Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)

1952-12-17 / 295. szám

!Ü«

S»

A'S a C K 0 l

, r

ESZAKMÄGYARORSZÄG

C

Hja Erenburg beszéde a népek békekongresszusán

"\

Kovácsvágás község szégyent hozott a begyűjtésben élenjáró sátoraljaújhelyi járásra

J

AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A

Vili. évfolyam 295. szám

Ara 5U fillér

Miskolc. 1952 december 17. szerda

1953. évi költségvetésünk számoszlopaiból kibontakozik az a hatalmas munkaprogram, amelynek végrehajtására érdemes, de szükséges is minden erőnket latbavetni

megértsék a takarékosság jelentőségét. Tömegszervezeteinknek, mindenekelőtt a szakszervezeteknek, a DISZ-nek és

az MNDSZ-nek, az eddiginél fokozottabb mértékben kell dolgozóinkat az egyéni takarékosságra nevelniük.

19 milliárd 19 millió forintot fordítunk beruházásokra

1953-ban

Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter költségvetési beszámolója

Az országgyűlés kedden folytatta tanácskozásait. Hónai• Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter tartotta meg költségvetési beszámolóját.

— A Magyar Népköztársaság költségvetése — kezdte beszédét — szervesen kapcsolódik azokhoz a feladatokhoz, melyeket n szocializmus építésének előttünk áljó szakaszában: ötéves tervünk negyedik évében — meg kell valósítanunk. Támaszkodik azokra az eredményekre, melyeket dolgozó népünk céltudatos munkájával a magyar népgazdaság minden területén elért.

—- Az eredmények tükröződnék az 1952. évi költségvetés végrehajtásának számaiban is. Az országgyűlés ál* ta; jóváhagyott kiadási előirányzatokat — jelentéktelen eltérésekkel —. teljesítjük, a bevételi előirányzatot némileg túlteljesítjük és így a gazdálkodás tényleges feleslege előreát- hatólag százötven millió forinttal meg fogja haladni az' e'őirányzatot— Különösen jelentős eredmény, hogy a fagy- és aszálykár kihatása ellenére a népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokat — a készletezés kivételéve] •— valamennyi 1 területen, így elsősorban a beruházásoknál teljesíteni fogjuk.

A bevételi felesleggel záruló költA Szovjetunió hatalmas

— Népünk erejét meghatványozza'a Szovjetunió önzetlen, baráti támogatása, amellyel országunkat a félszába- JuUs'-ótg gazdaságilag, politikailag egyaránt segíti. Nincs oiyan területe népgazdaságunknak, amóly ne kapna folyamatosan., felbecsülhetetlen támogatást a Szovjetuniótól Döntően’fontosak számuirkra a szocializmus felépítéséért. vívott harcunkban a Szov-É .ietunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatai, amelyek kimeríthetetlen erőforrást jelentenek.

— A nagy Szovjetunió nagyszerű eredményei bizonyítják a tőkés világ gazdálkodásával szemben a szocialista társadalom fölényét és békegazdaság szakadatlan fellendülését.'

•— A Szovjetunióban és a népi de- mokraSkus országokban a békegazdaság szakadatlanul, válságmentesen fejlődik, rendszeresen emelkedik a dolgozók életszínvonala.

— A fejlődés merőben más a kapitalista országokban, ahol a fegyverkezés fokozódása ellenére csökken az ipari termelés, a fogyasztási iparok, elsősorban a textilipar súlyos válságban van, a létfenntartási költségek emelkednek. a munkanélküliek tömege növekedik és a dolgozók életszínvonala újabb és újabb mélypontra süly- lyed.

—- Az 1952. évben már teljes mértékben kibontakoztak a Párt és a kor-, mán.v december 2-i határozatának egész népgazdaságunkra gyakorolt kedvező kihatásai. A határozat nagy» ban hozzájárult a termelés gyors fejlődéséhez. pövelte a paraszti és szövetkezeti árufel.liozatalt és egészséges egyensúlyt teremtett a pénzjö,vedel' mek elosztásában, fokozta egész népgazdaságunkban a forint szerepét.

— Hákosi elvtárs tegnap elhangzott beszédéből részleteiben is kibontakoztak azok a hatalmas eredmények, melyeket népgazdaságunk fejlesztésében, dolgozóink anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyainak további felemelésében elértünk.

ségvetég, továbbá a december 2-j határozat kedvező eredményei tovább fokozták a forint szilárdságát. Ezt mindenki szamára kézzelfoghatóan bizonyítja az állami és szövetkezeti kereskedelemben szabott áron a közönség rendelkezésére álló árutömeg jelentős növekedése.

— 1952 folyamán számottevően nőtt a pénz forgósebessége, aminek következtében 1952-ben a multévinél kisebb bankjegyforgalommal tudtuk a lényegesen megnövekedett áruforgalmat lebonyolítani, Jellemző a forint iránti szilárd bizalomra, hogy a lakosság által az Országos Takarékpénztárnál elhelyezett betétek egy év alatt 27.7 százalékkal emelkedtek.

értékű segítségnyújtása

— Az Egyesült Államok 1952/53. évi költségvetése 10-3 milliárd dollár deficitet irányoz elő, Anglia 1952/53, évi- költségvetése 75 mii dó font deficittel számol, az első félév azonban már 589 millió fontos hiánnyal zárul.

•— Az amerikai monopöltőke a deficites költségvetések rendszerével ingoványos talajra vezeti .más tőkés országok gazdálkodását. Minél több amerikai kölcsönt kapnak a deficit áthidalására, annal mélyebbre süllyednek ezek az államok az ingoványbán, annál jobban kiszolgáltatják magukat az amerikai imperialistáknak. Anglia 1952/53. év; költségvetésében 40 százalékkal szorította le az ártámogatások összegét, aminek következtében az elsőrendű élelmicikkek jelentősen megdrágultak, lg.v a kenyér ára 25. a liszté 31, a húsé 27 százalékkal emelkedett és erős mértékben drágult a vaj, zsfr, sajt, cukor, stb. ára is.

— A tőkés országok válságának elmélyüléséhez lényegesen hozzájárul a kelet-nyugati forgalomnak az ’ Egyesült Államok diktátuma folytán bekövetkezett korlátozása, amellyel az imperialisták saját maguk zárják el a demokratikus világpiachoz vezető utat.

— A kapitalista országok gazdasága az egyre mélyülő általános válság és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságok harapófogójában vergődik.

írásaitól, csak látszateredményt jelent.

— Ha az egész magyar iparban egy év alatt a tervezetten felül további egy százalékkal csökkentjük az önköltséget, a megtakarított összegből pl. nyolcezer szép kétszobás lakást építhetnénk.

Takarékosság, egyenletes termelés, a munka termelékenységének emelése

Olt elvtárs hangsúlyozta .ezután, hogy az önköltség csökkentésének fontos tényezője az anyaggal, különösen az importanyagokkal való szigorú takarékosság, az anyagnormák alapján történő gazdálkodás, s a munka termelékenységének emelése. Ez utóbbival kapcsolatban döntő követelmény az egyenletes, ütemes termelés megvalósítása és ennek keretében a sz!" gorú technológiai fegyelem érvényesítése. A termelés egyenlőtlen üteme a fő oka annak, hogy az iparban még mindig igen magas az indokolatlan túlórák száma.

—- Á termelékenység emelésében nagy szerepe van az újítómozgalomnak. A folyó év első felében elfogadott újítások az előzetes számítások szerint mintegy 850 millió forint évi megtakarításhoz vezetnek. A tavalyihoz képest az alkalmazott újítások száma 32 százalékkal emelkedett;

— Minisztériumainknak, vállalatainknak az eddiginél sokka? .fokozottabb mértékben kell figyelmüket a ■ „különféle kültségek'’-nél elérhető megtakarításokra fordítanlok.

.Az. önköltségcsökkentés fontossága még fokozottabban jelentkezik ál- lámf gazdaságainknál, közlekedési, begyűjtési és kereskedelmi vállalatainknál, melyeknek vezetői az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak a termelés gazdasági és pénzügyi kérdéseire, a jövedelmezőség fokozására.

Állami vállalataink befizetése mellett — folytatta Olt Károly — jelentős a fejlődés a szövetkezetektől származó bevételeknél. Az 1952. évi 502 millió forintos előirányzattal szemben az 1953-ra tervezett 936 millió forintos adóbevétel mezőgazdasági termelő- szövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink gyors fejlődését és a földművesszövetkezetek forgalmának várható emelkedését mutatja.

— A lakosságtól származó adóbevételek 1952. évi 30 százalékos aránya 1953-ra 8 százalékra csökken. Az e címen előirányzott bevételek legnagyobb összegű tétele a lakosság adó- befizetésé, melynek hozama nagyjából az 1952. évi szinten mozog. Az adóbevétel jelentős része a helyi tanácsok költségvetésében jelentkezik. Az állampolgári fegyelem az adófizetés területén is elmélyült. Dolgozó parasztságunk teljesíti az állam iránti kötelezettségét és ezzel is bizonyítja, bogy szereti a nép államát és magáénak vallja annak célkitűzéseit.

— Fel kelt számolni ugyanekkor azt a megengedhetetlen türelmet és elnézést, amely sok esetben a notórius nemfizetőkkel szemben tapasztalható, akik szeretnék kivenni és ki is veszik részüket a népi demokrácia vívmányaiból anélkül, hogy állampolgári kötelességüknek megfelelően a közös terhekből reájuk eső részt is vállalnák. Igv Vésztő községben többszáz olyan adózó van, aki évi adójára december 1-ig semmit sem fizetett.

Ezután a pénzügyminiszter rámutatott, hogy a lakosságtól származó bevételeknél van előirányozva a HT. békekölcsön bevétele és a lakosság megtakarításainak az a része, ameiv az Országos Takarékpénztárnál tartósan jelentkezik. Bár a betétállomány egy év alatt több mint 27 százalékkal nőtt, az egyéni takarékosság területén elért eredmények még nem. kielégítőnk. Az Országos Takarékpénztár felvilágosító munkájával még nem tudta elérni, hogy a lakosság széles rétegei

Költségvetésünk kereteinek 9*7 milliárdos növekedése azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk erőteljesen és egészségesen fejlődik

Olt elvtárs a továbbiakban beszámolt arról, hogy jövőévi költségvetésünk szerkezeti felépítése lényegében már a Szovjetunió szocialista költség- vetési rendszerét követi, figyelembe- véve adott viszonyainkat, sajátosságainkat. Uj szerkezetében a költségvetés áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé,

a gazdálkodás péclig egyszerűbbé válik.

— Á benyújtott költségvetés biztosítja az 1953. év — ötéves tervünk negyedik éve — alapvető feladatai maradéktalan végrehajtásának pénzügyi kereteit.

— A tervben meghatározott fejlődésnek számai tükröződne^ jövő évi költségvetésünkben, melynek bevételei 52 milliárd és 739 millió forintot, kiadása pedig 51 milliárd és 864 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege 875 millió felesleget mutat.

— A 1953. évi költségvetés fő szá mai jelentékenyen meghaladják az 1952. évi költségvetés bevételéit és kiadásait- Költségvetésünk kereteinek 9.7 milliárdos növekedése azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk erőteljesen és egészségesen fejlődik.

— A Magyar Népköztársaság 1953. évj költségvetésének bevételei döntő részben a szocialista szektorból származnak. Állami vállalataink forgalmi adó, nyereség és egyéb befizetéseinek 40 milliárd és 152 millió forintos 'előirányzata a költségvetés összebevéte- leinek 76.1 százalékát teszi ki.

— A bevételek között legnagyobb összeggel — 27 milliárd és 690 millió* val — a vállalati forgalmi adó szerepel, mely a 'költségvetés összbevételeinek több mint felét, 52.5 százalékát szolgáltatja.

— A nyereségbefizetések megtervezésénél az 1952. és 1953. évi önköltségcsökkentés várható eredményének figyelembevételével 8 ezer 859 millió forintot irányoztunk elő, kereken 4 milliárd forinttal többet, mint az 1952. évre.

Döntő feladatunk, azoknak a népgazdaságunkban rejlő tartalékoknak a feltárása, amelyek az önköltség szakadatlan, rendszeres csökkentésével. elérhetők. Az olyan tervteljesítés, amelynek során, az tizem tervét csak általában, .globálisan, hajtja végre, de egyes területeken elmarad a terv előAz 1952. évi költségvetés végrehajtásának eredményei

Az 1952. évhez képest •— folytatta — a költségvetés kiadásai 9 ezer 2S3 millió forinttal, közel 22 száza’ékkai emelkednek, teljes összegük 51 milliárd és 864 millió forint.

— A költségvetésünkben előirányzott kiadások döntő részükben népgazdaságunk termelő erőinek további fejlesztését szolgálják. A népgazdasági célokra fordított kiadások összege 31 milliárd és 721 millió forint, az összkiadásoknak 61.2 százaléka. A nép- gazdasági célokra előirányzott kiadások közül legnagyobb összeget, 19 milliárd és 19 millió forintot — az összes kiadások 37 százalékát — hatalmas beruházási programunk megvalósítására fogjuk felhasználni.

— A beruházásokra fordított összegek nagyobb részét a felemelt ötéves tervünk által kitűzött feladatokra — ezek között is elsősorban az ország szocialista iparosításához elengedheíet'en alapanyagbázis kiszélesítésére — a széntermelés; vaskohászat és a viilamosenergiaipar még gyorsabb ütemű f3,ilesztésére fordítjuk.

— 1953-ban tovább épülnek és fokozatosan üzembe lépnek ötéves tervünk legnagyobb létesítményei, köztük * Sztáün Vasmű, aboi a jövő esztendőben már megkezdődik a termelés. —

1953-ban olvasztják az első nyersvasat a diósgyőrihez hasonló 700 köbméteres nagyolvasztóban. Egyidejűleg termelni kezd a Martin-acélmű két hatalmas buktatókemencéje, valamint a kokszoló első kemenceegysége.

— Folytatódik a Diósgyőri Kohászati Művek rekonstrukciója,' amelynek nyomán megkétszereződik a vasgyár termelése. A már elkészült és még épülő nagy létesítményeink közül tovább építjük az inotaj és kazincbarcikai műveket, a tiszalöki vízmüvet, fővárosunkban pedig a földalatti gyorsvasút többkilométeres szakaszát.

1200 millió forint a szénbányászat fejlesztésére

A népgazdasági' terv előírásai szerint jövő évi szénterm elésünket 4.6 millió tonnával kell emelni. A feladat végrehajtása érdekében 1.2 milliárd forintot fordítunk a szénbányászat fejlesztésére. Bew ruházásaink nyomán úi bányák létesülnek. a meglévó'ket kibovítjük és gépesítjük. Egymagában Komlón négy új bányát tárunk fel.

— Ezeken a jelentős beruházásainkon kívül számos meglévő üzemünket kibő“ vítjük, modernizáljuk, új gépekkel szereljük fel és ezzel' a szocialista nagyipar új nehézipari fellegvárait teremtjük meg, nemcsak a fővárosban, hanem a vidé' ken is.

2700 millió forint a mezőgazdasági beruházásokra

A modem, nagyüzemi kollektív mező- gazdasági termelés fokozatos megvalósítása érdekében az 1953. év folyamán 2.7 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság beruházásaira- Ebből a beruházási keretből számos a traktort, kombájnt, cséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépet juttatunk a falunak, hogy ezáltal megkönnyítsük a mezőgazdasági munkát és a jobb talajművelés feltételeinek biztosításával hozzájáruljunk terméseredményeink növeléséhez. 1953-ban az idei évhez képest mintegy másfélszer* akkora területen, közel 150 ezer holdon folytatunk öntözéses gazdálkodást, ami lehetővé teszi, hogy az időjárás szeszélyeitől való függőségünket részben csökkentsük. A jövő év folyamán a műtrágya-ellátás a háború előttinek közel ötszörösére fog emelkedni. Többszáz kilométer új utat építünk 1953-ban, ezek között is növeljük a falusi bekötő* utak számát.

— Jelentős összegeket ruházunk be szociális és kulturális célokra. 1953-ban átadjuk rendeltetésének ötéves tervünk legnagyobb sportlétesítményét, a népstadiont. Szociális és kulturális intézményeink legnagyobb részét vidéken fogjuk üzembehelyezni. A rohamosan növekvő mozilátogató közönség igényének kielégítésére 1953-ban több új filmszínházat építünk. Jövő év végére az ország területén mintegy 2600 mozi fog működni. Tovább növeljük a kultúrotthonok és kultúrházak számát- Megyénkint átlag 15—20 új falusi kultúrotthont avatunk

1953-ban, A népkönyvtárak száma 16 százalékkal, könyvállományuk pedig közel háromnegyed millió könyvvel növekedik. Kórházak, rendelőintézetek, napköziotthonok, bölcsődék és egyéb jóléti intézmények egész sorát adjuk át rendeltetésének.

— Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a lakásépítésre fordított beruházások összegét 1953-ban 50 százalékkal növeljük, Uj lakások ezreit adjuk át az ország minden részén dolgozóinknak.

A beruházási kiadásoknak nagy réseét az építési költségek teszik ki. E költségek még mindig aránytalanul magasak, csökkentésük a legfontosabb és legidőszerűbb feladatok közé tartozik.

Az 1953. évi forgóalapíszükséglet megállapításánál már számoltunk a forgóeszközök forgási sebességének gyorsulásával és ezen az alapon a forgóalapszük* ségletre 2629 millió forintot irányoztunk elő.

Ha a forgási- sebességet csak egyetlen nappal megnöveljük, ezzel 230 millió értékű készletet szabadítunk fel. Teljesen reális célkitűzés tehát, ha az iparban a forgóeszközök forgási sebességének megnövelésével 1953-ban mintegy cgymil' liárd forint felszabadítását kívánjuk elérni. Itt is követnünk kell a Szovjetunió példáját.

Pénzügyi szervezetünknek sokkal nagyobb mértékben kell élni a kormányunktól kapott jogokkal annak érdekében, hogy a forgóeszközgazdálkodás területén, megmutatkozó lazaságokat felszámoljuk. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy hitelt csak pontosan meghatározott anyagi értékre szabad nyiiitani. szigorúan ellenőrizni kell a hitelek rendeltetésszerű felhasználását és gondoskodni kell arról, hogy a vállalatok időben visszafizessék a lejárt hiteleket. '

3 ezer 610 millió forint kulturális célokra

Költségvetésünk 1953.ra 3 ezer

610 milliót irányoz elő kulturális cé. lókra, 747 millió forinttal többet, mint 1952-ben. Számottevő összege, két fordítunk a jövő évben is a ku. tatóintézetekre. 1953,ban megteremt, jük a központi kémiai kutató inté. zetet. Rámutatott, hogy ma négy. szerannyian tanulnak egyetemeinken és főiskoláinkon, mint a Horthy rendszer éveiben. Költségvetésünk, ben az ösztöndíjakra előirányzott összeg, ide nem számítva a kereset, megtérítéseket, meghaladja a 300 milliót.

1953-ban — folytatta — az általá. nos iskolai hálózatunk szélesítésére az ezévi 36.6 millió forinttal szem. ben 48 millió forintot, középiskolák építésére 10.2 millió forinttal szem. ben 25.3 millió forintot, felsőfokúi oktatásra az 1952. évi 98.6 millió forinttal szemben kereken- 154 millió forintot fordítunk.

Olt Károly ezzel kapcsolatban ősz. szehasonlitásul rámutatott az angol közoktatás évrőLévre súlyosbodó ki. látástalan helyzetére.' Angliában . az 1952—S3 iskolaévben 1 millió 150 ezer gyermek számára nem tudják biztosítani a tanulás lehetőségét..

Ezután így folytatta:

1953-ban 436.4 millió forintot for. dítunk a munkásosztály fiatal nem. zedéke, az ipari tanulók oktatására, új tanműhelyek, otthonok és iskolák építésére és fenntartására.

Kulturális célokra fordított saink között szerepelnek a népmüve. lés és művészet támogatására elő. irányzott összegek is. 1953. évi költ. ségvetésünk előirányzata ezeknél a címeknél közel 40 millió forinttal haladja meg az idei előirányzatot.

1953.ban jelentős összegeket adunk sport és testnevelési célokra. 28 mit. lió forinttal többet, mint 1952-ben.

skolák

,míívp

Új kórház Diósgyőrben, úi

— Államunk nagy gondot fordít dolgozó népünk egészségügyi és szó. ciális viszonyainak további fejleszté. sére. Ezekre a feladatokra költség- vetésünk 1953 évben 5 ezer 907 mii.

rendelőintézet Miskolcon

lió forintot, összes kiadásaink 11.4 százalékát irányozza elő. 901 millió forinttal többet, mint 1952-ben.

Az emberről való gondoskodás elve hatja át 'szociális célokra fordi.

i