Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-17 / 295. szám
o ESZAKMAGYARORSZÁG Szerda, 1952. december 17. Kovácsvágás község szégyent hozott a begyűjtésben élenjáró sátoraljaújhelyi járásra !tott kiadásaink minden tételét. E cél. bői növeljük az orvosegészségügyi dolgozók számát és új, modern kór. házak építését kezdjük meg Diós. győrben, Sztálánvárosban és Salgó. tárjónban. A betegségek megelőzése érdeké, ben jelentősen fejlesztjük a rendelő, intézeti hálózatolt. 42 millióval for. dítunk többet erre a célra, mint a megelőző • esztendőben. Uj rendelőin, tézetelt létesítünk Miskolcon, Szolno. kon, Tatabányán és Ajkán. Nagy összegeket irányoz elő költ. ségvetésünk az anya», csecsemő, és gyermekvédelemre. Az 1952. évi költségvetéshez képest közel 74 mii. lió forinttal többet, 204 milliót for. dítunk erre a célra. Egészségügyi és szociális intézke. désekre, társadalombiztosításra for. dítandó kiadásaink 1953-ban 3 ezer 772 millióra növekednek. A kapitalista országokban évről, évre psökkentik az egészségvédelem, re előirányzott kiadásokat. Például a francia költségvetésben a munkavé. delmi kiadások mindössze 0.6 száza, lékkai szerepelnek. Az Egyesült Álla. mok költségvetésének amúgy is ala. csony szociális kiadásait 17 millió dollárral csökkentették. Tito Jugo. Iszláviájában megfelelő egészségügyi ővóinltézkedések hiánya miatt évente százezer ember hal meg tüdövcszben. A dolgozó nép jólétének, életszínvonalának emelését tartjuk szem előtt azzal is, amikor évröl.évre emelkedő összegeket — 1953.ban 120 millió forintot — fordítunk dolgozóink pihenésére és üdülésére. Az üdültetésben résztvevők száma jövő. re 13 ezer fővel növekszik. A béke fenntanDásának, dolgozó.né. pünk eredményeinek megvédése pa. oszlopaiból kibontakozik az a hataL más munkaprogram, amelynek végrehajtására érdemes, de szükséges is minden erőnket latba vetni. Népünk saját tapasztalatain keresztül mér. heülte fel, hogy nincs olyan része or. szagunknak, nincs olyan város és falu, nincs olyan dolgozó, aki ne ré. szesült volna szocializmust megváló, sító terveink eddigi eredményeiből, anyagi és kulturális életkorúimé, nyelük fejlődésének sikeréből. Dolgozóink -szilárd egységben so. rakoznak fel az 1953. év nagy fel. adatainak megvalósítására. Egész népünk mélyen átérzi Sztálin elv- társ szavainak jelentőségét, amikor a XIX. pártkongresszuson hazánkat a forradalmi viliágmozgalom roham, brigádjai között cmliteUe meg. Ez nagy megtiszteltetés, dé egyúttal ramcsolóan teszi feladatunkká Nép. hadseregünk és államvédelmi szer. veink további megerősítését. Ezért az 1952. évi 5 ezer 905 millió forint, tál szemben az 1953. évben 7 ezer 381 millió forintot, költségvetésünk 14.2 százalékát fordítjuk fegyveres szerveink megerősítésére. — Igazgatási kiadásaink az ossz. kiadásokhoz képest' csökkenést mu. tatnak. Az igazgatási célokra fordí. tott kiadásaink összege a jövő évi költségvetésben 2 ezer 4 millió fo. rinttal az összkiadásoknak nem egészen 3.8 százalékát teszi ki. Sokkal keményebben és következe, tesebben kell foglalkozni a jövő év. ben a létszámgazdálkodás, a státus, fegyelem, a létszámellenőrzés kérdő. Beivel, hogy a takarékosság elvét az igazgatási kiadások területén a leg. inesszebbmenően érvényesítsük. A helyi tanácsok költségvetési ke. rete az 1952. évi 3.906 millió forint, ról 4.722 millió forintra emelkedik. Az emelkedés legjelentősebb része a kulturális és szociális ágazatra esik. A jövő évben több mint ötszáz mii. lió forinttal fordítunk többet a falusi és városi lakosság kulturális és szó. eiális igényeinek kielégítésére. Költségvetésünk jövő évi program, ja a vidéki egészségügyi ellátás ki. szélesítését és színvonalának emelő, sét tűzi ki célúi. Ennek megfelelően biztosítja a rendelőintézeti órák szá. mának 32 százalékkal való növelését, a körzeti kezelőorvos! hálózat át. szervezését és az egyes szociális in. tézmények férőhelyeinek bővítését. A költségvetés végrehajtása meg. követeli gazdálkodásunk minden te. rüietén, állami szerveinknél és válla, tatainknál a legszigorúbb takarékos, ság elvének érvényesítését. nagy kötelezettség is az egész ma. gyár nép számára. Hazáját szerető, a proletámemzetköziségépt; lelkesedő, szorgalmas népünk méltó lesz erre a nagy megtiszteltetésre és vállalja a soronlévő kötelezettségeket: minden erejét megfeszítve, sikeresen fogja végrehajtani az ötéves terv negyedik évének feladatait, újabb nagy lépés, sei fogja előrevinni országunkat a szocializmus építésének útján: azon az utón, amelyen előttünk példáké, pünk, a nagy Szovjetunió halad, azon az utón, amelyen a magyar né. pet harcokban megedzett nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja és népünk szeretett veáére — Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa — Rákosi Mátyás elvtárs vezeti fejezte be beszédét Olt Károly elv. társ pénzügyminiszter. kedvezőtlen időjárás következtében még inkább nyilvánvalóvá vált a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnye a kispar. cella-gazdálkodással szemben. — Nem lehet kétséges egyetlen egy józancszű dolgosé paraszt előtt sem, hogy a kisparcdla földjén a két tinója, val, Magy lovával nem tudja ast as eredményt elérni, mint aki modern géppel felsserelt ssövetkeseti, nagyüzemi gaz. dálkodást folytat. — Mindezeket a dolgozó parasztok egyre inkább felismerik cs ennek következtében lépnek a termelőszövetkezetek, be. Termelőszövetkezeteink egészséges fejlődését mutatja «z a tény, hogy az év eleje óta a középparasztok belépése mintegy 62 százalékos fejlődést mutat. A minisztertanács elnöksége aU tartozó tárcák fejezete című költségvetésben — folytatta a továbbiakban — összegszerűleg is, de jelentőségében is igen kiemelkedő az a közel 74 millió forintot kitevő előirányzat, amellyel Népköztársaságunk az egyházat és a vallásfelekezeteket támo-gatja. Alkotmányunk biztosítja Népköztársaságunk minden polgára számára a vallás szabadságát, a vallás szabad gyakorlását, a kormány és az egyháziak között létrejött megállapodások pedig megadják az egyházak működéséhez szükséges anyagi alapot. A költség, vetést elfogadta. ságtól kapott tapasztalatokat, ez az útja mezőgazdaságunk további korszerű fejlődésének, mezőgazdasági termelésünk állandó fokozásának, s dolgozó parasztságunk jóléte további emelkedésének. Költségvetésünk ehhez megadja a kellő anyagi fedezetet. Igazán korszerű, fejlett, a termelési eredményeket állandóan növelő földművelést csak nagyüzemi, szocialista mezőgazdaságban lehet megvalósítani, A költségvetést elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt folytatja az 19 53. évi állami költségvetés vitáját. Ankét Tardon az „Ó vássá az egész ország...“ című könyvről Az állami ’könyvterjesztő vállalat december 18-án, csütörtökön délután 5 órai kezdettel Tardon a kultúr otthonban ankétet rendes as „Olvassa as egész ország-..’’ című könyvről. Az ankétet Ari Kálmán, a „Szabad Föld Téli Érték" szerkesztője vezeti. Mint ismeretes, az országos begyűjtési verseny november 30-i értékelése megállapította, hogy a sátoraljaújhelyi járás az ország első tíz járása között van. A járás csaknem valnmeny- nyj községe azon igyekezett, hogy a járás megszerezze ezt a dicsőséget, országosan példát mulasson. Kovácsvágás község azonban szégyent hozott a begyűjtésben élenjáró sátora'- jaújhelyi járásra. Még mindig sok olyan dolgozó paraszt van a községben, aki kapásokból nem teljesítette beadási kötelezettségét. Kovácsvágás a baromfi-, tojásos tejbeadásban is a legutolsó helyen ál! a járás késései közölt folyó versenyben. Kovácsvágás a kenyérgabona legyűjtésében jó eredményeket ért el, túl js teljesítette előírását- Mi az oka mostani szégyenletes lemaradásának? Az okot hamar megtaláljuk, ha beszélgetünk a község vezetőivel. Mindenre hivatkoznak, mindenki más és minden más felelős a lemaradás miatt, — csak ők nem, csak saját munkájuk nagv hibáiról nem beszélnek. Mentegetőznek azzal, hogy a község „északi fekvésű”. Nem sokáig kell vizsgálódni, hogy bebizonyosodjék: teljesen alaptalan ez a védekezés. A sátoraljaújhelyi járásban sok más olyan község van, amelynek n mezőgazdasági termelésben jóval nagyobb nehézségeket kellett legyűrnie, mint Kovácsvágásnak, beadási kötelezettségéit mégis becsülettel teljesítette már.-„Nem tudjuk teljesíteni a begyűjtési tervet, mert nincs miből, nagy volt a szárazság-.*’ —* mondják a tanácsházán. Az aszály valóban súlyos károkat okozott, de nemcsak Kovácsvágáson; hanem másutt Is, a begyűjtési előírást ennek figyelembevételével megfelelően csökkentette is kormányzatunk. Nem kellene most szégyenkezniök a kovácsvágást vezetőknek, ha az őszi begyűjtés megkezdésekor kemény harcot indítottak volna a siránkozás, az opportunizmus ollen és szívós, széleskörű felvilágosító munkát folytattak volna, egyidejűleg pedig alkalmazzák a begyűjtési törvény előírásait. Á kovácsvágást tanács nem szorgalmas^ a beadást, tnm folyt népnevelő munka a községben. De hogyan is folyhatott volna, mikor — természetesen — a begyűjtési agi- táeióra is vonatkozik a felvilágosító munka alaptörvénye, hogy a népnevelőnek személyes jó példával kell az élen járnia. Ha a tanácselnök a beadás teljesítésére hívott fel valakit, joggal kaphatta azt a választ, hogy hiszen az ő apja is a hátralékosok között van, egész évi baromfibeadási kötelezettségének teljesítésére mindössze 1.20 kg-ot adott be.' Nem e?y tanácstag neve szerepel a hátralékosok listáján. Szegedi Dániel napraforgóval és takarmánnyal, Szabó János napraforgóval, kukoricával és szálas- takarmánnyal tartozik még. Ilyen helyzetben különösbépen szükséges lett volna, hogy a pártszervezet vezetősége jól ellenőrizze és irányítsa a tanács munkáját. Ez sem történt meg, ennek okát megtaláljuk abban a jellemző adatban, hogy ifj- Hanuder András, a helyi pártszervezet elnöke sem teljesítette a napraforgóbeadást. A tejben elássa! azért marad le Kovácsvágás — mondják —, mert a felülvizsgálás során megállapították, hogy a községben lévő 126 darab tehén közül 75 meddő. Ez kétségkívül megmagyarázza a tejbeadási lemaradást, más vonatkozásban vetj fel ugyanakkor azonban a községi tanács súlyos felelősségét. Nem vizsgálták meg, mi idézte elő a nagyarányú meddőséget, pedig nyilvánvaló, hogy vagy a teheneknél terjedt el fertőző betegség, vagy pedig az apaállat alkalmatlan. A tanácsnak ez a mulasztása veszélyezteti az állattenyésztési terv végrehajtását is. Más téren is bebizo- nyosodik, hogy a tanács nem foglalkozik jelentőségéhez mérten az állattenyésztés kérdéseivel. A községben sokan panaszkodnak a takarmányhiány miatt. Megkérdezzük: hogyan teljesítették a silózási tervet? A válasz: alig 50 százalékra. Azt mondják, hogy nincs mit silózni. Az igazság az, hogy a kukoricaszár nagy részét hazahordták, feletették az ágatokkal, ahelyett, hogy silótakarmány készítésére használták volna fel. Kevés olyan község van, ahol akkora lehetőségek volnának a takarmány pótlására, mint Kovácsvágáson. A hatalmas erdőségekben nemcsak lombet lehetett volna gyűjteni, hanem 'makkot is. Ez utóbbi gyűjtése meg is kezdődött. Amikor számba vett ék a gyűjtés eredményét, kiderült, hogy csaknem lo vagon makkot szedtek össze. Mégis sokan hivatkoznak arra, hogy nem tudják batáridőre beadni a sertést, mert „nincs mivel kihízlalni az állato-kaí.’’*. A mtf.t hónapban elmaradt 4 sertés beadása, ebben a hónapban a tervben 15 sertés beadása szerepel, de néhány nappal ezelőtt — amikor a községben jártunk — a kimutatások arról beszéltek, hogy egyetlen egyet sem adtak be. Hová lett a makk? A makk nagy részét eladták. A Központi Vezetőség november 29-i ülésén Gero Ernő elvtúrs hangoztatta : a fagy- és aszálykár következményének leküzdéséhez az is hozzátartozik. hogy kíméletlen harcot kell folytatni az opportunizmus ellen, megállapította, hogy kemény megtorló intézkedésekre van szükség a begyűjtést szabotálok; az üzérkedők ellen, akik az aszályt önös céljaikra, a nép érdekei ellen akarják kihasználni. A Központi Vezetőség , határozatának szellemében a kovácsvágás! pártszervezetnek és tanácsnak is elsőrendű kötelessége, hogy megjavítsa a begyűjtési eredményeket. Alkalmazzák a A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton, december 20-án reggel kilenc órakor tartja VI. teljes ülését. Napirenden „A szakszervezetek feladatai az ötA diósgyőri, ózdi cs borsodnádasdi kohászok versenyében hétfőn az alábbi eredmények születtek: A nagyolvasztók dolgozóinak versenyében elsők lettek a diósgyőriek 109.1 százalékos tervtcljesítéssel. Az ózdiak ezen a napon is messze lemaradtak tervük és versenytársuk mögött. Előírásuknak csak 96.9 százalékra tettek eleget. Az acélművek versenyében továbbra is a borsodnádasdiak járnak az élen. Napi tervelőirányzatukat 126.1 százalékra teljesítették. Második a diósgyőri Martin 102.5 százalékkal, Ózd ebben is lemaradt, teljesítése 98.2 százalékot tett Szabó Lajos elvtárs, a bánfalvi bányaüzem dolgozója nemrégiben levelet írt szerkesztőségünknek. Megírta, hogy a bérelszámolók munkájában, igen súlyos hibák vannak- Minden hónap 15-én 150—200 dolgozó reklamál, mert 100, egyesek 300 forinttal kevesebb fizetést kaptak, mint amennyi járt nekik. Az I. számú fronton dolgozó csapat például, amely szeptemberben szerelést végzett, 2500 forinttal rövidült vo8na meg a rossz bérelszámolás következtéiben. Szabó elvtárs levelében súlyos vtsz- szaéléseket is leleplezett. Az üzemi bizottság titkára, Halász Jenő jogtalanul vitt el deszkát azzal, hogy cserébe keményfát ad. Ez a csere azonban a mai napig nem történt meg. — Ugyanígy mások is kaptak jogtalanul fát. Szabó ffvtárs vizsgálatot kért abban az ügyben is, hogy a toborzott dolgozók szállásán az ágyneműt nem váltják rendszeresen és 30 embernek csak 2 mosdótálja van. Szabó elvtárs leveliét a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz továbbítottuk és sürgős vizsgálatot kértünk. A napokban megérkezett o válasz. A tröszt Igazgatója közölte, hogy vizsgálatot tartottal! a bánfalvi bányaüzemnél. Megállapították, hogy valóban rgen sok dolgozónak nem számolták el az éjszakai 70—20 százalékos többletbért, a vasárnapi pótlékokat és a szabadságidőre járó fizetést. Ezért több műszaki és adminisztratív dolgozó egyaránt felelős. Megállapították azt is, hogy ^ bányából na gvon sok ríj üzemanyagot (deszkát, fát) vittek el jogtalanul, de az üzemvezető engedélyével. Bakos József főaknász, kisbareai lakos lakásának építéséhez 350 méter V. osztályú román fűrészárut vitt ol az üzemtől azzal, hogy az árát megtéríti, de a mai napig sem fizette ki. Halász Jenő iib. titkár Bánfaivára saját, céljaira egy köbméter ugyanilyen minőségű anyagot vitt el- Kiss József bánfalvi kerékgyártómester 7 drt>. 220-as fenyőfát vitt el azzal, hogy cserébe 7 darab 220-as lombfát ad, de sémnri nyoma annak, hogy ez a fa bekerült volna a bányaüzembe. Kok Gyula bánhorváti lakos, a bánfalvi erdőgazdaság dolgozója másfél köbméter 4 méteres fenyő-bányafát vitt el az üzemből, cserébe ugyancsak másfél köbméter 220-as lombfát adott. Március, június, augusztus és október hónapokban további 107 dolgozónak nűtak ki deszkát, különböző méretű fákat 7643 17 forint értekben, ebből az összegből a vizsgálat napjáig 4202.46 forint folyt be. „A fenti adatörvény előírásait, folytassanak alapos felvilágosító munkát. Mint a má- lyinkai dolgozó parasztok példamutatóan megfogadták — Kovácsvágás is érje el, hogy december 21-ig kivétel nélkii! minden doisGzó paraszt minden beadási előírását teljesítse. A lehetőségek felhasználásával több silótakarmányt is kell készíteni, hogy biztosítsák az állatállomány áttdehe- tését. A közvetlen feladatok megoldása mellett törekedjenek arra is, hogy minél több dolgozó paraszt megismerje az élenjáró agro- és zootechnikai módszereket. Használják fel jól a telet ezeknek az ismereteknek elterjesztésére, hogy a jövő évben nagy termést takarítsanak be, emeljék az állattenyésztés hozamát is, pontos Időben, könnyen teljesítsék a beadást, több maradjon a szabadpiacra. éves népgazdasági terv végrehajtásában 19 55-ban** címmel Kristóf István, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának előadása szerepel. A durvahengerdék között folyó ver. senyben is Diósgyőr szerezte meg az elsőséget 102.9 százalékos eredménnyel Az ózdi hengerészek lemaradtak, mind. össze 97.9 százalékban tettek eleget napi előírásuknak. v A finomhengerdék dolgozói között folyó versenyben is a diósgyőriek lettek az elsők, akik 105 százalékot értek cl ezen a napon. Nem sokkal maradta!: mögöttük a borsodnádasdiak, akik 105.9 százalékot értek cl. Az ózdi finomhen. germű dolgozóinak teljesítése csak 94.*' százalékos volt. tokból megáll«pj-Uratjuh, hogy a bánfalvi üzeműéi hatalmas, méreteket öltött a bányászati célra még alkalmas üzemi anyagok kiadása’* hangzik a vizsgálatról szóló jelentés.^ A vizsgálat súlyos megállapít Sa» után az .lett volna várható, hogy & Borsodi Szénbányászati Tröszt válaszlevele azt is közű. milyen felelős- ségrevonás indult a nép vagyonának elherdálásában bűnös személyek ellen. Erről azonban semmit sem olvashatunk a válaszlevélben. További nagy hibája a vizsgálatnak és a válasznak, hogy mentegeti, magyarázgatja a dolgozók szálláshelyén tapasztalható visszás állapotokat A válaszban felsorolt adatokból is megállapítható, hogy a legényszállóban nincs meg r(t megfelelő, tisztálkodási lehetőség, db ahelyett, hogy közölné: miként javítanak ezen a hibán, Szabó Lajossal, a levél írójával bocsátkozik vitába, hogy „elfelejtette levelébe beírni, hogy ugyanazok a dolgozók törték össze it fürdő berendezését, akik most panaszkodnak’*. Ez nem elintézés! Haladéktalanul biztosítani kell a tisztálkodási lehetőségek megjavítását, természetesen jogos ugyanakkor, hogy a hárt megfizettessék azokkal, akik azt okozták. Hasonlóképen magyarázgatja a vizsgálatról beadott jelentés és a tröszt válasza, miért fordult elő, hogy késve váltották az ágyneműt a gényszállóhan, de nem ismerteti, milyen intézkedés történt; hogy ez többé ne történhessék meg. „A női szállással kapcsolatban meg* jegyezni kívánom, hogy. szalmát már több mint egy éve nem tudtak cserélni, mert sem az üzem, sem az anyag- ellátó vállalat nem tudott részükre szalmát szerezni’* — olvassuk a válaszlevél további részében. A bürokrácia, a dolgozókról való gondoskodás elhanyagolásának bizonysága az ilyen „Indokolás*'. A bánfalvi dolgozók azt várják; hogy a tröszt erélyes intézkedéseket tesz a mulasztók felelősségrevonására, a hibák gyors kijavítására'! A miskolci veaidéglátóipari vél. tálát értesíti Miskolc dolgozóit, hogy a mai naptól kezdve ilz alant felsorolt cukrászdáinkban és éttermeinkben is kapható te. jes.kávé, komplett reggeli, tea: Városház-téri cukrászda (Kácz. féle). Capri cukrászda. Déryné cukrász,da. Kazinczy cukrászda. Székelykert, Muskrfi és Hági étterem. A költségvetés az ideihez képest 60 százalékkal nagyobb összeget biztosit a vasút beruházásaira Ezután Antos István elvtárs, a pénzügyminiszter első helyettese tartotta meg előadói beszédet. Részletesen ismertette az új költségvetés adatait. Többek között bejelentette, bogy az állami gazdaságok gépállománya olyan mértékben nő, hogy az aralást 95 százalékban, a sorközi mű. velést 88 százalékban gqpi munkával fogják elvégezni. Hangsúlyozta: a mezőgazdasági szakismeretek széleskörű terjesztése, a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétel« elengedhetetlen abban a küzdelemben, mely a magas terméshozamért, a leghaladóbb agrotechnikai módszerek meghonosításáért, a nagyüzemi mező- gazdaság megteremtéséért folyik. Az ipari és mezőgazdasági termelés jelentős növekedése fokozott feladatokat ró a közlekedésre. Ezért a költségvetés az ideihez képest 6Ö százalékkal nagyobb összeget biztosít a. vasuf beruházásaira. Költségvetésünk több iránt 750 millió forintot biztosít a könnyűipari, élelmiszeripari és begyűjtési minisztériumok költségvetésében a lakosság jobb ellátását biztosító beruházásokra. Dögéi Imre elvtárs szólalt fel ezután. Kiemelte, hogy pártunk és kormányzatunk a gépállomások széles hálózatán keresztül új és modern mezőgazdasági tér. melőeszközökkel látta el és látja el a fa. lut és a termelőszövetkezeteket. — Ebben az évben éppen, a rendkívüli A költségvetés minden egyes tétele azt bizonyítja, hogy a magyar nép a békét tervezi, a békének épít A következő felszólaló Mhályfi JJrnő népművelési miniszterhelyettes volt. — Nincs olyan tétele ennek a költség. pcsneL — mondotta többek között — cl^tfc azt bizonyítaná, hogy a magyar Cp a békére készül, a. békét tervezi, a békének épít, űz egész nép boldogabb, jobb jövendő életéért dolgozik és hogy ezt a békét minden erejével meg i, akar. ja védeni. A mi költségvetésünk azon alapul, hogy nálunk legfőbb érték az ember és a legdrágább kincs a gyermek. Az előttünk fekvő költségvetésben közel két és félmilliárd forint szolgálja közvetlenül a gyermekeket, a csecsemő, és anyavédelmet, óvodákat, a gyermekotthonokat, az alsófokú iskolákat, a gyermek, üdültetést. Bejelentette: a költségvetést örömmel elfogadta. Ezután Nánási László, a SZÖVOSZ főtitkárhelyettese beszélt. Rámutatott: a mezőgazdaság területén elért eredményeket tovább kell fejlesztenünk, tovább kel! hasznosítani a szovjet mezőgazda. Dolgozóink szilárd egységben sorakoznak fel az 1953. év nagy feladatainak megvalósítására 1953. évi költségvetésünk szám. December 20-án farija VI. teljes ülését a Szakszervezetek Országos Tanácsa A diósgyőri nagyolvasztó, durva- és finomhengerde, a borsodnádasdi acélmű vol! az első hétfőn a Kohászok versenyében ki. Leveleink nyomában A Központi Vezetőség határozata szerint gondoskodjanak a dolgozók szükségleteinek kielégítéséről a bánfalvi bányaüzemben!
