Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-09 / 7. szám

Tiéd az ország, magadnak építed! JANUÁR 10-EN LESZ ÖT ÉVE, Tio;y a Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak harmadik orszá­gos értekezletén nApfirik szeretett bölcs , vezetője, "Rákosi Mátyás elvtárg nagy­jelentőségű beszédet mondott, pbben a beszédében tudatára ébresztette or-1 szágnnk dolgozóit: elérkeztünk ahhoz a fordulatlioz, amelyet leghieeWben ez a jelszó fejez ki: vTiéd az ország, ma- jmdmyt építed!“ „A magyar demokrácia sorozatos győzelmei'’ — erről számolt be beszé­dében Rákosi elvtárs. Ezeket a soro­zatos győzelmeket a dicsőséges Szov­jet Hadsereg diadala tette lehetővé, azért sziiletheltek meg e győze'mek, mert a Magyar Kommunista l’árt ré­szese volt az államhatalomnak és tör­hetetlen erővel vitte harcba a P&rl «ászlajávai a magyar dolgozók — a pro’etámk; dolgozó parasztok ezreit, százezreit, akiknek zöme — amint Rákosi elvtárs az értekezleten el­hangzóit zárszavában mondotta — élelem és fizetés nélkül, rongyosan és életveszélyek között péhlát’an lelkese­déssel fogtak neki az tijjáépftésnek. S a lelkesedésnek hajtóereje vyKt „A munkásoknak az a megyyőz&dés&,lwgy maguknak építik dü országot, gz újr gazdáknak az a tudata, hogy régre kezükbe yerült az évszázadok óta áhí­tott föld, az a tudat, hogy magunknak építjük n~ országot „A SOROZATOS GYŐZELMEK­BEN’’ — ott van mindaz a gazdasági győzelem, amely hozzájárult demokrá­ciánk politikai megerősödéséhez., s mindaz a politikai karc, amely előse- gítetie gazdasági téren a népi demo­krácia megszilárdulását. Vegyük Sorra, CSak a legfoníosah- hakat: a földosztás. Ez volt az egyik legdöntőbb ténykedés, ami az addig nincstelen, föld nélküli dolgozó pa­rasztokat a párt mellé állította, amivel megnyerte az új ország építése szá­mára őket. S a párt nemcsak kiosz- toita a fö'det, de meg is védte a visz- szaözönlŐ reakció által szorongatott .Föl­szövetsésesét. Kiadta-a jelszót; det vissza nem adunk!" A tőke elleni harc is megkezdődött; Az államosításokkal az ipar jórészét tűrsadalmosítolták. Az ipar kulcspo­zíciói 1948 január 10-én már-már száz százalékig • állami kézben van­nak. A forint értékálló, tó pénz •— hiába jósolták korai háláiét a fialat magyar demokrácia „jóakarói". A hároméves tervvel kezdetét vette a tervgHWhVkorhis. Az alig Öthónapos tervgazdálkodás — ..már gazdasági életünk minden fCrnlcicn tneogyörsHint a termelést, gondoskodik a beruházd* sote legmegfelelőbb elosztásáról és gazdasági áletünk döntő erőit össze­fogva, sietteti hazánk talpraátlásöt’’ — szögezte le Rákost elvtárs. Az (párhoz hasonlóan, a mezőgazdaságban is érez­tet! már hatását a tervszerűség — n példátlan szárazság ellenére javult és egyenletesebbé váll az el!«‘ás, Az ál­lamháztartás mérlege rendben van, s az lÖ47/4S-as előirányzat, deßieitmen- tes. A REAKCIÓ. A TÖKE VÉDELMÉ* ZÖI ELLENI HARC is megkezdődött. Harc a független kisgazdapártba tö­mörült, nyűgeiről visszaszivárgott,bu- vőhelyéről kimerészkedett reakció el­len : a Donáthok, Nagy Feroncek el­len. A szociáldemokrata párt munkás áruló vezetői ellen. Mindazok ellen, akik vissza akarták állítani a kapita­lizmust „jogaiba", mindazok ellen, akik minden eszközzel, alattomosan megbújva, demagóg, álbaloldali frázi­sokkal, szabotázzsal akarták meghiú­sítani a párt munkáját, megakadd lyozni, hogy a dolgozók felépítsék új országukat. A Magyar Kommunista Párt har coli. Következetesen,’ keményen. A pariban tömörültek a prolel ár iá tus, □ dolgozó parasztság U“gö5tilda!oSal'bjai — a* esztergapadok, gépek mesterei, a föld sók vihart megért mesterei kubikusok, volt mezítlábasok, volt föidnélkiíü jánosok. A párt köré tiS mórül.t 1947-ben már az ipari műn kássag többsége s kezdett mögéje fel­sorakozni a dolgozó parasztság is. A Kommunista Párt lett az ország legnagyobb pártja. A magyar nép met lett olt állt a bős barát szeretett alak­ja: a Szovjetunió. A nap-nap mellett megnyilvánuló önzetlen segítés mellett puszta létével is megfékezte a külső és belső reakció pusztító törekvéseit Óriási erőforrása vol-t az ’ országunk­nak a Kommunista és Munkáspártok Irodájának, megalakulása is 1047-ben. A DOLGOZÓK MINDJOBBAN KEZDTÉK FELISMERNI, mit je­lent az, bogy a magunk gazdái va­gyunk, högy a szocializmust építjük, hogy a magunk boldog jövőjéért mun­kálkodunk. Bizonyítja ezt a három­éves terv határidő előiti befejezése, ötéves tervünk — béketervünk — al­kotásai : Sztátinváros, a sztálinvárosi Önműködő vasmű óriás, a. buda­pesti földalatti gyorsvasüt építkezései, a november 7 erőmű, Kazincbarcika, a diósgyőri nagykohó, a bányászok mind eredményesei)!) széncsatái, i-un- kahöstettei, — a tisza'öki vizierőmű mindjobban kiteljesedő gátrendszere, az . egyre nagyobb terüleien dolgozó traktorok, a mezőgazdaság „ras-had- oszlopai’’, a most már több mint öt­ezer termelőszövetkezetben és csoport­ban dolgozó és a mezőgazdasági mun­ka területén mind nagyobb termelé­kenységet elérő parasztok új é’ete. Az egész dolgozó nép alkotóerejét gyűjti egybe s irányítja a munkásegy- ség megtestesítője, a Magyar Dolgo­zók Tártja. A pári erejével leleplez tűk az áruló jobboldali szociáldemo­krata vezetőket, Mindszentyéket. Rákosi elvtárs éber szeme meglátta Rajkban az országvesztő árulót — s a Tito-banditák ereje megtört az or szágépítö nép erején. A tanácsok meg­alakulásával közvetlenül vesz résit az állam vezetésében a dolgozó nép. A tanácstagok szám# kétszázezer, de sok­szorosára tehető azok száma, akik mint aktívák, vagy akárcsak javaslat- tevők az államhatalom közvetlen ré­szesei. yVépi demokráciánk gazdasági és politikái megerősödésével pár%uzamo- «w» nőtt nemzettrözi idkihKlW’ “A,ál­lapította meg Rákosi elv társ, a MDT Gyorsabb ütemben keli építenünk a kasinebarei k a i k o m b i n üt út • Népgazdaságunk fejlesztéséhei, ötéves tervünk negyedik éve nagyszerű feladatai­nak végrehajtásához, az új ‘üzemek létesí­téséhez, a meglevők kapacitásának nőve léséhez egyre több energiára van szük­ségünk. Húzónk en er giné (látás db':n Wügy szerep vár az épülő kazincbarcikai erő­műre. Pártunk és kormányunk azt a célt tűzte ki az erőmű építői elé, hogy áj energiaszolgáltató üzemünkben ezév augusztusában kezdje meg működését fiz első gépegység, 1953 decemberében pedig a második gépegység. A Központi Vezetőség november 20 i •ülésén Gerő Ernő elvtárs hangsúlyozta: „...gyorsabb ütemben kell építenünk és üzetnbéhtlyeznünk új, nagy villamosétÓ~ műveinket (Inóta, Kazincbarcika stbjé* Az erőmű mellett, mint ismeretes, öt­éves tervünk más nagy jele n tose gű létesít­ményei is épülnek itt: az ország leg­nagyobb műtrágyagyára, hazánk leg­nagyobb szénosrt ályózój a, amely a sajó- menti szénbányák szenét osztályozza majd az itt épülő kokszolómé részére. A kör­nyék bányászai a 4!0 ezer lakosú korszerű szocialista városban laknak majd. A kazincbarcikai kombinát ötéves tér vünk egyik büszkesége, a sztálinvárosi építkezés mellett a hazánkban folyó má­sodik legnagyobb építkezés. Sokirányú népgazdasági érdekek fű­ződnek tehát ahhoz, hogy elst">sorban az erőmű, valamiül a kombinát többi részének építése terv szerint, kellő ütemben haladjon, betartsák a meg­szabott határidőket. Egyre nagyobb méretekben, mindjobban kibontakozik a barcikai építkezés,, amely- nél sikeresen alkalmazzák a legkorszerűbb gépi eljárásokat, az clo regyárt ást, a gaz’ dag szovjet tapasztalatokat. Nemrégiben számoltunk 1)« arról, milyen kiváló előre- gyártási módszerrel gyorsították meg a szerkezetében is különösen érdekes t sóraktár építését. A 11 bordásáét két nappal határidő előtt emelték be. Az építkezés több területén következe te sen harcolnak a határidő pontos betartá­sáért, sőt lerövidítéséért. Ugyanakkor azonban több bélyen lemaradás tapasztal­ható, ami természetesen kihat az egész építkezésre, sót egész népgazdaságunkra. Lemaradás van az I es számú íőépités- vezet őségnél, azaz az erőmű építésénél, a 111-as számú főépítésvezetőségnél, azaz a város építésénél. \ szénosztályozó és a koszolom ü építésénél is elmaradták a ba­táridők mögött. Mik okozták a lemaradást?' Több ok együttes jelentkezése nehezí­tette meg a batáridők pontos betartását. Az építkezésen nem érvényesül kellő mértékben a kooperáció, az egyes részle­gek összeműködése, íev a beruházó é$ a kivitelező tröszt megfelelő összhangja. Hiányosságok mutatkoztak a műszaki élőiéi tételek biztosításában. A legfelsőbb műszaki vezetés nem volt eléggé átfogó, operatív jellegű. Gyakran hiányzott részé­ről a munkaterületeken gyakorolt közvet­len gyakor’ati irányítás. Akadozott a tértek felbontása. Az erőmű építkezésénél igen sojc kidol­gozott tervet ítélteti sutbadobni. A vízépítő vállalatnál egyáltalában nem fordítottak gondot a tervek felemására. A tervek állandó változtatása egyéb vonatkozásban is szervezet len séget idézett elő. A héttagú Molnár-brigád például egy dekádon belül 61 fajta munkát végzett. A szervezetlenséget növelte* hogy az épí­tésvezetők a havi operatív tervet csupán a hó elején kapták meg. Például a de­cern bérit november 25-e helyett december 6-án. így, természetesen, nem is lehetett kellő időben megismertetni a dolgozókkal a terveket. A tervfelbontás a lendületes, élő munkaverseny kialakí:ásónak is elő- feltétele. párt főiskoláján 1952 február 29-én tartott előadásában. A kölcsönös ba­rátsági szerződések még szorosabbra vonják kapcsolatainkat barátainkkal elsősorban a nagy Szovjetunióval. „A magyar demokrácia megerősödése modern történelmünk 'folyamán e?ő- ször nyújt módot arra,, hogy a szom- szód népekkel gyűlölködés és acsarlco*. dós nélkül> testvéri hatját sápban él­jünk és kölcsönösén segítsük egymást a béke megőrzésében s a háborüütöt- sebek mtóenntásában'* — mondta Rákosi elv társ 1948 január 10-én. S a móddal, lehetőséggel éltünk. A ^zlá- iini nemzetiségi politika vezet bennün­ket is a dunamentt- nápi demokráciák CsnHdjäbnn. vowti a nagy núpi Kínál, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot, a Nóinet Demokratikus Köz­társaságot a tirotetárnemzétkozisóg útján, összefűz barátainkkal minden politikai, gazdasági sikerünk, egyre teljeseblien kibontakozó kultúrforra- da lmunk, A KAPITALISTA KÖRÜLMÉ- NVEK KÖZT ólő, vagy gyarmati fiig- gősó.gben sínylődő országok munkás­ága rokonszenvvel, vágyakozással, fi­gyelemmel kisári fejődésünket. Elnyo­móik, kizsúkmányolóik —■ az imperia­lista kormányok, s azok kiszolgálói, a Wall-Street talpnyia’ói fogesikofgaió dühvei kénytelenek tudomásul venni eredményeinket. Soha nem szün.5 éber­séggel keli őrködnünk eredményein­ken. Fokoznunk kell munkafegyel­münket, munkasikereinket — véde­nünk függetlenségünket. Nagy,nemzeti egységfrontba tömörülve, politikai, gazdasági és kuliuráli* téren egyaránt végre kell hajtanunk Ötéves tervün­ket, erősítenünk néphadseregünket, méltónak ]<eu tennünk arra, hogy Sztálin elvtárs bennünket is roham- brigádként" említett. Igazi gazdái aka­runk maradni és maradunk is orszá­gunknak. A Szovjetunióval, a kom­munizmust építő dicső országgal s a testvéri népi demokráciákkal et’éplic- tetlen barátságban, pártunk s annak élén a mi szeretett Rákosi elvtársunk vezetésével, akarjuk tovább építeni or­szágunkban a szocializmust. Moszlváben íudsmánvos ülésszakon fogiaikeznaH Sztálin eiviárs Eceulsbb zseniális munkálával Moszkva (TASZS2) Moszkváízan január ".én megnyílt a Szovjetunió Tudontányos Akadé­miája közgazdasági és jogi osztályú, nak, valamint közgazdasági intéze­tén ok tudományos ülésszaka, ame­lyen Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet, unióban” című zseniális munkájával foglalkoznak. Az ülésszakon körül, belül ezer szovjet tudós vesz részt. Az ülésszak első' ülésén Fjodor Szamchvalov tartott eKiadást J. V. Sztálin munkájáról. Hangsúlyozta, hogy ez a zseniális mfí üj állomás a marxista.leninista politikai gazda, •ságfcan fejlődésében A többnapos ülésszak alatt 13 tudományos előadást 'itatna)) meg. Ausztriában megindult a választási harc Az osztrák népi ellenzék választási programja január 7-én hivatalosan és paktum-tói Olyan politikát kíván, Ausztriában január 7"én megindult a választási harc. Az osztrák népi ellenzék nyilvánosságra hozta választási programját. A program bizonyítja, hogy Ausztria függetlenségének, biztonságának, népe jó­létének egyetlen harcosa az osztrák népi ellenzék — az Osztrák Kommunista Párt, a baloldali Szocialisták és a polgári demo­kratikus unió választási ' csoportja —, amely programjában világosan kijelenti: „A nép elítéli a kormány politikáját.1* Az osztrák népi ellenzék független és semleges Ausztriát követel. Azt kívánja, hogy tartsák távol az országot a hideg­háborútól, minden háborús előkészülettől \ amely a békét és a nagyhatalmak egyet­értését szolgálja és maga után vonja az államszerződés megkötését, valamennyi megszálló csapat l^waását, a megszállási rendszer megsziint^téfljjÉ és az ország egy ségének biztosítását^^ Az osztrák népi ellenzék programja a továbbiakban • demokráciát követel az ön kény és a konupció helyett és végül hangsúlyozza, hogy az osztrák néppártra, vagy az osztrák szocialista pártva leadott minden szavazat egyúttal szavazat a füg gőségi koalíciós politika folytatására, a még súlyosabb terhekre és áldozatokra, a haza rombadöntésere. A SZOVJETUNIÓ SEGÍTI NYOMDAIPARUNKAT A budapesti Athé, ucurn. nyomda fej Mrtő.szcdőjgépeket kapott a Szovjet­uniótól. Bezur Gé, za kétszeres szta liánoxdsta 173. dák István sztta. hánovista 164, Ja­kab Uászló szta­hanovista ivedig 176 százalékos át, lagt^ljcsítményt ért el az új szov jet szedógépeken­Nem lehet tehál csodálkozni azon, hogy kazinbarcikai építkezésnél, kivéve a vá­rosépítést, nem fejlődött ki kellő mérték­ben a bávi munkaYer-sehy. A szervezettségben mutatkozó hiányos­ságokat kihasználja az ellenség, amely igyekezett beépülni a kazincbarcikai épít­kezés különböző területcire is. Az ellen­ség aknamunkájának, tudatos kártevésé­nek következmények*ifit fordulhatták elő olyan esetek, mint az erőniüépítkfzésnél, hogy a transzportőrök egyalkalommal visszafelé foroglak. Az elkövetett hibák miatt számos alkalommal semmiféle, vagy igen jelentéktelen fekiőáségreVottás tör* télit. A9em épített eh ki kellően az egyszer métxi felelős vezetést. Kormányunk számos tiagyértékű géppel segíti elő a barcikai építést, a gépeket azonban, nem használjak ki kellő fnéfték- ben. Gyakori jelenség, hogy a gépészeti osztálynak javításra átadott gépek hete­kig, sőt hónapokig hevernek kijavíiatla- nid. Több neves sztahanovista dolgozik a barcikai kombinát építkezésénél, de nem érttették még velük; hogy a szuhánovista jellemző vonása az, hogy rendszeresen át­adja munkamódszerét az elmaradottaknak. Ha ú sztahanovisták többet törődné­nek gyengébben dolgozó rrtünkástar* sóikkal, rendszeresen átadnák nékik tapasztalataikat, munkamódszerüket, lényegesen kisebb lenne ti normán alul teljesítők szúrna. A dolgozók ellátásában, szociális ige-1 nyeinek kielégítésében komoly javulás táv fasztaíható. Erre Cs. Varga elvtárs, a tröszt igazgatója nagy gondot fordít- Határozottan eljár azokkal szemben, akik nem tartják he a minisztertanácsnak a munkavédelemről szóló rendelkezéseit. A kazincbarcikai építkezés pártbizott­sága a dolgozók felvilágosításában, moz­gósításában ért el szép eredményeket. Megmutatkozott ez a harmadik békeköl­csön jegyzésénél, amelyből a dolgozók 99 százalékban kivették résriiket. Átlagban 43 forintot jegyeztek. Ez az eredmény elsősorban a kommunista példamutatás­nak volt köszönhető. A párttagok jegyzési átlaga 1328 forint volt. A kommunisták közül többen élenjárnák a termelésben, így Fejes József kőműves, aki brigádjával 17Ö—lBt) százalékot tel­jesít* vagy Nagy Lajos kubikus, aki bri­gádjával 150—160 százalékos átiagcred' ményt ért el. A hiányosságokért,/a lemaradásért fele­lős a pártbizottság és a pártszervezetek, amelyek nem magyarázták meg eléggé behatóan a knz; ne harcikat építés jelentő­ségét, a batáridők pontos betartásának fontosságát. A pártcsoportok, amelyek a békekölcsön jegyzésnél igen jól működtek, az utóbbi időben ellanyhultak. A párt­bizottság nein ellenőrzi rendszeresen a párt- és kormányhatározatok végrehajtá­sát, nem érvényesül a kívánt módon a termelés pártéi lenórzése. Rendszeresen megtartják a népnc\r,őértekczJcteket. de ezeken nem szart)ellátják be a népnevelő­ket felvilágosító munkájuk eredményeiről, problémáikról. A pártbizottság nem for­dított kellő gondot a propagandamun­kára, arra, hogy minél nasryohb számban bevonja a párttagokat es pártonkívülieket a szervezett oktatásba. Laza a tanulási fegyelem. Nem használták fel az SZKP XIX. kongresszusa anyagát a tervek tel­jesítésére való mozgósításban. A szakszervezet nein vált á muftk a ver­seny gazdájává. Nem nyújtott segítséget az építésvezetők beszámolóinak elkeszíté* éhez a termelési értekezletekre. Előfor­dult, hogy az er-r—ü építésvezetője öt perces beszámolót tartott- A műhelybizal. rniak nem serkentettek a brigádok közti versenyt. Az építkezésen nagy számban dolgozm nak fiatalok. Igen fontos tehát, hogy megerősijpék a DISZ-szervezeteket. A pártbizottság és az alapszénezH^Jt lát­ják a fiatalok részvételének és mozgósí­tásának jelentőségét. A pártbizottság pél­dául külön ülésen vitatta meg a DISZ- bizottság munkáját, értékeli p. hogy a DÍSZ -szervezetben hogyan hajtották végre a párt Központi Vezetőségének június 28-j határozatát. A DISZ szervezeteknek job­ban a termelés felé kell fordulniuk' fel kell karóiniok a fiatalok jő kezdeménye­zéseit, elő kell segíteniük az ifi-brigádok versengését. A kazincbarcikai kombinát építését, növekedését nagy figyelemmel és érdeklő, déssel kíséri az egész ország. Pártunk, dolgozó népünk azt várja Kazincbarcika építőitől, hogy hasznosítva az elmúlt év tapasztalatait, kijavítva a felsorolt hibá­kat, meggyorsítják aá építés ütemét* ma‘ radéktaíanul teljesítik terveiket és ezzel hozzájárulnak ötéves tervünk legjobb végrehajtásához. IS K 0 l-v • IX. eví.4)ivain 7. szám fi *ra üti iiüer A'isKoie. Iítn.5 január 9. péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents