Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-20 / 16. szám
ESZAKMAG'YARORSZÄG I pArioktatás tapasztalatai és tovébbf feladatai a diósgyőri kohászati lizemekb8D Tartsák be pontosan a határidőket a kurityáni „mintaépitkezés" vezetői AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A <A. evioiyam 16. s/ant Ara 50 fillér Miskolc, 1953 január 20. kedd A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952. évi eredményeiről évben, ezzel a* éves tervet 1.3 százalékkal túlteljwú^lék. A népgazdaság egyre növekvoB^pftégldki — e nagy eredmények ellenére — tegyes időszakokban csak nehezen voltak fedezhetők •— részben, mert a termelés még egyenlőtlen volt és mert a szén minősége sem volt megfelelő, A gyáripar 1952. évbe« az új technika bevezetése terén?jelentős eredményeket ért el. Több ;tij gyártmány üzemszerű termelését (kezdték meg. A gépgyártás számára újtípusú revolver- esztergapadokat, a mezőgazdaság számára újtípusú nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat és négyzetes kuko- ricaveiö gépeket, a személyforgalom megjavítására trolleyibuszoknt és újtípusú autóbuszokat gyártottak. Ezenfeí- vül több új gyártmány — pl, exkavátor és a-/.' egyetemes marógépek — prototípusa készült el. Szélesebb körben alkalmazták az Iparban az új technológiai eljárásokat: a gépgyártásban az indukciós edzést, a bőriparban az üveglapon történő szárítást és egyéb új eljárásokat. A millszekundos robbantással jövesztett szén Slránya az 1952. év egészére nézve magasabb volt, mint az előaő éviven, azonban ez az arány a második félév folyamán csökkent. A munkaigényes és nehéz munkafolyamatok gépesítése az 1952. év folyamán — főképpen a szénbányászatban — folytatódott. A szénbányászatban emelkedett a fejtőgépek, a rakodógépek, a szénkombájnok és a kaparó- szalagok száma, — de a fejlődés mértéke még nem kielégítő és a gépeket nem használják ki eléggé. A gyáripar összehasonlítható termelésének önköltsége 1952-ben — előzetes számítások szerin. — az előző érhez képest 4.2 százalékkal csökkent; de a csökkenés nem érte el a tervben előírt mértéket. Mezöguzdusúg 1952-ben a mezőgazdaság szocialista szektora erőteljesen fejlődött. Míg 1951 végén az ország szántóterületének 25 százaléka tartozott e szektorhoz, 1952 végére a szocialista szektor részesedése meghaladta a 37 százalékot, 1952-ben több mint 90 ezer család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a termelőszövetkezeti családok száma az év végén meghaladta a kétszáznyolcvanezret. A termelőszövetkezetekbe belépett középparasztok száma az év folyamán több mint más- félszeresére emelkedett, a termelőszövetkezetek tagjai átlag ötven százalékkal több munkaegységet szereztek, mint 1951-ben. A szocialista szektorban a jelentős eredmények mellett — amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják a nagyüzemi gazdaság fölényét a kisüzemi gazdasággal szemben — még számos hiányosság van. Sok termelőszövetkezet, sőt állami gazdaság, egy sor fontos növénynél az országos átlagnál alacsonyabb holdauklnti termésátlagot ért el, az állatok elhullás! aránya számos állami gazdaságban még min- dig magas volt, az állati terméket hozama sokhelyütt alacsony, A gazdálkodásban nem mindenütt érvényesült kellő takarékosság: á termékek önköltsége magas. Egyes gazdaságokban gondatlanul kezelték a takarmányokat; sokhelyütt nagy volt a betakarítási veszteség. Az 1952. évi őszi mezőgazdasági munkák végzésében a szocialista szektor megelőzte az egyéni gazdálkodókat. Egészében azonban a tervhez képest az őszi mélyszántás és vetés terén elmaradás vau, melynek megszüntetése az 1958. évi megnövekedett '.a* vaszi munkák gondosabb, szervezett megvaló6Ílását teszi szükségessé. A földművelés belterjessége 195$. ben nagyobb volt, mint a korábbi években. Tovább nőU a2 ipari növények, különösen a rostnövények és az új kultúrák vetésterülete, ugyanakkor azonban csökkent a legfontosabb olajos növény, a napraforgó vetésterülete. Az öntözéssel művelt terület 32 százalékkal volt nagyobb az ekőiző évinél, de az 1952. évi aszály következményei azt mutatják, hogy *z öntözőt lerendezések építését inég nagyobb mértékben kell növelni. Az 19ő£ év (erutéseredményeit kedvezőtlenül befolyásolta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári- aszály és az erősen csapadékos ősz. A tossz időjárás káros hatását a mezőgazdasági dolgozók munkájává; részben siket (lit, kiküszöbölni, de a fontos terményekből a betakarított termés kevesebb volt; mint az előző esztendőkben. 1952-ben a mezőgazdaság .gépesítése; tovább fokozódott-: a kombájnok, számú az 3951.. évinek háromszorosára nőtt, a géppel aratott terület kétszeresre emelkedett: A gépállomások 1952-ben a termelőszövetkezetek részére másfélszer annyi talajmunkát végeztek, mint az előző évben. Bár a gépek kihasználása 1952-ben jobb volf, mint 1951-ben, a gépesítés adfa lehetőségieket nem aknázzák ki kielégítő mértékben. Sok gépállomásnál nem kielégítő a munka minősége, ami « lernte! őszövet keze tek termei ésered menyeit kedvezőtlenül befolyásolta. Az állatállomány jelentősen emelkedett: a sertésállomány 19 százalékkal, a szarva »marhaállomány 9.5 százalékkal. Ezt elsősorban az állami szervek széleskörű állattenyésztési és hizlalás! akciói és írj takarmányozási eljárások 1 levezetése tette lehetővé. Különösen jelentős az állatállomány növekedése a szocialista szektorban: az állami gazdaságok , és a termelőszövetkezetek állatállománya az ország egész állatállományának mintegy 25 százalékát érte el, az előző évi 13 százalékkal szemben. Hozzájárult e növekedéshez az 1951. évi jó takarmány- termés, viszont az 1952-es kedvezőtlen takarniánytermés az állatállomány növekedését hátrányosan érinti. Az állami erdőgazdaságok fakitermelési' tervüket 100.3 százalékra lel. jesítették, közel ötezer ' holddal több erdőt telepítettek, mint az elmúl; évben. • Közlekedés A vasutasok 1952. évi teherszállítási tervüket 102.2 százalékra teljesítették, 1951- hez képest a teherszállítás' 26 százalékkal, a személyszállítás 1.8 százalékkal emelkedett. A fontosabb árucikkek közül szénből 30 százalékkal, vasércből 44.7 százalékkal, hengerelt ácéiból 67.3 százalékkal, őrleményekből 31 százalékkal szállítottak többet, mint 1951-lien. Az egy teherkocsira eső átlagos terhelés 1951-liez képest 5.2 százalékkal emelkedett, a szűz elegy tonnakilométerre eső szénfogyasztás 7.5 százalékkal csökkent. A teherkocsik forduló ideje a csúcsforgalom időszakában * kitűzött normát nemi érte el. A vizj közlekedés teherszállítási tervét 109.3 százalékra teljesítette. A tehergépkocsik teherszállítása — részben a koosiállomány 29.4 százalékos emelkedése következtében — egy év alatt 42.9 százalékkal emelkedett. A villamosvasnfak személyforgalma 1952- ben 5.7 százalékkal, a városi autóbuszoké 25.7 százalékkal, * távolsági autóbuszoké 29.6 százalékkal haladta meg az előző évitA posta forgalma 1951-hez képes* 18.3 Százalékkal nőtt 1 Áru forgalom Az árak és bérek rendezéséről, ve*»- mint a jegyrendszer megszüntetéséi*« szóló 1951. december 1-1 párt- és kormányhatározat eredményeként 1952. év folyamán jelentősen megjavult * lakosság élelmiszer- ős iparcikkel!utasa. A/, év folyamán „ kiskereskedelem búsból 17.9 százalékkal, kenyérből 24.6 százalékkal, cukorból 2.3 Százalékkal, édesipari cikkekből 27.3 százalékkal, férfi cipőből 8.6 százalékkal, női cipőből 13.1 százalékkal, gyermekcipőből 28 százalékkal, I ni torból 37-8 százalékkal, motorkerékpárból 59-6 százalékkal, rádióitól 35.4 százalékkal tübliet adott, el, mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kiskee«te kedelmi bolthálózat 3819 üzlettel, a szövetkezeti hálózat 990 üzlettel bővült. 1952 decemberében „ szocialista kiskereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból 99 százalékra emelkedett. . • A kiskereskedelmi hálózat munkájában a lakosság áruellátása terén més voltál; hiányosságok: az áruk területi elosztása nem mindig volt megfelelői több helyén rosszul szervezték meg a vásárlók kiszolgálását, nem vették'kel- lőképert figyelembe a dolgozók Igényeit. A kedvezőtlen mezőgazdasági termés ellenére a begyűjtés 1952. évi tervének dolgozó parasztságunk alapjában elegek lelt. A ItegyíijtöH mennyiség biztosítja :i lakosság zavartalan ellátását a legfontosabb élelmiszerek. bői. 4 munkások és alkalmazottak számának emelkedést és a munkatermelékenység alakulása A uutnkások és alkalmazottak száma a népgazdaságban 1952. év végén 2,295.000 volt, 203 ezerrel több, mint 1951 végén. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év al*it mintegy 117.000 fővel emelkedett. Az 1952. évi inunkabéralap az egész népgazdaságban — nem számítva az 1951 december 1-i béremelést — 23.5 száza- lékkal-volt több, mint 1951-ben. Az egy főre eső termelés a gyáripariján 1952-ben 10.6 százalékkal volt magasabb, mint az előaő évben. Az emelkedés a bányászatban 11.1 százalék, ezen belül a szénbányászatban 10. a kohászatban 10.9 százalék, a gépgyártásban 19 százalék, a textiliparban 14 százalék, a ruházati iparban 2.1 százalék. A munkafegyelem a gyáriparban 1952. év folyamán általában javult, bár még nem kielégítő mértékben. Az igazolatlan mulasztások aránya egy év alatt 50 százalékkal csökkent, de az igazolt mula«:- tások aránya emelkedett. Csökkent a vállalatoktól önkényesen kilépettek száma, a munkaetőhullánizás azonban még mindig jelentős. Beruházások 1952-ben a beruházji=okra folyósított üs-zeg 23.2 százalékkal haladta meg az 1951. évit. Ötéves tervünk ajándéka — a miskolci íedettuszoda Az építőipar termelése 1952'lw* a* '**- ze-ies számítások szerint 19-5 százalékkal volt magasabb, mint 1951-ben, ezen belül az építésügyi minisztérium építőipari váJw falatainak jennelésemintegy 8 5 lékkai, a közlekedésügyi miniszteri*»»* vállalatainak termelése 29 százalékkal, » helyi építőipari vállalatoké 17.5 százalék* kai emelkedett. A termelés emelkedéséhez hozzájárult az építőipar fok'tísMó gépesítése: a földmunkák 37 százalékát, a betonkeverés 80 százalékát gépi arővriI végezték. Ötéves tervünk harftiadlk évében mvk új üzem kezdte meg működését. vSzámo* gyárat, üzemrészleget bővítettek, illett*« korszerűsítettek. Üzembehelyezték atisw- menti vegyiműveket, a mályi téglagyárat, a Sztálin városi, tűzálló téglagyárat, * hajdúsági gyógyszergyárat, a szolnoki tej*' üzemet és több más jelentős üzemet. Számos gyárat korszerűsítettek és bo* vitettek. Üzem behelyezték a komlói éa oroszlányi szénosztályozó első gépegységeit, a ba.link.ai mintabánya új aknáját, a diósgyőri kohászati üzemeknél az ország leg* nagyobb vaskohóját és egy nagy teljesít* ményü trió buga "hengersort- Átadták rendeltetésének a Rákosi Mátyás Müvek durva hengerművének megvédik állvány- sorát, az új csőgyár P i l ge r - h e ngersorána k második állványát, az ózdi kohászati üzemekben egy új hűtőtornyot, a Ganz vagongyárban egy új vagonszereldét, az esztergomi szerszámgépgyár új szerelő- csarnokát, a Vörös Csillag traktorgyár új dömper'Szereidé jót, az EMAG új kombájn-szerelőcsarnokát, a Kábel- és Műanyaggyár új műanyag és .szigetelő üzemét. Ezenkívül: a November 7 erőmű további gépegységekkel, a kiskunfélegyházi bányászati berendezések gyára új szereié'- és mühelycsa ni okkal, az építőanyagipari üzemek számos új kemencével és műszárítóval, a kaposvári ionod a 40.000. a kőbányai fonógyár 16.000, a lőrinci fonóipar 15.000 új fonóorsóval bővült, A mezőgazdaság 1600 traktort, 500 kombájnt s mintegy 25.000 egyéb erő- és munkagépet, kapott. Villamosítottunk 96 falut, 58 állami gazdaságot. 62 termelőszövetkezetet és 22 gépállomást. Az év folyamán megtörtént valamennyi önálló tanáccsal rendelkező község bekapcsolása a távbeszélőhálózai - baElkészült számos új híd, felüljáró, út és vasútvonal. Megindult a forgalom a budapesti Petőfi-hídon', a lakiteíep—kunszentmártoni úi vasútvonalon, bővítették a budapest'ferencvárosi, a miskolci és egyéb pályaudvarokat. 1952-ben számos új iskola, kutatóimézet, kultúrház, rendelőintézet és bölcsödé épült, a dolgozóknak átadott új lakások összterülete meghaladja a 600.000 négyzetmétert. nem számítva a magán épít kezeseket . Átadták rendeltetésének a várpalotai rendelőintézetet, a T.ászló-kórház új elkülönítő pavilonját, a debreceni tbc sebészetet és több más egészségügyi in.A népgazdaság fejlődését, valatuiint é a dolgozók anyagi és kulturális szín- I vonalának emelkedését 1952-ben * kő- e vetkező adatuk jellemzik. e Ipar J A-gyáripar 1952. évi teljes terme- « lesi tervét 100.7 százalékra, ezen be. s HU a nehézipar 99.8 százalékra, a könnyűipar 101-4 százalékra, az élei- , iriiszeripar 103.1 százalékra teljesí- T tetté, i . A gyáripar 1952-ben 23.0 százalék- 8 kai termelt többet, mint 1951-ben. a e nehézipar termelése 33.3 százalékkal, m a könnyűiparé 10-5 százalékkal, az t élelmiszeriparé 16.1 százalékkal ha- r ladta meg az előző évit. A nehézipa. r ion belül az emelkedés „ bányászat- r nál 25 százalék, „ kohászatnál 20.1 v százalék, a gépgyártásnál 35.9 száza- b lék, az é)>itőanyagiparnál 19.0 száza- r lék, a könnyűiparon belül a textiliparnál 8.6 százalék, a ruházati ipar- jj nál 17.9 százalék volt. a Az egyes minisztériumokhoz tartozó 13 iparvállalatok az 1952. évi ipari tér- 1 níelési tervüket « következőké|>en tel- iesítették: , , 1932. évi tervteljesítés százaléka: b f Banya, es energiaügyi minisztérium 101.2 Kohó- ás gépipart minisztérium 100-6 Kozépgépipart minisztérium 91.9 Könnyűipari minisztérium 101-4 Élelmiszeripari minisztérium 103 Építpanyagipari * minisztérium 101-S 1 Közlekedésügyi minisztértum iparvállalatai 99.4 Heiyj ipar minisztériuma 105 4 *' " *■ t’ A /helyi iparhoz tartozó állami vál- ], latotok termelési tervüket 104.3 szá- d Zalákra teljesítették, 93-8 százalékkal e lermeftak többéi, mint az előző évben. Az ipari termelőszövetkezetek ^evi termekéi tervüket 109.1 százalékra teljesítették. — termelésük az 1951. évinek 211-2 százaléka, A fontosabb ipatt-cikk termelése 2 1902. évben 1951. évihez képest a kö-' 1 eeíkezöképen alakult: s 1952. évi termelés az. 1951. évi tér- * "*elés százalékában: r "Bén 1Í2.S n UllatBosenergia 119.3 a átél y 113.1 v vason (vény 12(5.7 s hengerelt rúdacél 125.6 f hengerelt idomacél 113 v esztergagépek 108-4 k mozdony 91 r vasúti teherkocsi 112.6 tehergépkocsi 1%6.3 e Diesel-motor 129.4 z gépolaj és motorolaj ' 130.7 téhergépkoosiabroncs-kőjieny 134.8 f~ r tégla ' 1262) mész " *. , « - 113.3 cement 111.5 1'izállóefl.yag 120-1 motorkerékpár 106.1 kerékpár 117-8 rádióvevökésziilél; 128.8 varrógép 110.8 pamutszövet 104-8 selyemszövet 104.8 len- és kender szőve- 107.4 bőreipő ' 115.2 liszt __ ' 106.3 n.yershúsok, zsír és zsívszalon.na 128.2 édesipari készítmények 119.1 szappan 106.1 cigaretta 121.8 TerveD felül 1952-ben jelentős meuy. rtyiségű durvalemezt,, saalagacélt, gőzturbinát; gyorségésü gépkocsimotoi-t, gyalugépet, fúrógépet, növényvédőszert, téglát, égetett ineszet,- öntött üvegei, kartonkéaz.árut, flanelt, selyemszövetet, szalonnafélét, 'kolbász- árut és száraztésztát gyártottak. A (érvvei szemben lemaradás volt Sz aaél, egyes iiengerelt aeélgyártmá- nyok; a gőzmozdony, la traktor, a csúcsészterga; a teher- és személygépkocsi-köpeny, s néha rjy más termek termelésében. Körei három és fél millió tonnává { Sibli szemei termei tek^ . mim-'» múlj,
