Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-17 / 193. szám
; Vasftrttap, 1052. augusztus 17. ÉSZÁKMACYÁRORSZAC Javult a gépkihassnálás, emelkedett a termelés a somsályi bányában A felszabadulás óta jelentős mértékben gépesítettük az ózdi Szénbányászati Tröszthöz tartozó somsályi bányaüzemet is. A második negyedévben a gépek kihasználása területén a bányában sok hiányosság volt. Lát. ták ezt a bánya vezetői, fizikai és műszaki dolgozói. Mikor a felsönyá- rádi bányaüzem dolgozói csatlakoztak a „Használjuk ki jobban, a gépeket! “-mozgalomhoz, felhívásukra küldött válaszukban a somsályi dolgozók többek között önbírálattal megállapították, hogy a 7. ereszkén a gumiszalag kihasználása 8.29, a 20. gumiszalagé 4.7, a 27. sikló gumi- szatagjáé 6.5 százalék. A mozgalomhoz csatlakozva. megfogadták, hogy megszüntetik a hibákat jobban, kihasználják a gépeket. 29 hallgatóval gépkezelő tanfolyamot indítottak,’ nagyobb gondot fordítottak a munkafegyelem megszilárdítására, a gépek előzetes karbantartására. Az első időkben azonban nem sok Javulás mutatkozott, mert határozataikat nem hajtották végre következetesen. Egy gépmester végezte — rendszerint az éjszakai műszakon — a gépek ellenőrzését. A „mindenáron" való tervteljesítés érdekében vasárnap Is folyt a munka, tehát a vasárnapokat nem a karbantartásra használták fel emiatt sok géphiba fordult elő, sok idő esett ki a termelésből. A bánya nem iis teljesítette tervét, 1.5 százalékkal lemaradt negyedévi tervelö- írása mögött. Sokat tanultak ebből a bánya vezetői, dolgozói. Hasznosítják a tapasztalatokat, ennek eredményei meg is mutatkoznak a hannadik negyedévi termelésben. A legutóbbi két vasárnapot karbantartásra használták fel. A lakatosok, kovácsok, villany- és telefonszerelők mind a karbantartáson dolgoztak. A műszaki vezetés heti operatív karbantartási tervet készített, gondoskodik arról, hogy a gépek jő állapotban legyenek. Tervbevettók, hogy lent a bányában létesítenek javítóműhelyt. Addig is, amíg ezt megvalósítják, a 20. bányamezőben villanymotoros gyorsköszörüt állítottak fee. A megkopott vidia fúrófejeket itt köszörülik ki, ezzel jelentős időt takarítanak meg. Fapp István és Révai József karbantartó brigádjai példamutató felajánlást teltek az Alkotmány Napja méltó megünneplésére Megígérték, hogy napi munkájuk elvégzésén felül a 4 rossz villanymozdony közül kettőt az alkotmány ünnepéig, illetve a Bányász Napig kijavítanak, hogy üzemzavar esetén tartalékmozdony álljon rendelkezésre, ne legyen fennakadás a szállításban. A jobb gépkihasználás érdekében fokpzottabb felvilágosító munkát fejtettek ki a pártszervezet népnevelői, a szakszervezeti aktívák. Mindezeknek köszönhető, hogy sikerült emelni a kaparók és a gumiszalagok kihasználási fokát, különösen jó az eredmény a bánya széntermelésének nagy részét adó 90-es fronton. A jobb gópkíhasználás miellett a felvilágosító munka arra is Irányult, hogy mindenütt pontosan történjék a munkahelyen való váltás, a műszakidőt jobban kihasználják. Szilárdabb lett a munkafegyelem, bár — különösen a művezetőknek — még sok tennivalójuk van ebben a vonatkozásban. A somsályi bánya dolgozói büszkék arra, hogy a szívós és lelkes munka eredményeként harmadik negyedévi tervükön felül szombat reggelig 1758.5 tonna szenet termeltek. Ezzel kb. 90 százalékig teljesítették már felajánlásukat, amelyet augusztus 20 tiszteletére harmadik negyedévi tervük túlteljesítésére tettek. Kossuth Lajos Szeptember 19-én, Kossuth születésének 350. évfordulóján országszerte ünnepségeken emlékeznek meg a dolgozók az ÍS-'.S—49-ea magyar szabadságharc nagy vezérérőlBudapesten a Kossuth Lajos téren felavatják az új Kossuth-szobrot, majd este az Operaházban díszünnepség keretében emlékeznek meg Kos- suthról. A Nemzeti Múzeum dísztermében szeptember 19-én délelőtt Kossuth- kiállítás nyílik ,meg. Méltóképen kiveszi részét az ünneplésből a mégújhodott magyar tudomány is. A Történelmi Társulat hat előadásból álló ünnepi ülésszakán kívül előadásokat tart Kossuthról Szegeden, Debrecenben, Egerben, Pécsett, Győrött- Cegléden „Kossuth to- borzó útja” címmel vándorgyűlést tart a Társulat. Több értékes kiadvánnyal adóz könyvkiadásunk Kossuth emlékének, így az évforduló alkalmából megjelenik Kossuth összes műveinek újabb kötete, egy Kossuth-emlékkönyv, népszerű Kossuth éieüajz, a Századok ünnepi száma, Andics Erzsébet Kos- suth-ról szóló akadémiai előadásának különlenyomata és a „Fel mindnyájan a hon védelmére 1”’ című kiadvány új kiadása. Méltóan ünnepük meg Kossuth Születésének 150. évfordulóját vidéken is, elsősorban szülőfalujában, Monokon, továbbá Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen, almi Kossuth iskolába járt. Nagy ünnepségeket rendeznek Debrecenben s Szegeden, de az ország minden nagyobb városában és községében is megemlékeznek Kossuthról, s az egész országban megkoszorúzzák a Kossuth-emlékműveket. Az ország valamenpyi Iskolájában tartandó .megemlékezések teszik telhesse a Kossuth-évforduló szeptemberi I ünnepségeit Országszerte megünnepli születésének 150. évfordulóját Lajos Molnár Imre elvtárs, az országgyűlés alelnöke képviselői beszámolója Miskolcon Több, mint 2500 dolgozó hallgatta me< Miskolcon Molnár Imre elvtárs, üt országgyűlés alelnöke képviselői V%*wímolóját. Gyarmati Nagy Ferenc a*- „Egy martinász levele Rákosi elv- fcUshoz” című verset szavalta, majd Moravszkl Antal elvtárs, a városi tanács elnöke megnyitó szavai után Molnár Imre elvtárs beszélt. Mikesen ünnepük Rákosi elvtársit Miskolc dolBozói Mielőtt beszámolójára rátért volna, bejelentette, hogy az országgyűlés Rákosi Mátyás elvtársat választotta meg a minisztertanács elnökévé. A nagy esemény hírét kitörő lelkesedéssel fogadták a dolgozók, ütemes tapssal, éljenzéssel ünnepelték népünk szeretett vezérét. Molnár elvtárs beszámolójában megemlékezett arról, hogy a Szovjetunió segítségéved, a párt és Rákosi elvtárs vezetésével milyen hatalmas eredményeket érünk el a szocializmus építésében. Nagy ütemben halad legnagyobb békeművür.k, a Sztálin Vasmű és Sztáiinváros építése, ebben az évben megkezdjük az első nagykohó, a Martin-acélmű és az erőmű építését. Másik nagyfontosságú beruházásunk a komlói bánya fejlesztése. Ebben az évben hozzáfognak ott az ország legmélyebb, csaknem S00 méteres aknájának fúrásához. A továbbiakban megemlékezett a tiszalöki vízierőmű, a földalatti gyorsvasút építéséről, az tnotai erőműről és több más alkotásunkról. Ebben az esztendőben — folytatta 11 tégla- és cserép-, építőanyagipari gyárat építettünk, illetve újjáépítettünk, vagy szerveztünk teljesen újjá. Ezek közé tartozik a mályi téglagyár, a hejőcsabai cementgyár, a budapesti épiilet-elem gyár. Ezután a mezőgazdaság fejlesztésében elért eredményeinket ismertette Molnár elvlurs. Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság elismeri és biztosílja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Egyre erősebben fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Hatalmas ütemben folyik mezőgazdaságunk gépesítése. - A mezőgazdasági gépek 300 ezer ember munkáját és 77 ezer igásállat teljesítőképességét pótolják. A gépek segítségével a mező- gazdasági dolgozók felszabadulnak a legnehezebb munkák alól, több idejük jut pihenésre, tanulásra. Ehhez nyújt lehetőséget, segítséget, hogy 1952-ben 1700-ra emelkedik a területi kultúr- otthonok és 3851-re a népkönyvtárak száma?50 ezerre emelkedik Miskolc lakosainak száma Országos eredményeink után Molnár Imre elvtárs Borsod megye és Miskolc fejlődését ismertette. A tízéves fejlesztési terv megvalósításával Miskolc szocialista város lesz. A lakosság létszáma az ötéves terv végére 150 ezerre, a tízéves fejlesztési terv végére 250 ezerre emelkedik. Akadnak, akik valósággal felháborodottan Ítészéinek arról — folytatta Molnár elvtárs —, hogy a Széchenyi utcát hónapokon keresztül feltúrják, hogy Miskolenak csak egy büfféje, kevés szállodája van, stb. Akik elégedetlenek a fejlődés, az építés tempójával, azoknak emlékezetébe idézhetünk néhány adatot a múltból. 3931 szeptember 25-én a miskolci járás főszolgabírája a következőket írta a főispánnak: „Nagyon sokan vannak munka nélkül és a munka- nélküliek száma az ipari és bánya- vállalatok létszámcsökkentése folytán mindinkább nő”. Borsod megyében a munkanélküliek száma abban az évben 71 ezer, 1933-ban pedig 92 ezer volt. Az építő munka hangjai helyett azelőtt másféle zajok voltak hallhatók Miskolcon. Berúgott tőkések, földesurak lövöldöztek, ordítozták végig a várost. Vannak még olyanok, akik szívesebben hallgatnák most is ezt, mint a dolgozók hazáját építő munka zajátj ők a múltat sírják vissza. Fa- és íémmintasvár. 400 ágyas úi kórház A múltat véglegesen felszámoltuk. Borsod megyében is megszűnt a munkanélküliség, szinte gombamódra nőnek ki a hatalmas nehézipari üzemek. Borsod megyében épül tervünk nagy alkotása, a kazincbarcikai kombinát. A Diósgyőri Kohászati Üzemek korszerűsítésére 1951-ben több; mint félmillárd forintot, az Ózdi Kohászati Üzemek beruházásaira 160 millió forintot fordítottunk. 30 millió forint költséggel még ebben az évben megkezdik a miskolci fa- és fémrnln- tagyár építését. Rövidesen megkezdik Miskolcon egy 400 ágyas új kórház építését Az augusztus 20-i felajánlások maradéktalan megvalósítására, a terv túlteljesítésére buzdított a továbbiakban, majd kiemelte: fokozott és magasabb színvonalú politikai munkát kell végeznünk, kíméletlenül keli harcolnunk az ellenség minden kártevő próbálkozásával szemben. "Minden dolgozónak éberen kell ügyelnie a klerikális reakció tevékenységére, jobban fel kell figyelnie az egyes „szénibeszédek” kenetteljes szavai közé rejtett uszításra, rágalmakra. Le kell leplezni a jobboldali szociáldemokratákat, szívós harcot kell folytatni a szociáldernokraUzmus ellen. ■övelíiik- termelési eredményeinket, erősítsük honvédelmünket ’ Ä továbbiakban hangsúlyozta: fokoznunk kell helytállásunkat a nagy Szovjetunió által vezetett béketáborban. Termelési eredményeink további növelése mellett békénk, szabadságunk, hazánk függetlenségének megvédése megköveteli, hogy erős, jól felszerelt Néphadseregünk legyen. A párt, Rákosi elvtárs vezetésével dolgozó népünk biztosan halad előre a szocialista Magyarország felé. A beszámoló után a gyűlés résztvevői egyhangú lelkesedéssel fogadták a javaslatot, hogy táviratban üdvözöljék Rákosi elvtársat. A távirat többek között ezeket tartalmazza: „Forró szeretettel köszöntjük Rákosi elvtársat a minisztertanács elnökévé történt megválasztása alkalmából, egyben ígéretet teszünk, hogy az eddiginél sokkal nagyobb lendülettel és odaadással vesszük ki részünket ötéves tervünk megvalósításából, a szocializmus építéséből. ígérjük drága Rákosi elvtársunknak, hogy jó mun. kával, sziklaszilárd hűséggel és a felszabadító nagy Szovjetunió iránti ragaszkodással szolgáljuk továbbra is a béke győzelmes ügyét.” Ezután több knltúrcsopori szerepelt jólsikerült számokkal. s A jugoszláv fegyveres erő tagjai felrobbantották a leienyei hidat A magyar kormány tiltakozó .jegyzéke a példátlan és felháborító jugoszláv provokáció ellen A külügyminisztérium tájékoztatási fő. osztálya közli: A Magyar Népköztársaság külügy- minisztériuma augusztus 16-án az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez: A Magyar Népköztársaság kormánya számtalan esetben tiltakozott a jugoszláv kormánynál a jugoszláv fegyveres és légierők sorozatos, szervezett és egyre agresszívebb jelleget öltő határmenti támadásai ellen. A jugoszláv kormány azonban — amint erre a Magyar Nép- köztársaság kormánya legutóbb 1952 június 27-én kelt 00628—52, számú jegyzékeben is rámutatott — mindezideig figyelmen kívül hagyta a Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozásait és a jugoszláv kormány felelősségét illető figyelmeztetéseit s ezekre újabb, az eddigieknél még súlyosabb határmenti támadásokkal, határsértésekkel, határ- és légi provokációkkal válaszolt. A jugoszláv kormány egyre fokozódó bűnös magatartásának világos bizonyítéka a legutóbbi példátlan és felháborító provokáció. 1952 augusztus 5-én 2 óra 05 perckor a letenyei szigettől keletre kb. 600 méterre, a magyar és jugoszláv partoldalt összekötő közúti hidat a jugoszláv fegyveres erő tagjai szándékosan felrobbantották. A robbanás következtében a magyar területen lévő, magyar' tulajdont képező bídrész vtzbezuhant. A robbanás a Magyar Népköztársaságnak tetemes anyagi kárt okozott, amely még fokozódik azáltal, hogy a Mura által szállított hordalék a híd roncsain fennakadva árvízzel fenyegeti a Letenve környékén lévő kb. 12.000 kát. holdnyi területet. A jugoszláv fegyveres erő által elkövetett fenti provokáció előre megfontolt, szándékos voltát az alábbiak bizonyítják: 1 A jugoszláv fegyveres erő tagjai • * a jugoszláv kormány utasítására a hidat már korábban aláaknázták. 1952 június 13-án egy 80 főből álló jugoszláv műszaki egység a jugoszláv oldalon lévő pillérekből a régi robbanóanyagot kiszedte és helyette új robbanóanyagtölte- teket helyezett el, melyeket elektromos vezeték útján kötöttek össze a hídfő közelében cserjéshen elhelyezett robbanószerkezettel. O A híd roncsain pontosan megálla- pítható, hogy a robbantást szakszerűen készítették elő és: b.aiiqtják yggre négy helyen: a) a jugoszláv parton; b) a híd jugoszláv területén vízbenlévő pillérében; c) a jugoszláv part felőli mező vasszerkezetén; d) a közös hídmező jugoszláv részén. A robbantást elektromos úton hajtották végre, a szálvezetékeket pontosan meg lehet állapítani egészen a robbanás helyéig. 9 A jugoszláv fegyveres erő tagjai a '-*• hídon rendszeres szolgálatot teljesítettek. A robbantást megelőző napon azonban az őrszolgálatot teljesen megszüntették és az est folyamán a jugoszláv hídlábnál lévő őrbódét a jugoszláv terület belsejébe szállították. Ugyanaznap, augusztus 4-én 23 órakor a szolgálatot teljesítő magyar határőr egy három főből álló jugoszláv műszaki csoportot észlelt, akik a híd szerkezetében elhelyezett robbanótöltetek körül dolgoztak. A Magyar Népköztársaság kormánya már korábban tudomást szerzett arról, hogy jugoszláv szenek a magyar—jugoszláv határon lévő hidakat aláaknázták. A Magyar Népköztársaság követsége 1951 január 24-i jegyzékében tiltakozott a murakeresztúr—kotoribai vasúti hídnak jugoszláv részről történt aláaknázása ellen és magyarázatot kért arra vonatkozólag, „mi indította a jugoszláv hatóságokat ennek a nemzetközi jogellenes akciónak végrehajtására”. A jugoszláv kormány a magyar kormány jegyzékét mindezideig válasz nélkül hagyta. A jugoszláv kormánynak a Magyar Népköztársaság és a magyar nép ellen irányuló, az imperialisták háborús tervei» szolgáló ellensége? tevékenységét a fentieken kívül a jugoszláv fegyveres és légierők egyre agresszivebbé váló határmenti üzelmei is bizonyítják.‘Az utóbbi időben elkövetett súlyos jugoszláv batárprovoká- ciók közül is kiemelkedik az alábbi kés kirívó eset: I 1952 július 15-én 13 óra 30 perc- kor a kunbajai határőrs működési területén a magasfigyelőben szolgálatot teljesítő magyar járőrre a jugoszláv fegyveres erő tagjai a felsőtavankúti templomtól mintegy 300 méterre északra, a kunbajai templomtól kb. 3500 métert» délkeletre eső jugoszláv területről lövést adtak le. Az átlőtt gyujtólövedék a magyar magasfigyelő állványába csapódott l>e, aminek következtében a magasfigyelő lángralohhant. és teljesen leégett. Az a tény, hogy a magyar járőr felé abban « pillanatban lőtték ki a gyujtólüvedéket, amikor az, a magasf’gyelő ajtaját ki* nyilva, rálépett a magasfigyelőből le- vezető létrára, kétségen kívül bizonyítja, hogy a lövedéket a fedezet nélkül marad» magyar járőr meggyilkoláséra szánták. 1952 augusztus 7-én 10 óra 27 ‘ perekor Katymártól keletre egy ketmotoros C. 47-os típusú jugoszláv repülőgép 2500—3000 méter wiagas»-* sághan berepült Magyarország légterébe és északnyugati, majd délnyugati irányban Magyarország felett repülv« érintette Bácsalmás, Miske, Sükösd, Dnnaszekcső, Bezedek községeket és> KJ óra 56 perckor Bezedek községtől délkeletre elhagyva Magyarország !égter»V; visszarepült jugoszláv területre. Az említett jugoszláv repülőgép 29 percig tartózkodott Magyarország terület« felett és mintegy 50—55 km mélységbe"* és 120—125 km hosszúságlvan sé:‘.-í.—’ meg Magyarország légterét. A Magyar Népköztársaság kormánya1 leszögezi, hogy a fent felsorolt esetek: « letenyei híd szándékos felrobbantása, egy magyar magasfigyélő” gyujtóTövedi-VkeJ történt felgyujlása és az abban tart™-1 kodé magyar határőr életének veszélyen* tetése, valamint a magyar terület fel- derítését célzó 29 perces jugoszláv berepülés félreérthetetlenül bizonyítják m jugoszláv kormánynak azt az elhatározod* szándékát, hogy fegyveres támadásainak és provokációinak fokozásával, magyn«í állampolgárok életének állandó veszélyez- tetésével, a magyar népgazdaságnak okozott jelentős károkkal a két ország W-"' zötti viszonyt egyre jobban kiélezze. A Magyar Népköztársaság kormánya 4 legélesebben tiltakozik a jugoszláv határőrizeti szerveknek a jugoszláv kormány utasítására történt tervszerű garázdáiké- dásai ellen és erélyesen követeli, hogy a jugoszláv kormány haladéktalanul tegyen intézkedéseket ezek beszüntetésért. A' Magyar Népköztársaság kormánya f«Cu* tartja magának a jogot, hogy a jugoszláv szervek által okozott anyagi kár meg:ürítését követelje, melynek összegét a későbe biek folyamán közölni fogja. A minisztertanács rendeletét zott a zeneoktatás reformjáról. A reform fokozatosan megszünteti a zeneoktatás párhuzamosságát a különféle oktatási intézményekben. Az alsófokú zeneoktatást a zeneiskolák látják el, középfokú oktatás a konzervatóriumokban folyik, felsőfokú képzést pedig a zeneművészeti főiskola nyújt. Azok, akik a zeneiskolát elvégezték és csupán zenei műveltségük bővítése végett akarnak tovább zenével foglalkozni, a zeneiskola keretében működő továbbképző tagozaton folytathatják tanulmányaikatA konzervatóriumok feladata az alsófokú zenetanár- és az általános iskolai ének-szaktanárképzés is. A1 konzervatóriumok mellett csökkentett óra- és tantervvel zenei gimnáziumok működnek, amelyek a konzervatórium növendékeinek szakmai és ál! alá nos képzését megfelelő összhangba hozzák. A zenei gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány egyetemi felvételre) is képesít. A szocializmus építésének időszakában tanító művészekre és aktív művészi munkát végző tanárokra vau szükség. Ennek megfelelően a reform megszünteti a főiskolai művész és tanárképzés eddigi külünváltságát A reform fokozatos végrehajtást* már az 1952/53. tanévben megkezdődik. A minisztertanács rendeletet hozott a zeneoktatás reformjáról hoSzeptemberben mutatják be a „Semmelweiss“ című űj magyar filmet Szeptemberben mutatják be filmszínházaink a karlovyvary-i film- fesztiválon az ,, Életrajz-film dijat” nyert Semmelweiss című új magyar filmalkotást. A nagy magyar orvos- tudósról készült film megeleveníti Semmelweiss küzdelmeit a gyermekágyi láz leküzdéséért és részvételét az 1848-as forradalomban. A film forgatókönyvét Dallos Sándor írta, rendezője Bán Frigyes kétszeres Kossuth-díjas, Semmeflweisst Apáthi Imre alakítja, Klein profeszszort Uray Tivadar személyesíti még,; a női főszerepet Thurzó Margit játssza. B. F. Podcerobo! a Szovjetun ó kiilügyminiszterhelveilesévB nevezlek ki A Szovjetunió minisztertanácsa Borisz Fjodorovics Podeerobot a Szovjetunió kiilügyműüsaterhelyettesévé nevezte ki. Mindannyian óit lessünk as au&usstus 20-i inesőcsati ünnevi vásáron!
