Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-11 / 263. szám

Vasárnap, last, noveasiber TL ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A Szuhavölgyi Szénbányák üzemeinek vezetői, Jegjobb dolgozói megfogadták: Kulturális életünk nagy vesztesége: meghalt Som lay Artur, a legnagyobb bányász becsülettel teljesítik Rákosi elvtársiak tett fogadalmaikat! A Szuhavölgyi Szénbányák Vállalat üzemeinek legjobb dolgozói, vezetői érte­kezleten beszélték meg a tatabányai or­szágos tanácskozás anyagát s ennek alap­ján meghatározták, milyen feladataik van­nak a munka megjavításában, a terv ma­radéktalan teljesítése érdekében. Lőcsei Lajos vállalatvezető beszámoló­jában elmondotta, feogy a Szuhavölgyi Vállalat október havi tervét csak 82.2 százalékra teljesítette. Ennek oka az, hogy a vállalat üzemeiben még mindig vannak olyan bányászok és műszaki ve­zetők, akik nem ismerték fel eléggé a te is teljesítés jelentőségét s már nem em­lékeznek vissza, milyen szörnyű volt a bányászok sorsa a múlt népellenes rend­szerben. Nem egy tizemben találkozni le­het olyan siráj,kozó hangulattal, hogy „a tervet nent lehet teljesíteni”. Tények bizonyítják, hogy ez a nézet teljes ménékben helytelen! Nem egy, hanem több bánya teljesítette 100 százalékra tervét. A számadatok azt is világosan megmutatják, hogy ha meg­szilárdították volna a munkafegyelmet a bánj-aüzemekben, akkor egész biztosan si­került volna elérniök a terv teljesítését. Egymagában az igazolatlan műszak- mulasztások megszüntetése azt ered­ményezte tolna, hogy a vállalat összteljesítése elérte volna a 92 szá­zalékot. De a munkafegyelem lazasága nemcsak az igazolatlan müszakmulasztásban nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a munkaidőt a legtöbb helyen igen sokan nem használják ki teljesen. Alberttele- pen például nem egyszer előfordul, hogy a délelőtti műszak több dolgozója már jóval 2 óra előtt kint van a bánya bejáratánál és várja az autót, annak ellenére, hogy a bányában munkahelyük messzi van a bejárat­tól. Más súlyos következményekkel is jár a munkafegyelem lazulása. Mindezek miatt 220 ezer tonna szén esett ki ebben az éviién a termelésből. A számok tehát világosan megmutatják, hogy a Szuhavölgyi Szénbányák Vállalat­nak is meg volt és meg van minden lehetősége ahhoz, hogy tervelöírását maradéktalanul teljesítse. Éppen ezért igen súlyos hiba, hogy a vál­lalatnál az igazolatlan mulasztók száma az utóbbi időben nemhogy csökkent volna, hanem még magasabbra is emel­kedett A vállalat egyes üzemei november 1-én napi tervüket csak 40—50 száza­lékra teljesítették. Fokozni kell az éberséget, 1© kell csapni az ellenség aknamunkájára! J6 felvilágosító munkával, a fegyelmi rendszabályok alkalmazásával, az öntu­datos, becsületes bányászok tömegére tá­maszkodva feltétlenül meg kell szilárdí­tani a munkafegyelmet. Be kell vezetni a melegcsákány-vál­tást- Alkalmazni kell a millszekun- dos robbantási eljárást. Minden mű­szaki vezető érezze egyéni felelőssé­gét a terv teljesítéséért, minden ké­pességével harcoljon ezért, biztosítsa a zavartalan termelés jó elöjeltéte- leit. A műszaki dolgozók tartózkodjanak töb­bet a munkahelyeken. A műszaki közép­káderek, a legjobb sztahanovista dolgo­zók adják át tapasztalataikat, munka­módszerüket társaiknak. Fokozni kell az éberséget, le kell csapni az ellenség aknamunkájára! Megállapítható, hogy több bányaüzem dolgozói körében nem egyszer érvényesül a klerikális reakció és a kulákság befo­lyása. A hibák, a súlyos mulasztások mö­gött minden esetben az ellenség ke­zét kell keresni! Befejezésül hangsúlyozta: a Szuha­völgyi Szénbányák Vállalat üzemének dol­gozói is fogadalmat tettek Rákosi elv­társnak munkájuk megjavítására, terme­lésük fokozására. A népünk szeretett ve­zérének adott szó kötelez, bányász be­csülettel valóra is kell váltani a fogadal­mat. Fokozott jó munkával kell harcolnunk a béke megvédelmezőséért! A Megyei Pártbizottság képviseletében Gyárfás János elvtárs másodtitkár mon­dott beszédet. Kiemelte, hogy a rendkívül feszült nemzetközi helyzetben fokozott jó munkával kell harcol­nunk a béke megvédelmezéséért. Beszélt ezután arról, milyen volt a múlt­ban a bányászok élete. Hangsúlyozta, milyen hatalmas megbecsüléssel fordul Pártunk, dolgozó népünk a bányászok felé, milyen sok kedvezményben, előny­ben, juttatásban részesülnek. Az ellenség a hanyag, nem, eléggé [_ öntudatos bányászokra, a munka­fegyelem megbontóira építi népelle­nes, békeellenes terveit. A Szuhavölgyi Vállalat térvlemaradá- sának fő okozói: a munkafegyelem laza­sága, a műszaki vezetés munkájában ta­pasztalható hibák és hiányosságok, a gyenge politikai, felvilágosító munka. Pél­daként hozta fel a rudolftelepi és a szu- bakállói bányaüzemet, ahol a lógósok, a munkakerülők eltávolí­tása alán 2—3-ra csökkent az iga­zolatlan mulasztók száma. h Meg kell valósítani a legteljesebb össz­hangot és együttműködést a fizikai és a műszaki dolgozók között, feltétlenül biz­tosítani kell a tervteljesítés műszaki elő­feltételeit. Pártszervezeteinknek sokkal jobban kell foglalkozniuk a bányász dolgo­zók oktatásával, nevelésével. Különös gondot kell fordítani a fiatalokra. A legkeményebben fel kell venni a har­cot mindenfajta fegyelmezetlenség ellen! A munkafegyelem megszilárdításában fő eszközünk a jó felvilágosító munka, — indokolt esetekben azonban a legkövet­kezetesebb szigorral kell alkalmazni a fegyelmi előírásokat. A munkaidő jó kihasználásának, a munkamódszer- átadásanak nagy jelentősége Loy Árpád alberttelepi sztahánovista vájár volt az első felszólaló. Alberttelep dolgozóinak nevében megfogadta, hogy maradéktalanul teljesítik a Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat, a frontfejtésről jó munkaszervezéssel 200 —250 csille szén helyett 500 csille sze­net termelnek. Varga Gusztáv, ormos­pusztai üzemvezető elmondotta: kétszáz vagon szénnel tudtak volna többet ter­melni októberben, ha nem fordultak volna elő náluk igazolatlan müszakmu- lasztások. Megállapította, hogy üzemüknél a szakszervezet elhanya­golja a verseny szervezését, kiszéle­sítését. Filipovics Károly, a szuhakállói bá­nyaüzem párttitkára saját munkájuk hiá­nyosságairól beszélt, amelynek érthető következménye volt, hogy üzemük csak 86.4 százalékra teljesítette októberi ter­vét. Javasolta, hogy a terv teljesítése szempontjából a műszaki dolgozók felé fokozottabban érvényesítsék az egyéni felelősséget és a felelősségre vonást. Bacsó István toborzott munkás kérte a sztahánovistákat: segítsék az új bányászokat munka- módszerük átadásával. Egyben versenyre hívta a vállalat többi toborzott munkását. Tarján Kálmán rámutatott arra, meny­nyivel több szenet tudnának termelni, ha kivétel nélkül minden bányász telje­sítené normáját és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a munkaidő jó Iáhasz­nálásának és a munkamódszerátadás­nak igen nagy jelentőségét. Magyar Sándor brigádvezető felajánlást tett, hogy minden műszakban előírásán felül 1—1 csille szénnel termel többet. Bárdos Lajos, az ormospusztai I. számú akna dolgozója arra kérte az üzemveze­tőséget, hogy vájárokkal, jó szémermelő bányászokkal ne végeztessenek fenntar­tási munkát, hiszen emiatt sok szén esik ki a termelésből. Távolítsák el az üzemektől a munkafegyelem megbontóit Noviczki Mihály, az ormospusztai II. számú akna dolgozója megfogadta: az akna 100 százalékos tervtelj esi test ér el! Kiemelte felszólalásában a kommu­nisták példamutatásának jelentősé­gét. Ráez Antal toborzott bányamunkás el­ítélte az igazolatlan müszakmulasztókat, hangsúlyozta, hogy a tervet feltétlenül teljesíteni lehet és ígéretet tett, hogy teljesíteni is fogja. Fül-öp Vilma tobor­zott munkásnő arról beszélt, milyen boldog, hogy bányában dől- gozhatik, minden erejével küzdeni fog azért, hogy jó munkával méltó­nak bizonyuljon a bányász, a szén­csata hőse megtisztelő elnevezésre. Török Gergely onnospusztai párttiíkár a munkafegyelem megszilárdításáról szólt. Csillag Géza alberttelepi bányász fel­hívta a figyelmet, hogy jobban ki kell oktatni az új munkásokat a gépek keze­lésére, mert különben sok üzemzavar for­dul elő. Alberttelep dolgozói azon igyekez­nek, hogy ezévi tervüket december 21-re teljesítsék. Nagy József alberttelepi frontmester szó- vátette, milyen nagy hiányosság náluk, hogy nem biztosítják a verseny nyilvá­nosságát. Makarieza János ormospusztai sztahánovista vájár bejelentette, hogy már befejezte ezévi tervét és meg­fogadta: jövőévi tervét augusztus 20-ig teljesíti! Több felszólalás hangzott még el, va­lamennyien követelték, hogy állítsák helyre a szilárd munkafegyelmet, távo­lítsák el az üzemekből a notórius mű­szakmulasztókat, a munkafegyelem meg­bontóit. A munkaidő jobb kihasználá­sára, a munka jobb megszervezésére tet­tek többen javaslatot, fogadalmat és hangsúlyozták: megértették, hogy a Szu­havölgyi Szénbányák Vállalat dolgozói­nak is teljesíteniük kell Rákosi elvtárs­nak tett fogadalmukat! Gyorsítsuk meg a munkát, kozzuk ke megyénk lemaradását a mélyszántásban I Megyénkben étidig mindössze 25— 26 százalékig végez'ék el a mély­szántást, holott az ütemtervek sze­rint legalább 50 százaléknál kellene tartanunk. A következő napokban minden erőt arra kell fordítani, hogy behozzuk súlyos késésünké” hiszen a tavasszal vetés alá kerülő szántó­területeken az ipari növénysk alá már október 31-íg el kellett volna végezni a mélyszántást, a többi ta­vaszi ve'és alá kerülő területen pe­dig november 30-ig kell befejezni. Igénybe kell venni erre a célra minden rendelkezésre álló gépi és igaerőt, a magánkézben lévő irakto- róka” fogatokat is. A rsnde kezések értelmében minden lőfogattal 25 hol­don, minden ökörfogattal pedig 15 holdon kell mé’yszántás! végezni. Ha a dolgozó paraszt saját föld­jén befejezte a munkát, akkor a községi tanács által megállapított szántási díj ellenében igaerejét igénybe lehet venni. A községi tanácsoknak gondos­kodnak kell arról, hogy minden fo­gattal rendelkező mellé olyanokat osszanak be, akik nem rende kéznek igaerővel, segítségre szorulnak a mélyszántási munkában. Ellenőriz­zék, hogy az Így alakuló csoportok tagjai megfelelő időben és megfelelő minőségben végezzék el a munkát. Népnevelőink verjék vissza a Má­koknak azt az aljas kísérletét, amely­lyel hátráltatni akarják a mélyszán­tás elvégzését. A kulákok azt a bar zug és rosszindulatú „tanácsot" ter­jesztik, hogy „várni keli a mély. szántással, mert nincs eső, száraz a föld". Súlyos kárt okoz magának és az országnak az a dolgozó paraszt, aki hallgat a kulák szavára! Meg kell magyarázni minden dolgozó pa­rasztnak, hogy minél korábban és jobban végzi el a mélyszántást, an­nál nagyobb terméseredményre szá­míthat a következő évben. Ott, ahol a föld száraz, kevesebbet fogjanak az ekével, keskenyebb barázdákat szántsanak. így könnyebb a munka. Mivel bőségesen van takarmányuk és az igás állatokat jő erőben lehet tartani, nehezebb talajokon is nyu­godtan lehet ezeket dolgoztatni. Termelőszövetkezet csoportjaink járjanak élen a mélyszántásban úgy mint az o’asz’iszkai „Rózsa Ferenc" tszcs, amely már 70 százalékig elvé­gezte a munkát. Pé’dája nyomán a község 50 százaléknál tart. A tolcs- vai „Harcos" 65 százalékos teljesí­téssel járnak élen a községi verseny­ben. / Oda kell hatni, hogy megyénk va­lamennyi községében te’jes lendület, tel folyjék a mélyszántás! Községi tanácsaink fe'elősségük teljes tuda­tában mozgósítsák dolgozó paraszt­ságunkat a súlyos lemaradás felszá­molására ! M mint kétszázezer bányász sztráiko! Japánban Tokióból származó jelentés szerint több mint kettőszáztízezer japán szén­bányász sztrájkol bérköveteléseinek tá­mogatására. A sztrájk következtében az ország napi széntermelése hatvan száza­lékkal csökkent. Október 31-én és november 1-én bét nagy japán bányatársaság — köztük a „Micui” és a ..Micubisi” szénbányászai 48 órás sztrájkba kezdtek. A bányászok november 2-től kezdődően további 72 órára folytatták a sztrájkot. November 8-án a nyolc nagy bányatársaság bányá­szai újabb 72 órás sztrájkot kezdtek, magyar színész A Színház és Filmművészeti Szö­vetség és a Nemzeti Színház igaz­gatósága és minden dolgozója mőty fájdalommal jelenti, hogy Somlay Artúr kétszeres Kossuth-díjas, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művésze, a Nemzeti Színház örökös -agja, a Színház és Fi mművészo'.i Szőve ség elnöke szombaton hajna'ban szlv- szélhüdésben eíhúnyt. Pótolhatatlan vesztesége ez nem­csak a Nemzeti Színháznak, hanem egész kulturális életünknek is. A legnagyobb élő magyar színész}; tisz­teltük benne, aki őszinte hitte! és oltliaíatlan lelkesedéssel szolgá’ta az igaz művészet és haladó emberiség ügyét. Pénteken este még mint Petur Bán Katona József szavaival szólott a közönséghez. Hatalmas egyéniség volt, ragyogó íes i-le ki adottságok­kal, ame:yek fiatal kora éta veze*ő színészi alakításokra tették hiva­tottá. De nemcsak a színpadon, ha­nem a közéletben is kieme kedö volt tevékenysége. Lángotó hittel és lel­kesedéssel vett részt a haladó embe­riség nagy ügyében, a békehárcban. Nagy művészt és hatalmas fegy­vertársat vesztettünk ei Somlay Artúrban. Temetése a Nemzeti Színház elő­csarnokától november 12-én, hétfőn délután 2 órakor lesz a Kerepesi Temetőben. Törvényerejű re ti «lelet a dolgozók isyugdájárói Az Elnöki Tanács a Magyar Do'go. zók Pártja és a SzOT kezdemónyezé- sére, a Minisztertanács javaslatára, törvényerejű rende’etet hozott a dolgo­zók nyugdíjáról. Ez a 'rendelet lénye­gesen emelt összegű nyugdíjat ad a bérből és fizetésből élő do'gozónak, ba öregség, betegség, vagy baleset követ­keztében tartósan munkaképtelenné vá­lik. A dolgozó halála esetén hátrama­radó keresőképtelen hozzátartozók ellá. tásu is jelentős-n megjavul A feudá’is kapitalista uralom csak a közalkalmazottaknak és részben a vállalati tisztviselőknek adott nyugdí­jat és ezzel is igyekezett megbontani a do'gozók táborát, szembeállítani azok­nak egy részét a munkások és alkalma­zottak nagy tömegével. Csak 1929-ben vezették be a munkások öregségi bizto­sítását A díjak felét levonták a mun­kások bírébő', az összegyü’t hatalmas összegeiket elherdálták, az öreg es rok. kant munkásoknak pedig néhány pen. gős járadékot fizettek. A Magyar Népköztársaság új nyug­díjrendszere megszünteti azt az igaz­ságtalan hátrányt, amely a, kapitalista társadalomban a munkásosztály kárára fennállott Minden dolgozónak egyenlő szabály és mérték szerint jár az ellá­tás. A nyugdíj a munkabérrel ará­nyos összegű A sztahánovisták, jó munkások, a kiemelkedő teljesítményt elérő Sd’gozofc tehát' ezentúl jő' munká­juk jutalmát nemcsak a nagyobb mun­kabérben kapják meg, hanem meg. Vokkanásuk, megöregedésük esetén a nagyobb nyugdij formájában is. A rokkantsági nyugdíjnak a szovjet tar. sadalombiztosításból átvett ój rend­szere különbséget tesz a megrokkanás enyhébb és sú'yosabb formái között. Az a do' gozó, akinek egészsége meg­bomlott és emiatt tanult, vagy gyakor­lott szakmájában munkaképtelenné vált, évi keresete harminc százalékának megfelelő nyugdíjban részesül, amo’y- liez még a felszabadulás éta munká­ban tö’tött minden ív után ennek a nyugdíj összegnek két százaléka kiegé­szítésként járul. Ez azt jelenti, üogy egy át'agos keresetű szakmunkás kő. rülbelül háromszór akkora rokkantsági nyugdíjra jogosult, mint az eddig ér. vénvea szabályok szerint. Még nagyobb mértékű, 45 százalékos nyugdíj jár annak, aki semmiféle mun­kát netn képes végezni, aki pedig álla­pota következtében gondozásra (ápo­lásra) szorul, az 54 százalékos el'á- tásra jogosult. Különösen megbecsüli szocializmust építő társadalmunk a munka rokkant- jait. a baleseti rokkantakat. Ezeknek nyugdíja a megrokkanás súlyossága szerint 42, 60, vagy 75 százalék. A munkaképtelen öregek nyugdíja a- munkabér bárminő száza'éka Vala­mennyi nyugdíjhoz jár a kiegészítés. Az özvegyek1 és árvák ellátása meg. felelően igazodik a nyugdíjhoz_ Lénye, geseu nagyobb összegű, mint eddig volt. Nemcsak a munkaképtelen özvegy kap élátást, hanem az is. aki legalább két gyermeket nevel vagy aki ötvenöt éves elmúlt. Nyugdíj illeti meg ezen­túl a muükoképte'en szülőt is«_ Különösen nagyjelentőségű jogkiter- jesztés az, hogy egy évig minden özvegy az előbbi feltételek nélkül kap nyugdíjat, holott eddig az özvegyeknek a közszolgá­latban negyvenöt éves koron alul, a tár­sadalombiztosításban ötvenöt éves koron alul nem járt nyugdíj. A bányászok, kohászok, öntők, továbbá a vasúinál, a postánál és az egeszsegre ártalmas munkahelyeken különösen nehéz munkát végző dolgozók már ötvenöt éves korukban jogosultak nyugdíjra. Az öregségi korhatár eddig a nőkre vonatkozóan azonos volt a férfiak korha­tárával. Most a nők öregségi korhatára öt évvel kevesebb a férfiakénál. A nők fokozott védelme nem puszta szó, hanem minden tekintetben érvényesülő tény. A közalkalmazottakra nézve igen elő­nyös az a rendelkezés, hogy a nyugdíj összege ezentúl a tényleges illetményhez igazodik és nem a sokkal kisebb, úgyne­vezett törzsfizetéshez. Rendeződik a nem kinevezett és az 1950 március után szol­gálatba lépett közalkalmazottak nyugdíj­ügye és megszűnnek a munkahely vál­toztatásával kapcsolatos hátrányok. Az új nyugdíjtörvény azokra a, dolgo­zókra vonatkozik, akiknek nyugdíjigénye 1952 január 1 után nyílik meg. A nyugdíj kiszámításánál természete­sen a korábbi munkaviszonyt figyelembe kell venni. Az Elnöki Tanács rendelete biztosítja az 1951 végéig megállapított nyugdijak változatlan további folyósítását, egyben jelentősen felemeli a társadalombiztosí­tási járadékot. A társadalombiztosítási járadékok ed­dig lényegesen kisebbek voltak az átlagos nyugdíjnál. A kormány ezt az igazságta­lan különbséget neur a nyugdijak csök­kentésével, hanem a járadékok felemelé­sével küszöböli ki. Az Elnöki Tanács rendelkezése alapján a kormány gondos­kodik a munkásosztályhoz tartozó járadé­kosok jobb ellátásáról. Az öregségi, rok­kantsági, baleseti járadékosok és bánya- nyugbéresek januártól kezdve emelésben részesülnek. Például a 115 forintos öregségi jára­dék 160 forintra, a szakmunkás 130 fo­rintos járadéka 190 forintra emelkedik és így tovább. Az eddigi százféle bürokratikus sza­bály helyébe egységes, új rendelkezések lépnek. A nyugdíjak megállapítása is egységesen és egyszerűen történik. A megállapítás feladatát a valamennyi dol­gozót átfogó tömegszervezet, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa intézi egy év óta fennálló és igen jól bevált mozgalmi szervek, a társadalombiztosítási bizottsá­gok útján. A fellebbezéseket a megyei ta­nácsok, illetve a budapesti tanács bírál­ják el. Ez a rendszer biztosíték arra, hogy minden dolgozó gyorsan hozzájut jogos igényének kielégítéséhez. Az Elnöki Tanács és a kormány nyug- díjrendeletei a Magyar Közlöny mai, va­sárnapi számában jelennek meg és január elsején lépnek hatályba.. Ötéves tervünk eddig elért eredményed tették lehetővé dolgozó népünk egyik fontos ügyének, a nyugdíjellátásnak, ren­dezését és nagymérvű megjavítását. Mi­közben a nyugateurópai kapitalista álla­mokban napról-napra nyirbálják és csök­kentik a dolgozók áldozatos harccal meg­szerzett társadalombiztosítási jogait, az­alatt a szocializmust építő országokban, a Szovjetunió élenjáró társadalombizto­sításának példamutatása nyomán, egyra fejlődik, egyre szélesebbkörüvé válik a dolgozókról való gondoskodás. Az új nyugdíjtörvény is bizonyítéka annak, hogy államunk az anyagi lehető­ségek növekedésével fokozottan gondosko­dik a dolgozó tömegek életszínvonalának emeléséről. A Diósgyőrvasgyári Népi Együttes szimfonikus zenekari hangversenye a miskolci színházban A Diósgyórvasgyári Népi Együttes a Nagy Októberi Szocia'isia Forrada- lom 34. évfordulóján, november 7.én mutatkozott be a diósgyórvasgyári dol­gozóknak. Az ének-, zene. és tánc­együttes szimfánikus zenekari részlege tartotta meg ez alkalommal első elő­adását A szimfonikus zenekari hang­Í versenyt november 18-én, hétfőn este 7 órai kezdettel a miskolci színházban megismétlőt, A hangversenyre jegyek 3—4—6 és 8 forintos áron az IBÜSz-nál, az elő. adás kezdete előtt pedig a színház pénz. táránál kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents