Észak-Magyarország, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-25 / 121. szám
1 ESZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1852. május 16. CSIKÓS (Szigligeti népszínműve a Miskolci Állami Nemzeti Színházban) Az Állami Bábszínház június 10-én kezdi vendégjátékát Miskolcon KATONA BÁNK BÁNJA már meg Kezdte diadalmas pályafutását, Petőfi csillaga már fényesen ragyogott, íróink legjava, a nemzet haladó erői a nép felé fordultak, a reformkorszak megérleli 'hazánkban is a polgári forradalom eszméit, a feudalizmus megdöntésére irányuló törekvéseket, amikor Szigligeti „Csikós” című népszínművét megírta. Ez a mű a termékeny színészíró mintegy ISO darabja közül az egyik legmaradandóbb értékű alkotásának bizonyult. Az 184ó- hart írt művet 1847 januárjában mutatta he a pesti Nemzeti Színház nagy sikerrel s a darab hosszú évtizedekig maradt hálás müsordarahja a magyar színpadok nak. Szigligeti népszínműve magán viseli kora bélyegét Mondhatnék, pontosan azoknak az esz'endőknek, a szabadságharcot megelőző két-három év irodalmi irányzatának, forrongó eszmevilágának színpadi tükörképe, amikor a darab íródott és színre került. A realizmus még nem tudott gyökeret verni irodalmunk ban, nem tudta kiszorítani a romsntikát, amely a kor legjelentősebb íróinak jellemzője, de a nép felszabadítása a feudális iga alól -— minden haladó írót legtöbbet, legsokoldalúbban foglalkoztatott tárgy. SZIGLIGETI darabjában maró gúnynyal pellengéred tó a nagyormódi földes- asszony családjának, környezetének rothadt erkölcseit, felszínes, léha életmódját, Cselekménye központjába állítja a naplopó, semmitekéin Ormódy Bence orgyilkos mesterkedését, amellyel meg akarja kaparintani unokaöccse, a semmivel sem különb, elkényeztetett, üresfejű szoknyavadász Ormódy Alfréd örökséget. Ennek a társaságnak züllött világával állítja szembe Szigligeti a nép egyszerű fiainak tiszta, emelkedett erkölcsi világát. Becéző szeretettel eszményíti az úri gazságokkal szembeszálló paraszti alakjait, Andrist, a szerelme« csikós bojtárt, Mártont, az öreg, tapasztalt, kémény, bölcs Ktániadöt, aki mint jó apa, úgy igazítja el „szogái”, a puszta fiainak minden dolgát és fényt derít az úri fondorlatok szövevénye mögött rejlő igazságra. Az eszményi parasztfigurák mellett megmutatja Kis Bálint telkesjobbágyban azt a paraszti alakot is, aki ellenzi leánya házasságát a földtelen, ég alatt tanyázó^ Andris bojtárral, mert választófalat eres a maga telke, háza és a csikós, a „betyár” fö/dtelensége közölt. Keserű tapasztalaink győzik meg, hogy Andris és Rózsi egymásnak valók; az átbágbatatian vá* lasztófal nem közöttük, hanem az elnyomók és az elnyomottak között morédéők. _ r .... Szigligeti néhány vonassa! kitűnő kar- vikat.úráját rajzolja meg azoknak a falusi jegyzőknek, „rektoroknak”, akik a földesúr kastélyában amolyan burkolt lakaj- szerepet töltenek be. Ezek a talpnyalásra kárhoztatott falusi értelmiségiek itt kísértettek még hét-nyolc esztendővel ezelőtt rs, egészen a felszabadulásig, mint jellegzetes alakjai a reakció« világnak. Az Ormódyak környezőéhez tartozó, a demokratikus szellem előretörése folytán piszkos ügyei miatt nyugalomba _ küldött régi népeMenes, népgyűlölő főbíróval ha" tásosan állítja szembe az író az új, h eladó szellemü, reformkor formálta főbírót. MESTERE Szigligeti ebben a darabjában is a bonyodalom hatásos feleptté «ének, az izgalmas, érdekfeívúitő színpadi helyzetek megteremtésének. Nem mestere azonban a nép nyelve és az irodalmi nyelv olyan szerencsés összehangolásának, «milyet pékiául Petőfinél, Aranynál tapasztalunk. Parasztjai nem a nép nyelvén, hanem mesterkélt, feilengős irodalmi nyelven Ijesaélnek. Általában azonban Szigligeti nyelve világos, könnyed, közérthető és máig is különösebb csiszolás nélkül alkalmazható a színpadon. Szigligeti érdeme, hogy Katona József és más elődei súlyos nyelvezetével szemben, köny- nyed, közvetlen n-velvezetével vitte előbbre a magysw színmüirodalora fejlődését, Ar A Miskolci A fiam i Nemzeti Színház együttesének azt a feladatot kellett megoldania, bogy ezt az évszáza dós népszínművet olyan frissen tálalja, hogy megértsük a kor szellemét, amelyben a mű süületott, ugyanakkor kihámozódiék "t>előle mindaz, ami a romantika mögött a valóság elemeit tartalmazza és így közelebb kerüljön a darab érdemi mondanivalója érdeklődési körünkhöz. Ezeket a követelményeket egyrészt Oro* György ügyes rendezése, másrészt a népszínmű dalbetéteit frissen hangszerelő és részben saját feldolgozásé dalaival kiegészítő Volly István biztosította- Dicséretére válik a rendezőnek, bogy a darab eszmei mondanivalója szempontjából jellemző és fontos jelenetek, párbeszédeik, a párbeszédek csattanói kellő helyen, kellő hangsúlyt kapnak, ezzel elmélyíti a hatást, amit a szellemesen felépített helyzetek, a zenével, tánccal tarkított jelenetek váltanak ki. AZ ELŐADÁS színes9ége, jő megrendezése mellett kiemelkedő része volt a sikerben Benkő Bélának és Farkas Endrének. Benkő (Andris bojtár) eddigi legfejlettebb alakítását könyvelheti eL Beleélte magát a nyakas, büszke, talpig becsületes szerelmes legény szerepétje, olyan alakot formált, mint Petőfi egy-egy dédelgetett paraszJiőse. Játéka felszabadult, biztos és stílustartó, éneklése könnyed, finoman színezett. Farkas Endre ugyanakkor az öreg számadó, Márton alakját, nagyszerű jellemvonásait elevenítette meg érett művészettel. Csárdái kettős jelenete Andrissal feledhetetlen élménye marad a nézőnek. A leánya hírét, becsületét féltő Kis Bálint lázongását Nagy István tipikus parasztfigurája ellenére helytelenül értelmezte, amikor Tiborc siránkozó hangját vegyítette szavaiba a kastélyban játszódó jelenetben. 'Tiborétól hatszáz év választja el Kis Bálintot, akit ugyanúgy megérin" te t a szabadság eljövetelének előszele, mint Mártont vagy Andrist, az egész népet, amelyben Petőfi versei, Kossuth lángszavai már felkeltették az öntudaWit. Erre gondolva alakítsa kissé erőteljesebbé, határozottabbá Kis Bálintot. Az urak által könnyű prédának vélt, tiszta és megközelíthetetlen Rózsi szerepét Mártié Éva játszotta, eleinte bizonytalankodva, azután mind erőeljesebben jellemezve a János vitéz Juliskájával rokon jellemű paraszt lányt. A kényes-nyegle fiatal föl - desúr, Ormódy Alfréd, Tánczos Tibor zemélyében szerencsés tolmácsolóra talált. Móricz Lili hanghordozásával inkább áligényes burzsoá asszonyt ábrázol az élvhajbásző, ostoba nagybirtokosnő helyett, aki nem beidézett tudatossággal, hanem csupa kényelemszeretetből utasítja el jobbágya panaszait. Az első felvonásbeli bonyolult jelenet helyes felépítésében, folyamatosságának biztosításában egyébként Móricz Lili színészi intelligenciájának döntő része van. Bánhidy népgyűlölő, korrupt, öreg dzsentri figurája jó. Az örökségért minden aljasságra kész Ormódy Bencét sunyi ólálkodásával, alakoskodásával Beleznay nem eléggé meggyőzően eleveníti meg. Több aktive fá-t. mozgékonyságot kell belevinnie já' tékába. A mohó gazemberkedésnek velejárója az elevenebb mozgás. Rövid jelenéseiben is rokonszenvesen meggyőzően rajzolja meg Perlaky Kornél az új, ha ladó szellemű főbírót. Az előadás egyik legázesebb, legmúlat tatóbb jelenete a három becsiccsentett vásáros asszony — Somló Mária, Sárosi Miéi, Kiss Ibolya — pletykálkodása. Mikes Béla (rektor), Némethy Ferenc (jegyző) jól jellemzett epizódalakok. AZ ELŐADÁS énekszámai, a MÁV táncegyüttes csikóstánca, népi játékai, a zenekar közzenéje s egy művészi cimbalom-szóló, Ütő Endre fantáziadús díszletei — olyan elemei az előadásnak, amelyek változatos, gazdag szórakozást nyaljanak a darab vidám, optimista slaphan- gulatú fejleményei mellett. Érdemes volt ezt a népszínművet felfrissíteni, bemutatni és érdemes dolgozóinknak színpadi irodalmunk fejlődésének ezt a jellemző alkotását mrgismer- niök. (hbi szünidő alatt lelkesen vesznek részt maid a nyári mezőgazdasági munkákban a Vámos Ilona-gimnázium tanulói A budapesti Állami Bábszínház június 10-től 15-ig Miskolcon, as MSZT Deákutcai székházéban, 16-án és 17-én a diósgyőri Vasas Otthonban, 19-én és 20-án Ózdon mutatja be nagysikerű bábjátékát. Egyik — felnőttek számára — a „Sztárparádé” című szatirikus kabaré, amelynek Budapesten már 300 előadása volt. A kabaré bő humorral, csípős szatírával gúnyolja ki az úgynevezett pódiumműsorokat, kívánságban gve rsenye két. A bábokkal való parodízálás wncRtiviS mulattató. Darvas Szilárd konferál, A gyermekek számára tartott előadást)« a „Csodálatos kalucsni”, Matvajeva szovjet mesejátéka szerepel műsoron. Arról szól, hogyan változik kést közismertem gyáva nyuszi bátor hőssé és teremt rear det a vadállatok közöd az erdőben. Az Állami Bábszínház vendégjáték* élénk érdeklődést kelt a dolgozók körében. IPARI TANULÓK KIÁLLÍTÁSA KUN JÓZSEF-UFCA1 OTTHONBAN A Vámos Ilona gimnázium tanulói örömmel fogadták a Népgazdasági Tanács felhívását, amely a nyári szünidő alatt mezőgazdasági mun\á\ végzésére buzdítja az iskolai tanulókat. Az iskolai év befejezése után örömmel, boldogan kérünk részt a dolgozó parasztság munkájából. Május 22-én tartott iskola gyűlésünkön megjelent az egész is\ola ifjúsága, jelen voltak tanáraink. Az igazgató elvtárs ismertette, hogy az idén milyen nagy gonddal szervezik meg a diákok nyári foglalkoztatását. A Népgazdasági Tanács rendelkezése folytán a tanácsok, az állami gazdaságok, a tszcs-k a legmesszebbmenőkig biztosítják az ifjúság érdekeit. Az igazgató elvtárs példának hozta fel a Szovjetuniót, ahol együttműködnek az iskolák, a szovhozok és kolhozok. A Szovjetunióban már szerződést kötnek az iskolák, * \olhozok\al és szovhozokkal. Több felszólaló beszélt arról, hogy örömmel, lelkesedéssel vesz majd részt a nyári mezőgazdasági munkákban, követi a párt hívó szavát, lelkiismeretes jó munkával igyekszik minél többet segíteni a dolgozó parasztoknak. PAISA ILONA Miskolcon a Kun József utcai 131. számú ipari tanulóotthonban igen érdekes és tanulságos kiállítást rendeztek. A kiállí.áson első- és másodéves ipari tanulók által készített munkadarabo kát látunk. HOSSZÚ HETEK ÓTA készültek az ipari tanulók, hogy a munkadarabjaikat tartalmazó kiállítás méltó módon tükrözze fejlődésüket, megmutassa, hogy a párt és a kormány szerető gondoskodását élvezve, milyen nagy eredményeket érnek el szakmájuk elsajátításában A tanulók jogos büszkeséggel beszélik, hogy a kiállításon megfordult idősebb dolgozók, szakmunkások nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, Nem egy közülük elmond ta az ipari tanulóknak, hogy bizony abban az időben, amikor ő „tanom-,” volt, nem is gondolhatott volna arra, hogy ilyen munkadarabon dolgozzék, hiszen a tanulóidő első és második éve főként azzal telt el, hogy a „gazda” számára a háztartási munkában segédkezett. Felhívták a látogatók a 3 ipari tanulók figyelmét; öntudatos, fegyelmezett munkával, jó tanulással hálálják meg a pártnak, dolgozó népünknek, hogy ők már nem ismerik a régi tanoncsorsot, hanem gondoktól mentesen tanulhatnak, képezhetik ma gokat. Azon igyekeznek, hogy szakmájuknak való ban mesterei, valóságos művészei legyenek, így veszik ki majd nagy sikerrel részüket « boldog jövő építésében, a béke* harcban. A DIÓSGYŐRI KOHÁSZATI ÜZEMEK, a Borsodvidékti Gépgyár, a Drótgyár, a Papírgyár és több más üzem egy-egy gépének pontosan elkészített kicsinyített mását látjuk a kiállítási anyagban. Banus Katalin és Mészáros Éva (Szerencsi Cukorgyár) cukorból készítette el művészi kivitelben a szovjet és a magyar címert. A kenyérgyár tanulói Népköz'ársa- ságunk címerét tésztából formálták. Az építőipari tanulók az építkezéshez szükséges állványzatok kicsinyített másával vesznek részt a kiállításon. A tállyai kőbánya fiataljai a most kapott új 10-es törő modelljét készítették el nagy gonddal, szeretet, tel. Kerek egy hónapot dolgoztak a távirdaintéző- ség tanulói a térköz-biztosító berendezés ksesijmyi' tett másán, a szerkezet ugyanúgy működik, mint a nagy berendezés. Zeten- ka Ferenc kovácstianuló kovács tűzhelyet készítet* a hozzávaló szerszámokkal együtt. Sok nézője volt a kereskedő tanulók által készített kiállítási anyagnak is. Mindjárt * l»e;aratnál szembetűnik és eok érdeklődőt vonz a miskolci fűtőház tanulói által készített tehervagon A VASÁRNAPI ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ óta sokszáz látogatója volt a kiállításnak. A vendégkönyvbe nemcsak nevüket, hanem észrevételüket is bejegyzik a látogatók. „Ez a kiállítás hű bizonysága annak, milye« nagy gondot fordít nép« demokráciánk a fiatalos: nevelésére, bizonysága annak is, bogy lelkes ifjú-* «águnk milyen nagy feladatok elvégzésére képes” — szól »T egyik bejegyzés. Sok általános iskolás fiú és lány is felkeresi a kiáílítás-t. A kiállítás««» látottak hatása alatt nem egy VIII. osztályos jelentette már ki lelkesülten; ^1 pari tanuló leszek!” * A kiállítás május 30-áa zárul, megtekintése df'jtn - lan. F ELBOLYGATOTT MÉHKAS. HOZ hasonló hetek őtaömassa, Bükk-hegyséij magasba nyúló csúcsai közé ékelt kis település. Itt készíti a Magyar Filmgyártó Vállalat Illyés Gyula Kossuth-díjas írónk forgatókönyve alapján a „Feltámadt n tenger“ című új, kétrészes, inest történelmi film egy részét. Petőfiről, Bemről, a szabadságharc hősi korszakáról szól a f ilm, amellyel a magyar filmművészet a nemzeti öntudat fejlesztését szolgálja, haladó hagyományaink megbecsülését mélyíti cl, megeleveníti a~t a dicsőséges küzdelmet, amelyet a reakció túlereje és a belső árulók egykor elbuktattak, de népünk a második világháború után a ovjet hősöktől kapott szabadság birtokában győzelemre vitt J ÓVAL A BTLMFELVETJCLEK megkezdése előtt lázas építő munka folyt Ömassán. A kis borsodi falu képét Jellegzetes erdélyi faluképpé kellett átvarázsolni. Sőrés Imre építőművészre hárult ez a feladat, amelyet 10—12 főnyi szakmunkással és a falu dolgozói közül toborzott segédmunkásokkal sikerült a kilűzött határidőre megoldania. A szakmunkás csoport minden tagja derekas munkát végzett Tepliczki Árpád munkavezetővel az élen. Mindannyiukat fűtötte a lelkesedés, hogy ilyen nagyszerű vállalkozás részesei lehetnek. — Nem az voll a feladat, hogy bizonyos szűkebb tájegységnek megfelelő falut ábrázoljunk — mondja Sőrés mérnök —, hanem, hogy jellegzetesen erdélyi falu hangulatát, összbenyomását keltsük. Hogy mennyire sikerült ez, legtalálóbban Farkas Ferenc néprajzi szakértő fejezte ki, amikor azt mondta: „Színié a keserűlapű szagát érzem a faluban“. A teljesen korszerű Iskolaépület most nagyobb székely ház hatását kelti a hozzáépített magas tornáccal. Ez Bem főhadiszállása- Több mint harminc, az erdélyi stílustól merőben elütő házat alakítottak át erdélyi jellegűvé. Tornácokat építettek, zsúp- és zsindelytelőket raktak rájuk, a ház- sarkokat farkasfogű gerendavégződé- sekbel látták el. 12 méter magas, fából készült harangtornyot építettek. A kapuk, székelykapukká alakultak át. Mindehhez nagy segílséaet nyújtott a bükki állami erdőgazdaság igazgatósága a faanyag biztosításávalERDÉLYI FALU A BÜKK VÖLGYKATLANÁBAN (A szabadságharc filmjét forgatják Ómassán) A vasárnapi kirándulók a hegyoldalon vonuló útról álmélkodva nézték, hogyan alakult át máról-holnapra Ómassa. Alig ismertek rá a szűk völgykatlanban meghúzódó, sokszor lálott falura. ★ Y1 EG VALTOZOTT, / mozgalmassá Lrl vált a falu belső élete is. A filmben szereplő művészeken, néphadseregünk százötven katonáján kívül részt vesznek a próbákon, a felvételeken a falu dolgozói is — férfiak, nők, gyermekele — kétszázhatvanam Magyar és román népviseletbe öltözve jár nők-kelnek, kiselib-nagyobb csoportokban beszélgetnek a hideg, borús, esős idő miatt gyakori hosszú szünetekben. Megtárgyalják, milyen felemelő érzés számukra, hogy a népről szóló, a népnek készülő filmen meg fog jelenni az ő falujuk és a nevezetes filmnek ők is aktív szereplői lehetnek^ Az időjárás valóban nem kedvez a felvételeknek. A minduntalan megeredő eső miatt az idő nagyrésze „napravárással“ telik el. De ha csak 10—15 percre kiderül3 művészeink kihasználják az időt A 'MAGYAR-ROMÁN vegyesla** kosságú falu főterére összeűo- bollák a népet. Az emberek közt Petőfi áll, mellette Bem. Petőfi kérdően néz Bemre; beszélhet-e? Bem bólint. Petőfi a zsibongó tömeget túlharsogva beszélni kezd: — A magyar hadsereg vezérkara közzéadta és elrendeli, hogy minden zsellér, akár magyar, akár román, tekintse magáénak a földet, amelyet művel, a házat, amelyet felrakott, a jószágot, amelyet felnevelt. A szabadság erre is szól -■. Aztán széttárja karját; — Á szabadság olyan, mint a levegő- Vagy mindenkié, vagy senkié... A falu összesereglett lakossága feszült figyelemmel szegzi tekintetét a szenvedélyes meggyőződéssel beszélő költőre. A film egyik ünnepélyes jelenete lesz Petőfi beszéde a néphez. A felvételt megszakítja re ismét megeredő eső AZ EGYIK DOMBOLDALON a film Kossuth-díjas főrendezője, Nádasdy Kálmán tart haditanácsot vezérkarával, Ranódy László és Szemes Mihály rendezőkkel, Hegyi Barna Kossuth-díjas operatőrrel és a rendezők munkatársaival- Már is vezényszavak hallatszanak. Mikrofonpróba: 1—2—S ... — Figyelem! Petőfi és Bem kivételével kérjük a művészeket — mondja Hintsek György, a rendezők első asz- szisztense. Délceg huszártisztek érkeznek lóháton. Rajczy Lajos, Kozák László, Dömsödy, Győry, Garics, Somogyvári művészek kitünően ülik meg paripájukat. Felvonul a falusi statisztéria, a falu lakói is, akik fegyelmezett viselkedésükkel, segítségükkel hozzájárulnak n film jövendő sikeréhez„ A próbák már folynak is, ezúttal a főhadiszállás előtt■ Megjelenik a színen Görbe János Kossuth-díjas művész, Petőfi alakítója és Makl&ry /.oltón, Bem tábornok megszemélyesítője. Bem söld forgós csákót, kávébarna mentét, galambszürke pantallót visel. A tornácról honvédek ládákat, csomagokat cipelnek Bem szekerére. A főhadiszállás költözködik. Az utcán huszárok korhű egyenruhában, a negyven- nyolcas Mátyás-huszárok pirossujtásos, szürke egyenruhájába öltözve vonulnak felmálhdzott lovakon a katonák. Majd gyalogos szakasz vonul el. Két öregasszony bátorkodik a színhelyre, karjukon élelemmel tele kosárral és kulacsokkal. A honvédeknek hozták. Ott van a szereplők közt Szirtes Ádám. a Talpalatnyi föld Góz Jóskája, aki most Hajdú Gyuri alföldi legényt, Petőfi földijét alakítja. Hajdú Gyuri több társával, élete kockáztatása árán, a rajtuk ütött németekkel hősiesen harcolva, hozza el Gábor Árontól n. Bem hadserege részére készült ágyúkat. A / ESŐ ISMÉT szünetre kénysze- ríti a művészeket. A harangtorony táján érdekes kép alakul ki. A magyar és román parasztok a házak, tornácain üldögélnek, beszélgetnekm Az utcán időnkint egy-két huszár lovagol fel vagy le, gyalogosok jönnék-mennelc. Egy eresz alatt Czecz alezredes be. szélget két másik honvédtiszttel. Egy kis fészernél két. felnyergelt ló van bekötve, mellettük Bem futárjai. Maga Bem apó néphadseregünk mostani egyenruháját viselő törzstiszttel tárgyal, aki mint katonai, szakértő segíti a filmi katonai mozzanatainak helyes^ korhű beállítéisát- 1 A múlt harcos forradalmi hagyományai és a folytatás. . Motorkerékpáros dolgozó kanyarodik mügéjük. Lejebb az utón teherautók és szekerek. I Petőfi a kiszélesedő utca közepéit magában áll. Mélytüzű sötét szemei mintha befelé tekintene, eJsiklik « színes, mozgalmas képeken. Nem kis feladat Görbe János számára megeleveníteni Petőfit. Megértem magábamélyedésétw Még okkor is mélyen gondolkozik, amikor érdeklődöm szerepéről- Hosszabb szünet után válaszol kérdésemre.-L A Szovjetunióban láttamí a szovjet művészek. alakításaikkal arról akarják meggyőzni a nézőt, ugyanúgy szereti a dolgozó népet, ahogy a hős szerette,, — ahogy mondjuk Sztálin elvt.árs, vagy a mi Rákosi elvtársunk szereti a népet. Olyan Petőfit akarok a közönség elé állítani, aki belsőleg hasonló a szabadságharcos költőhöz, akkor a nép elfogadja és még jobban megszereti Petőfit. Minden erőmet arra összpontosítom, hogy ez sikerüljön. Nem is foglalkozom mással, csak ezzel a szereppel, amely körülbelül egy évig be fogja tölteni életemet, művészi munkámatA FILMGYÁR fizikai és művészeti dolgozóinak kollektív, lelkes, elmélyedő munkájával így készül a magyar filmgyártás új nagy történelmi filmje. A készülő filmet nagy érdeklődéssel kísérik a Szovjetunió filmművészei Is, hiszen tudjuk, hogy Petőfi milyen nagy tiszteletben és megbecsülésben áll a szovjet nép körében. A forgatásokon megjelent sí Pravda magyarországi szerkesztőségének képviselője is. Borsod dolgozói büszke örömmel fogadják, hogy a dicső szabadságharcunkról szóló film egy részét itt, mesénkben készítik. Hajdú Béla.
