Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

*"n*ü säet, iprae & —I-------­-KB­eSMpUGYARORSZÁG i Jl 'Jl.LL'il.í'f1' '1 ..... 7 ■. .hogy „ Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói korszerűen berendezett 600 személyes fürdőben tisztálkodhatnak a, jólvégzett munka, után. ^Jwgy népi államunk sokmilliós beruházássá] megépíthet tg MezöfeöveS- dan a Ü eméle,es gaöóuar^Síét ___^ »..hogy a fasisztáik álltai lerombolt hidak helyén ilyenek iveinek megyénk folyói felett. Jiogy a diósgyőri gépgyár szellemi dolgozói ilyen gyönyörű négy­emeletes Irodaházban végzik mimikájukat. a felszabadító szovjet hősöknek, A PARTNAK KÖSZÖNHET1DK tfcispgy Sátoraljaújhelyt Miskolocal Ilyen gyönyörű nemzetközi betonút köti össze. a . jrt é> 1 «­tőkés ki A PÁPÁK 1 a 'í ' 2salunanyolas ve del mezői Nincs tálán a tőkés világnak egyetlen hatalmassága sem, amely annyit kérked­nék pártatlanságával, mint a kiárus. A történelem tényei azonban mást mutat" tak- Elég csak a népi demokráciákban az utóbbi években leleplezett, a klerikális re­akció által szervezett népellenes össze­esküvésre gondolnunk- Nem hiába válasz­tották meg nemrégiben XIT. Pius pipát Cslkácó város tisztel-tbeli főrendőrévé: a klerikális reakció tiizzel-vaesal. tömjén­nel és átokkal, kémkedéssel és rémhírter­jesztéssel tesz tanúbizonyságot arról, bogy célia a kiz“ákmánvolás, a tőkés társa­dalmi rend fenntartása. Ezen nem is csodálkozhat az, aki tudja, bogy- a Vatikán másfél évezreden keresz­tül a legnagyobb hühéru rak egyike volt és manapság is a föld egyik legnagyobb kapitalistája. Nemcsak a szenteknek, a napáknak is maguk felé hajlik a kezük és kiváltságaik védelm-ben mindig azt a tár­sadalmi rendet támogatták, amely a ki­váltságok fenntartását biztosította. Ezt a tényt a haladó gondolkodók, mű­vészek. tudósok már régen felismerték és hangoztatták. íme, mit mond erről a ma­gyar klérus tevékenységével kapcsolatban nagy költőnk. Adv Endre: ,,Ez ország társadalmának gyökeres, nagy átalakulá­son kellene átmenni, de nagyon sokaknak áll érdekükben, hogy ez az átalakulás meg ne történjék. Igazságossággal kellene szolgálni sok-sok elnyomottnak, nyomor­gónak. De az igazságosságtól léinek a ki­váltságosok. Hogy az átalakulást megaka­dályozzák: adnak a beugratható naivak­nak vallás-maszlagot, erkölcs-maszlagot s száll az ige a fő pattok székéből, főurak ajkáról: legyetek vallásosak és erkölcsö­sek, Túróké a mennyeknek országa ... Az 5 moráljuk ctz, hogy az emberiség húzza meg magát s ne óhajtson szerencsésebb, boldogabb lenni■ Az ő moráljuk az, hogy a fene egye meg a testünket, a lelkünk pédig az övék ■. A Vatikán egész története azt bizo­nyítja, hogy az egyház mindenkor a ha­nyatló osztálvok oldalára állt a haladó fel­törekvő. osztályokkal szemben. Az egyház ezt az álláspontját egyáltalán nem is tit­kolta. „Mindenki vesse alá magát Isten nevében a jelsöbbségnek — legyenek azok királyok —, . • - fogy helytartói, akik a gonosztevők megbüntetéséért és a jótét lelkek megjulalmazásáért működnek, mert ez az Űr akarata“ ... — így szónokolt, ezt parancséba IX. Pius pápa 1849-ben, akkor, amikot a népek harca zsarnokaik ellen tetőpontra hágott. A pápák minden korokban rendületlenül vallották ezt a tételt­Retzbach német teológus egészen _vilá; gosan meg is mondja mi az egyház állás­pontjának veleje: „Senki ne merészeljen merényletet el­követni a mások tulajdona ellen. Ha ttalar ki bőségben él, mikar az emberek min­denütt éheznek, ezzel senkinek sem okoz bajt. Ha rosszul használja fel vagyonát, nem követ el igazságtalanságot, hanem csak a szeretet törvénye ellen vét, amely azt írja elő, hogy segítsünk a szegényeken•“ Az egyház, a középkor legnagyobb föld- birtokosa, körömszakadtáig védte a rot­hadó feudalizmust a feltörekvő kapitaliz­mussal szemben. A pápákat páni féleleni fogta el arra a gondolatra, hogy a nép nem áll majd meg a hűbériség megsem­misítésénél és egyszer majd megsemmisíti az elnyomás egész rendszerét. Ezért fárad­hatatlanul szórták az átkokat a polgári demokrácia minden haladó eszméjére. XVI- Gergely egyszerűen őrültségnek nevezte, hogy a lelkiismeret és a vallás szabad­sága az ember veleszületett joga lenne és megátkozta ezt az eretnek nezetet. IX. Pius nem habozott kinyilatkoztatni, hogy az egyháznak joga var. kényszert alkalmazni lelkiismereti kérdésekben. A Vatikán tá­madást indított a nők egyenjogúsága éllen — a biblia nevében, amely a nőket alsóbbrendű lényeknek tartja. Üldöztek minden haladó gondolatot, amely utat mutatott az emberiségnek. A pápák min­den ellen felvették a harcot, ami hozzá­járulhat a dolgozók önttidatosodásához, felszabadulásához. Az egyház mindenkor félt a péptől és a népmozgalmaktól, de legjobban attól az osztálytól rettegett, amelyben igen hamar félismerte a kizsák- jnányolás valamennyi formájának legkö- vetkézetesebb ellenségét: á munkás- osztálytól­Ágiikor az ósztályharcos, szervezett munkásosztály megjelenik a történelem porondján, az egyház, amely közben maga is tőkéséé változott, — minden erejét a burzsoázia védelmére kezdi összpontosí­tani. Ezért a pápák új eszközökhöz folya­modták. A forradalom vörös zászlajával, a marxizmus zászla jával szemben kibontot­ták a keresztény „szocialisták“ sárga zász­laját. Uj, magát demokratikusnak álcázó mozgóimat szerveztek ezzel az volt a cél­juk, hogy megbontsák a paunkásosztály íorrádalrai egységét, — megkíséreljék alá­ásni, mellékvágányra terelni harci lendü­letét. Enpek a keresztény „szocialista“ moz­galomnak hivatását XV. Benedek pápá fejtette ki 1891-ben, ,,Rerun* novarum“ című «Bßifeitkijäkaa: *.4 prbletirlétus ne irigyelje a gazdagokat és ne teljék meg gyűlölettel, mert az ilyen proletariátus az agitátorok könnyű zsákmányává válik . •. A sztrájkolok méltók minden megvetés­re“... — írja a pápa, majd így foly­tatja: ,,A szeretet soha nem törli el a körülmények és az osztályok közti kü­lönbséget .. ■ E helyett a magasan lévő­ket arra készteti, hogy közeledjenek az alacsonyabb helyzetben lévőkhöz és barát­ságos, türelmes szellemben bánjanak velük. A szegények viszont örvendeznek majd a gazdagok jólétének és segítsé­gükre igyekeznek támaszkodni“ .. • Ehhez nem kel! kommentár. A keresztény „szocializmus“ ideológiája: az osztálváru" lás ideológiája. A keresztény ,.szocializ­mus“ zászlaja alatt harcba induló sárga szakszervezetek és keresztény „demokrata“ pártok a sztrájktörés kipróhált eszközeivé váltak a burzsoázia kezében. Célúikat azonban nem érték el. Nem sikerült fel- tartóztatniok a forradalmi munkásmozga­lom növekedését. Hiába segítettek ebben a klerikális reakció bű szövetségesei, a jobboldali szociáldemokraták, hiába támo­gatta a klérus pénzzel és prédikációval, rémhírterjesztéssel és a Szovjetunióba küldött, hittérítőnek öltöztetett, kémekkel a fiatal szovjet állam elleni intervenciót, — a 14 állam hadjárata csúfos vereséget szenvedett és ugyanakkor világossá vált, hogy az eddigi eszközök nem elégségesek a forradalom feltartóztatására.. Sí Az egyház felismerte, hogy a kapitaliz­must most már csak a kíméletlen elnyo­más képes megvédeni a munkásosztály ellen. Ilyen elnyomókat látott a Vatikán az első világháború utáni években a tőke legreakciósabb elemeinek terrorista dikta­túrájában: a fasizmusban. Ezért az egy­ház félreérthetetlenül egyengetni kezdi a fasizmus útját. XI. Pius azzal kezdi működését, hogj „Ubi arcano dei“ című körlevelében a demokráciát teszi felelőssé a nyomorúság­ért- „Anarchia lett úrrá a világon — mondja a pápa —, mert a néptömegek kezdik magukat a kormányzásban kép­viseltetni“ Őszentsége már a burzsoá de­mokrácia szabadságát is túlzottnak tartja: „Szilárd erőre és tekintélyre van szükség'1, — csendül ki a pásztorlevelek virágos szavaiból a tömegektől rettegő burzsoázia követelése. A klerikális reakció a munkásegység megbontásával gáncsolja, ahol csak tudja az antifasiszta front létrejöttét. Letöri a munkásosztály tömegsztrájkjait — minden erejével támogatja a hatalomra törő fasiz­must. Amikor pedig Olaszországban 1924- ben Mussolini bandái átvették a hatalmat, a klérus feloszlatta még a katolikus -pár­tot is, a papságot feleskettette az államra és Mussolinit ■— a „gondviselés küldötté­nek“ nevezte. Az egyház ma már szeretné elfeled­tetni, hogy a Vatikán volt az első állam, amely a fasiszta Németországgal konkor­dátumot, egyezményt kötött és hogy a német püspöki kar képviseletében Bérnin osnabrücki püspök már 1933 októberében a hitlerista nemzeti tanács tagjaként fa­siszta módra, felemelt karral énekelte a fasiszta himnuszokat. A Vatikán német- országi politikájának irányitója éppen a jelenlegi pápa, Eugenio Pacelli volt, aki teljesen tudatosan törekedett a legreak­ciósabb erők hatalomrajuttatására, a bur­zsoá terror és a háborús provokációk gócának megteremtésére Európa szívében. XIT. Pius személyében is Hitler leköte­lezettje volt, mivel megválasztását a vati­káni német nagykövet közbelépésének köszönhette. Ezért nem csoda, hogy a má­sodik világháború kirobbantásakor bur­koltan, de egyértelműen a fasiszta tábor oldalára állt. Világosan mutatja ezt töb­bek között a haláltáborok példa ia. A pápa jól ismerte Dachai és Auschwitz, Buchen­wald és Maidanek rémségeit, de egyetlen szót sem talált megbélyegzésükre. Ellen­kezőleg: többször ájtatosan és ájszent módon hangsúlyozottan leszögezte, hogy „az egyház az összes közellevők és távol­levők atyja, az áldozatoké és a bűnözőké és így nincs módjában elítélni bármelyi­ket is.“ A fasizmusnak ex a burkolt tá­mogatása együttjárt a Szovjetunió éllenS fékevesztett uszítással a demokratikus erők egységének tudatos szabó tálasával. Az egyház a háború folyamán azonban kwán felismerte, hogy a játék elveszett és erőit villámgyorsan átcsoportosította. Az eddig a várakozás álláspontján lévő ég a fasisztáktól gondosan megkímélt keresz­tény „szocialista“ vezérek hirtelen aktívak lettek és az ellenállás húrjait kezdték pengetni egész Európában Ezek az erők azt a feladatot kapták, hogy az anti­fasiszta frontot belülről gyengítsék és így késleltessék a fasizmus vereségét, hogy politikailag elszigeteljék s ha kell. tudják a fasisztáknak kiszolgáltatni az ellenállási mozgalom hős vezetőit: a kommunistákatj Az egyház mindehhez megkapta az ame­rikai imperialisták teljes anyagi és poli­tikai támogatását, amely a német fasizr mus veresége után a világreakció fejévé lépett fel és amelyben a Vatikán már év^ tizedek óta megtalálta minden népellenéa tervének lelkes támogatóját. A kommunizmus elleni küzdelembe?* a háború utolsó éveiben és különösen annak befejezése után a Vatikán is részt vállalt. Hűségesen szolgálja az Egyesült Államo­kat. Ezt olyan tények is mutatják, mint az> hogy jelenleg az USA-ből származik a Vatikán jövedelmének 80 százaléka, amit papa természetesen nemcsak amerikai bíborosi címek adományozásával, ameri­kai szerzetesek szenttéavatásával, de a2za! is viszonoz, hogy az egyház politikáját tel jes mértékben összhangba hozza az ame­rikai imperialisták igényével. A Vatikán rövid idő alatt a legnagyobb amerikai bankok és fegyvergyárak, a Morgan, a Guggenheim, az Anaconda Cooper, a Sin­clair Oi! egyik főrészvényesévé vált. Le­het-e ezek után csodálni, ha a pápa Marshall-tervet „a keresztényi szeretet fénylő bizonyítékának“ nevezte? Kit lep­nek meg ezek után a pápa véget nem érő dicshimnuszai az atlanti szövetségről, amelyeknek agresszív tervei messze­menően egyeznek a pápa által követek szovjetellenes kereszteshadjárat, a népek leigázásának és kiirtásának Wall Street sugalta terveivel? A pápa nem óhajt tu­domást^ venni az imperialisták atomhábo­rús előkészületeiről, az amerikai agresz*- szórok koreai vérengzéseiről, vagy a bak­tériumháborúról, ellenkezőleg: SpellmanB amerikai bíboros kezével áldását hinti a gyilkosokra. A pápa megtiltotta a hívők­nek. hogy aláírják a stockholmi békefel hívást és kiközösítéssel fenyegette meg azokat a katolikusokat, akik a kommu­nistákkal együtt harcolnak a békéért. A Vatikán mindenkit ellenségének te­kint, aki a legcsekélyebb mértékben is nem ért egyet az amerikai imperializmus háborús terveivel. De a Vatikánnak es különböző nem­zetiségű ügynökeinek csalódniok kell Régen elmúlt már az az idő, amikor a: egyházból való kiközösítéssel eredménye sen lehetett harcolni a történelmi hala­dás ellep. Hiába szervez a Vatikán össze esküveseket a fiatal népi demokráciái megdöntésére, rémhírhadjáratot a hábo­rús hisztéria fokozására, hiába szerve: szabotoröket és kémbandákat világszerte A népek — soraikban a katolikus dolgo zók is — határozott és egyre szélesebi körben visszhangzó választ adnak a fékét» reakció mesterkedéseire, mert feltárta előttük a Vatikán kegyes álarc mögé rej­tett népellenes arca. A dolgozók ön­tudatra ébredése mind közelebb hozza azi a napot, amikor a Vatikán, a roskadozc kapitalista társadalom elszánt védelmezői» már nem lesz képes visszaélni az elnyo­mottak hiszékenységével, nem próbálhat!? továbbra is felhasználni azt a béke és 5 szabadság erőivel, az emberiség érdekeive1 szemben. Felkutatták a Sárga-folyő forrásvidékét Néhány hónap­pal ezelőtt expe­díciót szerveztek a Sáfga_folyó f orrá-xv i d ékének pontos felkutatá­sára, a.mi igen fontos a folyó esahályozá-sánaik befejezése és a folyó medencéjé­ben található gaz­dag nyersanyag- források kiakná­zása szempontján ból. Az expedíció tagjai a forrás- vidék felkutatás sávai egyidejűleg új topográfia1., geológiai, hidro_ lőgial és meteo- rológráfiaí ada­tokat gyűjtötték a Sárga_folyóvai kapcsolatban. Az expedíció a múlt év augusz­tusában indult el a Honan tartó»- mánybeli Kai. fengböl és mint­egy 5000 kilómé, ternyi út megrté„ tele után tért vissza. Béke-pánik“ tőrt ki a nyugati tőzsdékén 99• A „Frankfurter Allgemeine Z-el. tang”, a nyugatnémet finánetőke szócsöve fájdalmas hangú tudósí­tásban számol be arról, hogy Csou En-Iaj kínai és Mólotov szovjet külügyminiszternek a koreai problé­ma megoldásával kapcsolatos nyi- latko*a‘ai valóságos „békepánikot” váltottak ki a nyugati tőzsdéken-. A lap a továbbiakban ezeket írja: „A Wall Streeien két év alatt nem ad­tak e] annyi értékpapírt, mint a kínai javaslat elhangzása utáni na­pon. Huszonnégy órán belül két- mlllióhétszáznégyvenezer részvény cserél» gazdát. Az árfolyamveszte. ség tetemes volt és a repülőgép- gyárak egy-eg~ részvényénél négg dol!árra rugotbh

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents