Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-10 / 262. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1951. november 10. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának üdvözlő távirata Gheorghiu Dej elvtárshoz „Gheorghe Gheorghiu Dej elvtársnak, a Komán Munkáspárt Központi Bizottsága főtitkárának. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri iirtvözle'et küldi Önnek, a Román Munkáspárt vezetőjének 50. születésnapja al ka’mából és jó egészséget, va’amint újabb sikereket kíván a román nép javára kifejtendő tevékenységében. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága." ßz új vilífhífcorú veszélye ellen, a béke és a népek közöm fcaráisárj meiercsi ésere irányuló iavas’aíoxai terjeszteti elő Visinszki, eivters az EHSz most tnejnyili Iiléssza'tán Az ENSz közgyűlés november 8‘i ple* náris ülésén nagy beszédet mondott A. .1. Visinszkij^ a szovjet küldöttség ve­zetője. A szovjet küldöttség — mondotta A. .1. Visinszkij — most épp úgy, mint az előző ülésszakokon, abban látja fel­adatát, hogy a béke megszilárdítására és a nem- zetközi együttműködést gátló aka­dályok elhárítására, az új háború fe­nyegetésének elhárítására irányítsa a Közgyűlés figyelmét. Ezidőszerint ez a legfontosabb, elsőrendű feladat, amely haladéktalanul megoldást követel az Egyesült Nemzetek Szerveze­tétől. A szovjet küldöttség vezetője részlete­sen jellemezte az’ Egyesült Nemzetek Szervezetének az elmúlt ülésszakok alatt kifejtett tevékenységét és meggyőző té­nyekkel mutatott rá, hogy az ENSz agresszív magját alkotó angol-amerikai tömb politikája következtében az Egye­séit Nemzetek Szervezete az amerikai a resszorok céljait kiszolgáló szervezetté válik. A. J. Visinszkij rámutatott, hogy az USA agresszív külpolitikájával szemben a Szovjetunió külpolitikája a béke politikája. Körvonalazta a Szovjetunió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tettekkel hárítsa el íz új háború fenyegetéséit és megszilár­dítsa a békét. Most — mondta A. ,T. Visinszkij — különösen erélyes erőfeszi; ésekre van szükség, hogy kivezessük a világot abból a veszélyes helyzetből, amelybe az új vi­lágháború gyujtogalóinak bűnös mester­kedései sodorják. A. J. Visinszkij rámutatott, hogy a há­rom hatalom (az USA, Nagybi-itannia és Franciaország) Ach^sp.p, b§£zédéberi is­mertetett .javaslata — épp úgy, mint Tru­man november 7"i rádióbeszéde — kísér­letet jelent arra, hogy az új világháború fenyegetésének el­hárítására irányuló cselekedeteket a fegyverzetek állítólagos csökkentésé­ről szóló puszta fecsegéssel helyette­sítsék. Befejezésül A. J. Visinszkij, a Szov­jetunió kormányának megbízásából a bé­kének és a népek biztonságának megerő­sítése, valamint a háború fenyegetésének elhárítása céljából a következő javasla­tokat terjesztette megvitatásra a Köz­gyűlés elé; I A Közgyűlés az ENSz tagsággal f • összeegyeztethetetlennek nyilvá­nítja az agresszív Atlanti Tömbben való részvételt, úgyszintén az egyes államok — elsősorban az Amerikai Egyesült Államok — által szárazföldi, haditengerészeti és légitámaszpontok létesítését idegen terű- leieken. í~) A Közgyűlés elengedhetetlennek ismeri el, hogy: A) a koreai hadműveletekben részt­vevő országok haladéktalanul szüntessék meg a hadműveleteket, kössenek fegyver- szünetet és tíznapos határidőn belül von­ják el csapataikat a 38. szélességi kör­től. B) minden külföldi fegyveres erőt — beleértve a külföldi önkéntes egységeket is — három hónapos határidőn belül vonjanak ki Koreából. ' O A Közgyűlés felhívja mindeD ál­1,1 lám kormányát — mind az ENSz tagállamait, mind az ENSz-hez ezidő- szerint nem tartozó államok kormányát —, hogy világértekezleten tárgyalják meg a fegyveres erők és a fegyverzetek lénye­ges csökkentéséről szóló kérdést, úgy­szintén az atomfegyver eltiltásáról, vala­mint e tilalom teljesítése fölötti nemzet­közi ellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről szóló kérdés*. Az emlí­tett világértekezlet összehívását a legrö­videbb időn belül, de legkésőbb 1952 jú­nius 1-ig javasolja. A A Közgyűlés felhívja az Amerikai Egyesült Államokat, Nagybritan- niát. Franciaországot, Kínát és a Szov­jetuniót, hogy kössön békegyezményt, egyesítve erőfeszítéseit- e magasztos és nemes cél elérése érdekében. A Közgyűlés felhív minden más béke- szerető államot is, hogy csatlakozzék a békcegyezinényhez.” A. J. Visinszkij e javaslatok előter­jesztése után azt a reményét fejezte ki, hogy a javaslatokat minden békére tö­rekvő állam és minden békeszerető nép támogatja. Visinszkij beszéde után az ülés végét­ért. A koreai-kinai küldöttség ufabb javaslatot tett « fegyverszüneti tárgyalások előbbrevitete érdekében A kínai hírügynökség jelentése szerint a koreai-kinai küldöttség az albizottság november 7-i ülésén, hogy elébevágjon az amerikaiak időthúzó kifogásainak, megteremtse a fegyverszünet gyors létre­jöttének alapvető feltételeit és ezzel le­hel övé tegye a koreai béke mielőbbi helyreállítását javasolta, hogy: A két fél fegyveres erői között ezidő" szerint húzódó érintkezési vonal legyen a katonai demarkációs vonal és hogy a de- militarizált övezet a két fél fegyveres erőinek e vonaltól két-két kilométerre történő visszavonulása nyomán jöjjön létre. Amennyiben a fegyverszüneti egyezmény aláírása előtt nem következik be nagyobb változás a fegyveres erők közötti ezidő" szerinti érintkezési vonalban, úgy a két fél által megállapított katonai demarká­ciós vonal és a demilitarizált övezet to­vábbi módosítására nincs szükség. Ellen­kező esetben mindkét fél fenntartja ma­gának a jogot, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírása előtt az ezidőszerinti érintkezési vonalban végbement változá­soknak megfelelő javaslatokat tegyen a katonai demarkációs vonal és a demilita­rizált övezet módosításaira. Az Erdőgazdasági Egyesülés dolgozói a Minisztertanács fásítási határozatának sikeres végrehajtásáért Az MSzT megyei titkársága a kö- zelntui ban fe.hívással fordult a me­gye dolgozóihoz, hogy a M.nisz '.erta- nács határozatának megfelelően a dol­gozók ültessenek .„November 7"- erdösávokat. A borsodi Erdőgazdasá­gi Egyesit és minden dolgozója öröm­mel fogadta ezt a felhívást. Megyénk 117 községéből mintegy 100 erdész vállalta, hogy megszervezi az ordősl tégi munkákat és szakoktatásban ré­szesíti azokat a dolgozókat, akik az erdősávok ültetésére Jelen íkeznek. A lillafüredi kisvasút miskolci igaz­gatósága ©'határozta, hogy minden reggel és este 3—3 csukott kocsit kapcsoltat a Lillafüredre induló, il- :e"ve az onnan visszaérkező szerel­vényhez, ame yben a maggyüjtő és er­dősítő brigádokat szálll'ják. Az Erdőgazdasági Egyesülés elhatá­rozta, hogy az erdősítési mozgalom állandósítása érdekében vándorzász­lót alapit és pénzjutalomban részesíti az erdősítésben kiemelkedő eredm*» '* tiwiogszcrvezeteket. Az erdősítő brigádokra nagy fel­adatok várnak. 2480 kát. hold erdősí­tést kell végrehajtaniuk és ezenkívül igen nagy mennyiségű famagot kell gyüj'eniiik, hogy azokból a csemete- ker'ekben megfelelő mennyiségű fa­csemetét neveljenek. Az Erdőgazda­sági Egyesü’és ehhez a munkához minden segítséget megad az erdősítő brigádoknak, a dolgozóknak. PARTELET Gécsi Ilona levele Zalkod községből Községi pártszervezetünk titkára nem iá íja, hogy a pártszervezet erősítésének alap a: a rendszeres, tervszerű tag- és tag eiöitfe,vetet Arról szeretnék írni levelemben, ho­gyan foglalkozik a pártszervezet és a községi párttitkár Za kod községben a pártépítéssel, a tag- és tagjc’ölt fel­vétellel. Először azt mondanám cl mi történt az én tag elöit- feivételi kére’memmei. Ismer az egész falu, hisz itt novo'- ked cm. Szüleim gazdasági cselédek vo tak, apám mint konvenciós kovács dolgozott a nagybirtokon, öten va­gyunk testvérek. Sokat szenvedtünk a múltban. Számunkra is a dicső, Szovjet Hadsereg hoz a el a szabadu- ’ást. 1945-ben megkezdődött a mi új életünk is. Ettől az időtő fogva igye­keztem kivonni részemet szabad új országunk építéséből, a mozgalmi munkából. 1945-tü! tagja vagyok az MNDSz-nek. Mint népnevelő s mint a földművesszövetkezet aktívája is dol­goztam. A Párt kitüntetebf azzal, hogy öthónapos fö dmüvesszövctkívzo'i iskolát végezhettem el. Belép'em a termelőszövetkezeti csoportba és bár igaz, hogy anyámat még nem tud'am meggyőzni a közös nagyüzemi gazdá'- kodás előnyeiről, legfőbb feladatom­nak tartom azt, hogy szü'eim is mi- e’őbb tagjai legyenek a tszcs-nek. Néhány hónappal ezelőtt felkeres­tem Farkas Lajos otvtársar, a községi pártszervezet- titkárát és megemlítet­tem neki, hogy ha érdemesnek lánák, szeretném felvételemet kérni a Párt­ba. A titkár elv*'árs bekü’dött Sáros­patakra a Járási Pártbizottsághoz, hogy ott kérjek kérdőívet, azt teli­sem ki és így kérjem felvéte’emet a Pár; tagjelöltjei sorába. Sárospatak hozzánk 25 km-re van. Elmentőin a járási pár’bizottsághoz, megkaptam és ki ö öttem a kérdőivet. Hessmann Károly és Bartus György elvtársak, — mindketten 1945-től tagjai a Pártnak —, aján'ottak felvételre. A kitől‘ö* t kérdőívet odahaza át­adtam a titkár elvtársnak, és úgy ér­tésükéin, hogy kérő-einet a vozo'őség megtárgyalta. Mcghívak a ‘aggvű- resre, ahol felvettek tagjelö'tnek. Na- tryon öriil'em. lerbn'ó-^-bb napja volt. Ekkor azonban az fortén:, hogy hiába fogadta el felvételemet a taggyűlés, a titkár elvtárs négy hénapon ét nem irta alá a kérdőívet és nem továbbította azt ióváhagyás véqett a járási Pór'bizottsóohoz­Többszöri érdeklődésemre azt mondta, hogy „mindent jól meg kell gondol­ni.“. Ez igaz. Nagy fe elősség — dön­teni a Pár; tagjelölteinek és tagjai­nak felvét© érői. He én úgy tudom, hogy ha már a taggyűlés döntött, a titkár elvtársnak kö'elessége továbbí­tani azt a felső pártszervhez. Az esetem nem egyedülá’ló a köz­ségben. Csákó Etel, Takács András — DISz tagok, mindketten példamutató dogozó parasztok gyermekei, már több hónappal ezelőtt kérték felvéte­lüket a Pártba, de mindhiába; — kérésükkel a pártszervezet nem foglal­kozó t. Ozv. Csákó Jánosáé dolgoz» parasztasszony, tagjelöLt már egy év­vé; ezelőtt kérto- tagnak való felvójo* lét Ugyaníay re t V-i János dnlaozó paraszt, aki élenjár a begyűjtésben', jó népnevelő munkát végez, de mind­kettőjük kér&so elintézetlen maradt. A aiu szocialista átalakításá­nak nagy munka éhoz erős párt­szervezetekre von szükséa. Ezért tüzfe ki egyik legfőbb fel­adatul a IL Pártkongresszus a fa ns! pár'szorveze'ek megerősítését. A ml titkár elvársunk azonban — úgy ’át- szik — nem Iá ja ennek jelentőségét. Nem lá'ja, hogy a pár'szervezet erő­sítésének alapja: a rendszeres, terv­szerű tag- és tacrélö'tfelvétel. Igaz, szép eredményeket értünk el. Rákosi evtársnak fett ígéretünkhöz híven november 7-re 105.8 száza Ók­ban ’eljesítettük minden beadási elő­írásunkat. Az őszi munkákban is jól clorehalad’nnk. Mindebben, természetesen, nagy ré­sze van a pártszervezet jó munkájá­nak. Ahhoz azonban hogy továbbha­ladhassunk előre, még jobb. még erő­sebb pártszervezetre van szükség. A pámszervezet pedig úgy lesz erős, ha a község legjobb do’gozóinak fe’véte- ’ével mindjobban kiszélesíti, elmélyíti kapcsolatait a dolgozó tömegekkel, Gőczi Ton» Zalkod. Kitüntetések A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 34. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a he. ]yi tanácsok munkajálján, a közrendé- szet mogsá'árdltáea érdekében végzett jó és eredményes munkájuk elisme­réséül: Fövényed András r. őrnagynak (Borsod m) a Magyar Népköztársa­sági Érdemrend V. fokozatát, Pusztai Béla VB elnökhelyettesnek (Borsod m.), Turgonyi László r, őr­nagynak (Borsod m,), Bohák Márton r. főhadnagynak (Borsod m.) a Ma­gyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát, Lőcsei László főelőadónak (Borsod megye) a Magyar Népköztársasági Er. demerem bronz fokozatát adományozta. Ma, szombaton kezdődik a szövőül ezeti fém­es l?y”adék'tvüjiö hónap A Szövetkezetek Országos Szövet­sége kezdeményezésére november 10-én, szombaton szövetkezeti fém és hulladékgyűjtő hónap kezdődik az or­szág egész területén a 25 legnagyobb város kivételével. A gyűjtő hónap során a földmíives- szövetkozetek gondoskodnak a falust, álltaiéban a vidéki háztartásokban elfekvő vas- és fémhulladékok, — emellotif papir, rongy — összegyűjté­séről. A gyűjtés jelentőségét széleskö­rű felvilágosító munkával tudatosít­ják. A szövetkezetek a falvakban, városokban megfelelő számú begyüj- tőhelyet állítanak fel. ahol a hu'ladé- kok átvételekor nyomban kifizetik azok ellenértékét.. Irodalmi anl<ét a ZenekonzervatOriumban A miskolci körzeti könyvtár és az I kerületi tanács népművelési osztá'ya november lO.én, szombaton este fél 6 órai kezdettel a Zenekonzervatórium nagytermében iroda mi ankéíot ren­dez. Gorkij életérő' és müveiről tart előadás! Horváth János, a Szépirodal­mi Könyvkiadó Vállalat lektorátusá­nak vezetője. A ku'júrmiísorban az áll. pedagógiai leánygimnázium énekkara és a leánygimnázium szava1 ói szerepek nek Az előadásra, a belépés díjtalan. Hatadóhta’anul felezzük be az ősziek vetését, pndosfco’Uunk a h!ánv7ó verések aztpnaii nótlásórél! A Földművelésügyi Minisztérium legújabb jelentése közli, hogy a no­vember 5-i állapot szerint a vetésben Borsod megye a 8., az őszi betakarí­tási munkában a 10. helyen van az or szagos versenyben. A Minisztérium hivatalos jelenté se hangsúlyozza: a következő napok legfontosabb feladata a betakarítás mellett — az őszi vetések gyors befe­jezése. A vetésterületek köfelező bejelentésével egyidejűleg gondoskodni kell a hiányzó vetések azonnali pótlásáról! A községi tanácsoknak fokozott ellenőrzéssel és egynéhány vetésterület tényleges felmérésével kell biztosi- tárnok kenyérgabona tervelőirányzat uk maradéktalan telJesH-éa^, Az elmélet kérdései -$C Alépítmény — felépítmény A felsőfokú káderképző tanfolyam egyik politikai gazdaságtan konferen­ciáján vita alakult ki, hogy a termelési viszony, vagy a termelési mód-e az al­építmény. Az alábbiakban erre adunk röiiden választ. Először is tisztázni kell a két fogal­mat, amelyek körül a vita kialakult. A termelési viszony: az embereknek a termelés folyamán kialakuló egymáshoz való viszonya. A termelési mód: a terme­lési viszony és termelő erő összesége. Az alap magyarázatát Sztálin elvtárs így ha­tározza meg: „Az alap: a társadalom gazdasági rendje a társadalom fejlődésé­nek adott időszakában.” A gazdasági rend pedig elsősorban a termelési viszonyokat foglalja magában, mint elsőrangú fon­tosságút. Ebből az következik, hogy az alap — a termelési viszony. A termelési mód, bár általában megha­tározza az egész társadalom arculatát, az egész társadalmi folyamatot, mégsem ké­pezheti az alapot, mert a termelési mód Sztálin elvtárs megállapítása szerint: két oldal egysége. „Következéskép a termelés, a termelési mód magábaníoglalja mind a társadalom termelő erőit, mind az embe­rek termelési viszonyait s ezek egységét testesíti meg az anyagi javak folyamatá­ban.” (Sztálin) Tehát a termelés, a termelő mód: kei oldal egysége. Az egység pedig . nem azt jelenti, hogy az egység csak egyik oldallal volna azonos. Ezek szerint a termelő erők és termelési viszonyok egysége (a termelő mód) nem lehet azonos az alappal, vagyis a termelési viszonyokkal A kettő ugyan szoros kapcsolatban van egymással, de mégsem képezik az. alapot, mert ahogy Szlálin elvtárs meghatározza: „a termelő erők fejlettségi foka, vagyis a termelő mód egyik oldala meghatározza a terme*, lesi viszonyokat, az utóbbi pedig, vagyát az alap, a gazdasági rend az, amely köze vétlenül meghatározza a felépítményt”, (Sztálin nyelvtudomány munkái.) Még világosabban mutatja meg Sztálin elvtárs azt, hogy nem a termelő mód az alap, hanem a viszony, amikor a felépít* ményt elemzi. „A felépítmény nem éli közvetlen kapcsolatban a termeléssel (értsd a termelő móddal), csak az alapon, a termelési viszonyokon keresztül, vagyis közvetve áll kapcsolatban azzal,” Sztálin elvtárs meghatározása alapján világosan láthatjuk, hogy az alap: a ter­melési viszony — és a felépítmény csali ezen keresztül van kapcsolatban a ter­melési móddal. A középfokú káderképző tanfolyamig kon az al- és felépítmény problémáját így tisztázzák az elvtársak. Patera László Levelezőink a levelezőmozgalom fejlesztéséért-nAnnAnnnnnnnAA/uinnivvuwuuwuwtnnnn/if- nn/wuvwwvnnnn/vmun/wmuwwvvwvvv Nap mint nap tapasztaljuk, hogy dol­gozó népünk magénak érzi, magáénak tudja, szereti a sajtót, — szüksége van rá. Mindinkább látja, hogy a sajtón ke­resztül beszél a Párt napról-napra a dol­gozókhoz. így látta meg mindinkább a sajtó je­lentőségét üzemünknél Vass István elv- társ, akinek mint népnevelőnek különö­sen behatóan kell olvasnia Pártunk saj­tóját. Elsőizben versenyeredményekről számolt, be levelében az üzemi lapnak, a Diósgyőri Munkásnak, majd a Megyei Pár.bizottság lapját, az Északmagyaror- szágot is felkereste soraival. Ö üzemünkben a levelező mozgalom egyik legjobb harcosa. Levelező csoportot szervezett, amelynek tagjai rendszeresen írnak a szerkesztőségnek, résztvesznek a faliújságok szerkesztésében is. Arra törekszünk, hogy levelező csopor­tunkat megerősítsük és minél több dol­gozót kapcsoljunk be a levelező mozga­lomba­PALICZI JÓZSEF Diósgyőri Gépgyár, Terviroda * Egyik válaszlevelükben az elvtársak felhívták figyelmemet a levelező mozga-, lom fejlesztésére, új levelezők beszar ve* zésére. Akkor hallgattam erről, mert sem én, sem a többi levelező nem végzett ezen a téren kielégítő munkát. A Párt azon­ban egyre nagyobb segítséget nyújtott ahhoz, hogy a levelezés területén is érté­kes munkát fejtsünk ki. Most már öröm­mel számolhatok be arról, hogy a Diós­győri Gépgyárban összehoztuk a levelező kollektíva „magját". Azért Írom így, hogy „magját” mert az elért eredmények­kel még korántsem vagyunk megelégedve. Amikor válaszoltunk az ózdi levelezők versenyfelhívására és egyszersmind ver­senyre hívtuk a Diósgyőri Kohászati Üzemek és a 3010-es számú vállalat le­velezőit, vállaltuk, hogy november 7-re megszervezzük a levelező csoportokat. En magam ennek érdekében üzemünknél 3 új levelezőt szerveztem be. Fábián elv- társnő két üzemben 3—3 tagú levelező csoportot, valamint Jávori elvtárs a vál­lalat központjánál 3 tagú csoportot szer­vezett meg. Jó munkánk feltétele, hogy a szerkesz- őség támogasson bennünket. Ez eddig is meg volt, de újra fel akarom hívni az elvtársak figyelmét arra, milyen fontos­nak tartjuk, hogy levelező munkánk el* végzéséhez megkapjuk a szükséges irány­mutatást. Egymás mtinkáját kölcsönösen előse­gítve, még jobban meg tudunk majd fe­lelni a Párt állal reánk bízott feladatok­nak. _ TÓTH ZOLTÁN Diósgyőri Gépgyár Üzemfenntartás *UUHAtiu/ nélkölözheTeiíen e® agitáció* munkában

Next

/
Thumbnails
Contents