Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-24 / 300. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Hétre. 1951 december 24. S^SZDWETOiSZÄBÄlNi aüűas Egy szovjet város békés munkanapja Ogyessza . . . Ki ne ismerné a híres szovjet kikötővárost? Nevezetes forradal­mi malija van: 1905~hen itt kúszott fel Potyomkin cirkáló főárbocára a vörös lo­bogó, itt dördültek 'ed a kormányzó sági palotára szegezett hajóágyúk. Bátran, hő­siesen harcolt Ogyessza a Nagy Honvédő Háborúban is, bokáig ellenállt, ' aztán rengeteget szenvedett a jasiszta megszál­lás igája alatt, amikor pxdig 1941 áprili­sában a Szovjet Hadsereg felszabadította, kifosztottan, romokban h evert. A szocialista munka Odesszát is újjá­varázsolta. Ma szebb és lüktetőbb az éle­te, mint a háború előtt volt. Az újjáépí­tés hatalmas munkája az c\gyesszaiak sze­me elölt, folyt le, lenyűgözve láthatták. hogyan tünteti el a béke are je a háború borzalmas nyomait, hogyan emel új épü­leteket, áj gyárakat, hogy ay.. teremt új életet. És az ogyesszaiak, amikor aláírják a Béke Világtanácsának felhívását, foko­zottan érzik a kötelességet, hogy aláírá­sukat tettekkel, a 'béke mc$.szilárdításá­ért végzett munkával erősítsék megt A ~Bolsevik Zászlóé* című ogyesszai lap, ,,A bélé is munka egy 1napja'* címmel leg­utóbb külön számot adott ki, amely be­mutatja: ' hogyan él és dolgozik a nagy kikötőváros \ népe egy békés munkanapon. Békés termelés Október Srät örökítette meg az újság krónikája, s etijiondja, mi torrent ezen a kiragadtok napon Ugyessza éleiében. ÍN óz­zuk meg előszűr az jpar munkásságát. A ,,januári Felkelés,, nevű gyár hatalmas rmuáidarukat kesiuielt a Volga melieU épülő nagy vízieiőmü számára, Fjodor ÍViarcsenko sztahanovista kovács így be­szélt munkájukról: — kitüntetés a kommunizmus nagy építkezései számára dolgozni. Tudjuk, hogy a kezünk alól kikerülő emelődaruk meggyorsítják ai nagy hékeépíikezosekel, amelyek a lermészet átalakítását és a dol­gozó ember életének megjavítását szol­gálják. Fjodor Miarcsenko példát mutat a munkában. Egyszer azt a feladatot kap­ta, hogy szelyénysorozaitot kovácsoljon a darukhoz. A norma szerint erre csak­nem négy munkanapot irányozlak elő. Marcsenko 8 óra és 30 perc alatt teljesí­tőbe, s azóta is minden nap két-három- szorosan túlteljesíti normáját. A „Vörös Gárda”-gyár egy tétel villa­mos csőriül készített szénbányák részére és vasalógépekét gyártott a bányamoso­dáknak. A malomberendezések gyára, uihsi) rendesen, ezen a napon is szállító szalagokat és lapátológépeket gyártott, amelyek egyrészt a gabona gépkocsikba rakodását, másrészt a vasuli kocsikból türlénő kirakodását könnyítik meg. Du ki tudná felsorolni a rengeteg ogyesszai gyár és üzem munkásságát? Mi­lyen lendülettel készülnek a mezőgazda- sági gépek, a minőségi cipők, a kötött áruk, a bőripari készítmények, kész ru- Tiák, bútorok, sportszerek, az édesipart készítmények, a konzervek és még sok minden egyéb, ami a dolgozók keze alól a dolgozók számára kikerül. A kikötőben Élénk as élet ,az ogyesszai kikötőben is- Hajnalban indult el Batumiba a „Grú­zia" nevű hajó, hogy utasait a csodálatos szépségű kaukázusi üdülőhelyekre vigye. Alem sokkal később befutott a „Koroiz" gőzös, donyeci szénnel megrakodva. A keresi partokról a Fekete-tengeri Állami Halászati Tröszt flotillája futott ki a tengerre és estére már megérkezett radio­gram juk, amely dús heringjogásról szá­molt be. Nagy érdeklődés kísérte a bálnavadász flotilla kifutását. Ennek a hajóegységnek ez a hatodik útja, amelyet a „béke sztá­lini útjának” neveztek el és fogadalmat tettek, hogy minden eddiginél sikeresebb vadászati eredménnyel térnek vissza. A tudomány munkásai Ogyessza gazdag tudományos erőkben is. Látogassunk el a hires szemklinikára, amelyet Filatov akadémikusról neveztek el. llány ember gondol végtelen hálával erre az intézményre, amelynek falai kö­zött Filatov professzor és tanítványai visszaadlak látásukat és így újra teljes értékű tagjai lehettek a társadalomnak. A műtő ajtaja felett most is ég a vörös lámpa, — ez a 10.706-ik műtét, amit 1946 januárja óta végeznek és ezen az októ­ber 8-án Marija Szokoljuk, Teszcsana íJ'- lubeli kolhozpaTasztasszonyon végeztek si­keres műtétéi. Menjünk át innen a Szelekciós és Ce- rerikai Inlézetbe, amely Liszenko nevét vis K és ahol éppen az 1952. évi tema­tikai munkatervei vitatták meg. A terv egyik legfontosabb pontját, az intézet ál­tal kitermelt és kitermelés alatt álló ga­bonafélék, gynpetcserjék, takarrnányfii- fajták, slb. kikísérletezésének kérdése je­lentene, tekintettel azokra a kerületekre, amelyek a dóinkra jn:i csatorna megépí­tésével átjárnék az öntözéses földműve­lésre. Mozgalmas és eleven volt az élet az élelimifzer- és hűtőházi ipar technológiai intézetében is, ahol ezen a napon a leve­lező diákok nagy csoportja védte meg diploma-dolgozatát. Az épülő Ogyessza A háború utáni első ötéves terv alatt Ogyessza újjászületett romjaiból. Az új­jáépítést az építés korszaka követte, s Az ogyesszai terület kolhozainak és szovhozainak dolgozói is jó munkát vé­geztek. Idejében betakarították a gazdag gabonatermést, majd a késői növényeket és elvégezték az őszi vetést. Aztán Ogyesszában hatalmas arányú mezőgaz­dasági kiállításon adtak számot munká­juk eredméhyeiró’L Már az első nap több mint százezer ember tekintette meg a ki­állítást, amely felvonultatta az ogyesszai terület mezőgazdaságának nagyszerű ter­ményeit: a kitűnő „Ogyeszkaja—16" őszi búzát, az Uzbéki szőlőt, a távolkeleti pa­radicsomot, a gyapotot és az állattenyész­tés remek példányait: a magas tejhozamú most is egyre gyakrabban szedik le az állványzatot az új és a helyreállított épü­letekről, A napokban adtak át rendelte­tésének a Bobelszkij utcában egy új, 22 lakásos házat, új építkezések születtek a Dcriboszov utcában, a Komszomoi utcá­ban pedig már a harmadik legényszállás nyílt meg a tengerészeti mérnök-akadé­mia diákjai számára és megszépült a vá­rosi áttöröollhon. Október 8~án fejezték be a díszítő munkálatokat az új ogycse­szed pályaudvar főépületén. Ezt is, mint annyi mást, a fasiszták rombolták le, de most már új, szebb épület emelkedik a helyén. A főhomlokzaton hatalmas betűk hirdetik: „Dicsőség a hős városnak!" teheneket, faijsertéseket, merinókat, tiszta vérű üge tőket, a legszebb faj baromfiakat. Munka és pihenés Híresek az ogyesszai és az Ogyessza környéki üdülőhelyek, amelyekben a jól­végzett munka után pihennek a szovjet dolgozók. Itt van a Lermontov szanatóri­um, amely már harminc éve áll fenn. Egész Ogyesszában 76 szanatórium és üdülőotthon van. amelyekben október 8- án több mint 1200 dolgozó pihent íme, keresztmetszetben néhány adat és néhány pillanatfelvétel egy szovjet város békés munkanapjáról. De ilyen kép fo­gadja az embert minden szovjet városban így élnek a szovjet emberek, így dolgoz­nak a békéért A mezőgazdasági eredményei MEGVÉDJÜK CAR1CINTI (A Szfálin-díj a miskolci Béke 1918-ban válságos idők zúdultak a fia­tal szovjet hatalomra. A minden oldali ól rátámadó intervenciós seregek és a beisö ellenforradalmi csapatok elzárták a köz­társaságot az ukrajnai és szibériai ga- bonalerületeklől. Leningrad és Moszkva munkásui naponkint egynyolcad font ke- 'nyeret kaptak, de voltak olyan napok is, amikor egyálla.ában nem oszthattak kc.- ; nyerek Egy terület maradt még: a V olgír melck és az Észak-Kaukázus, ahonnan kenyeret lehetett szerezni s in­nen az út a Volgán felfelé, Cáricinnn vezetett keresztül. Az ellenforradalmi csapatok ezért arra készültek, hogy el­foglalják Cáricint s ezzel elvágják a két főváros élelmezésének minden lehetőségét' A Fárt, mint minden esetben, amikor a legnehezebb helyzeteket kellett megoldani, Sztálint kü’dte Cáricinbe, hogy megszer­vezze az élelmezést és gondoskodjék Cá­ricin védelméről. A Vasziljev-test vérek nagyszerű Sztá­lin-díjas fi..mje Sztálin elviársnak erről a küídetésérőt és a jeladut ragyogó meg­oldásáról szól. A Cáricint védő Vörös Hadseregnek a trockistúk befolyása alatt álló parancsnoka, Noszovics azt tervezi, hogy kiüríti Cáricint s visszavonul a tá­madásra készülő ellenség elől, mert mint vélte — a lerongyolt, bomlófélben lévő embertömeget nem lehet komoly ka­tonai erőnek tekintemC’. Érti e „tömege­ken" a felszerelés tekintetében valóban hasonlíthatatlanul gyengébb állapotban létó forradalmi haderőt. Noszovics nem bízik Vorosilov 30 ezer főnyi segítő had­seregének megérkezésében sem. Sztálin szembeszáll a trockisla Noszovics tervei­vel s kijelenti: „Ha ez a tömeg le tudja győzni a kozák ellenforradalmárokat, úgy ez már maga is bizonyíték arra nézve, hogy komoly katonai erő. A harc ezt a tömeget nem bomlasztja, hanem erősíti.’ Éles vita támad Sztálin és Noszovics között és Sztálin ekkor rámutat arra, hogy a forradalmi harcok korszaka meg­döntötte a burzsoá stratégiát. Igaz, Cári- cin védelme igen nehéz feladat és áldo­zatokat követel. De „mit gondolnak. miért olyan fontos a fehér kozákoknak Cáricin? Lehet, hogy csak kedvük kere­kedett a Volgában fürödni? Persze, hogy nem! Hú Cáricin kezükbe jut, akku. egyesítik a délkeleti és délnyugati fron­tot, az uráli és doni kozákokat és ezzel egy egységes gyűrűt teremtenek a szov iclek ellen. Akkor Moszkvának vége. Nem kaphat se húst, se kenyeret, se kőolajat, se szenet. Ez a szovjet hatalom vége. ráricin a győzelem kulcsa, ezt mondja ekünk a mi jorradalnri stratégiánk. la- hó’ Cáricint megvédjük. ^ Igaz, itteni erőink csekélyek, de Vorosilov harcokban megedzett bolsevik hadserege^ segítségé­vel teljesítjük ezt a feladatot.’’ * A film szinte lépésről-lépésre vezet végig bennünket Sztálin elv-társ zseniális szervező munkáján. Mint ismeretlen em­ber érkezik Cáricinbe, s első dolga, hogy a dolgozók közé menve tőlük tudja meg, hogyan áll a helyzet. Mire^ az in­tézkedésekre kerül ai sor, már kész ter­vekkel fog munkájához. Megszervezi^ a gabonakészletek feltárását es Moszkvába szállítását. Kemény kézzel húzza keresz­tül a trockisla pardtnesnokok áruló hadi- terveit. Vorosilov, a legendáshírű bolse­vik hadvezér, bolsevik módón küzdi le az eléje tornyosuló nehézségeket, szétveri a támadó német csapatokat, helyreállítja az ellenség által felrobbantott hidat és lovas hadseregével a kellő időben átvágja •nagál Cáricinig. is szovjet film filmszínház) an) A film számos lebilrncselően érdekes jelenete mutatja meg Sztálin emberi nagyságát, hatalmas szervezőképességét, a legválságosabb pillanatokban is mégren- díthetellen biztos nyugalmát, Vorosilov rettenthetetlen bátorságát, katonai ügyes­ségét és a szovjet katonák, munkások és parasztok példátlan hazaszeretetét, hősies­ségét, áldozatkészségét. Igen érdekes jelenet, amikor a hivata­losan bejelentett idő előtt megérkező Sztálin a fogadtatására kivonuló tömeg­gel együtt vonul — saját fogadtatására és akkor derül ki, a várt népbiztos már előbb olt volt Cáricinban és mindenről tájékozódott, — nem a hivatalos szemé" 'yektöl várta a tájékoztatási. Megragadó jelenet az is, amikor Per* esi hin, a kozák önkéntes első feladata­ként egy Vorosilovnak szóló üzenetet akar továbbítani és a tűz alatt álló dom­bon egy géppuska mellett kuporgó bőr­kabátos elvlársná! tudakozódik, hogyan iu'ta illatja el az üzenetet. A bori-hatos katona azért vitte a géppuskát az ellen­ség tűzéradrta közt a dombra, hogy majd a támadókat oldalnyi füzével visszavonu­lásra kényszeiítse. Az üzenetei átveszi és Percsihinnek mindjárt parancsokat ad, Percsihinnek ekkor jut eszébe, hogy megkérdezze; ..hál fe ki vagy. elvtárs?“ — „Vorosilov vagyok — mondja moso­lyogva a bőrkabátos — na, csak menj, gyorsan”. Ennek a Percsihinnek otthonát fel­gyújtották. lerombolták, a fehérek, édes­anyját, aki fia hollétét nem akarta el­árulni, meggyilkolták. Mélyen emberi az a jelenet, amikor Percsihin visszatér ott­hona romjaihoz és Vorosilov megvigasz­talja katonáját. Nem lehel elfelejteni azt a jelenetet sem, amikor Sztálin a három parasztkül­döttel tárgyal a falutól elvett és Mosz­kvának szánt három vagon gabonáról. Megható a parasztok bálája „Lenin, a muzsikok védelmezője.” iránt és Sztálin határtalan szeretete, megértése domboro­dik ki, amikor úgy határoz, hogy „saját rendeletének megszegésével" egy vagont visszaad a nélkülöző falunak. A forradalom üteme a fejlődés roham­tempóját követeli meg. Ez domborodik ki akkor, amikor a 47 1 vagon „norma” helyett 80 vagont továbbítanak egy moz­donnyal Moszkva felé, amikor azt a hidat, amelyet a burzsoá számítások szerint 6 hónap alatt lehetne csak helyreállítani, két hét alatt helyreállítják; amikor a burzsoá norma szerint gyenge teherbírású faalkatrészek is „engedelmeskednek a for­radalomnak”. • Sztálin szerepét, mint soft mas ffíme ben, itt is Gelovani játssza. Szerepéből árad a meggyőző, elhitető erő: amis magatartása és hasonlósága együttesen sugároz. Ugyancsak meglepő a hasonló* tosság Vorosilov és megszemélyesítője, Bogoljubov között, aki igazi bolsevik hadvezért örölát meg. Első pillanatra megszeretjük a vidám, harcra, áldozatra kész, lelkes Percsihin szerepében Zsaro- vöt, az öntudatos Karja Davitlova szere“ pében Mjasznyikovát, A film, amely a szovjet hatalom első nagy erőpróbáját örökíti meg a maga egészében a törté- nelmi valóság filmje. A rendezők érdeme, hogy minden részletében közvetlen közel­ségbe tudják hozni az eseményeket, a va’ósághoz hűen örökítik meg a csatrr jeleneteket, valamint azokat a gyönyörű ’eleneteket, amelyek a híd diadalmas helyreállítása előtt és után játszódnak le. A magyar szinkron — Vass János és Gudkov szovjet rendező közös munkája — kiválóan sikerült, (hb.) Ünnepélyesen átadták rendeltetésének a korszerű bölcsödét a Diósgyőri Kok ászati Üzemekben A Diósgyőri Kohászati Üzemekben bensőséges kis ünnepség keretében adlak át rendeltetésének a korszerűen berendezett új bölcsődét. A gyár szo­ciális osztályának nevében Jeos József elvtárs Memelte: az új bölcsőde léte­sítése is a sztaKánovislúlc, az élmunkások. a gyár legjobb dolgozói értékes munkájának eredménye, mert a böl csődé felszeretését a csaknem ?00 ezer forintos nyereségrészesedésből biztosították. Az üzemi bizottság nevében Kiing Ferenc -ívt&rs emlékeztette a megje­lent anpákat arra, milyen volt az anyák és gyermekek helyzete nálunk „ múlt rendszerben, milyen még ma is a kapitalista országokban, majd hang­súlyozta. hogy a felszabadulás óla a Párt vezetésével ezen a téren is milyen eredményeket értünk el. Az óvodások kedves kis műsorral szórakoztattál■ a megjelenteket, majd * dolgozók nagy örömmel nézték meg böf elsődét, amiety 100—ISO gyermek számára készült Megjelent a Társadalmi Szemle decemberi száma A Társadalmi __ Szemle decemberi száma közli Rákosi Mátyás elvtársnak a Köz­ponti Vezetőség 1Ö51 november 10-i ü ésen elhangzott beszámolóját: „A jegy rend­szer megszüntetéséről, a mezőgazdasági áruk szabad iorgahnáról az állami es imi n kafegy elemről Kenia müvei 21. kötetével Réti .László alvtárs cikke fog a kozík. Lukács György elvtárs cikke: ,,A Béke Világíanács bécsi ülésszaka" a nemzetközi békemozs;a!om fejlődésének újabb szakaszát ismerteti. A népi demokrácia elvi problémáit tár gyol.ia A. Szobol.jev elviársnak a ».Boise vik" üt. számából átvett cikke ..A népi demokrácia, mint a társadalom noli ikai szervezetének formája." Bíró Ferenc elv­társ ..Az üzemek vezetésének néhány idő. szerű kérdése" címmel írt cikket a folyó­iratban. „Szemle" rovatában a folyóirat közli Kornai János elvtársnak „A november 7-i kötelezettségvállalások, az évi terv si­keres befejezéséért folyó verseny néhány tapasztalata". VVeiner Tibor elvtársnák „Az építészkongresszus után" Kenyeres Júlia elvtársnőnek .Az Egyesült Nemze­tek Szervezetének hatodik ülésszaka" cí­mű cikkét valamint A. Cseburaskin elv- társnak n .Bloknot agitátora" 31. számá­ban megjelent A fasiszta területrablók szétverése Moszkva alatt" című cikkét, .A Közel- és Közép Kelet országai" cím. me! cikksorozatot indított a folyóirat. a sorozat első cikkét Bebrits Anna elvtárs­nő írta Egyiptomról

Next

/
Thumbnails
Contents