Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-02 / 153. szám

A PÁRT MUNKÁJA AZ IFJÚSÁG KÖZÖTT

ie2Íet,|fo^i 3räapat 2.. ITétreK'özliiict' <izíujf -jhi'ázik^ hagy*fia íLeiakolfeásiiíái-nem Jártaik: korszerű * tanulómjűlielyeket és az ipari el kellé gondossággal.

tanul óotthonok seéles hálózatát.

Az ipari tanulók közó!ti munka területén. a legnagyobb hiányosság a nevelő- munka és a tanulmányi előmenetel gyengesége. S ezért nem lehel csupán az ipari tanulószervezet vezetőit felelőssé tenni. Felelős ezért1, kétségtelenül a DISZ is, amely hosszú időn keresztül alig akart tudomást venni az ipari tan uló-szerve- zenről, s amely még most sem foglalkozik az ipari tanulókkal jelentőségüknek meg* felelően. De felelősek vagyunk ezért mi is valamennyien, pártszervezeteink és alulról felfelé, különféle pár'szerveink, amelyek nem fordítottak kellő figyelmet az ipari tanulók közötti munkára, helytelenül abból indulva ki, hogy ez a munka állami szerv feladata.

A másik fontos hiányosság az ipari tanulók közötti munkában a lemorzsoló* dás nagy mértéke. A különféle formában ez évben bekövetkezett lemorzsolódás megközelíti a 10 százalékot. Ez igen magas százalék, lia figyelembe vesszük, hogy az ipari tanulókat az állam valóban úgyszólván mindennel ellátja. A viszonylag jelentős lemorzsolódás részint az elégtelen nevelő- és felvilágosító munka következménye, részint pedig onnan szár"

Bár az ipari tanulók ifjúságunk leghaladotlabb rétegéhez (tartoznak, azért az ipari tanulók közölt is helyenként érezhető a burzsoá ideológia és nevelés befolyása. Ipari tanulóinknak jelenleg mintegy 60 százaléka munkásszülők gyermeke, kereken 30 százaléka dolgozó paraszti származású, 10 százaléka pedig az „egyéb” csoportba tartozik s ezek túlnyomórészt városi kispolgári szülők gyermekei. Bár nyilvánvaló, hogy ez az összetétel általában megfelelő, az is kétségtelen, hogy ilyen társadalmi összetétel mellett meg\ran a talaja annak, hogy — amennyiben rendszeres felvilágosító és ncvelőmunkával nem ellensúlyozzuk — az ipari tanulók között a munkásosztálytól idegen, sőt ellenséges nézetek terjedhetnek el. Ez is mutatja a népi demokratikus szellemű, hazafias tartalommal telített nevelés döntő jelentőségét az ipari tanulók között végzett munkában.

Ha minden íúlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az ifjúmunkástömegek a meglévő hiányosságok ellenére is lelkesen, mind nagyobb aktivitással veszik ki részüket a szociálisa építésből és politikailag clapjábanvéve egészségesen fejlődnek, úgy ezt ilyenformán a falusi ifjúságról még nem mondhatjuk eL

Á falun a DISZ-re különösen fontos munka vár

A falud ifjúság politikai fejlődés: ben nagy lemaradás tapasztalható. Soraiban érezhető a legerősebben az ellenség, különösen a klerikális reakció befolyása. A lusi ifjúság politikai nevelése terén ilyos mulasztások terhelik elsősorban írtszervezeteinket, mert különösen a gyei, járási pártbizottságok elhrvnya- oiták a falusi ifjúság közötti politikai evelőmunkát, s ezért a DISZ nem tudott megerősödni a falusi ifjúság soraiban.

A pártnak jó munkájával biztosítania kell, bogy a DISZ ne csupán a munkás- cs a tanulóifjúság szervezete legyen, hanem a parasztifjúság szervezete is. Igaz, Magyarország kétségtelenül ipari ország Jóit, ez azonban távolról sem jelenti, hogy Magyarországon a lakosság (és az ifjúság) többsége ipari munkás, sőt még csak azt sem jelenti, bogy a városi lakosság képezi a lakosság többségét. A valóság az, hogy a lakosság többsége jelenleg is falusi és a mezőgazdasági lakosság még mindig a lakosság legszélesebb rétege. S ez nemcsak a lakosságra általában vonatkozik, hanem az ifjúságra is. Másrészt, a városi ifjúságnál az a helyzet, hogy a pártnak itt közvetlen, jelen'ős szervezett ereje van. Emellett nemcsak a pártnak van jelentős számú tagja a városi ifjúság között, hanem itt a szakszervezetek is komoly szervezett erőt képviselnek. Egészen más a helyzet falun, a parasztság és a parasztfia?alság között. Itt pártszervezeteink hasonlíthatatlanul gyengébbek szervezetileg, mint a városiján és különösen gyengék szervezetileg a parasztifjúság között. A parasztság és a parasztfiatalság körében nincsen és nem is lehet szakszervezet. Továbbá, figyelembe kell venni, hogy a párt, mint a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapata, nem is törekedhet arra, hogy tömegesen felvegye tagjai sorába a parasztfiatalságot, különösen nem vehet iránytű arra, hogy nagy számban felvegye tagjai sorába a jelenleg még egyénileg gazdálkodó parasztok fiait és leányait. A Dolgozó Ifjúság Szövetségénél azonban ilyen, korlátozás nincsen és nem is lehet. A DISZ arra vesz irányt, azt a feladatot, azt a célt tűzi maga elé, hogy egyesítse soraiban az egész dolgozó és tanuló fiatalságot s a szervezeten belül nevelje.

Mindebből következik, hogy a dolgozó parasztfiatalságot illetően a párt főtranszmisszió fa, sőt csaknem kizárólagos transz- missziója a DISZ. A DISZ-nek a falun a te \ de még inkább az egyénileg gazdálkodó parasztfinitalság között különlegesen fontos feladat jutott. Olyan feladat,, amelyet a párt vezetésével csakis a DISZ végezheti el és semmiféle más szervezet nem. Ez a feladat: a parasztfiatalság meggyőzése a szocialista út helyességéről a mezőgazdaságban s ennek a fiatalságnak a társas, szövetkezeti termelésben elért kézzelfogható gyakorlati eredmények segítségével — példaadó szerepet biztosítani abban, hogy az egész dolgozó parasztság a szocialista mezőgazdaság útját v álassza.

Ebből következik, hogy nem beleülhetünk meg a jelenlegi helyzettel, nem békiilhetünk meg azzal, hogy a DISZ- hen a tagságnak alig 17 százaléka paraszt- fiatal (tsz és egyéni együttvéve). A pártnak a DISZ elé és saját < f övezetei elé azt a feladatot kell kitűznie, hogy a jelenlegi helyzetet a legközelebbi egy-két évben gyökeresen megváltoztassuk. A DISZ taglétszámának általános, nagymértékű emelése mellett el kell érnünk a legközelebbi egy-két évben, hogy a DISZ-en belül a parasztfiatalok (tsz és egyéb, persze mindinkább döntően, tsz- fiatalok) aránya elérje az ős szt ágiét szám 40 százalékát, s hogy ilymódon a DÍSZ valóban a munkás- és paraszti fiúság nagy törne gszervezet.évé váljék. Mert ahhoz, hogy a DISZ mél'tó legyen nagy példaképéhez, a lenini—sztálini Komszomol- hoz, nem utolsósorban van szükség éppen arra, hogy a szó igaz értelmében munkás- paraszt tömegszervezetté legyen. Nálunk divat, mim valami szólamot ismételgetni, hogy a DISZ a Komszomol példáját követi. Kövesse hált valóban, ne szavakban, hanem tettekben, ne látszatra, hanem a lényegben a dicső Komszomol példáját!

A falusi területi DISZ'szervezetek inkább\ valapii kuliúregyesületre. fmQflíítar,.

nak, mint a párt harcos, politikai nevelő, ifjúsági szervezeteire. Ennek következtében nagyon hiányos és rendszertelen poli- likui nevelőmunka folyik az egyénileg gazdálkodó parasztfiatalok között. A falusi ifjúsági szervezetek egész működése el van szakadva a falu szocialista átalakításától. Nagyon gyenge nevelőmunka folyik az egyénileg gazdálkodó fiatalok kozott a tszcs-ről, a földművelés új módszereiről. Olyan helyzet alakult ki falun az ifjúsági szervezeteknél, hogy a területi DISZ-szervezet megnehezül a tszcs DISZ-szervezetek munkáját. Az összes kulturális és sport lehetőségekkel a területi falusi DÍSZ-szervezet rendelkezik. A falusi kultúrotthonokbm a területi DISZ- szervezet játszik vezetőszerepet. Az ifjúság kulturális és sport tevékenysége a területi szervezetek kezében összponlosul. Sok esetben ennek következtében a tszcs DISZ-szervezetek felbomlanak, tagjaik — habár a tszcs-kben maradnak — vissza- mennek a területi DISZ-szervezetije. Ezen a helyzeten, elvtársak, alapvetően változtatni kell. Persze, szükséges, hogy a DISZ falusi szervezetei továbbra is foglalkozzanak kultúr- és sport-tevékenységgel. De a pártnak a falun nem ifjúsági egyletekre, hanem harcos ifjúsági szervezetekre van szüksége. Olyan DISZ.-szervezetekre, amelyek a párt vezetése alatt a falun az ifjúság döntő többségét szocialista szellemben nevelik és az ifjúságot. a falu 'szocialista átalakításának lelkes rohamcsapatává fejlesztik. A párt- szervezetek a falusi DISZ-szerveze;eket komolyan, meg kell hogy erősítsék politikailag fejlett, fiatal párttagokkal, akik képesek arra, hogy a falu fiatalságát a párt köré csoportosítsák. A pártszervezetek döntő feladatukká kell hogy tegyék a DISZ-szervezetek megerősítését és fejlesztését a tszcs-kben. Meg kell szüntetni azt a helyzetei hogy a legtöbb tszcs-ben még nincs DISZ-sze<rvezet. A tszcs DISZ- szervezeteinek segíteni kell, hogy lehetőségük legyen kulturális és sport-rendezvények megszervezésére. Bátran be kell vonni a tszcs-fiatalokat a tszes-k vezetőségébe. Érezzék a fiatalok, hogy a tszcs-kben az ő számukra is új világ kezdődött, hogy ott nagyobb lehetőségük van a fel- emelkedésre, érezzék, hogv elvégzett munka iuk szerint megbecsülésben részesülnek.

Jobb’ a helyzet az állami gazdaságokban, ahol a fiatalok egy része már példamutatóan veszi ki részét a termelésből. Sok helyen azonban még nagyon laza az ifjúság körében a munkafegyelem és különösen gyenge a DISZ szervezeti élete és politikai nevelőmunkája. A megyei és járási bizottságaink, de az állami gazdaságok pártszervezetei is kell, hogy a DISZ-szervezetek hóna alá nyúljanak és szervezetileg azokat talpraállítsák. Az állami gazdaságokban végzett ifjúsági munkában ?z a legfon'o^bb feladat, hogy működő, eleven DISZ-szervezetek jöjjenek létre, amelyek a párt vezetése alatt fegyelmezett, öntudatos. dolgos ifjúságot nevelnek az állami gazdaságokban !

Az egyetemi és főiskolai hallgatók politikai fejlődése

Ami a párt munkáját az iskolákban illeti, meg kell mondani, hogy a falusi ifjúság közötti munka után a leggyengébb és legelmaradottabb munkaterülethez tartozik. Ez egyben a DISZ-néi is a második leggyengébb terület. Különösen áll ez az egyetemi és főiskolai ifjúság között végzett munkára. A pártmunka elmaradása ezen a fontos területen komoly veszélyeket rejt magában.

Ma az egyetemeken, a főiskolákon 37.570 fiú és leány tanul, ennek 56.7 százaléka munkás- és parasztszármazású hallgató. Az 1937—38-as tanévben a Horthy-Magvarországon 11 747 fo tanult az egyetemeken és főiskolákon, ebből munkás'- és paraszíszárm-zású hallgató 410, azaz 3.5 százalék volt. Ezek a számok mu’atják, hogy milyen hatalmas mértékben növelte népi demokráciánk a a dolgozó nép fiataljai számára azt a lehetőséget, hogy felemelkedjenek az értelmiség soraiba, hogv mérnökök, orvosok, technikusok, agronómusok, kutatók stb. legyenek. Az egyetemeken és főiskolákon

nevelkedik a szo>cia]jgn\us épUéséű£k új*

Halaí parancsnoki kara. Unnék az uf,

fiatal parancsnoki karnak politikai nevelése és jó, kiváló tanulmányi eredményeinek biztosítása pártunk és a DISZ egyik

legfontosabb feladata.

Kétségtelen, az utóbbi időben, különösen most, a vizsgák idején, lényeges javulás tapasz álható az egyetemi hallgatók és középiskolai diákok tanulási előmenetelében. Mégis azt kell mondani, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók politikai fejlődése és magatartása távolról sem kielégítő. Különösen a munkásszármazású egyetemi hallgatók közölt tapasztalható olyan szellem, hogy egyetemi tanulásukkal „szívességet tesznek és áldozatot hoznak a népi demokráciának”. Alacsony színvonalú az egyetemi hallgatók között az in'.emacionalizmus, a hazafiasság szelleme. Fellelhető — főleg a nem munkásszárm-zású egyetemi hallgatók között — a kozmopolitizmus, a nyugatimádat is. Nem kielégítő az egyetemi hallgatók egy részének magatarása a honvédelem és a néphadsereg iránt sem, ezért fordulnak elő olyan esetek, hogy egyetemistáink egy része nem szívesen megy önként, néphadseregünkbe, tiszti pályára. Erősen érezhető az egyetemi hallgatók soraiban a pacifizmus: „minek hadsereg, amikor békéért harcolunk” ... ,,inkább a tudományos kutatás, mint a katonai pálya”. Ezeket a nézeteket reakciós elemek tudatosa: terjesztik az egyetemeken s a párt- és DISZ-szervezetek nem folytadnak ezen ellenséges nézetek ellen komoly harcot.

Valamivel kedvezőbb a helyzet a középiskolákban, de ott is fellelhetők hasonló jelenségek, igaz, kisebb méretben, mint az egyetemeken és főiskolákon.

Az egyetemeken és középiskolákon folyó párt- és DISZ-munka alapvető hiányossága, hogy elhanyagolta a hallgatók rendszeres politikai nevelését. Az helyes volt, hogy a jó és kiváló tanulmányi eredmény biztosítását tartották párt- és DISZ-szervezeteink központi feladatuknak, de helytelen volt, hogy emellett, elhanyagolták az egyetemi hallgatók és középiskolai diákok rendszeres politikai nevelését.

Az úttörőmozgalomról

Sokkal kedvezőbb a helyzet az általa- nos iskolákbanf ahol érezhető az úttörő mozgalom eredményes munkája. Az úttörő csapatok egész tevékenysége és munkája arra irányul, hogy hazafiságra, a párt és Rákosi elv árs, a Szovjetunió és Szt ál in elv társ iránti szeretet re . és odaadásra, jobb tanulási eredményre és a tanulási * fegyelem megszilárdítására nevelje az úttörőket. Nagy helyet foglal el az ú:'törők nevelésénél a proletárnemzetköziség szellemének kialakítása is. Azt a neveilőmunkát, amely az úttörők között folyik, nagymértékben elősegítik az iskolán kívüli intézmények is. Az ország területén 12 úttörőház működik, ahol szakkörökben 11.400 íVtörö foglalkozik. 250 technikai és Micsurin-állomáson mintegy 5000 úttörő dolgozik és 780 repülőmodellező szakkörben több mint 18.000 úttörő vesz részt. Ezeknek a szakköröknek munkája sokoldalúbbá, színesebbé teszi a nevelőmunkát az úttörők között.

Pártszervezeteink nagyobb segítséget kell, hogy nyújtsanak az úttörőmozgalomnak, mint eddig. Helyenként a pár.c és a DISZ figyelmét elkerülte, hogy az úttörőmozgalom. a népi demokráciával szemben közömbös, vagy éppen ellenséges, régi beállítottságú pedagógusok kezében van. Ezen, elvtársak, változtatni kell! Pártszervezeteink különös gondot kell, hogy fordítsanak az úttörőmozgalom vezetőinek politikai nevelésére. Be kell vonni a falusi úttörőszervezetek vezetésébe és az úttörők nevelésébe a gépállomásokon, tszcs-kben és állami gazdaságokban dolgozó fiatal értelmiségieket, is. Meg kell javítani az úttörők munkára való nevelését és fokozatosan biztosítani kell részvételüket közhasznú munkák — fémgyűjtés, faültetés, kalászszedé9 stb.

— elvégzésében. Növelni kell az úttörő- házak számát és gondoskodni kell azok megfelelő berendezéséről. Lelkesen dolgozó úttörőmozgalmunk népi demokratikus fejlődésünk egyik legszebb haj asa. Adjunk meg tehát minden támogatást ennek az egészségesen fejlődő mozgalomnak, hogy az úttörők százezrei, a serdülő gyermekek a hazát«, a Szovjetuniót forrón szerető, szorgalmas és fegyelmezett, erőtől duzzadó fiatalokká, a szocialista építés lelkes katonáivá nevelődienek.

Pártunk nem kielégítően foglalkozott a gyermek- és ifiúsági irodalom kérdéseivel. Kevés az olyan ifjúsági regény és elbeszélés, amely a magvar ifjúság életét, harcát ábrázolná, amely megmutatná a magvar dolgozó fiatalság nehéz, szomorú sorsát a Horthy-rendszerben. Könyvek, érdekes regények, elbeszélések kellenek a magyar fiatalságnak, olyan könyvek, regények és elbeszélések, amelyek fiatal- iaink°t a párt szeret été re nevelik, amelyek feltárják a fiatalság előtt pártunk és Rákosi elvárs harcát a szabadság, a szocializmus ügyéért. Olyan könyveket kell adnunk a magyar fiatalságnak, amely az internacionalizmus szellemében, az imperializmus elleni gyűlöletre. forró hazaszeretetre neveli a magyar fiúkat és leányokat. Olvan könyveket kell, hogy adjanak íróink, a magyar ifjúságnak, amelvek megmutatják a város és falu fiataljainak lelkes részvételét a szocializmus építésében, amelvek kialakítják a magyar ifjúság úi. szocialista jellemvonásait. Sajnos. íróinknak csak egy kis része

— így Urban, Kónva, Kuezka, Hegedűs, Szüdi. Gergely Már*a. Fehér Klára és

., Zeik Zoltán = ír a fiatalok számára. De

ezek’ egy része is csak kisebb terjedelmű munkákkal szerepek íróink egy tekintélyes része passzívan, vagy elutasítóan viseltetik a gyermek- és ifjúsági irodalommal szemben, valami alsóbbrendüt, komoly íróhoz méltatlant lát benne. Egyesek odáig mennek, hogy tagadják a gyermek- és ifjúsági irodalom szükségességét. Mindez azért történhetik meg, mert az írószövetség vezetősége is közömbösen viseltetik a gyermek- és ifjúsági irodalommal szemben. A DISZ Központi Vezetőségének eleven kapcsolatot kell teremteni az írókkal, mint ahogy ezt a Komszomol teszi és sokkal bátrabban kell az írók ^elé vinni az ifjúsági és gyermekirodalom kérdéseit s ha kell, nyíltan és bátran vitába kell szállni azokkal az írókkal, akik nem akarják megérteni, hogy a népi demokrácia nem mondhat le a szocialista szellemű gyermek- és ifjúsági irodalomról, mert ez egyet jelentene azzal., hogy lemondana az ifjúság nevelésének egyik legfontosabb eszközéről.

Ami a fegyveres erőknél az ifjúság közút'i pártmunkát illeti, megállapítható, hogy pártszervezeteink csak az utóbbi hónapokban kezdenek jobban törődni a DISZ-szervezetekkel. A néphadseregben a DISZ-tagok száma kétszer nagyobb, mint a párttagok száma. A DISZ vezető szervezeteiben komolyan megnőtt a partita gok súlya.

Szólnom kell még, elvtársak, arról a

í. A legfontosabb, hogy maradéktalanul biztosítsuk a párt vezetőszerepét a DISZ-ben, pártunk legfontosabb ifjúsági szervezetében. Pártunk szakadatlan nevelőm unkájával és rendszeres támogatásával biztosítani kell, hogy a DISZ vezetői és tagjai maradéktalanul megértsék a pártvezetés biztosításának jelentőségét a DISZ-ben. Erre annál is inkább szükség van, mert előfordul, részben a DISZ vezetőinél is, de különösen a DISZ középes alsó funkcionáriusainál, bogy helytelenül értelmezik a pártvezetés szerepét. Ezt az alapvető, elvi jelentőségű kérdést egyszerű szervezeti kérdéssé minősítik. És főként azt hangsúlyozzák, hogy biztosítani kell a DISZ részéről a kapcsolatokat a párthoz. Persze, ez feltétlenül helyes és szükséges is, de távolról 9em elegendő! Mit értünk mi, elvtársak, a párt vezetésének biztosítása alatt a DISZ-ben? Az?t értjük, hogy a DISZ egész munkáját, a párt politikájának szelleme hassa át, azt, hogy a DISZ-szervezeteiben, vezetőiben és tagjaiban elevenen és kiokhaitatlanul éljen az a tudat, hogy ifjúságunk csak akkor jár helyes úton é3 csak akkor tudja helyesen szolgálni a nép, a szocializmus, a béke megvédésének ügyét, ha tűzön-vízen át követi nagy pártunkat és népünk vezérét, a mi szeretett Rákosi elvtársunkat. A DISZ-tagság százezres tömegei legyenek büszkék arra, hogy az új magyar nemzedék harcát és munkáját, az új, szocialista világ felépítését olyan kipróbált vezérkar irányítja, mint a mi liarcedzett, nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. Továbbá azt értjük, hogy a DISZ-szervezetek minden tagját és vezetőjét hassa át a felszabadító szocialista Szovjetunió iránti határtalan szeretet és odaadás, hogy a magyar fiatalság mély tisztelettel és szeretettel, hűséggel viseltessék szeretett Sztálin elvtársunk iránt, akinek elsősorban köszönheti szabad, boldog életet.

A DISZ csak akkor válik igazán a

párt szilárd és hűséges segítőtársává, biztos tartalékseregévé, ha soraiban megingathatatlanul élni fog az a felismerés, hogy a pártot minden helyzetben követni, a párt politikájának szellemében cselekedni — ez a magyar ifjúság legfontosabb kötelessége.

2. Az ifjúság között végzendő fokozottabb pártmunkával el kell érnünk, hogy egy, legfeljebb két év alatt a DISZ valóban a magyar munkás, paraszt és tanuló- ifjúság döntő többségét átfogó tömegszervezetévé fejlődjék. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a DISZ politikai, nevelő és szervező munkája mellett bátrabban foglalkozzék az ifjúság sport- és kul- túrigénveinek kielégítésével.

3. Meg kell javítani a Politikai Bizottság február 28-i határozatának végrehajtását és tovább kell növelni a 20 éven felüli párttagok számát a DISZ-ben.

4. Pártszervezeteinknek segíteniük kell a DISZ-t abban, hogy alapvetően megjavítsa vezetési módszereit, különös gondot fordítva arra, hogy a DISZ vezetői ne burokra:ikus eszközökkel, hanem a tömegekkel való eleven kapcsolatok erősítése útján irányítsák, ellenőrizzék és erősítsd a DlSZ-szervezeteket.

5. Fokozni kell a munkásifjúság mind nagyobb tömegeinek bevonását a szocialista versenybe, növelni kell az ifjú szta- hánovisták számát. Biz‘osítani kell, hogy az üzemekben, gyárakban, bányákban, a szocialista t ermelés frontjának minden szakaszán, az ifjúmunkások mindenütt a korszerű munkamódszerek bevezetésének úttörői, a szocialista munkafegyelem megerősítésének bátor harcosai legyenek.

6. Gyors ütemben növelni kell a pa- I rasz'fiatalság tömegeinek bevonását a » DISZ-be. Gondoskodni kell arról* hogy

nagy baráti segítségről, amelyben ^

DISZ-t a Szovjetunió dicső Komazomoíja részesítette és részesíti. A Komszomol DISZ-delegációkat hívott meg a Szovjetunióba s lehetőséget nyújtott arra, hogy a DISZ vezetői és tagjai megismerkedjenek a Szovjetunió életével és a Komszomol gyakorlati munkájával. Nagy segítséget jelent a DISZ számára az is, hogy a Komszomol központi iskoláján jelentékeny számban DISZ-vezetők is tanulhatnak. Ez év elején Magyarországon jért a DISZ meghívására a Komszomol Központi Vezetőségének egy háromtagú, tekintélyes küldöttsége. A küldöttség tagjai megismerkedtek a DISZ-szervezetekkel éa munkájukkal. Ittartózkodásuk alatt nagy odaadással segíiettek a DISZ-nek. Átadtak a Komszomol gazdag tapasztalatait, baráti kritikájukkal és tanácsaikkal nem« csak a DISZ-nek, de pártunknak is segítettek az ifjúsági munka megjavításába a» A DISZ Központi Vezetőségének feladata, hogy ápolja és erősítse a DISZ és Korar szomol közötti meleg, baráti kapcsolato- kát, mert ez a szoros, baráti kapcsolat egyik döntő biztosítéka annak, hogy a DISZ helyesen fejlődjék és a dicső Kom*" szomolhoz méltóan betöltse szerepét pártunk oldalán.

Amint az elvtársak látják, nagy feladatok elvégzése előtt áll pártunk az ifjúság között végzendő munka területén.

Összegezve: mik ezen a téren a ler1 fontosabb tennivalók?

tszcs-kben, állami gazdaságokban, gépállomásokon olyan harcos DISZ-szervezetek fejlődjenek ki, amelyek képesek arra, hogy a falusi ifjúság nagy többségét a szocialista mezőgazdaság útjára vezessék.

7. Az ifjúság közötti pártmunka köz* ponti kérdésinek az új nemzedék szocitt* lista szellemben való nevelését kell tekinteni. Fáradhatatlan harcot kell folytatni a burzsoá ideológia minden maradványa, a sovinizmus, a klerikális befolyás, aj pacifizmus, a cinizmus, a fegyelmezetlenség, a gondatlanság ellen, az éberség hiánya ellen. Ifjúságijuk tudatában erősíteni kell azt a felismerést, hogy az a korszak, amelylien élünk, népünk új nemzedékétől helytállást, bátor kiállást köveiéi. Csak bátor, tettrekész, minden el- puliultságtól, kényelmességtől, a nép ügyé iránti közömbösségtől mentes ifjúság alkalmas arra, hogy az úi sznoi»lista világ építője és védelmezője szerepét méltóan betöltse.

A nevelőmunka további feladata? megértetni fiatalságunkkal, hogy békeharcunk! nem egyenlő a pacifizmussal. A béke megvédéséhez a mai nemzetközi helyzetben, amikor az imperialisták eszeveszett fegyverkezést folytatnak, hogy leigázzák a szabad népeket és így a magyar népet is, erőre és jó hadseregre is szükség van í A béke fontos tényezője az is, hogy az ellenség tudja: a magyar dolgozó nép cs lienne az ifjúság el van szánva arra, hogy áldozatos munkával, tanulással, fegyelemmel védje, erősítse a népi demokrácia vívmányait, boldog, szabad jövőjét és fejlődését. Nem kevésbé fontos tényező az is, hogy az imperialista ellenség tudja:' az ifjúság el van szánva hazája békéjét, függetlenségét és szabadságát fegyverrel is megvédeni. És hogy erre fel is van készülve nemcsak a munka, de a honvedelem frontján is, jól tudja forgatni a fegyvereket és hogy elszántságában, katonai erényekben és tudásban méltó utóda a magyar történelem szabadságharcos, hős katonáinak.

Ifjúságunkat az internacionalizmus, a!

harcos hazafiasság szellemében kell nevelni. Meg kell értetni a fiatalság milliós tömegeivel, hogy nagy, egységes, az egesz világot átfogó szocialista frontnak vagyunk szerves része s hogy éppen ebbert van a magyar nép leghatalmasabb ereja és további győzelmeink biztos záloga. Fiatalságunkban el kell mélyíteni és mind erősebbé kell fejleszteni a szabad magyar haza iránti olthatatlan szeretetett Ki kell fejleszteni fiatalságunkban annak a tudatát, hogy az új magyar nemzedék történelmi küldetése, hogy pártunk vezetése alatt az új, szocialista magyar haza lelkes, fegyelmezett, akadályt nem Ismerő építője és ha kell, hős védelmezője legyen. Népünk ezeréves történelme folyamán egyetlen új nemzedéknek sem jutott ilyen magasztos feladat, osztályrészül. Ennek a feladatnak elvégzése dicsőséggel van övezve, de egyben nagy felelősséggel is jár.

A felsorolt feladatokat a DISZ csak pártunk vezetésével, állami intézményeink és társadalmi szervezeteink hathatós támogatásával tudja sikoresen megoldani. Pártunk és államunk vezetői, Íróink, művészeink, tanítóink, tanáraink és profesz- szoraink, a rádió, a mozi, a színház, a saitó, minden szellemi erő fáradhatatlanul azon kell dolgozzék, hogy olyan új magyar nemzedék formálódjék és nőjön, amely szilárdan bízik népe ügyének igazában, amely az új világ építésének útján felmerülő nehézségeket könnyedén le tudja küzdeni, amely tisztában van történelmi küldetésével és kész nagy pártunkat tűzön-vízen át követni.

Úgy kell pártunknak a DISZ-en keresztül nevelnie a magyar ifjúságot, hogy rá nagy pártunk minden körülmények között biz'osan építhessen, hogy a magyar1 ifjúság elnyerje azt a megtisztelő rímet, hogy népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak az ifjúsága.

Az ifjúság közölt végzendő munka feladatai

\