Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-29 / 100. szám

Műszaki értelmiségiek! A szovjet tapasztalatok felhasználásával, a munka jobb megszervezésével, szaktudástok állandó fejlesztésével a munkásosztállyal vállvetve—előre a választási békeverseuy diadaláért! Számoljuk fel az egyenlőstül a szénbányászatban TV éhiny nappal ezelőtt a „Szabad Népiben megjelent Tomin József­inek, a tatabányai X. akna kétszeres szta­hanovista váj árának levele a csoport bére­zésről. Levelében elmondja, hogy munka­helyén az üzem vezetősége az egyéni bé­rezést eltörölte és helyette csoportbérezést vezetett be. Csoportos kamrafejtésnél há­rom műszakban összesen 27-en dolgoznak és míndannyiuk munkabérét közösen szá­molják el. Ezek szerint a legjobban dol­gozó vájár ugyanannyit keres, mint a leg­rosszabbul dolgozó vájár, a legszorgalma­sabb csillés ugyanannyi munkabért kap, mint a kevésbé szorgalmas. Joggal hábo­rodott fel ezen az állapoton Tornán elv- társ. A csoportbérezés azonban, mint ki­derült, nemcsak tatabányai jelenség. Bá­nyáink többségében, a legtöbb munka­helyen —- fronton, kamrafejtésen^ elő- tojáson, feltáráson — az egyéni elszámo­lás helyen csoporébérezésre tértek át. Az Ajkai Vállalat csingervölgyi aknájában például a frontfejtésen — a bánya leg­fontosabb termelő munkahelyén — három műszakban összesen 60-an dolgoznak Mind a hatvanan közös teljesítményük után kapják munkabérüket. Minden vájár tehát, amennyiben ugyanannyi műszakot tölti a fronton, a havi elszámoláskor egyenlő keresetet visz haza. Ugyancsak a csingervölgyi aknánál a kamrafejtésné] harminchat bányász, az egyik elővájási munkahelyen pedig harminc bányász kapja munkabérét közös teljesítmény után. Akad azonban még ennél is elrer tentó’bb példa. A diósgyőri Annabányán 280 dolgozó teljesítményét mindössze kéj csapatban számolják eL Vájjon igazságos bérrendszer-e a cső- 'poribérezési Nem, nyilvánvalóan nem le­het igazságos. Vájjon igazságos-e az, hogy Gregor János a Dorogi Szénbányászati Tröszt XlV-es aknájának dolgozója, jól­lehet márciusban normáját csaknem 160 százalékra teljesítette, mégis csapata 73-8 százalékos teljesítménye után kapta mun­kabérét. Vagy igazságos lehet-e az, hogy ugyancsak a dorogi XlV-es aknábart, a 219, számú frontfejtésen dolgozó Zdosek János vájár 137 százalékos, Vass János vájár 132 százalékos, Vehorszki Ádám 122 százalékos teljesítménye mellett vala­mennyien a front 83.1 százalékos eredmé­nye után kapják munkabérüket? Vájjon nem joggal fakadt-e kJ Szigeti István, a tatabányai Xl-es akna sztahánovista vá­jára, amikor kamrafejtésben dolgozó csa­pata mintegy 187 százalékos, váltócsapata 130 százalékos, a harmadik váltócsapat pedig 87 százalékos eredményt ért el s mégis mindannyian a három csoport közös teljesítménye után egyenlő munkabért kaptak? A bányászokat a magyar nép szereteti és megbecsülése övezi. A párt és a kor­mány a bányászok erkölcsi megbecsülése mellett gondoskodik anyagi jólétükről is. Ez elsősorban a bányászok keresetében jut kifejezésre. A vájárok átlagos kere­sete jóval felülmúlja valamennyi más iparág szakmunkásainak átlagos keresetét. A szénbányászat vezetői a bérrendszer ösztönző hatását mégsem használják fel kellőképpen a termelés, emelése, a terv teljesítése érdekében. Mire vezet ugyanis ez az egvenlősdi a szénbányászat bérrend­szerében? Fékezi a dolgozók lendületét, akadályozza a teljesítmények növekedését. Az élenjáró bányászokat, sztahanovistákat elkeseríti, hogy hiába érnek cl egyénileg kiváló eredményeket, munkabérük még­sem lesz több, mint a leghanyagabbul dol­gozóké. A hátulkullogó, kevésbe öntuda­tos bányászokat a csapatbérezés legfeljebb arra serkenti, hogy még kevesebltcfc dol­gozzanak, hiszen a sztabénovisták úgyis elvégzik az ő munkájukat is. Az ilyen bérrendszer nem ösztönöz a termelékeny­ség növelésére, tehát gátolja a tervek tel­jesítését is. Igaza van Tornán József elv- társnak, amikor levelében megjegyzi, hogy Tatabánya súlyos elmaradásának egyik fontos oka éppen a rossz bérezés. S ami igaz Tatabányára, igaz a többi bányára is. \ bérrendszerben uralkodó egyenlősdi ' fékezője a szocialista munkaver- senynek. Ahogyan a legkövetkezetesebben szocialista bérrendszer az egyéni teljesít" ménybérrendszer, ügy a szocialista mun­kaverseny legösztölizőbb formája az egyéni verseny. Erre tanít bennünket Sztálin elv­társ és erre tanít Rákosi elvtárs is. Rá­kosi elvtárs már 1919 augusztusában, a nagybudapesti pártválasztmany ülésén fel” hívta a figyelmet arra, hogy a verseny alapformája az egyéni verseny. A cső* portbérezés általában akadályozza az egyéni versenyt. A dolgozók rendszerint csak kollektív felajánlást tesznek és így nem indulhat meg közöttük egyénileg a nemes versengés az elsőbbségért. Ha vi­szont rosszul megy az egyéni verseny, lanyhul a Sztahanov-mozgalom is, hiszen az új sztahanovisták elsősorban az egyéni versenyzők sorából nőnek ki. A csoport- bérezés lékezi tehát a Sztahánov-mozga- loni fejlődését, is. Ezt bizonyítja többek között az, hogy viszonylag több sztaháno­vista került ki a közelmúltban egyéni, 'agy néhányszemélyes kiícsoportű. mint a nagylétrzámú munkahelyekről. Például az Ajkai Vállalatnál az utóbbi hónapok­ban négy bányászt tüntettek ki a meg­becsülést jelentő sztahanovista címmel- A négy bányász közül azonban egy sem dolgozott a fronton, hanem csak két- hiromszemélyes csapatokban az elővájá- son. illetve kamrafejtésen. .4 csoportbérezés miatt a legjobban, dolgozó vájárok a. frontok helyett egyéni *agy legalább is Jaslétsrámű munka­helyekre igyekeznek beosztást szerezni.. A népgazdaság érdeke ezzel szemben azt kívánja, hogy a frontokon dolgozzanak a legöntudatosabb, a legtapasztaltabb, a legmagasabb teljesítményt elérő bányá­szok, hiszen éppen a frontok a legtöbb szenet adó munkahelyek. Véletlen-e, hogy az Ózdi Szénbányászati Tröszt, ahol nem vezették be a frontokon a csoportbérezést és a kis munkahelye­ken a három müäzak közös elszámolását, hanem a frontokon továbbra is egyéni és a kis munkahelyeken úgynevezett har­madbérezést alkalmaznak (minden műszak munkáját külön számolják el), a felsza­badulási hét versenyében legelső lett és ma is szilárdan és töretlenül tartja első helyét a trösztök versenyében? A som­saivá bánya munkásai és vezetői termelési eredményeikkel fényesen igazolják, hogy igenis, lehet a frontokon is egyéni bére­zést alkalmazni. A somsályi fronton 90 bányász dolgozik egyéni elszámolás alap­ján- Az eredmény nem is maradt el, első negyedévi tervüket 105 százalékra telje­sítették. Egyéni teljesítrr.énybérrendszer mellett nem lanyhul cl a munkaverseny sem. Vájjon igazságtalannak tartja-e Barta Aladár vájár, aki márciusban 190 százalékos teljesítménye mellett 2338 fo­rintot keresett, hogy társa, Eperjesi Já­nos 200 százalék mellett 2502 forintot vitt haza? Nyilvánvalóan nem tartja igaz­ságtalannak, hanem jobb munkájával igyekszik utolérni Eperjesi Jánost, mert a több munka, az erkölcsi megbecsülés mellett több munkabért, még magasabb életszínvonalat is jelent számára. Az anyagi ösztönzés egyik legfontosabb eme­lője a munkaversenynek, a szocializmus építésének, ÍT1 zekután joggal vetődik fel a kérdés: * J ha a csoportbérezés akadályozza a terv teljesítését, aátolja a szocialista munkaverseny lendületét, fékezi a Szta- hánov-mozgalom kiszélesítését, egyenlősdit okoz a keresetekben — milyen meggon­dolások késztettek a minisztérium és az üzemek vezetőit az egyéni cs a harmad- bérezésnek a legtöbb helyen való felszá­molására és a csoportbérezés elterjeszté­sére? Legfontosabb „érvük“ hogy a cso­portbérezés mellett egyszerűbb a munka­átvétel és a bérelszámolás. Ez önmagában igaz. Valóban könnyebb a fronton dol­gozó 60—100 vagy ennél is több bányász munkáját együtt átvenni és egyszerű osz­tással a keresetüket kiszámítani, mint minden egyes bányász munkáját minden műszak után lemérni és elszámolni. Bo­nyolultabb munkát jelent az egyéni bére­zés mellett a munka kiadása, a munka megszervezése is. Biztosítani kell például, hogy a front előrehaladása egyenletes legyen. Mindez természetesen több és nehezebb munkát követel, elsősorban az aknászoktól, a munkaátvevőktől, a bér­elszámolóktól. Ha azonban Somsályon meg tudják ezt valósítani, megvalósíthatják más helyen is- A munkaátvételre, a bér­elszámolásra, a munka megszervezésére fordított nagyobb fáradság bőségesen megtérül azokban a termelési sikerekben, amelyeket az egyéni bérezés scgitségével elérhetnek bányáinkban. A csoportbérezés híveinek második ..érve“, hogy a csoportbérezés állítólag kollektív szellemre, a munkafegyelem megszilárdítására nevel, hiszen az egész csoport érdíkc a magasabb teljesítmény, egyéni bérezés mellett viszont — mond­ják — a dolgozók csak magukkal törőd­nek, nem segítik a rosszabb munkamód­szerrel dolgozó társaikat, „kirabolják“ a következő műszak dolgozói elől a munka­helyeket. Tarthatatlan, a nehézségektől meghátráló, opportunista, az öntudatos bányászok lebecsülését jelentő nézet ez. Ezek a vezetők az állandó és szívós fel- világosító munka, valamint a szilárd, egy' személyi felelős vezetés megvalósítása he" lyett csoportbérezéssel kívánják a kollek­tív szellemet kialakítani, a munkafegyel­met megszilárdítani, az elvtársi segítség- nyújtást kiszélesíteni. A munkafegyelmet megkövetelő aknász részlegében nem for­dulhat elő, hogy utasítása ellenére a dol­gozó kirabolja munkahelyét és ne végezze el például a kőtelező biztosítást, Sztahá­novista bányászaink, öntudatos dolgozóink mindenféle csoportbérezés nélkül is .segí­tik munkatársaikat. Ezt a sztahanovisták százai és ezrei mindennapos tetteikkel bizonyítják. \ csoportbérezés elterjesztéséért a felelősség elsősorban a hánya- és energiaügyi minisztérium, vezetőit terheli, A minisztérium vezetői közül többen maguk is a csoport bérezés mellett álltak vállalatok igazgatóinak, hogy szűntessék meg az egyéni bérezést és a harmadbére­zést, de állásfoglalásukkal az igazgatók­nak ezt a törekvését alátámasztották, sőt véleményüknek gyakran hangot is adtak. A csoportbérezés elterjesztéséért a minisz­tériumi és a vállalati vezetők mellett felelősség terheli a bányászszakszervezet vezetőit és az üzemi bizottságok funkcio­náriusait is. Többségük megalkuvó mó­don elfogadta a gazdasági vezetők érve­lését és nem lepett fel a csoportbérezés elterjesztése ellen. Bányász pártszerveze­teink vezetőinek jelentős része úgylátszik elengedte a füle mellett az élenjáró, szta- hánovist a bányászok panaszait és nem látta meg ennek a kérdésnek nagy fon­tosságát. A szénbányászat vezetői a csoportbére- zés alkalmazásával megsértik a szocialista bérrendszer egyik legfontosabb elvét, amelyet a Munka Törvénykönyve törvény­erőre emelt: ,,Egyenlő munkáért, egyenlő bér jár.“ Vagy talán a szénbányászat vezetői úgy gondolják, hogy a szénbányá­szatban inkább célszerűbb „a különböző munkáért egyenlő bér“ elvét alkalmazni? Ez az elv csak a hanyag, a munkakerülő elemeknek tetszhet, de joggal háborít fel minden becsületes, a terv teljesítéséért harcoló bányászt. A szénbányászat veze­tőinek többsége a csoportbérezés elter­jesztésével az elmaradók, a bátulkullogók uszályába került. A szénbány-ászat vezetői nem tették magukévá a marxizmus— leninizmus tanítását a szocialista bérrend­szerről: „A «munkabért?/ még a szocia­lizmusban is a munka arányában ... kell fizetni — tanítja Sztálin elvtárs. — Egyenlősdit játszó gazdasági és szakszer vezeti funkcionáriusaink azonban ezzel nem értenek egyet, ők feltételezik, hogy ez a különbség a mi szovjet rendszerünk­ben már eltűnt. Kinek van igaza: Marx­nak vagy Leninnek, vagy az egvcnlösítők- nek? Fel kell tételezni, hogy Marxnak és Leninnek van igaza. Ebből azonban az következik, hogy aki. ma a bérrendszert az egyenlősdi «élteire* építi fel... az szakit a marxizmussal, szakit a leniniz- mussal“. ,,Minden leninista, ha igazi leninista, tudja, hogy az egyenlősdi a szükségletek és n mindennapi élet terén reakciós kispolgári ostobaság, amely méltó holmi kezdetleges aszkéta szektá­hoz, de nem méltó a marxista alapon meg­szervezett társadalomhoz."’ A szénbányászat vezetői szívleljék meg Sztálin elvtárs tanítását és a lehető leg­sürgősebben számolják fel a bérrendszer alkalmazásában elkövetett elvi és pyakor" lati eltévelyedésüket. Haladéktalanul állítsák vissza, ahol csak a munkahely körülményei megengedik, a legkövetkeze­tesebb szocialista bérrendszert, az egyéni tcljesítményhérrendszert, a kis munka­helyeken pedig a harmadbérezést. Előző­leg azonban teremtsék meg az egyéni teljesítménybérrendszer alkalmazásának szervezési és műszaki feltételeit, elsősor­ban a személyenkint történő munkakiadás és munkaátvétel rendszerét. Munkájukban támaszkodjanak az öntudatos bányászok széles tömegére, mert az egyéni bérezés visszaállítása valamennyiük teljes egyet­értésével fog találkozni. A szocialista bér rendszer helyes alkalmazásával még foko­zottabban küzdjenek) a vezetők és a bá­nyászok egyaránt a tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért. (A Szabad Nép 1953, ápr. 38i számából.) A szocialista bérezés elvének érvénye­sítése,—az egyenlősdi felszámolása nagy feladatot ró megyénkben elsősorban a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeinek műszaki vezetőire. Nálunk is széles kör­ben elterjedt az utóbbi időben az egyen­lősdi. Igen fontos tehát, hogy a borsodi bányákban mindenütt a legnagyobb figyc" lemmel tanulmányozzák a „Szabad Né,p‘' elvi jelentőségű megállapításait és minél előbb változtassanak a jelenlegi helytelen gyakorlaton. Bányaüzemeink műszaki vezetői ismer jók fel, hogy ez egyenlősdi a termelés fokozásának súlyos akadálya és a som- sályiak példája nyomán, az ózdi szén bányák tapasztalatait felhasználva, térje­nek vissza .íz egyént bérezésre, amely fontos serkentője a termelés emelésének, széles lehetőségeket nyit a sztahánovista mozgalom további fejlődésére, a Loy' mozgalom állandó erősödésére. Pártszervezeteink ér szakszervezett szer veink nyújtsanak hatásos támogatást ah­hoz, hogy műszaki vezetőink az elköve* tett hibákat mielőbb megszüntessék, a? ki. Ha írásos utasítást nem is adtak a egyenlősdit. felszámolják. Teljesítették hátralékos beadásukat — törülték a kártérítést A mínisEtAr tanács április 4-én niegrjfttemt határozata élőírja, hogy a beadási hátralék miatt kivetett valamennyi kártérítést törölni ke.U azok. luU, akik május 1 ©lőtt beadják az év első négy hónapjára előírt tejet, tojást és baromfit.. Azoknál a dolgozó parasztoknál, akik a. Isive,lett kár. térítést befizették 6b beadási kötelezettségüket teljesítették, a befize­tett kártérítési összeget adóra kell jóváírni. St»k dolgozó paraszt él esekkel a nagyjelentőségű u.jahb kedvezményekkel. Hejöbábán Molnár Albert 6 hold a,s dolgozó paraszt 420 forint kár­térítést fizetett be, azóta rendezte m4r tojás- és haromfibeadáai bátraié, kát, ezért a községi tanács a befizetett 420 forintot adóra, jóváírta. Gft, lején Mitette Lajos dolgozó parasztnak 60 forint Kártérítése volt, de kötelezettségét teljesített«, a kivetet kártérítést előzőleg befizette, ezért a községi tanács a.z összeget adófizetés elmén könyvelte el. Ernőd községben Birlnyi Béla dolgozó parasztnak 200, TMigy köz. «égben Kéri Istvánnak 004, Venezel Ferencnek 450, özv. Szőke Berta, lantiénak 244 forintos kártérítését törölték, mert eleget, tettek négyhavi beadási eJätrAscknak» & Április ílO-an kezdi meg adásait a 224 méteres hullámhosszon a borsodi rádió Párt- és tömegszervezeteink szervezzék meg az első adás csoportos hallgatásét Ötéves tervünk keretében, új nagy ajándékot, kap megyénk: április 30-án ünnepélyes keretek, között avatják fel a borsodmegyei rádióállomást Lillafüreden. Az ünnepélyes avató beszédet Kovács István elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára tartja. 1 A borsodi rádió a felavatáskor mindjárt meg is kezdi, adását. A pártszer­vezetek és a tömegszervezetek nagy gonddal és körültekintéssel szervezzék meg a borsodi rádió április 30~i adásának csoportos hallgatását. A népnevelők és a tömegszervezetek aktívái feltétlenül vegyenek részt a csoportos radióhaUgatá-an, a műsorban már megyei, hírek is szerepelnek. Az adás a 224 méteres hullám­hosszon 18 óra 45 perctől 19 óra 45 percig tart. A borsodi rádió adásait minden­nap ugyanebben az időpontban sugározza• I Az új rádióállomás működése nagyjelentőségű megyénk, Miskolc gazda­sági, politikai és kulturális fejlődése szempontjából Nagy segítséget nyújt szel­lemi életünk, helyi irodalmunk és művészetünk fejlesztéséhez, dolgozóink mun­kájának állandó további javításához. A borsodi rádió állandóan tájékoztatja Bor­sod dolgozóit üzemeink bányáink, mezőgazdaságunk munkájának eseményeiről, eredményeiről, A VÁLASZTÁSI BÉKEVERSENY SIKERÉÉRT Nagy munkával behozták lemaradásukat az alberttelepi bányászok Az alberttelepi bányaüzem bányá­szai május 1 és a választás méltó megünneplésére nagy erőfeszítéseket tettek, hogy behozzák éveleji lemara­dásukat. Harcukat győzelem koronáz­ta, április 27-re — havi tervüket 117-9 százalékra teljesítették, letörlesztették az adósságot. Front brigádjaik közül különösen kimagasló teljesítést nyúj­tott Nagy József frontmester brigád­ja, amely napi tervét 170-5 százalékra Ózdi martin: 100,1 % teljesítette. Loy Árpád Kossuth dljw sztahánovista frontmester csapata napi tervének 143.1 százalékban tett elege*. Zelena Balázs frontmester 163.6 szá­zalékot ért el brigádjával. Szuhakállón Nagy Sándor frontos»«- tér napi 151 százalékot tejesltett. B6- ni Kálmán frontmester 176. százalékba dolgozott csapatával. A mucsonyi szénbánya, vállalat ha­vi tervével 117,3 százalékra áll Diósgyőri mariin? 100% A diósgyőriek megfogadták, megelőzik az ózdiakat a választási békeversenyben A diósgyőri és ózdi martinászok fej­fej mellett küzdenek a választási béke­versenyben az elsőségert. Hétfőn az ózdiak mindössze egytized százalékkal előzték meg diósgyőri versenytársukat, akik ezen a napon 100 százalékban ele» get tettek kötelezettségüknek. A diós­győri martinászok megfogadták: meg­mutatják, hogy igenis, beleszólnak az országos verseny elsőségének kérdésébe, niielőbb megelőzik az ózdiakat. Kiemelkedően szép teljesítmény szüle­tett Ózdon a 11. számú kemencénél. A kemence kollektívája 140.6 százalékra teljesítette tervét- A diósgyőri II. számú kemence kollektívája is túlszárnyalta előirányzatát, 119 százalékot ért el. Nem sokkal maradt el Ózdon a II- szá­mú kemencétől az T. ezámű kemence, amely 139.9 százalékos eredménnyel megelőzte a diósgyőri I. számú kemence kollektíváját, amely 107-5 százalékos tel­jesítményt ért el. A diósgyőri VII, és az ózdi XI. ke­mence kollektívái között folyó párosver­senyben ezen a napon a diósgyőriek érték el a magasabb százalékot. Terv- előirányzatukat 127.5 százalékra teljesí- tették, az. ózdi XI- számú kemence dol­gozói 122.8 százalékra. Szép eredményt'ért el még Diósgyő­rött a VIII. számú kemence kollektí­vája, amely 126.2, Ózdon a IX. számú kemence kollektívája, amely 136-2 szá­zalékban teljesítette kötelezettségét. Ibgyeílcn műszak eredménye sem maradbal 100 százalék alatt! Harcoljanak jobban az ózdi nagyolvasztó dolgozói az egyenletes termelésért A diósgyőri nagyolvasztó dolgozói hé'főn 106 százalékos teljcslmié- nyükkel megelőzték az ózdiakat, akik ezen a napon mindössze 96-2 százalékban tettek eleitet kötelezett ségüknek­Diósgyőrött különösen kiUint az I. számú kohó kollektívája 130 százalékos teljesítményével. A bri­gádok közötti versenyben a Hl. szá. mű „Béke-- kohónál dolgozó Zakhar László brigádja lett az első, napi előirányzatát 110 százalékra teljesí­tette és igén jó minőségű nyerava­sat. gyártott. Ózdon az II- és III. számú kohó kollektívája dolgozott jól- Az ózdi kohászok a hónap első két dekádjá- ban derekasan megálltak helyüket, az n*óbbi időben azonban vissza­esett termelésük. Harcoljanak jobban az cgycn’etes termelésért, legyen jel. szavuk, hogy egyetlen műszak ered. menye sem maradhat 100 százalék ala*t. Teljesítettén vállalásukat a taktaharkányi állami gazdaság Harangod-tanyai dolgozói A tnktajaarkányi állami gazdaság Ha­rangod-tanyai üzemegységének dolgozói büszkén jelentik, hogy a május 17 tisz­teletére tett felajánlásukat teljesítették. Rácz János anyasertésgondozó vállalta, hogy a málacszaporulati tervet 1953 első feléí>en 110 százalékra teljesíti és ápribs 2Dre 120 százalékos eredményt ért el Pócsai Erzsébet, Zsókai Ferenc szintén anyasertésgondozók a vállalásukban sze­replő 105 százalék helyett 116 százalékot értek el. A sertéstenyésztő brigád a sz.opósmalac* választási tervét a 105 százalékos vállalás helyet,t 112 százalékra teljesítették. Brigádom valamennyi tagja megfogadta, hogy a tervszerű takarmányozással még tovább fokozza az eredményeket. ZSOLDOS JANOS sertéstenyésztési brigádvezeto DOLGOZÓ PARASZTOK! Vessetek be mindem talpalatnyi tűidet május híg I Egyre több község jelenti, hogy határidő előtt a kalászosok után & kapások vetését is befejezte. Gesz- tély községben már megkezdték a cukorrépa sarabolását. A S8 hold cukorrépának mintegy 40 százalékán végezték el eddig ez* a munkát. Lénárd József 8 holdas dolgozó pa­raszt már teljesen elvégezte a cukor, répa darabolását. Élenjártak a raun, kában még ifj- Varga Károly és Balogh István dolgozó parasztok, akik a beadást kötelezettség határidő előtti teljesítésével is kitűntek. Terme’őszövetkezeteink szélesebb körben alkalmazzák a szovjet agro­technikai módszereket. Az edelényi „Alkotmány“* 80 hold. a „Vörös zászló" pedig 6 holdon vetette néoy. ze*esen kukoricáját. A finkai „Kos­suth“ termelőcsoport pedig 35 holdon a’kaltaazta ejt a kiváló vetési mód­szert. A tisjaluci „Vörös hajnal" termelőszövetkezet tagjai befejez'ék a burgonya ültetését. 80 holdon a kukoricát négyzetesen vetik. A mezőcsáti járásban Szakáid, Tiszaszederkény, Nomesbikk és He. jőbába, a sátoralja.ujhe'yi járásban Karesa, Aisőberecki, F.udabányáce- ka és Alsórograec, az edelényi járásj ban AlsótelekoB, Felsőtelekes, Bód- va’euke, Bődvaszilas, Rudabánya. és Szalonna, község dolgozó parasztjai mindenfé’o vetést, elvégeztek. Községi tanácsaink, a mezőgaz­dasági Adandó bizottságok tagjai a május 1-ig még hátralévő két nap alatt, nagyobb lendülettel szorgal­mazzák a kapások vetésének befe­jezését. Gondoskodjanak arról, hogy a község területén minden talpalatnyi földet ineprriüvéljenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents