gépíró es rroúaKezeta szakiskoláiéba A dolgozók kozgazdaeégi tedsailrama fejlődő sardsetgi élrtünk «rámán«, könyvelőket. vállalati teirezSket, statt*zti tusokat képez. A technikum felsőbb tanulmányok foytaUsära is képesít. A dolgozók gyors-képíró és í ród j kezelő szakiskolája egy év alatt képezi ki a hallgatókat. Mindkét iskolába jelentkezhetnek fel« vételre azok. akik 17. életévüket betöltötték és 8 általános iskolát végeztek. Jelent, kérhetnék hé «tartásban dolgozó nők is. Részletes tájékoztatást ad az iskola igez. gafósága: Miskolc. Hősök tere 4. szám. Telefon 17-M. SZINES DIOFTR.IAS meniscus szemüveg védi szemét naptól, munkában, sportnál. üdülésnél Kapható: az OFQTERT boltokba* 1 "n .......am ■'