Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
Vasárnap, 1952. augusztus SÍ. ÉSZAKMAGYARORSZAC 5 Korlátlanul hozhat forgalomba és vághat hízottsertést as a termelő, aki teljesítette sertésbeadási kötelezettségét A minisztertanács rendeletben szabályozta a sertések forgalmát és levágását- A rendelet korlátlan szabadpiaci értékesítést és korlátlan sertésvágási engedélyt biztosít az egyéni termelőknek, termelő- szövetkezeteknek, tszcs-knek, valamint ezek tagjainak, ha a beütemezett időben, késedelem nélkül eleget tettek 1952—53. évi hízottsertésbeadási kötelezettségüknek- Akiknek nincs sertésbeadási, vagy szerződésből származó hátralékuk és az 1952—53- évre előírt íiizottsertésbeadási, vagy szerződéses kötelezettségük csak ezután lesz esedékes, azok csak 25 kilón aluli sertéseket adhatnak el. Abban az esetben, ha beadási, vagy szerződéses kötelezettségük teljesítésére már megfelelő süldőt hizlalásra beállítottak, szabadon eladhatják 60 kilón aluli süldőiket is. Amíg a termelő 1952—53. évi sertésbeadási kötelezettségét nem teljesítette, csak sertés levágására kaphat engedélyt. Az engedély csak akkor adható ki, ha a termelőnek nincsen az előző beadási kötelezettségből, vagy szerződésből eredő hátraléka és esedékes kötelezettségének teljesítését hízóba állított sertéssel biztosította. Ezek szerint tehát az a termelő, aki 1952 június 30"át megelőző időből hátralékban van, vagy akinek lejárt az 1952—53. évi hízottsertésbeadási kötelezettségének határideje és nem teljesítette, hízottsertést, süldőt, vagy malacot nem adhat el, vágási engedélyt nem kaphat- A kulákok sertésvágási engedélyt csak akkor kaphatnak, ha 1952 június 30-a előtti időből sertésbeadási hátrálékuk nincs és teljes egészében eleget tettek az 1952—53. évi sertésbeadási kötelezettségüknekA termelőszövetkezetek és III- típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai háztáji gazdaságukból sertést bárkinek szabadon eladhatnak, ha a termelőszövetkezetnek, termelőszövetkezeti csoportnak június 30-át megelőző időből sertésbeadási hátrálékuk nincs és teljesítette 1952—.53. évi sertésbeadási kötelezettségét. A termelőszövetkezeti tagok sertéseinek szabadpiaci értékesítéséhez a községi tanács igazolása szükséges. A termelőszövetkezeti és termelőszövetkezeti csoporftagok csak egy háztáji gazdaságukban hizlalt sertés levágására kaphatnak engedélyt mindaddig, amíg a termelőszövetkezetnek, termelőszövetkezeti csoportnak 1952 júnul 30-át megelőző időből sertésbeadási hátraléka áll fenn és amíg nem teljesítette az 1952—53. évre előírt hízottsertésbeadási kötelezettségének december 31-ig esedékes részét. A második sertés levágására csak akkor kaphatnak engedélyt, ha a termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport az első sertés levágásához előírt feltételeknek eleget tett és az 1953 január 1 - tői június 30-ig terjedő időre megállapított kötelezettségének teljesítését süldők hízóbaállításával biztosította. A termelőszövetkezeti csoportok kötelezettségének teljesítése után a háztáji gazdaság korlátlanul kap vágási engedélytÜzemi konyhájuk részére a termelőszövetkezetek csak a beadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mennyiségen felül beállított sertésekre kaphatnak vágási engedélyt, ha hízottsertésbeadási tervüket már maradéktalanul teljesítették. A termelőszövetkezetek a közös sertésállományból csak akkor értékesíthetnek sertést szabadon, ha az előző időszakra beütemezett kötelezettséget teljesítették és biztosították az egész évi kötelezettség teljesítését- A terven felül beállított hízott- sertéseket és saját tenyésztésű malacokat, süldőket szabadon értékesíthetikMinden beadási kötelezettség alá nem eső személy az 1952—53. gazdasági évben korlátlan mennyiségijén vághat sertést. A tenyésztés, továbbtartjs, vagy vágás céljából vásárolt sertéseket az ország egész területén korlátlanul lehet szállítani. A rendelet keményen bünteti az üzérkedést. Termelők és beadási kötelezettség alá nem eső személyek sertést továbbeladás céljából, vagy más részére, illetőleg más megbízásából nem vásárolhatnak és nem adhatnak el. Sertést levágni csak vágási engedéllyel szabad. A sertésvágási engedély egy sertés levágására jogosít és csak azon a napon érvényes, amelyet az engedélyen a vágás napjául feltüntettekMagánfogyasztásra csak 125 kilós, vagy ennél nagyobb élősúlyú sertést szabad levágni. Kivétel a kényszervágás esete, de ezt is előzetesen be kell jelenteni és engedélyt kell a tanácstól kérni- Aki sertést engedély nélkül vág le, üt évig terjedő börtönbüntetéssel és 5000 forint pénzbüntetéssel sújtható- Akit 1951 december 19-e utáni időben feketevágásért elítéltek, az két évig nem kaphat vágási engedélyt sem a maga, sem a vele közös Az értesíti a vásárlókat, hogy a jövőben a jobb vevőszolgálat érdekében az áruház minden vasárnap reggel 9 óráiéi déli 1 óráig • nyitva tart háztartásban élő hozzátartozója részére. Az ilyeneket ki kell zárni a sertések szabadforgalomban való értékesítéséből is. Vágási engedéllyel levágott sertések után zsírbeadási kötelezettséget kell teljesíteni. A zsírbeadási kötelezettség meny- nyisége a háztartáshoz tartozó személyek számától függ. Erről a rendelet külön táblázatban intézkedik. A háztartási szükségleten felül levágott sertések után darabonkint egységesen 15 kiló zsírt kell beadni. A kulákok és a szabadfoglalkozású személyek a második- sertés után egységesen 15 kiló zsírt kötelesek beadni- A termelőszövetkezetek az üzemi konyha részére levágott sertések után 5 kiló zsírt kötelesek beadni. A zsírbeadási kötelezettséget a vágást követő 3 napon belül mindenkinek teljesíteni kellA rendelet felhatalmazta a begyűjtési minisztert, hogy kizárjon a szabadforgalomból olyan községeket, amelyek sertés- begyűjtési tervük teljesítésében jelentős mértékben lemaradtak- A kizárás tartania alatt ezekben a községekben második és további sertések levágására engedély nem adható ki és sertés forgalomba nem hozható. A minisztertanács rendeleté rendszabályokat tartalmaz a kocaállomány fenntartásának biztosítására. Tenyészkocát hízó- baállítani és kötelezettség teljesítésére beadni, vagy levágni csak abban az esetben szabad, ha a termelő helyette más tenyészkocát állított be és az már le- malacozott. A rendelet a továbbiakban a büntető szankciókat tartalmazza. Büntetések a baromfi és sertésbeadás elmulasztása miatt Bárdos Gyula arlói kulak 1-13 kiló sertésbeadási kötelezettségének nem tett eleget, egyéb beadási kötelezettségével is hátralékban van. A putno- ki járásbíróság S hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, 1000 forint értékben vagyonelkobzásra ítélte. Sípos János ugyancsak arlói kulák 100 kiló sertést egyáltalán nem, 117 kilót pedig csak késve adott be, 7 hónapi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre ítélték. Az abaújszántói járásbíróság Nagy Lajos abaújszántói , kulák bűn ügy éten ítélkezett, 130 kilogram bízottsertést nem adott be, a baromfi- és a tojásbeadást is szabotálta. 8 hónapi börtönre, 1200 forint pénzbüntetésre, 1000 forint értékben vagyonelkobzásra ítélték. Özv. H. Pandák Jánosné pányokl kulák 130 kilós hízott sertést nem adott be. 4 hónapi börtönre, 1200 forint pénzbüntetésre ítélték. Surin József korláti kulák is a sertésbeadást szabotálta. Büntetése 5 hónapi börtön, emellett 1000 forint pénzbüntetést kell fizetnie. Az encsi járásbíróság Szabó Béla vizsolyi kulákoí, aki sertésbeadási kötelezettségének nem tett eleget és 10 kereszt árpát rakodási engedély nélkül szállított haza, 5 hónapi börtönre, 1200 forint pénzbüntetésre ítélte. Ifj. Jancsó Ferenc deteki középparaszt 130 kiló sertést nem adott be, dohánytermelési kötelezettségét is elmulasztotta, emiatt a bíróság 4 hónapi börtönre és 1200 forint pénzbüntetésre ítélte. özv. Árva Pálné vizsolyi lakost az abaújszántói járásbíróság 5 hónapi börtönre és C00 forint pénzbüntetésre ítélte, mert nem tett eleget terménybeadási előírásának. A sátoraljaújhelyi járásbíróság 6 hónapi Börtönre és 2000 forint .pénz- büntetésre Ítélte Oláh János cigándi lakost, mert szabotálta sertésbeadási kötelezettségét. Simovics Imréné pácini lakost tojás-, baromfi, és sertésbeadási kötelezettsége elmulasztása miatt 8 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Id. Képes Ferenc ináncsi lakost 6 hónapi börtönre, 2000 forint pénz- büntetésre ítélte a bíróság, mert a községi nyilvántartás részére hamis adatokat jelentett, beadási kötelezettségének nem tett eleget. Litvániában jelenleg háromszor annyi orvos van, mint a burzsoá rendszer alatt Litvániában az idén 213 millió rubelt fordítanak egészségvédelem/re. Ez az ösz- szeg a köztársasági költségvetés egyheted része« Litvániában állandóan bővül a betegség'megelőzd és gyógyintézetek hálózata. A litván, városokban és falvakban, töob mint 500 poliklinika, kórház, Rendelőintézet, igen sok szülőotthon, anya- és csecsemővédő intézet működik. Litvániában jelenleg háromszor annyi orvos van, mint a burzsoá rendszer alatt. Csupán az idén 360 fiatal orvos kezdi meg munkáját a gyógyintézetekben. A. begyűjtési minisztérium jelentése Az augusztus 20-i versenyben lemaradt megyék tovább harcolnak ga- bonabegyüjtési tervük maradéktalan teljesítéséért. A gabonabegyüjtési versen-y állása: 1. Vas, ú Borsod. A kukoricatörés és begyűjtés legjobban Csongrúd és Szolnok megyében haladt előre. Már megkezdték a törést és begyűjtést Báes, Pest és Heves megyében is. A tanácsok tegyenek meg minden intézkedést, hogy kukoricát a tanács engedélye nélkül senki se törhessen. Akadályozzák meg, hogy a kukoricát zölden letörjék. ’ Tudatosítsák azt is, hogy a Uu- koricabeadásra a töréstől számított öt napi határidőt ír elő a törvény. Aki ezt nem tartja be, azzal szemben azonnal alkalmazzák a kötelezett, ség-felemelést, a kártérítést és az elszámoltatást. Országszerte erősödő ütemben folyik a burgonyabegyüjtés. Eddig a legjobb eredményeket Szabolcs, Somogy és Győr megye érték el. A hízottsertés begyűjtése az elmúlt napokban javult; de üteme még távolról sem kielégítő. Vas megye az élre tört a hízottsertésbegyüjtésben is, harmadik negyedévi tervét eddig 70 százalékra teljesítette. Maga mögött hagyta Zala megyét, amely eddig vezetett a hízottsertésbegyüjtésben. Szabolcsnak, Tolnának, Baranyának sürgősen meg kell javítania munkáját a hízottsertésbegyüjtésben. A hízott Sertés begyűjtési verseny állása: 1. Vas, 12. Borsod. A tojásbegyüjtésben Győr megye vezet. Már nem egészen hat százalék választja el egész évi tervének teljesítésétől. Vas megye mindössze egy százalékkal van mögötte. Lemaradt a tojásbegyüjtésben Bács megye. A tojásbegyüjtés állása: 1. Győr, 9. Borsod. A baromfibegyiijtésben Békés megye vezet- Előnye azonban olyan kicsi, hogy Osongrád könnyen behozhatja. Itt Fejér és Borsod kullognak hátul. A baromjibegyüjtés állása: 1. Békés, 18. BorsodFiatalok ! Jelentkezzetek vájártanulóknak! A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége felhívást intézett a fiatalokhoz, amely a többi között a következőket tartalmazza: Nagy országépLő béketervünk: az ötéves terv végrehajtásához, a történelmünkben példátlan méretű építkezések befejezéséhez egyre több szénre, „fekete-gyémánt“-ra van szüksége édes hazánknak. Ezért fordulunk hozzátok hívó szóval: jelentkezzetek vájártanulóknak! Kormányunk gondoskodása megteremti minden lehetőségét annak, hogy a fiatalok elsajátítsák a bányászmesterséget és jó vájárokká, az új gépek, a korszerű technika alapos ismerőivé, a széncsaták ifjú hőseivé váljanak. Két évig korszerűen berendezett iskolákban és tanbányákban tanulhattok. Nehéz és hősies ír i ka a bányász- mesterség. Nagy kitüntetés hazánk legmegbecsültebb dolgozói, a bányászok nagy családjához tartozni. Fiatalok! öltséíek magatokra a széncsaták harcaiban felszentelt bányászegyenruhát, s legyetek méltó örökösei a pécsi, a komlói és salgótarjáni bányászok hősi hagyományainak, méltó munkatársai a bányák sztahánovisía hőseinek. 11 liiiniszleilanács rends!eío az 1053. évi tavaszi ve’ssr növények termelési szerződéseinek (etíélelelrol A minisztertanács rendeletet, adott ki, amelyben megállapítja az 1912—53. gazdasági évre kötött termelési szerződések általános feltételeit. Az 1953. évi tavaszi vetésű növények termelési szerződéseinek megkötése szeptember 1-én kezdődik és október 31 ig tart. A termelési szerződés mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok számára igen kedvező feltételeket biztosít. A termeltető vállalat, a termelő kívánságára a szerződött terület gépi szántását a gépállomáson megrendeli és a szántás díját az állami vállalatok részére megállapított készpénzes díjtételek szerint, kamatmentesen előlegezi. A szerződött terület bevetéséhez szükséges vetőmagot a termeltető vállalat a kellő időben leszállítja a termelőszövetkezet vasútállomására, egyénileg termelők esetében a földművesszövetkezet raktárába. Amennyiben a vetőmag értéke meg" baladja az ötven forintot, a vetőmag ellenértékét kamatmentesen hitelezi a termeltető vállalat. Az 50 forinton aluli tételeket készpénzben kell fizetni. Kivétel ez alól a dohány, cukorrépa, borsó és gyapot"vetőmag, amelyet ötven forinton aluli érték esetén is kamatmentesen hitelez a termeltető vállalat. A szójabab és édescsillagfürt termeléséhez minden esetben, a többi pillán" gósvirágú növény termeléséhez pedig a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának előírásától függően, talajoltót kell használni. A talajoltót a termeltető valialat a vetőmaggal egyidejűleg a tsz vasútállomására, egyénileg termelők esetében a földművesszövetkezet raktárába szállítva bocsátja rendelkezésére önköltségi áron, kamatmentes hitelre. A dohány,^ a gyapot és a fűszerpap. ttka^ termelésénél a vállalat köteles a termelőknek kamatmentesen előlegezni a szántóterület kötelező jégbiztosítására megállapított díjnak és a felsorolt nővé" nyék biztosítási díja közötti különbözetet. A termeltető vállalat ezenkívül az egyes növények termeléséhez szükséges műtrágyákat kamatmentesen hitelezi a szerződést kötők részére. Ugyancsak kamatmentesen hitelezi a vállalat a termelési szerződés szerint öntözést igénylő növények után járó vizdíjat is. A termelés elősegítése érdekében a termeltető vállalat a dohány, gyapot, fajtaborsó, fajtabab, palántás növények, cukorrépa, cikória, gumipitypang, gyümölcs és bor után — a különleges szerződési feltételekben a megjelölt munkák elvégzése esetén — művelési előleget folyósít, mind a termelőszövetkezetek,'’ mind az egyénileg termelő szerződéskötők részére. Az előleget hitelre, kamatmentesen kapják. n. minisztertanács rendelete a kötne» zettségek betartása érdekében előírja, hogy a termeltető vállalat kötbért köteles fizetni, ha a természetbeni előleget — így a vetőmagot, műtrágyát, védekezőszert, stb. — a szerződési feltételek., ben, a szállításra megjelölt időpontig nem juttatja el a termelőhöz, ha a termést késedelmesen veszi át, ha késedelmesen számol el a termelővel, stb. A termelő kötbért köteles fizetni, ha ai vetőmagot a vetésre megállapított határa időben nem veszi át, vagy a szerződött! területet nem veti be: ha a rendelkezésre bocsátott műtrágyát, növényvédőszert nem veszi át, vagy a szerződött területet nem veti be; ha a rendelkezésre bocsátott műtrágyát, növényvédőszert nem veszi át, vagy nem az előírásnak megfelelően használja fel, stb. • A minisztertanács rendelete szabályon za a szerződők terménybeadási kötele.« zettségét. Mind termelőszövetkezetek, mint pedig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, amennyiben a szerződött terület teljes termését, illetőleg annald termelési szerződésben meghatározott részét a szerződés előírásának megfelelően — átadják a termeltető vállalatnak, U termelési szerződéssel lekötött területre nézve — a zöldségféléknél az elő- eä utótermények kivételével — mentesülnek a terménybeadási kötelezettség alóLi Ha az egyénileg termelő a termelési szerződést nem, vagy nem teljes mérté’kbcni teljesíti, ez a mentessége megszűnik és az ilyen terület után a terménybeadási kötelezettségét vagy annak arányos részét teljesíteni köteles. 1 A termeltető vállalat a földművesszövetkezet keretében alakított egyénileg termelők csoportjait a természetbeni éa pénzbeni előleg és egyéb juttatások kiosztásánál előnyben részesíti és termeié, süket különös gonddal irányítja. Gondosan végezzük el a vetőmagtisztítást! Eljött az őszi szántás-vetés Ideje. Állami gazdaságaink egyrésze már hozzáfogott az őszi takarmánykeverékek és az ó'sziárpa vetéséhez. Dolgozó parasztjainknak is mindent el kell követniük, hogy jó munkával biztosítsák a jövő évi bő termést. A jó talajmunka ás a trágyázás egymagában nem elég ahhoz, hogy gazdag termésre számíthassunk, idejében kell gondoskodni a jóminó'ségű vetőmagról is. Legfontosabb feladat most a vetőmagok előkészítése és tisztítása. Meg kell vizsgálni, a rendelkezésre álló vetőmag csiraképességét, csak a jól csírázó magot vessük el. Könnyen meg tudjak ezt állapítani, ha 100 magot elvetünk és megszámoljuk, hogy ebből hány kel ki és mennyi idő kellett a csírázáshoz ? A következő feladat a vetőmag gondos szelelése. osztályozása. Ezután kell elvégezni a konkolyozást. A vetőmagot csak korszerű berendezéssel lehet tökéletesen megtisztítani. minden gépállomáson a dolgozó parasztok rendelkezésére áll a szelektor, amely egyszerre végzi a szelelést. a rostálást, a triörözést és a válogatást. Oda kell hatni, hogy a falu minden dolgozója igénybevegye a gépállomás szelektorát, de meg kell szervezni azt. is, hogy a vetőmagot folyamatosan tisztítsák, nehogy torlódás legyen az utolsó napokban. Ha nagy a sietség, gyakrabban történnek hibák, a gépek sem végezhetnek tökéletes munkát. Fontos a csávázás is. A megyében számos helyen mutatkozott üszögkár. Súlyos termésvesztesé- got jelent ez, mert 20—25 százalékos üszögkárról — 7 mázsás búzatermést számítva — holdankint legkevesebb 140 kilogrammal kevesebb a termés, ami országos méretekben több ezer vagont tesz Id. A gondosan jól végzett csávás zással megelőzhetjük a kárt. Ezt a műveletet kétféle módon lehet elvégezni. Van nedves és száraz csávázás. A nedves csávázószer azonnal hat, a porcsávázószer azonban csak a talajban fejti ki hatásút, mert a talajnedvesség oldja fel. Ha pontosan betartjuk az előírásokat, a nedves csávázás tökéletesebb. A csávázószerek közül jól bevált az 1 százalékos rézgálic oldat, de jó a formalin oldat is. Nagyon vigyázni kell, hogy az oldatokat pontosan az előírás szerint készítsük, mert az erősebb esávázóoklat ront ja a vetőmag csiraképességét. Ugyancsak eredményesen használhatjuk a higanyos nedves és porcsávázószcre- ket. Gépállomásaink, községi tanácsaink kövessenek el mindent, hogy a dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti csoportok idejében gondoskodjanak jó vetőmagról, a vetőmagok előkészítéséről, tisztításáról és csávázásárol. Kinevezések A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Herczeg Ferencet, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé, Tisza Józsefet. Korczag Imrét és Nagy Józsefnét az Országos Tervhivatal elnök- helyetteseivé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa Falk Richardot a Rákosi Mátyás nehézipari műsz&ki egyetem soproni bá- nyamérnöki karán a bányagéptan I. tanszékre, Terplán Zénót, a Rákosi Mátyás ne-* hézipari műszaki egyetem miskolci gépészmérnöki karán a gépelemek tanszékre, Boldizsár Tibort a Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyetem soproni bá’iya mérnök karán a bányagéptan II. tanszékére kinevezte.
