Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

Vastaisp, 1953. Jfinlns ?t ÉSZAKMAG YARQR5Z AG 7 V. BEUNSZKIJ, A NAGY GONDOLKOZÓ ÉS KRITIKUS június 7-én vanVisszárion Belinszkij, a nagy orosz gondolkozó, irodalmi, kritikus és publicista halá- lának 105. évfordulója. Belinszkij, mint n mulf század 40-es évei haladó ifjú. nemzedékének szellemi vezére, kezdeményezője és első képviselője az oroszországi akkortájt keletkező forradalmi—demokratikus mozgalomnak, előfutárja a 60-as óvek Csernisevszkij és Dobroljubou vezette for­radalmi demokratizmusának, Belinszkij 1811-ben a volt. penzaí kormányzóság­ban, Cseinbar városkában született. Már fiatal korá­ban kitűntek rendkívüli képességei. Mégsem tudta a főiskolát elvégezni mert a moszkvai eg-etem reakciós vezetősége szabadságszerető kormányellenes beállított­sága miatt kizárta a főiskolai hallgatók sorából. Belin­szkij az újságíró pályát választotta s hogy megélheté­sét biztosítsa, éjjel-nappal keményem, dolgozott. A ki­merítő munka következtében megbetegedett és 37 éves korában meghalt. A múlt század sn—40-es éveiben Oroszország­ban a. Dekabrista palota forradalmárok leverése után kegyetlen politikai reakció uralkodott. A föld alá kényszerített haladó társadalmi eszmék csak a. művé­szeti alkotó tevékenységben és a: irodalmi kritikákban juthattak kifejezésre. Ezért Belinszkij is kénytelen volf munkásságát szinte kizárólag a kritika, az iroda­lomtörténet és az elmélet terére korlátozni. Belinszkij mélyenszántó és finomtollú cikkei a korabeli írók művészi tehetségének és műveik társa­dalmi jelentőségének tökéletes megértéséről tanúskod­nak. Merész gondolatai azonban jelentősen túllépik a tulajdonképpeni irodalmi kérdések kereteit. Cikkeit a politikai harcos heves temperamentuma, az igazság szomjas keresése, a filozófus fáradhatatlan kutatókész­sége, a művészet olthatatlan szeretete jellemzi. Belin­szkij kritikai működésében döntő helyet foglaltak el a nemzeti sajátszerűség, vagy mint. akkor nevezték, a ■népiesség problémái. Belinszkij elmélyed,ve tanulmá­nyozza az orosz elbeszéléseket és a fiatal írók között már 1835-ben különös figyelmet szentel Gogolnak, akinek müveiben felfedezi az orosz irodalom új hang­ját. Harcot kezd. Gogolért, a reakciós irodalmi tábor­ral, harcol a művészet haladó elveiért, a kritikai rea­lizmusért, amely az orosz nép történelmi fejlődését gátló társadalmi erőket ostorozza. Balinszkij 1839-ben Moszkvából Péterburgba költözik át és az „Otyecseszfvennije Zapiszki“ című folyóirat munkatársa lesz. Alkoló munkásságának má­sodik, érettebb szakaszában döntő eszmei fordulat áll be. Most érti meg az önl<ényuralm,af védelmező filozó­fiai idealizmus rendszerének reakciós voltát. Belinszkij olyan társadalmi rendről álmodik, amely nem ismeri, az embernek ember álfái való kizsákmá­nyolását, olyan időkről, ,,amikor senkit, sem fognak felnégyelni, amilzor senkinek sem. vágják le a fejét", ,,amikor nem, lesznek értelmetlen formák és szokások“ és ,,a nők nem lesznek a, társadalom, és a férfiak rab­jai“. A nyugat utópista szocialistáival ellentétben na­gyon jól tudta, hogy a szocializm.ushoz nem. lehet el­jutni békés úton, hogy a forradalmi harc elkerülhetet­len. Belinszkij újságíró tevékenysége óriási, hatást gya­korolt az orosz társadalom haladó köreire, a múlt. szá­zad 4C-es éveiben, a fiatal írók nagy csoportja csopor­tosul Belinszkij köré, E fiatalok közül többen -— N. Nyekraszov. J. Turgonyev, M. Szaltikov-Scsedrin, F. Dosztojevszkij és mások — a fejlődő orosz irodalom következő szakaszának nagy íróivá váltak. Azokra, a kiváló orosz írókra, akik nem. tartoztak közvetlenül a Belinszkij vezette csoporthoz, eszméi, a forradalmi demokratikus esztétika eszméi nagy hatással voltak. F.zek közzé az írók közzé tartozik A. Gercev, I. Gon- c*arov, Osztrooszki.i, $ö4 a fiatal, L. Tolsztoj is, aki a vngy kritikus halála után négy esztendővel, lépett a nyilvánosság elé. Ilyen módon Belinszkij a XIX. század, kiváló orosz realista íróinak egész seregét nevelte fel, s ez­zel lerakta, az orosz irodalom alapját. ETHEL ROSENBERG: a siralomházból Pdlfljifásunk messze szállna; rácsot lel csak s kőfalat; sivár téli égen baljós feUegesk bolyongónak. Rémület, hala! köröttünk. Mi ketten nem rettegünk; bennünk a nép szive 0óbban a nép szive van velünk. Siralomház virrasztói, várjuk a végső szét — ki merik mondani? ,,Siralomház virrasztéi, jöttünk mentésetekre“ — ki kell tartani’. A milliók marsát halljuk, mind velünk van, föl-le jár, Fiók, holtak, meggyilkoltak, nem győz rajtunk a halál! ' S a virrasztókat többé nőm riasztják a villamosszék fojtó karjai Sing Sing fegyház, 1953 január 11. Kiköszörülik as áprilisi csorbát a Borsodvidéki Gépgyár dolgoséi A Borsodvidéki Gépgyár a múlt év­beli, de még ez év első negyedéből! is a tervüket jól teljesítő üzemek kö­zé tartozott; áprilisban, azonban csú­fosan lemarad1. Lemaradásának Tész- ben az anyaghiány volt az oka. Ez azonban nem magyarázza meg telje­sen a késést. Jobb munkaszervezés­sel, a párosverseny kialakításával, a Verseny jó nyilvánosságával sokkal szebb eredményeket érhettek volna el Mivel ez hiányzott, a Borsodvidéki Gépgyár dolgozói csak a hónap végén döbbentek rá, hogy milyen szégyen érte őket. ,>B» nem sokáig nézték tétlenül el­maradásukat. Májusban alaposan rá­kapcsoltak és így esedékes havi tervü­ket teljesítették. Megteremtették ehhez a Szükséges inüszaki feltételeket. A párt- és szakszervezet segítsé­gével a műszaki vezetőség min­den egyes üzemrész munkáját fe­lülvizsgálta, jllj munkaszervezést vezetek be, meg­javították az üzemek egymásközötti kooperációját. Minden üzem számára pontosan napokra beosztották a de- kádtervet. A gépalkatrészek elkészí­tésének és az anyagbeszerzésnek is pontos ütemtervet készítettek. Ezek­kel az intézkedésekkel megteremtet­ték a programszerűség betartásának (teltételét. Igen gyakori volt aaelótt, hogy az Bntöde a hónap utolsó napjában ké­szítette el azokat a darabokat, melye­ket már jóval előbb át kellett volna adni a forgácsoló üzemnek, hogy ter­vét az is teljesíthesse. Ez a lazaság már a möltté. Az ön- í-őde májusban már a hónap első két dekádjában elkészítette a tovább fel­használóéra az öntéseket. Elkészítették az öntöde szemlél­tető termelési grafikonját. Min­den nap pontosan feltüntetik az öntő és öntvénytisztító üzem eredményeit. Eeggelenkint az üzem dolgozóinak el­ső útja az irodába vezet, hogy meg­néznék előző napon elért teljesítmé­nyeiket. A hónap első napjaiban kissé lemaradtak esedékes tervük teljesíté­sével — különösen a tisztító üzem­ben, de erősen fogadkoznak, hegy né­hány nap alatt behoznák a lemara­dást. Az öntőözémíben jól foglalkoznak áz átképzésükkel. Czetkó Lajos és Bojcsák Hl. János segédmunkások­ból lettek formázó ál-képzősök. Letet­ték a szakmai vizsgát és pár nap éta önállóan dolgoznak. Az első két, na­pon még nem érték el a száz százalé­kot, a harmadik napon azonban már 128 százalékos eredménnyel büsz­kélkedhettek. Az öntöüzemnek több kitűnő dolgozója van Májusban Du­dás Kálmán 137, Bojcsák I. János 159, Hidi János 145 és Czekatov Ár­pád 119 százalékos selejtmentes telje­sítménnyel tűnt ki. Jó munkájukért ju­talmazásban részesültek. Az öntőüzem párosversenyben áll a forgácsoló üzemmel. A versenyt májusban az öntóüzem nyerte meg, 18.8 százalékkal túltelje­sítette tervét A forgácsoló üzemben ä szerelői brigádok értek el kiváló eredménye­ket. 11egvi Andris ..Roham“ brigádja 141, Dobozi János „Május 17“ brigádja és Szemán József „Kossuth“ brigád­ja 119 százalékos eredménnyel 'unt ki. A magasabb színvonalú munka- szervezés, a tervteljesltés érdeké­ben komplexbrigádok alakultak. Minden brigádot e.gv műszaki dolgo­zó patronál Bevonják ebbe a munká­ba a gyártástechnikusokat is, A mű­szaki és fizikai dolgozók összefogása gyorsan meghozta eredményét és szi­lárd alapot létesít a további javulás­ra is. A Borsodvidéki Gépgyár dolgo­zói máris megmutatták, mire képesek, ha meg van a tervteijesítés műszaki feltétele Nagy lendülettel fogtak hozzá a júniusi terv jó teljesítéséhez, hogy teljesen kiküszöböljék az ápri­lisban esett csórták Ezt a lendületet még jobban fokoz­ná, ha a műszakiak is párosversenyre lépnének egymással. Ne elégedjenek meg az üzemek egymásközötti ver­senyével, maguk is legyenek tevé­keny résztvevői a párosversenynek. Arra kell törekedniük, hogy az üz^n minél szebb eredményeket jelenthes­sen a Béke Világtanács küldötteinek. Cséplési ellenőrnek lehet jelentkezni Az idén bőségesnek Ígérkező termé­sünk gyors és zavartalan betakarítására jóé lőre fel kell készülni. Ennek a fel­adatnak egyik legfontosabb része a csép­lés és annak ellenőrzése. Az idén a tanítók, a diákok közül igen sokan kérték, hogy résztvehessenek a cséplés ellenőrzésének munkájában. A begyűjtési minisztérium ezt figyelem’ bevéve ebben az évben a cséplési ellen­őröket elsősorban a tanítók és diákok közül jelöli ki. A tanítók és tanárok az illetékes já­rási, valamint megyei tanács vég-robaj ló- bizottsógának begyűjtési osztályánál, az egyetemisták és főiskolások a tanulmá­nyi osztályokon, a 17 és 18 éves közép- iskolások az iskola igazgatójánál jelent- ke/,hétnek. Cséplési ellenőröket a cséplés időtartamára, kb. hat hétre, június vé­gétől előreláthatólag augusztus 20-ig al­kalmaznak. Az ellenőrök napidíja 30 fo­rint. Annak, aki nem lakóhelyén dolgo­zik ezenkívül még kb. 20 forint szállás­díj is jár. Az olcsó szállás és élelmezés lehetőségét biztosítják. Részletes felvilágosítást m megyei, valamint a járási tanács* végrehajtó­bizottságának begyűjtési osztálya ad EUGÉNIE COTTON, a nagy francia békeharcos Eugénia Cotton, a nagy francia béke harcos 1881 októbei 13-án született ér­telmiségi. családból a Jélfrandaországi Charonte Interieure megyében lévő Sou- bise kis városban. A középiskola be­tetőzése után belé­pett a sévresi peda­gógiai főiskolára. 1904-ben a hires tudós, Marie Curie meghívására tanár­segéd lett ugyan­ezen a főiskolán. Három évtizeddel később, 193&ban az intézet igazgatója lett. Eugénie Cotton, aki. a Légion iTHon- neurrel. kitüntetett kevésszámú nők közé tartozik, merész és elvi alapokon átló pedagógusnak mutatkozott: sike­rült elérnie, hogy eltöröljék a fiú és leányiskolák tanulmányi programmier- nak különbségét, valamint azt, hogy a nőtanárokat a férfiakkal egyenlő fo­gúvá tették. 1941 őszén a Hitlert szolgáló francia vezetők Cottont elbocsátották igazga­tói állásából. Ezekben a sötét napok­ban Daniel Casanova, a lánglelkü hon­leány földalatti munkával, megkezdte annak a szervezetnek megalakítását, amely nemsokára a francia honleányok millióit fogta össze: a Francia Nőszö­vetség megalakítását. Miként az egész népre kiterjedő ellenállási mozgalom­ban, úgy a Szövetségben is a Francia Kommunista Párt tagjai váltak néze­tő elemekké. A kommunistákkal való kapcsolat ébresztette jel Eugénie Cot­ton lelkében, a me­részséget, szilárdsá­got ás az ügy tor­tám el mi igazságában való mélységes meg­győződést. Eugénie Cotton ár férjével, Aime Cotton világ­hírű tudással és fiá­val együtt tevéke­nyen és rettenthe- tétlenül résztvettaz ellenállási mozga­lombantv Munkája elismeréseképpen választották meg a Francia Nőszövetség elnökévé. Eugénie Cotton a Nemzetközi De­mokratikus Nószövetség megalakításá­nak egyik kezdeményezője volt. Abban, hogy a demokratikus nők e rendkívül széleskörű és soknemzetiségű mozgal­ma hogyan nőtt és hogyan növekszik, miképen, nevelt és állít egyre újabb harcosokat a küzdőtérre — nem cse­kély része van Eugénie Cotton mun­kájának, energiájának és lelkesedésé­nek. Eugénie Cotton, a harcos anya, Gr rágós és rettenthetetlen szalámi állt ki a béke híveinek varsát. If- Világkon­gresszusán: ,,Az életetadő nők száma­ra az atombomba az emberélet iránti megvetés legvisszataszítóbb formája!'1 — mondotta. Eugénie Cotton, a Békevilágtanács alelnöke. „A béke és a népek barát­ságának magsai árdításáér.tu 1951-ben nemzetközi Sztálin-dijat kapott. Ez a magas kitüntetés jelképe a népek nagy bizalmának iránta, a régi bclce- harcos iránt. A Diók Világkongresszusa tanácskozásai I Kópénkig* (TASZSZ) A Nők Világkongresszusának június 5-én megtartott esti ülésén mégindult a vita Andrea Andreen asszony (Svédország) feladataink a nők jogainak ki­látásáért és megvédéséért folyó harcban“ című beszámolója felett. A vitában fel­szólaltak Dánia, Irán, Törökország, Trinidad és Románia képviselői A kongresszusnak sok dán szakszervezet és munkásszervezet küldött üd­vözletét. (MTI) iiHniMiaiiHMnanHiaHiaiHUiMnHiiiMiiiiiiintMHiiiaHnuuiiHiiunaiimtiiniiiiiiiHiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimHiiiiiitmiiniwiiiiiiiiiiiiiiiimBimtiHiHiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiitiiiitHiiiiiii'iiiitii'iiiiHiamiaiwimiittiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiniaiiiiiiiaiHiimiwtaainHHiaiitiiiimtimHitiiiim Szó sem lehet róla, ha rá tóm! r A JÓ PÉLDA — AMERIKÁBAN — kiáltott 'Villiams bankár a fiatal­ember felé, aki karos-székben ülf vele szemben, — Szó sem lehet róla, mister Chavamy! Hallgasson, meg figyelmesen és igyekezzék tanulni szavaimból, ön megkérte a leányom kezét. Ez azt jelenti, hogy a vöm akar lenni és így akar meggazda­godni, Egy perccel ezelőtt arra a kérdésemre, van-e valamelyes tő­kéje, azt volt szives válaszolni, hogy szegény és állása mindössze 200 dollár jövedelemmel jár. megszöktettem Ha­meist brooklyni mil­liárdos leányát, és San Franciscóban rejtőztem el vele. Az öregnek kény­Mister Williams felrakta lábát az asztalra és így folytatta: — Ön szüntelen csak azt ismételgeti, hogy én is voltam valami­kor szegény és még ez a 200 dollárom sem volt meg. Ezt nem is ta­gadom, de közölhetem, hogy az ön korában már elég szép, kerek összeg birtokában voltam. Még pedig azért, mert helyén volt az eszem, amit önről nem lehet elmondani. Ne mérgelődjék, ne izguljon, feleslegesen. Figyelmezfetem, hogy a lakájom markos néger, tehát jobb lesz, ha tovább figyel és igyekszik megjegyezni a tanulságot! — Amikor ctmu tam 26 éves, elmentem Nebrascába a nagy­bácsimhoz. Ott egyszer meglincseltek egy négert. Én kieszeltem valamit, hogy pénzhez jussak. Rábeszéltem a nagybácsimat, intézze el, hogy a lincselést az ő telken hajtsák végre, a bácsinak tetszett a dolog. Sövénnyel vettük körül a kivégzés színhelyét és aki ott akart lenni a lincselésnél, szabott áron belépődíjat kellett fizetni. A jegyeket természetesen én árusítottam. Amikor a né­gert felakasztották, a bevételt az utolsó centig zsebrevágtam és még aznap este megszöktem. — Ez a néger szerencsét hozott nekem.! Az ellopott pénzből telket veftem. Északon és az hireszfeltem, hogy aranyat találtam rajta. Özön­löttek a vásárlók. Igen előnyösen, adtam el a földet és a tőkémet bankba tettem. Arra nem is térek ki, hogy később a felültetett vevő rámlőtt. A golyó csak a jobb kézfejemet ütötte át, viszont a kárért 2 ezer dollárt fizettek. meggyógyult, megtakarított pénzemen egy templomépítö vallásos társaság rész Irta: Jaroszlav Haséit telen-kelletlen hozzám kellett adnia a leányt, mert azzal fenyegettem, hogy az összes lapoknak leadom a szenzációs hírt, hogy a leányának törvénytelen gyereke van ... — Mint látja, misf-cr Chavany, ilyen voltam én a maga korá­ban! Azt hiszi, hogy magának esze van Mivel bizonyította; be! Azt mondja, megmentette a lányom életét, amikor egyszer kiesett a csónak­ból? Nagyszerül Nemes cselekedet! De ez semmi gyakorlati hasznot nem hozott magának. Ellenkezőleg! Beáztatta az új cipőjét! Mondjuk, hogy szereti a lányomat, de az még nem jelenti, hogy én arra fogok berendezkedni, hogy a vömnek szalma van a fejében! Miéri olyan ide­ges7 Őrizze meg nyugalmát és feleljen a kérdéseimre! — Milyen jó üzletet csinált már?, — Semilyenf. j j •— Tőkéje vant — Nincs. ■— És ennek ellenére meg meri kérni a lányom kezét7 — Igen. — A lányom szereti önf? — Szeret. — Nos hát... felteszem magának az utolsó kérdést. Mennyi e vant — 46 dollár. pen: Kitűnj! Ezért CE Qmikcr a kezem Több mlnf félórát vesztegettem, el magával, kapok 30 dollárt. Percenkinf egy dollár! — De engedelmet kérek, mister Williams! — tiltakozott a fiatal­ember. — Szó sincs „engeielemről" — válaszol.f mosolyogva a bankár és az órájára nézett. — 31 dollárt kapok! Ismét elmúlf egy perc., Amikor a megrökönyödött sir Chavany kifizette a követelt ősz- szeget, mister Williams barátságosan ígv szólt: — Mosf pedig legyen szives és hagyja el a házamat• Ellenkező vényeit vásároltam meg. Ezeket a kegyeletes értékpapírokat később da­rabonként száz dollárért adtam el. Persze templomot egyetlen egyet sem építettünk és a társaság végül kénytelen volt csődöt, kérni maga, ellen. Ez már azután történt, hogy részvényeimet kicseréltem egy szabada­lomra, amelynek segítségével bőrgyárat alapítottam. Rengeteg pénzt szedtem össze: a bőrt hitelre vásároltam, de készpénzért adtam el. A nyereséget kanadai bankokba raktam és csődöt mondtam. Lecsuktak. A törvényszéken olyan hülyeségeket mondtam, hogy a szakértők meg­állapítása szerint nem lehettem épelméjű. A bíróság úgy határozott, hogy szabadon enged, de előbb gyűjtést rendezett a javamra a jelen­lévők körében. A pénz elég volf, hogy elutazzam Kanadába, ahol a pén­zem, bankban volt. esetben, intézkedem, hogy kidobják. 1 Másnap Williams üzleti ügyekben elutazott. Amikor egy hét múlva visszatért, íróasztalán a. kö­vetkező levelet találta: ,.Igcn tisztelt Sir! Ezer hála ésköszönet a mulfheti tanulságos beszélgetésért! Példája annyira lázba hozott, hogy távollétében Kana­dába utaztam a leányával. Magammal vittem a páncélszekrényéből minden készpénzt és értékpapírt. Az ön hálás Chavanyje.“ Utóirat: ,.Drága Apus! Kérjük áldásodat és egyben közöljük, hogy sehol- sem találtuk a páncélszekrény kulcsát. Kénytelenek voltunk feltörni. , Szerető leányod, Lo[a.“

Next

/
Thumbnails
Contents