Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)
1951-12-02 / 281. szám
t &5ZAKMAGYAR0RSZÁG Vasárnap, 1951, áacenifcar h6 8. Még sz i» előfordul, hogy egyik vállalat a másiktól csalja él a munkásokat Ez azt eredményezi, hogy különösen az újonnan munkába állók egyrésze, akiket már nem fegyelmez a régi kapitalista kényszer és még nem fegyelmez a szocialista öntudat, kihasználja ezt a helyzetet. Nem törődik a munkával, nem dolgozza ki a munkaidőt, későn érkezik, korán hagyja abba a munkát gyakran kimarad, nem vigyáz a gépre, nem vigyáz a termelés minőségére, Ha emiatt felelősségre vonják, továbbáll és másnap már új munkahelyen folytatja eddigi fegyelmezetlenségét. a fizetést szorgalmazni kezdték, amíg ki nem derült, hogy ebben az évben tizennyolcezer forintért házat vett, meg 4000 '«ffwgwMMM tuti. .....—■—mmam-j*- óésWi &Sk szárna havonta 21.306- rei növekedett. Ez egy évre Mveírtttye több mint egyaegyedmiUiő :'i; . ftjj munkás és alkalmazott, •! íEbben a számban nincsenek henne a kő* ’JíepiskolákLa, az egyetemekre vagy az átképzés tanfolyamokra járók tízezrei, akiknek jelentékeny része néhány évvel ezelőtt mint munkakercső jelentkezett volna. A munkáshiány következtében mos* könnyű, munkát kapni. Ha valakit ma .fegyelmezetlenség miatt eltávolítanak, holnap már tíz helyen is munkába állhat. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében keményebb eszközöket fogunk igénybe venni azokkal szemben, akiknél nem basznál a figyelmeztetés, a meggyőzés ’ Mi az utolsó hónapokban napirendre jjúztük a munkafegyelem megszilárdításálmák kérdését. A tapasztalat azt mutatja, Xtogy ,. az eddigi rendszabályok nein Uoz- . '• ’tak megfe.e.ő eredményt. Kidé, te rült hogy igazgatóink még nem ... ismer‘-ék fel ennek a kérdésnek a jeien'-őségét, „Sokan azt hiszik, hogy" ha lazán és elnézően kezelik a fegyelmezetleneket, akkor attól megjavulnak. A tapasztalat az l j^llénkezőjél Jpzonvítja. A laza, elnéző kezelés köve'kez- ^...tóhen malik a munkafegyelem. ''"A4 eü.enzég is rááll erre a to- , maira. Nenx egyezer tapasztaljuk, hogy az a munkavezető, aki a 'ő- ' kós időben le késén hajcsitosfco- dott most a lazaság és elnézés szószólója, , . Ugyanakkor az. is tapasztaljuk, hogy jjz. öntudatos, fegyelmezett munkások egyre élesebben és öntevékenyen lépnek fel a, fegyelmezetlenek ellen- Nemcsak azért, ''mpft a fegyelmezetlenség következtében .Jfc.is szenvednek, kevesebb az eredményük, kevesebb a keresel ük, hanem mert megértik, hnrrv a. munkafegyelem meglaüúlása az egéiz szocialista építést az or. . rzág fe!virágoz atását hátráltatja J. Azt is tapasztalják az önudatos ' munkások, hogy az Ilyen f egyel- ., jnsipEén, a saját igazolására foly- ion elégede len, dohog, haagogko- / áik, a kákán is csoníát keres és lényegébe» az ellenség szőcsöyéyS váí%, Jp is hozzájárult ahhoz, hogy például á . bányász elvtársak a lógósok, a kimaradók, a „bumlizök” ellen olyan élességgel téptek fel, amely még bennünket is meg* Ííípett. ,A legfontosabb fegyslxaczési esz- ■' köz iSEiéiel.jük — annak a szélt yfotiijpfr a kialakítása, ame'y éli é- '*n, in.sgbéíye.tzi a fegye meze len- í’séget, amelyben a fegyelem megsértése, igazolatlan elmaradás, se- .... lejtgyártás szégyen és gyalázat. ‘Azokkal szemben, akiknél a figye.mezte- tés, a meggyőzés, a fegyelmezett munkások pé'dnmutatása nem basznál- 1 természetesen keményebb eszközöket fogunk igénybevenni, külö- ‘f nősen mert olyanok is akadnak közöttük, akikről fel fcefl léte'ez- niink, hogy fegyelmezetlenségük tudatosan szocialista építésünk ellen irányul, Ezeket a rendszabályokat, mint arról nap* tiáp után meggyőződhetünk, maguk a fe* gyelinez”’! dohrozók köve élik tőlüpk A munkafegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Mínéff hamarább teremtünk 0 tő- ..rs.a rendet, annál erőteljesebb lesz további fejlődésünk, forintos lovat, 3000 forintos tehenet vásá* rolt. Hozzátehetem, hogy még a helyi tanácsban is volt olyan- vélemény: „Aki* nek ennyi a kiadása, hát annak bizony nem nagyon jut adófizetésre.” Az ilyen típus, és az a vélemény, amely az állammal szemben fennálló kötelezettséget csak olyan mellékesnek, másodrendűnek tekinti, eléggé elterjedt. Elterjedéséhez, amint mondottam, mi magunk is hozzájárultunk. Emiatt most, amikor népi demokráciánk megszilárdulásának és konszolidálásának velejárójaként ezen a téren is rendet csinálunk, egyesek dohognak és morognak.- De azt is bozzátehetem, hogy helyesli ezt a rendcsinálást a parasztság túlnyomó többsége, mely megér'ően lojálisán te jeslti sőt túi- teljesl i á' ajnávai szemben fcr.ü- állő kö'eleze tségeit. Ezt legjobban mutatják a 'ennenybeadás szánul A falu dolgozó népe kötelességeinek jó teljesítésével rója Je háláját és köszönetét a népi demokrácia állama iránt Az 1951 június 1-tól eltelt öt hónap folyamán gabonanemüekben egymillió mázsával több volt az állami begyűjtés, mint az elmúlt egész gazdasági év tizenkét hónapjában. A búzabégyűjtés eddig 25 százalékkal, az árpa, zab 50 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor, a kukorica több mint kétszerese a tavalyi begyűjtésnek, a napraforgó 50 százalék!-! több és így toyább. Még beszédesebbet ezek a számok, ha tudjuk, hogy az egyéni gazdálkodók közül 100 .száza-ókon felül teljesFerte beadási tervét 485.000 és köztük 200 száza'ék felett teljesített, azaz kö clezetíségének több mint kétszeresét szolgálhatta be 128.000 gazda. Természetesen még jobbak a szövetkeze'ek eredményei, mert ott a háromszázötvenezer főnyi tagság öntudatosabb ég ennek megfelelően jobban teljesíti kötelezettségét. A nagy börzsönyi Kossuth" tszcs 1.381 százalékra teljesítette beadását. a hajdusámsoni „Dózsa” 1-100.5 százalékot ért el, a felsőszentiváni „Vörös Csillag” 1089 százalékot, a kuncsorbai „Vörös Október” és a kápolnásnyékí „Petőfi” szövetkezet kilencszeresen teljesítette túl beadási kö elezettségét és ezt a listát még hosszan lehetne így folytatni. Ezek a számok beszédes tanúi annak, hogy a falu dolgozó népe háláját és köszöne'é kötelességeinek jó teljesítésével rója le a népi demokrácia á'.'aulával szemben. így vi. szonozza mindazt amit a falu a feiszabadu’ás ó'a évró'-évre fokozódó mértékben kapott. Ebben az esztendőben 1672,000.000 fo- rin ot ruháztunk a mezőgazdaságba. Ebből több mint 3000 traktort, 1250 kevekötő" aratógépet, 850 cséplőgépet, 850 kazal- rakót, 990 foga’os fűkaszát és az egyéb gépek ezreit jut'attuk a falunak, hogy megkönnyítsük a mezőgazdasági munkát Harmincegyezer kát. holdon létesítettünk öntözőmíiveket, 2,600.000 métermázsa műtrágyát kapó t a falu. Tovább épültek a bekötőutak. Az idén 170 falu és 75 termelőszövetkezet kapott telefont, 216 község jó ivóvizet, az orvosi rendelők, mentőállomások, gyógyszertárak, szülőotthonok, bölcsődék százai jöttek létre. 1951—52- ben 1400 falusi kultúrolthon, több mint 2000 népkönyvtár létesül, 935 helyen nyílik meg keskenymozi. Egyre-másra épültek az általános iskolák. Középiskolák nyíltak meg olyan, ezelőtt elhanyagolt helyeken, mint Sárvár, Kisbér, Tiszafüred, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Sárbogárd, Mező úr, Törökszentmiklós. stb. a dolgozó parasz Ság örömmel és hálával látja, hogy a munkás- parasztszövetség nem marad papíron. hogy gyermekei egyre fo. kozódó számban ju nak be a kö- zépisko ába, az egye etnekre a hadseregbe az á lamvezetés minden posztjára. Ez a dolgozó parasztság összehasonlítja népi demokráciánk gazdaságpoli t a régi kapitalista világéval, amikor a jo termés néha nagyobb csapás volt számára, mint a rossz, mert jó ara ás esetén a termények árai nagyobb mértékben estek, mint n termés növekedése. Em ékszünk még a harmincas évekre, amikor egyik jő termés a másika1 követte, de a búza mé- tennázsáját hat-hét, pengővel vesztegették és a parasztság nyomora, eladósodása a jó érmés dacára ugrásszerűen megnőtt, A cukor répatermelők például emlékeznek rá, hogy jó termés esetén a cukorgyárak mindenféle módon lefelé nyomták a szerződésben Iekö ött árakat, kifogásolták a répa minőségét, mindenféle címen levonásokat eszközöltek és azt is megtették, hogy egyszerűen holdanként ö ven mázsánál többet nem vettek át a gazdáktól. Ezzel szemben például az idén nálunk eddig a cukorgyárak 10-5 millió méter mázsa cukorrépával többet vettek át a ter- m! lök*.7!. mint tavaly. Evyedül a cukorrépából ebben az évben négyszázmillió forint‘al több a termelők jövedelme, mint tavaly volt, És hasonló tényeket sokat lehetne felsorolni. A parasztság ezt méltányolja és megelégedésének egyik kifejezője a terménybegyűjtésnek az a sikere, amelyet ismertettem. Eljött az ideje a jegypendszer megszüntetésének A közteherviselés eivéuek megfelelően minden dolgozó parasztnak teljesíteni kell kötelességeit 4-A. munkafegyelemmel kapcsolatban szólnom kell az állampolgári fegyelemről, melynek egyik mutatója, hogy hogyan teljesíti a falu népe a* „ adófizetés és terménybeadás kötelezettségét. Sgjtónkban elég gyakran jelennek meg hírék az adót nem fizető, a termény- begyűjtést szabotáló kulákokról, vagy jómódú parasztokról, ami mutatja, hogy e téren nincs minden rendben. Mi a fe’szabadul ás után három év tartamára men esitettünk több mint íélmA iő földhöz juttató tat , juttatási tör .esz és fizetése alól. Őzzel elősegítettük, hogy a földhöz jutta’-ci'tak gazdaságilag megerősödjenek, A következő esztendőkben is — hasonló ekekből — nem nagyon erőltettük az adófizetést. Ennek eredményeképpen ezen a téren lazaság harapódzott el Az csak ítrmészetes, hogy ebből a lazaságból elsősorban a kulákok és jómódú parasztok igyekezték hasznot húzni. De százával, és ezrével voltak olyan újgazdák is, akik évszámra nem fizettek adót, vagy, nem teljesítették a terménybeadást és ehhez Úgy hozzászoktak, hogy kötelezettség" nemeljesítését aféle szerzett jognak tekintették. Ezek most őszinte felháborodással veszik tudomásul, boey ennek az időnek vége és nekik i3 » körtahervise’és elvének megfelelően te’jeslteniök kel köteles sáligsiket, ■ Egyetlen ilyen példát fogok idézni. Bessenyessi Ferenc, a somogymegyei Goi1« községben 9. hold juttatott földön gazdálkodik. Évek óta nem fizetett adót ás .ezért hátraléka 2770 forintra nőve ke- ásií. Rendkívül méltatlankodott, amikor Gazdasági eredményeinkig'', a jő ’. tér. messe’ és a termésbegyüjlés Hikeróvc1 kapcsosaiban femerül a kérdés: ni-cí-e üt az ideje hogy megszüntessük a jegy- rendszeTl és visszaállítsuk az élelmiszerek szabad forgalmát» A mi vé’esnéayünk az, hogy megvannak a jegyrendszer megszűnte'énére a lehetőségek és ennek a rendszabálynak e>jöt«t az ideje. (Percekig tartó nagy taps.) Amikor mi az emuit évekb a fokozatosan megszűnj||ük az éle’miszer. és egyéb jegyeket, a dolgozó nép ezt nagyon helyesen gazdaságunk erősödésének! éa sikerének tekintette. Am’ko'r az idén fokozatosan újra é!e|by’éprt:iik kü tinböző ffeimiszerekro és árucikkekre a jegyeket, mindenki érrzle, hogy eb. ben van bizonyos visszavonu'áfl, — visz- szavonuhis az e’Jeneég nyomása miatt A jegv'rendszer bevezetésire minket az idén főleg a következő okok kén vezettettek Evek óta gyenge vo’t a la’-ar mánytermés és kii 'önösen tossz voll az e'mulI évben, rossz volt a cukorrépatermés is. Emiatt a paraszt'ág bvágla d iszn 61 örzsál ományámak egyharmadát és a szarvasmarhának 15—20 százaiékál A rossz taknrmánvfermés a baromfi! ia megtizedelte Mindez hús- és zsírhiány- hoz vezetett, ami viszont fokozta a keresetet kenyérben, pukorbon A magas húsár és az o’éeó kenyérár a lél és a tavasz foyamán lehelövé tette, hogy az állattartóit, fuvarosok, disznóhízlalók fe'vásárolják a szabad kenyeret és takarmány holyett ezt etessék álla Iáikkal Más gazdák kenvérgabon'a fejadagjukat etet lék fel az ál atokkal és keny-rSzük- eégletiiket a pó'kíiő' vásáro'ták. tehát lényegében viaszavett-ék az álamtól a be* BzoVá'iatolt gabonát. Súlvosbltot‘a ezt a helyzetet az cl’enség tuda'og akciója amely közel’átásunk meggyengFésére és tartalékaink ktmerFése céljából tudatosan rávete t« maaá* a cukor a zsír a liszt felvásár' ására. Ez ellen úgy védekeztünk, hogy bevezet- íiik a cukor- és Hsztjegyet, majd a zfí»- jogvet és végül a kenyér jegyet is Most, amikor folmerii’t o jegyek megszüntetésének kérdése, megál’apí- lottuki, hogy közeié lásá nehézségeinkkel kapcso'atban mélyebb, eddig fej nem vetett problémák jelentkeznek Miben álnak ezek a prob'éraáikf A mi közef'átási rend?aeriink lényegében folytatása a felszabadó ás e’őtti- nek. A fotezabadu'ás flőtt és még utána is néhány évig Magyarország — a'ap- vefő je legzetességét tekintve — mezőgazdasági ország volt. Ennek megfe- le’ően alacsonyak voltai az é'émiszer- irak s alacsony volt a do'gozó tömegek vásá'rlöképessóge. Az utolsó nécy-ő' évben gyökeres változás történ1: hazánk mezőgazdasági országból ipart országgá alakult át és az iparosodás gyorsan foly’a'ódik.-A? ipar fej ódésávol párhuzamosan erő- nőtt a bérből és fizetésűi élők ®áim ás életszínvonala EzzaJ e növekedéssel párhuzamosan eme'kedeft a fogyasztási javak, az éle m-iíwerek, a kenyér, a hús, a zsír iránti teresét. _ Ugyanakkor megnőtt e cikkekben a falu fogyasztása ia, srirt hiszen a Horthv- rendszer három mii iő koldusa fö'dhöz jutott, éleiv.ínvoma'á! ugrtísszerüen mszr- javífotta. Ennek következtében 8"já! ferui.(keibö' és az ipáid cikkekből egyaránt hasonlíihat? | unul többet fo^yas/t, mint a háború éőtt Viszont mezőgazdasági torm.eléeünk nem tartott lépő"* ezzel n fejlődéssé’. Számokban ez úsrv műt-l'tozik meg. hogy ipari lerme'ésii-i1’ most kétszázötven száza’éka az uto’sr békeév termoléeémek. mezögazdaa^gi ter. viszont csak1 116 százaléka n bábokul m^e’őző tíz év á*l°,"ának. Mi nem vetetlek fe1 kell’ö időben, hogv enn-^k a fei'ődé-nek nvk a -övo|- kezményeő gazdasá,«i éltünkre ff"gv cask egy példái emlí'sek: n-run vonluk'e eég következetesen kii'kereokednlm"nk- b»n sem memfe’elő követke-1-té-eket ebbő' a he!vz"tböl A gva.pot. a bőr, gumi, férnek, gépik behoz»I«.Iának biz- tortlúyá.-a nagymennyiséigű é'elm'ezert exportá'itunk ugyanúgy, mint nml'-o’ mezőgazd»»ó<ri ország voltunk és .»mi'-Or még a belfö'di szükséglet jóval k'e bb vo't a mostaninál. Az álliamilpg megállapított árak re*>a- srere sem vá'tozoff a’ápiában a stabi- Hzáciő óta. 1946-ban a jő nénz megteremtésekor mi lényegélten a hábo-ű p ő‘t>‘ Magyarország á’rviezvmynit igyekezjiink helyreáll!lani Ez-'k »z árviszonyok mezőgazdasági je'Hegű országra vonatkoztak. amelyet a dobeozók alacsony 'let- szírvona’a jeHemzetf A gyorsan feílödő iparosodás kö- ve»kOT'éten ««»íj«* és közei'á^si rendszerünk Így euv egészen más helyzet köyete’ménveire voltak szabva és nem fe’eltek meg a váFozot* viazonvokuak. Az adót* árak mellett a kereslet a legfontosabb Őelmiszerekten egvre inkAbh növekedett és az a veszólv fmypgotett. hogy a munkásság és ál lakában a (Izeiéiből és bérbő’ élők nem ludi-álk1 ezekben s cikkekben minimá’Í3 smiteScde'n- ket fedezni Ezen a helvz-ten rövid idő a'a*t nem is lehet a,- éle'miszorek gvmrs növelésével változtatni, meírt mezőgazdaságunk termelésének 75 azáza'éka apró paraszti paVce'lákon folyik, ahol a termeié? í meggyorsító döntő tényezőt, a modern mezőgazdasági gépeket, esak k’-s mértékben ’ehet alkalmazni, A ieayrenehzer kezdeti a terme'és fAklévé válni Ezek az okol? — ismétlem — a lava- 'yi rossz takarmánytermés nélkül is komoly zavarokhoz vezettek vo'aa A jegyrendszer ezeken a zavarokon átmeneti eg segített. A munkásosztály a jegyek újrabevezetésát helyesléssel fogadta. mert megnenezü't helyzetében enyr hü’ést jelentett és bizonyos véd» met nyuitoit a epertalámó támadásaival szem'ben. A iegyrmdsaer/idk i pcíith ménye meneti egyre inkább előtérbe herü'tek a káfoe, negativ ha* láttok. A jegyrendszer kiépítési azonnal a bürokratizmus kiszélesíti* séhez és újabb korrupciós lehetőségekhez vezetett A hús, a zár, a baromfi ára a szabadpiacon a jegyes úr többszörösére ugróit fel. Újra megje'ent gazdasági' életünkben a spekulánsok növekvő hada és új éetlehotőségeket kapott a spekn’áeié következtében a tőkés osztály maradványa, ame'y jól ért ennek az új kon- juziiksturának kihasználásához. A többszörösére ugróit szabad terményárak rendkívül megnövelték a feu'ákok és a jómódú p«,rasz|-ág jövede'mét, mert hiszen ezek lendelk' z lek nagyobb meny- nyisógü hús-, vaj-, baromfi-, tojásfees- legge', A szabad árak ugrásszerű emelkedése következtében ennek a rétegnek erősen megnőtt a jövedelme Ehhez n folyamathoz még bizonyos fokig maga, a szocialista építés íg hozzájáru t azzal, hogy növeTe a jómódú parasztság bevételét. Az idén pé’dául fuvarozásér' az ál am egy milliárd forintot fizet ki annak a néhány tízezer topeckedő kuliknak. fuvarozó gazdának, aki felesleges igaerövel 'rendelkezik Ennek a Ueyzelnek következtében valóságos spekulációs hullám keletkezett. Szóvá lettek előttem eory esetet! Nyír- »gry kofa kél kövér libává' heült a gyorsvonat páraás osztávéba. Rudaj>estre utazott, ahol a két hízott libát eladta, fémének vett egy ö töny ruhát és a következő eversvonat párnái osrtá'váa még vissza is utazhatott " Mindez! a két liba árából. Von?iáink, ■utóbuszaink még néhány hete te’e voltaik az ilyen spekulá'ó utasokkal Egyre több gazda panaszkodik nákas, hogy aki a falun spekulációra veti magán aa most újra gyorean gazdagszik E.maad- tek egy esetet, amikor valaki nzedSS hízott liba eladási árá’oó. egy jó tollte' ne* veit. Azért a HO kg-os liizóérkr amelyért íavay 900 forintot a spekuláns vagy feketevágó oz idéu r -’nden tovább’ nédijil öi-hate*er (cr.iii- tot is megadott. Minthogy a szabadpiaci árak és egyéb tényezők következtében megnőtt jővedel méből földel, traktorokat vagy hasonlót s parasztság nem vásárol, az így begyült;, összegek jelentékeny részét elsősorban)- ruházati cikkekre költötte és emiat. ezek*1 ben az árúkban fokozódó hiány kezdet*- jelentkezni, A munkásosz ály egyre elégedetlenebből nézi ezt a fejlődést, amely életszínvonalai a gazdag parasztság javára megrontja- A parasztság spekulációval nem fog* lalkozó része is elégedetlen emiatt és azt követeli tőlünk, hogy változtassunk ezen a helyzeten. Legtöbbel szenvednek azok a dolgozok..- akik olyan területen laknak, amely a jegy- ellátásba nincs bevonva. E jelenségek kezdik lazítani a munkás-parasztszövetsé; get is, ami számunkra természetesen nem közömbös. Emiatt erősödik a nyomás a dolgozók egy részéről abban az irányban, hogy a jegyrend.ízert terjesszük ki az egész országra és olyan cikkekre is, amelyek eddig szabadon kaphatók. A mi véleményünk szerint a jegyes ellátás ilyen kiszélesí.ése természetesen az. eddig felsorolt bajokat és nehézségeket még csak fokozná. A jegy-rendszer már most is kezd a termelés fékjévé válni, k dolgozók' többletjövedelme, amelyet - termelés emelése révén elérnek, már nem teszi számukra lehetővé,, hogy a legfontosabb cikkekből többet vásároljanak. A hús- és zsfrárak a mi intézkedésein^ ha á-ára az utolsó időben már kezdenek lefelé menni. De aki például hat héttel ezelőtt egy kg szalonnát, vagy disznózsírt akart venni szabadpiacon, annak erre három -négy-napi jövedelmét kellett volna fordítani. Természetesen ilyen magas .szabadárak mellett csökken az ösztönzés * termelés növelésébe. A túlmagas szabad érák fékezőleg, hatnak az iparban A jegyekkel kap- csolatos tilalmak és forgalmi korié- tozások pedig a mezőgazdaságban hátráltatják a termelést. Minél több cikkre terjesztenénk tó at jegyrendszert, annál érezhe.őbbé válna a túlmagas árak fékező hatása, annál kisebb lenne az ösztönzés az iparban é*> mezőgazdaságban egyaránt. A jegyrendszer tipikus háborús rendszabály. Minél messzebb kerültünk a háborútól, annál inkább leépítettük a Jegy-' rendszert. A jegyrendszer kiterjesztése helytelen irányba sodorna bennünket, Csak fokozná az eddigi jegyekkel járó bajokat, a spekulációt', a bürokratizmust. Nekünk más utat kell járnunk A mi véleményünk szerint eljött a? ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert. A jegyrendszer megszüntetésének egyik fontos előfeltétele, hogy megfelelő tartalékokkal is rendelkezzünk, mert megtört lénket, hogy a fogyasztók a jegyrendszer megszüntetése után kezdetben az addigi mennyiségnél többet vásárolnak. Az ipari termelés állandó emelkedése a jó termés, a begyűjtés sikere, egyszóval a dolgozók zömének odaadó, szorgalmas munkája köve'kaztéber az élelem és a fogyasztási javak ma bővebben állnak rendelkezésünkre, mint egy évvel ezelőU. Ezért a kenyér-, liszt-, cukor- és SBap- panjegyet meg tudtuk szűntem, mert erre már megfelelő készleteink vannak. A telellátás mostani módját js meg tudjuk szün'etni úgy, begy a terhes és szoptató anyák, valamint a kisgyermekek részére megváltozott formában biztosítjuk e juttatást A hús- és zsír jegyet, — tekintettel arra. hogy a hízott sertések beadása esah most van felfejlődőben. — később, 1952 február havában fdvánfuk megszüntetni. A bérek és fizetések felemelésével eHensulvozzutr azt az áremelést, amelyet a spekuHclés árufelvásárlás kivédésére létrehozunk Ezzel kapcsolatban azonnal felmerül a kérdés: nem fog-e megismétlődni az idei tapasztala*, nem fogják-e az oleső kényé* rét újra állati takarmányozásra felhasználni és nem vásárolják-e fel, nem raktározzák“« el a tartós*bb élelmet, cukrot, lisztet, stb-t a spekulánsok. A felelet erre az, hogv a veszély fel'étlenül fennáll, ha a jelenlegi, aránylag olcsó árak mellett kitartunk. Ezért gondoskodnunk kell mroly ‘hogy- a kenyér takarmány célokra való feh haszna1 ása ne fizetőd ián ki. Fevben me% kell váhnzta'nnnk árpolitikán* kát egy sor más cikknél is olymódon, hogy megvédjük vele dolgozó népünk érdekeit. Mi ezért azt javasol ink. hogy a jegyrend- «zer megszüntetésével egyidejűleg emelőik fel a kenvér, a liszt, a cukor és bizonyos élelmiszerek, njhaza'i és más fontos cikkek arát* E.z az áremelés az élelmiszereknél a leptőbh esetben a szabad dr alatt, de a jegyes- ár. lelett leeren és termé“ szeresen hVŐn vegye figyelembe a sokgyermekes családok érdekeit. 'Ezzel párhuzamosan emeljük a hér reket, es fizetést, m csatodS pótlekot. g, nyugdíjat. így a bérek és fizetések felemeli' sével ellensúlyozzuk azt az áremelési amelyet a spekulációs árufelvásárlás kivédésére létrehozunk. Tlven módon a dolgozóknak lebetóvé va-* lile. hogy szükségletüket jegyrendszer nél®* kü!, szabadon, korlátozások nélkül vásáv roliák meg az állami üzletekben és vetkezetekhen. Viszont a megemelt ke* nyer- és lisztárak nem teszik gazdaságos* sá. bogy állati takarmányozásra basznál* iák fel és megnehezítik az ellen sebnek, hogv óira áréké<s7,leteket vásároljon iái elu-kfározás célrabol Ezek az áremelések aránvbahozzak fi vácárlÓerőt a rendelkezésre álló ántmeny^ »ívfcéggel. E rendszabálvok egvesapásná kibiírzÓk a talart a spekuláció alól,, meri •»z állami üzlevkben megbatározott ároS) k^flntozás nélkül megvásárojl'fl*ók azok ómk. amelyek a spekuláció főtárgyát ké-‘ pezíék. A jegyek megszüntetésével képcső* latos áremelés nem érin'i a lakbért* a villanyt, a gázt. a postai szolgálta* iások, a városi közlekedés díj szabd' tóit. # dohányárút, tnzeícanyageZg,
