Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

4 ÉSZAKMA'GYSRORSZlG Vasárnap, 1052. angnaartcs SÍ. KOSSUTH LAJOS MISKOLCON Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek Kossuth Lajos születése 150* évfordulójának megünneplésére. Büszkén emlékeznek arra, hogy a szabadság és nemzeti függetlenség eszméjének láng- ielkü hordozója, haláláig tántoríthatatlan harcosa megyénkben, Monokon látta meg a napvilágot, gyermekségének, ifjúságá­nak és férfikorának számtalan eltéphetet- len kapcsolata fűzi ebhez a vidékhez. A miskolciak is joggal büszkék arra, hogy az országban ők állították fel az első Kossuth'szobrot. Borsod és Miskolc, a szabadságharcot megelőző reformkorszakban, a szabadság- harc alatt és az azt követő súlyos idők­ben is hü maradt a szabadságeszmékhez, Kossuth szelleméhez. Miskolc hazaszerető lakói a legválságosabb időkben is ébren tartották a haladás eszméit, ápolták a szabadságharcos hagyományokat, amelyek­nek méltó örököse, továbbfejlesztője a párt vezette felszabadult magyar nép. Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy Miskolcon a nemzeti újjáébredés korszakában, az 1840-es évek elején ala­kult meg az úgynevezett „Major-utcai tudós társáéig*’, amelynek tagjai haladó szellemű ifjak, írók és tudománnyal fog­lalkozó fiatalemberek voltak. Ezek a lel" kés ifjak felkaroltak minden szépet és jót, ami a magyarság felszabadítását, művelődését, haladását elősegítette; a Pesti Naplóban s a megyei gyűléseken erélyesen harcoltak a konzervatívok, a „fontolva haladók” ellen. Már akkor Kossuth Lajost tartották szellemi vezé" lüknek* Az ő harcuk eredménye volt az 18 l*6-i híres tisztújítás, amelyen a reak­ció jelöltjeivel szemben Szem ere Berta" lant választották alispánná* „A nemzetnek együvé kell kapcsolódnia, ha erős akar lenni11 A lelkesedés a miskolci ifjúságban már akkor magasra lobbant, amikor a nagy hazafi 1840 augusztus 16 án a zempléni tisztújításról jövet egy éjszakára meg­szállt a városban, az akkori „Három rózsa" vendéglőben; ez a későbbi Grand szálloda helyén, a Széchenyi- és Kazin- czy-utca sarkán állott. Emlékezetes napja volt ez Miskolcnak, amint azt Szűcs Sá­muel, táblabíró egykori naplójában leírja. Este hatalmas tömeg gyűlt össze Kos* suth szállásánál, az ifjúság fáklyás zené' vei tisztelgett a nagy hazafi előtt. „Kun Miklós volt az ünnepség szónoka, aki rövid, de velős beszéddel üdvözté a nagy férfiút, amire jó hosszan felelt, s előadd, hogy a nemzetnek együvé kell kapcso' lódnia, ha erős akar lenni. Megtisztelte­tését úgy tette, mint elvei, nem pedig ön személyét illető. Beszédét harsány éU jenek szakítottálc félbe és követték." A miskolciak a szabadságharc elbukása titán is számtalanszor adták tanujelét ragaszkodásuknak a szabadság és nemzeti függetlenség eszméihez éa ahhoz a fér­fiúhoz, akiben ennek az eszmének meg­testesülését látták­Miskolc díszpolgára 1870-ben Miskolcról nagyobb tisztelgő küldöttség ment az önkéntes száműzetés­ben élő Kossuth Lajoshoz az olaszországi 3'urinba. A Hermann (Jttó-múzeum a „turini remete” lakásának egy asztalkáját őrzi, amely ajándékképpen került a mú­zeum birtokába- A ráragasztott felírás így hangzik: „ Bizonyítom, hogy ez az asztal Magyarország kormányzójának, Kossuth Lajos szeretett bátyámnak tulaj, donn volt- Budapest, 1898 szeptember 2, Ruttkayné Kossuth Lujza-“ (Ruttkayné Kossuth Lujza, aki 1852-ben ugyancsak kénytelen volt elhagyni Magyarországot, előbb Brüsszelbe, majd Amerikába ment, 1883-ban testvéréhez Turulba költözött. Egyébként Ruttkayné Kossuth Lujza ugyanolyan hosszú életkort ért meg, mint Kossuth Lajos, — 92 esztendős korában halt meg, 1902-ben.) 1886-ban Miskolc város díszpolgárává választotta Kossuthot és a következő év­ben tanácsterme számára megfestteate arcképét, amelyet június 2-án nagy ünne­pélyességgel lepleztek le. Az akkori pol­gármester, Soltész Nagy Kálmán ünnepi beszédét ki is nyomatták. Az első Kossuth-szobor leleplezése . Kossuth temetésén — amelynél impo- eánsabb temetés soha azelőtt nem volt az országban — Miskolc város nagy gyászküldöttséggel képviseltette magát. Még ugyanabban az évben. 1891-ben fel­vetették az eszmét, hogy Kossuthnak Miskolcon szobrot állítanak- Az április 12-i városi közgyűlés határozatot hozott, hogy gyűjtést indít a szoborra. A tanács által megszavazott összeggel együtt 16-500 forint gyűlt össze erre a célra. 1898 ta­vaszára Róna József szobrászművész el is TüzelőanyagfelelSsök részére a TÜKEK budapesti megbízottja a visszaigazolásokra és a részletek levonására vonatkozólag, igen fontos előadást tart szeptember 1-én, hétfőn 12 órakor Miskolcon a KIOSZ Széchenyi u. 14. sz. alatti helyiségében. Kérjük, hogy a reszortfelelősök saját érdekük­ben feltétlenül jelenjenek meg. készítette a szobrot, amelyet május 30’án igen nagy ünnepség keretében leplez­tek le­A szoboravatási ünnepélyre Borsod­megyéből és messze környékről, Budapest­től is sok vendég érkezett, köztük Kos­suth Ferenc és nagynénje, Ruttkayné Kossuth Lujza. A szobrot sötétvörös lepel borította. Az ünnepség megnyitása és az ünnepi szó­nok, Tóth Pál leányiskolái igazgató be­széde után lehullott a lepel. Az Erzsébet- teret (a mai Szabadság-tér) és az Avas oldalát betöltő sokezernyi ember akarat­lanul levette kalapját, Kossuth ércbe" öntött alakja előtt. Zúgó éljenzéssel ün­nepelték, vállukra emelték Róna Józsefet, a szobor alkotóját. Az emlékmű valóban ihletett alkotás, az egyik legsikerültebb Kossuth-szobor azóta is az országban. Az elragadtatott ünneplés után a mis­kolci kisgazdák egyesületének elnöke, Csorba József kezében egy póznára erő­sített koszorút tartva, ezeket mondotta: — Mi, magyar földművelő nép, is el­jöttünk első szobrodhoz, Kossuth Lajos. Itt e szent helyen esküszünk, hogy nem fogjuk soha elfelejteni nevedet • • • Dörgő éljenzés kísérte, amikor leszúrta a koszorús póznát. Még sok koszorút he­lyeztek el a szobor előtt, majd Kossuth Ferenc beszélt Erzsébet-téri szállásának ablakából. E hazafias tényével (— a Kossuth-szo. bor felállításával —) a függetlenségi esz­mék iránti mindenkori hódolatának adott városunk kifejezést — írta erről az ese­ményről Miskolc történetírója. Azóta több mint félszáz szobra áll Kossuthnak a hazában, — az elsőt Miskolc emelte neki. Budapesten — mint tudjuk — csak az 1920-as években állítottak Kossuth-szob' rot, ez is olyan volt, amely semmiképpen sem fejezte ki, inkább eltakarta, meg­hamisította Kossuth történelmi szerepét, megalkuvást nem ismerő harcos hazafi- ságát. Pártunk kezdeményezésére most az Országház előtti térre új, méltó szobor kerül, amely azt a Kossuthot örökíti meg, akinek alakja, emléke kitörölhetet­lenül él a magyar népben. ff. B­Megjelent magyar nyelven Lenin műveinek 26. kötete A Szikra kiadásában 50.000 pél­dányban megjelent magyar nyelven Lenin müveinek 26. kötete. Ez a kötet azokat a műveket tartal­mazza, amelyeket Lenin az 1917 szeptemberétől 1918 februárig ter­jedő időszakban írt. A kötetben szereplő művek egy csoportja a Bolsevik Pártnak az októberi fegyveres felkelést elő­készítő feladataival foglalkozik. Jelentős helyet foglalnak el a kö­tetben Leninnek a szovjet kong­resszusokon, párt. és szovjet funk­cionárius értekezleteken elhangzott beszámolói, beszédei és felszólalásai, továbbá a lakossághoz intézett fel­hívások és kiáltványok. A kötetben szerepelnek a szovjet hatalom első dekrétumainak terve­zetei és első dekrétumai, amelyeket Lenin írt és mint a népbiztosok ta­nácsának elnöke, ő írt alá. Leninnek a trockisíák és a „bal­oldali kommunisták“ provokációs, áruló politikája elleni harca tükrö­ződik — „a béketárgyalások pro­gramjának vázlata“ és „egy szeren­csétlen béke kérdésének történeté­hez“ című cikkeiben. A kötetbe felvett számos mű az alkotmányozó gyűlés összehívásával és felosztásával foglalkozik. Lenin műveinek RS. kötetében sze­replő írások jórésze most jelenik meg először magyar nyelven. Távolbalátó központ Moszkvában *— Halló, üt Moszkva, itt Moszkva beszél. Már több mint 25 éve köszönti a világ dolgozóit a Szovjetunió fővárosá­nak rádiója. Ncgyedszázada épült Sabn. lovkán a moszkvai leadó antennája. Az­óta, persze már számos hatalmas leadó­állomást építettek, de a sabolovkai antennatorony még ma is megteszi köte. lességet. Most innen sugározzák a moszkvai távolbalátó központ adásait­Az új technika alapján épített távolbalátó központ leadásai 625 sorra bontott képeket továbbítanak és így a Szovjetunió televíziós állomása közvetíti a világon a legkorszerűbb távolbalátó adásokat­hók, költők, zeneszerzők, rendezők, művészek számolnak be alkotásaikról, de megjelennek a televíziós adások üvegernyöin a Szovjetunió legkiválóbb sztahánovistái, a termelés különböző ágaiban kitűnt dolgozók is- Vasárnapon- kint a gyerekek számára külön úttörő- műsort közvetítenek­Nagy közönségsikere van a legújabb szovjet s külföldi filmek, zenés és drá­mai színművek és cirkuszi előadások közvetítésének. Az izgalmas labdarúgó- mérkőzéseket is otthonukban szurkol­hatják végig a televíziós rádiókészülék­kel rendelkező moszkvai dolgozók- A legutóbbi időkben úgynevezett kombinált adásokat közvetít a moszkvai televízió, az előadások cselekményébe filmrészleteket szőnek bele. A nézők előtt városok, kolhozfalvak, gyönyörű tájképek tűnnek fel és mindez kibővíti a leadásra kerülő darab cselekményét és fokozza művészi hatását. A szovjet távolbalátás a tudományos technika legújabb vívmányai alapján fejlődik és egyre több dolgozó lakásá­ban elevenedik meg a moszkvai tele• vízíóállomús adása. A moszkvai televízió a nálunk is nagy sikerrel bemutatott „Titkos háború“ szín­művet közvetíti az Akadémiai Kis Színház színpadáról. Viktor Korzinkin és Viktor Szokorjev a televíziós adó technikusai ideiglenes an' termát szexeinek fel az egyik moszkvai ház tetejére. A. színliáz is a mun MISKOLCON az Állami Nemzeti Színház új színházi évadot nyit. A bor­sodi dolgozók számára újból megkezdi működését ez a nagyjelentőségű kulturá­lis intézmény. A színház újra hirdetője lesz a haladás gondolatának és üldözője a míaradiság és reakció szellemének. E cikk megírásával az a célom, hogy minden öntudatos vasmunkás, bányász, cpítőmunkás, értelmiségi, egyszóval az összes dolgozók figyelmét felhívja: tölt­sék meg soraikkal teljesen a miskolci színházlat! A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ csaknem 130 esztendős történetében so­kan intéztek már felhívást Miskolc és környéke közönségéhez hogy pártolja a színházat. 15 éve, hogy József Ferenc »főherceg« miskolci beszédében mon­dotta: kötelezővé kell tenni, hogy évente legalább egy napon mindenki magyar ruhát viseljen a mágnástól a kisgazdáig és pártolja a művészetet. Akkor az ilyen józsefferenci felhívásra a dolgozó nép nem válaszolt, a megyei uraknak azon­ban válaszolniuk kellett. A megye veze­tői sokáig törték fejüket, végül a fasisz­ta Borbély Maczky kisütötte és parancs­ba adta: azonnal szedjenek össze annyi miskolci és környékbeli embert, hogy amikor a főherceg meglátogatja a szín­házat, az zsúfolva legyen. A főispán pribékjei megtették kötelességüket: — 1937 november 25-én este a miskolciak mellett 400 falusi embert préseltek a színházba. József »főherceg« megelége­detten távozott Miskolcról. Úgy vélte: egyenes vágányba terelte Borsodban a kultúra ügyét... Azután is minden módon igyekeztek színházlátogatásra csábítani a dolgozókat is azért, hogy polgári szemlélettel meg­mételyezzék gondolkodásukat. így volt ez a felszabadulásig. Döntő változás csak akkor történt, amikor a párt győzelemre vitte a munkásosztály ügyét. Ma a szín­ház is a munkásoké, a dolgozóiké. A MISKOLCI ÁLLAMI NEMZETI SZÍNHÁZ az elmúlt évadban igen ko­moly kulturális szolgálatot tett. Látoga­tóinak többségét a dolgozók tették^ ki. de még igen sok helyet engedtek át (a volt uralkodóosztály tagjainak, a polgá­roknak. Állami színházunk az új évadra tartalmas, sokat ígérő műsortervet állított össze. Az új évadban a munkások, a kasoké, a dolgozóké dolgozók egyetlen helyet sem engedhet. nek át a polgári ,,kplturembereknek“ egyetlen helyet sem hagyhatnak kihaszná­latlanul a színházban. Felszabadult né­pünk — élén a párttal — félreseperte a horthysta kirakatkulturát is, az »éven­te egynapos művészetet«. A kultúra igénylése egyre inkább dolgozóink mim, dennapi életszükséglete lesz. A dolgozók nevelésében és általáncx műveltségének állandó emelésében mind nagyobb szerepet tölt be a színház. Az új színházi évadban felejthetetlen élmé­nyekben lesz részünk. Megismerjük a többi között Illés Gyula »Ozorai példa< nagyszerű magyar drámáját. A darab megmutatja, hogyan született meg 1848. ban a magyar nép csodákat művelő ha. zafisága, az az erő, amely bámulatba ej» tette Európát. Kossuth Lajos születés­napjának 150. évfordulójára megyénk több festőművésze új Kossuth-képekkel készül, a színház művészei pedig Kos-, suth-d'arabokat mutatnak be. Az »Ozorai példa« megeleveníti Kossuth szellemét. TOLNAI KLÁRI, »Kossuth«-díjad, érdemes művésznő moszkvai útjáról eL, mondotta hogy a szovjet emberek soha­sem mulasztották el megkérdezni: »Lát* ták-e a mi új egyetemünket voltak.a már a Lenin-könyvtárunkban, voltak-^ már a mi Művész Színházunkban, utaz­tak-e már a mi Metrónkon?« Csodálatos — folytatta Tolnai Klári —, hogy min­denki mennyire sajátjának érzi mindazt^ ami körülötte van, az egész várost. A szovjet nép hatalmas alkotásaihoz képest a mi létesítményeink természete­sen sokkal kisebb arányúak, de erőnk-i hoz és lehetőségeinkhez képest mi is jogos büszkeséggel tehetünk fel kérdé­seket: láttad-e már a mi egyetemi váro­sunkat, sétáltál-e a diósgyőri új mun­káspaloták között láttad-e a mi óriásko* hónkat, voltál-e a mi állami színházunk­ban? PARTSZERVEZETEINK és tömeg* szervezeteink figyelmét felhívjuk: beszél­gessenek el ezekről minden dolgozóval, hogy az új színházi évadban minden elő. adáson a munkások, a dolgozók töltsék meg a színház nézőterét, szórakozva ta* nuljanak, újult erőt merítsenek a szín* műirodalom legkiválóbb alkotásaiból. KOVÁCS SÁNDOR! Többmillió márkát vágtak zsebre a heroldsbachi „csoda“ megrendező! Münchenben most tárgyalta a bíróság a heroldsbachi „csodál rendezőinek ügyét. A csaló társaság elhíresztelte, hogy Heroldsbachban parasztgyermekek ehtt megjelent a „szVzanyd’. A „kiválasztott“ gyermekeket gondosan betanították, mit meséljenek a „csodás megjelenésről", a hiszékeny embereknek. Hamarosan a buzgó hívők ezrei árasztották el a kegyhelynek kikiáltott Heroldsbachot, dőlt " pénz a „csoda" rendezőinek zsebébe. Az elbolondítolt hívők aranyórákat, ékszereket és aranyérmeket is adomá­nyoztak. A megtévesztett tömegektől kicsalt többmillió márka nyomtalanul eh tűnt a „csoda“ rendezőinek kezén- . .. A müncheni bíróság igen enyhe büntetést mért a csoda értelmi szerzőim: a heroldsbachi papot 400, a sekrestyést pedig 100 márka pénzbírságra ítélték­4a nyitják meg XV. plovdivi nemzetközi vásárt A bulgáriai Plovdivban vasárnap, augusztus 31-én ünnepélyes keretek kö­zött megnyitják a XV. plovdivi nemzet­közi vásárt, amelyen a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Magyarország, Ro­mánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel, ország, Albánia és a Német Demokrat tikus Köztársaság mellett részt vesz a kapitlalista országokból is több mint 140 cég. Szeptemberben több műsorban emlékezik meg a magyar rádió Mórica Zsigmondról Ä magyar rádió ünnepi műsorok egész sorával emlékezik meg Móricz Zsigmond halálának 30. évfordulójá­ról- így hétfőn, szeptember 1-én 20-45-kor a „Sári bíró” rádlóváltoza* tát, kedden ugyancsak 20-45-kor a; „Hét krajcár”-t sugározza a Kos- suth-adó. Kisülni készül a könyv ünnepe előkészületeiről A híradó- és dokumentum filmgyár filmet készít a könyv ünnepe előké­születeiről. A film célja, hogy rávilá­gítson a könyv jelentőségére, megmu­tassa, milyen segítséget nyújt a jó könyv a, dolgozóknál:, a munkában, a tanulásban, kulturális színvonaluk emelésében. A felvételek Során a for­gatócsoport megörökítette a csille­bérci úttörőtábor fiataljait, olvasás közben. A forgatócsoport tagjai pén­teken a budapesti üzemekbe látogat­tak el, ahol filmrevették a könyvtá­rak életét, a könyv ünnepe előkészüle­teit és felvételeket készítettek a könyvankétokról. A hét könyvei SZIKRA KÖNYVKIADÓ: V. X. Lenin művei. 26. kőiét 1917 szep­tember — 1918 február IX. 618 o. 18 Ft. Faj irt ás! Az amerikai néger nép vádol. Az állampolgársági jogok védelmére ala­kult szövetség. (Egyesült Államok) bead­ványa az ENSZ VI. közgyűléséhez. 138 o. 5 Ft. Mao Ce Tung: Az ellentmondásról 59 o. 2 Ft. A mongol népi forradalom harminc éve 1921—1951. Cikkgyűjtemény. 125 o. Kölve: 10 Ft. Mosztovec: Az Egyesült Államok haladó erőinek harca a békéért. 131 o. 3.50 Ft. Az Olasz Kommunista Párt. Rövid tör­ténelmi áttekintés. 144 o. 4 Ft. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Déryné naplója. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította Réz Pál 441 o. Kötve: 24 Ft. Mikszáth Kálmán: A Noszty-fiú esete Tóth Marival I—II. kötet. (Regény) 12. kiad. 314, 305 o. Kötve: 29.50. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Arany János: Rózsa és ibolya (verses mese) képeskönyv. 32 o. Kötve: 18 Ft. Gajdar: Timur és csapata (Ifjúsági re­gény;) 112 o. Kötve:'8 Ft. Järgen: Az irokézek fia (Ifjúsági re­gény) 265 o. Kötve: 14.50 Ft. Majakovszkij: Állatkert (Képeskönyv) 16 o. Kötve: 11 Ft. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig*,, (Ifjúsági regény). Kötve: 11 Ft. Novák: Ismerjük meg az állatok éleiéi (Képeskönyv) 32 o. Kötve: 15.50 Ft. UJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ: Gorkij: Gyermekkorom. 206 o. (Gorkij válogatott művei 6.) Kötve: 17 Ft. Imber: A pulkovói dél-kör. (Versek) 92 o. Kötve: 9.50 Ft. Maliskin: Isienhátamögötti embereit (Regény). 364 o. Kötve: 23 Ft. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: Adamov: Járatlan utakon. 159 o. 1 térk* 10 Ft. Róka Gedeon: Az égitestek kialakulásai 84 o. (Természettudományos kiskönyvtár 91.) 2.50 Ft. NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ: Belkin: A kullúrotthonok munkája nyá­ron. 52 o. (Szakszervezeti munka könyvtári ra) 2.20 Ft. Dékány Kálmán: Felső határ az égbolt* (Elbeszélés) 51 o. 3 Ft. Fekete Gyula: Májusfa (Elbeszélés) 99 o (Építők kiskönyvtára.) 4.50 Ft. Hunyadi József: Dajka Máté csatája. (Elbeszélés) 64 o. 3 Ft. Vas- és fémipari meo tananyag. Általa-« nos rész. 6. kiad. 235 o. (Szakmunkásképp ző tanfolyamok könyvtára. Vas- és fém-J ipar.) 9 Ft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents