Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-04 / 129. szám

ESZAKMAGMMRSZÄG r Helyszíni riport a Volga és a Don találkozásáról J AZ DP BOR SOD-ABAU3 -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. évfolyam 129. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1952 június 4, szerda A harmadik sztálingrádi győzelem nyílt: a Don vize egyesült a Volga Szabadságot Duclos elvtársnak l Megyénk minden részében izzó hangulatú gyűléseken bélyegezték meg a dolgozók az imperialisták aljas provokációját és követelik Duclos és Stil elvtársak azonnali szabadonbocsátását Megyénkben is napról napra szélesebb körben bontakozik ki a hatalmas erejűt mozgalom: üzemek, falvak és irodák dolgozói egyemberként mozdulnak meg és emelik fel tiltakozó és elítélő szavukat az amerikai imperialisták és a zsoldjukban álló hazaáruló francia kormány újabb elvetemült provokációja ellen. Szolidaritásukról biztosítják a szabadságáért és függetlenségéért, a mi békénkért is harcoló francia népet, követelik Duclos és Slil elvtársak azonnali szabadonbocsá­tását. Megfogadják megyénk dolgozói: az imperialis ák ' újabb elvetemült merény­letére jobb termelő munkával, kötelezettségeik példamutató teljesítésével vála~ szolnak. A tartós békéért, a béketábor győ­zelméért vívott harcban rendkívül nagy jelentősége van a becsületes em­berek százmilliói minden határon át­törő szavának, a háborút előkészítő goaoszlevők szüntelen leleplezésének, — az igazság hangjának. De még ennél is jelentősebb mindaz, amit a báke védelméért teszünk. A béketettek megsokszorozzák a szavak erejét. A HATALMAS SZOVJETUNIÓ újt páratlan béketettének, a Volga—Ijcü- csatoma megépítésének és üze,ctíbehe- lyezésének győzelmi híre újlilt erőt öntött az egész világon minden béke­harcos szívébe és kétségtelenül meg­gondolkodtatja az évek óta a második világháború előkészítésén mesterkedő imperialista gonosztevőket Vessünk egy tekintetet a térképre, li. gy lássuk, mit jelent a s^yjet nép megvalósult álma, a Lmflmmnizmus inígy építkezéseinek gigász; alko­tása. , Az űj viZ>. egyesíti a Szovjetunió európai ingereit. Ezután közvetlen ■’ ,oűtak kötik össze az Északi,. Balti ~-s Kaspi-tengert az Azovi és Fekete­tengerrel. Mit jelent ez? Azt, hogy innig eddig a Balti-tengerből a Feke- i i- tengerre csak Európa körülhajózá­sával lehetett eljutni, most ezeket a tengereket, ä partjaik mentén fekvő 'crííletfeket egységes vízi közlekedési hálózat kapcsolja össze. Harmincezer km. hosszú belföldi közvetlen hajóút egységes rendszere jött létre: a Vol­gát és az északnyugati medencéket összeköti a csalorna a 13 ezer km. hosszú Don és Dnyeper folyók meden­céjével. A Volga-vidék terményeit köz­vetlenül szállíthatják a Donyec me­dencébe, a Donyec medence szenét gyorsan és olcsón juttathatják el az ország északabbra fekvő vidékeire. A Volga—Bon-csatorna az előzetes ter­vek szerint már ebben az évben olyan hatalmas áruforgalmat bonyolít lé, mint a Panama és a Szuezi csatorna üzembehelyezése után több évtizeddel. ÄZ UJ CSATORNA lehetővé teszi akkora lerület öntözését és vízellátá­sát; mint Magyarország egész szántó- területe. Az azelőtt széljárta, aszályos vidékek dús termőterületekké alakul­nak át, nem is sokára ontják majd a gabonái — az életet —, a kenye­ret; a gyümölcsöt­A csatorna vízgyűjtő medencéje új tengerrel ér fel, 2700 négyzet kilómé, ternyi felülete négy és félszerese a mi Balatonunk terűidének. Ez a tengerrel felérő víztároló bizlosítja a nyári szá­raz napokra az öntözőcsatornák, az öntözőberendezések vízellátását. Az itt lévő kolhozok felől örökre elhárult e vidék évszázados veszedelme: az aszály. Ezek a kolhozok joggal szá­molnak úgy, hogy már ezévben három- szorannyi termést takarítanak be, mini ezelőtt. Ugyanakkor az újonnan létesített erőmüvektől szerteszaladó v »zetékeken millió és millió kilowatt o'csó villanyáram biztosítja az üze­mek, új városok, falvak ezirányú szükségletét.- Amerre a vezetékek elér- n k, mindenütt kigyullad a fény, a villany fénye: — a béke, a kommu­nizmus fénye. EMLÉKEZZÜNK VISSZA. 1950 de. (•ember 27-én adta ki a Szovjetunió Minisztertanácsa a Volga—Don hajóz, ható csatorna megépítéséről szóló ren­deletéi, amely háromnegyedmillió hek. túr föld öntözését, kétmillió hektár lerület vízellátását irányozta elő és kimondta, hogy a Szovjetunió európai részében minden tengert egységes vizi- és szállítórendszerbe kell összekap­csolni. Az imperialisták, akik akkor már fél éve folytatták rablóháborúju­kat Koreában és Eisenhower táborno­kot küldték a nyugateurópai marshal- lizált országok nyakára; a támadó nyugateurópai hadsereg megszervező, sére, arról fecsegtek, hogy a kommu­nizmus építkezései — csak propagan­da. Vájjon mit szólnak most a „pro­paganda“ győzelmi jelentéséhez? Mit szglnak ahhoz, hogy a Volga—Don hajózható csatorna és a eimljanszka- jai vízierőműközpont, a vizierőmű te­lepekkel együtt pontosan arra az idő­re készen lett, amikorra ezt a Szov­jetunió Minisztertanácsának határoza. tg kitűzte: 1952 tavaszára? Elkészült a kommunizmus építkezé­seinek első hatalmas alkotása és a Volga felőli elcő zsilip felett a grá­nitburkolatú. diadalíven aranybetűk hirdetik: -„Dicsőség a nagy Sztálin­nak!“ 1952 május 31-én, moszkvai időszámítás szerint 1 óra 55 perckor kitárultak a második számú zsilip fel- 6ő kapui g gz első saÉaú zsilip ig meg­vizével. Sztálingrád hősi népe, az ün­nepi pillanatra összegyűlt hatalmas tömeg ajkán felcsendült a szovjet Himnusz, majd a győzelmes üdvkiál- tá's: „Éljen Sztálin!“ „Dicsőség Sztá­linnak !“ TUDJÁK-E AZOK, akik Francia- országban és a dolláron vásárolt kor. mányik által irányítót! többi marshal- ifzált államban irtóháborút kezdtek a béke harcosai ellen, akik André Stíl elvtárs után leiartóztatták a francia nép békeharcának nagy vezetőjét, Duclos elvtársat, — tudják-e ezek a megvadult gengszterek, mit jelent a világ minden becsületes dolgozója sza­mára a Szovjetunió új győzelmi je­lenlése, világraszóló új béketette? — Tudják-e ezek az elvetemült gyújto­gatok, akik az emberi kultúra nagy alkotásainak elhamvasztását, elpusz­títását tervezik profitjuk növelése ér­dekében, mii jelent a szovjet ember győzelme a természet erői felett? Ez a győzelem intő jel kell, hogy legyen számukra, amikor új gaztette­ket készítenek elő, amikor arra ké­szülnek, hogy a bábkormányaik által igazgatott országokban a békeharcot vezető kommunista pártok „lefejezé­sével“ próbálják elnémítani a becsü­letes dolgozók hangját. Sztálingrád­nál — akkor Cáricin volt a neve — a hősi városnál zúzta össze az inter­venciós háború idején a szovjet nép az ellenforradalmi hadseregek főerőit, Sztálingrádnál törte derékba a ’hős Szovjet Hadsereg. Hitler betolakodott hordáinak hadseregét. És most Sztá­lingrádnál aratta új, nagy győzelmei a szovjet nép dicsőséges béketettével. EZ A CSODÁLATOS GYŐZELEM, amely ámulattá! és büszkeséggel tölti el az egész világ proletariátusát, a béke minden becsületes hívét, a dol­gozó egyszerű emberek száz- és száz­millióit, bebizonyította az egész világ előtt a szovjet rendszer óriási fölé­nyét a kapitalista rendszer fölött. — Bebizonyította, mire képes a szovjet ember, aki a természet erőit az em­ber szolgálatába állítja; aki minden tettével hazája, népe, az egész embe­riség javát szolgálja. A szovjet ember újabb nagy csatáit nyert meg diadalmasan a természet le. győzéséére folyó, a történelemben pá­ratlan harcban. A Yolga—Don-csator- na megépítésével még hatalmasabb lett a legyőzhetetlen Szovjetunió, s' ugyanakkor megmutatla az egész em. beriség számára az utat, amelyen ha­ladnia kelL A cimljanszkajai erőmű­vek által termelt villamos energia gyújtotta fény mellett a világ összes dolgozói, az imperialista országok el­nyomóit milliói is meglátják, milyen példát mutatnak számukra azok az emberek, akik felszabadultak minden­fajta elnyomás és kizsákmányolás alól, akik között megszűnt minden osztálykülönbség és akik már nem rabszolgái-, hanem uraivá válnak a természetnek. A világ dolgozói a kom­munizmus ’építkezéseinek diadalánál, e diadal világosságánál meglátják, hogy az az erő, amely győzni tud a természet erői felett, meg fogja tudni fékezni a baktériumok, a halál, a pusztulás fékevesztett, elvetemült szövetségeseit is: le fogja győzni azt a „természetet“ is, amely a gyarmati népek rabszolgaságából, virágzó váro­sok és kultúrák elpusztításából, em­bermilliók, gyermekek millióinak vé­réből akar újabb dollármilliárdokat kisajtolni az emberiség legelvetemül­tebb gonosztevői számára. A SZOVJETUNIÓ UJ BÉKEGYÖ- ZELME arra lelkesíti a népi demo­kráciák, a szervezett béketábor vala­mennyi országának dolgozóit, . hogy erejüket megsokszorozva ők is új bé­ketettekkel, a szocializmus építésének meggyorsításával harcoljanak a béke aljas árulói, a Pinayk, az Adenaue- rek, fasiszta módszerekkel garázdál­kodó imperialista gazdáik és belső ügynökeik ellen. A Szovjetunió új győzelme még el- szánlabb akaratot önt az elnyomott, vérig gyötört, feneketlen nyomorba taszított, a háborús készülődés min­den terhét viselő népekbe, hogy még harcosabban küzdjenek felszabadulá­sukért a béketábor zászlaja alatt, amelyet a kommunizmust építő szov­A mályi téglagyár és gyárépítés dolgozói táviratot küldtek a* Észa k­magyarország szerkesz őségéhez. A táv­iratban tiltakoznak az úgynevezett keret- szerződés végrehajtása ellen, mert ez a szerződés — írják — „a német militá- rizmus és fasizmus újjáélesztésével a har­madik világégést #készíti elő. Kívánjuk, hogy a német nép sikerrel harcoljon Aderaauernak a német nép egységét és békéjét eláruló politikája ellen; mi a munkafegyelem megszilárdításával, telje­sítményünk fokozásával segítjük harcu­kat’’. A továbbiakban a téglagyár és a gyárépítés dolgozói megbélyegzik az im­perialisták francia lakájainak törvény- tipró, fasiszta eljárását és követelik a hős francia hazafiak szabadonbocsátását. A hejőcsabai cementipari gépjavító vállalat dolgozói „Kedves Elvtársak, Munkástest- véreink!" megszólítással a francia dolgo­zókhoz küldtek levele:. „Mély felháborodással értesültünk ar ról, milyen embertelenül aljas és törvény­telen terrort gyakorol Veletek szemben a francia lakáj’kormány. Jogos felhábo­rodásotokban az utcákra vonultatok, kö~ vétellétek a koreai hóhér, Ridgway el~ tákarodását. Áruló kormányotok amerikai gazdái parancsára pribékjeivel közétek lövetett és elvtársaink százait tartóztatta le. Törvénytelenül börtönbe hurcol.a a béke hart kiemelkedő harcosát, az ellen­állás hősét, a munkásosztály nagy fiát, Duclos elvtársat és a THumanité főszer~ kcsztőjél, Stil elvtársat. Tiltakozunk ezek. ellen az aljas csele­kedetek ellen! Követeljük, ’hogy Duclos és Stil elvtársakat és a többi bckeharcost azonnal bocsássák szabadon, szüntessék meg a törvénytelen, aljas üldözést. Harcos üdvözletünket küldjük, testvéri szolidaritásunkat fejezzük ki, sikert cs teljes győzelmet kívánunk békeharcotok­hoz. Küzdjelek tovább, hogy kiűzzétek hazátokból az amerikai baktérium-bitan­got, Ridgwayt és gonosztevő társait.” A levél befejező részében a gépjavító vállalat dolgozói megfogadják: azzal tá­mogatják a francia dolgozók harcát, az­zal tesznek bizonyságot a proletárin ér- nacionalizmus mellett, hogv üzemi átlag­teljesítményüket 5 százalékkal emelik. A sátoraljaújhelyi fűtőház dolgozói röpgyülőst tartónak. Dobó Ala­jos művezető beszámolója után Fodor Jó­zsef, Turcsák István, Nagy János, Ondics Miklós és több más dolgozó javaslatára táviratot küldtek az Országos Béke- lanácshoz. a táviratban követelték Duclos és Stil elvtársak szabadlábra helyezését­RÓZSAHEGYI JÓZSEF Az alsóvadászi gépállomás valamennyi dolgozója egyhangúlag el­ítélte a francia kormány fasisztajellegű intézkedéseit és követelte az igazságtala­nul letartóztatott Duclos és Stil elvtársak azonnali kibocsátását a börtönből. A dol­gozók egyhangúlag fogadalmat tettek, hogy jó munkával járulnak hozzá „az ezer normál hold?'-mozgalom sikeréhez. SZÓ NT ÁGH FERENC BUDAI JÁNOS párttitkár igazgató CSUTÁR KÁROLY üb. elnök A keselyűhalmi állami gazdaság dolgozói békegyülésen tiltakoztak Duclos elvtárs letartóztatása ellen, valamennyien aláírták az ívet, amelyen a felirat köve­teli, hogy azonnal bocsássák szabadon a frajicia nép hős fiát. A gyűlésen megfogadlak: az eddiginél is jobban harcolnak a békéért. Csatla­koz-ak a kecskéméi-városföldi állami gaz­daság dolgozóinak versenyfelhívásához. Keresztesi János kombájn vezető vállalta, hogy az aratás során előirányzatát 50 holddal túlteljesíti. Káló József, Hódos József, Fróna Dániel, Bódi János, B. Szabó Gyula, Kupcsik Barna traktoristák arra teltek ígéretet, hogy a nyári mun­kák idején 5 százalékos üzemanyagmeg­géipész bejelentette: a Bredjuk-féle gyors- cséplési módszerrel naponta 400 mázsa gabonát fog csépelni. PAPP LAJOS igazgató Bogács községben a dolgozók nagy felháborodás­sal értesültek a Pinay-kormány elvete­mülj gaztettéről. A gyűlésen elhatároz­ták: táviratot küldenek az Országos Béketanácshoz és a budapesti francia kö­vetséghez. A táviratokban követelték Duclos elvtárs haladéktalan szabadon­bocsátását és megfogadták: válaszul az imperialistáknak beadási és adófizetési kötelezettségüket példamutatóan telje­sítik. A gyűlésen több versenyfelhívás hang­zott el, így például a „Szabadság” tszcs a „József Attila” tszcs-1, özv. Vigh Mi- hályné Hócza Alajos* hívta párosver­senyre. Mogyorósi László Farkas Sándor A ricsei járási lanács dolgozói mély megrendüléssel és izzó fel­háborodással értesültek arról, hogy az Az „Union FVangaise dTnform&tion” ismét igen sok tiltakozó megmozdulásról ad bút Fraociaoreság minden részéből A páriskörnyéki \ emóriban a Kommu­nista Párt helyi szervezetének nagygyűlésé határozatot fogadott el, hogy a végső győzelemig folytatják a harcot Duclos elvtérs szabadonbocsátása érdekében. A nyugatfranciaországi Angolujenie heti és egész Charente megyében igen sok tiltakozó nagygyűlést tartottak. A bordeauxi dokkmunkások egyórás figyelmeztető sztrájkot (ártották. Az amienskör>.ki Escarbletin-ban gyűlést tartottak tiltakozásul Duclos elv- lárs fogvalfeartása ellen. A gyűlés után a község utcáin tiltakozó menet vonult fel. Algír arab városim gyedében tüntetés zajlott le, amelyen követelték Duclos, Messzali Hadzs és Larbi BuHald szzba- donbocsálésát — jelenti az „Union í ran- gaise. d’Information”. A francia hatóságok a mára hirdetett sztrájk letörésére rendőr és rohamrendőr egységeket vontak össze. Az „Unita“ vasárnapi számában összefoglaló adatokat közöl az 1951- ben és 1952-ben egész Olaszország területén megtartott tartományi vá­lasztások eredményeiről. Ezeken a választásokon a népi erők 8,773.000 szavazatot, a Keresztény-Demokrata Párt pedig 8,758.000 szavazatot ka­pott. A baloldali pártok tehát országos viszonylatban már túlszárnyalták a kormánypártot. Az „Unita“ ’ megállapítja, hogy a választási eredmények alapján négy szembetűnő tényt kell kiemelni. Az első a Keresztény-Demokrata Párt népszerűségének rohamos hanyat­lása. De Gasperiék négy évi kormány­zásuk alatt körülbelül négymillió szavazó bizalmát vesztették el. A második szembeötlő tény a kisebb, kormányt támogató pártok lemor­zsolódása. A harmadik alapvető tény a népi mozgalom hatalmas és állandó jellegű előre nyomulása. A baloldali pártok a nagyfokú meg­félemlítés, nyomás és erőszak, a vá­lasztási visszaélések és csalások, a amerikai- imperialisták francia bérencei letar.óztatíák a francia nép nagy fiát, a világ dolgozói által na gyrabec$ült Duclos elvtársat. Felemeljük tiltakozó szavunkat az újabb provokáció ellen, tudjuk, hogy eljön az idő, amikor a világ dolgozóinak itélőszéke felelősségre vonja és megbün­teti a béke ellenségeit. A provokációra azzal válaszolunk. • hogy a proletárinter- nacionalizmus szellemében minden erőnk­kel támogatjuk a francia dolgozók, béke- harcosok nagy küzdelmét, munkahelyün­kön a legjobb munkával dolgozunk a béke megvédéséért^ HOGYA ILONA A sátoraljaújhelyi általános gimnázium II. B osztályában a napokban volt az összefoglaló franciából. Amikor Bodnár Imre igazgató belépett a tanterembe, meglepetéssel látta, milyen gyönyörűen feldíszítették a diákok. A fiatalok közöl~ ték: Duclos elvtárs iránti szeretet ük és tiszteletük kifejezésére készítették a de­korációt. A fiatalok a budapesti francia követ­séghez küldött francianyelyű táviratuk­ban kifejezésre juttatják felháborodásu­kat a francia kormány törvénytelen tette miatf. „Ebben az évben kezdtük tanulni a francia nyelvet — íriák többek között —, szereljük a francia népet és ezért tiltakozunk Dulcos elvtárs igazságtalan letartóztatása ellen, követeljük azonnali szabadonbocsátását MÉSZÁROS ISTVÁN NÉ Sz. M--felelős A jobboldali „Francé Soir’’ értesülése szerint a hatóságok külön figyelmeztetést készülnek intézni a tiw.tviselőkh<M 'és az állami vállalatok munkásaihoz, hogy el­tántorítsák őket a sztrájkban való rész­vételtől. A francia nők uniójának párizsi kon­gresszusán Claudine (-hómat hangsúlyoz­ta, mennyire felháborítja a francia, nőket Ridgway Párizsba jövetele, amely való­ságos . kihívás a békés francia néppel szemben, Jacques Duclos letartóztatásával a ha­tóságok újabb bizonyítékát adták annak, hogy háborút akarnak. — foly.atta. —■ Mozgósítjuk országunk népét a háborús politika ellen. Ez a hatalmas mozgalom elsöpri a Pinay-ket, Pleven-eket, Bidauft- okait és Schuman okat. Nem kérünk 0* ő politikájukból. Eugenie Cotton asszony, a francia nők uniójának elnöke kijelentette: a békét nem ölhetett kezekkel kell várni, a béké­ért harcolni kell. pénzelt uszító propaganda ellenére kiterjesztették szövetségeseik körét, a városok és községek százait hódí­tották meg és sok százezerrel több szavazatot kaptak, mint a legutóbbi válasz­tásokon. Ebben az általános keretben a bal­oldali pártok délolaszországi előre­törése éppenséggel történelmi jelen­tőségű. Országos viszonylatban is ki kell emelni a demokratikus „városi lista“ nagy sikerét Rómában. A negyedik tény, amelyet a válasz­tásokkal kapcsolatban ki kell emelni: a kormány politikája lehetővé tette a monarchofasisztáknak, hogy ismét megjelenjenek az olasz politikai élet porondján. A számok mindamellett azt bizonyítják, hogy a szélsőjobb- oldali tömörülés még mindig csak másodrendű tényezőt képvisel az olasz politikai életben és a neo­fasiszták ezen a tömörülésen belül is csak kisebbséget képviselnek. Az 1951 ben és 1952-ben megtar­tott községi és tartományi választá­sokból ezt a végkövetkeztetést lehet levonni: az olasz nép elitéli az 1948 áprilisában alakult kormánykoalíció politikáját; az atlanti politika eze­ken a választásokon vereséget szen- xsstetí./ " ' r"~~ "t: L! - ' jet nép, a nagy Sztálin ismét erőseb­bé Ifitt. i/-— ———^ r # a > n ' •• " 3 . > E i í I l l ■-JteJsgríMst firnes di lengéék István. íő­hazai es külföldi monopolisták ált Duclos elvtárs ssahadonbocsátását követelő megmozdulások Franciaországban * Duclos elvtárs követeli a többi bebörtönzött hazafi áthelyezését a politikai foglyok osztályára I Jacques Duclos elvtárs levélben követelte az igazságügyminisztertöl, hogy a többi „államellenes üzeimekkel“ vádolt hazafit is helyezzék át a politikai foglyok osztályára. Összefoglaló eredmény az 1951-es és 1952-es olása tartományi választásokról i a népi erők tömbje 8,773.000 szavazatot kapott és Olaszország legnagyobb politikai erotényezoje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents