Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)

1952-12-19 / 297. szám

Kuo Mo-Zao betméde a népek béhekonareiaxusán ÉSZAKMAGYARORSZffi r ~n Megyénk pártszervezeteinek feladatai a Központi Vezetőség november 29 i határozatának végrehajtásában S, Harcoljanak jobban a borsodnátíasdi dolgozók a seicil csökkentéséért AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSAGANAK LAPJA Vili. évfolyam 297. szám Ara 5!) fitter Miskolc. 1152 december 19. péntek 9,Leoyen a pártoktatás minden résztvevője a XIX. kongresszus anyagának agitátora“ Párt-propagandamunkánk döntő fel­adata most-, hogy minél több párttag, •tagjelölt és páríonkívüli dolgozó is­merje meg az SZKP XIX. kongresszu­sán elhangzott történelmi jelentőségű rítmutatásobat. A KONGRESSZUS anyagának ta­nulmányozása megérteti a hallgatók­ká!, milyen óriási, szinte hihetetlen­nek látszó feladatok elvégzésére képes a szovjet nép, amelyet Szovjetunió dicső Kommunista Pártja vezet* amely Lenin, Sztálin bölcs tanítását követve küzd nemcsak a maga, hanem az egész emberiség boldog jövőjéért, bé­kéjéért. Az anyag tanulmányozása óriási jelentőségű megyénk dolgozói számára is, hiszen a hallgatók bepil­lantást nyernek a jövőbe, iránymuta­tást kapnak az egész népünk, saját üzemük, községük, termelőcsoportjuk előtt álló feladatok legjobb elvégzé­sére. Megyénk politikai iskoláinak hall­gatói és vezetői fel is ismerték a XIX. kongresszus anyaga tanulmányozásá­nak hatalmas jelentőségét. Elsősorban abban mutatkozik ez meg, hogy a ve­zetők egyre jobban felkészülnek az . előadásokra, «gyre jobb vitavezetési vázlatokat készítenek. Xagy segítséget jelentenek számukra — mondják — azok a vitavezetési vázlatok, amelye­ket lapunkban rendszeresen közlünk. Az előadók jó felkészülése, példamuta­tása arra serkenti a hallgatókat, hogy ők js jobban, alaposabban tanuljanak. Az eredmény a jó feleletekben és a alakuló élénk, Igen eredményes, szín­vonalas, hasznos vitákban mutatkozik meg. A hallgatók, az iskolavezetők a kon­gresszusi útmutatások jó elsajátítása érdekében már jóval az anyag tanul­mányozása előtt keresték „ legjobb módszereket, hogy a tanulást minél eredményesebbé tegyék. így született meg a diósgyőri nagykovácsmühe'ybeu az ,,Á’‘ műszak politikai iskolája hall­gatóinak felhívása: „Ne legyen egyet­len hiú>}yxi# sem a politikai iskolánI’* Ez a felhívás nagy visszhangot vál­tott ki, számos politikai iskola hallga­tói csatlakoztak az értékes kezdemé­nyezéshez. A jelszó megvalósításáért folyó nevelő munka nagymértékben biztosította, hogy a hallgatók rend­szeresen résztvesznek a politikai ok­tatáson, atni alapfeltétele az anyag alapos megértésének. MEGYÉNK POLITIKAI ISKO­LÁIN körülbelül 50—60 ezer párttag, tagjelölt és páríonkívüli dolgozó tanul- Ez igen szép szám, de vájjon meg le­hetünk-e elégedve azzal, hogy me­gyénkben csak ennyi dolgozó merít újult erőt, kap hatalmas értékű taná­csokat a világtörténelmi jelentőségű kongresszus anyagából, a többi pedig nem? Az SZKP XIX. kongresszusának ta~ nításai a világ minden haladó népé­hez, a világ minden dolgozójához, bé­keharcosához szólnak. A kongresszus anyagát tehát megyénk minden dol­gozójának meg kell ismernie és ma gáévá kell tenni, hogy ennek alapján még Öntudatosabban, lelkesebben har­coljon a szocializmus építésének meg­gyorsításáért, győzelméért. Mit kell tehát tennünk? Küzdenünk teli azért, hogy megyénk minden dol­gozója — akár jár politikai iskolára akár nem — megismerje a kongresz- szus anyagát. Ez a cél vezette Kis Pál jelvfársat, a diósgyőri Martin-acélmű propagandistáját, amikor először ve­tette fel az ,,Északmagyarország’‘-ban megjelent cikkében: a politikai isko­lavezetőknek gondoskodniok kell ar­ról, hogy hallgatóik elmondják dol­gozó társaiknak az iskolán tanulta­kat. Ezután közölte az ,,Északmagyar ország'* a Diósgyőri Gépgyár hőkezelő üzeme politikai iskolájának felhívá­sát. „Mi, a Diósgyőri Gépgyár hőkezelő üzemének politikai iskolai hallgatói —- hangzik a felhívás — tudatában vagyunk annak, hogy az SZKP XIX. 'kongresszusa anyagának megismerése új erőforrásokat nyit meg számunkra, flőrelendíti hazánk fejlődését, a s; fial izmus építését. Nagy mozgósító erő rejlik a kongresszus útmutatásai­ban,. — éppen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy azokat a pártoktatás­ban résztvevők mellett a szervezett Oktatásban részt nem vevtő dolgozók tnngy tömegei minél jobban megismer }ék~” A hőkezelő üzem politikai isko­a Diósgyőri Diósgyőri iájának hallgatói ígéretet teltek, hogy a politikai iskola minden résztvevője a kongresszusi anyag agitátora lesz, csoportos és egyéni beszélgetéseken is­merteti a kongresszus anyagát, moz­gósít a terv-feladatok végrehajtására. A példa követésére szólították me- ryénk minden politikai iskoláját. MÁR EDDIG IS megyénk számos politikai Iskolájáról jelentették, hogy hallgatók megtárgyalták, megfogad­ták és magukévá tették a hőkezelő üzem politikai iskolai haUgatóma felhívását. így történt Kohászati Üzemekben, Gépgyárban és egész sor községben is. A putnoki járásban eddig 15 politika; iskola hallgatói jelentették be csatla- j ozásukat. Eredmények vannak az j edelényi és a többi járásban is. Az eocsi járásban lövő Herriádpetri köz­ségben a középfokú politikai isko a hallgatóinak száma 14-ről 24-re emel­kedett és minden hallgató vállalta — mint ahogyan Gál József elvtárs írta szerkesztőségünkhöz küldött leve'.é- ban —, hogy két-két, oktatásban részt nem verő dolgozó paraszttal ismer­teti a politikai iskolán tanultakat. A politikai nevelőmunka kihatása már mutatkozik lg a termelési ered­ményekben, a felajánlások teljesítésé­ben, A Diósgyőri Kohászati Üzemekben jól végzett nevelőmuoka nyomán december első felében 6 százalékkal * , w . emelkedett a termelés. A Diósgyőri Gépgyár B. egységében a kongresszusi aqyaw tanulmányozása előtt a tervet sem teljesítették, december első de- kádját viszont már 115 százalékkal zárták. Sok politikai iskola hallgatója üze'~ me legjobb agitátora lett. A kiseszter- ga üzemrész egyik dolgozója, Suhaj Ferenc alapfokú politikai iskolán ta­nul. A politikai iskolán szerzett tu­dásával —- egy másik népnevelő társa közreműködésével — hat dolgozót győzött meg a terv határidő előtti teljesítésének fontosságáról. Vállalták, hogy bizonyos számú főtengelyt 583 óra helyett 415 óra al'®tt • munkálnak meg- Ugyanebben az üzemrészben . a DISZ-fiatalok ígéretet tettek: miként a tanulásban igyekeznek elsők lenni, a termelésben is a legjobbak között lesznek. A DISZ politikai kör veze­tője a napokban már azzal a kéréssel fordult a pártszervezet vezetőségéhez: biztosítsanak számukra nagyobb he­lyiséget a tanuláshoz, olyan rohamo­san nő a létszám. TANNAK TEHÁT MÁR igen érté­kes kezdeti eredmények, azon kell igyekezni, hogy sokkal több ilyen ered­ményünk legyen. At pártbizottságok, az alapszervezetek, a politikai iskolák hallgatói és vezetői kövessenek ej min­dent a ,.Legyen a pártoktatás minden résztvevője a XIX. kongresszus anya­gának agitátora!’’ jelszóval indult mozgalom elterjesztéséért, a jelszó megvalósításáért. Megyénk minden po­litikai iskolájának minden hallgatója tegyen vállalást, hogy átadja a tanul­takat -—3 pártoktatásban részt nem vevő dolgozónak. Emellett hassanak oda, hogy'a két-három dolgozó is ne csak maga ismerje meg ezeket a ta­nításokat, hanem igyekezzék tovább­terjeszteni családja, ismerősei köré­ben. PÁRTBIZOTTSÁGOK ÉS PÁRT- SZERVEZETEK ! Hallgatók és politi­kai iskolavezetők! Újabb lendülettel folytassuk az SZKP XIX. kongresszu­sa anyagának tanulmányozását. Emel­jük még magasabbra az oktatás szín­vonalát. Ismertessük a legjobb agitá- cióf végző hallgatók népnevelő mód­szereit, tapasztalatait, hogy más po­litikai iskolák vezetői és hallgatói is megismerjék és alkalmazzák. Üzemi lapjaink segítsék ebben a munkában pártbizottságainkat, politikai isko Iáinkat. A „Legyen a pártoktatás minden résztvevője a XIX. kongresszus anya­gának agitátora!” jelszó valósuljon meg megyénk minden politikai iskolá­ján'! Az 1933, évi költségvetés vitája az országgyűlés csütörtöki ülésén Az országgyűlés csütörtökön foly. tátin az 1953. évi állami költségvetés vitáját. Az első felszólaló Mekis Jó. ZECf volt. Hangoztatta, hogy eddigi erednié. nyeink eléréséhez nagymértékben hozzájárult 'as az önzetlen segítség, melyben a "Szovjetunió részesít ben. tűink of. A továbbiakban beszámolt arról, hogyan fejlődött a kohó. és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemek termelése 1952.bcn, majd a. feladatokról szólva kijelentette: Fontos feladatunk gyártmányaink minőségi javítása A következő évben tehát kemény harcot kell vívnunk a minőség megjavításáért, a selejt csökkentéséért, minőségi ellenőrző szerveink munkájának fejlesztéséért. Gyártásunk másik hiányossága a nem ütemes termelés, a hóvégi, és a dekádvégi rohammunkák. Feltétlen meg keil javítanunk az anyagellá­tást, a diszpécserszolgálatot és a gépek karbantartását, hogy bizto. síthassuk a grafikonszerü termelést. Fordítsunk 15 millióval többet munkavédelmi célokra Javaslatot teszek — folytatta — az országgyűlésnek arra, hogy a ko_ hászaitl és az általános gépipari mi­nisztériumnál előirányzott forgóesz. közjuttatást az országgyűlés száz. millió forinttal csökkentse és az igy elért megtakarítást népgazdaságunk más területére irányítsa. Ugyanakkor javaslatot teszek, hogy az országgyűlés további tizen, öt millió forintot szavazzon meg munkavédelmi célokra. A költségvetést elfogadta. Mekis József javaslatát kiadták az országgyűlés illetékes bizottsága, nak. Ezután Kádas István az igazság, ügyi tárca költségvetésével foglalko. zott. Majd Décsi Gyula igazságügymi. niszter emelkedett szólásra. — Pártunk IR kongresszusának határozatait, útmutatásait az igaz. ságiigy területién is megvalósítottuk — mondotta. Ez biztosította, hogy az elmúlt időszakban az igazságszol. gáítatásunkat az igazságügyi szer. vezet megerősödése és demokratizá. lódása, az igazságszolgáltatás kő. vetkezetesebbé válása jellemezte. Ezután beszámolt az év során al­kotott jogszabályokról. Többek kö. zött elmondotta, hogy évenkint mint. egy tizenegyezer népi ülnök vesz részt a bíráskodásban. Míg nálunk ezek a sikerek igaz­ságszolgáltatásunkat és jogrendsze. tünket demokratizálják és a dolgo­zók jogai védelmének mind hatható, sabb eszközévé teszik, addig az im. perialista államok „joga“ és „Igaz­ságszolgáltatása“ a kizsákmányolók egyre mohóbb, gátlástalanabb, nyílt elnyomó uralmának válik kifejező, jévé és engedelmes eszközévé. Az igazságügyminiszter ezután rá. mutatott, hogy az Egyesült Alia] ólokban az „igazságszolgáltatás“ a haladó elemek üldözésének szerve lett. Ugyanakkor Amerikát valósá. gos bűnözési hullám öntötte el. Az Amerikai Egyesült Államokban 1951.ben — hivatalos amerikai sta­tisztikai adatok szerint — naponta ötezerszázötvenhét súlyosabb bűn. cselekményt követtek el. Népi demokráciánk igazságszol. gáltatásának munkáját alapvetően megkönnyíti, hogy nem kell járatlan utakon haladnia: előtte áll a Szov. jel unió igazságszolgáltatásának péL dája. Igazságszolgáltatásunk feladatai Rákosi elvtárs országgyűlési be. széliében meghatározta azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek népi demokráciánk előtt állanak. Igazságszolgáltatásunknak is el keli látnia e feladatoknak reá eső ré. szét: Következetesebb s eltökéitebb harc az amerikai imperialisták által, a Tito-banda által országunkba kül. dött kémek, szabotörök, gyilkosok ellen. Népi demokratikus rendünk haté. kony védelme minden rendű és ran­gú ellenséggel, a kártevő kulákokkal, az osztályellenség bűnös mesterkedé­seivel szemben, népgazdasági tér. vünk végrehajtásának biztosítása az ellenség támadásaival szemben. Az állampolgári fegyelemnek, a munkafegyelemnek biztosítása és a dolgozók fegyelemre nevelése, az állami és a szövetkezeti tulaj­don megkárosítóinak példás meg. büntetése, a dolgozók jogainak, a dolgozók egészségének fokozott védelme, a dolgozó tömegekkel való kapcso. lat további erősítése, a-1 bürokratizmus minden megnyil­vánulása elleni küzdelem az igazság, ügyi szervezeten belül. Ezután Seregélyi József az állami gazdaságok és erdők minisztériuma költségvetéséhez szólt hozzá. Hang. súlyozta, hogy az állami gazdaságok és erdők minisztériumának az állat, tenyésztés területén nagy eröfeszité. seket kell tenni a fejlett szovjet módszerek gyakorlati alkalmazásá­nak kiszélesítésére. A továbbiakban beszámolt a talaj, művelésben elért eredményekről. Leszögezte ezután, hogy jobban kell érvényesíteni a haladó szovjet tudomány tanítását erdőgazdálkodá­sunkban is. Seregélyi József végűi hangsúlyozta: A minisztériumnak keményen kell harcolni az ellenséges cselekedetek, megnyilvánulások és az állami gaz. daságokba beférközött ellenséges elemek kártevései ellen. Fel kell szá­molni minden opportunizmust ezen a téren. Seprényi Sándor képviselő a köny. nyüipari tárca költségvetésével fog. iáik ózva megállapította: Az 1953. évi beruházás középpontjában to. vábbra is a kaposvári fonoda —, Középeurópa legkorszerűbb fonódá. jának — befejezése áll. A hazai nyersanyagbázis kiszélesítése érdé. kében 1953-ban további gyapotfel. dolgozó vállalatot létesítünk Szek- szárdon, megkezdődik egy újabb rostkikészítő vállalat létesítése és 1953.ban elkészül Szolnokon az első magyar szabnacelluloze gyár. A helyi ipari vállalatok termelése 1952-vel szemben 30 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése pe­dig 33 százalékkal lesz nagyobb. A kommunális gazdálkodás 1953. évi fejlesztését az alábbi számok jel. zik: köz,kutak létesítésére 12 millió forint, vízvezeték- és csatornaépítés re 120 millió forint, helyi utak, jár. dák és terek építésére 47 millió fo­rint, fürdők létesítéséle 8 millió fo­rint összegű beruházást fordítunk, a vállalatok további fejlesztésére 36 millió forintot használunk fel. A helyi ipar minisztériuma a la. kásgazdálkodás fejlesztésére, lakóhá­zak építésére az 1953 évben kereken 1-10 millió forintot fordít, ezzel 2200 lakást nyerünk. A lakóházak számá­nak növelése céljából 23 millió fo. rintot fordítunk irodaházak létesíté­sére. Nagyarányú beruházásokkal megjavítják a közétkeztetést Ózdon és Diósgyőrött Dékány Margit az élelmiszeripari minisztérium költségvetéséhez szólt hozzá. Ha összevetjük az élelmiszeripar 1949—1953. évi termelési számait — mondotta — látjuk, hogy az élelmi­szeripar globális termelése 1949.hez viszonyítva 1953-ban 206 százalékra fog emelkedni. Nem elégszünk meg azonban csak a mennyiség növelésével. A minőség terén — az elért javulás ellenére — mutatkoznak még komoly hiányos­ságok is. Csikasz Józsefné országgyűlési képviselő a belkereskedelmi minisz­térium tárcájának költségvetésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a párt. és kormányhatározat nyomán megnövekedett a dolgozók igénye is. Belkereskedelmünk a dolgozók ellá. tását általában megoldotta, néhány hiányosságot azonban még ki kell küszöbölni. A vendéglátó ipar és az üzemélel­mezési vállalatok is számos új egy. séggel gyarapodtak, berendezésüket és felszerelésüket állandóan korsze. rüsííik. Nagyarányú beruházásokkal javítjuk meg özdon, Inotán Diós­győrött a közétkeztetést. Nagy Dániel is a belkereskedelmi tárca költségvetésével, foglalkozott. Rámutatott, hogy az elért ered. menyek továbbfejlesztése és a meg. lévő hiányosságok kiküszöbölése ér. dekében a belkereskedelmi miniszté. riunmak és a Szövetkezetek Orszá.’ gos Szövetségének tovább kell erő­sítenie a megyei tanácsok kereske. delmi osztályait, illetve a megyei szövetkezetek szövetségének fo. gyasztásl osztályait. Tovább kell javítani a vidéki la­kosság iparcikk ellátását. Gondos­kodni kell az áruválaszték kiszélesí. téséről, különösképpen a földműves­szövetkezeti bolthálózatban. Két év alatt csaknem kétszeresére emelkedett a Szovjetunióval folytatott kereskedelmi forgalmunk Horváth András a külkereskedelmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Külkereskedelmünk az elmúlt évvel szemben jelentősen fejlődött. Alapvetően megváltozott hazánk külkereskedelmének jellege is# Külkereskedelmünk ma szocia­lista jellegű külkereskedelem. A behozatalról szólva hangoztatta: dön-tő feladata külkereskedelmi szerve" inknek, hogy elsősorban a nehéziparunk, kohászatunk és bányászatunk számára szükséges gépi berendezések és a külföldi nyersanyagok behozataláról gondoskodjék. Exportunkkal kapcsolatban elmon­dotta: míg 1950 ben kivitelünk 62.3 szá­zalékát képezték ipari termékek, addig 1953-ban kivitelünk 71.4 százalékát fog­ják kitenni. Ez is mutatja, hogy hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá lett. A Szovjetunióval való kereskedelmi for­galmunkat állandó emelkedés jellemzi. Az 1950-cs évet száznak véve, 1952-es évi forgalmunk 182 százalékot mutat, vagyis két esztendő alatt közel kétszeresére emelkedett. Ezután így folytatta: Mi kereskedni akarunk kapitalista országokkal, tekintet nélkül politikai berendezkedésükre, ha ez a kereskedelmi kapcsolat nem irányul fügv getlenségünk megsértésére, ha ez a keres- kedelmi kapcsolat egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletbentartásán alapul. Ezt bizonyítja az a tény. hogy kül“ kereskedelmünk az utóbbi időben mind­inkább kiterjed a közel-, közép- és távol" keleti kapitalista országokra, de kiterjed a délamerikai államokra is. Az országgyűlés ma délelőtt folytatja a költségvetés vitáját. Tizenhét vállalat dolgozói küzdenek azért, hogy két nap múlva begyújtásra átadják a diósgyőri 180 tonnás buktatható kemencét Már csak két nap választ el a diósgyőri 180 tonnás Martin.kemen. ce begyújtásától. 17 kivitelező válla, lat dolgozói szívvel.lélekkél küzde. nek, hogy becsülettel teljesítsék igé. retüket: Sztálin elvtárs születésnap, jára begyújtásra készen átadják az óriáskemencét. A kőműves brigádoknak a kernen, ce fe.Lsö részébe nem kevesebb mint 140 ezer téglát kell beépíteniök. Jó munkájuk eredménye, hogy — bár egyes ~~ vállalatok késedelme miatt nem tudták minden területen idejében elvégezni feladatukat -— két órás előnyre tettek- szert. A kőműves brigádok között folyó élénk versenyben Szász Lajos bri­gádja a füstkamara boltozatának fa. la zásánál 192 százalékot, Gulyás Já. nos kőműves brigádja a fenékfalja, zásnál 160 százalékot teljesített. A segédmunkások is nagy lelkesedés, sei dolgoznak, biztosítják a folyama, tos anyagellátást. A kemence felső része anyagának előkészítésénél Számadó József segédmunkás bri. gádja 146 százalékos eredményt ért el. A .salakkamrák falazatával és bol. tozatával csaknem elkészültek már, azonban a födarupálya tartóoszlo­pait még csak most váltják ki. A ke. menceépítö brigádok lelkesen har­colnak azért, hogy a nehéz körűimé, nyék ellenére becsülettel megvalósít, sáik fogadalmukat.

Next

/
Thumbnails
Contents