Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-14 / 293. szám
2 ÜSZiAÜMAtj 1 AttuuaiívG Vasárnap, 1052. detifömber 14. sza megszüntetése és a nemzetközi feszültség feloldása minden rendszer számára előnyös lesz, mert ez meg fogja hozni az összes ország közötti gazdasági kapcsolatok felvirágzását. Curie professzor ezutánt leleplezte a hírhedt Baruch-féle atomellenőrzési tervet, melynek megvalósítása egyeduralomra juttatná az Egyesült Államokat az atomenergiagyártás terén. Szüntessék meg a hadműveleteket Koreában, Vietnamban és Malájföldön joliot-Curie ezután a nemzetközi feszültség feloldásával és a kultúrkapcsola- tok problémájával foglalkozott. Megállapította, hogy a nemzetközi feszültség tényleges enyhítése mindaddig megoldhatatlan, amíg folytatódik a háború Koreában, Vietnamban és Malájföldön. Lehetséges, hogy mi itt nem tudnánk megegyezésre jutni — folytatta —, ha azzal kezdenénk, hogy meg akarnánk állapítani, ki a felelős e háborúk kitöréséért. Feltétlenül megegyezésre juthatunk azonban arra vonatkozólag, hogy követeljük: azonnal szüntessék meg a hadműveleteket, már most, mielőtt tovább mennénk a kompromisszumok keresésében, Joliot-Curie ezután áttért a népek nemzeti függetlenségének és biztonságának kérdésére. Hangsúlyozta, hogy a második világháború befejezése óta egyre nyíltabb támadások folynak számos ország nemzeti függetlensége ellen. Ez országok nemzeti függetlenségét, vagy erőszakkal rabolják el, vagy — hol ténylegesen, hol jogilag — gazdasági nyomás útján semmisítik meg, vagy maguknak ez országoknak kormányai mondanak le külföldi segélyek, illetőleg idegen országoktól kapott politikai és katonai védelem fejében a nemzeti függetlenségrőlSzámos országban a nemzeti függetlenségről való lemondást olyan színben tüntetik fel, mintha ez a nemzeti biztonság feltételé lenne. Az atlanti egyezmény s a párizsi és bonni szerződések, amelyek a nemzeti függetlenség feladása árán állítólag biztosítják a kölcsönös biztonságot, megfelelnek az Egyesült Államok arra irányuló törekvéseinek, hogy mindenütt katonai támaszpontokat építsen ki, biztosítsa a maga számára a stratégiai nyersanyagokat és egyidejűleg a gazdasági hasznot is. Napról-napra mind világosabban látszik, hogy ezeknek az egyezményeknek és szerződéseknek rendszere a valóságban az agresszió eszköze s teljesen ingataggá teszi a tagállamok biztonságát. Ebben a rendszerben akarata ellenére minden nemzet bevonható háborúba. Ez a rendszer — amelynek az a célja, hogy a bonni és a párizsi szerződés segítségével bevonja az újjáéledő német milita- rizmust és imperializmust az európai védelmi közösség tömbjébe — hatalmas veszélyt jflent a béke szempontjából. Joliot-Curie hangsúlyozta, hogy a német probléma békés megoldása a négy nagyhatalom és Németország közötti megegyezés útján az igazi kollektív biztonság szavatolásához vezető út első szaHarmati Sándor elvtárs felszólalása a megyei termelőszövetkezeti aktivaértekezleten kaszát jelentené. Az ENSZ zsákutcába került Ezután Joliot-Curie foglalkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepével. Az ENSZ mostani tehetetlenségének egyik oka az, hogy r.ern vifágjellegü. Sok ország még mindig nincs képviselve laenne. Nem lehet a békés együttlétczés biztosítására törekedni, ha ugyanakkor nem engedik be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe a nagy Kina képviselőit. Az ENSZ egészséges működését akadályozza az a tény, hogy gépies többséget használnak fel benne és arra törekszenek, hogy a* ENSZ közvetítésével kierőszakolják egy olyan többség akaratát, amely néprajzi adatok figyelembevétele nélkül alakult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — mondta Joliot-Curie — most zsákutcába került. A világot kettéosztó nagy problémákkal kapcsolatos tárgyalások az Egyesült Nemzetik Szervezetében nem vezetnek a minden nép által kívánt békés megoldáshoz. Az öt nagyhatalom, amelynek egyhangúságán az ENSZ alapokmánya alapszik, nem találkozhatik ebben a szervezetben, mert nem bocsátották be Gerő elvtárs a Köaponti Vezetőség november 29-i ülésén mondott beszédében részletesen foglalkozott mezőgazdaságunk helyzetével és feladataival. Rámutatott arra, hogy milyen súlyos károkat okozott az idei aszály, de hangsúlyozta, hogy nem lehet teljes egészében az aszályra hivatkozni, amikor a mezőgazdasági tervek teljesítésében tapasztalható lemaradás okait vizsgáljuk. Nemcsak az időjárástól függ a terméseredmény, hanem igen nagy mértékben a mi munkánktól is. A lemaradás okai között jelentős szerepe van munkánk hiányosságainak. Klkaiüiazzuk következetesen és széles körben a szovjet mezőgazdaság tapasztalatait Az egyik ilyen alapvető hiányosság, hogy termelőszövetkezeteink egy részében még mindig nem szilárdult meg a munkafegyelem, ezekben a termelőszövetkezetekben nem növekedett kellő mértékben a tagok öntudata, politikai érettsége, emiatt nem kielégítő a közös vagyonhoz való viszonyuk. Ennek elejét lehetett volna venni, ha párt- és tanácsszerveink idejében segítséget adtak volna a hibák kijavításához. Különösképen azt kdl biztosítani, hogy a termelőszövetkezetek a legpontosabban az alapszabály előírásai szerint működjenek. Ily módon dolgoaó termelőszövetkezeteink erősek is, nem egy helyen azonban azt kell tapasztalnunk, hogy a szövetkezet tagjai nem is ismerik eléggé az alapszabályt. Gondoskodni kell róla, hogy ez a helyzet megváltozzék. Gerő elvtárs megállapította, hogy nagyban csökkcnthcttük volna az aszálykárt, ha alkalmazzuk azokat az agrotechnikai módszereket, amelyek segítségével le tudjuk küzdeni az aszályt. Tanácsainknak, főleg pedig agronómusaink- nak‘ elsőrendű feladata tehát, hogy a szovjet módszerek alkalmazására megtanítsák a termelőszövetkezetek vezetőit, sőt a termelőszövetkezetek valamennyi tagját is. Ismerjék meg a termelőszövetkezet tagjai a legapróbb részletekben, hogyan kell a gyakorlatban alkalmazni ezeket a kiváló módszereket. A felvilágosító munka terjedjen ki annak megmagyarázására, mit jelent a közös vagyon növelése, ezzel együtt a csoporttag egyéni jövedelme és egész népgazdaságunk szempontjából a keresztsoros vetés, a pótbeporzás stb. — a szovjet agrotechnikai és zootechnikai módszerek következetes alkalmazása. Ha biztosítjuk a munkafegyelem megszilárdítását, gondoskodunk arról, hogy ?.Z agró— és zootechnikai módszereket alkalmazzák, nagy lépést teszünk előre termelőszövetkezeteink megerősítésében, egész termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztésében Tanítsuk meg a tsz pártszervezetek vezetőit a kommunista vezetés módszereire E feladatok megoldása érdekében elsősorban javítani, állandóan erősíteni kell a politikai munkát termelőszövetkezeteinkben. Szocialista öntudat nélkül nem lehet alapos, értékes munkát végezni, szocialista öntudatra csak . jólműködő pártszervezet nevelhet, tehát a jólműködő pártszervezet a biztosítéka annak, hogy termelőszövetkezeteink tartós és egyre növekvő eredményeket érjenek el. Sok termelőszövetkezetünkben még nincs is pártszervezet, a meglevők közül is nem egy gyengén működik. Jelenleg még az a helyzet, hogy kisebb számban vannak a jólműködő termelőszövetkezeti pártszervezetek, amelyek helyesen, sikerrel töltik be feladatukat. A termelőszövetkezeti pártszervezetek gyenge munkájának oka, hogy járási vezető funkcionáriusaink nem tanították meg ezeknek az alapszervezeteknek vezetőit a vezetés tudományára, a kommunista vezetés módszereire. Segítség- nyújtásuk eddig jóformán abban merült ki, hogy ahol voltak párttagok, megalakították a tsz. pártszervezetet. Meg kell tanítanunk tsz. pártszervezeteink titkárait, hogyan készüljenek fel a taggyűlésekre, hogyan készítsék elő a tagyüiése- ket, hogyan kell mozgósítani a kommunistákat, hogyan kell biztosítani a kommunisták példamutatását. Meg kell szer. vezni a pártcsoportokat, mindbamarabb és mindjobban meg kell közelíteni azt a célt, hogy a termelőszövetkezetekben is pártmegbizatása legyen minden kommu. nistának. Meg kell szervezni, illetve ki kell egészíteni a népnevelő csoportot, mert a párttagok nevelése mellett a tsz. pártonkívüli dolgozóinak nevelésével is sokkal jobban és rendszeresen kell foglalkozni. Csak jó népnevelő csoporttal, szívós politikai munkával, rendszeres agitációval lehet mozgósítani a termelő, szövetkezetek valamennyi tagját az eddií tapasztalt hibák kijavítására, az eredmények megszilárdítására és fokozására. A népnevelők számoljanak be a felvilágo. sító munka során szerzett tapasztalataik, ról, cseréljék ki egymással a legjobb módszereket. II termelöszövelkezctek párttitkársi szerezzék meg ai alaoos szaktudást is Termelőszövetkezet párttitkárának lenni nem kis feladat. Széleskörű politikai ismeretei mellett a tsz. párttitkárának értenie kell a növénytermeléshez és az állattenyésztéshez, vagyis meg kell szereznie az alapos szaktudást. Járási párt. bizottságaink adjanak ehhez nagyobb segítséget, fordítsanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot a kommunista vezetők nevelésére, tartsák szem előtt, hogy ez elsőrendű fontosságú tényező termelőszövetkezeteink megszilárdításában. A következő évben hatalmas feladatokat kell megoldaniok tsz pártszervezeteinknek. Ha jól segítjük munkájukat, megjavul a termelőszövetkezetekben » politikai munka, megszilárdul a munkafegyelem és termelőszövetkezeteink olyan nagy eredményeket fognak elérni,, amelyek önmagukért agitálnak a tsz. mozgalom fejlesztésében. a Kínai Népköztársaságot, írják alá a békeegyezményt! Vájjon ilyen feltételek mellett nem érkezett-e el az idő, hogy a világ közvéleményéhez forduljunk cs annak nevében mondjuk az öt nagyhatalomnak: üljenek össze, tárgyaljanak, tegyék meg azt a lépést, amely az erőszakon alapuló határozatokat elutasítva, megnyitja az utat az igazi tárgyalások felé? Engedjék meg — mondta Joliot-Curie •, hogy ezzel kapcsolatban kifejtsem saját véleményemet ennek az öt nagyhatalomhoz intézendő’ követelésnek jelentőségéről és politikai fontosságáról, amelyet én a következőképpen szövegeznék tneg: ..írják alá a békcegyezményt, amely visszaadja végeredményben az Egyesült Nemzetek Szervezetének igazi értelmet“. Véleményem szerint — folytatta Joliot- Curie — a legfontosabb az,.hogy az öt nagyhatalom kormánya aláírja az egyetemes béke alapvető és szilárd feltételeit meghatározó egyezményt, amely feltételek teljes mértékben a nagyhatalmaktól függenek. Az öt nagyhatalom között ilyen módon megkötött békeszerződés egy új légkörien újból megteremtené annak a jóviszonynak a feltételeit, amely az ENSZ alapításának idején kialakult. Ez az egyezmény ugyanakkor tartósan biztosi tana az ENSZ alapokmány szellemének cs betűjének betartását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete viiágjellegűvé válna és alkalmas lenne arra, hogy igazságosan megoldja a világ nemzetei között felmerülő összes nézeteltéréseket. Végül ez az egyezmény — amelynek fő célja, hogy biztosítsa a tartós b.ékét az öt nagyhatalom között — fontos eredményhez vizet: ismét megadja az Egyésült Nemzetek Szervezetének a küldetése teljesítéséhez szükséges eszközöket. Mi a ncpek meghatalmazom! vagyunk — mondotta befejezésül Joliot-Curie — és jogunk van arra, hogy a népek béketörekvését a kormányok tudomására hozzuk. Tettekkel, béketettekkel kell vála szólnunk a hozzánk fűzött reményekre. Tudjuk, hogy a pusztulás veszélye lebeg az egész emberiség felett, de ez nem gyengíti, hanem erősíti békeharcunkat. Mi nem „kereszteshadjáratot" hirdetünk, hanem küzdeni fogunk a hazugság, a gyűlölködés és az előítéletek ellenFelszólalások a pénteki ülésen Kicslev, az indiai küldöttség tagja, India békeszerető népe nevében a többi között a következőket mondotta: — E nagyjelentőségű bécsi kongresz- szus egyik legfontosabb feladata, hogy még kedvezőbb légkört teremtsen a világ minden táján a békemozgalom számára. Az indiai küldöttség országunk egész népe valamennyi világnézeti csoportját képviseli, ezen a kongresszuson Pandit Nehru kormánypártjától egészen a kommunista pártig. Bizonyos, hogy nézeteink sok kérdésben nem egyeznek, de a béke kövér telesében és a békéért vívott harcban nincs közöttünk különbség- India népét jogos nyugtalansággal tölti el a koreai háború, amelynek befejezését a liekemozgalomnak eddig nem sikerült elérnie. India népe keserves tapasztalatai alapján jól tudja, mit jelent a járvány ég, a betegség és ezért egyemberként ítéli el azokat, akik nem átallják baktériumok felhasználásával pusztítani Korea béke- szerető és szorgalmas népét. India békeharcosai az egész emberiség békeharcosaival együtt küzdenek a sötétség, a szenvedés, a betegség, a halál, azaz a háborús veszély ellen. Kívánjuk, hogy az az erő, amely itt a Duna partján összehozott bennünket, végső diadalra vigye a béke szent ügyét. India népe. mindenkor kiveszi részét abból a küzdelemből, amely e cél megvalósításáén folyik — mondotta Kicslcv. Terranuova olasz küldött a: olasz parlament békevédelmi csoportja nevében szólalt fel. A többi között hangsúlyozta, hogy a békevédelmi csoport pártkülönbségre való tekintet nélkül egyesíti az olasz parlament mindazon képviselőit, akik aktív részt vállalnak a béke fenntartásáért folyó harcban. Terranuova kiemelte, hogy- ő maga is de Gasperi kereszténydemokrata pártjának képviselője. Kijelentette: — Azok a politikusok, akik az emberiség érdekeit semmibevéve háborút készítenek elő, kirekesztették magukat népük közösségéből. Meg kell akadályoznunk az új háborús gaztetteket. Aki ma hallgat, különösen az, aki felelős állást tölt be és ennek ellenére nem emel szót a háború előkészítése ellen, nem mas, mint a háborús gyújtogatok cinkostársa. Az olasz nép pártállásra való tekintet nélkül a béke biztosítását követeli. Ez a kongresszus mindennél jobban bizonyítja, hogy becsületes és jóakaraté emberek világnézeti különbségre való tekintet nélkül megtalálhatják egymást és összeülhetnek, hogy a béke megmentéséről tanácskozzanak és e nemes cél érdekében hatásos határozatokat hozzanak. Olaszországban ma már senki sem hiszi el, hogy ne lenne lehetséges a keleti és nyugati államok békés megegyezese és békés együttélése. Mozgósítsuk még fokozottabban az embereket a békeharcra, nehogy a népek árulói holnap háborúra mozgósíthassák az emberiséget — mondotta nagyhatású felszólalásában Terranuova olasz képviselő. Sartre francia író, az exisztencialista irodalmi irányzat ismert képviselője mindenekelőtt kijelentette, azért jött cl a népek bécsi kongresszusára, mert lelkiismereti kötelességének tartja, hogy részt vegyen az emberiség jobbik felének nagy küzdelmében, a legfőbb emberi jog, a béko megmentésében. Ezen a kongresszuson hangsúlyozta többi között — nem diplomaták és miniszterek, de a jelenlévők sem mint tudósok, művészek, munkások, parasztok, lelkészek vesznek részt, hanem mint egyszerű emberek, akik élni és dolgozni akarnak, akik nem hajlandók tűrni, hogy nagyszerű és nemes igyekezetükben gátolják őket. A háborús veszélyt az okozza, hogy a szembenálló felek tüzetesebb vizsgálat nélkül is ellenséget látnak egymásban, rágalmazzák és gyanúsítják egymást, ahelyett, hogy arra építenének, ami minden embert egybefüz. Ez a kongresszus — mondotta —, amelyen a legkülönbözőbb érdekcsoportok és világnézetek képviselői jer lennek meg, komoly lecke és intelem az ENSZ jelé, ahol a politikusok úgy állnak egymással szemben, mint a vadállatok és nem hajlandók figyelembe venni a legegyszerűbb érveket és igazságolzat. Az embereket sok minden elválaszthatja ugyan egymástól, de azt mindenki tudja, hogy a háború nem lehet megfelelő eszköz nemzeti, gazdasági és szociális problémák megoldására. Nem vagyunk pacifisták, mert tudjuk, hogy a. pacifista ember, aki a békét minden áron cs minden feltétel nélkül elfogadja, nem mentheti meg a békét. A világ népei igazi gyümölcsöző, szabad békét követelnek. Mi a békét választjuk és ezért belevetjük magunkat a politikába is, hogy megmentsük az emberiséget a legborzalmasabb veszélytől, a háborútól. Nem igaz, hogy a tőkés és szocialista rendszerben élő népek csak egymás elpusztításával vagy leigázásával tarthatják fenn életüket. A nyugati és a keleti államok közölt nem szakadt meg a szellemi is erkölcsi kapcsolat. A nyugati államokban tanúi vagyunk annak, hogy a proletariátus reménykedve és szeretettel tekint a szocialista Szovjetunió és a lelkesen építő népi demokratikus országok felé. A kongresszus legfőbb célja, hogy a kölcsönös bizalmatlanság felszámolása révén elősegítse a nyugati és keleti országok gazdasági együttműködését és a különböző társadalmi rendszerben élő népek őszinte emberi szolidaritását — mondotta Jean Paul Sartre, akinek beszédét a kongresszus résztvevői zúgó tapssal fogadták. A szombat délelőtti ütés A bécsi Kon zent halléban valamivel tíz óra után kezdődött: meg a népek békekongresszusának második ülése. A napirendre az elnökség a követ, kező pontokat javasolta : 1. A nemzeti függetlenség és népek biztonságának kérdése. 2. A háborúk, elsősorban a koreai háború megszüntetésének módjai 3. A nemzetközi feszültség csők. kentésének módjai. Az elnökség ügyrendi javaslatai, nak elfogadása, után szólásra emel. kedett Szun Csin.Lin asszony, Szun Jat.Szen özvegye, akit a küldöttek förgeteges lelkesedéssel ünnepeltek. Szun Csin_Lin asszony bevezetőül rámutatott, hogy Ázsiából jön, arról a földrészről, ahol már nem a hábo. rús veszély, hanem az igazi, véres háború ellen kell küzdeni. A világhelyzet áttekintése után Szun Csin Lin az amerikai néphez fordult. A világ békeszerető népei rémé. lile — mondta —, hogy az ame. rikai nép a jövőben nagyobb sze. repet fog vállalni a háború elleni harcban. „Azokhoz az amerikaiakhoz, az amerikai nép túlnyomó többségéhez fordulok — mondta —, akik akarják a békét, de az újukat sem moz. dítják érte. Szun Csin.Lin asszony befejezésül felsorolta a békére vágyó kínai nép követeléseit: a koreai, vietnami és malájföldi háború megszüntetését, a koreai fegyverszünet megkötését és a koreai hadifoglyok hazabocsátását, Japán ős Nyugat.Németország fel. fegyverkezésének meggátlását, a ke. roskedelmi és kulturális csere koriá. tozásának megszüntetését, az öthatalmi békeegyezmény megkötését, az ENSZ alapokmány elveinek tiszte, leiben tartását, az atomfegyveres és más tömegpusztító fegyverek betil tását és a nyomás, zsarolás, fenyegetés módszerének kiküszöbölését a nemzetek külpolitikájából. A kővetkező felszólaló dr. Wirth, volt német birodalmi kancellár. Dr. Wirth rámutatott arra, hogy a német kérdés milyen nagyjelentő, ségü az egész világ békéje szem. pontjából. A német kérdés békés megoldá. sának legfőbb akadálya ma a bonni különszerződés és az úgy. nevezett európai védelmi közös, ség felállítására vonatkozó pá_ risl szerződés, ezért „a német nép legfontosabb feladata ma megakadályozni ezeknek az egyezményeknek ratifikálását!“ A német nép többsége a béke ügye mögött áll, nem a bonni diktátorok mögött. Ezután az ülés az első napirendi pont „A nemzeti függetlenség és a népek biztonságának kérdése“ tár. gyalását kezdte meg. Ennek vitáját Yves Farge nyitotta meg. Felszóla. lásábon rámutatott, hogy a kon. greisszus feladata a közös célok meg. határozására és ezen célok elérésére alkalmas módszerek kidolgozása. A német kérdést az ország füg. getlensége és az általános biztonság szempontjainak figyelembevételével kell rendezni — mondotta, majd hangsúlyozta: hogy az Atlanti Szövetség keretében teljesen figyelmen kívül hagyják a népek akaratát, sőt még a ve. zetöket sem tájékoztatják. Erre jellemző az angol alsóházban s mandzsuriai célpontok bombázásai után lefolyt vita, amelyben Chur. chili kénytelen volt kijelenteni, hogy nem tájékoztatták előre az erre vonatkozó tervekről. Franciaország számára az Atlanti Szövetségben való részvétel azt je. lenti, hogy Franciaországot érdekel ellenére háborúba sodorhatják, hogy ennek a szövetségnek keretében hoz. zá kell járulnia Németország újra felfegyverzéséhez és az európai had. sereg felállítása érdekében le kell mondania nemzeti függetlenségéről. Az ENSZ-rŐl szólva Farge rámu. látott, hogy a koreai háború az ENSZ zászlaja alatt folyik. Ezt a háborút a biztonságra és békére való hamis hivatkozással indították. A népek békekongresszusán olyan or. szágok küldöttei is részt vesznek, amelyeknek kormánya csapatokat küldött Koreába. Ezek a küldöttek érzik, hogy Korea békéjének ügye közös ügye mindannyiunknak. Ezután arról szólt, hogy a vietnami háborút a francia nép egységesen elítéli, Yves Farge hangsúlyozta, hogy a vietnamiak bizhatnak a fran. cia népben, mert az méltó tud termi és méltó is fog maradni legnemesebb hagyományaihoz. Az ülés több felszólalás után befejeződött. A délutáni nagy békefelvonulás után este 20 óra 30 perckor kezdődött az esti ülte. Bécs lakossága béketüntetéssel és íaklyásmenettcl köszöntötte a kongresszust Az emberiség e napokban feszült érdeklődéssel és mély bizakodással tekint az osztrák főváros felé. Bécs városában minden azt tükrözi, hogy az osztrák főváros történelmi jelentőségű esemény színhelye ezekben a napokban. A bécsi munkásnegyedeken át a belvárosba vezető útvonalakon lelkesítő feliratok buzdítják a l,<'- keszerető emberiség küldötteit a megalkuvás nélküli békeküzddemre, a háború szörnyetegének cltiprúsára. A népek, békekongresezusdn megjelent nyolcszáz külföldi újságíró és rádióriporter lázas tevékenységet fejt ki, Az osztrák postaigazgatóság — az MTI kiküldött tudósítóidnak kérdésére válaszolva — közölte, hogy pénteken, n békekongresszus megnyitásának napján közel hétezer telefonbeszélgetést folytattak Bécsböl külföldi áldomásokkal. A népek ‘békekongresszusának minden békeerőt átfogó jellegéről tanúskodik, hogy n bécsi béketalálkozáson résztvevő különböző hit felekezetű lelkészek pénteken a üzent István dómban együttesen imádkoztak a kongresszus sikeréért. ' Az istentiszteletet Bewlet Johnson canterburyi érseki helynök tartottaA bécsi békekongresszuson 21 nagy nemzetközi szervezet képviselteti ma- gát. Ezek között van a Demokrat'kus Nők Nemzetközi Szövetsége, a Nők Békevédelmi Ligája, a Szakszervezeti- Világszövetség és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Bécs békeszerető lakosságit szombaton délután nagyszabású békctiinte- téssel és fáklyásmenettel köszöntötte a népek békckongresszu»in résztvevő küldötteket- A béketüntetők a főváros kilenc pontján gyülekeztek, majd a Schwarzenberg-Platz-ról elindulva elvonultak az osztrák parlamentnél felállított díszemelvény előtt, „meinen a a békekongresszus képviselői foglaltak helyet. A népek l>ékekongrcsszus„ nevében (liuseppe Nitti (Olascorszdg), Jean Paul üartre (Franciaország) és Wilhelm Elfes, a német küldöttség tagja (Nyugat-Németország) beszélt Bécs lakosságához. Ugyancsak szombaton délután adták át ünnepélyesen a. népei- békekongresszusánale „ világ ifjúságának üdvözleteit, amelyeket a nemzetközi béleestaféta hozott Becsbe.
