Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)

1952-12-14 / 293. szám

MyißSMOM ä SZOCIfiüZMÜS IHitSE ROHAMCSAPATÁVÁ HELL VALHIA! Joliot-Ciirie beszéde 'pék békekongresszusának megnyitó ülésén (MTI) eló'késaítíse gek véleményének iknimat adott a néptöme- I ban megtalálni a közös akció módozatait, ének rendkívül széles kör- anélkül, hogy magát a 'békeakciót mono­a ne Becs December 12'én, pénteken Becsben 72 ország küldötteinek jelenlétében megnyílt a népek békekongresszusa. Az ünnep ily es megnyitó ülésen Joliot'Curie professzor, a Békc-Világtanács elnöke mondott ha" talmas érdeklődéssel várt beszédet Per cekig zúgott a taps a szónoki emelvényen megjelenő Joliot'Curie felé. aki beveze­tőül üdvözölte a kongresszus résztvevőit és köszönetét mondott mindazoknak, akik elősegítették a kongres zus megszervezd - sót. A népek békekongresszusa egyetemes jellegű. E kongresszus nyitva áll minden mozgalom, minden szervezet és minden ember előtt, aki őszintén keresi a nem­zetközi feszültség enyhítésének útját — mondotta. — Mióta július elején fel­merik t ennek a kongresszusnak a gondo­lata, minden országban jelentős vita és felvilágosító munka folyt. A kongresszus Az elmúlt két világháborúban 67 millió ember vesztene éleiét Mi ol van világban élünk, amely még item heverte ki teljesen a második világ­háború szörnyű megrázkódtatásait. E pil* lanatban mégis a földgolyó három vidé­kén pusztítanak háborúk A félelmetes fegyverkezési verseny tovább fokozódik, gazdaságilag pusztít, az emberi haladást fékezi és növeli a háború veszélyét# Köz­ben — a biztonság ürügye alatt — olyan egyezményeket, szerződéseket és megálla' podásokat kötnek, amelyek szintén csak a háborús veszélyt fokozzák. A hideg­háború tovább folyik a rágalom és a hazugság fegyvereivel, míg egyesek igye­keznek a kereszteshadjáratok szellemét felszítani, hogy a lakosságot fanatizálják és — ki tudja, milyen isteni küldetés nevében — a legszörnyübb öldöklésre készítsék elő. A bizalmatlanság és a gyűlölet terje­dése azzal a veszéllyel jár, hogy egyesek vakságukban, fásultságukban, vagy el­keseredettségükben készek erőszakos meg­oldásokhoz hozzájárulni — csakhogy már vége legyen a dolognak. Holott jól tud­juk, hogy ezek a „megoldások“ semmit A béke hatalmas erői máris kedvezően éreztetik hatásukat a nemzetközi politika alakulásában A DISZ I. országos értcke;lete meg- I vitatta, hogyan hajtottuk végre párlunk Központi Vezetősége ezév június 28-i ha­tározatát cs mik a további teendőink e nagyfontosságú határozat maradókta'an megvalósításában. Az értekezlet megálla­pította, hogy ifjúságunk lelkesen fogad­ta pártunk útmutatásait, amelyek felbe­csülhetetlen értékű segítséget nyújtottak számára. , A Központi Vezetőség határozatának végrehajtásában megyénk üzemeiben -és bányáiban is értünk el komoly eredmé­nyeket. Ifjúmunkás DISZ-fiataljaink ál­tálában megértették a határozat végre­hajtásának fontosságát. Az azóta eltelt időszakban alapszervezeteink megerősöd­tek, különösen annak eredményeként, bogy a pártszervezetek az addiginál ha­tékonyabb segítséget nyújtottak és nyúj­tanak számukra. Alapszervezeteink mun­kájában fokozottabban érvényesül a párt­irányítás. Bizottságaink változtattak ed­digi munkamódszerükön. A sebtiben vég­zett^ „repülő instruálás“ helyett többet tartózkodnak az üzemekben, közvetlenül segítik alapszervezeteinket a feladatok megoldásában. Több értékes kezdeményezés született a borsodi ifjúmunkás DISZ-isták köré- Iren. Ilyen volt az ormospusztai DISZ- íi'i la jóktól elindult mozgalom: „Légy jó gazdája a bányagépeknek!1*. Több iijúsá- gi brigádot szerveztünk, amelyek dere­kasan megállják helyüket és rendre túl­teljesítik termelési tervüket, mint az ózdi Kohónál a Homoly-brigád, amely 124, Va8y a ^ diósgyőri kohászati üzemekben Hős Márton brigádja, amely ugyancsak állandóan 100 százalékon felül teljesíti tervet. A lyukóbányai Molnár Miklós DISZ,-brigádja 200 százalékos eredményt is ^ elért. A diósgyőrvasgyári rekonstruk­ciós építkezésnél két ifjúsági brigád 170 “>.80 százalékos teljesítménnyel tűnik ki. ; ÜZEMI FIATALJAINK nagy több­ségükben résztvesznek a munkaverseny- ben.^A diósgyőri kohászati üzemekben a DISZ-fiafa.ok 8? százaléka, az ózdi ko­hászati üzemekben majdnem 90 százalé­ka tett felajánlást a negyedik negyedévi tervek teljesítésére és túlszárnyalására. A párthatározat óta jelentékenyen nőtt üzemi fiataljaink részvételé a politikai cs szakmai oktatásban. Jelenleg ttz üzemi DISZ-fiataloknak mintegy 70—75 szá­zaléka tanul. Magasabb lett ifjúságunk általános műveltségi színvonala, a mun- kásifjak ma már többet olvasnak, rend­szeresebben járnak színházba, moziba, mind nagyobb gondot fordítanak képzé­sükre. Jobban résztvesznek a sportélet­ben. Ennek eredményeként megyénk a tömegsportmozgalom tekintetében az or­szágos versenyben a hetedik helyről a második helyre került. Az eddig elért eredmények azonban meg korántsem kielegitoek. Megyénkre is érvényes az, amit Farkas Mihály elvtárs a DÍSZ I. országos értekezletén mon­dott: ,,Eze\ az első eredményei; csak, azt mutatják, hogy a DISZ a pán Köz­ponti V ezetösége határozatának végre­hajtásánál még csak a kezdet-kezdetén tart". Alapszervezeteink többségében nem egészen helyesen tárgyalták meg a párt- határozatot. Szemináriumi anyagként ke­zelték, pedig ez a határozat nagyjelentő­ségű harci program. Ezzel magyarázható, hogy nem kielégítő a határozat végrehaj­tásának üteme. Pedig ifjúságunkban meg van a kellő lendület és kezdeményező készség, amint azt több felsorolt példa is igazolja. A DISZ megyebizoltsága sem kezdte kellő súllyal a határozat végre­hajtásának kérdését. Nem ellenőrizte a végrehajtását különösképp döntő terme­lő üzemeinkben, vájjon bizottságaink milyen munkát fejtenek ki azért, hogy a határozat szavai tettekké, valósággá vál­janak. Különösen komoly hiba, hogy el­hanyagoltuk olyan döntő üzemeinket, mint a diósgyőri és ózdi kohászati üze­mek, a diósgyőri rekonstrukciós építke­zés, a bányaüzemek, amelyek mind köz­ponti helyet töltenek be hazánk népgaz­daságában. NEM KÍSÉRTÜK figyelemmel ifjú­sági brigádjainknál a selejtszázalék ala­kulását, a termelékenység emelését, a takarékosság kérdését. így aztán alsóbb bizottságaink is lazán kezelték a határo­zat végrehajtását. Megelégedtek egyes te­rületeken elért kezdeti eredményekkel. Emiatt nem terjedt el széles körben , olyan nagyjelentőségű kezdeményezés, mint a „Légy jó gazdája a. bányagépeknek!“- mozgalom, amely még saját szülőhelyén. Ormospusztán is megrekedt, visszaesett. Bizottságaink és alapszervezeteink nem népszerűsítették a termelésben élenjáró fiatalokat, az ifjúsági brigádokat. A szta- hánovista szinten termelő fiatalokat nem terjesztették fel oklevéllel vagy jclvény- ny'el való kitüntetésre vagy ka fel is ter­jesztették, r.em harcoltak azért, hogy az erre érdemes fiatalok el is nyerjék a ki­tüntető sziahánovista címet. Mivel az élenjáró fiatalok és ifjúsági brigádok eredményei nem váltak ismeretessé a leg­szélesebb körben, nem is serkenthettek a többi DISZ-fiatalt hasonló szép eredmé­nyek elérésére, élénk szocialista versen­gésre. Mindezeket a hiányosságokat a leg­gyorsabban ki kell küszöbölni a megye­bizottság, az üzemi DlSZ-bizottsagok és alapszervezeteink munkájában. Bizottsá­gainknak és. a:apszervezétcinknek első­sorban a termelésre kell fordítárnok fi­gyelmüket. Még többet kell tartozkocl- niok az ifjúmunkások között, hogy meg­ismerjék őket és problémáikat s még több segítséget adhassanak nekik. Pártunk azt ■a feladatot tűzte e’énk, hogy munkásif­júságunk a szocializmus építése roham­csapata megtisztelő címét 1953-ban vég­érvényesen elnyerje. Követve nagy pél­daképünket, a bős lenini Komszomo.t. harcoljunk izzó lelkesedéssel ennek a célkitűzésnek eléréséért. Ezt a feladatot mi meg is tudjuk ol­dani, meri pártul)k, kormányunk ehhez minden feltételt biztosít számunkra. „Elérkezett az ideje annak — mondotta az országos értekezleten Farkas Mihály elvtárs —, hogy munkásifjúságunk arany- betükkel írja be nevét első ötéves tervünk megvalósításába. A szocializmus építésé­nek pátosza, lelkesedése és szenvedélye kell, hogy magasra csapjon fiatalságunk soraiban. Itt. az ifjúság soraiban kell en. nek rnotorikus erőként működnie annál is inkább, mert az önök nemzedékének jutott az a szerencsés és magasztos kül­detés. hogy építője, harcosa és védelme­zője legyen annak az új, szabad, boldog életnek, amelyről nemzetünk legbátrabb gondolkodói még csak álmodni sem mer­tek. Ifjúságunk a történelmi küldetését sikeresen betöltheti, melt a szocializmus építésének korszaka új nemzedékünk számára megnyitotta a korlátlan felemel­kedés lehetőségeit. Ma már nem vesznek, el a nép fiatal tehetségesei, mint ahogy ez a letűnt kapitalista Magyarországon történt. Ellenkezőleg! A szocializmus épí­tése lehetővé teszi a tehetségek szabad fejlődését és kialakulását. Csak élni kell a szocializmus építése által nyújtott le­hetőségekkel, csak szorgalmasan tanulni és becsülettel szolgálni kell népünk, a szocializmus ügyét és minden fiatal va. lóraválthalja élete célját, jövőjét ‘bizto­sító terveit". A VEZETÉS javításához, a termelés­ben tapasztalható hiányosságok kiküszö­böléséhez szorgalmas tanulásra, szakmai ismeretekre — tárgyi tudásra van szük­ség. Csak így adhatunk kellő segítséget bizottságainknak, al apszer vezetcinknek, az ifjúmunkásoknak ahhoz, hogy ötéves tervünk negyedik esztendejében munkás­ifjúságunk valóban a termelés roham­csapatává váljék. A megyebizottságnak, üzemi DISZ-bi- zottságainknak és alapszervezeteinknek az eddiginél is fokozottabb mértékben kell kérniük a párt segítségét, érvényesíteniük a pártvezetést. A párt által átadott ifjú párttagokat aktivizáljuk, állítsuk be veze­tő funkciókba, maradéktalanul kövessük és érvényesítsük a párt útmutatásait. Üzemi DISZ-bizottságaink és alapszerve­zeteink tűzzék újra napirendre a párt Központi Vezetősége június 28-i határo­zatát. Mint hosszú időre szóló harci programot vitassák azt meg. Érezze min­den .ifjúmunkás, milyen felelősség hárul rá a határozat végrehajtásában. Funkcio­náriusaink és ifjúmunkásaink szakadat­lanul fejlesszék politikai és technikai tu­dásukat. Vegyenek részt olyan előadáso­kon, amelyeken ismertetik a munkafo­lyamatokat, a gépek kezelését. Bányá­inknál kezdeményezzenek fcányagópke- zelő tanfolyamokat. Váljanak ifjúmun­kásaink a gépek mestereivé, művészeivé. A DJSZ-fiatalok legyenek élharcosai az új technika bevezetésének, széleskörű al­kalmazásának. A DISZ-isták kutassák fel üzemükben a kihasználatlanul, vagy ja- vitatlanul heverő, gépeket és állítsák be azokat a termelésbe. A bányász DISZ fiatalok alkalmazzák és terjesszék el szé­les körben az ormospusztai Gonda Pál által elindított mozgalmat, vagy a Mol­nár István komlói bányászfiatal által kez­deményezett „100 méteres feltárás“- mozgalmat. Hasonlóképp a kohászati üzemekben karolják fel a Martin segíté­sére irányuló mozgalmat és.minden olyan kezdeményezést, amely a takarékosságra, a minőség javítására, a termelékenység emelésére, irányul. Bizottságaink és alapszervezeteinfe nép­szerűsítsék a jól termelő fiatalokat és eredményeiket, terjesszék fél őket szta­hanovista kitüntetésre. 19 53-ban me­gyénkben is az új sztahanovisták százai­nak kell kikerülniük a DISZ ifjúmunká­JoliorCuríe ezután elmondotta: A nép- szövetség és a ké.t világháború közötti pacifista mozgalmak nem voltak képesek szembefordulni a háborúval. E mozgal­mak ugyanis nem tudtak hatalmas népi mozgalmat létrehozni s általában csupán néhány vezető személyiségre támaszkod­tak. Az 1949-ben Párizsban a béke hívei­nek első kongresszusán történt kezdemé­nyezés jelentősége elsősorban abban van, hogy figyelembe vette ezeket a múltbeli tapasztalatokat — folytatta. — E kez­deményezés azon a meggyőződésen alapult, hogy a béke igazi ereje azoknak a fér* fiáknak és nőknek óriási tömegében van, akik számára szenvedés a háború, akik érzik a háború következményeit és akik­nek hozzájárulása nélkül háború nem le* hetséges. Ezenkívül abból indultak ki. hogy olyan világban, olyan reális világban kell fellépni a békéért, amelyben minden nemzet a masa sajátosságaival járul hozzá, nem pedig olyan irreális világban, ame­lyet mindenki saját elképzelései szerint, a saját módján szeretne alakítani. Ennek a kezdeményezésnek az volt az eredménye, hogy a világ legtöbb országá­A békemozgalom néni állítja azt, hogy egyedül küzd a békéért és a jövőben sincs szándékában monopolizálni ezt az akciót. Törekvése az, hogy minden erejé­vel hozzájáruljon a béke fenntartásához. Tekintette] az általános világégés egyre fenyegetőbb veszélyére, a különböző or­szágokban az emberek — egyénenkint, vagy csoportosan — felismerték a hábo­rús veszély igazi okait és egyre kezdemé­nyezőbben lépnek fel a béke érdekében. Ugyanakkor — bizonyos vonakodás eile nére is — egyre inkább elterjed az a felfogás, hogy szükség van a különböző elgondolások összehangolására és a közös cselekvésre. Mindenki számára világossá vált, hogy a béke erői, ha egymástól el­szigeteltén lépnek fel, nem képesek hat­hatósan útját állni a háborús veszélynek. A veszély annyira megnövekedett, hogy sok- közül. A DISZ megyebizottságán nagyobb., gondot kell fordítanunk alap­anyagtermelő üzemeinkre, előtérbe kell állítanunk az ezekben az üzemekben dol­gozó fiatalok hatékony segítését. A DISZ I. országos értekezlete után in­duljunk ■ harcba az évi terv befejező­ben való meghallgatására. Az előkészítő munka máris hozzájárult ahhoz, hogy leomoljanak a bizalmatlan­ság és meg nem értés sorompói olyan emberek között, akik különböző utakon tevékenykedtek teljes őszinteséggel a közös cél, a béke eléréséért. Az előkészítő munkával sikerült a lakosság legkülönbö­zőbb rétegein; k figyelmét felkelteni és ez a munka lehetővé tette, hogy széles körben tudatosodjék a Béke Világtanács ama felhívásának igazi értelme, amellyel a népek békekongresszusát összehívták. A népek, amelyek e kongresszust való­jában előkészítették, az önök. személyé­ben elküldték ide népes küldöttségeiket. Becsüle tes ember nem tagadhatja,, hogy a népek e képviseletének, ami a felfogáso­kat és a nemzeti hovatartozást illeti — valóban egyetemes jellege van. nezetek összevetésének, hogy megállapít­suk, mely pontokon értünk egyet s hogy azután lehetővé váljék egy közös akció. Ezek azok a főbb okok, amelyek arra késztették a Béke Világtanáceot. hogy ez év júliusában kibocsássa felhívását. Ezen a téren máris komoly előrehala­dás történt és ezt bizonyítja e kongres­szus megtartása is. Mi. itt Becsben, het­venkét különböző országból gyűltünk ö;z- sze. A mi felfogásunk sok politikai, böl­cseleti, vallási és szociális kérdésben gyakran különböző, sőt néha ellentétes De mindnyájunkat az a közös meggyőző­dés fog össze, bogy a béke összes erőineK közös akciókat kell szervezniük és hogy együtt meg is tudjuk találni és tisztázni j ezeknek az akcióknak útjait, módjait. A ] béke többi erőivel együtt akarjuk azon­sáért, az 1953-as tervév zökkenőmentes megkezdéséért. Induljunk harcba pártunk Központi Vezetősége június 28-i határo­zatának, e nagyszerű harci programnak végrehajtásáért. Minden bizottságnak, minden DISZ vezetőségi tagnak, minden ifjúmunkás DISZ-istának úgy kell dol­polizálni akarnék, vagy bárkit is magunk­ba akarnánk olvasztani. Mi itt nem vol­nánk mind egy véleményen, ha azt akar­nék eldönteni, hogy a múltbeli fejlődés milyen törvényszerűségeket követett és hogy valószínűleg mi lesz a jövőbeli fej­lődés. Van azonban egy kérdés, amelyre mindnyájan igennel válaszolhatunk. E* a kérdés pedig az, hogy különböző rend­szerek békében élhetnek-e egymás mel­lett. Ha nem válaszolnánk igennel erre a kérdésre, ez annak elismerését jelen^ tené, hogy elkerülhetetlennek tartjuk azt a háborút, amely egy rent szer céljait akarja erőszakkal érvényre juttatni. De legyünk tisztában azzal, hogy milyen nagy jelentősége van annak, ha igennel vála’ szolunk a békés együttélés kérdésére. Aki elismeri a békés együttélést, az vég­leg visszautasítja mindenféle keresztes- hadjárat szellemét, amelyet egyesek—az állítólag rabságban élő népek felszabadí­tásának ürügyén — szítanak, mások pedig valami isteni küldetés végrehajtásaképpen emlegetnek. Tiltsák be a tömegpusztító tégyvereket! Tiltsák he a tömegpusztító fegyvere­ket. hogy lehetővé tegyük a békés együtt ' működést, keresnünk kell a kiutat abból a rtndkívüli feszültségből, amelyben nn élünk és amelyet három most folyó háború, a fegyverkezési verseny és a hidegháború hangulata jellemez és ei kell érkeznünk egy olyan megenyhül c helyzéthez, amely lehetővé teszi, hogy* sikerrel biztató általános tárgyalásokat lehessen megkísérelni. Ennek érdekében — véleményem szerint — mindenekelőtt meg kell szüntetni az úgyszólván teljes pusztulással fenyegető háború veszélyét, mégpedig azzal, hogy el kell érni a tömegpusztításra alkalmas fegyverek ellenőrzött betiltását. JoliofCurie a továbbiakban rámutatott, hogy Kínában és Koreában már bevetették a baktérium- fegyvert. Nagyon fontos -— folytatta —, hogy mindenki megértse, miről is van itt szó. Mindenkinek tisztában kell lennie: ha nem fogjuk le azoknak a kezét, akik ezt tették Koreában és Kínában — akár­csak nagyarányú kísérletezés keretében ia — és ha az ilyen legyverek újabb, további félhasználása nem válik lehetetlenné, ak kor holnap mi ipagunk, vagy a nekünk kedves személyek esnek majd áldozatul e szörnyű pusztító fegyvereknek. A borzalmak betetőzéseként megjelenik a láthatáron a hidrogénbomba is. amelyre mindig hivatkoznak, valahányszor egy nagy nemzetközi fórum ülésezni kezűn Megengedhetetlen, hogy ezek az új tö­megpusztító legyverek, amelyeknek haté­konyságát egyes tudósok bűnös szándék-1 kai egyre növelni igyekeznek, ne legyenek máris közös megegyezéssel törvényem kívül helyezhető és ne legyenek máris szigorú ellenőrző intézkedések használa­tuk kiküszöbölése végett. Jolíot-Curie emlékeztetett arra. hogy az Egyesült Államok máig se ratifikálta a tömegpusztító fegyverek betiltását célzó genfi jegyzőkönyvet. Ezután így folytatta: Vájjon nem kelbe egyetérteniink azok-* nak az eseményeknek az értelmezésében, amelyek idáig vezettek, hogy pontosam felmérjük az emberiségre leselkedő veszé­lyeket és hogy együtt meghozzuk a szük­séges első védelmi intézkedéseket. A tömegpusztító fegyverek betiltásának kö­vetelése nem lesz csupán jámbor óhaj, ha a betiltást kimondó és a szigorút ellenőrzést megszervező nemzetközi szer“ ződés aláírása megfelel a népek akaratá­nak. A fegyverkezési verseny terhei rá" nehezednek az országok gazdasági életére és szétzilálják a gazdasági tevékenységet, ellentét ben azoknak az érvéivé], akik igazolni akarják az energiáknak ezt az elfecsérlését és ezt a bizonytalansági érzetet. Véget kell vetni tehát ennek a kollektív őrületnek, amely ha idejében meg nem fékezik, nagyon is nehézzé te­heti a visszatérést a józan ész uralmához. Ne áltassuk magunkat. A legyverek fel­halmozása. akár egy lehetetlen egyensúlyi helyzet kialakítására, akár pedig egy nehezen megállapítható fölény létrehozá­sára irányul olyan szédületét okoz, amelynek végül mindenki áldozatává vál- hatik. goznia, tanulnia, hogy valóban kiérde­meljük a termelés rohamcsapata felemelő címet, hogy méltán mondhassuk el ma­gunkról: Rákosi elvtárs ifjúsága va­gyunk! HURI SÄHDOR ^ DISZ megyebizottsáfr Feltétlenül szükség van a békevédelem különböző elgondolásainak összehangolására feltétlenül szükségét éreztük a különböző Konkrét javallatok útján rá kell vilá­gítanunk arra, hogy a fegyverkezési haj" sem oldanak meg, de mindent elpusztí­tanak. Lássuk csak röviden, hogy hol is tar­tunk annak a századnak a közepén, amely máris két szörnyű világháború* és négy helyi háborút élt át. Az 1914—18. évi háború tizenhét millió halottat követelt, a második világháború p^dig ötven mil­lió férfi, nő és gyermek életét oitotta ki, anyagi javakban pedig egy mil hard dol­lárra becsült kárt okozott. E szörnyű mérleg még nincs lezárva. M^g ma is mindennap halnak meg emberek a hábo­rús sebesüléseknek, vagy azoknak a kín­zásoknak következtében, air.e’yeket mint polgári" vagy hadifoglyok szenvedtek eb A továbbiakban Joliot'Curie felvázolta azt a helyzetet, melybe a harmadik világ­háború kirobbantásával sodródna az em­beriség, m-ajd hangsúlyozta: A békéért vívott harc mai nehéz pillanatában hatal­mas meggyőző erőre és á’lhatatosságra van szükség, nehogy a különböző felfogá­sokat valló emberek meddő vitákkal te­gyék kockára a béke közösen védelmezett ügyét. bán létrejöttek a nemzeti békemozgalmak és megszületett a Béke Világtanács. A stockholmi felhívás, amely a tömegpusz­tító fegyverek betiltását és e tilalom ellenőrzését követelte, az öt nagyhatalom hékeegyezményenek megkötésére irányuló felhívás, amelynek célja az volt, hogy a tárgyalások szellemét érvényesítse az erőszakos megoldásokkal szemben, to­vábbá a békemozgalom más nagyszabású megmozdulásai a közvélemény széles rétegeinek akaratát tükrözték. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a béke hatalmas erői máris kedvezően éreztették hatásu­kat a nemzetközi politika alakulásában. A mozgalom fejlődése természetesen ha­zug propagandát váltott ki azok részéről, akik az erőszakban látják a „béke fenn­tartásának“ eszközét. Bár egyesek a bizal­matlanság légkörével akartak minket körülvenni, mi állhatatosan arra töreked* tünk, hogy tényekkel bizonyítsuk őszinte- ségünket. Ma már el kell ismerni, hogy az a nagy népi mozgalom, amelyet a békemozgalom létrehozott, olyan reális valóság, amelyet semmiféle propagandával, semmiféle bomlasztó kísérlettel sem lehet kikezdeni. fr ___ _____ _____ _____ B f Miskolc és Borsod közlekedésének további *ps®g jáFSÍ W**fS2 *S? 9*% Jf fa ^Feujö" V« jf*^k W^w W^W "IR ^Í£r$ 1 nagyarányú fejlesztését jelentetne be Bebrits elvtárs : || "JT tc B || & SI JK Bn Jp m. / ISI || m m la m mj£ Mg ám M * a villamos kettős vágányának avató ünnepségén j IgMÍ M f H SÍI I V 1 -f *» ü H W / 11 WSST fÜj 8 JF Ili 8 # Mé¥ diösgyörvassvári dolgozói munkájának Jf LM ram f ff-jH raps iggJF Síi s 111 m M |Ub| Ä SÍ sóltros hiízai akadályozzák a dfásgvbri kohászati LáKJMjrklYi f ImlJ v *»** *"*»** , Vifi. evioiyam. 293. szám 50 fillér Miskolc. 1952 december 14. vasárnap ». * tr * m |

Next

/
Thumbnails
Contents