Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

4 ÉSZAKMÁGYARORSZÁG Csütörtök, 1933. JfuwtAr & A Miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói beszámolnak a félévi vizsgákról A Rákosi Mátyás Nehézipari Mű' szaki Egyetem hallgatói a most fo­lyó félévi, vizsgákon évfolyamonként, tancsoporlonkint egymással vetél­kedve igyekeznek minél jobb tanul­mányi eredményt elérni, .4 tanulmá­nyi eredmények fokozásáért céltu­datosan harcolnak a műszaki egye­tem DlSZ-szervczetei, amelyek fe­lelősséget éreznek azért, hogy a Rá­kosi elvtárs nevét viselő egyetem ífiúsáréa híven teljesítse kötelessé­gét. A félévi vizsgák eddigi eredményei­ről, számolnak he as alábbi levelek. A DISZ! „layszfrvezetlluk lagsága a TÍ3«-ga-időszak »»lőtt határozatot fog*- <!ot‘ el. A határozat megszabja a viife- :..'"kra mló készülés menetét és gon­doskodik a munkafegyelem megerősí­téséről. Évfolyamunk tagsága a hatá­rozatot magáévá téve — hat hallgató kivéte’ével — december 27-én éjfélre visszajött a szünidőről. Azokat, akik nem érkeztek mez batáridőre, továb­bá, akik nz első na non késtek, évfo- ’vam röpgyülésen keményen megbírál­tuk és fegyelmi eljárást indítottunk ellenük. A késéseket sikerülj már annyira kiküszöbölnünk, hogy január 2-án már csak négyen késiek évíolyanyun­kon. ■A vizsgákat a G/206-os és G/20S-ast 'ancsoportok keadlék meg december 30-án. Bár az ufeolsó két héten az elő­adások alatt az elvtársak igen el vol­tak foglalva, p karácsonyi szünetet és a még rendelkezésükre á’ 15 kéj napo! jói kihasználva, a G/206-os tancso­port ,,szerkezeti anyagokból’1 3-84-es átlagot ért el utóvizsga nélkül, míg n G/208-as tanesoport 3.60-es átlagot egy utóvizsgával. Többi tancsoportunk is becsülttel készül a vizsgákra. Évfolyamunk je­lenlegi átlaga 3.73, az utóvizsga szá­zalék 2.38. Eredményként említhetjük meg, hogy elmaradt vizsgánk nincs, előreláthatólag nem js lesz, amint a múlt évben sem volt. TISGA PAG II. éves gépész DISZ alapszervezet.-A­December S8-án reggel tanulócso­portunkban megkezdődtek a vizsga előkészületek. A csoport tagjai egy hallglaíó kivételével pontosan vissza­tértek a karácsonyi szünetről. liallgri- tóinka-t nagy izgalom töltötte el, ami érthető I- éves egyetemistáknál. Vala­mennyien arra gondoltunk, hogyan tudjuk megállni helyünket az első próbán. Szorgalmasan tanultunk, ' A jobb tanulók sok segítséget nyújtottak a gyengébbeknek. Amikor elérkezett a matematika- vizsfía napja, a tancsoport tagjai pon­tosan megjelentek. A tárgy még sok nehézséget okozott. főkép azoknak, akik nem rendszeresen, nem folyama­tosan tanultak. Unnék következménye volt az.öt elégtelen vizsga eredmény. Voltak szép eredmények is. Tankö­rünkből Kovács Endre telesen vizs­gázót 1, Mátyás György, Kiss Győző és Kovács Mihály js jó eredményt ért el- Matematikából átlagun': 2.28 volt, ez arra. int, hogy „ tanesoport tagjainak a következő félévben sokkal komo­lyabb munkál kell végezniük. fíÜVDZA JÓ7.UKF G/lll-es tankör. I 7 A D A S Z A T 8 Bükk legészakibb nyúlványait szintté áthatolhatatlan erdőség borítja. Az öreg fák sűrűn me­rednek a magasba, azt hinné az ember, talán sohasem járt közöttük senki. Ősszel ezernyi színnel játszik a sárguló-pirosodó leveleken a napsugár. A hegy, meg az erdőség körülölel egy* egy falut, amelyek szerényen terülnek el a kies völgyekben. .Estén kint sűrű köd szitái a fák között, ilyenkor olyan a sötétség, hogy megbor­zong az ember háta. Nem hiába Szörnyű- völgy a neve. Régen féltek e völgytől, nem ment oda senki. Dehát az ember mégiscsak eljut mindenhová, a kíváncsi­ság, meg az erdei vadak be-becsalogatják a rengetegbe, így jutott el az erdőbe Korecz Józ=ef kelem éri párt titkár is. Szabad idejében rászánta magát — vadászni ment. Kolemér az erdő szélén lapul. Nincs átt utca, a házak szanaszét épültek, ott, ahol éppen hely volt. Nem csoda, ha a szélsők egész az erdei fákra támaszkod­jak. A h ©avoid al ban van egykét -meg­hódított földdarab, néhol egészen beékelő­dik az erdőbe. Majdnem mindegyiken kukoricát mozgat a szél. A vaddisznók aztán ősz táján meglátogatják a kukori­cásokat — s bizony nem egyszer alapo­san letarolják. I Korecz lúzsef | ,boBSZÚ31." ,a.*u’ koncaszarak kozott, «ok gyökerestől kicsavarva a földből, sok meg csak összekuszálva. Elgondolkozott, miközben leakasztotta válláról kétcsövű vadászfegyverét s rátámaszkodott, fenye­getően mormogta: — Várjatok csak . , „• Korecz már nem fiatalember, nem tud­nám megmondani pontosan hány éves le* hét. Van egy két ősz hajszála. A kézszorí­tása- olyan erős, hogy az ember felszísz- s&en. Szeme fiatalos tűzben ragyog, egye­nesen . tekint az emberre, mintha csak azt mondaná: — Hát halljuk, hogy is volt? ... És mosolyog. Kissé rejtélyesen, kicsit kópésan, ki tudja, mit rejt ez a mosoly? Megfenyegette hát a vadakat — isme­rem én Koreczet —, tudtam, nem jó világ következik a vaddisznókra. Amikor legközelebb találkoztam Korecz elvtárssal — vagy két hét múlva —, mindjárt meg is kérdeztem: — Hát aztán Korecz elvtárs, sikerűire? Nem értette mindjárt, mire .gondolok. — Micsoda? * — Hát a disznókat lelőni! Korecz elvtáfs elmosolyodott. Még rej­télyesebben, mint eddig. — Lőttem én elvtárs két olyan vadat... De olyat... Ilyet még soha életemben. És beszéini kezdett. Egész éjjel a kukoricásban la­pultam. Az erdő most is sötét volt, ahogy a kukoricás felől elnéztem, alaktalan tömegnek látszott az egész. Száraz volt az ielő — a köd sem citált úgy mint általában szokott. Né" . r. -v lépésre jól elláttam. Lassan telt az idő. Sehol semmi nesz. Ki-kilestem a kukoricás szélén az erdő felé, de nem láttam, semmit, — hiába füleltem, semmi zaj sem hallatszott. Már már unatkoztam. Szórakozottan néztem körül, — az égen ezernyi villanással ragyogtak a csillagok. Gondolkodtam. Eddigi életem egy-egy mozzanata jutott eszembe: amikor még cseléd voltam ezen a vidéken. Dehogy volt nekem akkor kukoricásom, amit a vadaktól kellett volna védenemI Nem még vadászfegyverem. Korecz «elvtárs ajkáról egy pillanatra 'eltűnt a mosoly. Ott álltunk a falu végén tekergő úton a hegy lábánál. Korecz arra nézett, — az erdő, meg a kiikoríeá«*» felé. Önkéntelenül követtem tekintetét. Hagy­tam. beszélni, emlékezni. Némán hallgat­tam- * -, * — Negyvenötben boldogan vertem a karót az uraság földjébe. Abba ni, — mutatott újra a földje felé. — Meg itt mindbe — amit csak Hát! — Tán nem mind az elvtársé? — De bizony az! Ez mind a mienk, a Petőfi termelőszövetkezeté. — Aztán kis szünet mán hozzátette; — Hát csak nem hagyom a disznóknak tönkretenni! — s hunyorított jelentőség­teljesen. Elhallgatott, elővette dohányzacskóját, megtömte a pipát. Engem is megkínált. Aztán az első bodorfüattel folytatta: — így gondolkodtam, vártam a kár­tevőket, de csak nem jöttek. Már hajna­lodon. Az erdőn túl, messze valahol vilá­gosodni kezdett az ég alja. Vállamra akasztottam a fegyvert, hazafelé' indul­tam. A kukoricaszárak ropogtak lábam alatt. Alig léptem egyet kettőt, megálltam és visszatekintettem az erdőre. A friss hajnali levegőn üdének, fiatalnak éreztem magam. Először azt hittem, hogy a szellő rezegteti a kukoricaszárakat, mert hiába álltam — azok továbbra is zörögtek. A zörgés — kis szőttetekkel ugyan —, de állandósult. — Mi ez? Hát mégsem várakoztam volna hiába? Visszaléptem a kukoricásba. De csak a szélébe- Leemeltem a puskámat és vár­tam. I 8 zörgés erösifdätt. IA lépesek fe­!— ......... : lem tartottak. Letérdeltem. Puskámat lövésre emeltem. Ha kilép a vaddisznó lövök. Izgatott percek . . . Még néhány lépés, még kettő, már csak egy . .. Na most! . . j A magas kukoricaszár széthajolt — s alig néhány lépésnyire tőlem kilépett a kukoricásból egy magas, sovány férfi. . • Aztán még egy . . 4 — A fene egye meg — hát mégsem disznók ... De mit keresnek ezek itt? Rosszul voltak öltözve. — a kisebbiken rongyokban lógott a ruha, kabát sem volt rajta, — pedis: ugyancsak hűvösek voltak már a "reggelek­— Na — gondoltam —, ha már nem lőhettem vadat, — legalább elfogom ezt a két kukoricatolvajt! Hát még ezek is pusztítják a kukoricánkat?!*.. Idegesen tekint gettek széjjel, a maga­sabb suttogott is valamit a másiknak, de nem értettem. — Állj! — kiáltottam rájuk s felemel­kedtem a kukoricásból. Szemben álltam velük, a puskámat rájuk fogtam és köze­lebb léptem. — Mit csinálnak itt? Egymásra tekintettek, — jóidéig nem válaszoltak. — Na, — mit csinálnak itt? A magasabb összerezzent, aztán meg­szólalt : — Rudabányára megyünk, aztán el* tévedtünk ... — Honnan? — Debrecenből. ®« — Erre? — Nem vagyunk ismerősek«.® meg éjszaka is volt. .. Nem tetszett, ahogy zavartan pislogtak egymásra. — Hát mért az erdőben mászkálnak s nem az úton?.»® Mindig csak a nagyobb beszélt: — Azt hittük, erre közelebb. f * Holnap már dolgozni akartunk «.a A zsebéből papírlapok kandikáltak ki. Jobban szemügyre vettem. Csak a papír egy sarka látszott, — de úgy láttam, mintha térkép lenne. Vagy csak halluci* nálok? — Ez itt már a határ, könnyen átlép­hettek volna Csehszlovákiába is — mon­dottam. t A kisebb most először szólalt meg. Furcsa rekedtes hangja volt: * —*» Nem,.s.f arra átért yigy5atw& *** Gyanús volt ez. Eltévednek, de arra mégis tudnak vigyázni, hogy át ne lépjék a határt? Meg az a térképdarab,.® Látszólag megenyhültem: — Aztán éhesek e? Szinte egyszerre válaszolták: — Bizony, jó lenne enni már valamit. Már tervezgettem. *— Hej..., most sütött friss kenyeret’ a feleségem . .. Meg van jó tehenem. Hát ha akarják ... Megint a nagyobb döntött:-— Megfizetnénk . . De hol lakik? —- S mintegy keresve a helyet, nyugtalanul széttekintett maga körül. Megnyugtattam: — Itt lakom én. nem messze a falu szélén. Akkor induljunk! A puskám kézben tar­Előre engedtem őket. toltam. Ki tudja? Lehet hogy tévedek,— dehát ... S csak hátul ballagtam. Egész úton alig beszélgettünk. Lassan a község szélső házához érkeztünk. Több villany égett'az épületein, de mir den csen­des volt. — Hát ez az. megérkeztünk! Bizonytalanul lépdeltek a kapu felé. Én meg utánuk. — Állj! — kiáltott ránk valaki. — Nos hát otthon vagyunk! — mon­dottam a két ismeretlennek. Zavartan tekimgettek egymásra, aztán meg rám. A határőr őrmester kiszólt a kapuin — Maga az Korecz elvtárs? — Nyissa ki a kaput, őrmester elvtárs. Vadászni voltam, oszt lőttem két vadat. Elhoztam magának! Beléptünk a kapun. Bevezettek a parancsnokhoz. Jól ismer­tük egymást. Röviden elmondtam gyanú­mat. Átkutatták őket. — Hát elvtárs, gyanúm nem volt alap­talan. Nagyon kíváncsi lettem. Most közbe­szóltam : — Miért, kik voltak? — Tito isták. I Megjárták Csehszlo- 'vákiát, onnan jöttek hozzánk s a határ mentén akartak vissza­húzódni Jugoszláviába. Óvatosak voltak, nem volt azoknál jóformán semmi sem. Valami azért mégis elárulta őket. — Micsoda? Korecz elvtáis újra elmosolyodott, ahogy emlékezett. — Egy levél. Fordítva volt írva, csak tükörből lehetett olvasni. Azzal kezdő­dött, hogy .. • „szerencsésen megérkez­tünk ! . . .“ — Mindketten nevettünk. Korecz még hozzátette: — Mondta is nekik a parancsnok elv­társ: „No, hát magúk tényleg szerencsé­sen megérkeztek!“ — S újra nevetett. Úgy láttam, befejezte e vadászat tör­ténetét. Különös ember ez a Korecz, gon­doltam — meg is kérdeztem: — Dehát mégis, miért volt olyan gya­nakodó? Most újra komoly lett, szinte oktatott: — Elv|á»'p, három határ is érintkezik itt. A Tito-kémek itt egyik helyről a má­sikba mehetnek. Csehszlovákiába, Romá­niába . . . Hát ébernek kell ám lenni mindannyiunknak. Igazat adtam neki. Korecz elvtárs pél­dát mutatott mindannyiunknak. Elbúcsúz­tunk. Korecz keményen megrázta a kezem. Tekintete beszélte így kell ezt csinálni, elvtársi De hangosan ezt mondta: '— Azért mert öregszem, —* azért ka« tona még lehetek! Igaz? — S újra hu­nyorított rejtélyesen, huncutuL SZEKRÉNYEST. LAJOS Putook V Új államvizsgarendszer egyetemeinken A felszabadulás előtt nem volt egyete_ meinknek egységes képesítési rendszere. A legtöbb'szakon a hallgatók tetszés sze_ rint választották meg azokat a tárgyakat, amelyeket hallgatni akartak, s tetszés szerint tették le vizsgáikat is. 194S ban az egyetemi reform megvál_ toz!atta a vizsgaszabályzatot. A hallgatók kollokviumokat és szigorlatokat tettek azokból a tárgyakból, amelyeket kötelező voli hallgatniok. Ez d rendszer biztosi, totia az állandó tanulást, viszont túlter­helést jelentett az egyetemistáknak és nem adotf módot arra. hogy az egyes rész.tantárgyak anyagát nagyobb össze­függésekben áttekintsék. Ennek a hiányosságnak felszámolására az új tanévben új, egységes vizsgarend­szert vezettek be egyetemeink, a szovjet vizsgarend tapasztalatai alapján. Az új rendszer szerint a hallgatók az egyes tantárgyakból a félévben, vagy a tanév végén csak egyfajta vizsgát tesznek. Megszűnik tehát a különbség a kollok. vium és szigorlat között. a hallgatók egy-egy tananyagrészből csak • egyszer vizsgáznak. A legtöbb egyetemen és főis­kolán a tanulmányaikat befejező hallga, tők államvizsgái tesznek,' amely marxiz- mus-leninizmusból és a szaktárgyakból áll. A műszaki egyetemeken a hallgatók államvizsga helyett diplomatervet készí­tenek. mely önálló mérnöki feladat meg­oldásából — műszaki tervek elkészítésé­ből áll. Az államvizsgát tett hallgatók egységes oklevelet kapnak. HÍREK Ügyeletes gyógyszerárak Állandó éjszakai szolgálat: Miskolc: Szabadság tér 2. sz. Malincvszkij u. 2. s* Ujdiósgyör; Marx Károly u. S3. Hejö- c?nba: Csaba vezér u 63. . Ma Diósgyőrött « KegvaMa n, 1, szám alatii gyógyszertár tart éjszakai szolgá­latot. Időjárás Borult idő. sokfelé esővel. mérsékelt délkeleti, déli szél. az enyhe idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére csütörtökön reggel: 0—3. dél­ben 3—6 fok között. A várható napi kÖ_ zéphőmérséklet január 8_án, csütörtökön az ország egész területén négy Celsius fok alatt le.sz.' — Szófiát 75 évvel ezelőtt szabadították fel a testvéri orosz csapatok az 500 évig tarló török elnyomás alól. A bolgár lapok kivétel nélkül megemlékeznek a nagy örténelmi esemény évfordulójáról. Felhívjuk előfizetőink figyelmét, hogy részükre lapunk mai szá. mához 1953. évre szóló díjtalan naptárt mellékeltünk. A lap át­vételekor a naptárt feltétlenül kérje el. Kiadóhivatal. — Tibet első korszerű egészségügyi in. tézete, a lhasszai kórház hatalmas mun. kát végez az egészségvédelem te­rén. A pár hónappal ezelőtt létesí­tett kórházban eddig több punt 1200 ti­beti lakost oltottak be himlő ellen. Az or. százrész egész lakosságát beoltják himlő ellen. E feladat mielőbbi végrehajtására ké^ egészségügyi csoportot indítóiak út­nak. — A Sanghajban rendezett magyar ki. állítás iránt igen nagy az • érdeklődés. Naponta közel 30.000.en látogatják a kiál­lítást. A bejárat előtt állandóan hatal­mas tömegek állnak sorba és . várják, hogy bejuthassanak a kiállílásra. A ren­dezőség a lálogatók részére szakelőadáso kát tart. valamint naponta több. alka'om, mai magyar dokumentumfilmeket vetit. — A BOLGÁR-SZOVJET TÁRSA­SÁG a vándormozi]c segítségévei még a jegtávolabbi falvakba is eljuttatja « szovjet és bolgár filmeket. A vándor- mozik csupán az 19J2.ré\? utolsó ne- egedében körülbelül 1200 előadást tartottak a falvakbanf amelyeket több mint SŐO.OOO^ bolgtír paraszt nézett meg. Párthirek^ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÁGIT. PROP. OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYE Értesítjük a Sztálin életrajz szeminá­riumvezetőit. hogy részükre a kongresz- szusi anyag IV. részéből január 10-én délután 2 órakor tartunk konferenciákat a szokott helyeken. * Értesítjük a politikai gazdaságtan I. évfolyamának konferenciavezetöil, hogy részükre a kongresszusi anyag III, ré­széből január 10-én délután 2 órakor tar­tunk konferenciát a városi pártbizottság gon. * Értesítjük a párttörténet X. évfolyama szemináriumvezetőinek konferenciavezetőit (akik Kovács Sándor és Krivda Irén elvtársakhoz járnak konferenciára), hogy részükre a kongresszusi anyag IV. részé, bol január 12.én reggel 9 órakor tartunk konferenciát. * Értesítjük a párttörténet és a politikát gazdaságtan II. évfolyama konferencia­vezetőit. hogy részükre a kongresszusi anyag IV. részéből január 12-én délután 2 órakor tartunk konferenciát. A MISKOLCI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Értesítjük a kerületi pártbizottságokat, hogy az alapszervezeti poliiikai iskola I*. és II. évfolyamának propagandistái ré_ szére január 9-én, pénteken rendkívüli prop. szemináriumot tartunk a szokott helyen és időben. fi magyar és csehszlovák műkorcsolyázók megérkeztek Moszkvába Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő összszövetsegi testnevelési ^ és sportbizottság meghívására Moszkvába érkeztek a magyar és a csehszlovák mű- korcsolyázók. A magyar és csehszlovák sportolók kB* zös edzéseken vesznek részt a szovje* műkorcsolyázókkal és bemutatót futnak a moszkvai tDinamo-stadioaiban megrendelj zésre kerülő jégünnepélyen. Szabálymódosítások az MHK-ban Az MHK testnevelési rendszert, beveze­tésétől napjainkig, pártunk és kormá­nyunk célkitűzéseinek megfelelően, a. gaz­dag szovjet, tapasztalatok felhasználásá­val fokozatosan szélesítettük. Az elmúlt években, de különösen 1952_ben komoly eredményeket értünk el az MHK-ban. Az eddigi sikerek azt bizonyítják, hogy dol* jozóinlc és elsősorban az ifjúság, meg­kedvelte az MHK-t s a menetközben be­vezeted módosítások jelentősen elősegí­tették a fejlődést. Maradtak azonban még hiányosságok, ezért 1953_ra ismét módosításokat hajtott végre az OTSB az MHK-ban. Az újonnan beveze­tett szabályok között szerepel: az LMHK fokozat, az MHK I. és MHK II. fokozat­ban az ismétlő próba, továbbá bizonyos könnyítés a 32 évesnél idősebb nők és a 40 évesnél idősebb férfiak részére. A fejlődés tette szükségessé az LMHK fokozat rendszeresítését a 12—13 éves gyermekek részére. Ennek segítségével ifjúságunkat már a kora gyermekkortól kezdve bevonjuk a rendszeres sportolás­ba. A fejlődést szolgálja az ismétlő próbák bevezetése. Az ismétlő próbák lehetővé teszik, hogy az MHK-ban megkezdett sportolás rendszeressé, folyamatossá vál.. jék. A magas szint eh sok dolgozót vissza­riasztottak az MHK_ban való részvétel­től. Másokat pedig a sikertelenség ked­vetleníteti el. A gyakorlat azt is bebi­zonyította. hogy az idősebb korosztályok­nak az egyes követelmények teljesítése komoly nehézségei és túlzott megterhe­lést okoz. A megállapított követelmények megkívánták, hogy a próbázók kora ifjú­ságától rendszeresen sportoljon, holott 3 felszabadulás előtt hazánkban csak a ki­váltságos osztályok tagjai sportolhattak, a dolgozók számára erre nem volt lehető­ség. Ezek a magas szintek tehái módo­sításra szorultak. Az MHK-ban bevezetett módosítások biztosítják a további fokozottabb fejlő­dést és aztr hogy az MHK valóban a dol­gozók tömegsportja és minden sport műn. ka alapja legyen. A módosítások részleteit legközelebb ismertetjük. • A mozik műsora: BÉKE. Január 8—14: Gőgös hercegnő. Ünnepi megnyitó csütörtökön este 7 órakor. Kezdés: hétköznap 5 egynegyed 8, va­sárnap és ünnepnap 3, egynegyed 6, egynegyed 8 óra. KOSSUTH. Január 8—14: Két út. Kezdés: fél ü. náromnegryed 8. vasárnap fél 4. háromnegyed 6. és 8 óra. HEJÖCSABA. Január 7—8: Ki lesz a párom. Kezdés: 5, 7 óra. FÁKLYA. Január 7—8: Világos út. Kezdés: fél 6, fél 8 óra. 8 Déryné Színház műsora Mm cse 7 órakor: Szolistyei asszonyok. Csokonay bérlet. ESZAKMAÜ Y ARORSZAG A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottságának napilapja. Felelős szerkesztő: Sárközi Andor* Felelős kiadó: Harmati Sándor* Szerkesztőség. Miskolc. Széchenyi n. 30. Telefonszámok: 13-31: 23-65: 17-37. Kiadóhivatal: liskolc, Széchenvi u 30. Telefon: 28-61. Postafiók: 146. Egyszámlaszám: 00.878.054.185. Borsodmegyei Nyomdaipari Vállalat Miskolc. Felelős vezető: Szendroi Imrfiné. Apróhirdetések Kontírozáshoz értő per. , Gondnokot felvesz a lekt táblakönyvelőket ke^ miskolci villamosipari res a 43/2. sz. építőipari . , vállalat. Szentpéteri kapu technikum. Jelentkezés Lóversenytér mögött. személyesen. Malinovszkij 1540 u. 7. 1549 Gyors és gépírókat, Jobbágy kályha eladó, bérelszámolásban, siatisz. Széchenyi u. 67. emelet. Beruházási és egyszár* la ügyekben gyakorlott pénzügyi előadót — lehe­tőleg az építőipari szak­mából — azonnali belépés­re keres a miskolci épü­letszerelő vállalat Miskolc, Széchenyi u. 19. félemelet. tikai munkakörben jártas munkaerőket azonnali be lépésre felveszünk. Mező. kér, Széchenyi u. 105. 4529 Kétszemélyes rekamié 1559 eladó. Kálvin u. 5. 4526 A borsodmegyei keres A babaklinika a Széche­kedelmi szállítási vállalat nyi u. 21. sz. alól a Rá_ Miskolc, Sztálin ut 21. al. kóczi u. 2. se., alá költö" kaimaz azonnali belépésre zott. Javításokat vállal, gépkocsi szerelőket; 1557 1 4527 Mindazoknak, akik fe_ lej the teilen drága jó férjem és édesapánk te­metésén megjelentek ás ravatalára virágot he­lyeztek, ezúton mon­dunk hálás köszönését. Teleky-család^

Next

/
Thumbnails
Contents