Észak-Magyarország, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-04 / 129. szám

SMOPO», rat». Jftnh» W-*v ^ ! ■**— ‘ijp5f--, ' " .' ’ 3—“^ÉSES^issíiS^ Del elvtárs — h' a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke jr A Román Népköztársaság nagy nem­zetgyűlése június 2-án ülést tartott. 'Az ülésen ismertették C. I. Parhon akadé­mikus nyilatkozatát. Kérte, hogy előreha­ladott korára és tudományos munkásság­gal való túlterheltségére tekintettel, ment­sék fel a nagy nemzetgyűlés elnökségében betöltött elnöki tisztsége alóL Parhon akadémikus biztosította a nagy nemzet­gyűlést. hogy ezután is, utolsó lehelle- téig odaadóan szolgálja a béke és a szo­cializmus ügyét. A képviselők hosszasan éljenezték Par- hont. Ezután C. I. Parhon az ülésen vá­lasztott bizottság nevében a képviselők ■viharos tapsa közepette javasolta, hogy a nagy nemzetgyűlés elnökévé Petru Gro- íát válasszák. Az ülés Petru Grozát egyhangúlag a n'agy nemzetgyűlés elnökségének elnökévé választotta, egyúttal felmentette a Mi­nisztertanácsban betöltött elnöki tisztsé­ge alól. A képviselők lelkesen éljenezték a nagy nemzetgyűlés elnökségének új el­nökét. Peru Groza letette a fogadalmat. Petru Groza ezután a nagy nemzetgyű­lés elnökségének megbízásából javasolta: hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársat, a Román Munkáspárt Központi Bízott ságának főtitkárát válasszák meg a Mi. nisztertanács elnökévé. Az ülés résztvevői hatalmas lelkesedéssel Dej elvtárs élte tésével fogadták Petru Groza javaslatát és Dej elvtársat egyhangúlag a Minis? tertanács elnökévé választották. Dej elv társ fogad'alomtétele után mondott beszé dében kijelentette, hogy — mint a Mi­nisztertanács elnöke •—- minden erejét latbavetve teljesíti kötelességét a népi demokratikus állam megszilárdítására, román nép gazdasági, politikai és kultu­rális előrehaladása, a román és a szovjet nép közötti örök barátság elmélyítése érde­kében. Hangsúlyozta, hogy soha sem tér el Marx, Engels, Lenin és Sztálin taní­tásaitól és elszántan harcol az angol- amerikai imperialisták és külföldi ügynö­keik mesterkedései ellen, az ország vé­delmi erejének megszilárdításáért. Dej elvtárs zárószavait az ülés résztve­vői hosszantartó, viharos lelkesedéssel fogadták. A képviselők és az ülés részivé- vői felállva kiáltották: „Dicsőség a nagy Sztálinnak!” Ismét sztrájkba lép hatszázölvenezer amerikai acélipari munkás A CIO-hoz tartozó acélipari munká­sok szakszervezetének hétszázötvenezer tagja már több, mint'öt hónapja harcol az acéltársaságok ellen munkabérének emeléséért és munkakörülményeinek javí­tásáért. Az acélipari munkások szakszervezete és az acéltárs'aságok között megkötött kollektiv szerződés 1951 december 31-én lejárt. A szakszervezet követelést terjesz­tett elő a bérek emelésére és a munka- körülmények megjavítására vonatkozólag. A munkáltatók visszautasították a szak- szervezet követeléseit. Az acélipari mun­kások erre elhatározták, hogy kihirdetik a sztrájkot. » Az acélipari munkások szakszervezeté­sek vezetői, Murray-vel az élen, hatósági szervek „kérésére” több ízben elhalasz­tották a sztrájkot és a gyárosokkal való tárgyalások mellett foglaltak állást. A kormány mellett működő bérrögzitő hivatal azt ajánlotta Truman elnöknek, hogy egyezzék bele olyan munkabéremc- lésbe, amely kevesebb annál, mint amit a munkások követelnek. Az acéltársaságok elutasították a bérrögzitő hivatal javasla­tát is. A szakszervezeti vezetők újabb közvetlen tárgyalásai az acéltársaságokkal nem jártak semilyen eredménnyel és a munkások nyomására kénytelenek voltak beleegyezni a sztrájkba, amelynek április 9-ére virradó éjszaka kellett volna meg­kezdődnie. Truman elnök egy órával a sztrájk kez­dete előtt — parancsot adott, hogy az acélipari vállalatokat helyezzék a kormány ellenőrzése alá. Ezután a kormány azt javasolta a szakszervezeteknek és az acél­társaságoknak, hogy igyekezzenek sztrájk nélkül megegyezni. Április 29-én Pine szövetségi bíró olyan határozatot hozott, hogy a kormány intézkedése az acélipari vállalatok állami ellenőrzéséről alkotmányellenes és e vál lalatok vezetését vissza kell 'adni az acél­társaságoknak. A bírói határozat közzété­tele után a h'atszázötvenezer acélipari mun. kás országszerte azonnal sztrájkba lépett. A fellebbvitcli bíróság azonban az amerikai legfelső bíróság dönté­séig érvénytelenítette Pine bíró határo­zatát. Ugyanakkor Truman elnök azt ja* vasolta Murraynak, hogy tanácskozzék hat acélipari társaság vezetőivel és megígér­te: amennyiben a tárgyalások nem járnak sikerrel, parancsot ad ki, hogy május 5-től kezdve emeljék az acélipari munká sok bérét. A kormány azonban nem tel­jesítette béremelési ígéretét. Sajtóügynökségek jelentése szerint az amerikai legfelső biróság június 2-án olyan döntést hozott, hogy Truman el­nök túllépte alkotmányos hatáskörét, ami­kor elrendelte az acélipari vállalatok „ál­lami ellenőrzését”. Ez azt jelenti, hogy az acélipari vállalatok vezetése ismét az acéltársaságok kezébe került. Alig néhány perccel a legfelső bíróság határozatának nyilvánosságra hozatala után az Indiana állambeli Gay-ben és az Ohio állambeli Youngstownban, valamint több más nagyobb acélipari központban az acélipari munkások sztrájkot indítottak. Murray szakszervezeti elnök csak azután adta ki a sztrájkfelhívást, amikor a mun­kások már kezdtek (távozni munkahe­lyükről. Clark tábornok Kocsedo szigetén Clark tábornok, az agresszív ame­rikai csapatok parancsnoka és van Fleet tábornok, a 8. hadsereg pa- J-anosnoka június 2-ám repülőgépen Kocsedo szigetére utazott. Clark tá­bornok szemléje, során kijelentette: ».Minden erőt felhasználnak arra, hogy a hadifoglyokat engedelmesség­be kényszerítsék.” , Amerikai sajtójelentések szerint á hadi­az agresszorok folytatják foglyok gyilkolását. Az amerikai csapatok két Sher- man-mintájú harckocsi támogatásá­val június 1-én behatoltak a hadifo­golytábor egyik részlegébe. Az ame­rikai katonák körülvették a hadifog­lyokat és szuronyos fegyverrel fe­nyegették őket. Egy másik tábor­részlegben felfegyverzett amerikai katonák letépték a vörös zászlót, I MISKOLCI ÉPÜLETSZERELŐ VÁLLALAT SOKSZOROSÍTOTT ÜZEMI ÚJSÁGJA g miskolci épszer híradó értékes munkát végez a dolgozók nevelésé, ben, a tervek teljesítésére való moz­gósításban. A szerkesztőség már a II. évfolyam 4. számát jelentette ímeg. A cikkek sokféle tárgyat ölel­nek fel. Foglalkoznak a munka- fegyelem megszilárdításával, a nor- ínarendezéssel, a technikai minimum tanfolyammal. Olvashatunk benne híreket a kultúr- és sportéletről, a szakszervezeti életről. Érdeklődésre tarthat számot Kovács Ferenc írása a Sztahánov. és újító-mozgalomról. Közli, hogy a vállalatnál bevezetett újítások közül Kun László függesztő bilincsé, Matula János kondenzvíz szabályozója és a Siegfried-féle cső- iperemezö készülék alkalmazása jc. lent ős megtakarításokat eredménye­zett. A vállalatnál rendszeresen tar­tanak ötletnapokat, A cikkíró fel­veti, hogy ugyanakkor nagyobb gon- idot kell fordítani g munkamódszer, átadásra. i ■ i 1 A miskolci épületszerelő vállalat íiaemi újságjának érdeme, hogy sok­oldalúan népszerűsíti az élenjáró dolgozókat. Szükséges, hogy nagyobb számban Vonják be a dolgozókat a sokszoro­sított újság írásába, szerkesztésébe, elkészítésébe. Kerüljék az olyasfajta híradásokat, mint a „Vállalatunk fia­talemberei és agglegényei..kez­detű közleményt, amely lerontja a lap komolyságát. Az „épszer” rövi­dítés nyakatekert, magyartalan és Nevetséges is. Ezek — a sajnos, eléggé elburjánzott —■ rövidítések, {Tefu és társai rontják nyelvünket. Adjanak az újságnak más címet, Jgadiiü: MigM<á gMie.tszérélö, j* tk f |. ITT ' I i i Felvétel a dolgozók általános gimnáziumába A miskolci Földes Ferenc gimnázium­ban szeptemberben a dolgozók ^ általános gimnáziumának ké* I., egy II. és egy IV. osztálya nyílik meg. Az I. osztályba be­iratkozok tanulmányi ideje 3 év. Az I. es II. osztály 5—5 hónap, a III. és^IV. osz­tály 10—10 hónap alatt végezhető el. A tanítás 5-től 9-ig folyik heteukint négy alkalommal. A dolgozók gimnáziumának bizonyítványa mindenben azonos értékű a rendeskorúak iskolájáéval. A tanuló dol­gozók számára a Minisztertanács határo­zata biztosítja a zavartalan iskolalátoga­tást lehetővé tevő munkabeosztást, a fi" zetett időkedvezményt és 6 nap tanulmá­nyi szabadságot. A tanítás teljesen ingyenes. Az T. osz­tályba felvehetők a 17. évüket betöltött dolgozók, ha az általános iskola VIII. osztályát elvégezték. A jövő tanévben ^ ki­vételesen felvehetők még a 20 évnél idő­sebbek közül azok is, akik legalább a népiskola ötödik osztályát elvégezték. Be­iratkozhatnak otthoni munkái végző nők is. Jelentkezni július 1-ig lehet a Földes Ferenc gimnázium igazgatóságánál (Mis­kolc. Day ka Gábor u. 4.). — A BUKARESTI LAPOK 'beszá­molnak arról, bogy a kolozsvári Ál­lami Magyar Színházban bemutatják Háy Gyula, Kossuth-díjas magyar író „Az 'élet hídja" című színmüvéé *— Varsóban ünnepélyes keretek között megnyitották Lengyelország első országos belső épületdíszítési és diszitö-müvészeti kiállítását. A kiállítás megnyitásán W. Sokorski kulturális és művészetügyi mi­niszterhelyettes mondott beszédet. f—« PARISBAN csehszlovák filmna. polcát rendeznek. Az ünnepségekre négytagú csehszlovák filmküldöttség utazott Parisba. A párisi csehszlovák filmnapokat a Csehszlovák-Francia Baráti Társaság cs a Francia, Film- társaság zeMSSi ‘r1------' ' j7ä m NY1KOLAJ CSUMAKOVj A VOLGA TALÁLKOZOTT A DONNAL (HELYSZÍNI RIPORT) 1952 május 31-e esővel szöntött kö­K az tiz­de a rossz idő nem ronthatta él emberek ünnepi hangulatát- Sok ezer sztálingrádi igyekezett ezen a na­pon a város déli szegélye felé, a VoL ga—Don hajózható csatorna zsilipjei­hez, hogy szemtanúja legyem a két nagy orosz folyó, a Volga és a b)on találkozásának. A történelmi jelentő­ségű esemény W52 május Sl-én 1 óra 55 perckor ment végbe. A Volga és a Don vize találkozott, a kommunizmus építésének elsőszülöttje, a Volga—Don csatorna elkészült. A Don vize négy hónappal ezelőtt, február 1-én kezdte meg útját a Vol­ga felé. Az egymásután üzembehelye­zett hatalmas szivatty állomások, a karpovkai, bereszlavi, majd a varva- rovkai víztárolóba emelték a folya­mot- A környező falvak lakói ekkor hallották először a folyóvíz csobogá­sát, a hullámok fölött keringő sirá­lyok vijjogását- Elvirágzottak az új helyre költözött kozák falvak kertjei, jöttek ez első viharok és a. Don vize egyre csak emelkedett a vízválasztó magaslata felé• 4 munkálatok befejezésének idősza­kában nem, lehetett már élenjárókról beszélni. A hősiesség általános jelen­séggé vált. A Volga—Don-csatorna sokezer tagú építő-kolleklívjíjának szí­ve egy ritmusra dobbant. Május 24-én megnyílt az út a Don vize előtt a vízválasztótól, a •két folyót elválasztó százegu kilométeres távolság legmaga­sabb pontjától, a Volga felé. Ettől kezdve az építkezés dolgozói már nem napokkal és órákkal, hanem a víz kö­zeledésével mérték az időt- Reggel ébredéskor jóreggelt helyett azzal a Május 31-én kérdéssel köszöntötték egymást az em­berek, hogy mennyire jutott az éjjel a Don vize és hol van most. „A 8-as számú zsilipnél“ • •. „Most érkezik el a 7. kapuhoz“ ... „Elhagyta a, ha­tost"... „Most érkezett az ötöshöz“ — így hangzottak a válaszok. Éjjel-nappal jött a víz vihar só, zaj­ló áradással- Zúgva ömlött be a zsili­pek vasbeton-celláiba. Esésének zaja összekeveredett az emberek vidám hangjával. Az éjszakában vörös csil­lagok gyultak ki, azoknak a zsilipek­nek a tornyain, amelyeken áthaladt már a víz. , t IS óra után a Von vize ott csobogott már a 2-es számú zsilip bejáratánál- A két zsilip között tízezrek nézték a csatornameder utolsó száraz szaka­szát. A sztálingrádi üzemek és a csa­tornaépítés dolgozói ellepték a csa- tornameder lejtőjét és sokan a csator­namederben várták a folyó vízének megérkezését. A lezuhanó víz zaja elnyomja a~ emberek ujjongását. Még eltelik egy kis idő és azután tajtékozva megindul a hullámzó arádat a második zsiliptől az első felé. A csatorna két oldalán fiatalok futnak versenyt a Donnal. Bokán ültek le a csatorna fenekére, most felállnak és várnak. Türelmet­lenül nézegetnek az első zsilip felé■ És íme az 'első zsilipnél széles víz-, esik csillan. Egyre nő és közeledik. „Jön! jön!" — hallatszanak minden­felől az örvendező kiáltások. A két folyó, a Volga és a Don most már neki-nekicsapódva a csatorna part­jainak, rohan egymás felé. Egyre keskenyebb a két folyót elválasztó szárazság. Ezen a részen még sok em­ber áll, örvendező, ragyogó arccal. A víz mind kisebb helyre szorítja őket. Lármásan, nevetve, tréfálkozva hát­rálnak és szinte elbűvöl,ten nézik a vi­zet. A zenekar tusst húz. Hurrá ! ^arsan /«i mindenütt te-----------— csatorna körül, amikor a két folyó találkozik. Órámra nézek: 13 óra .5,5 perc moszkvai idő szerint. Felejthetetlen pillanat. Tapsorkán tör ki, majd, újból és újból felzug a ha­talmas orosz hurrá. Felcsendülnek a szovjet Himnusz ünnepélyes akkordjai Nézem az új viziutat megalkotó em~ berek boldog, büszke arcát. Mindenütt szívbőljövő meleg jókívánságokat hal­lani. Meghatott, elfogódott hangok hallatszanak: „.Járj szerencsével VoU ga—Don" — mondogatják. A szél szétzavarta a felhőket. 'Ra­gyog a tavaszi nap. Sugarai fényözön. be borítják a természetátalakító tér. vek nagy ihleteiének, J. V. Sztálinnak fenséges szobrát. Megvalósult az orosz ........ .... ___ ... . nép évszázados álma. A Don viza .Miért késik a Volga? Miért nem jön I megtette a nagy utat, egyesült a VoU pontosan a találkozóra?" I gával­Megtöltötték vízzel a cimljanszkajai összekötő csatornát is Ä hajózható Volga—Don-csa tom a meg tölt ésével egy időben befejezték ä hajózható összekötőcsatorna feltöltését is a cimljanszkajai vizierőmű gát­jának körzetében. Ezen a csatornán közlekednek majd a hajók a cimljanszka- jai víztároló és Don déli része között, amelyeknek különböző a szintjük. —i Két zsilipet építettek itt: a tizennegyediket és a tizenötödiket. Ilymódoű lehetővé vált azoknak a hajóknak az álhossátása, amelyek a Don felső sza­kaszai ól és a Volga—Don-csa tornától a cimljanszkajai lenggren keresztül a Don alsó szakasza felé tartanak. Pártélet Feladataink a miskolci járásban az okíaiási évad sikeres befejezésére, az új oktatási évad előkészítésére A POLITIKAI BIZOTTSÁG okta tásről szóló 1951 május 17-i határo­zata alapján a most befejeződő okta. tási évad kezdetekor legfontosabb feladatunk a megfelelő felkészültségű propagandisták biztosítása volt. A miskolci járásban 376 elvtársat kel­lett kiválasztanunk propagandistá­nak. A párttagság 59 százalékát és 726 pártonkivüli dolgozót részesítettünk politikai oktatásban a különböző ok­tatási formákban. Ez az eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a pártbizottságon belül a propaganda- munkát kollektív munkává tettük. Minden pártbizottsági ülésen, titkári értekezleten, aktivaülésen az első he­lyen szerepelt az oktatási munka. Nagy súlyt helyeztünk a propa gandista szemináriumok szervezeti összefogására és eszmei tartalmára. Különböző módszerekkel segítettük a propagandistákat, hogy jó előadók­ká, vitavezetőkké fejlődjenek. Ellen­őriztük, hogyan dolgozzák fel az anyagot, megvitattuk egy egy pro pagandista módszerét, propaganda- szemináriumokon sajtócikkeket és szépirodalmi könyveket tárgyaltak meg, amelyek az oktatási anyaghoz kapcsolódtak. Dolgozatokat írattunk a propagandista elvtársakkal, előadá­sokat szerveztünk a prop. szetniná riumokra. A pártvezetöségi üléseken minden hónapban megtárgyalták a politikai iskolák menetét, ezekre a megbeszé­lésekre meghívták a propagandistá­kat is. Körzetenkint propagandista értekezleteket tartottunk, amelye­ken résztvett a pártvezetőség titká­ra, ágit. prop. felelőse, is. Ezeket az értekezleteket felhasználtuk arra, hogy alapszervezeti vezetőink figyel, mét még jobban ráirányítsuk a poli­tikai iskolákra. A már az év elején megválasztott bizottságok rendszeresen beszélget­tek a kimaradozó hallgatókkal, meg­akadályozták a lemorzsolódást. Az iskolabizalmiakkal ellenőriztettük a hallgatók felkészülését, a tanulási fegyelmet. Mindezek a módszerek hozzájárul­tak a tanulmányi színvonal emelésé­hez és ahhoz, hogy a dolgozók a gyakorlatba, az életbe vigyék át az iskolákon tanultakat. Plop Ernő, Újházi János, Balogh István, a tanu­lásban jó példát mutató hallgatók tervüket rendszeresen 120—130 szá­zalékra teljesítik. Számos példa bizonyítja', hogy a politikai iskolák hallgatóinak leg­jobbjai élenjárnak a népnevelő mun­kában is. A jó politikai iskola gon­dos előkészítője a tagjelöltfelvétel­nek. A sajószenlpéteri Kossuth párt- szervezet és a belsöböcsi politikai is­kola hallgatói közül több tagjelöltet vettek fel ebben az évben. - ­AZ EREDMÉNYEK mellett rá kell mutatnunk a hiányosságokra, is, önöd községben a községi alapszer vezet és az állami gazdaság párt­szervezete teljesen elhanyagolta a pártoktatást. Nem is csoda, hiszen Fonó Andrásné elvtárs, községi füg­getlenített titkár, Csarnl elvtárs, alapszervézeti titkár, Dudás elvtárs, az állami gazdaság pártszervezetének ágit. prop. felelőse sem vett részt szervezett politikai oktatásban, lebe, estilték a tanulást. Ezeket az elvtár­sakat felelősségre vontuk és a tanu­lás, a politikai iskolák elhanyagolása miatt pártfegyelmi büntetésben ré­szesültek. Hasonlókép felelősségre vonjuk azokat a járási tömegszerve­zeti vezetőket, — mint Horváth elv­társ, járási MÉSZÖV titkár — akik nem fordítottak gondot a pártokta­tásra. Hiányosságként kell megálla­pítanunk, hogy politikai iskoláink nem nevelték elég harcossá a hall­gatókat, az osztályellenség elleni küzdelemben való kemény helytál­lásra. Számbavéve az oktatási évad eredményeit és hiányosságait', össze­gezve tapasztalatait kell előkészíte­ni az évvégi összefoglalókat és az új oktatási évadat. Propagandistáink állapítsák meg, mely anyagokat értették meg kevés­bé a hallgatók. Fordítsanak különös gondot a pártról, az Alkotmányunk, ról, az ötéves tervről, a szocialista munkaversenyröl, munkafegyelemről és állami fegyelemről szóló anyagok­ra. A pártvezetőségek biztosítsák a a pártcsoportbizalmiak és a legjobb aktívák segítségével a politikai isko­lákon való rendszeres megjelenést. Tűzzék vezetőségi ülésre az oktatási évad befejezésének és az új oktatási évad előkészítésének kérdését. AZ ÖSSZEFOGLALÓK eredmé­nyessége érdekében fel kell használni az évközben kialakult legjobb mód­szereket; például a jő tanulók pat­ronálják a gyengébbeket, az anyagot vitassák meg tancsoportokban, kö­zöljék a hallgatókkal a vizsgakérdé­sek megvilágítására alkalmas kon­krét anyagokat és adatokat. A.' pro­pagandista elvtársak törekedjenek még jobban az elmélet és gyakorlat összekapcsolására, a munkahelyekre és munkafeladatokra konkretizálva magyarázzák meg az elmélet jelen­tőségét. Minden hallgató számára meg kell jelölni a továbbtanulás módját, a záróvizsgák után konkrét feladatok­kal kell megbízni őket. Ezek a meg­bízatások irányuljanak a termelés emelésére, a tanultak következetes gyakorlati alkalmazására, A politi­kai iskolák hallgatói járjanak élen a termelésben, a» ellenség elleni kemény, harcban, a helytállásban, az igaz ha. zafiságbán. Számolják fel az oppor­tunizmus mindenfajta megnyilvánu­lását, érvényesítsék következetesen és minden téren pártunk tanításait, a marxizmus-leninizmus útmutatá­sait. Propagandistáink az oktatási évad befejezése után is tartsanak kapcso­latot hallgatóikkal, kisérjék figye­lemmel, hogyan hajtják végre párt- megbízatásaikat. Minden propagan­distát felelősség terhel azért, hogy hallgatói a következő évben minél aktívabban és eredményesebben ve­gyenek részt a politikai oktatásban. ALAPSZERVEZETEINK vezetőt támaszkodjanak bátran a politikai iskolák hallgatóira, bízzák meg őket feladatokkal, segítsék őket azok vég­rehajtásában. Időben lássanak hozzá az új oktatási évad előkészítéséhez, tegyenek javaslatot- új propagandis­ták beállítására, már most kezdjék meg a politikai iskolák szervezését« Tudatosítsák, hogy termelő mun­kánk eredményeinek, hazánk népünk fejlődésének alapvető fontos bizto­sítéka az ideológiai felkészültség. Minél jobban felvértezik magukat ai kommunisták és a pártonkivüli dol­gozók a marxizmus-leninizmus tudo­mányával, annál biztosabb léptekkel és annál gyorsabban haladunk előre a szocializmus építésének útján. BARATI JANOS Miskolci Járási Pártbizottság ágit. prop, titkára. Fokozódik a torzsalkodás a koreai bábkormány köreiben A Koreai Központi Távirati Iroda jelentéseket közöl arról, milyen fe­szült a helyzet Dél-Koreában a Li Szín Man és Kim Szón Szu-féle két reakciós csoportnak a hatalomért folytatott versengése miatt. Li Szín Man mindenáron ismét győzni akar a küszöbönálló úgyne­vezett elnökválasztáson. „Kiodo Cuszin“ japán hírügynök­ség beszámol arról, hogy Puszanban ostromállapotot, rendeltek el. Li Szin Man feltételezi, hogy a hadsereg és a rendőrség terrorjával rákényszerítheti a lakosságot, hogy Örcá szavazzon. s. Li Szin Man terroristákat mozgó­sított, akik körülvették és megtá- madták a nemzetgyűlés épületét. Május 19-én a terroristák megver­ték és megsebesítették Csan Tiak Szán miniszterelnököt. A miniszter- elnök ezután lemondott. Kim Szón Szu alelnök szintén kénytelen volt lemondani. A rendőrség számos kép­viselőt letartóztatott. A nemzetgyűlésben követelik azí ostromállapot felfüggesztését és a letartóztatott nemzetgyűlési képvise. lö szabadon bocsá tását. Az imperialistákat nyugtalanítja délkoreai bábjaik torzsalkodás».

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents