Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

TmlemánY és művészei dolgozói! Hz aj kultúra nagyszerű alkotásaival segítsétek népünk harcát a békéért, a virágzó Magyarországért! I népfront választási nagygyűlései megyénkben május 1-én és 3-án dl GUZICS-CSALÁD MÚLTJA ÉS JELENE Kén4sígo»_ftlt*pá« Cr | AÍ*lIraítGusÍE*-*l»Jo* dSiégyírt it'.cos a isii* Sitiiül torSŰXt Méltósírtodhos,* ho^y rés zenre könwfi redomiaj gyü)Jt4*i ícsgedéljrt-Vl»ÍT!t' mélté'ztsasék. A csutflt orvosi bizonyítvány «zerínrt jr**»*'.Korora, «z*n- bajom és rokkantiácom niatt imjrikí és_tceresatképbelan yaayiítr,« holott felesér.enen kívül 10 keresetkíptélen gyeraoknok.*!! eltartásiról kellern» rondoakodnom. Szlvoaen vállalnék■eíaltrliíen..*!url<át,ánelyet testi éllapo» ton mellett-jképes volnékelvJcezr.í *. őo évik 6ta hiába próbálkozom • Így (cén rizerltve vupyok, hogy a Zígötolió. «tzzäzhc'c folyamodjam és kél*5 tóségodtól könyöradominy gyűjtésre engedélyt kérjek,- ellenkező esatbeK pgy magam, mint családom a legrettenstesetb»helyzetbe kerülnek. Kérésem m-gisrétlése-mellett vagyok,» Diósgyőri 1952. évi -úetember-hó 20. • ép cs o ős»«» *»•« v Diósgyőr k::zséjt-elöljáróságától.« 59Í3/19J2.I.. Wéltóságoa-álispán Or te alázato» szolgája» V -»» n -*■ •# 4Ä l£«20lja,* tiogy Guzlc» Aleiae*. älosfryorl lakos,- aki ^lO7?.évben Pécsen született teljesen vagyontalan éd’ir.urkaképtelen,-raasát és felesedéből,valamint 10 keresetképtelen gysr^ mekéből álló családját feltartani nem képes.Nevezett ellen sera erkölo»l# aem politikai tekintetben kifogás nincs s ezért a községi elöljáróság kérelmének teljesítését véleményezi,-annyival is inkább,-mert jt község* a nagy csatádu kérelmezőt oly segélyben rém ró a zeal the ti,** amely létfennt? tásukat bi zt ősi thatná. Kérelmező személyi leírásai életkora :5§ évessel«* lésa: raf, nős,10 élő gyeinek atvja,munkanélküli bánya tisztíiaslő,il^ n letőaéc:! helye Pécs,-lakóhely DjO s gyo r, Ta tú rd onb, - te me te i ktt cepes ,iiiw| eryik barna,másik azUrke,hajai őt«e»,baJnriÄTs^árgus barna,szakállaib#rf|p *éltforra,szája rendes,arcai hossz*«, különös ismertető Jelei szenei Május 1-én: MISKOLC VAROS: délelőtt 11 óra. Megnyitja a gyűlést Huzsvári Kálmán elvtárs. Beszédet mond: NóSrádi Sán­dor elvtárs, altábornagy, megyénk képviselőjelöltje és Kovács István elv. társ, a megyei pártbizottság titkára, (képviselőjelölt. ÓZD VAROS: délelőtt 10 óra. A gyűlést megnyitja Kiss Barna elvtárs, a járási pártbizottság titkára. Beszé­det mond Zsofinyee Mihály elvtárs, megyénk képviselőjelöltje és Suszter Sándor sztahanovista olvasztár, képvi. solöjelölt. MEZÖCSAT: délelőtt 10 óra. Gyár­fás János elvtárs, a megyei pártbizott. eág másodtitkára és Dobozi Erzsébet képviselőjelöltek. RICSE: délelőtt 10 óra. Leszkovár István elvtárs, a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője és Oesai István pártonkívüli képviselő- jelölt. CIGÁND: délelőtt 10 óra. Vaszil István elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. MOHOK: délelőtt 10 óra. Kovács Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság' ágit. prop, osztályának vezetője. BORSODNADASD: délelőtt 10 óra. IPutnoki László elvtárs, a megyei párt- bizottság párt- .és tömegszervezetek osztályának vezetője. GÖNC: délelőtt lo óra. Gém Ferenc Pártonkívüli képviselőjelölt és Bakkai Albert elvtárs, járási titkár. ONGA: délelőtt 10 óra. Kammel La. josné, az MNDSZ megyei titkára és Kádár Béla sztahanovista építészmér­nök, pártonkívüli képviselőjelölt ALSOZSOLCA: délelőtt Í0 óra. TTr. háncsok Mihály a megyei tanács VB. elnökhelyettese és Nagy Istvánná képviselőjelölt. VILMÁNY: délelőtt 10 óra. Varga Zoltán, az SZMT. elnöke, képviselője­lölt. KRASZNOKVAJDA: délután 2 óra. Vadászi Elemérné elvtársnő, a megyei Pártbizottság politikai munkatársa és Vak’es György olvtárs, járási titkár. MÁD; délelőtt 10 óra. Szemes Ist­ván elvtárs, a megyei pártbizottság po'itikai munkatársa. MEGYASZO: délelőtt 10 óra. Majo. kos Balázs elvtárs, a megyei pártbi­zottság politikai munkatársa. OLASZLISZKA: délelőtt 10 óra. Tajti tGyula elvtárs, a megyei öthónapos pártiskola tanára. TLSZAKAKÄD: délelőtt 10' óra. Zsu. fg& Miklós, a posta borfodmegyei igaz- ■gatója.' HANGONY: délelőtt 10 óra. Pap- liezki Forene elvtárs, az ózdi kohá­szati Pártbizottság agát prop, titkára. NOVAJIDRANY: délután 2 óra. Tóth Istvánná, a megyei Tanács VB. elnökhelyettese. BÁNRÉVÉ: délelőtt 10 óra. Szalai István elvtárs, a MÁV. politikai osz­tályának vezetője és Varga Károly sztahanovista mozdonyvezető, képvise­lőjelölt. ZADORFALVA: délelőtt 10 óra. Ba. Iogh András elvtárs, a putnoki járási pártbizottság titkára. MEZŐKERESZTES: délelőtt 10 Óra. Osztrovszki József elvtárs, járási titkár­TXBOLDDAROC: délelőtt 10 óra. Palóczi István elvtárs, a megyei párt- bizottság politikai munkatársa. TÁRD: délelőtt 10 óra. K. Baratt Já­nos elvtárs, a megyei pártbizottság po'itikai munkatársa. BOCS: délelőtt 10 óra. Forgács De­is# elvtárs, az öthónapos Pártiskola tanára és Hegyi Imre pártonkivüli Képviselőjelölt, a luisko'ei városi ta­nács mezőgazdasági osztályvezetője. LÁDPETET: délelőtt 10 óra. Sán­dor Lajos elvtárs. a miskolci járási pártbizottság titkára. BUDOLFTELEP: délelőtt 11 óra. Érsek József, az edolónyi járási párt­bizottság titkára. Május 3-án: SÁROSPATAK: délelőtt 10 őrá. Ró. hal Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke képviselőjelölt, Berki Mihályné Képviselőjelölt. TALYA: délelőtt 10 óra. Koczina Gru'a elv*árs. ÄVH. ezredes, megyénk képviselőjelöltje. EMÖD: délelőtt 11 óra. Mihályi! Ernő népművelésügyi miniszterhe­lyettes, pártonkívüli képviselőjelölt. > S\TORALJATTJHELY .VAROS: délelőtt 10 óra. Kovács István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és dr. Peja Gvözö, a Kilián-gimnázium Kos- suth.dijas tanára, képviselőjelöltek. PALHAZA: (és Hegyköz lakói) délután 3 óra. Kovács István .elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Nagy Istvánná'. Kcsznyéten tanácselnöke, képviselőjelöltek. FELSÖDOBSZA: délután 3 óra. Ko. vács Sándor elvtárs, a megyei párt- bizottság ágit. pvop* titkára. CSERMELY: délelőtt 10 óra. Putne. Én László elvtárs, a megyei párfibieott. ság párt. és tömegszervezetek osztá­lyának titkára. BODROGHALOM: délelőtt 10 óra. Vaszil István elvtárs, a megyei párt. bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője és Németh Imre pártonkívüli képviselőjelölt. TISZALUC: délelőtt 10 óra. Le'szko. vár István elvtárs, a megyei pártbi­zottság adminisztratív osztályának ve­zetője és Hegyi Imre pártonkivüli képviselőjelölt. TARCAL: délelőtt 10 óra. G rubies István, a DISZ. megyei titkára, kép­viselőjelölt. HERNADVECSE: délután 2 óra. Kammel Lajosné, az MNDSZ. mesyei titkára, képviselőjelölt. HERNADNEMETI: délelőtt 10 óra. Iván István, a megyei tanács vb. el­nöke, képviselőjelölt. KESZNYETEN: délelőtt 10 óra. TTr- bancsok Mihály, a megyei tanáes VB. elnökhelyettese és Nagy Istvánná kész. nyéteni kormánykitüntetett tanácsel­nök, képvise’őjelölt. HEJÖPAPI: délelőtt 11 óra. Varga Zoltán, az SZMT. elnöke, képviselő, jelölt. SZIRMABESENYÖ: délelőtt 10 óra. Tóth Istvánné a megyei tanács VB. elnökhelyettese és Gém Ferene párton­kívüli képviselőjelölt. DBDESTAPOLCSÁNY: délelőtt 10 óra. Forgács Dezső elvtars, az ót- hónapos pártiskola tanára. BOLDVA: délután 3 óra. Szemes István elvtárs, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. GELEJ: délelőtt 11 óra. Bodnár Ferenc elvtárs, a mezőcsáti járási pártbizottság titkára és Vadászi Ele. mérné elvtárs. képviselőjelölt. BOGÁCS: délelőtt 10 óra. Osztrov­szki József elvtárs, a mezőkövesdi já­rási Pártbizottság titkára és Ocsai István pártonkivüli képviselőjelölt. SÄLY: délelőtt 10 óra. K. Baratt Já­nos elvtárs, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. BODROGKERESZTHE: délelőtt 10 óra. Viskevies Elemér, elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára. SATA: délelőtt 10 óra. Kiss Barna e’vtárs, az ózdi járási pártbizottság titkára. Hogy választási rendszerünk népi demokráciánknak, népköztársasá­gunknak milyen nagyszerű erőforrá­sa, pillére, eredménye, — azt még jobban megértjük, ha visszatekin­tünk arra, milyen megcsúfolása volt minden demokratikus jognak, törvényességnek a felszabadulás előtti választási rendszer. Az 1867-es kiegyezés után életbe­léptetett sötét reakciós választójogi törvény szerint az ország lakosainak csak 5 és fél százaléka volt választ­ható. Ez a „törvény“ elütötte a választójogtól többek között az ifjú. munkásokat, mezőgazdasági cseléde­ket. A szavazás nyilt volt. A sza­vazatszedő bizottság elnökének kér­désére a szavazónak szóban kellett kijelentenie, kire adja szavazatát. Ez törvényes lehetőséget nyújtott a legvadabb választási visszaélésekre. Az 1902. évi pécsváradi választások­nál például 20—40 és 60 koronát fi­zettek egy-egy szavazatért. „...a széles választójog veszedelmes“ A Horthy-fasizmusban még in­kább a kizsákmányolok érdekeit szolgálta a választás. Az 1925. évi választójogi törvény indokolásában a következőket írták: „Alaposan mérlegelni kell... hogy kik alkalma­sak értelmi és erkölcsi tekintetben arra, hogy az urnák elé eresszük őket és hogy a nemzeti szempontból való megbizhatóság előfeltételeit kikben feltételezhetjük... Őrizked­nünk kell attól, hogy túlzásra hajló és könnyen megtévedhető elemeket juttassunk ehhez a fontos közjogi jogosítványhoz. Mindenekelőtt a polgári társadalom védelméről kell gondoskodnunk. Gondoskodnunk kell arról is, hogy megjelelő befolyást biztosítsunk azoknak a tényezőknek, amelyek hiváfásuknál, hagyomá' nyuknál, képzettségüknél, világfel­fogásuknál és legfontosabb létérde­keiknél fogva a legalkalmasabbak arra, hogy a közéletben vezető sze­repet játszanak.“ Ez a választójogi törvény még a 24. életévüket betöltött férfiaknak is csak abban az esetben adta meg a választójogot, ha legalább tiz év óta magyar állampolgárok voltak. 2 év óta ugyanabban a községben laktak és legalább az elemi iskola negyedik osíztályát sikeresen elvé­gezték. X nőknél a 30. életév tie* A FENTI KÉRVÉNYT 1932-ben adta be a borsodmegyei alispáni hi­vatalhoz a tíz gyermekes Guzies Alajos. Ugylótszik a „méltóságos alispán úr“ elég nagynak tartotta a kérelmező család nyomorát, mert kegyeskedett engedélyezni a kö: nyöradománygyüitést, — vagyis a koldulást. Pedig a kérvény sok mindent el­hallgat, Nem árulja el azt sem. hogy mi tette koldussá, miiyen kö­v égzéséhez kötötték a választójogot. 1925-ben Bethlen István akkori miniszterelnök nyiltan kijelentette: „Az ország sorsát nem lehet a nagy tömegekre bízni. Ha Magyarorszá­gon az általános titkos választójo­got hoznák be, akkor nem a pol­gárság, hanem a munkásság ural­kodna.“ Terror, megfélemlítés, korrupció És hogy azok, akiknek nagy-keser­vesen sikerült választójoghoz jut- niok, ne nyilváníthassák szabad akaratukat, a legféktelenebb ter­rorral, megfélemlítéssel, korrupció­val folytatták le a szavazásokat. Vaskos kötetekre rúgna a választá­si csalások, brutalitások, minden képzeletet felülmúló gonosztettek és aljasságok ismertetése. A burzsoá­zia „ideológusai“ még elvi alapot is gyártottak a visszaélések alátámasz­tására. Dr. Borsos Endre, a volt közigazgatási bíróság tanácselnöke így vélekedett: „A képviselőválasz' fásoknak rendszerint velejárói a vá­lasztási visszaélések... egyik vagy másik ország között a visszaélése­ket illetőleg csak minőségi különb' ségek vannak... Etetés itatás, meg­vesztegetés, megfélemlítés, a vá~ lasztók zaklatása, letartóztatása, bán­talmazása, és még sok más módon való befolyásolása szoktak lenni azok — a választási jogok mellett —, amelyekkel a pártok többséget igyekeznek maguknak szerezni, s ha ezek nem látszatnak sikerre veze­tőknek, különösen azok a vártok, amelyek a választás időpontjában a kormányhatalom, birtokában van­nak. más eszközöket is gyakran isértybeltesznek. Többször előfordult, hogy karhatalom iaénybenéfelével, vagy a záróra időelőtti kitűzésével akadályozták meg az ellenzéki vá­lasztókat, hogy a 'szavazásban részivehessenek, volasztóiogaal nem bíró személyeket bocsátottak nz urnához, halottakat szavaztattak le. sőt. voltak esetek, amikor sorfűzzel zavarták szét az ellenpárthoz tar­tozókat „Eavhanoű“ szavazás Milyenek voltak Horthyék vá­lasztási módszerei ? 1931-ben a zempléni kormánypárti jelölt Prónay államtitkár volt. Gpsz- tocyi föszoigafcnró magához rendelte rúlmények kényszerítették erre a szánalmas lépésre a kérelmezőt. Guzies Alajos nem olyan ember volt, aki nem akart dolgozni. Tíz évig volt vájár Rudolftelepen. Há­romszor szakadt rá bánya. A har­madik balesetnél megrokkant. Az uraknak nem volt szükségük csök­kent munkaképességű emberre, hi­szen az egészséges bányászok szá­zával rótták az országutakat mun­kát keresve. A bányatársaság egy­a választókerülethez tartozó jegy­zőket, s a következőket ajánlatta figyelmükbe: „A jegyző urak tud­ják, hogy Prónay államtitkár úr lett a hivatalos jelölt a kerületben. Vegyék tudomásul, hogy ha az ál­lamtitkár úr megbukik, k.i fognak rúgni benőnket állásunkból. Ennél­fogva tudják az urak, hogy mj a teendő. Elmehetnek.“ Megy aszó községben — bár a sza­vazás nyílt volt — a jegyző meg­hamisította a lajstromokat, s a kor­mánypárt lajstromára irta az ellen­zéki szavazatokat. Itt jelentette ki Mayer akkori földművelésügyi ál­lamtitkár: „Nem megsértése a tör' vénynek, ha a költségvetésileg elő­irányzott összegeket elsősorban azoknak a javára használjuk fel, akik közel állnak hozzánk.“ Értsd: választási célokra, a szavazók ete­tésére, itatására, lepénzelésére. 49 választókerületben, többek kö­zött Ózdom „egyhangú“ volt a sza­vazás. Itt ugyanis a kormánypárt képviseletében Bíró Pál, a Rima teljhatalmú ura volt az egyedüli je­lölt. A történelem szemétdombján Kik nyüzsögtek Horthyék parla­mentjében? Horthy utolsó alsó- és felsőházá-' ban 347 nagybirtokos, közöttük 5 herceg, 56 gróf, 29 báró volt. Java­részük egyszersmind nagytőkés is. Rajtuk kívül még 168 bankár, gyá. ros, tőkés, nagykereskedő terpesz­kedett a „gótikus házban“. Nagy számban volt képviselve az úgyne­vezett úri középosztály. 203 horthysta tiszt, népnyúzó ügyvéd, nyugalmazott alispán és hasonsző­rűek hozták a „törvényeket“. A statisztika 8 parasztról és 4 mun­kásról is megemlékezik. Ez a 12 ember lett volna hivatva arra, hogy a lakosság nagy többségét, a 92 szá­zaléknyi dolgozó tömeget képviselje. De kik voltak ezek a parasztok is? Mind egy szálig kulákok. Az úgy­nevezett munkások pedig a mun­kásság hitvánv, jobboldali szoedem. árulói. • A felszabadító dicső Szovjet Had­sereg elsöpörte ezt az egész bandát, amely annyi szenvedést, nyomort és Ínséget zúdított dolgozó népünkre. A történelem szemétdombjára kerültek, ahonnan soha többé nem mászhatnak vissza. |gy „választottak” a Horthy-rendszerben! töltéséhez és legalább 6 elemi el­szerüen kidobta Guzies Alajost, még rokkantsági járulékot sem ka» Pott. Még ezzel sem elégedtek meg, A lakásából is kitették a szűrét. Mit tehettek? Eladták szegényes holmi, jukat és kis motyóval, kisebb gyér. mekeikkel hátukon elindultak más bányavidékre szerencsét próbálni. Sok bánya igazgatójánál rimánktw dott Guzies munkáért — eredményi telenül. A gyerekek számtalan vá. rost, községet megismertek az or» szágban, de iskolát egyet, sem. A nyomor mindig más vidékre hajtőt, ta őket. így kerültek Diósgyőrbe, a Tatár» dombra, ahol a 12 tagú család egy pici szobát kapott, a nyomor végül megérlelte Guzicsban a gondolatot, hogy koldulási engedélyt kérjen. Koldult az apa és koldultak a na­gyobb gyerekek is. Mikor a legutolsó gyerek a tizenhatodik — megszületett, Gu» zics Alajos segélyt kért „a tekinte­tes várostól“. A plébániára utasították. Füstös plébános „úr“ — segély helyett le- csirkefogózta, megütötte és kikei« gette a lakásából. Guzies Alajos és felesége ma mái« nem él. De él 10 gyermeké, akik soha-soha nem felejtik el rettene. tes gyermekkorukat, szüleik nyc*» moruságos életét és az anya halé. lát. 1941-ben falura ment valami élelmet szerezni. Hazafelé az erdő» ben mindenkitől elhagyatottan ér. te a halál. Egy vízmosásban talál» ták meg másnap. Az akkori lapok csak annyit írtak róla: „Egy öreg» asszony a ládi erdőben faszedés közben meghalt“. Egy szóval sent említették az éhező családot. Guzies Erzsébet, Jakubcső Fe. renené ma így beszél a múltról: „Inkább felakasztanám magamat, minthogy mégegyszer végigéljent gyermekkoromat. Tíz körmömmel szedném ki annak a szemét, aki visszakívánja azt az átkozott rend­szert, ahol olyan nyomorba taszí» tották a dolgozókat, mint bennün­ket és még sok milliót“. Ezelőtt két évvel szép kétszobás családi házat építettek Jakubcsóék., A 10 gyermek kivétel nélkül be­csületes; jő munkával segíti a szó» eializmus építését, az egyik fiú ka. tonatiszt. Gyermekeik jólétben, boldogság» ban nőnek fel. Iskolába járnak, tan nulnak. A szülők is nyugodtan néz» nek a jövőbe. A koldus sors, a sö­tét múlt már csat borzalmas emlék* A jelen derűs és boldog. GÉMES FERENCNÉ Műsorfüzetek a választásra A Népszava könyvkiadó „Válasz, tás“ címmel kiadta Ambrózy Ágos. ton egyfelvanásosát, amelynek cse­lekménye ©gy vasipari üzemben <4 választási előkészületeket mutatja be. „Választanak az üzemek“ és „Da­lok, rigmusok“ címmel a Népszava könyvkiadó műsorfüzetet adott ki üzemi külturcsoportoík részére, a vá. lasztáai kulturagltáció elősegítésére, Az M.SZT kiadásában „Brigád mfi. sorfüxct“ jelent meg. A füzet válasz, tási anyagot is tartalmaz: szovjet költőik verseit és jeleneteket. Elten, kívül számos, a begyűjtéssel kap. csolatos rigmus, továbbá verses je. lenet, dal, valamint táncleirás sze­repei a műsorfüzetben. többet kap kínt amennyit befizetett MERT i A takarekbetet kamatozik!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents