Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)
1951-12-24 / 300. szám
Hő’fő, 1951 december 24. *S7AKMAGYAF0RSZÁG r Az elmélet napi kérdései A marxizmus-leninizmus a háború és béke kérdéséről Irta: Szántó K e z s> ő KRÓNIKA 1951 december 24 A szocialisták a népek közötti háborút mindig mini barbár, atlaü üolgoi elitéi* tek. iisz.áb.m voitak azonuan azzal, hogy szoros összeíüggés van a háborúk és az országon belül folyó osztályharc közöd ée az, tanodák, hogy a háborúk lehetőségét az osztályok megszüntetése, a szocializmus megvalósítása nélkül lehetetlen kiküszöbölni, A kommunislák, mint következetes békeharcosok, — tudják, hogy a békét nem elég kívánni, hanem a bakJ ki keli h 1 - colni. Ezzel szemben a jóhiszemű pacifisták, akik „általában” minden háborút elleneznek, nem értik meg, hogy a háború kérdését nem lehet a háborút viselő osztályok gazdasági és politikai körű.menyeitől függetlenül, elvontan szemlélni Mindig számba kell venni, hogy milyen oszlály, milyen célból viseli a háborút- ,.Mi, marxisták, — mondotta Lenin — feltétlenül szükségesnek tartjuk külön- kűlön minden egyes háború történelmi tanulmányozását,” A marxizmus-leninizmus tárta föl először a politika és a háború osztáiyjelle* gét, a politika és a háború kölcsönös összefüggését és kölcsönhatásál és rámutatott arra, hogy mindenféle politika és minden háború alapját a termelési módban, az ország társadalmi és állami rendszerében, társadalmi és politikai viszonyaiban kell keresni. A háború — mondja Lenin — annak a belső politikának visz- szatükröződése, amelyet az illető ország a háború elölt folytatott. De nem minden termelési módból és nem minden társadalmi rendszerből következik szükségképpen a háború. Amikor majd az egész világon megsemmisül a kapitalizmus és győzelmet arat a szocializmus, háború sem lesz többé. Minden háborúnak határozott politikai, osziálycéljai vannak, amelyek meghatározzák a háború jellegét és a hadviselés módját is. A Szovjetunió háborúi mindig felszabadító jellegűek. így a második világháborúban a Szovjetuniónak és a hil- Jerellenes koalícióban egyesült országok népeinek főcéljai a fasizmus felszámolása, egy új német agresszió megakadályozása, a fasiszta országokban a demokratikus rendszer helyreál]:iása, a világ szilárd és tartós békéjének, a nép°k közötti békés együttműködésnek az egész világon való megteremtése volt. Ez a háború tehát Igazságos és felszabadító háború volt, amelyet az egész emberiség legveszedelmesebb és legagrésszívebb ellensége, a Hitler-fasizmus ellen viseltek. Az USA és Anglia reakciós köreit azonban a fasizmus elleni háborúban csak a/ érdekel le, hogy Németország és J apán ereje meggyöngüljön, hogy veszedelmes versenytársaikat eltávolítsák a világpiacról. Ugyanakkor még arra számítoltak, hogy a háború következtében a Szovjetunió is meggyengül, megszűnik nagyhatalom lenni, függőségbe kerül az USA- tól és Angliától. Tudjuk, az amerikaiangol imperialista köröknek ez a számítása csúfosan megbukott. A Szovjelunió, amely az antifasiszta háború főterhét vi- gelie, döntő szerepet játszott a fasiszta támadó fölött aratott győzelemben és meg-, erősödve kerül ki a háborúból. Ez élesen megváltoztatta a háború után az erőviszonyokat a szocialista és kapitalista rendszer között a szocializmus javára. Sztálin elvlárs zseniális müvében, a „SzK(b)P történeiében” a következőképpen foglalta össze a marxizmus-leninizmus tanításait a háborúról. ,,A bolsevikok nem elleneztek mindenféle háborút! Csak a hódító, az imperialista háborút ellenezték, A bolsevikok azt tartották, hogy kétféle háború van: a) van igazságos, nem hódító, felszabadító háború, amelynek célja vagy a ncp védelme külső támadás és leigázási kísérletek ellen, vagy a nép felszabadítása a kapitalista rabság alól, vagy pedig a gyarmatok és függő országok felszabadítása az imperialisták elnyomása alól, és b) van igazságtalan háború, amelynek célja idegen országok, idegen népek meghódítása és leigázása. A háború előbbi fajtáját a bolsevikok támogatták. Ami a háború második fajtáját illeti, a bolsevikok azt tartották, hogy az ellen elszánt harcot kell folytatni, egészen a forradalomig és a saját imperialista kormány megdöntéséig.” A kommunisták tehál elvileg pártolják a forradalmi osztályok és haladó társadalmi erők erőszakát a reakciós osztályok és azok politikai intézményeik ellen, —- követve a nagy Lenin tanítását, — hogy ,,a fegyverrel és hatalmi szervekkel rendelkező erőszakoskodással szemben alkalmazott erőszak nélkül nem lehet megszabadítani a népet az erőszakoskodók- től " Ezért a marxisták—leninisták elismerik és támogatják az elnyomott osztályoknak elnyomóikkal szemben viselt háborúik jogosságát, haladó jellegéit, igazságosságát és szükségességét, de elítélik a kizsákmányoló osztályok és államok há- lmrúit, amelyeket a népek és elnyomott osztályok ellen viselnek. A gyarmati és függő országok népeinek szabadságharca fontos tényezője a béke és demokrácia egyre erősödő táborának. A koreai nép és a kínai önkéntesek hősiessége mély, felbecsülhetetlen hozzájárulás a béke ügyéhez és az egész világ csodálkozását váltja ki. Hősi sségiik nagysága abban rejlik, hogy amikor ők szülőföldjüket, saját otthonukat védik, ugyanekkor az egész világ békéjének nagy ügyét is védelmezik azzal, hogy megsemmisítő csapásokat mérnek az amerikai beavatkozókra, s a világ népeit is talpra étják, hogy visszaver ék a yi áamralpmra törő amerikai imperializmus próbálkozásait. Lenin és Sztálin azt tanítják, hogv haza védelme” az imperialista háborúban nem más, mint a proletarinternacionFÜ/- imis elárulása. Lenin a legnagyobb^ fel* báborodással állapította m-g az első világháború idején az áruló szociáldemokrata vezérekről, hogy „ugyanúgy, mint a burzsoák. becsapják a népet, amikor azt hirdetik, hogv a háború a nemzetek sza- ' '•Ásásának és létének megvédése érdikében jo1yik és ezzel átallnak a burzsoázia oldalára a proletariátus ellen ” A jobboldali szociáldemokratán ma is az imperialisták leg óbb támaszai a mimuásosztá'y soraiban a Szovjetunió, a népi demokráciák és a gyarmati népek ellen forralt reakciós, ellenforradalmi háborús tervek megvalósí- ásában A marxizmus—leninizmus tanításából következik, hogy az igazságos és felszabadító háborúk érdekei megkövetelik a tömegek legaktívabb részvételét az ország védelmében. ,,A honvédelem elismerése azt jelenti, hogy elismerjük a háború jogosságát és igazságosságát . . . Lenin és Sztálin útmutatása a honvédelem szükségességéről az igazságos háborúban egyenes útmut [ás minden következetes békeharcos számára, hogy küzdjön a koz- monopoli'izmus reakciós ideológiája ellen, amely „elavultnak” íiinteli fel a haza. a nemzett fogalmat es tulajdonkeppen megtiszli'ja az utat az amerikai inipe rial is Iák előtt világfeletti uralmuknak megteremtése számára» A szovjet nép a hősiességnek nagyszerű példáit mutálta szocialista hazája védelmében. Alig fejeződött be az első világháború, a nemzetközi imperialista burzsoázia minden fegyveres erejét az első szocialista köztársaság ellen vetette es egyesítette erőfeszítéseit az orosz ellenforradalom erőivel abból a célból, hogy megdöntse a szovjethal almai. A nemzetközi imperializmusnak ez az első kísérlete a fiatal szovjet köztársaság ellen gyalázatos kudarcba fulladt. A Vörös Hadsereg legyőzhetetlen erőnek bizonyult. A szovjet nép. amelyet a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin vezetett, megvédte a szovjet haza becsületét. A nemzetközi imperializmus 1941-ben tett másodszor kísérletet, hogy fegyvere? erővel semmisítse meg a szocialista szovjet államot. Erre a célra használta föl a Hitler-féle fasizmust. A Szovjetunió belépése a háborúba fokozta a fasiszía államok ellen folyó második világháború an,- tifasiszta, fölszabadító jellegét és fői ártalma a szocialista állam fölszabadító harca volt a legreakciósabb és legagresszi- vebb imperialista állam, Hitler-Német- ország ellen. A Szovjelunió igazságos, felszabadító honvédő háborújának célja nemcsak a szovjet területek és a szovjet népek felszabadítása volt a hitleri iga alól. hanem az is, hogy segítséget nyújtson Európa minden népének a fasiszta elnyomás alól tuío íeiszcuuduiásáintn. A Szovjetunió a Hitler-Németország ellen vívott Honvédő Háborújának határozó I osztáiyjel.ege volt, meivet a szocialista állami és társadalmi rend védelme érdekeljen folytatott azzal a céllal, hogy megsemm! its. k a német és japán imperializmust és scgíiséget nyújtsanak Euiúpa és Ázsia mpeinek a demokrácia és szocir izmusért folyó harcában. A Szovjetunió Honvédő Háborújának n mzeli jellege volt, melyet a szovjet nép szocialista hazájának, becsületének, ■■V rdságánilk és függetlenségének védelmében vívott. Végül a Szovjetunió Honvédő Háborúja az egész haladó emberiség érdekében folyt, azoknak a magasztos célokn k érdeke-ben, amelyek a szovjet állam internacionalista jellegéből folytak. A Honvédő Háborúnak ez a jellege biztosította a Szovjetunió döntő szerepét a Hitler-fasizmus szétverésében. A Szovjetunió kudarcba fullasztotta az an gol-amerikai reakció tervét, amely arra irányult, hogv megakadályozza a fasizmus teljes vereségét. A szovjet nép nagy érdeme, hogy önfeláldozó harcával megmentette Európa civilizáció-át a pusztulástól. Gvőzött és bebizonyította fölényét a szovjet társadalmi rendszer az imperializmus fölött. Lenin és Sri álin arra figyelmeztetik a szovjet népet, hogv amíg fennáll a kapitalizmus. megmarad a háború veszélye is. Ezért a szoviet nép szüntelenül folytatja harcát a békéért. Az amerikai-angol imperialistákat rémületbe C{UK a szocializmus újabb és újabb sikerei n Szovje! unióban, a népi demokráciák si* keres fejlődése a szocializmus útján, a kínai népi forradalom győzelme, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása ű kommunisla mozgalom sikerei a kapitalista országokban, stb., ezért egyesi!ik a nemzetközi reakció erőit, sietve különféle ; katonai blokkokat lákölnak össze (aHanti blokk, japán és német különbékeszerződés, a japán és német imperializmus újjá* élesztőse stb.), amelyek leplezellenül a Szovjetunió, a Kínai Népköz!ársaság és a népi demokráciák ellen irányulnak. Az extraprofit utáni mohósá.i, a demokrácia ép szocializmus táborának sikereiről val félelem és a közeledő gazdasági válságtól való félelem: ezek az amerikai-angol blokk háborús politikájának és agresszív viiáguralmi terveinek mozgató erői. A .népek azonban nem akarnak háborút. Erőteljesen és éberen őrzik a kivívott békét. A szocializmus érdekei a Szovjetunióban és a világ dolgozóinak alapvető érdekei a tarlós békéi követelik. A béke erői, amelyek a hatalmas Szovjetunióra, támaszkodnak, légy élhetetlenek t A békéi?ábor erejének növekedéséhez hatalmas lendületei, biztatást adott Sztálin elvlárs ez év oklóber 6 i nyilatkozata. Sztálin elvtársnak ez a nyilatkozata ismét megmutatta, hogy a Szovjetunió a béke erős őre, Sztálin elvtárs nyilatkozata megmutatja a békeszerető népek számára, hogy csak a béketábor ereje rettentheti vissza az imperialista háborús gyujtoga- tókat. Azt mondja Sztálin elvíárs: „ügy gondolom, hogy az atombomba szószólói csak abban az esetben hajlandók beleegyezni az atomfegyver eltiltásába, ha látni fogják, hogy nem monopolistái többé” A nyilatkozat újabb hatalmas fegyver a békéért vívóit harcban, a világ népei kezében és súlyos csapás az agresz- szorok háborús terveire. Szerte a világon mind szélesebb tömegek tanulják meg. a marxisták-leninisták vezetésével, hogv a béketábor erejének növekedése, a békéért folytaíolt állandóan erősödő aktív- harc meggátolhatja az imperialisták kalandor terveinek megvalósítását a harmadik világháború kirobbantását és síérakoiun is a hossrn téli esiéken A bonni páriámon; ülésén, az úgy. nevezet „ifjúsági tervről« szóló vita során Grete Thiele, a Neme Kotninu nis a fart JLcuvisc.oje megdöbbentő számadatokat közöl: a nyuga1 neme. ifjúság nyomoráról. A képvise.őnő beszédében a több) nözt a következük■>: mondotta; „A munkané.küliek 20 ?záza,éka í'iataíko. rú. 450.000 fiatalnak nincs sehe őségé a ovább’.anulásra, 250.000 fia aikorú hajlék alan az áttelepülőik gyermekei Közül 54 410 valamint 33.865 egyéb fiatalkorú tömeg óborban él. Hessen ueu zaf.OUU tinin.korúnak nincs külön há’.óbelye, Eszakrajna-Westf áriában 10.000-el kevesebb elemi iskolai őszéi V áll r°ndelkezósre mint amennyire szükség lenne. A pfalzi tar oinányi műnk: *. a at jeienti, nogy 250.000 fia. r.aikorú kény- élen volt abbahagyni szakmai kiképzését, mer. a iudvvigs. hafeni tanuiőottbonokat a fenn artá* ■ükhöz szükséges összegek hiánya •uia t be keile t zárni. A diákok 12.5 százaléka üdőbajos. A 116.000 diák és diák.ány 80 százaléka nagyon szűkös, pizonytalan é etkö- '•Uiumny ez közötti él. „Hogy is lebe ne ez máskép — kér. dezte a képviselőnő —, amikor a 19 mi'liárd 500,000.000 márkát kitevő' költségvetés mindössze 53,000.000 már, .iá irányoz e.ő az ifjú ág , zu mára, ugyanakkor súlyos mil’iárdokat éko- zolnak el felfegyverzésre és megszül, ási köl'ségre.“ A képviselőnő a felsorol- megdob. '•r l a'ia okkal szemben rámuta.ott azokra a ha'almas összegekre, me.ye- xei a ivómét uemoti a ikus Köz ársa. ág az ifjúság támoga ásóra ku] úrá_ lis és szakmai képzésére fordít. A jugoszláv vasmunkások elszántan harcolnak a titóista háború* előkészületek ellen ,,A szocialista Jugoszláviáért" című lap Írja: A zcnicad vasgyárban a munkások ellenál ása következtében a nagyolvasztó és a hengermű már hónapok ó a nem te jeslti tervét. A varesi vas. gyár szintén emaradt a erv'e ie'Hés. sei. A munkások harminc százaléka hiányzik a ntuiixiw», 6a a .. ni.i? állandó csökkenését eredményezi. A kragujevaci ,,Par izán" nevű vál. la nt és a kikindai vasön Őűe munká sai sok villanymo'ort tettek használ- lüiina az uj motoro-at P-dig rendkívül lassan és rosszul szerelik fel. Ilyen szabotázsok követkéz ében a rakoveci motorgyár nyolcvan midió dináros. a jasztrebaci öntöde pedig ugyancsak többmilliós kárt szenve. dett Milliókra rúgnak azok a károk is, ame.yeket az újvidéki „Pobeda" a belgrádi „Precizna mechanika", a Zmaj" és a többi gyár munkásainak elienál.ása okozott. A jugoszláv vas- és kohőmunkások a kegyeden error ellenére is megtagadják a titóis a parancsok végrehaj. tárót Maga a fasiszta „Partijski Dnevnik" című lap is kénytelen e,is„ merni.' hogy a nisi .Jasztrebac" vasgyárban naponta negyven ö ven gép áll a munkából való távo maradások köve kéziében Hasonló a helyzet a öbbi vasgyárban is. A jugoszláv vasmunkások súlyos csapásokat mérnek harcukkal Titóék háborús gyuj.cgató terveire. Most őszülő fejjel egymásután érnek a kitüntetések... I\ cmrégiben 150 forintos hány vMalvűnyt kaptam, fő munkám jutái- L ’ mául. Olyan érzéssel néztem rá, mint váratlan és nagyon kedves ajándékra. A múltban csak küzdelem, nehéz élet jutott számomra. Szegény ember gyermeke vagyok, örömtelen gyermekévekkel és küzdelmes fiatalsággal a hátam mö- gőét. Sok nehézség árán tudtam csak meg szerezni a diplomámat. Férjhezmenetelem után is csak gond és küzdelem volt az életem. Férjem beteges, 1914 óta magam vagyok a családfenntartó. Most, őszülő fejjel egymás után crnek olyan kitüntetések, amelyekre talán érdemes sem vagyok. Tanár lehetek, amire mindig vágytam. Tavasszal 400 forint jutalmat kaptam a szakszervezettől, most pedig itt van ez a 150 forintos könyvutalvány. El tudják képzelni azt az örömet, amit számomra ez a könyvutalvány jelent? El tudják képzelni, azt n boldogságot, amivel kiválogattam a könyvesboltban azokat a könyveket, amelyeket hazahozhattam és magaménak mondhatok? Nem tudom, hogy köszönjem meg. Talán úgy, hogy kérem, továbbítsák a Párt, a minisztérium felé azt az ígéretemet, hogy még jobban, még lelkiismeretesebben jogok tanulni és tanítani TOMCSANY1 LÁSZLÓKÉ tanítónő Szerencs Abaújvár dolgozói begyűjtési eredményeik növelésével továbbra is megőrzik a Diósgyőri Kohászati Üzemek dolgozói által ajándékozott járási versenyzászlót Abaújvár község jó begyűjtési munkája jutalmául elnyerte a járás; vúndorzászlőt, amelyet a Kohászai, Üzemek dolgozói ajándékozlak az sbo* újszántói járásnak. Azóta Abaújvár az első község a járásban Begyűjtés; eredményeinket tovább fokozzuk, hogy a zászlót megőrizzük A tanács köszönetét mond a Diósgyőr; Kohászat; Üzemek dolgozóinak ezért a szép vándorzászlóért, ígérjük, hogy ezl a zászlót senki el nem viheti tőlünk, mert községünk megtartja első. ségét A község dolgozói példát veitek a Diósgyőri Kohászati üzemek legjobb munkásaitól, akik tervüket jóval 100 százalékon felül teljesítenék •—< Ahogy a gyári munkások segítő 3 dolgozó parasztokat több iparcikkel, úgy igyekszünk mi ia, hogy minél többel termeljünk és minél nagyobb sikereket érjünk el a begyűjtésben. Bogyüjlési tervünket mindenből ICO százalékon felül teljesítettük, s jelenleg globálisan 136 százaléknál tar. tunk A tanács kéri a Kohászati üzemek dolgozóit, hogy legközelebbi tanácsülésünkre küldötteket küldjenek, s ha lehet, kultúrcsoporiot is, hogy a munkás-paraszt szövetséget ezzel is tovább erősítsük Varga István vb elnök. Juhász István vb titkár. MiéU „Mészárosgyógyszertár* és „Glósz- kiterő'-megálló? A miskolci villamoskocsik abiaká. ra budapesti min'ára útszakaszje zó táblák kerültek. Az egyik megá lót a táblán így jelzik: Mé-záros gyógyszer ár". Köztudomású hogy a gyógyszer árakat már régebben államosították, tehát ilyen nevű gyógyszertár nem létezik Ugyanott van a Társadalombiztositő egy k ín. tézete, a ..Kis OTI", vagy o -t van a ,,Kaptafagy ár" — és ott vannak a hároméves terv alkotásai: a Tizes honvéd utcai új bérházak — m.ért nem ezek valamelyikéről nevezik el a megállót? — Ugyani yen érdemtelenül került a megáliő.nevefe Közé a „Glósz-ki'érő" ame lyel egy fö d- bir okos nevét örökül meg a Villa, mosközlekedési Vállalat. Sürgősen változtassák meg ezeket az elnevezéseket! Irodalmi előadások a bányászoknak A bányaipari dolgozók szakszervezete az Irodalomtörténeti Társaság megyei szprvezelével karöltve előadásokat rendez a bánya leiepeken és lesényszállásokon^ Az eddig meg-iarloU előadások során kiemelkedő volt a farkaslyuki bányaitelepen »1,0 (rovtod Pelőfi-eiőadás, ame]vpf °50 bányász és csdádtagiaik hallgallak meg. A gondosan elkészített ku1 hírműsorral kiegészített előadás után a jelenlévők hoz- z‘*.p7ÓIáspikkaI is bizonyságot tellek, érdeklődésükről. A putnoki. ormosmisztai bányászok is azt kérték, hogy Petőfi, Arany, Gorkij és a többi klasszikus mü- —;* pvnllés-ikon olvashassák. S M slífilc* Vepvsipvaijnál december 28 29—90-án leltározás miatt az áru átvétel és kiadás szünetel
