Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
2 ÉSZAKIG* ARTWWírAS %*«*%•* «fei maivmám II PÁRTÉLET ★ Jól dolgoztak a régi pártvezetőség tagjai, valamennyinket újraválasztotta az edelényl „Vörös Zászló“ tszcs pártszervezetének taggyűlése 1949 augusztusában alakította meg 10 család 16 taggal, 56 holdon az azóta már Edelényhez tartozó Borsod községben a j,Vörös Zászló” III. típusú tszcs-1, Az első időben voltak még zökkenők a közös gazdálkodásban, de a csoporttagok lelkesedése és szorgalma úrrá lett a kezdeti nehézségeken, a megalakulást követő rövid néhány hét múlva már megmutatkozott a csoportban való gazdálkodás nagy előnye. Igen nagy segítséget jelentett számukra, hogy 1950 tavaszán 5 lovat kaplak kormányunktól. Meg is fogadták: bálájukat azzal fejezik ki, hogy még jobb munkát végeznek, azon igyekeznek, hogy termelőcsoportjuk nemcsak a járásban, hanem az egész megyében az elsők közé kerüljön. Szép elhatározás volt ez, tudták, hogy ígéretüket csak abban az esetben követhetik győzelmes tettek, ha megalakul a termelőcsoportban is a pártszervezet, amely neveli, oktatja, lelkesíti a csoporttagokat, valóban motorjává válik a munkának, a csoport állandó fejlesztésének. 1950 márciusában megalakították üzemi pártszervezetüket. A munkában kitűnt legjobb elvtársak kerültek a pártszervezet vezetőségébe. Bósa Gyula elvtárs lett a pártszervezet titkára, Czókoly János és Balogh Béláné elvtársak segítették a pártvezetőségben munkáját. Jól meggondolt, tervszerű, alapos munkával bizonyították be a pártvezetőség tagjai, hogy valóban méltók az elvtársak és a pártonkívüli dolgozók bizalmára. Először népnevelő csoportot szerveztek- A népnevelők az olyan példamutató tszcs tagok közül kerültek ki, amilyenek Nagy Erzsébet, Pápai Erzsébet, Szabó Erzsébet és Vengi Mariska. Ezután az oktatási munkát helyezlek előtérbe. Megszervezték az alapfokú politikai iskolát. Gondja volt a pártszervezetnek arra i?, hogy mezőgazdasági szaktanfolyam induljon, A jó népnevelő munka eredménye, hogy a politikai iskolán résztvett a tszcs- ben dolgozó valamennyi párttag és tagjelölt, a mezőgazdasági tanfolyamon pedig a tszcs minden tagja. Érthető is, hogy a „Vörös Zászló" tszcs tagjai büszkén mondogatják: „a mi termelőcsoportunk — tanulócsoport, mert nálunk mindenki tanul.” A pártvezetőségben fáradhatatlanul tevékenykedő elvíársak nagy érdeme, hogy a munkában kitűnő pártonkívüli dolgozókra felfigyeltek, a közös munkában új emberré formálódó dolgozókat tanították, nevelték, hogy méltók legyenek a legnagyobb megtiszteltetésre, tovább erősítsék velük nagy Pártunkat. A tszcs pártszervezetében a megalakulás óta 4 párttagot és 9 tagjelöltet vettek fel. A pártvezetőség helyes irányításával olyan jó kollektív szellemet építettek ki a csoportban, amely példaképül szolgálhat megyénk többi tszcs-i számára. A népnevelők a nemzetközi kérdések, a szocialista építés feladatainak ismertetésével egybekapcsolták a mindig jobb munkára történő mozgósítást. Jól dolgozott a pártszervezet, — nagy eredményeket ért el a termelőcsoport. A múlt évben olyan jó terméseredményük volt, hogy beadási előírásukat 370 százalékra teljesítették. Jutalmat is kaptak érte: 1500 forintos rádiót, 400 forint értékben könyveket és — amire a legbüszkébbek — Lenin elvtársat ábrázoló mellszobrot. Népi államunk továbbra is igen értékes támogatásban részesítette a csoportot. Juh-, sertés- és tebéntörzset kaptak, ma már tekintélyes állatállománnyal rendelkeznek. A pártszervezet vezetőségének figyelme kiterjedt arra is, hogy a csoport eredményeit széles körben ismertessék az egyénileg dolgozó parasztok körében. A népnevelők elmondották, hogyan gazdagodik a csoport, hogyan válik egyre szebbé, módosabbá a csoport tagjainak élete, mennyivel könnyebb és eredményesebb a közös munka, mint a nadrégszijj- parcellákon folytatott küszködés. Számokkal bizonyítót: ák, hogy a csoportban mennyivel magasabb terméseredményeket lehet elérni, mint egyéni gazdálkodás mellett s hogy ennek megfelelően menynyivel több jövedelemre tesznek szert a csoport tagjai. Ennek köszönhető, hogy a „Vörös Zászló”-nak ma már 36 tagja van és 280 hold szántóterülete A csoport minden tagja magáénak érti a pártszervezete', megmutatkozott ez most különösképen a vezeiőségválasztó taggyűlésre való felkészülésben. A pártonkívüli dolgozók is igen uagy figyelemmel, érdeklődéssel váriak a taggyűlést. A taggyűlés színhelyét vörös zászlókkal, virágokkal, nagyjaink arcképével díszítették, hogy külsőségekben is kifejezésre juttassák a taggyűlés nagy jelentőségét. A titkár elvtárs beszámolójában ismertette az eredményeket, de elmondotta azt is, milyen hiányosságok vannak még mindig a munkában. Amikor elhangzott a jelölőbizottság javaslata és a választásra került a sor, nagy lelkesedéssel Bósa Gyula, Czókoly János és Balogh Béláné elvtársakat választották újból a vezetőségbe. Egyhangú volt a felszólalók állásfoglalása: — Jól dolgoztatok, példát mutattatok, érdemesnek találunk titeket arra, hogy továbbra is ti legyetek üzemi pártszervezetünk vezetői 1 DOLEZSAR FERENC Az elmélet napi kérdéséi A NEP-politika és alkalmazása országunkban Többen felvetették, hogy magyaráz' zttk meg részletesebben a mostani gazdasági politikát , valamint azt, hogy egyes termelvcnyek szabadpiaci ára idönkint miért magas és ezt hogyan lehet megszüntetni. A felvetett kérdésekre az alábbiakban kivártunk választ adni. A NÉP, azaz „új gazdasági politika“ elsőízben a Szovjetunióban került alkalmazásra, amikor 1921-ben az intervenció befejezésével a Bolsevik Párt X. kongresszusán I.cnin elvt'árs beterjesztette javasltát, hogy a ,,badi kommunizmus“ helyett (amikor valamennyi gabonafoleslogot kötelezően be kelleti szolgáltatni és a piac ki volt kapcso’va az árueladásból) vezessék be a NEP-politfkáít, amely megengedi a szabad kereskedelmet s így érdekeltté teszi a termelőket abban, hogy többet termő jének. Mi a NEP-poliUlza? A NÉP a munkásossíSy és a dolgozó parasztság egyesült gazdasági po. li tikója, ói melynek lényege as, hogy minden eszközzel — meg a kapitalista elemek; némi növekedése (gazdagodása) árán is — emeli a termelés színvonalát, fejleszti — a kereskedelem, a piac segítségévet — a város és falit közötti árucserét, ugyanakkor nagymértékben erősíti a gazdaság szocialista szektorát, hogy később képes legyen a kapitalista vernek korlátozására, végső fokon pedig felszámolására. Alapvető célkitűzése tehát: elősegíteni a szocialista gazdaaág alapjának megteremtéséi A hasalom átvételével egyidejü’eg nein lehet elvenni a tőkésektől az ösz- szos gyárat, bankot s(b., nem lehet őket kizárni a piacról, mert ükkor a terme ésbon nagy visszaesés levetkőznék be és nem 'enne elegendő áru. Ezért egy részüké' meg kelj hagyni, hogy termeljenek árut a piacra s amikor már van elegendő áru, megerősödött a szocialista szektor, akkor ezeket is ki lehet rekeszteni a gazdaságból. Az állam a termelés eme’éso érdekében megengedi a kapitalista elemek részvé:elét a gazdasági életben, kereskedését is, de határt szab a -további kapitalizá-'ódásnak; Sgy példán! országunkban a ku'ák korlátozását szolgáló intézkedésekkel. Nem lehet” egyesapásra az önkéntesség elve alapján átvinni az egyéni’eg dolgozó parasztokat a közös, szocialista gazdálkodás útjára, nem lehat egyik napról a másikra a kisiparosokat, kiskereskedőket sem szövetkezetekbe, illetve szocialista kereskedelembe tömöríteni. Éppen ezért a forradalom után amikor a hatalom már a munkásosztály kezében van, a szocializmus felépítéséig a gazdaság átmeneti jellegű (a kapita izmusból a szocializmusba való átmenet) é» három szektor létezik. Az eső: a szocialista szektor (úflamo. fűtött gyárak, bányák, bankok, állami gazdaságok, tszcsk, sík.)_ A második: a kisárutermeló szektor (egyénileg dolgozó paraszt kisiparos, stb.). A harmadik: a kapitalista szektor (gyáros, luigykci-oskedö, kulák, güb.). A szocialista és a kisárn.termelő szék. tor együttesen, közös erővel harcol a luipitalisla szektor eilen cs arra törekszik, hogy fokozatosan kiszorítsa és végül felszámolja a kapitalista szele, tort. A szocialista és a kisárutermeló szektorok nem állnak egymással szemben nem folytatnak egymás ellen harcot, hanem a szőri ni ista szektor segíti a kisáruterroe’ő szektort meggyőzéssel anyagi támogatással, stb., hogy az is szocialista szektorrá fejlődjék a <üzos-k<jn, kisipari termofőszövetkeze,leken keresztül, A két szektor tehát együttesen harcol a harmadik ellen, Osztályhare ez a harc ume'yben a munkásosztály s a vele szövetséges dolgozó parasztok hareo’nak a kizsákmányolok ©fen Az osztályt:arc mellett a NÉP egyúttal a két gazdasági rend harca is: az egyre erősödő szocialista gazdaság harcol a kapitalista gazdaság maradványai eben. A NEP-po’i!”ika harci időszakában felszámolódik a kapitalista szektor, győzelmet arat a szocializmus. Az állam a NEP-politika alatt megenaedi a szabad kereskedelmet, hogy a termelő (pl. a dolgozó paraszt) a köte'ező beadása után felcs'eges gabonáját, baromfiját stb. szabadon eladhassa u piacon annyiért, amennyi, ért” akarja, illetve amennyiért tudja. Ez serkentőleg hat a termelőkre s ösztönzi őket arra, hogy minél többet termeljenek, mert akkor többet is adhatnak el szabadon a piacon. Amikor Lenin elvtárs kido gozta az ,új gazdasági politika“ elvét. azt. tartotta, szem előtt, hogy az erősítse a munkás-paraszt szövetséget, az ipar és a mezőgazdaság közötti kapcsolatot, fejlessze a kereskedelmet, növelje a szocialista szektor fölényét. serkentőleg hasson az rgyéni termelőkre, áruhősé. get -sremtsen és biztosítsa az ál’cnn I szabályozó szerepét I A NEP.politika alkalmazása a gyaI korlatban bebizonyította a '«nini elv helyességét. Amikor a termelő a beadási előírások tejesítése után feleslegét szabadon piacra viszi erősödik a munkás-parasztszövedség anyagi alapja: az iparcikkek és élelmiszerek piaci cseréje, fejlődik a város és falu kő. zötti kereskedelmi és terme áai kapcsolat. A dolgozó parasztság és a kistermelők anyagi'ag is érdekeltté vannak téve a többtermclásben; ez serkenti ökot, hogy magasabb termésáv’agot ér. jenek el, a magas termésátlag pedig elősegíti az árubőséget Hazánkban u NEP-polilika alkalmazása — amelynek egyik kifejezője az új begyűjtési rondo’et s a szállítási korlátozások: egy* részének megszüntetése — biz'osította, hogy a parasztság áruját, a kötelező beezolgá’tatás teljesítése után szabadon piacra vihesse. Az áru ott is van a pia, com, a hiba csak az, ttogy idönkint egyes termékek szabadpiaci ára: magas. Nézzük meg, miért van ez ígyT A NEP-politika lényeges része, hogy a népi demokratikus állam befolyásoló, ellenőrző, szabályozó szerepe biztosítva legyen a szabad piacon azáltaí, hogy az állam a beadott termékekből bizonyos meny. nyiséget piacra dob hatósági áron, amellyel leszorítja a szabadkereskedelmi árait „A NÉP — tanítja Sz/á'in elvtárs — szabad kereskedelem bizonyos határok között, bizonyos keretekben, amikor az állam szabályozó szerepe a piacokon biztosítva van“, Az áh am szabályozó szerepét csak akkor tudja betü'teni, ha elegendő mennyiségű áru van a raktáraiban. Ha nincs teljesítve a beadás, amelyből é’őször is a dolgozók szervezett ellátását kell biztosítani ás csak a fennmaradó mennyiséget lehet szabad piacra dobni, — akkor az állam kevesebb árut tud szabadon for. galomba hozni Ilyenkor azután tere nyílik a spekulációnak. Ilyen jelenség volt megyénkben is a uözelmnltban, amikor a baromfi álra a speku áció köwedkeztében indokolatlanul magasra szökött_ Ennek' oka az. hogy megyénk, ben a baromfibeadás az egész évi elő. irányzathoz viszonyítva mindössze 20 százalékos. A piacokon tucatjával lebe“ Mt vásáro’ni hízott hibát és kacsát magas áron, mert a kulákok, de a dolgozó parasztok egyrésze is — annak el’enére hogy baromíibeadúsár nem tcljeMtotte — azt nyerészkedési szándékkal piacra hozta. Megyénkben , a be■ - .gSlfatás hiányosságai a helyi tanácsaink egyrészénS megmutatkozott op, portunizmus miatt nem volt elég tarta. lék, ezért magasra szöktek az árak. Ezelőtt két héttel megyénkben a vágott baromfinak (kacsa, uba, stb.) szabadkereskedelmi ára kg-onfcn 45— 50 forint, az élő baromfié pedig 28 forint volt Az állami keresktdelem két hét alatt 1~7 mázsa vágott és 210 mázsa é'ő baromfit hozott hivatalos áron forgalomba, ennek hatására a szabad piacon a vágott baromfi ára kg-onkint S0—32 forintra. a3 élő baromfié pedig 19—20 forintra esett le, tehát mintegy 30—40 százalékkal lett olcsóbb. Ugyanezt a foyamatot észlelhetjük az étolajnál, hüvelyeseknél, stb. is. — I yen eredménye van az állam szabó, yozó szerepének. Ehhez azonban az szükséges, hogy az állam kezében kellő mennyiségű áru legyen. Ezért döntő fontosságú feladat: a begyűjtési elő. írások, begyűjtési tervek maradékts an teljesítése és túlteljesítése. Dolgozó parasztságunk többsége megyénkben is eleget tóit gabonalreadási kötelességének így kenyér- és liszté látásunkban nincs hiányosság. Ugyanezt azonban nem mondhatjuk el pl. a tojásbe gyűjtésről, ame'y 58 százalékra, a tejbeadásról, ame'ynafc 10 napos átlaga 56 százalékra, nem is beszélve a baromfi, begyűjtésről, ame’y mindössze 20 szá. zolckra áll. A begyűjtést végző szer. veinknek — a tanácsoknak — szem előtt kell tartaniok. hogy a NEP-poh- tika jó megvalósításának, az álam szabályozó szerepének, az alacsonyabb áraknak alapfeltétele: a begyűjtés maradéktalan teljesítése, Sietve túltelj esi- lése, A legnagyobb szigorral kell e_ járni a teménybeszolgá' tatást szabó, táló ku’ákok éllen s mindazokkal szemben, akik nem tesznek eleget törvényesen megszabott beadási kövességüknek alkalmazni kell a büntető rendelkezésiket Dolgozó parasztságunknak inog kel! értenie, hogy a város csak úgy tud Iparcikket adni a falunak, ha a falu teljesíti beadási kötelezettségét, ellátja élelemmel a dolgozókat. Aki nem teljesíti kötelességét ezen a téren, gyöngíti, lantja a munkás-parasztszövetséget, népi államunk alapját, támogatja a kapitalista elemek — a kulákok kupecek — spekuláló, árdrágító mesterkedését és akadályozza termelésében a munkást, áld kultúrát, villanyfényt, rádiót, jólétet, boldogságot vitt és visz a falunak. A NEJ”-politika jó megvalósításáhoB nagy segítséget nyújthatnak az ipari, városi dolgosaik feleségei is, ha a piacokon az eladónál' ellenőrzik, hogy megvan-e a beadást igezpló szelvénye s ha nincs, nem vásárolnak tőle, hanem felhívják figyelmét, bogy! először teljesítse beadási kő.élességét és <^sak azután hozhatja piacra feleslegét- Ezzel a dolgozó háziasszonyok hozzásegítik az államot ahhoz, hogy árszabályozó ténykedését a piacon kifejtse és olcsóbbá tegye az árukat. A NEP-polidka alkalmazásához szükséges az ipar és a mezőgazdaság közötti termelési kapcsolatok további szélesítése. A termelési kapcsolat: a munkásosztály és a dolgozó parasztság közti összefogás új formája, amely minden eddiginél szorosabbra fűzi a népi demokratikus ál* lain és a dolgozó párásság viszonyát, elősegíti a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mezőgazdaságunk termelési színvonalának állandó emelését. A termelési kapcsolat: a gépállomásaink által nyújtott segítség, a tszcs-k ős egyénileg gazdálkodó parasztok részére* juttatott egyre több műtrágya, vetőmag, szerszám, beruházások, hitelek s nem utolsósorban a dolgozó parasztok százezreivel kötött termelési szerződések. Mindezek elősegítik, hogy a mezőgazdaság egyre magasabb termésátlagot érjen el, ugyanakkor az állam közvetlenül vásárolja meg a dolgozó parasztoktól az ipar számár* fontos nyersanyagokat. A NEP-poliiikát a Szovjetunióban 1936-ig, a szocializmus teljes győzelméig alkalmazták. A népi demokratikus országokban, — így a mi országunkban is, — a szocializmus felépítéséig kell azt alkalmazni, Erre mondta Gerő elvtárs Pár* tunk II Kongresszusán: „Továbbra is fenn kell tartani, sőt bizonyos voeiatko- zásban erősítenünk kell a piaci kapcsolatokat a termelés különféle ágai, elsősorban pedig a szocialista ipar és a kis" árutermelő mezőgazdaság között.” Tovább kell foltoznunk a begyűjtés ütemét, maradéktalanul teljesíteni' kell a beadási előírásokat, akkor tovább fog jár vulni a falu és város kapcsolata, több árit lesz, több iparcikket fog kapni a' fáim Az „új gazdasági politikát" akkor tudjuk sikerre vinni hazánkban, ha a felvilágosító munka mellett következetesen érvényesítjük Népköztársaságunk törvényeit. PATERA LÁSZLÓ Jól blzlosltiák a verseny nyilvánosságát, — emelkedik a terme és Pál nkis-tárón A Diósgyőrt Szénbányák Vállalathoz tartozó. Pálinkás-táró november 1-én 143 százalékra teljesítette napi tervét. A kommunisták példamutatását követve a bánya dolgozói azóta is napról-napra igen figyelemreméltó eredményeket érnek el. Az új vezetőséggel az élen a pártszervezet igen nagy gondot fordít arra is, hogy megadjon a szakszervezetnek minden segítséget a munkaverseny kiszélesítéséhez, fokozásához, a verseny nyilvánosságának jó biztosításához. A felolvasóteremben a tervfelhontásról készített kimutatásokat helyeztek el, amelyből minden brigád láthatja nemcsak havi, hanem napi termelési előírását is.-A verseny nyilvánosságát helyesen szolgálja a sztahanovisták arckép- csarnoka. Elmúlt havi teljesítményeik alapján Mátyás István, Tresztián Lajos, Futó Ferenc, Takács István, Oravecz Rezső, Oravecz János, Hocsiszovszki István, Dzsacsovszki László sztahanovista vájárok és Gulyás Lajos sztahánovista csillés képeit helyezték most itt el. Nem hiányzik az a versenytábla sem, amelyen a repülőgép, autó, kerékpáros, gyalogos ember és csiga ismert íiguráit látjuk. Az egyes jelképek mellett minden egyes brigád megtalálhatja nevét és teljesítését aszerint, hogy jól teljesítette-e kötelességét a széncsatában, vagy rosszul dolgozott, A bányaüzem dolgozói igen nagy érdeklődéssel nézegetik azokat a dijakat is, amelyeket a mostani versenyszakasz után a legjobb brigádok kapnak munkájuk jutalmául. Zsebóra, rádió, villanyvasaló, rezsó — a négy első díj, ezeket a legjobb brigádvezetők kapják, ezenfelül jelentős pénzösszeget is osztanak ki a legjobb brigádok tagjai között, A felölvasóterem falain rendkívül érdekes rajzokat is látunk. A dolgozók maguk készítette rajzokkal bírálják az üzemvezető és egymás munkáját. Például az egyik rajzon szembeállítják egymással Ebergényi lyukóbányai üzemvezető és Csatári pálinkástárói üzemvezető irányító tevékenységét. A lyukói bánya egyik vázlatosan megrajzolt részének tövében Eber- "t'.nyi üzemvezető kötéllel fogja vissza a dolgozok verenylendületét. A rajz másik részén azt látjuk, hogy Csatári üzemvezető lendületesen irányítja a hős munkára kész lelkes bányászcsoportotj A bánya bejáratánál fenyőgaöyakkal övezték a „TÖBB SZÉNNEL A BEKÉÉRT!* feliratot. Közvetlenül a bejárat mellen! frissen festett táblán a „LEGJOBB BÉKE- HARCOSAINK” feliratot olvassuk, alatta azoknak a bányászdolgozóknak nevét, akik leginkább kitűntek teljesítményiik- kel az utóbbi napokban. Nagyon helyesen azt is közli a tábla, hogy ezek a kiváló dolgozók egy-egy műszak alatt mennyit kerestek. Kalafusz József háromtagú brigádja 270 százalékos tervteljesílést ért el, a brigád tagjai fejenkint 75.80 forintot kerestek. Ifj. Juhász Márton csapatának tagjai 181 százalékos átlagteljesítmény mellett 50.70 forintot kerestek naponta. A dicsőségtábla mellett látható azoknak neve is, akiknek rossz munkája miatt szégyenkeznek Palink-s-táró öntudatos dolgozói. Szabó Miklós csapatának tagjai mindősszo 84 százalékra teljesítették tervüket, keresetük is csak 24.20 forint volt. Ararich László csapatának tagjai 57 százalékkal csak 16.40 forint keresethez jutottak. Szabó András és Tóth Mátyás csapatának tagjai napi tervüket csak 34 százalékban teljesítették, érthető módon keresetük sem lehetett több mint 9-60 forint. A táblák és feliratok a Rákosi elvtárs* nak tett fogadalmak maradéktalan telje* sítésére is mozgósítanak. Rákosi elvtárs fényképe alatt elhelyezett táblán olvashatjuk, hogy Simkovics József 12 tagú brigádja októberben 109, Dzsacsovszki László 30 tagú brigádja 107 százalékban : últeljesítette népünk szeretett vezérének bejelentett kötelezettségvállalását. Mindezeken túl a bányában a munkahelyeken is vannak versenylóbták. Ezeken a táblákon feltüntetik a brigádok által a legutolsó műszakban elért eredményeket. Az egymást váltó brigádok így mindig értesülnek arról, hogyan teljesí- lették feladataikat az előző műszak dolgozói, — ez is nagy serkentője a verseny- lendületnekA pártszervezet irányításával jól biztosítják a verseny nyilvánosságát Pálinkás- tárón, meg is mutatkozik ennek hatása a termelésben. A verseny nyilvános-ágának biztosításában megyénk bányaüzemei példát vehetnek Páünkás-tárótóll j VÖLGYI BÉLA
