Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-19 / 297. szám
2 ESZ AKMAGY AKORSZÁG Péntek, 1953. december 19. Partéié t Megyénk pártszervezeteinek feladatai a Központi Vezetőség november 29-i határozatának végrehajtásában A TTicgryci kibővített pártválasztmány Gerő Ernő elvtárs beszámolója alapján megtárgyalta, milyen feladatai vannak megyénk pártszervezeteinek, dolgozóinak a Központi Vezetőség nőve ölbe r 29'i határozatának végrehajtásában. A kibővített pártválasztmányi ülésen resztvettek a me- gyei pártválasztmány tagjai, párt- és tömegszervezeti vezetők, az ipari cs mező- gazdasági termelésben élenjáró kommu' lusták. Putnoki László elvtárs, a Megyei Párt* bizottság párt- cs tömegszervezeti osztá' lyának vezetője tartott beszámolót. A nagy fejlődés egyes számadatai Gerő elvtárs elmondotta, hogy iparunk 1952 első tíz hónapjában befejezett termékekben 25#2, a teljes termelés terén pedig 24 százalékkal termelt többet, mint 1951 azonos időszakában. A mi megyénk nagyüzemeinek munkájáról is be.z’lnck azok a számok, amelyek közlik. hogy nehéziparunk befejezett termékekben 32.5, a teljés termelés terén pedig 29.9 százalékkal termelt többet, mint 1951 első tíz hónapjában. 1952 ben október végéig 253 százalékkal több szenet, 9.4 százalékkal több nyersvasat, 15 4 százalékkal több martinacélt, 12.6 százalékkal több elcktro- •acélt, 19.5 százalékkal több hengerelt' árut termeltünk, mint 1951 azonos időszakában. Ezek a számok hatalmas fejlődésről tanúskodnak, de megmutatják munkánk egyes fogyatékosságait is. Például vaskohászatunk jelentősen fejlődött, fejlődé" sének üt?me mégis egész iparunk fejlődésének üteme mögött maradt. Gerő elvtárs elemezte, milyen okok idézték elő, hogy szénbányászatunk, vaskohászatunk és építőiparunk elmaradt a követeimé' nyék mögött, felvetette a mi felelősségünket, .azaz a megyei pártbizottság, a pártbizottságok és a pártszervezetek felelős" gégét is. Szénbányászat .Az első negyedévben a borsodi cs az ózdi szénbányászati tröszt egyaránt teljesítette tervét, sőt terven felül együttvéve 52.515 tonna szenet termelt. A második negyedévben megyénk bányaüzemei 15.161 tonnával több szenet adtak népgazdaságunknak, mint amennyi az előírásuk volt. A harmadik negyedévben is túlteljest' tette tervét a megyei szénbányászat, a terven felül termelt szén 2258 tonnát tett ki, ebben a negyedévben > azonban már nagy ingadozások voltak a termelésben. Októberben és novemberben me' gyenk széntermelése adósa maradt népgazdaságunknak. Októberben mind a két trösztünk elmaradt tervelőírása mögött, a lemaradás 9571 tonna volt. Novemberben az ózdi tröszt 100.3, a borsodi tröszt azonban csak 96.1 százalékban tett eleget előírásának, a borsodi tröszt adóssága ebben a hónapban 1000 tonna volt. Az adatok tanulmányozása újból nyo" matékosan felhívja figyelmünket, hogy változatlanul következetesen kei! harcolnunk a szocialista öntudaton alapuló szilárd munkafegyelem kialakításáért. A harmadik negyedévben 6796 tál kevesebb volt az igazolatlan müszakmulasztás, mint az első negyedévben, de még mindig igen sok. Bármelyik negyedévben nézzük a mulasztások adatait, láthatjuk, hogy ezek felszámolása, a szilárd munkafegyelem esetén megyénk bányaüzemei az első három negyedévben még nagyobb arányban túlteljesíthették volna tervüket, a negyedik negyedév eddig eltelt időszakában sem maradtak volna el előírásuk mögött. Gerő elvtárs arra is rámutatott, milyen nagy mértékben okozója a lemara" dásnak az a tény, bogy a bányaüzemek nem használják ki jól a pépeket. Megyénk bányáiban a kaparó- és gumi" szalagok átlagos kihasználtsági foka még mindig csak 7—8 százalék. Megyénk bányaüzemeiben is általános hiba, hogy igen alacsony a szenelők arányszáma az összlétszámhoz viszonyítva. A túlóráztatás terén sem történt javulás. A borsodi trösztnél júniusban dz összes munkaórák 13.3 százaléka, júliusban 12.3 százaléka, augusztusban 12.4 százaléka túlóra volt. . Ugyanezekben a hónapokban az ózdi trösztnél a túlórák arányszáma így alakult: 12.7, 10.9, 11.4 százalék. Megyénk bányaüzemeiben is sok kívánnivaló van még a munkavédelmi rendelkezések vég" rehajtásában, még mindig gyakori a vasárnapi munka, sőt sok esetben a tröszt igazgatói egyedül ebben látják a terv tel- jesítésénck lehetőségét. 1953'ban szénbányászatunk termelését országosan 4-6 millió tonnával kell emolni. Látjuk ebből, hogy a következő évben a mi megyénk szénbányászaira is hatal* más feladatok megoldása vár. A Központi Vezetőség határozata értelmében az 1953-as terv végrehajtására tokkal jobban fel kell készülni, mint ahogy 1952 re készültünk. Fel kell számolni a munka- szervezés hibáit, a rendszertelenséget, a hajrázást. a kapkodást. Rákosi elvtárs az országgyűlés mostani ülésszakán, Gerő rlvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondott beszedőben arra is figyelmeztetett minket, hogy „nemcsak több szenet kell a jövő évben termelnünk, de jobbat is“. A feledalok maradéktalan megvalósí" iá*a érdekében alapvetően meg kell javítani a bányász pártszervezetek munkáját. Jó pár'kádercket biztosítunk bányászatunknak. Gondoskodunk róla, hogy á jö" vőben hagyobb számban kerüljenek pártiskolára bányá“zkáderek. Részletesen megtárgyaljuk, kidolgozzuk, milyen módszerrel irányítsák helyesen a bányász pártbizottságok és függetlenített akna" titkárok a bányász alapeztrvczrtek munkáját. Hasonlóképpen összeállítjuk a bányász pártcsoportok irányításának feladatait. Megoldjuk a kommunisták lHycs elosztását a* szerdalnál. Kidolgozzuk a bányász népnevelő hálózat kiépítésének, a népnevelőkkel való rendszeres foglalkozásnak legjobb módszereit. Biztosítjuk, hogy az agitációs hálózat létrejöjjön és rendszeresen működjék a bányász lakóterületeken is. A pártoktatás megjavítása érdekében kidolgozzuk, hogyan irányítsák, ellenőrizzék a pártbizottságok és az alap- szervezetek a pártoktatást. Amelyik községben sok bányász lakik,1 helyben sz»r" vezzük meg számukra a pártoktatást, A legjobb előadókat biztosítjuk a bányaüzemekben folyó oktatáshoz. A műszaki dolgozókat fokozottabban bevonjuk a pártoktatásba. Gondoskodunk arról, hogy a DISZ és a szakszervezet a fentiekhez hasonló tartalmú tervet állítson össze és hajtson végrg. A megyei pártbizottság ipari osztálya mellett bányamérnökökből, technikusokból, kiváló sztahanovistákból álló aktíva gárdát szervezünk azzal a feladattal, hogy megvizsgálják a rosszal dolgozó bányákat, javaslatokat tegyenek az ottani munka megjavítására. Mindezen feladatoknak következetes megvalósításával megjavítjuk a bányákban a párt politikai munkáját, a szak" szervezet és a DISZ munkáját. Vaskohászat Megyénk kohászati üzemeinek terme" lése jelentős mértékben fejlődött. Például az ózdi kohászati üzemek ezév első negyedéhez képest a harmadik negyed* évben 7749 tonnával töbh nyersvasat termeltek. Ez a fejlődés sem volt azonban kielégítő, népünk még több nyersvasat, martinacélt, elektroacélt, hengercltárut várt kohászainktól. Súlyosbítja a hibát, hogy novemberben az év első tíz hónapjához viszonyítva még visszaesés is követ- kezeit be, novemberben nyersvasból 94.5, martinacélból 92.2, durvahengereltáruból 83. fínomhengereltáruból 95 százalékra teljesítettük tervünket. 1952 első tíz hónapjában kohászati üzemeinkben az egy-egv munkásra eső termelési érték 13.6 százalékkal volt több, mint egy év előtt. E fejlődés ellenére is az a helyzet, hogy a tartalékokat még mindig nem használják ki eléggé kohászati üzemeink. Például a diósgyőri Martinban a kemencék kihasználásánál van ugyan javulás ez évben az előzőhöz képest, de még mindig a kemencék kapacitásának 20 százaléka esik ki a termelésből és ezt mindenekelőtt szervezési hiányosságok okozzák. Hengersoraink kihasználásában is még igen nagyok a lehe- tőpégek. A rossz kihasználás oka nagy mértékben a karbantartás tervszcrütlen- sége. Erősen kifogásolható kohászati üzemeinkben a termékek minősége, Borsod* nádasdon egyenesen tűrhetetlen a selejt mértéke. Tovább kell javítani a program- szerűséget is. A diósgyőri kohászati üzemekben 1951ben 80.5 százalékos volt a pro gram szerű ség, ez évben csak 83 százalékra sikerült emelni, Ózdon 75.1 százalékról mindössze 80 százalékra. További hiba a munkásvándorlás, ehhez hozzájárul kohászati üzemeink igazgatóinak liberalizmusa. Megyénk kohászati üzemeiből a dolgozók 8 százaléka az igazgatók hozzájárulásával távozott. 1953-ban egész iparunk termelését 16 százalékkal kell emelnünk, viszont a nyersvastermelést 44.3 százalékkal, az acéltermelést 18.5 százalékkal, ezen belül a minőségi acéltermelést 28 százalékkal. E nagyarányú fejlesztésnek meg van a reális alapja, mer.t 1953 ban részben már működő kohászati üzemmé válik a Sztálin Vasmű és a diósgyőri kohászati üzemek újjáalakítása is erősen érezteti már hatását a termelésl>en. Nyilvánvaló, hogy kohászatunk csak az esetben felel meg a reá váró feladatoknak, ha döntő mértékben megjavítjuk a pártpolitikai munkát. Tűrhetetlen — mondotta Gerő elvtárs —, hogy vaskohá' szati üzemeinkben a pártmunka és ennek következtében a szakszervezeti és a DISZ munka is általában gyengébb, alacsonyabb színvonalú, mint legtöbb középüzemünkben és mint a könnyűipar számos üzemében. A pártpolitikai cs pártszervc" zeti munka megjavítására konkrét intézkedések szükségesek. Kohászati pártbizottságaink, pártszervezeteink számára is megfelelő tervet fogunk összeállítani e cél elérése érdeké" ben, hogy a bányászathoz hasonlóan káder-átcsoportosítással, a káderek széle,- sebbkörü és jobb iskoláztatásával, a párt" bizottságok, a gyárrészleg pártbizottságok, a járási pártbizottságok és üzemi párt- szervezetek munkájának megjavításával elősegítsük a nagyobb feladatok megoldását. A jövőben nagyobb számban vonunk be műszaki értelmiségieket a pártyezetőségekhe és pártbizottságokba^ Építőipar Gerő elvtárs kifejtette, hogy építőipa" runk 1952 első tíz hónapjában komoly fejlődést mutat, egészében teljesíti tervét, de túlságosan drágán épít. Ez a megállapítás is vonatkozik a mi megyénkre, hiszen nálunk több kimagasló jelemőségü és szinte számtalan kisebb építkezés folyik. Különösen ki kell emelni a diós" győri kohászati üzemek rekonstrukcióját, amely 3800 millió* forint beruházással folyik. A kazincbarcikai építkezés költségei 4 milliárdot tesznek ki. Sorolhatjuk tovább a hejőcsabai építkezést, a rudabányai építkezést, nemsokára meg" kezdődik Miskolc szocialista várossá való átépítésének monumentális munkája. Mindez arra figyelmeztet minket, hogy a megyei pártbizottságnak és minden pártbizottságunknak alaposan fel kell készülnie, nagy mértékben meg kell erősítenie az építkezéseken folyó pártpolitikai munkát. Különösen lényeges, hogy jólmüködő népnevelő- és pártcsoport- hálózat legyen építkezéseinken cs megjavuljon a pártoktatás, mert hiszen éppen az építőiparba jönnek ezrével faluról új munkások, akiket szocialista öntudatra és fegyelemre kell nevelni. Ipari üzemeink munkájának egyéb hibái Gerő elvtárs rámutatott arra is, hogy az ipar fejlődésének egészében kedvező képe néni fedteti cl, hogy távolról sincs minden rendben az önköltség, a béralap, a létszám terén. Megyénk üzemeinek‘legtöbbje rendszeresen túllépi a béralapot. Ózdi kohászati üzemünk júniusban 2.7, júliusban 9.4, augusztusban 9.8 százalék" kai, diósgyőri kohászati üzemünk júniusban 469 ezer, augusztusban 203 ezer forinttal lépte túl béralapját. A selejt általában nem csökken, sőt egyes területen inkább emelkedik. A mi üzemeink igazgatói sem hajtják végre a minisztertanácsnak a selejt elszámolására vonatkozó határozatát, amelynek értelmében a selejt egy részét a munkabérből, maximálisan a havi munkabér 15 százalékáig terjedően le kell vonni. A mi igazgatóink is „jó emberek akarnak lenni, senkit nem akarnak megsérteni és nem veszik észre, hogy ezzel saját maguk alatt vágják a fát és ártanak a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeinek“. Az ipari termelésben mutatkozó hiányosságok oka gyakran az, hogy a trösztök, vállalatok vezetői gondatlanságból, nemtörődömségből, liberalizmusból s nem egyszer önelégültségből elmulasztják fontos párt- és kormányhatározatok végre" hajtását. Mezőgazdaság Megyénk növénytermelése ezévben jelentős mértékben elmaradt az 1952. évi előirányzathoz képest. Ennek fő oka az idei rendkívül kedvezőtlen időjárás volt. Pártunk kezdeményezésére népi demokratikus kormányunk több nagyjelentőségű intézkedést foganatosított a kedvezőtlen időjárás következményeinek elhárítására, hatalmas segítséget jelenteit ebben az, hogy hazánk a kapitalizmus rendszeréből kivált, független, demokratikus és szocialista nemzetek nagy és hatalmas táborához tartozik. Hangsúlyozni kell azonban: hiba volna azt gondolni, hogy kedvezőtlen időjárás, a terméshozam-csökkenés egyáltalán nem befolyásolja fejlődésünket. Sokan, még pártfunkcionáriusok is nem kis számban, lebecsülik azt az igen komoly kárt, amelyet az idei rendkívül kedvezőtlen időjárás okozott népgazdaságunknak. Ez megmutatkozik abban az opportunizmus" ban, hogy tétlenül nézik, milyen aknamunkát fejt ki az ellenség a közellátás megzavarására, eltűrik, hogy kulákok és más ellenséges elemek nagymennyiségű élelmicikkeket vásárolnak össze és rejtenek cl. Nem lehet és nem szabad azonban min" dent csak az időjárás rovására írni, amikor a kisebb termés okait vizsgáljuk. Ebben az aszályos évben különösen elcsen mutatkozott meg, milyen nagy hiba, hogy megyénkben még az' állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben sem al" kalmazzák eléggé széles körben cs rendszeresen a világ legfejlettebb mezőgazdaságának, a szovjet mezőgazdaságnak tapasztalatait és módszereit. Ahol erre gondot fordítottak, az illető állami gazdaságok termelőszövetkezetek a szá' razság ellenére is jó eredményeket értek el. A tapasztalatokból vonják le a tanulságot tanácsaink és pártszervezeteink: nagy gonddal terjesszék a szovjet agrotechnikai módszereket. Állattenyésztés Állattenyésztésünk helyzete jobb, mint növénytermelésünké. Megyénk állatállo" mányának növekedése nagyjából megfelel az országos növekedésnek, különösen örvendetes, hogy nagy mértékben megnőtt az állatsürüség állatni gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben, A termelő- szövetkezetekben országosan 6.1 kát. holdra, megyénkben 3.5 kát. holdra jut egyegy számos állat. Ezt á fejlődést természetesen tovább kell fokozni. Nagyobb hibák az állati termékek hozamának növelése területén tapasztalhatók. Ennek oka is az, hogy nem fordítottunk gondot a szovjet módszerek — például az egyedi takarmányozás, a napi háromszori fejes, s.tb. — bevezetésére, széleskörű elterjesztésére. Jóformán semmit sem emelkedett az állatszaporulat. Most igen kemény erőfesútésekrc van szükség, hogy biztosítsuk állatállományunk átteleb tetését, ugyanakkor tovább növeljük az állattenyésztés hozamát. Tanácsainknak és falusi pártszervezeteinknek ez egyik fő feladata. A növénytermelés és az állattenyésztés hozamának emelése — központi feladat „A hozam növelése a mezőgazdaságban most és a legközelebbi evekben — a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt — központi feladat” — hangsúlyozta Gerő elvtárs. Ennek érdekében következetesen alkalmazni kell az élen" járó szovjet agro- cs zootechnikai módszereket, biztosítani kell a talajerő fokozásátMindezekre meg is van a lehetőség, mert sokszáz mezőgazdasági gép áll rendelkezésünkre. Most azon kell igyekezni, hogy az .előírt területen elvégezzük a mélyszántást, behozzuk a lemaradást. Népi államunk a háború előttihez vi" szonyítva 4 és félszer több műtrágyát ad mezőgazdaságunknak. Fel kcjl ezt használni. Igen fontos—ahogyan Rákosi elvtárs «/.országgyűlésen mondott beszédében erre figyelmeztetett minket—.hogy mindenütt helyesen kezeljék a trágyát, mert egyedül a helyes trágyázás eredményeként — melynek végrehajtása úgyszólván semmi befektetést, vagy munkatöbbletet nem igényel —, 25—30 százalékkal tud- nók növelni terméshozamunkat. Állami gazdaságaink és termelőszövet" kezeteink legjobb parcelláikon termeljenek velőmagvakat. Már most gondoskodni kell arról, hogy a jövő évi termes betakarításánál elkerüljük az idén még igen nagy szem veszt a se* get, erre vonatkozó megfelelő felvilágosító előadásokat kell tartani már a téli időszakban. Rákosi elvtárs útmutatását követve fordítsunk nagyobb gondot a helyi öntözési lehetőségek kihasználására. A mi megyénkben különösen a Sajó, a Hernád, a Tisza és a Bodrog tájékán kell állami gazdaságainknak és termelőszövetkezeteinknek felhaszná’.niok a jó öntözési lehe" tőségeket. Pótolnunk kell a még hiányzó őszi vetést, amely nálunk az ossz-vetésterv mintegy 3.5—4 százalékát teszi ki. Okulva az idei tapasztalatokon, az illetékes mező- gazdasági szervek, a tanácsok, a párt- szervezetek jobban szervezzék meg a tavaszi munkákat, készüljenek fel az ellenség e téren is várható kártevő kísérleteinek szétzúzására. Az állattenyésztésben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a helyes takarmány gazdálkodásra, takarmánykezelésre, a tartalékok feltárására — ilyenirányú ismer" tető előadásokat kell tartani. Az állatállomány hozamának növelése érdekében be kell vezetni a napi háromszori fejért és a mesterséges borjúnevelést, magas termelékenységű fajáliatokat (anya- cs apaállatokat) kell kitenyészteni. A növénytermelés c,s az állattenyésztés hozamának növelése az előfeltétele és alapja annak is, hogy a még egyénileg dolgozó parasztok mielőbb a gyakorlat" ban győződjenek meg a nagyüzemi társasgazdálkodás fölényéről és teljesen önkéntesen belépjenek a termelőszövet kezetekbe. A legközelebbi esztendőben sem gondolhatunk a termelőszövetkezeti mozgalom túlságosan gyors mennyiségi fejlesztésére, a főfeladat továbbra is változatlanul: — az eddig elért eredmények megszilárdítása, meglévő szövetkezeteink gazdasági megerősítése. Ennek érdekeljen alaposan fel kell használni a zárszámadások tapasztalatait. A terméshozam növelésében nagy szerepe van gépállomásainknak. Le kell vonni a tanulságokat a Központi Vezető' ség határozatából, amely hangsúlyozza: „A mezőgazdaságban megvalósítandó feladatok megoldásának egyik alapvető feltétele: a gépállomások munkájának meg" javítása.“ Gépállomásainkon a feladat: a jobb politikai munka, a jobb munkaszervezés útján a fegyelem megszilárdí" tára, a gépek gazdaságos kihasználása* Mindent el kell követnünk, hogy a be~ gyűjtési terv szerint még begyűjtendő termény- és állatféleségeket gyorsan beadják. Feladatok ipari üzemeinkben Minden erővel törekedni kell az 1952. évi terv kikeres teljesítésére. Ugyanaivkor azonban gondoskodni kell.arról is, hogy az 1953 as évet jól kezdjük és még jobban folytassuk. Biztosítani kell 1953 első negyedére az anyagellátást, el kell érni, hogy 1952 utolsó negyedéhez viszonyítva már januártól kezdve folyamatosan emelkedjék a termelés. Ilyen vonatkozásban is jobb munkát keli végeznünk, mint tavaly. Meg kell javítani az üzemek vezetését, biztosítani kell, hogy az egymással kooperáló üzemek szállításaiknál betartsák a batáridőket. Nagy gonddal kell ügyelni a munkások szociális igényeinek kielégítésére, követ" keretesen meg kell valósítani a minisztertanács határozatát a túlórázaatás korlátozásáról és a dolgozók pihenőnapjának biztosításáról. Nagy gondot kell fordítani a jövő esz" temjében a gazdasági és pártkáderek műszaki, gazdasági képzésére. A következő tervév nagy feladatai sikeres megvalósításának alapvető feltétele: a munkaverseny kiszélesítése és fejlesztése. A szakszervezetnek ténylegesen a munkaverseny gazdájává kell válnia, nyíl" vánvaló azonban, bogy a munkaversenyért, anifak irányításáért felelősek a pártszervezetek is. Fel kell karolni az üzemekben a különböző munkamozgalmakaf, sokkal jobban kell foglalkozni az clmunkások, a sztahánovisták nevelésével. Takarékosság Ötéves tervünk győzelmes végrehajtásában igen fontos szerepe van a szigorú . takarékosságnak. A takarékosság volt és marad a szocialista akkumuláció egyik forrása. El kell érni, hogy az öntudatos szocialista fegyelemmel együtt kialakul' jón és megszilárduljon a szocialista takarékosság tudata. Rákosi elvtárs útmutatását követve fokozottan küzdenünk kell a takarékosságért minden fronton, min" den téren fel kell vennünk a harcot az anyagpazarlással, a takarékosság hiányával sze miien. A megengedett anyagkészlet-normákon felül nem szabad anyagot tartalékolni, mert ez más területektől von el szüksé" ges anyagokat. Egyes üzemeinkben igen felszaporodott a befejezetlen termékek mennyisége, ezekben rengeteg anyag és pénz hever. Ez fékezi a forgóeszközök forgási sebességét, nagy károkat okoz. Tartsuk szem előtt, hogy ha a forgóalap forgási sebességét népgazdaságunkban csak egyetlen nappal megnöveljük, ezzel 230 millió forint értékű készletet szabadítunk fel népgazda ságunk számára. Nem egy helyen nagy pazarlás tapasztalható az anyagok felhasználásában, igen fontos ennek megszüntetése. További igen nagy megtakarítási lehetőség: a veszteséggel dolgozó üzemek veszteségének megszüntetése, hasonlóképpen nagy megtakarítási lehetőségeink vannak a lét számgazdálkodásnál is* Jobb propaganda- és agitációs munkával biztosítsuk a nagy feladatok maradéktalan megvalósítását! A Központi Vezetőség november 29.i ülése feltárta előttünk 1953. évi feladatainkat, egyben megmutatta az utat e feladatok végrehajtásához. Pártbizottságainknak, pártszer. vezetőinknek a politikai munka, a propaganda, és az agitációs munka lényeges megjavításával kell elösegí. teniök, blziosítaniok e feladatok ma. radéktalan megvalósítását. A megyei bizottságtól kezdve az alapszerveze. tekig mindenütt fel kell tárni az cél. dig végzett munka hiányosságait, hogy azoic sürgős kijavításával biz. tositsuk a jobb politikai munkát. A főfeladat a tömegek körében végzett politikai felvilágosító munka kiszélesítése és színvonalának állan. dó emelése. Lankadatlanul kell dolgoznunk a Központi Vezetőség jú. nius 27—28.i ülésén elhangzott út. mutatások megvalósításáért. Alapszervezeteink tartsanak rend. szeresen vezetőségi üléseket, ezeken, érdemben tárgyalják meg a felada. tokát. Rendszeresen meg kell tartani a taggyűléseket, minden egyes tag. gyűlésen értékelni kell, hogyan állja meg a tagság helyét a termelésben. Mindenütt élő, jólmüködő szervezet, tó kell tenni a népnevelőcsoportot és a pártesoportokat, a Központi Veze. tőségnek erre vonatkozó határozatai értelmében rendszeresen kell velük foglalkozni. Biztosítani kell a jó pártoktatást, különösen most, ami. kor a kommunisták a XIX. kon. gresszus anyagának tanulmányozá. sából ujult erőt merítenek az 1953.as tervév nagy feladatainak jó elvégző, séhez. Ha mindezeket lelkiismeretesen végrehajtjuk, nem kétséges, hogy sikeresen eleget teszünk a következő tervévben reánk váró kötelezettsé. geinknek. A miskolci vendéglátóipari vál. lalat értesíti Miskolc dolgozóit, hogy a mai naptél kezdve í?z alant felsorolt cukrászdáinkban és éttermeinkben is kapható te. jes.kávé, komplett reggeli, tea: Városház.téri cukrászda (Kácz. féle). Capri cukrászda. Déryné cukrászda.. Kazinczy cukrászda. Székelykert, Muskátli és Hágl étterem. Beszélők újravágását egyszám. lás vállalatok részére vállaljuk. Cementipari gépjavító vállalat Hejöcsaba. A rendelések hoz. zánk, az újravágandó reszelök Miskolc, Bocskai u. 12. sz. alatti reszelővágó üzemünk címérc kül. denűök.
