Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-30 / 303. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1951 december hé 30. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói országos tanácskozásának felhívása A termelőszövetkezetek és gépállomá- sok' dolgoséinak 1950 januári tanácsko- sása óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban kiszélesedett és a régebben alakult termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödtek. Közös vagyonuk azóta több mint megtízszereződött és a jöve­delem nagyarányú növekedése folytán or­szágunkban ma már milliomos termelő­szövetkezetek is vannak. így a termelő­szövetkezetek többsége évről-évre maga­sabb életszínvonalat tud biztosítani tagjai számára. A termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodása láttán a dolgozó kis- és kö­zépparasztok mind nagyobb tömegei kö­vetik Pártunk és Rákosi elvtárs útmuta­tásait. Két év alatt a termelőszövetkezeti csoportok száma 1520-ról 4652-re emel­kedett és ma már kettőszázharminchatezar ötszáz dolgozó parasztcsalád folytat ter­melőszövetkezeti gazdálkodást, 1.503.000 kát. bold szántóterületen. Az elért eredményeket elsősorban a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Má­tyás bölcs vezetésének, állandó gondos­kodásának köszönhetjük. Felmérhetetlen értékű segítségé; jelentett számunkra az a támogatás, amelyet felszabadítónk, a nagy Szovjetunió nyújtott. Állandóan magunk mellett érezzük a munkásosztály és népi demokratikus államunk segítő kesét. Ez a legközvetlenebbül abban ju­tott kifejezésre, hogy 368 állami gépállo­más közel tízezer traktorral, valamint aratógépekkel, kombájnokkal és más me­zőgazdasági gépekkel jött segítségünkre a mezőgazdasági munkák végzésében. Jól tudjuk azonban, hogy eredményeink még csak kezdeti eredmények. Termelő­szövetkezeteinkben még sok hiányosság és hiba van. Lassan fejlődik a közös állattenyésztés, sok helyen gyenge a ve­zetés és hibák vannak a vezetés meg­szervezése, a munkafegyelem, a jövede­lem igazságos elosztása terén. Mi, a Minisztertanács által összehívott országos tanácskozás résztvevői, a terme­lőszövetkezetek virágzó gazdaságokká való feil-sztése érdekében a következő felhí­vással fordulunk a termelőszövetkezetek összes tagjaihoz, a gépállomások dolgo­zóihoz. A termelési terv a gazdálkodás alap fa minden termelőszövetkezetben — Az I-es, H-es és Ill-as típusúban egyaránt — valamint a gépállomásokon gondosan el kell készíteni az évi terme­lési tervet és annak végrehajtására moz­gósítani kell a termelőszövetkezetek ősz- szes tagjait, továbbá a gépállomások min­den dolgozóját. A terv legyen a gazdál­kodás alaptörvénye és a terv teljesítése legyen kötelező minden termelőszövetke­zeti tagra, minden gépállomásí dolgozóra egyaránt. A gépállomás vezető a terv teljesítésé­nek' megtárgyalására rendszeresen hívja össze a gépállomásí tanácsot. Határozatai­ról a gépállomásvezető üzemi értekezle­ten. az elnök közgyűlésen számoljon be. Az évi termelési terveket a termelő szövetkezetek mind a növénytermelésre, mind az állattenyésztésre vonatkozóan úgy készítsék el, hogy teljesíteni tudják az állammal szemben fennálló kötelezett­ségeiket, a szövetkezeti és üzemi alap to­vábbi növelését és biztosítsák a tagok életszínvonalának további emelkedését. A) A NÖVÉNYTERMELÉS TERÉN 1 A termelési tervek teljesítése ér­* dekében termelőszövetkezeteink ezéles körben alkalmazzák a gépi talaj- munkát. Kössenek szerződést a gépállo­másokkal és legjobb tagjaikat, elsősorban és élenjáró nótáéialkat küldjék _ traktoris- rának. A gépállomások kapcsoljanak ál­landó traktoros brigádot azokhoz a ter­melőszövetkezetekhez, amelyek egy há- rom-négy erőgépből, álló traktoros bri- ják! KASbF^L^ foglalkoztatni tud- pedig egy traktoros ’fcrígfc^ííiíj etében szövetkezeti csoportot szolgáljon "k?.*’ gépállomások ügyeljenek arra, hogy lehe­tőleg minden traktorista saját termelő- »zövetkezetében dolgozzék. A tszcs segítse elő a traktoristák mun káját brigádszállás létesítésével, s gon doskodjék arról, hogy lehetőleg biztosítsa részükre a naponta egyszeri meleg étke­zést. 2 A gépállomások traktoristái a tér­* melőszövetkezetek földjein a szán­tást, a vetést, a kultivátorozást, az ara tást és más munkákat az előírt agro­technikai útmutatások szerint, jő minő­ségben, határidőre végezzék el. 3 A termelőszövetkezetek vezetői és * tagjai bátran alkalmazzák az új, a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságából elsajátított agrotechnikai eljárásokat, amelyek segítségével az élenjáró terme­lőszövetkezetek már ezidáig is magas ter­méseredményt értek el. Vezessék be t keresztbe-hosszába való vetést, a másod­termények vetését, a kapás növények négyzetes ültetését, a pótbeporzási eljárá sokat. Gondoskodjanak a talaj termő­erejének állandó fokozásáról és istálló trágya mellett alkalmazzanak műtrágyát is. A gépállomások agronómusai a gépi munkák ellenőrzése mellett nyújtsanak segítséget a fejlett termelési eljárások alkalmazásához. A Termelőszövetkezeteink kapcsolód­u . * janak be az eddiginél is nagyobb .mértékben olyan — népgazdasági szem­pontból nagyjelentőségű — új kultúrnö­vények termelésébe, mint a gyapot, a rizs. a kokszagiz, a földimogyoró, mert ezek is jelentősen növelik jövedelmüket. C A mezőgazdasági munkák határ­* időre és jó minőségben való el­végzése érdekében több évre — lehető­leg egy vetésforgó idejére — szervezzék meg valamennyi termelőszövetkezetben az állandó, területhez kötött brigádokat és részükre az állandó területet, a szüksé ges igaerőt, valamint a felszereléseket jegyzőkönyvileg adják át. A brigád kö­teles a területét saját erejéből egész éven át önállóan megművelni, a vetéstől a ter­més betakarításáig minden munkát el­végezni, beleértve a cséplést is. A nö­vénytermelő brigádok termelési tervüket egyeztessék a termelőszövetkezetben dol­gozó traktoros brigád tervével. A kapás növények vetésterületét a bri­gádokon belül, a kézi munkák jó elvég­zésére. fel kell osztani munkacsapatokra és » munkacsanatokon belül egvénekre is ív A brigádok és a munkacsapatok szervezzenek versenyt a többterme­zös álla tartást, különösen sertéstenyésze­tet és hizlaldái. Ehhez a lagok terme­szeiben, elsősorban süldőkkel és takar­mánnyal járuljanak hozzá. A közös jöve­delemből a tagok részvét elük arányában részesedjenek, aki több állatot és takar­mányt ad be és ennek megfelelően több munkával vesz részi, az a jövedelemből is többe! kapjon. A közös állal tenyésztés jövedelmének legalább 20 százalékú! for­dítsák közös beruházásokra.. *_> Termelőszövetkezeteink, a tervük *-*• teljesítése érdekében az álla.- lesnyészl ősben is alkalmazzák a nagyüzemi termelési módszereket, A szaivasmarha- lenyészlő' brigádok, fejőnők, Ic-beneszek, borjúnevelők vezessék be a lehenek napi háromszori fejeséi, a mesterséges borjú­nevelést és csatlakozzanak a iehenenk-'nti évi háromezer literes tejhozam elérésére indítóit versenymozgalomhoz. A serlis- tenyészíő brigádok, kanászok a kocáka! évente kétszer malacoztassák, törekedje­nek minél több hússertés és keresztezel! seriös tenyésztésére. Juhászok, juh- tenyészto brigádok érjenek el magas gyapjuhozamot és neveljenek fel minél öbb bárányt. A kocsisok és csikósok neveljenek fel minél !öbb csikót. A ba- romfilenyészlők érjenek el minél na­gyobb toiá^hozamot és neveljék fel vesz­teség nélkül a szaporulatot. A Termelőszövetkezeteink gondoskod- janak növekvő állaiállományuk -számára elegendő takarmány termelésé­ről. A termelési tervet úgy készítsék, hogy az állami kötele»IIségek teljesítése mellett, a közös, állománynak és háztáji állatoknak elegendő lakarmány jusson Gondoskodjanak zöldi-kormányok bora tavasz'ól késő őszig való folyamatos ter- melé-éről, vagyis a zöld futószalag hizto- s'jásáról, elegendő mennyiségű silólskar- mányról és szemesiakarmányról. Ezért a -étek és legelők gondozásával növeljék a takarmánynövények terméshozama! és vessenek minél iobb másodvetésü takar* r, ty't is. , i_ helyes takarmányozás és a takar­tál, lytermelés biztosítása érdekében szer­vezzenek takarmányos brigádokat. t Az álla!tenyésztés fejlesztése ér* dekében fokozzák termelőszövetke­zeteink a sajá' erőből való építkezéseket. Áss épí! kezeshez szükséges anyagokai, minél nagyobb mértékben saját erejükből büztosítsák, sze.rvezzék meg a házi téglá­éi mészégeiésl, továbbá a ver fallal való építkezést. Az építkezés! egész éve® ke­resőül külön brigádban folytassák. f. Termelőszövetkezeteink az állat* tenyésztésben a munkái úgy szer­zett az illető-növény-területének meg vezzék meg, hogy minden álla! faj Iánál és munkaegységek alapján. I sertesteayeszetben, KSJiUSSSl. C) A cukorrépa, gyapot, rostién, ri- l Juhtenyésztésben, baromft.enyesztesbei, cinus és más ipari növények esetében a jai fordítsanak nagy gondot a munkák határidőre való elvégzésére és a szüksé­ges munkaerő biztosítására. Érjék el, hogy a brigádban lévő tagok feleségük­kel, családtagjaikkal együtt rendszeresen résztvegyenek a közös munkában. Azokat a növénytermelő brigádokat és munka­csapatokat, amelyek fejlett módszerekkel a tervben előírt termésátlagokat teljesí­tették, illetve túlteljesítették, a mezőgaz­dasági munkákat saját erejükről határidőre elvégezték, a termelőszövetkezetek része­sítsék az alábbi jutalomban: A) Ha a szántóföldi növénytermelő brigád a gabonafélék előírt terméshoza­mát a részére kijelölt egész vetésterüle­ten túlteljesíti, akkor a terven felül ter­melt gabonafélék egynegyed részét juta­lomképpen természetben ki kell osztani a brigád tagjainak és azon a területen dolgozó traktorístáknak azon munkaegy­ségek alapján, amelyet az illető gabona­féle területének megmunkálása, learatá- sa és cséplése során teljesítettek. B) Amely munkacsapat a kukorica, burgonya, mák, napraforgó és zöldség­félék előírt terméshozamát a részére ki­jelölt egész vetésterületen túlteljesíti, iu- talomképen kapja meg természetben a terven felüli termés egynegyed részét éu osszák ki azt a munkacsacat tagjai kör DJ Juhtenyésztésbe £ gyapjúnyírási terv teljesítése esetet -a. terven felül nyíri gyapjú 10 százApkának megfelelő' pénzértéke! adjanak a juhásznak, A bóráDynevelési terv teljesítése után a juhász kapja meg term Ikreiben a ter­ven felül felnevelt bárányok közül min­den negyediket. E) Baromfitenyésztésben a haromfi­tenyésa ő brigád vezelőjének íss tagjai­nak, munkaegységeik arányába ri» a ba- romfitojásliozam tervének tú’te^jes.láse esetén ki kell adni a terven felül termelt tojás 15 százalékát, lovábbá a óerven felüli mértekben ienyészteU aSvendäc* baromfi egynegyedét. F) A méhészetben a terv túlteljesíté­séérí, ha a vLszhozamra és a méhcsalá­dok számára megszabod tervet is teijea- tét. ék, ki kell adni természetben a mé­hész számára a terven felül termelt méz! 15 százalékát. G) A szarvasmarha- és ser léshizlaló brigádok tagjainak a hizlalásra átadd l álla lók átlagos élősúlyára vona kozó terv túlteljesítése esetén, a terven felül min­den szgz kÜogrammnyi súlytöbbletből eredő pénzbevétel egynegyed részé! ki kell fizetni, munkaegységeik arányában. 1L A munkafegyelem megszilárdítása érdekébeng A szorgalmasan és becsületesen dóik i ben a teljesített munkaegységek alapján A»-Aa\ráhon ixrtitlr a — L'#m ! fnfvncii n rti n\re* nrr-ta nrserm gozó tagok érdekében felhívjuk a .er melőszöveikeze leket, hogy hozzanak rendszabályokat a hanyagokkal, lusták­kal és naplopókka], va,amint az önkénye­sen eltávozó kkal szemben és legyenek további inlézkedéseket a munkafegyelem megszilárdításáért. 1 A termelőszövetkezetek közgyűlé- * sen hozzanak halározatot a köte­lező munkaegységek számának felemelé­sére és mondják ki, hogy a tagok és családtagjai évenként 100—120 munka­egységei kötelezően teljesíteni tarloznak. A kisgyermekes anyák részére pedig évi 80 munkaegységet kell előírni. A köz­gyűlés év eleién előre állapi sa meg azt, hogy a munkaegységeket az év milyen ezek iban keli teljesí leni. O Minden termelőszövetkezet ssdgo- “• rúan tartsa be azt az alapszabály­ban lefektetel! törvényt, hogy a jövede­lemből a tagok és a dolgozó családtagok végzet! munkájuk után, tehát az egész évben teljesített munkaegységeik arányá­ban részesüljenek. Midin a jepyrend- szer hazánkban megszünl, termelő-zövet- kezeleinknek a jövőben tagiaik részére fejadagot nem kell biztosítani, hanem a kö elezetlségek teljesí lése után fennma­radó lerménvüket kizárólag a végzet! munka arányában kötelesek szélosz'ani. Az évközbem előlegeket is minden eset* kell folyósítani, ügyelve arra, hogy az »előlegek mennyisége ne haladja meg a tv.rha.ó mimk.egységenkéníi részesedé* 5B—60 százalékát. P A jövedelem igazságos szétosztásé * érdekében termelőszövetkezeteink biztosítsák, hogy a brigádvezetők, vala­min! a munkacsapatvezetők a tagok munkájúi 1 napon® felmérjék és a tény­legesen végzett munka után a munkaegy­sége! pontosan beírják. Szálljanak szem­be az egyenlősdiség nyílt és rejtett for­máival és minden termelőszövetkezeti taggal tanálsák meg a munkaegységgel való számolás gyakorlását. A Szűntessék meg a termelőszövet-­-*-1* kezetekben azt a káros állapotot, hogy a tagok rendszertelenül járjanak munkába. A brigád vezetők, munkacsapaj- vez» ők rendszeresen értesítsék a lagokat a munka kezdetéről és helyéről. Azoktól a tagoktól pedig, afrik a munkában fi“ gyelmezfelés ellenére sem jelennek meg a termelőszöveikezel közgyűlésének (cso- portértekeztet ;nek) határozata alapját! naponként egy-két munkaegységeit vonja­nak le. C A aők munkába való bevonásának megkönnyítése érdekében termelő­szövetkezeteink és gépállomásaink szer­vezzenek napközi o! Ikonokat. HL Az alapszabály betartása és a szövetkezeti demokrácia ^ A termelőszövetkezetek vezetői , ”a j létesítsenek külön brigádokat is. , , . ---------.’•I * kereti csoportok is jövedelmező*“­te® erdekeben. A brigádok vezetői és tag-! gük növelése érdekében létesítsenek kő­munkacsapat tagjai között szét kell ősz-á . .4 ^tyastnarhatenyésztő brigádokba tani a terven felül termelt és az állam-1 fVLorwke,t ke,!1 bealhtani es minden fejő 'nohoz tíz tehenei kell beoea ani. Biztosi­ján! kell minden három fejó’nő mellé egy tehenész!, aki az isiélló rendbentartásá- '61, a trágya kezeléséről gondoskodik és N takarmányozásban segít. ° Nagyobb termelőszöveikezelekben, ahol sok borjú van, szervezzenek külön Lorjú- oevelő brigádot is. A Minisztertanács legutóbbi határozata fi -telmében azokban a termelőszövetkeze i*'kben, ahol legalább harminc tehén és húsz anyakoca van, más m unkál ól fel men ett állattenyésztőt állítsanak be, le­hetőleg olyan tagok közül, akik állat tenyésztési szaktanfolyamot végeztek. Az eddiginél sokkal nagyobb számban ví vjanak be nőkel az álla 11 snyésztés ni inkáiba- Különösen fordí.sanak nagy g< ;iloí arra, hogy a fejest, borjúnevelést, baromfitenyésztést nők végezzék. 'J Az állattenyésztés fejlesztése meg- * * követeli azt is, hogy termelőszö­vetkezeteink fokozott mértékben ügyelje1 nek az állategészségügyi szabályok be­tartására, Az is állók-!, fiaztalókal, hiz laldákat tartsák rendben, meszeljék ki, fertőtlenítő eszközökkel szereljék fel, Ké­szítsenek istállórendet, melyben írják elő az állatok gondozásával kapcsolatos mun­kák idejét és rendjét. Q A termelőszövetkezetek vezessék * be az áll a í len vesztésben is a ter­ve! lúl.eljesítö brigádok és lagok jutal­mazását és így tegyék még inkább érde­keltté őket az eredmények fokozásában. Jutalmat azonban csak akkor lehet ki­adni az állaUenyésztésben dolgozók szá­mára is, ha a lermelőszöve. kezet az állami kötelező -beadást maradéktalanul teljesítette. A jutalmak a következők legyenek: A) A szarvasmarhatenyésztö brigádban annak a lejönének, aki a gondozására bízott tétleneknél a megszabott Sejhozam- íervéí a termelési tervben megállapított íakarmánymennyiségből túlteljesíti, a ter­ven felül termeli Sej 15 száz?lékát adják ki természetben. A terven felül termelt I ej további 10 százalékát az ugyanazon iehéncEoport íal dolgozó tehenészek, la- karmányosok, pász orok száméra adják ki, munkaegységeik arányában. B) A borjú- és nővendékmarha neve­lőknek, ha a rájuk bízott állatokat tel­jes számban felnevelik, és egész év folya­mán nincs veszteségük, az egy évben el­írt mnnkaervrégek számának 10 száza­lékát kell adni. C) Sertesíenvészlésben a sertés!enyész- őnek ki-do»t kocáktól a megbatá-ozor* terven felül kéthónapos korig felnevel! malacok köriil természetben adják ki minden Őlödik malacot nak átadott terményekért kapott pénz- c^szeg 25 százalékát az illető növény zcttT mún'fé?|',..bet,akarí.tósa.Lsorán raer' DJ Jutalmat a ffca£?aba£ csak akkor adjanak a tervet töltetre«,e._ brigádoknak és munkacsapatoknak, ha a termelőszövetkezet az állami kötelező tér- ménvbeadást hiánytalanul teljesítette. Nem részesíthetik jutalomban azokat a tagokat, akik az előírt kötelező munka- eső-régeket nem teljesítették. 'J A munka helyes megszervezésére * * fordítsanak nagv gondot az T-es és II-es típusú termelőszövetkezeti cso­portok is, amik részére a kormány több séeiikben ugyancsak lehetővé tette, hogv földjeiket táblásán műveljék. Az T. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok a tavaszi munkák megkezdése előtt az évi termelési terv alapián állapítsák meg, hogy a tagok a földterületük és igaerejük arányában müven mértékben kötelesek a közös munkában résztvenni A magasabb terméseredmények elérése érdekében mindenütt törekedjenek arra bogv a növényápolás. aratás, cséplés munkáit is közös erővel végezzék el. b) az állattenyésztés terén: Termelőszövetkezeteink fordítsanak kü­lönös gondot az állattenyésztés fejleszté­sére. Népgazdasági tervünk végrehajtása, a termelőszövetkezetek begyűjtési kötele­zettségének teljesítése, a közös vagyon gyarapítása és egyben a tagok jövedel­mének emelése érdekében feltétlenül szükséges, hogy minden termelőszövet­kezet fejlet!, nagyüzemi állattenyésztéssel rendelkezzék. "I Szervezzék meg mindenütt a közős 1 * szarvasmarhatenyésztést, a sertés­tenyésztést, a hizlalást, a baromfitenyész­tési és érjék el, hogy minden termelő­szövetkezetben kialakuljon legalább há­rom állattenyésztő telep. Emelletr. ahol elegendő legelő van, ot! szervezzék meg a juhtenyésztés! és a baromfitenyésztést. Biztosi sák a termelőszövetkezetek, hogy a belépő tagok az alapszabályok elő­írásainak e'eeet legyenek és álla'bevitel, továbbá saját erőből való vásárlással, a meglévő állatállomány szaporulatának fel­nevelésével és mindezek után Népköz- társaságunk kormánya által nvujtort se- ítséegel növeljék tovább átlatállománvu- Va|. Emellel! segítsék elő hon a tanok ’’ázláii gazdaságukban is tartsanak álla- 'ot és minden családnak legven tehene, Vzóeertece és barom f iá'lom in va az alap- -ze'-nlyban menhn'ározott keretek szerint 2 Az I. és TI. típusú termetősrnvej tagjai helyezzenek nagy súlyt az alapszabály következa.es betartására. Gondoskodjanak arról, bogy a tagok föld­jeiket, állataikat alapszabály szerint be­vigyék a közös gazdálkodásba, fordítsa­nak gondol az állam iránti kötelezettsé­gek időben és maradék nélküli teljesíté­sére és növeljék a szövő kezeti és üzemi alapot, amely s tagok jólétének is alapja. Szembe kell szállni mindazokkal, akik a tagok jogsit megsértik és azokkal is, akik az alapvzabfilv>an előírt kötele­flCt£.■H.gCwV.*íCK Yiv-aai-.. ^“»SiegTST, Az alapszabály az I-es és II-es típusú termelőszövetkezeti csoportok -jámára is kötelező törvény. Felhívjuk ezért gz I. és II. típusú termelőszövetkezeti csopor­tok vezetőit és tagjait, hogy alapszabály­szerűen gazdálkodjanak, létesítsenek kö­zös szövetkezeti vagyont és földjeiket táblásán műveljék. termelőszövetkezetek a szövet- demokrácia megvalósítása érdekében minden hónapban legalább egyszer tartsanak közgyűlést és a vezetők részletesen számoljanak be a tagságnak a termelőszövetkezet helyzetéről. Az el­nökök, igazgatóságok, intézőbizottságok fontosabb ügyekben csak a közgyűlés és a csoportértekezlet határozata alapján in­tézkedjenek. A közgyűlésen jegyzőköny­vet kell vezetni és a határozatokat írásba kell foglalni. Ki kell küszöbölni ast h, hogy a ter­melőszövetkezeti vezetők a tagság meg­kérdezése nélkül vegyenek fel hiteleket. Ezért a jövőben kölcsönt csak a tagság kétharmad többségének közgyűlésen való határozata alapján lehet kérni és a hi­telkérelemhez csatolni kell a közgyűlés erre vonatkozó határozatát. 2 A "•kezeti Q Terinelőszövetkezeteink szervezzék 4->* meg a közös szövetkezeti vágyóit társadalmi ellenőrzését. Tegyék az ellen­őrző bizottságot működő szervvé, amd-y évenként többször ellenőrizze a termelő­szövetkezet gazdasági, pénzügyi tevé­kenységét. Gondoskodni kel! arról, hogy a könyvelők az előírásoknak megfelelően, naponként vezessék a nyüvintartáe könyveket. A Termelőszövetkezeteink a vezetés ** megjavítása érdekében az igazga­tóság tagjai közül válasszanak elnökbe­—S-i —— --'Lf-S'l- oL --eeIl-ifeX3ac.il,. oirvái/­loan is ellátja a termelőszövetkezet ve­zetését. Termelőszövetkezeteink vonják be a vezetésbe a gazdálkodáshoz értő kö­zépparasztokat és -nőket, fiatalokat, vá­lasszák be őket az igazgatóságba, a fe­gyelmi és ellenőrző bizottságba és az élenjáró nőtagokat, fiatalokat bízzák meg a brigád és munkacsapat vezetésével is. A termelőszövetkezetek elnökei, elnök?» helyettesei, igazgatósági tagjai, agronó­musai, ^ brigád vezetői, könyveim, állatte­nyésztői sajátítsák el mielőbb a nagyüzem/ gazdálkodás vezetésének tudományát, nö­veljék szaktudásukat, vegyenek részi: szaktanfolyamokon, iskolákon. Termelőszövetkezeteink gondoskodja­nak a tanfolyamon, iskolán lévő tagok részére arról, hogy az ösztöndíj mellett havonta a tag legutóbbi 12 hónapban. teljesített munkaegységei egy hónapra eső részének — a tagság határozatától függően — ötven-hetven százalékáig jó­váírást kapjanak. Termelőszövetkezeteink szervezzék meg munkaegységszámolás rendszeres okta­tását, kérjék a néphez hű tanítók segít- ségét I—n. típusú tszcs-k is küldjék tagjaikat tanfolyamokra, iskolákra, eme! lett szervezzék meg a tszcs-n belül a tagsag oktatását. IV« Termelőszövetkezeteini: gazdaságuk fejlesztése és erősítése mellett ne ha nyagolják el az egyéni dolgozó parasz­tokkal sem jó kapcsolataik további fej­lesztését. Ne rejtsék véka alá eredmé­nyeiket és segítsék az egyéni dolgozó parasztokat abban, hogy a számukra egye­dül helyes útra, a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára térjenek. Ne feledkezzenek meg azonban arról sem, hogy dolgozó népünk ádáz ellen­ségei,^ a kulákok nem jó szemmel nézik a szövetkezetek erősödését, fejlődését és mindent elkövetnek, hogy azt meggátol­lak. Arra kevés az erejük, hogy nyílt támadást indítsanak ellene, ehelyett alat­tomosan végzik romboló munkájukat, uszítanak a termelőszövetkezet ellen, rémhíreket koholnak és mindezekkel gyengíteni akarják a terme!őszövetkezer és az egvénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok között egyre inkább elmélyülő kap­csolatot. A kulakok aljas módon be akarnak furakodni a termelőszövetkezetbe, hogy belül folytathassák kártevő tevékenysé- iket. A termelőszövetkezetek bátran ve- evrk fel a harcot a kulákok és a velük szövetkezett egvéb ellenséges elemek el­len. lenlezz-k le alias törekv-áseiket. sö- nőrjek ki okét szövetkezeteikből és ébe­ren orködi-nek. hogy a termelőszövetke­zetbe egvetten egy se frrrakodbasson be A termelőszövetkezeteket harcukban erősítse az a tudat, bncv meflettűk íú a munkások és parasztok állama, segíti és veteti őket a Magyar Dolgozók Pártja es a magyar dolgozó nép bölcs tanítója, Rákosi Mátyás. Mindig ott áll mellettünk nagy támogatásával a hatalmas Szovjet­unió és annak nagy vezére, a béketábor őre, a magyar nép legnagydbb barátja és segítője, a nagy Sztálin. TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÍS GÉPÁLLOMÁSOK ÉLENJÁRÓ' DOLGOZÓINAK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA nmn 0 I 0 8 0; uniós, i§ 11 s l e siló

Next

/
Thumbnails
Contents