Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-30 / 303. szám

TsaAnnfk, 1951. december 1>6 Sft, «SZAKMAGYARORSZÄG 3 PÁRTÉLET ★ Jobb munkát keli végeznie az 1952. évi tervek győzelmes megvalósítása érdekében a sajószentpéteri 11. akna pártszervezeteinek A Búkká] jaj Szénbányák Vállalathoz Sartozó sajőszentpéieri II. számú akna azzal zárja az 1951. évet, bogy 15 000 tonna szénnel adósa maradt népgazdasá­gunknak. A bányaüzemnél a pártszervezel ■ezeéi és a műszaki vezetők nagyon szerettek különböző „objektív” okokra és nehézségekre hivatkozni, amikor szóba- Saerült a hullámzó termelés, a lemaradás. Állandóan csak azl hangoztatták, hogy „az év folyamán kedvezőtlen volt a bá­nyában a frontié j.esek alakulása, külön* böző fron 1 fejtési és millszekundos robban­tási kísérletek folytak, szállítási nehéz­ségekkel küzdöttek”. Ezeknek a terme­lési gátló körülményeknek egy része leél - íég eleniil fennállott, akadályt jelenteti a terv teljesítésében, de — a legsúlyo­sabb hiba volna, ha a lemaradást csak ezekkel akarnák indokolni, nem lámák fel saját munkájuk hiányosságait. Elsősorban a pártszervezet feladata, Bogy mozgósítsa a dolgozókat az építő bírálatra és önhírálatra, hogy ’•ilágosan lássák, milyen hibákat kell ki­javíts rüok ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítsék 1952. évi lervfelada laikat. A sajőszentpéieri II'es akna pártszer­vezeteinek munkáját is sok hiányosság jellemzi. Igen gyenge volt az üzemben a népnevelőmunka. Ahogy a lemaradás is bizony! ja, a bánya pártszervezetei nem tudták megfelelően mozgósítani az üzem minden dolgozóját a terv teljesítésére. Elhanyagolta a pártszervezet a pártellen­őrzési jog gyakorlását, soha nem számol­tat a még be az üzemvezető! a termelési problémákról. Ennek következménye az voll, hogy az akna pártszervezeteinek ve­zetőségei nem is ismerték eléggé a ter­melés kérdéseit, sőt vannak olyan párt- vazelőcégi tagok, ak'k még az: sem tud­ták, hol tart az akna terviek dalainak teljesítésében, mennyi a lemaradásuk. Bódis István elvtára, az egyik harmad pártszervezetének ti kára néhányszor sür­gette ugyan Pethő Szilveszter üzemveze­tőnél, hogy „össze kellene már ülni, meg kellene beszélni a termelés problémáit” Amikor azonban az üzemvezető többszöri felhívás ellenére sem tető meg ezt, a harmad-pártszervezetek titkárai belenyu­godtak ebbe azzal, hogy „nem zaklatják az üzemvezetőt”. Az aknánál az üzemi háromszög megbeszéléseit sem tartják meg rendszeresen. Még nagyobb hibák vannak annak s két harmad -pár: szervezetnek v --»ky jj £ V» >yg ,f e oly/s-V w ^ V Po­gány Imre, illetve Vicén Miklós elvtáreak. Sajnálatos-n jellemző eset. ami Pogány Imrével történt. 28-án, pénteken délután a délelőtti műszak befejezése után a har­madban dolgozó kommunislák taggyű­lésre jöttek össze, de hiába várták Po­gány Imre páll titkár elvtársat. Pogány Imrének is reggel 6-,ól déli 2-ig kellett volna a műszakban dolgoznia, ehelyett a 2 órakor kezdődő műszakra ment csak a bányába és ezt a fegyelmezetlenséget tetézte azzal, hogy még akkor sem ment be a taggyűlésre. Király elvtárs, személy­zeti felelős hívta fel Pogány elv.ársat, hogy a pártszervezet tagjai már várják őt a taggyűlésen. Az év utolsó heteiben már bizonyos ja­vulás mutatkozik a párl szervezetek mun­kájában, különösen annál a pártszexveze, - nél, amelynek Bódis István elvtárs a ti!-, kára. A javulás annak köszönhető, hogy a nemrégiben megalakult Bányász Pártbizottság nagy segítségei, támogatást nvujt az alapszervezeti titkároknak, vezetőségi tagoknak. A Pártbizottságon a napokban jtkári értekezletet tartóitak, ahol meg­magyarázták részletesen az alapszerveze­tek vezetőinek, hogyan kell dolgozniok, hogyan kell gyakorolniuk párt ellenőrzési jogukat, hogyan kell a politikai munka megjavításával elősegíteni a tervek telje­sítését. A Pártbizottságtól kapott segítségnek köszönhető, hogy a sajőszentpéieri II. akna pártszervezetei ma már eredménye­sebb harcot folytatnak a munkafegyelem megszilárdulásáért. Szeptemberben ás októberben átlagosan 20 volt az igazolat­lan műszakmulaszlók száma, ma 3—4. Az öntudatos dolgozók követelésére eltávolí- tol'ak az üzemből notórius műszak- mulasztókat, köztük egy befurakodom ellenséget is. Elbocsájíották G. Tóth Ist­ván II csillést, aki a leggyakrabban ma­radt lávol indokolatlanul munkahelyéről és kiderült, hogy láppénzcsalást is köve­telt el. Hasonló sorsra jutott Bicző Fe­renc notórius műszakmulasztó, akit mint tudatos ellenséget leplez ek le. Az Északma gyarország, a pártsajtő előfizetése és olvasása ellen akarta hangolni a bá­nyászokat, elve! ’műit módon izgatott a toborzott új bányász dolgozók körében. Kiderült, hogy Rícző Ferenc — volt horthysta főhadnagy. A sajószenlp-I-ri II. számú akna párt- szervezetének sokkal jobb politikai mun­kát kell véeeonie, hogy valóban motorja, elórelendítője legyen annak a szívós küz­delemnek, amelynek célja, hogy az akna minden nap teljesítse, túlteljesítse ' ferveiíoíi äsä». Elsősorban szükséges ehhez a népnevelő­munka megjavítása. A népneve’őknek konkréan kell érvelniük. Mondják el, hogy a Párt gondoskodása, kormányunk intézkedése hogyan segíti őket, hogy tel­jesítsék, túlteljesítsék kövcikező évi fel­adataikat 1951-hez viszonyítva 400 ezer forint Isi kap magasabb összeget beru­házásra az akna 1952-ben. Továhbhajtják az irány- és légvágaiot, a lejlősaknához közel újabb szénmezőket hyitnak, tovább­folytatják az irány- és iégvágatok kar­bantartását, álácsolják a 10-es és 5-Ös vágatot, továbbbá a 21-es siklót, újabb gépeket kapnak a dolgozók. Három ka- parószalagol, egy gumiszalagot juttat kormányzatunk a bányának, kicserélik a hibás fúrógépeke!, új viilamosmozdonyt állítanak be a szén gyorsabb szállítására, új terelőállomás í építenek. A népnevelőknek el kell morodamok, bogy mindezek a beruházások csak azért lehetségesek, mer! a Párt irányításával dolgozó népünk sikerrel harcolt az 1951. évi tervek teljesítéséért. Annál súlyosabb, hogy a sajószentpéneri IL számú akna dolgozói nem teljesítették tervüket, adó­sak maradtak népgazdaságunknak­Ezt a csorbát a következő évben ki kell köszörülni! Önérzetes, öntudatos bányász nem tűr­heti, hogy amikor bányaüzemükről van szó, mindig lemaradásukról kell halla­nia A sajószent péteri H. számú aknának is az ország élenjáró bányaüzemei közé kell kerülnie, hogy büszkék legyenek sikereikre! A pártszervezetnek még aok tenni­valója van annak érdekében, hogy továbbhaladjon a megkezdeti úton és ki­alakítsa a bányában azt a légkört, amelyben az igazolatlan kimaradás, a késés, a lógás, a munkaidő hasznos ner­ceinek elveszlegetése, — szégyen és lázat. Sokkal nagyobb- gondot kell 1 iania a pártszervezetnek a politikai tásra. Rendszeresen és jól kell gyal nia a pártel!enŐrzéá jogot, hogy a san ismerje a termelési problem megadja jó politikai munkával a Se lés fokozásának egyedül biztos aláttár tását. Az akna párfsaerveaeternék M kél vítaniok azt a nagy hibájukat, hogy eddig mnnkaterv nélki dolgoztak. Most összeállítandó munkaterviek mi pontját hajtsák végre asaradéktal hogy tovább fokozódjék a lendület ezévinél jóval nagyobb eredményeket ien el £T »ina ét 1952 *»*? minden hónapjában büszkén jelenthet túlteljesítették tervüket! DOLEZSÄR FE’ termeiv ^nuár 3-tól 12-ig ’^tek Je>znek az üzemekben fe t hi vasa M. TAKÁCS JÓZSEF MEGYASZOI DOLGOZO PARAf ADÓFIZETÉSI ELISMERŐ OKLEVELE M. Ta\da József megyaszái dolgozó parasztot nagy munkában találjuk: fele­ségével együtt a másnapi disznóölésre készül Büszkén mutatja a hízót, mely felül van a 2 mázsán. Ebből aztán lesz zsír egész évre — mondja megelégedem ten Ta\ács elvtárs. Elbeszélgetünk, szóbákerűl az Okos «ult, — Bizony, nem így nőit es nálunk a múltban, mint ma. Annakidején Harká­nyi báró birtokára jártam napszámba. 70 fillérért dolgoztam kora hajnaltól késő estig, az istállóban fellett aludnom. Ke­serves, nyomorúságos esztendők voltak azok. Volt nekem is l[evés földem, éven­te 5 pengő adót kellett fizetnem. Igye­keztem teljesíteni, mert ha lemaradtam, kegyetlenül végrehajtották, behajtották, nem törődtek semmit azzal, hogy van-e miből. A felszabadulás meghozta nekünk ás, amire olyan régen vágyakoztunk vala­mennyien. Négy hold főidet \aptam. Nem mondom, a kezdet nehéz volt, nem volt megfelelő igaerőm és gazdasági fel­szerelésem, de azért mindig úgy alakult, hogy egyre jobban boldogultam Segített az állam! Kölcsönt kaptam vetőmagra, mezőgazda- sági felszerelésre, magam is mindig na­gyon igyekeztem, hiszen végre elértem, hogy magamnak dolgozom. Nem sok idő múlva már tehenet is tudtam vásárolni. Most meg már \ét tehenem és köt nő- endé\niarhám van. Most levágjuk ezt a hízót, de lesz jövőre is, van már három kismalacunk. 1948-ban a juttatott ház­helyen házat építettünk. Kis időre abbamarad a beszélgetés Tű Vies elvtárs előkeresi az iratot, melyre joggal büszke. Leteszi az asztalra: — el­ismerő oklevél. — Ezt most kaptam nagy két hete a pontos adófizetésért. Igyekeztem is min­dig idejében rendezni az adómat. Látom i magam életéből, egész országunk éle­téből, hogy így helyes, becsületbeli kö ■telességünk is ez. Ä mült rendszerben beszéltek a közteherviselésről, de az mit •lentett? Az ura\, a gazdagok éppen rak hogy fizettek valamit, az adóval is z szegény embert nyúzták.. Ha nem tu­dott fhetv-i, elvették azt geneset is, amije volt, A pénzt összeszedték, az adót úgy használták fél, ahogy az az uraknak tetszett. Ma van is miből fi zetni, tudjuk is, hogy mire fizetjük, mert a nép államának adjuk, magunknak adjuk. Ha csak a ml községünket is nézzük látjuk, mennyi minden épült a felszaba­dulás óta. Az új bekötőút, a mélyfúrású kút, az iskola rendbehozatala és a so\ többi dolog. Gépállomás szánt már a mi határunkban is, segítenek a gépek, hogy könnyebben és többet termeljünk, még jobban boldoguljunk■ Ehhez is pénz kell, meg a sok új gyárhoz, úthoz, is­kolához. Ezeket mind magunknak épít­jük, hogyan nézhetnénk saját magunk­kal szembe, ha nem járulnánk hozzá. És hogy mennyire van miből fizetni, azt nemcsak az e'n példám mutatja, elég ha annyit mondok, hogy községünkben a felszabadulás óta már csaknem kereken 100 új ház épült. Ez is fényes bizonyí­téka annak, hogy a Párt és a kormány gondoskodása révén hogyan boldogulnak gyarapodnak a dolgozó parasztok■ — Kommunista vagyok — mondja még büszkébb, felemelt hangon Takács elvtárs — ismerem a kötelességemet, hogy nekünk jó példát kell mutatnunk. Igyekeztem jól gazdálkodni, bő termésem volt, kenyérgabonából is 100 százalékon felül tettem eleget beadási kötelezettsé­gemnek. nem vagyok már. hátralékban semmivel, még feleslegem is maradt ,ócs­kán. Ami\or például megjelent a ren­delet, hogy tojásbeadás is lesz, mi persze nem hallgattunk az ellenség szavára, ha­nem ellenkezőleg, még több baromfit neveltünk és május 1-én már 180 tojást beadtunk■ Rákosi elvtárs november 30-i beszédét én is meghallgattam, azután az újságok­ból még kétszer is átolvastam, hogy jól megjegyezzem minden útmutatását. Amit -z adófiz-tésről mondott, Vái'Iilj a mi köségein\ben is sok dolgozóra. Nálunk is vannak jócskán olyanok, akik nem gon­dolkoznak el eléggé rajta, mennyi min­dent köszönhetnek a felszabad’dúsnál?, hogy a szabadság mellett földet kaptak házat építettek, bőven vásárolnak, — kö­telességük teljesítéséről mégis nek­Takácsné is belekapcsolód) tésbe: — A mi szomszádunkb ilyenek. Ahogy hallom, G holdas valami 1600 forint a 10 holdas több mint 21 r\ val tartozik- Felgyülemlett rt több éven át elhanyagolták a fizetőst. Amikor beszélgetünk, panaszolkodnak. de arról nem beszélnek, hogy közben építkeztek és állandóan vásárolnak.-— így van ez — fűzi hozzá még egy példánál Takács elvtárs. A múltkoriban beszélgettem Nugyzam János 6 holdas dolgozó paraszttársammal. Panaszkodott, hogy sok az adója. Erre én azt mondtam neki, nem olyan sok az, csal; rendesen kell fizetni. Azzal válaszol oissza, hogy könnyű ne\em, mert az én adóm csak 194 forint, de neki 352S forintot kell fizetnie. Igen ám — kérdeztem erre én —, de hány éve nem fizettél már, mert ha minden évben rendezted volna, nem gyűlt volna így össze. Elismerne, hogy több év óta nem gondolt az adófizetés­sel, azután még sokáig beszélgettünk mindenről és úgy hallom, hogy azóta már ö is kifizette adóját. M. Takács József elvtárs személyes példamutatása mellett rendszeres népne­velő munkával is azon igyekszik, hogy felvilágosítsa minden dolgozó társát: kö­telessége saját magával, családjával szem­ben, becsületbeli kötelessége hazája iránt azzal is védenie \ell a békét, hogy min­den előírásnak rendesen, pontosan eleget tesz. TÓTH BERTALAN Az Ipari, köziek delmi üzemekben, vn bányákban, az építőipa magas- és mélyépítési m, ken, a telepített üzemekben, mint a hivataloknál, intézmény 1952. január 3-tól 12-ig termelési tekezlotek lesznek. A termelési érte­kezletek tárgya: az 1952. tervév el­ső negyedévének termelési feladatai és a munkafegyelem megszilárdítá­sa. A termelési értekezleteket lehető­ség szerint Ids termelési egységen­ként, művezető-csoportonként, bá­nyákban körletenként minden mű. szak dolgozói részére külön kell megtartani. A termelési értekezletek beszámolóit a mesterek, művezetők) ' rlctaknászok, hivatalokban és hu, ínyeknél az osztályvezetők, ■•vezetők tartsák meg. „ "ni (szakszervezeti) bízott- elybizottságok, munka- adbizottságok készít- ezzék meg a termelés! -t. A társadalmi munka- bk- , a szakszervezeti bizal­miak iségével mozgósítsák a doigozo. „ a termelési értekezletre. Segítsék elő, hogy azokon a dolgo­zók nagy többsége résztvegyen meg­ismerje tervfeladatait, az üzem ter­melési problémáit és bírálatával, ja­vaslataival járuljon hozzá azok meg­oldásához. Leleplezték Osztapenko kapitány szobrát Hét esztendővel ezelőtt, 1944 de­cember 29-én a Budaörsi ut és a Ba­latoni müút elágazásánál a német fasiszták orvul meggyilkolták a szovjet hadsereg hős parlamenterét I. A. Osztapenko kapitányt. A szov­jet parlamenter hősi halála színhe­lyén a dolgozó magyar nép őrök há­lája jeléüt emlékművet emeltek. Osztapenko kapitány szobrát szombaton délután ünnepélyes kere­tek között leplezték le. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Nezvál Ferenc, * budapesti Városi Tanács végrehajtó­bizottságának elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet, majd lehullott a lepel Osztapenko kapitány szobrá­ról, amelynek talpazatára egymás­után helyezték el a megemlékezés koszorúit. Ezután felhangzott az IntemacSo, nálé és a dlszszázad díszmenetben vonult el Osztapenko kapitány em­lékműve előtt. Megalakult a Tennelőszövetkezeti Tanács Szombaton délelőtt tartotta ala­kuló ülését a parlamentben a Ter- ővetkezeti Tanács, ics Istvánjáénak, a hatvani i" tsz elnökének megnyitó sza- án Dobi István, a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnöke tartotta meg beszámolóját, majd Matolcsi János, a tanács titkára beszélt az üj szervezet feladatairól és szerve­zeti kérdéseiről. A beszámolóhoz a tanács több tagja szólt lozzá, Hiába siránkozott, nem bujtatott ki koricabeadási kötelezettség teljesítése a tiszakarádi szektás jebo vista .karáét község kukoricában termő határral rendelkezik, ellenére is akadnak olyan ter- akik még nem teljesítették -.abeadási előírásukat és kü- . okokra hivatkozva, azon si- lafc, hogy „nem termett ku­nk." volt Kazup Sándor tlszaka- ktás jehovista is, aki a be- i csoport dolgozóit olyan si- cal akarta volna félrevezetni, „még annyi kukoricája sem Ct, hogy hízóját meghízlalja“. gyűjtési csoport helyszíni elszá- atást tartott a siránkozó szek­ál és kiderült, hogy nagymepy- Jégü kukoricát — kb. 35—10 má_ ,t — tartott lakása padlásán, kó- ,ába» és csak alkalmas időpontra .rt, hogy kukoricáját a törvényes ;ndelkezések megsértésével eladja, szabotálja a begyűjtést. A b csoport dolgozóinak feliépé mészetesen azonnal teljesít lett hátralékát, ezenfelül m< zsa kukoricát kellett bead: lóén 10 százalékkal felemé írását. Ez a szektás siránl meg akarta téveszteni a l csoportot és a községi tani hitte, hogy kibujhatik a kötelezettség teljesítése ak Nagyon tévednek az ilye Sándorok és a hozzá hason lök, ha azt gondolják, hogy sirán„ zással, vagy különféle alaptalan hi­vatkozásokkal kijátszhatják a be­adási kötelezettséget. Meg kell érte- niök, hogy a begyűjtési törvényt senki nem sértheti meg. KISS GUSZTÁV Sárospatak. Rákosi elvtárs beszéde után megjavult a begyűjtés és az adófizetés Komlóskán Komlóska község a zempléni hegyek egyik szűk völgyében húzódik meg a vasútállomástól 14 kilométerre. A község lakói szlovák nemzetiségűek, akik a szik­lás hegyoldalakon elterülő vékonytalajú földjükön kemény, szorgos munkát vé­geznek. A földművelés mellett túlnyomó­részt erdei kézi és fuvaros munkával fog­lalkoznak. A lakosság fejlődéséi, fel- emelkedését évszázadokon keresztül el­nyomta a falu fölé emelkedő domb olda­lán épült papiakból tudatosan folytatott félrevezetése. A község dolgozói még a legutóbbi években is szorongatta a papi dézsma, párbér és „kötelesnap”, ingyen­munka, robot. A helyi pártszervezet és a tanács vezetőségének állandó küzdelmet kell vívnia a klerikális reakció elvete­mült aknamunkája ellen. Jellemző példa­ként említhetem, hogy az ellenség félre­akarta vezetni a község dolgozóit, hogy ne tegyenek eleget tojás-, majd baromfi­beadási kötelezettségüknek. A községben az öntudatos dolgozó pa­rasztok példamutatóan teljesítik, sőt egyes termrovtaitókban túl is teljesítik beadási előírásukat, mert tudják, hogy becsületbeli kötelezettségük ez népi de­mokratikus áüamrendünk iránt, amely h’rtosrtja számukra a szabadságot. Tud­ták. hogy gyermekeik ma már szabadon •anulhaínak, bármilyen pályát választ­hatnak, amelyre tehetségük alkalmassá teszi őket. Tudják, hogy nagy Pártunk MISKOLC! TŰZHELY- ÉS KÜLYHlKaRBÜNTBRTÓ VÄLLHL8T (Horváth Lajos u. 12. Telefon: 18-18.) BOLDOG UJ ÉVET KIVAN BUNDEN MEGRENDELŐJÉNEK' Vállal: üzemi- és takaréktűzhelyek, vaskályháit javítását, átalakítá­sát; valamint eserépkályhák építését és átrakását, tov*»-.’ del berendezések tev**" irányításával kormányzatunk mindjobban fejleszti a komlóskai bontonit bányaüze­met, amely azelőtt a kapitalisták .ulaj- donában csak sorvadt, most viszont egyre több munkásnak ad megélhetést. A falu dolgozói mind nagyobb számban értik meg, bogy a békéért tettekkel kell har­colni és ilyen béketelt — a kötelezett­ségek példamutató teljesítése. Községünk dolgozói nagy lelkesedéssel és hálával fogadták Rákosi elvtárs beszé­dé , amelyet kisgyüléseken és a december havi tanácsülésen is megtárgyaltunk. Rákosi elvtárs beszéde nagy lendületet adott tanácsunk munkájának megjavítá­sához is. A község dolgozói azzal fejezték ki köszönetiiket Rákosi elvtárs ú muta­tásaiért, hogy az utóbbi két hél alatt a baromfibegyüjtés 25 százalékkal emelke­dett és községünk maradék'alanul telje­sítette adófizetési kötelezeliségét. Azon igyekszünk, hogy szeretett vezé­rünk útmutatását követve munkánkat még tovább javítsuk ezzel elősegítsük községünk, drága hazánk további fejlő­dését, a béke megvédését. LICSKAI ISTVÁN vb. titkár Az Országos Kyugdi'inféze' értesíti a nyugdi'asokat és iáradékosoltat hogy a december 1-i határozatnak megfelelő emelési összegeket január és február hónapokra együtt, január 8—18-a között fogja a posta útján kifizetni. Egyben felhívja a nyusd'- jasok figyelmét, hogy a Ie*-X ben beállott mintt- érdekükbe*-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents